Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3271-3300 | 3301-3330 | 3331-3360 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2002. augusztus 31.

Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2002. szeptember 3.

Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a református templom 1998-ban rendkívül leromlott állapotban volt - erre figyelt fel a fehérgyarmati Kölcsey Társaság, és úgy döntöttek, hogy vállalják a templom felújításának összes költségét. Simonfy Irén festőművészt, az EMKE Szilágy megyei elnökét felkérték ennek lebonyolítására. A Zilahon élő Balajti Károly építész elkészítette a tervet, Csiszár Aladár építkezési vállalkozó végezte a kivitelezést. 1999. szept. 30-ára a felújítási munkálatok befejeződtek, s hivatalosan átvette a Kölcsey Társaság vezetősége, magyarországi szakemberek jelenlétében, nagy megelégedéssel. A templom rendbetételének összes költségét ez a magyarországi Kölcsey Társaság fizette ki. Erdélyből egyetlenegy civil szervezet, állami intézmény vagy magánszemély nem járult hozzá! Egyesek megpróbálják kisajátítani maguk részére az eredményt. /Simonfy Irén festőművész, Zilah: Bajok vannak az emberi fejekben, jellemekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./ Simonfy Irén arra célzott, hogy az Erdélyi Naplóban közölt beszámoló /Bikfalvy György: Kölcsey-zarándoklat Sződemeteren. Meg kell állítani a romlást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./ szerint a Kölcsey-emlékünnepségen Muzsnay Árpád, az EMKE országos alelnöke elmondta: igyekeznek azon lenni, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön a politikus költő szülőfaluját zarándokhellyé változtatni. Civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek összefogásával az elmúlt 12 évben a sződemeteri templomon kétszer is javítási munkálatokat lehetett végezni.

2002. szeptember 3.

Szabó Zsolt kolozsvári irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi óraadó tanár dolgozott a Jóbarátnál, a Kriterion Könyvkiadónál, volt megyei könyvtáros, szerkesztette az Erdélyi Szótörténeti Tárat; Nagyváradon és Kolozsvárott részt vesz a felső fokú újságíróképzésben, számos szakmai és civil szervezet tagja. 1991-től a Művelődés folyóirat főszerkesztője. Közben népművelőként járja az országot. Kisiratosra a médiatábor meghívott előadójaként érkezett. A Művelődés az 55. évfolyamnál tart. A folyóirat nehezen és, költségeit a pályázatok, a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, a MÚRE és a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Communitas Alapítvány, esetenként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével tudják kifizetni. Most készül a szeptemberben megjelenő igen testes (120 oldalas) nyári, összevont szám, amely összefoglalója lesz a romániai magyar képzőművészeti életnek. Szabó Zsolt negyedmagával szerkeszti a lapot: Murad Bettyvel, Sütő Ferenccel és a már nyugdíjas Gábor Dénessel. Van egy megbízható, lelkes, külsős gárdájuk, szakemberek, egyetemi hallgatók. A folyóirat arculata némiképp változott. Egyrészt szűkítették a korábbi évek profilját, mivel egyes cikkek más szakkiadványokban is megjelenhetnek, ugyanakkor szélesítették is. E vonatkozásban először a szociális gondozást említette. A Művelődés felvállalta a településfejlesztés kérdését, a kis tájegységek fejlődési lehetőségeinek megvitatását. /Puskel Péter: Ötvenöt éves a Művelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Kigye település a kuruc-labanc háborúban teljesen elnéptelenedett. Ma is áll a kigyei kápolna, amely valamikor a település temploma volt. A kigyei határt kettészelő, Nagykárolyt Nagyváraddal összekötő út mentén figyelmezteti az utast a jel, a kigyei kápolna: Isten mindenütt él. Szeptember elsején Ilyés Csaba püspökségi titkár együtt misézett a környék papjaival a Szent Egyed emlékre szentelt kápolna előtt, a környező településekről ide zarándokolt hívek százai előtt. Egy nem létező településen minden év Egyed ünnepén zarándokok lépnek az ősök lábnyomába, és jutnak el a kigyei kápolnáig. /Cs. Cs.: "Hogy jelek lehessünk Isten és ember számára" Templombúcsú egy nem létező település kápolnája előtt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2002. szeptember 3.

Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. szeptember 3.

A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2002. szeptember 5.

Képességvizsgának és útravalót tarisznyálónak minősítette Vida Katalin a hatodik alkalommal megrendezett Tövisháti Napokat megnyitó beszédében. Szilágycseh Művelődési Házában aug. 31-én nemcsak a helybéliek jelentek meg, hanem a zilahi, szilágysomlyói, kárásztelki civil szervezetek képviselői mellett budapestiek is. Kistáj a Tövishát Szilágy megyében, több mint húsz település tartozik hozzá, s Szilágycseh a központja, egyben székhelye a Tövishát Kulturális Társaságnak. Varga D. István, a társaság elnöke szerint a rendezvény az apadó magyar közösség megmaradását szolgálja. Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke Kossuth Lajosról beszélt. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára "A tövisháti nyelvjárás - múlt és jelen" címmel tartott előadást. A program ezúttal is magába foglalta az Ipp Art művészcsoport tárlatának megnyitóját. Volt történelmi vetélkedő is, középiskolások részvételével. Meleg Vilmos nagyváradi színművész "Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!" című előadóestje nagy érdeklődést váltott ki. /Fejér László: VI. Tövisháti Napok. Szülőföld, történelem, anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2002. szeptember 5.

Júl. 15-én temették Kolozsváron, a Házsongárdban Mester Zsolt írót /Marosvásárhely, 1929. máj. 3./ Nem idehaza halt meg, noha a Sulyok István Református Főiskola rektora volt három évig, majd súlyosbodó betegsége miatt visszavonult pilisborosjenői otthonába. Ideggyógyász-szakorvos volt, de nemzeti hovatartozása miatt nem dolgozhatott Kolozsváron, hanem két évtizedig ingázott Kolozsvárról Tordára. 1979-ben megjelent Koppantó című regénye, ennek nagy sikere lett. A nyolcvanas években eladta kolozsvári házát, Nagyváradra költözött. Onnan pedig fia után ment, Magyarországra. Június végén Mester Zsolt meghalt. Hamvait szülővárosában helyezték örök nyugalomra. /Fodor Sándor: Rendhagyó író - rendhagyó temetése. = A Hét (Bukarest), szept. 5. - Üzenet az úszó jégtábláról 353./

2002. szeptember 6.

Szept. 6-8-a között Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem a házigazdája a Magyar Professzorok III. Világtalálkozójának. A rangos rendezvényt Tőkés László és Tempfli József püspökök nyitják meg. A meghívott előadók között van a kárpát-medencei és a nyugati magyar tudományos élet több jeles képviselője. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, a Temesvári Műszaki Egyetem professzora, a Világtalálkozó főszervezője elmondta, hogy a szervezetnek januárban 605 tagja volt - 342 anyaországi és 263 külföldön élő professzor. A programban öt témakör megvitatása szerepel: Anyanyelv, Tudományos továbbképzés, Nemzetközi kapcsolatok, A Partiumi Keresztény Egyetem, Az MPV tudományos szekciói. A munkabizottsági ülések során egy hatodik témakörben is lesznek előadások, ez a "visiting" professzori rendszer, amelynek célja éppen az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat megerősítése, ha kell, akár nyugati professzorokkal is. A plenáris üléseken 59 előadó mutatja be dolgozatát, ami nagyon nagy szám. Kovács Béla előadásának címe Magyar Egyetem Partiumban - története és eredményei. A Partiumi Keresztény Egyetemen idén 11 szakra hirdettek felvételit, tavaly 670 hallgatójuk és 125 tanárunk volt, jövőre az új szakokkal együtt 880 hallgatóra számítanak. A magyar államtól kapott pénzből mini campust hoztak létre, felújították az Arany János Kollégium régi szárnyát és az ősszel avatják fel az új, a XXI. századi követelményeknek megfelelő kollégiumot. /(Pataki Zoltán): Magyar Professzorok III. Világtalálkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2002. szeptember 7.

Szept. 6-án Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyén megkezdődött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. A háromnapos találkozót az 1998-ban alakult Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) rendezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tudományos testületének közreműködésével. A megnyitón Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspök köszöntötte a világ három kontinensének 14 országából érkezett mintegy 180 professzort. Az eddigi találkozók hagyományainak megfelelően a nyitónapon kitüntetéseket adtak át. A magyar nyelvű felsőoktatásért végzett tevékenységet elismerő Nagy Lajos-érmet idén Tőkés Lászlónak és Tempfli Józsefnek ítélték, az oktatói és a tudományos munkásságot elismerő Fehér Dániel-érmet pedig hét professzor vehette át. A plenáris előadások és a munkabizottsági ülések tapasztalatai nyomán a résztvevők ajánlásokat fogalmaznak meg Mádl Ferenc köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint az MTA, az egyetemek és a kutatóhelyek számára. /Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. 14 országból 180-an jöttek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. szeptember 7.

Szept. 6-án Aradon, a minorita kultúrházban megkezdte munkálatait a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMRB/ VIII. Honismereti konferenciája. Megvásárlásra kínálták a Bizottság lapjait és kiadványait, helyi kutatók könyveit. Eredeti látványosság volt a Szabadság-szobor kicsinyített mása, amelyet váradi és kolozsvári alkotók hoztak el a konferenciára. A hazai és anyaországi történészeket, muzeológusokat, helytörténeti kutatással foglalkozó tanárokat, mérnököket, újságírókat Dukrét Géza, a Bizottság nagyváradi elnöke, a házigazdák részéről Matekovits Mária aradi EMKE-elnök üdvözölte. A tavalyi kaplonyi konferencián ítélték oda először ebben a Fényes Elek-díjat. Akkor dr. Kovách Géza volt az első aradi, aki ebben a díjban részesült. Most egy másik aradi, Pávai Gyula tanár kapta meg az oklevelet és a díszes plakettet. Temes megyéből Pálkovács István, míg Szatmárból Fazakas Loránd tanárt illette meg a díj. A konferencia témája: A XX. század öröksége. Ujj János /Arad/ előadásban Arad történelmét foglalta össze, Puskel Péter a XX. századi neves aradi építőművészekről, a város modern arculatának kialakítóiról, Matekovits Mihály a város magyar oktatásának történetéről értekezett. Ugyancsak Matekovits Mihály mutatta be a helyszínen, a minoriták udvarán a Szabadság-szobrot. További érdekes előadást hangzottak el. Bemutatták a PBMRB bizottság gondozásában napvilágot látott új kiadványokat: Pálkovács István Schlauch Lőrinc bíboros, Juhász Viktor Rév, Major Miklós Szilágynagyfalu és Jancsó Árpád Útijegyzetek c. könyvét. /Puskel Péter: VIII. Honismereti konferencia Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2002. szeptember 7.

2002. szeptember 9.

A határon túli magyar felsőoktatás támogatását kérő ajánlások születtek a szept. 8-án Nagyváradon befejeződött Magyar Professzorok III. Világtalálkozóján. A megjelentek kérték: a magyar kormány teremtse meg jogi és anyagi feltételeit annak, hogy minden tanított szakterületen rendelkezésre álljanak magyar nyelvű tananyagok, oktatási segédletek és azok eljuthassanak a határon túli magyar nyelvű oktatási intézményekbe. Fontosnak tartották, hogy vezessék be valamennyi anyaországon kívüli magyar nyelvű felsőoktatási intézményben a magyar nyelv és nyelvhelyesség oktatását. /Befejeződött a Magyar Professzorok III. Világtalálkozója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án, vasárnap Ady-emlékhelyet avattak Szilágylompérton, Ady Endre édesapjának szülőfalujában. A rendezvényen tucatnyi partiumi és erdélyi honatya is részt vett. Az ünnepi istentisztelet után Papp Béla irodalomkritikus előadásában Ady lompérti kapcsolataira tért ki, kiemelve azt az Ady-levelet, amelyben a költő büszkén vallja, hogy Érmindszent után Lompért a második hazája. A templomkertben felállított Ady-mellszobor (Lőrincz Lehel alkotása) avatásánál Seres Dénes Szilágy megyei szenátor rámutatott: Lompért igazságtalanul hiányzik az Ady-emlékhely térképről, és ezt a települést is be kell kapcsolni az Ady-zarándoklatok hazai és külföldi útvonalába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke rendhagyó beszédében párhuzamot vont Ady és a modern erdélyi ember hazaszeretete között. Olyan kor ez, amikor jól kell tudni szeretni a nemzetet. Seres Dénes szenátor és Markó Béla elnök leleplezte a szobrot, majd Meleg Vilmos nagyváradi színművész pódiumműsorát követően megkezdődött a koszorúzás. Az Ady-ház helyén található helyi általános iskola névadó ünnepsége következett: mostantól az iskola Ady Endre nevét viseli. Az egybegyűltek elzarándokoltak Ady Endre kőasztalához és gesztenyefájához - ahol tucatnyi nagy Ady-vers született, majd felavatták Ady nagyszüleinek síremlékét, Kiss Bálint sarmasági kőfaragó mester művét. /Szabó Csaba: Új település az Ady-emlékhely térképen. Ünnep a második hazában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án megnyílt Bukarestben a kisebbségi színházfesztivál. I. L. Caragiale Zűrzavaros éjszakáját játszották fesztiválindítóként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színészei. A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásában Salom Aléchem: Hegedűs a háztetőn, illetve a Kolozsvári Állami Magyar Színház Marie Jones: Kövekkel a zsebében darabját mutatja be. Szept. 9-én Egressy Zoltán: Kék, kék, kék című darabját játsszák a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színház szakos diákjai. Este a Marosvásárhelyi Ariel Színház lép fel Daniel Defoe: Példás történet (Moll Flanders) színművével, egyidőben más helyen a Csíki Játékszín Moliere Az úrhatnám polgárjával. Szept. 10-én Petőfi Sándor: A helység kalapácsát eleveníti meg a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Hattól Madách Az ember tragédiáját mutatja be a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház. Szept. 11-én Tamási Áron: A csoda című darabját látható a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház előadásában. Szept. 12-én következik Vajda Katalin Anconai szerelmesek a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata bemutatásában, 18 órákor Ben Johnson: Volpone című darabját a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata adja elő, este a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház közös produkciójaként jelenik meg a John Gay: Filléres komédiája. Szept. 13-án Németh Ákos: Müller táncosaiként lejtenek a Váradi Állami Színház Szigligeti Társulat színészei, ugyanitt délután A. P. Csehov: Mi lett a nővel? című előadást mutatja be a Szatmári Északi Színház Harag György Társulata. Az utolsó napon Stanislaw Wyspianski: Menyegző című darabját a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház játssza. /(Bíró Hajnal): Klasszikus darabok a kisebbségi színházak színpadán. Színházi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2002. szeptember 9.

Aradon a minorita kultúrházban kiállították a Szabadság-szobor kicsinyített, bronzból készült változatát. Az 1,05 méter magas, 55 cm széles és 85 kilogrammos alkotást a nagyváradi Ungur Kornél rendelésére készítette el Ristea Ion kolozsvári szobrászművész. A szobrot 2900 dolláros áron bárki megvásárolhatja. Ungur minden eladott darab után egy alapítványon keresztül 10 millió lejt adományoz a valódi Szabadság-szobor visszaállításának költségeire. /Aradon kiállították a Szabadság-szobor kicsinyített változatát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2002. szeptember 10.

A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 10.

Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2002. szeptember 10.

Kolozsváron a törvényességet sértő helyzet alakult ki, a várost a polgármester saját hűbéri birtokának tekinti - ismerte el a múlt héten a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének képviselője. Egy kolozsvári elmeorvos a sajtó teljes nyilvánossága előtt diagnosztizálta Gheorghe Funart, minden kétséget kizáróan megállapítva róla, hogy eszement. Azonban előttük már ezrek és ezrek egyaránt elmondták, leírták, kinyilatkoztatták: a polgármesternek nincs ki mind a négy kereke. Gheorghe Funar 1992 óta Kolozsvár polgármestere, bármit csinált, mégsem történt semmi. Beszélik: Bukarestnek nagyon is megfelelt és megfelel az, hogy Kolozsvár minden szempontból - de főleg gazdaságilag - egy megbélyegzett város. /Dénes László: A hűbérúr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 10.

Garda Dezső képviselő a parlamentben kifogásolta az erdővisszaadás során elkövetetett törvénytelenségeket, melyet a hatóságok segítettek. Szept. 3-ai beszédében leszögezte: segítséget kért az Országos Erdészeti Felügyelőség igazgatójától a Gyergyói-medencében a famaffia ellen folytatott harcban. Azonban az Országos Erdészeti Felügyelőség áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Az ellenőrző szerveket a törvénytelenségek elkövetői lefizették. Az ellenőrzők munkáját mind a helyi, mind a megyei rendőrségi szervek, illetve az Országos Erdészeti Felügyelőség, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium egyes alkalmazottai akadályozták. A megyei rendőrség ahelyett, hogy megindította volna az eljárást a valódi bűnösök ellen, Gyergyószentmiklós polgármestere ellen indított bűnvádi eljárást. Amikor végre a tulajdonba adás megtörtént, akkor a csendőrség és a rendőrség közbelépését kérték a békés emberekkel szemben, a rendfenntartó szervek megfélemlítették őket, a szóban forgó területen a birtokba adás alkalmával nem végeztek alapellenőrzést, nem számolták meg a lopások után maradt csutakokat. Garda kérte ezen törvénytelenségeket elkövetők megbüntetését és tisztségükből való felmentését. /B. K.: Nem volt szükség a csendőrökre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 10.

1992-ben kapták vissza Déván a 22 éve lakatlan, több száz éves ferences kolostort. A kolostor épületét azóta teljes egészében kijavították, jelezte Böjte Csaba ferences szerzetes. Ez az egyetlen ingatlan, melyet a gyulafehérvári főegyházmegyében valóban visszaadott az állam. A kolostorépületben beindították Erdély első önálló magyar magániskoláját. Megvásároltak két tömbházat, melyben most 8-10 fős családokban szegény, árva gyerekek laknak az őket befogadó nevelőkkel. Vásároltak két ingatlant, melyet átalakítottak fiú- és lánykollégiummá. Folyik egy ipari mikroközpont megvásárlása, ahol szakképzést, műhelyeket próbálnak beindítani. 1999 januárjában megszületett Szászvároson a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Központ, ahol 70 gyermek és tizenöt felnőtt van. Jelenleg 330 kisebb-nagyobb gyermeknek adnak otthont, összegezte Böjte Csaba. Közel hetvenen segítik őket. Munkatársaik között mind több hajdani növendékük található. A rájuk bízottak közül eddig senki sem veszett el, állapíthatta meg Böjte Csaba. Megvan az óvoda, az I-VIII. osztály, de a IX-XII., a szakképzés még kidolgozásra vár. Az itt felnövő fiatalokat segíteni kell, hogy akár az általános, akár a közép-, akár a főiskola elvégzése után megtalálják helyüket, hivatásukat, megélhetésüket. A fiatalok a becsületes munkával autonóm szigeteket alakíthatnak ki a dél-erdélyi szórványban. Ez az útja a szórványközösségek fennmaradásának. /Böjte Csaba, OFM: A tizedik tanév Déván. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 10.

Kisiratoson másodszor rendezték meg a régiós médiatábort. Idén 17 középiskolás érkezett Szilágysomlyóról Nagyváradról, Békéscsabáról. A programot a táborszervező Puskel Tünde Emese tanár, tévészerkesztő állította össze. Bereczki Károly újságíró sajtótörténeti bevezetője után Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakának tanára az újságírás elméletébe és néprajzi kérdésekbe nyújtott gyakorlati bepillantást. A fiatalok Bartók László budapesti színművész, a Duna TV Aula ifjúsági műsorának szerkesztője, Kósa Árpád, a Duna TV budapesti és Sándor István aradi operatőrök vezetésével több napos forgatáson vettek részt. Elkészítették a Ficzát, a médiatábor lapját. /P. P.: A II. régiós médiatábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2002. szeptember 14.

Felvételit hirdet a 2002/2003-as tanévre - egyéves nappali és kétéves levelező tagozaton - a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Újdonságot jelent, hogy az általános újságírás szak mellé kiegészítésként igényelhetőek a következő szakirányok: egyházi újságírás, tördelőszerkesztő, olvasószerkesztő, fotóriporteri képzés, illetve a sajtószóvivő-kommunikációs munkatárs-képzés. Külön tantárgyként jelenik meg valamennyi esetben a rádiós-tévés, illetve az internetes újságírás. Nappali tagozaton angol nyelvi képzés is lesz, külön kezdőknek és haladóknak. Az elméleti és gyakorlati részből álló tanmenetet egyhetes szakmai kirándulás, valamint egyhónapos szakmai gyakorlat egészíti ki rangos hazai és magyarországi szerkesztőségekben. A korábbi évekhez képest alacsonyabb tandíj fizetendő: nappali tagozaton 300 USD-nak megfelelő lej, míg a levelező tagozaton évi 150 USD. /Megújuló képzés a Sajtókollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 14.

A Transindex internetes újságban az olvasók Kelemen Hunornak tettek fel kérdéseket, és közölték válaszát. Az egyik kérdés: tételesen melyik médiaorgánumoknak nem nyert a pályázata?; hogyan állt össze a sajtószaktestület?; kik döntötték el és milyen alapon, hogy az EMKE-től a Communitas átveszi a pénzosztás jogát? Kelemen Hunor válasza: A sajtóbizottság 1 milliárd 410 millió lejt osztott szét. A Hét 150 milliót, a Bányavidéki Új Szó 20 milliót, a Bemondó 10 milliót, a besztercei magyar elektronikus média 20 milliót, a Besztercei Híradó 60 milliót, a Brassói Lapok 10 milliót, a bukaresti Magyar Közlöny 30 milliót, a Cimbora 15 milliót, a Csernátoni Füzetek 10 milliót, a Csigalépcső 10 milliót, a Dalbimbó 7 milliót, az Erdélyi Gyopár 20 milliót, az Erdélyi Gazda 20 milliót, az Erdélyi Híradó - Szabadság 15 milliót, az Erdélyi Kórus 15 milliót, az Erdővidék 10 milliót, az Erdővidéki Lapok 10 milliót, a Filmtett 15 milliót, a Firka 12 milliót, a Függöny 10 milliót, a Helikon 80 milliót, a Hírhordó - Kovászna 10 milliót, a Hunyad Megyei Hírvivő 20 milliót, a Kalotaszeg 10 milliót, a Kellék 10 milliót, a Keresztmetszet-Temesvári Új Szó 15 milliót, a Kis Küküllő 10 milliót, a Korunk 100 milliót, a Közbirtokossági Hírvivő 5 milliót, a Kraszna 5 milliót, a Látó 60 milliót, az Lkkt 10 milliót, a Lugosi Hírmondó 10 milliót, a Matlap 30 milliót, a Moldvai Magyarság 15 milliót, a Művelődés 40 milliót, a Nagykároly és Vidéke 25 milliót, a Napsugár/Szivárvány 70 milliót, a Népújság-Múzsa 40 milliót, a Nyugati Jelen 20 milliót, a Perspektíva 8 milliót, a Pont 15 milliót, a Pulzus 10 milliót, a Református Szemle 15 milliót, a Hírlevél 10 milliót, a sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító 10 milliót, Szászrégen és Vidéke 10 milliót, Szatmári Figyelő 15 milliót, Székelyföld 50 milliót, Szigeti Turmix 20 milliót, Szikulusz Rádió 30 milliót, Szilágyság 60 milliót, Tálentum 3 milliót, Tasnádi Tükör 5 milliót, Törvénytár 80 milliót, Udvarhelyszéki Tájékoztató 10 milliót, Unitárius Közlöny 10 milliót, Várad 15 milliót kapott. - A sajtószakbizottság tagjait erre a feladatra a Kuratórium elnöke kérte fel. Gondolom a többi szakbizottság esetében is így történt. - Az EMKE és az RMDSZ között volt megegyezés arról, hogy addig, amíg nem lesz más megoldás, a Kisebbségi Tanács pénzeinek a kezelésével az RMDSZ az EMKÉ-t bízza meg. Az EMKE közben ellátott és ellát más feladatokat is, például kezeli a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által nyújtott támogatásokat. Az RMDSZ vezetősége az EMKE vezetőségével megegyezett arról, hogy a pénzek kezelését, a pályázatok lebonyolítását átveszi a Communitas Alapítvány. Azt, hogy ki bonyolítja le a pályázatokat, és ki kezeli a támogatásokat, mely kezelés egyszerű pénzátutalást jelent, azt 2000 előtt is, és ma is az RMDSZ dönti el és javasolja a kormánynak. Ez minden bizonnyal ezután is így fog történni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 14.

2002. szeptember 15.

Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. szeptember 16.

Szept. 15-én kulturális fórumra került sor Művelődéspolitika a határon innen és túl címen Nagyváradon. Kocsi László a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány arra törekszik, hogy a döntések közösen szülessenek. A támogatást nem lehet hazai pártpolitikai célok szolgálatába állítani - jelentette ki. Markó Béla az RMDSZ elnöke a szövetség művelődéspolitikájáról szólva elmondta, hogy létfontosságú az erdélyi kultúra belehelyezése természetes helyébe, a magyar nemzeti kultúrába. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországnak értékként kell magával vinnie a magyar-magyar kapcsolatokat az Európai Unióba. /Művelődéspolitika a határon innen és túl. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 16., 2284. sz./

2002. szeptember 17.

Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./

2002. szeptember 19.

A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

lapozás: 1-30 ... 3271-3300 | 3301-3330 | 3331-3360 ... 5731-5748