Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2003. február 18.

Tőkés László püspök febr. 7-én kiadott nyilatkozatában kiemelte, az alapszerződés autonómiaellenes záradékától az RMDSZ-nek az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatiságát feladó kongresszusáig egyenes út vezetett, éspedig: a neptuni megalkuvó politika betetőzésének útja. A mostani RMDSZ már nem a magyar nemzeti közösség demokratikus közakaratából, hanem a bukaresti és budapesti utódkommunista hatalomtól nyeri legitimációját. Medgyessy Péter miniszterelnök éppen olyan rosszul tette, hogy eljött Szatmárnémetibe, mint azt, hogy múlt év dec. 1-jén, Budapesten részt vett Erdély elszakításának emlékünnepén. Adrian Nastase miniszterelnök mindkét fényes politikai sikeréhez pedig csak gratulálni lehet. "Ezek után Anyám vajon milyen álmot ígér a Holt-tenger fenekére süllyedt Pusztakamarásnak?" Az elnyomó hatalommal összefonódott RMDSZ öntömjénező sikerpropagandája közepette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szatmárnémeti rendkívüli közgyűlése vállalkozik arra a szerepre, melyet az RMDSZ eljátszott. /Tőkés László püspök: Rendhagyó nyilatkozat egy kongresszusról és egy közgyűlésről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

2003. február 18.

A román bíróság febr. 3-án legfelsőbb szinten is elutasította az Erdély-Bánság Liga politikai pártként való bejegyzését. A liga febr. 6-án Nagyváradon tartott elnökségi ülésén értékelték a kialakult helyzetet, s döntöttek a továbbiakat illetően. Jakabffy Attila, a szervezet főtitkára kifejtette: nem adják fel, folytatják a küzdelmet egy regionális párt megalakításáért. Az Európa Parlamentben képviselettel rendelkező Európai Népek Demokrata Pártja - Európai Szabad Szövetkezés nyilatkozatban ítélte el a nyilvánvaló törvénysértést. A liga a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul. Emellett elkezdik az aláírásgyűjtést egy új politikai alakulat, az Erdélyiek Pártja bejegyeztetése érdekében. Jakabffy Attila úgy látja, hogy az RMDSZ a román posztkommunista kormánypárt magyar szekciójává, érdekeinek hűséges kiszolgálójává vált. A balkanizálódó RMDSZ folyamatosan komoly szolgálatokat tesz a ligának, mert rádöbbenti az erdélyieket a regionalizmus szükségességére. /Sz. L.: Ha nem Erdély-Bánság Liga, akkor Erdélyiek Pártja? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

2003. február 18.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 34,1 millió forintot kapott idei programjaira, valamint négy módszertani központja és az Országos Információs Iroda működtetésére. Bár a támogatás valamivel meghaladja a tavalyit, a szövetségnek ennél többre lenne szüksége. A nagyváradi, csíkszeredai, szovátai és kolozsvári módszertani központok 6,2 millió forintot kapnak az év közi pedagógusképzésekre, ezek, valamint a csíkszeredai Országos Információs Iroda működtetésére 14,6 millió forintot ítélt meg az Oktatási Tanács, az idei Nyári Bolyai Akadémiára pedig 13,3 millió forintot különítettek el. /(fekete): Magyar támogatás a pedagógusszövetségnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2003. február 18.

Gúzs Imre (Köpec, 1936) szatmárnémeti publicista legújabb kötete /A történelem szélverésében/ azokat a dokumentumriportokat tartalmazza, amelyek a kommunista hatalomátvételt követő szörnyűséges időkbe vezeti vissza az olvasót, az erőszakos államosítás és kollektivizálás, az osztályharc örve alatt elkövetett embertelen, gyalázatos megtorlás, rablás, zaklatás éveibe, a test- és lélekölő ideológiai tobzódás korába. Szatmárudvari és kakszentmártoni szemtanúk, túlélők, emlékezők mondták tollba a szerzőnek a történteket. /A történelem szélverésében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

2003. február 18.

Gábor Ferenc arra emlékezett, hogy 1965-ben a Securitate hónapokon át dolgozott azon, hogy beszervezze őt. Gábor Ferenc azonban ellenállt. Nem maradt el a bosszú. 1965. dec. 27-én kihallgatták, elkobozták egy ceruzával írt, a rendszerről nem épp dicshimnuszt zengő versét. Gábor Ferenc postás volt, a szekusok végül 1966. júniusában megszüntették az eljárást, azzal az intéssel: "Szépet kell írni, Gábor elvtárs!" Az iraki "házkutatás" nagyon kezd hasonlítani ahhoz, mait nála folytatott a szeku. Kinek van joga ennyi emberélet kioltásához - a javakról nem is beszélve? - kérdezte a cikkíró. /Gábor Ferenc, Nagyszalonta: Házkutatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./

2003. február 21.

Tőkés László a támogatáspolitika riasztó esetének nevezte az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt, ám végül a Mecénás Alapítványhoz és a nagyváradi római katolikus püspökséghez átirányított 320 millió forintos támogatás ügyét, amely miatt Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök közbenjárását is kérték. Véleménye szerint az átirányítás mögött politikai döntés áll. A püspök leszögezte: az elmúlt 13-14 évet tekintve soha akkora támogatást nem kapott a határon túli magyarság, mint az Orbán-kormány ideje alatt. Semjén Zsolt az Ady-zarándokhely kapcsán kijelentette: a református egyházkerület pályázata szakmailag minden részletében kidolgozott és alátámasztott, s a támogatás odaítélésekor "abszolút szakmai döntés" született. /Növelni az elosztás nyilvánosságát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2003. február 22.

A megyei közigazgatás nem harcol azért, hogy a nagyváradi Barokk Palotát a jövőben is a Kőrösvidéki Múzeum használhassa - hangzott el azon a kerekasztal-megbeszélésen, melyre a Vatra Romaneasca Bihar megyei szervezete több párt és nacionalista civil szervezet képviselőit hívta meg. A három meghatározó helyi politikai alakulat - az RMDSZ, PD és PSD - képviselői, bár meghívták, nem vettek részt a rendezvényen. Gheorghe Damian, a Vatra Romaneasca elnöke bevezetőjében élesen bírálta a kormánypártot, amiért nem szab gátat az RMDSZ szerinte túlzó igényeinek. A PSD oszlopos tagja, Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója magánemberként vett részt az összejövetelen. Malinas kifejtette, az ingatlannak a Római Katolikus Egyház csak virtuális tulajdonosa, a valódi birtokos a palotába jelentős összegeket befektető állam. /Pengő Zoltán: Restitúcióellenes kirohanás Váradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

2003. február 22.

2003. február 23.

Nagyvárad ezeréves múltja elképzelhetetlen a premontrei kanonokrend nélkül, hiszen magyar nyelvterületen ebben a városban telepedtek meg elsőként a fehér ruhás szerzetesek, a rendalapító Szent Norbert pedig Szent László királyunk rokona volt. Fejes Rudolf Anzelm prépost, váradhegyfoki apát hozzálátott az újjászervezés munkájához. Mára négy novícius él a megszentelt falak között. Fejes Rudolfot vonzotta a képzőművészet. A váradi egyházmegye számos templomában láthatók művészi kivitelezésű kelyhei, szentségtartói. /Tüzes Bálint: Feltámadt szerzetesrend. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 23./

2003. február 23.

2003. február 24.

A Bolyai Társaság /Kolozsvár/ kezdeményezte a találkozót febr. 22-én Temesváron, a felsőoktatásban tevékenykedő, magyarul beszélő egyetemi tanárokkal. Az összejövetelen tizennyolc temesvári magyar egyetemi tanár, valamint a Temesvári Magyar Diákszervezet néhány tagja volt jelen, akiket dr. Kovács Béla, a Temesvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának tanára, a nagyváradi Keresztény Egyetem rektora üdvözölt. A Bolyai Társaság temesvári fiókszervezet megalakulását kezdeményezték. Dr. Kovács Béla professzor kiosztotta a Bolyai Társaság temesvári fiókjának megalakítását szorgalmazó értelmiségieknek a tagsági igazolványt, majd dr. Ferencz András, dr. Pogány András, dr. Matekovits György, Bakk Jutas TMD-elnök, dr. Salló Ervin, dr. Zimán Magda, dr. Preitl István fejtették ki véleményüket. /Pogány András: Temesvári fiókszervezet a Bolyai Társaságnak? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2003. február 24.

A Mátyás Napok keretében febr. 22-én Kolozsváron, a kolozsmonostori Kálvária-templomban a Vox Turturis kamarakórus lépett fel. 2000 októberében alakult, mondta el Flórián Gergely , a kórus vezetője, tagjai a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia diákjai. Felléptek már Székelyföldön, Nagyváradon és Baróton. /Hintós Diana: A Vox Turturis kamarakórus előadása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2003. február 24.

Mintegy hatvan riportban és interjúban ismerteti meg az erdélyi magáncégek, vállalkozók világával az olvasót Matekovics János Eljutni a túlsó partra /Lehel Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvében. /Megjelent. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 24.

Nagyszalontán egész estét betöltő műsorral tisztelegtek a magyar kultúra hétköznapjai előtt a hajdúváros amatőr színjátszói és előadóművészei. Tódor Albert nagyszalontai polgármester volt az előadás rendezője. A fellépők között volt a Fürge hangyák, a Talentum csoport, a Bokréta tánccsoport és a Dioptrió együttes. /C. Patócs Júlia: Évezreden átívelő magyar kultúra. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 24./

2003. február 25.

Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője kiemelte, hogy van egy fiatal politikuscsapat, tagjai nem látják a helyüket, távlataikat az RMDSZ-ben, mert nem tudják elfogadni a szövetséget jelenleg jellemző szűkkeblű politizálást, például azt, hogy a vezetők klientúrájához tartozó MIÉRT nevű ifjúsági fantomszervezet nyomul és minden helyet elfoglal. A magyar fiatalok tisztább példákat keresnek annál, mint amit az egyszínűvé váló szövetségben találnak, ezért történhet meg, hogy a román pártokhoz csatlakoznak, ha egyáltalán itthon maradnak. Ma már csak Kolozsváron huszonhét fiatal magyar politikus tevékenykedik román pártokban. Egy részük a demokratáknál, a többiek a liberálisoknál találták meg a helyüket. RMDSZ-tisztségviselők gyerekei is vannak közöttük. A RMDSZ-vezetőség nem törődik ezzel. Tőkés püspöknek sok híve van Erdély-szerte. Nastase kormányfő tavaly nyáron sürgette a tiszteletbeli elnök félreállítását. A magyarországi választások után hatalomra került utódkommunista kormánypárt erre csak rábólintott. Ami a szövetség kongresszusán történt, azt két posztkommunista pártnak a vigyázó tekintete övezte. A csángóknál jelenleg az alapvető emberi jogok - mint az anyanyelv használata - sincsenek biztosítva, de erről hallgat az RMDSZ vezetősége. Kónya-Hamar Sándor hangsúlyozta, aggasztó, hogy Nastase kormányfő nyíltan kimondta: nem lehet szó autonómiáról, önálló állami magyar egyetemről, mindezt fergeteges tapssal "köszönte meg" a kongresszus. /Román Győző: A megköszönt kudarcok politikája. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándorral, az RMDSZ parlamenti képviselőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

Az érvényes jogszabályok felrúgásával történt a Maros megyei nagyközség, Erdőszentgyörgy képviselő-testületének kiegészítése. A polgármesteri hivatalnál alkalmazást nyert RMDSZ-es Székely Béres Attila megüresedett helyének betöltéséről az elmúlt héten döntött a tanács. Erdőszentgyörgyön a törvény értelmében Molnár József volt helyi RMDSZ-elnöknek kellett volna tanácstaggá előlépnie. Ezzel szemben az RMDSZ Sütő Bélát jelölte, merthogy a listán előtte álló "Molnár Józsefet fegyelmi okok miatt nem javasolja". A múlt heti tanácsülésen aztán tizenegy igen és két tartózkodás mellett igazolta is Sütő mandátumát az RMDSZ-többségű testület. Az önkormányzat jegyzője, Mariana Bica kifejtette: az RMDSZ nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, s ezt kénytelen jelezni a prefektúrának. Mint mondta, Molnár Józsefet csak akkor kerülhették volna meg, ha előzőleg kizárták volna a szervezetből. A második gyűlésen megjelentek Kelemen Atilla és Makkai Gergely parlamenti képviselők, előbbi megyei RMDSZ-elnöki minőségében nyíltan a törvény megszegésére biztatta a helyieket, mondván, hogy Molnár nevét át kell ugrani. Utóbbi bő évtizedig volt az RMDSZ helyi és körzeti szervezetének elnöke. A 2000-es helyhatósági választások után, amikor az RMDSZ jelöltjével szemben egy független, de a megyei RMDSZ támogatását élvező jelölt, Tarr Endre nyerte el a polgármesteri tisztséget Erdőszentgyörgyön, Molnárt, valamilyen SZKT-határozatra hivatkozva, az országban elsőként s talán egyetlenként leváltották. Az előzmény: Molnár RMDSZ-elnökként ellenezte, hogy a Petőfi utca elnevezés ellen voksoló tanácsosok a következő ciklusban is mandátumhoz jussanak. Molnár József elmondta: írásban jelezte a jegyzőnek, hogy igényt tart a tanácsosi tisztségre. /Szentgyörgyi László: Erdőszentgyörgyi "demokrácia". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy minden évben van ökumenikus imahét. Erdélyre mindig a pluralizmus volt jellemző. 1990-ben magától értetődően kialakult egy jó kapcsolat a magyar római katolikusok és a protestánsok között. A kolozsvári protestáns és a gyulafehérvári római katolikus hittudományi főiskolák tanáraival teológiai, hitvallási kérdésekről már hét éve rendszeresen folytatnak megbeszéléseket. A kizárólagosságot hirdető vallások, a szekták elutasítják a keresztény egység vagy az egyetemes keresztény tanúságtétel gondolatát. A szektának az a kizárólagosság az éltető ereje. Minden valláson belül vannak fundamentalisták, akik ellenzik az ökumenikus mozgalmat. /Fábián Tibor: Az ökumenikus mozgalom és az erdélyi vallási pluralizmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

Szatmárnémetiben, a Németi református templomban 1997. nov. 2-án tartották az első megemlékező istentiszteletet a Don-kanyarnál életüket vesztett áldozatok és a második világháborúban elesettek emlékére. Garda József megírta emlékeit, az emlékezés megjelent Kint voltam a Donnál /Püski Kiadó, Budapest, 1999/ címmel. Kiadták Gellért Sándor verseskönyvét, A magyarok háborúját is. 1999 tavaszán, ápr. 3-án, nagypénteken a Németi református templomkertben felállított fehér és zöld márvány emlékművön a következő felirat áll: A második világháborúban és a Don mentén harcolók és elesettek tiszteletére. Minden év januárjában megkoszorúzzák az emlékművet. Most hatodik alkalommal, a hatvanadik évfordulón a helyi Szent István Körrel és az RMDSZ-szel együtt háromhetes tisztelgésre került sor. Legelőször jan. 11-én, az urivi áttörés napján a kör keretében volt összejövetel. Jan. 25-én a Gellért Sándor irodalmi est keretében az RMDSZ vezetősége évfordulós emlékplakettet adott át a Don-kanyart megjárt túlélőknek és a már meghaltak családtagjainak. Febr. 2-án volt a záróünnepség, igét hirdetett Tőkés László püspök. Takaró Mihály budapesti egyetemi tanár, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára előadásában kimondta, hogy a Donnál elhunyt honvédok ma már nem háborús bűnösök, hanem hősök. /Ábrám Sámuel református lelkész, Szatmárnémeti: Ünnepélyes tiszteletadás Szatmárban is. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

Három évvel ezelőtt rendezte meg a váradi Matyi Műhely Bábszínház az óvodások bábfesztiválját. Febr. 24-én Nagyváradon a Matyi Napok rendezvénysorozat keretében újra bábfesztivál kezdődött. Gyönyörű magyar ruhába öltözött gyermekek palotással nyitották meg a bábfesztivált, amelyen öt óvoda mutatkozott be egy-egy darabbal. A nagyváradi Orsolya óvoda bábosai népi gyermekjátékokat mutattak be. A többiek is sikert arattak. /Tököli Magdolna: Óvodások bábfesztiválja a Tempo Klubban. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

A magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpián 585-en jelentek meg febr. 22-én Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában, a megyei szintű megmérettetésen. Legtöbben idén is a hetedik és nyolcadik osztályból érkeztek. Nagybányán tavasszal lesz az országos döntő. /Tudás és tehetség ünnepe. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

Febr. 21-23-a között Nagyváradon drámapedagógia-tanfolyamot tartottak a Tanítók Klubja és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Magyarországi meghívott előadók irányították a munkát. Évente három drámapedagógia-tanfolyamot szerveznek Váradon, tájékoztatott Rusz Csilla, a Tanítók Klubjának vezetője. /Tóth Hajnal: A gyermekközpontú oktatás a lényeg. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 25./

2003. február 25.

2003. február 26.

Febr. 25-én a képviselőház elfogadta, hogy bármely, parlamenti képviselettel rendelkező nemzeti kisebbségi szervezet ugyanolyan jogokkal rendelkezzen, mint a politikai pártok. Erről a 2002/16. számú - állami tulajdonban levő helyiségek politikai pártoknak való eladását szabályozó - törvény rendelkezik. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke harminc és negyven közöttire becsülte azoknak az ingatlanoknak a számát, amelyeket a törvény alapján az RMDSZ megvásárolhat. A törvény hatálya alá eső ingatlanok feltérképezése jelenleg is folyik. Az RMDSZ megyei és helyi székházakat megvásárlását is tervezi, többek között Nagyváradon, Kézdivásárhelyen, Nagybányán, Déván. Ugyanakkor az RMDSZ több székházát is visszaigénylik volt tulajdonosaik. A Maros megyei RMDSZ székházául szolgáló, egykor államosított épületre a volt tulajdonos Marosvásárhelyen élő örökösei tartanak igényt. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyében a szövetség pereskedni kényszerült. Az aradi bíróságon a szövetség elveszítette a pert; az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem is vonatkozik rá a törvény kitétele. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött. /Salamon Márton László: Pártoknak kijáró jogok az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./

2003. február 26.

Nyilatkozatban tiltakoztak a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó 2003. évi 37-es számú kormányrendelet ellen. A nyilatkozat aláírói - többek között a Nyílt Társadalomért Alapítvány, a Pro Európa Liga, a Román Akadémiai Társaság, a Horia Rusu Alapítvány, a Pro Demokratia - elsősorban azt nehezményezik, hogy a kormányrendelet elkészítésekor az illetékes szervek nem konzultáltak az érintettekkel. A dokumentumot támogatja a Nemzeti Liberális Párt (NLP), a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke látta el kézjegyével a nyilatkozatot. A jogszabály értelmében bármilyen alapítvány vagy egyesület bejegyzéséhez a központi közigazgatás szakminisztériumának jóváhagyása szükséges. Ugyanakkor a nem kormányzati szervezetek közül csak azok részesülhetnek az állami, illetve a helyi költségvetésből kiutalt támogatásban, amelyeket a közjó számára hasznos alapítványként vagy egyesületként jegyeztek be, ezt a státust azonban csak a központi közigazgatás szakminisztériumai adhatják meg. Ezzel azt érik el - mutattak rá az érintett szervezetek vezetői -, hogy létrejönnek a kormányt támogató szervezetek, amelyek háttérbe szorítják a polgárok valódi érdekeit képviselő alapítványokat és egyesületeket. A jogszabály továbbá előírja azt is, hogy a nem kormányzati szervezetek különböző pártokat támogathatnak, aminek következtében fennállhat annak veszélye, hogy csak azok a szervezetek kapják meg a működési engedélyt, amelyek a hatalmon levő pártot támogatják. /Hatalmi önkény. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 26./

2003. február 28.

Olvassuk együtt Babitsot! címmel tartottak irodalmi délutánt diákoknak Nagyváradon a tavaly elindult mozgalom irányítói, Molnár Judit magyartanár és Kiss Törék Ildikó színművész. A Babits-évforduló jegyében megtartott rendezvényen a fiatalok a költő verseit olvasták. A versdélutánnak lesz folytatása. /Irodalmi délután. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. március 1.

Febr. 27-én Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke beszélt Nagyváradon, a Holnap versantológia reprint kiadásának bemutatóján. Korábban természetes volt Várad jelenléte Európában, a Budapest utáni legerősebb polgári város élénk szellemi, társadalmi, irodalmi életet folytatott, ezért Várad kötelez, magyarázta az előadó. A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban összegyűlt közönséget Tőkés László püspök köszöntötte. Pomogáts Bélának két új kötetét /Magyarok között a nagyvilágban és Megújulásra váró hagyomány/ Barabás Zoltán méltatta. A Magyarok közt a nagyvilágban című kötetben a szerző a kisebbségi magyarság gondjait magukra vállalók előtt hajt fejet. A Megújulásra váró hagyomány arra felel, hogy 1989 után miért nem ment végbe a várt megújulás: a három szellemi intézmény, a keresztény egyházak, az irodalom és 1956 öröksége nem kapott méltó szerepet. /(Balla Tünde): Jön-e új generáció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2003. március 1.

lapozás: 1-30 ... 3721-3750 | 3751-3780 | 3781-3810 ... 5731-5748