udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 4321-4350 | 4351-4380 | 4381-4410 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2003. december 10.
A Nagyváradi Magyar Diákszövetség hétvégi gólyabálján adták ki ünnepélyes keretek között az idei Mecénás-ösztöndíjakat. A Mecénás Alapítvány jelszava: Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! Tavaly tíz magyar fiatal nyerte el az egyéves, havi kétmillió lejes pénzjuttatással járó támogatást. Idén tíz román ajkú fiatallal is kiegészült a lajstrom. Lakatos Péter RMDSZ-elnök az alapítvány kuratóriumi tagjaként elmondta, hogy az elkövetkezőkben még több fiatalt próbálnak támogatni, természetesen ehhez még több pénzre lesz szükségük. A gyűjtésre évről évre a Mecénás Alapítvány farsangi mulatságán kerül sor. /(Balla Tünde): Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 10.
Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 11.
Évek óta halogatja az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium a magánkézben levő oktatási intézmények akkreditációs feltételeinek és az engedélyeztetési folyamat módszertanának kidolgozását. A szaktárcának jelentős anyagi többletterhet jelentene, ha az elnyert akkreditáció alapján a magántanintézetek állami támogatásért folyamodnának. Biharban 28 magánóvoda, elemi iskola, gimnázium és posztliceális intézmény működik ideiglenes engedéllyel. Ezek közül mintegy tucatnyinál befejezte már tanulmányait a megfelelő számú végzős generáció (óvodáknál ez egy, míg gimnáziumoknál és felsőfokú oktatási intézményeknél három nemzedéket jelent), így kezdeményezhetnék az akkreditációs folyamat elindítását. "Mi minden évben felterjesztjük a minisztériumba az akkreditálás kezdeményezésére jogosult intézmények listáját, ám választ még nem kaptunk" - mondja Florian Mielut szaktanfelügyelő. Jelenleg egész Romániában nincs egyetlen, végleges akkreditációt elnyert magániskola vagy óvoda sem, mert nem léteznek akkreditálási kritériumok és nincs akkreditálási módszertan sem. Bihar megye magánóvodáiban ötszáz gyermekkel, a magániskolákban pedig ezernél is több fiatallal foglalkozik több mint száz pedagógus. Az intézmények éves fenntartási költségei sok milliárd lejre rúgnak, melyek egy részét az alapítók szívesen áthárítanák a minisztériumra vagy az önkormányzatokra. A váradréti református egyházközség által 2002-ben alapított Csillagocska az egyik legnívósabb nagyváradi óvoda. Az intézmény jelenleg három csoporttal működik, melyeket hetven gyermek látogat, akiket igyekeznek keresztény szellemben nevelni, és emellett a zenei anyanyelvvel is megismertetni. Pálfi József lelkész elmondása szerint a nagy érdeklődés miatt az idei tanévben szerettek volna párhuzamos csoportokat is indítani, de anyagi okok miatt ez nem volt lehetséges. /Pengő Zoltán: Szabotálják az akkreditációt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2003. december 11.
Évek óta halogatja az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium a magánkézben levő oktatási intézmények akkreditációs feltételeinek és az engedélyeztetési folyamat módszertanának kidolgozását. A szaktárcának jelentős anyagi többletterhet jelentene, ha az elnyert akkreditáció alapján a magántanintézetek állami támogatásért folyamodnának. Biharban 28 magánóvoda, elemi iskola, gimnázium és posztliceális intézmény működik ideiglenes engedéllyel. Ezek közül mintegy tucatnyinál befejezte már tanulmányait a megfelelő számú végzős generáció (óvodáknál ez egy, míg gimnáziumoknál és felsőfokú oktatási intézményeknél három nemzedéket jelent), így kezdeményezhetnék az akkreditációs folyamat elindítását. "Mi minden évben felterjesztjük a minisztériumba az akkreditálás kezdeményezésére jogosult intézmények listáját, ám választ még nem kaptunk" - mondja Florian Mielut szaktanfelügyelő. Jelenleg egész Romániában nincs egyetlen, végleges akkreditációt elnyert magániskola vagy óvoda sem, mert nem léteznek akkreditálási kritériumok és nincs akkreditálási módszertan sem. Bihar megye magánóvodáiban ötszáz gyermekkel, a magániskolákban pedig ezernél is több fiatallal foglalkozik több mint száz pedagógus. Az intézmények éves fenntartási költségei sok milliárd lejre rúgnak, melyek egy részét az alapítók szívesen áthárítanák a minisztériumra vagy az önkormányzatokra. A váradréti református egyházközség által 2002-ben alapított Csillagocska az egyik legnívósabb nagyváradi óvoda. Az intézmény jelenleg három csoporttal működik, melyeket hetven gyermek látogat, akiket igyekeznek keresztény szellemben nevelni, és emellett a zenei anyanyelvvel is megismertetni. Pálfi József lelkész elmondása szerint a nagy érdeklődés miatt az idei tanévben szerettek volna párhuzamos csoportokat is indítani, de anyagi okok miatt ez nem volt lehetséges. /Pengő Zoltán: Szabotálják az akkreditációt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2003. december 11.
Évek óta halogatja az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium a magánkézben levő oktatási intézmények akkreditációs feltételeinek és az engedélyeztetési folyamat módszertanának kidolgozását. A szaktárcának jelentős anyagi többletterhet jelentene, ha az elnyert akkreditáció alapján a magántanintézetek állami támogatásért folyamodnának. Biharban 28 magánóvoda, elemi iskola, gimnázium és posztliceális intézmény működik ideiglenes engedéllyel. Ezek közül mintegy tucatnyinál befejezte már tanulmányait a megfelelő számú végzős generáció (óvodáknál ez egy, míg gimnáziumoknál és felsőfokú oktatási intézményeknél három nemzedéket jelent), így kezdeményezhetnék az akkreditációs folyamat elindítását. "Mi minden évben felterjesztjük a minisztériumba az akkreditálás kezdeményezésére jogosult intézmények listáját, ám választ még nem kaptunk" - mondja Florian Mielut szaktanfelügyelő. Jelenleg egész Romániában nincs egyetlen, végleges akkreditációt elnyert magániskola vagy óvoda sem, mert nem léteznek akkreditálási kritériumok és nincs akkreditálási módszertan sem. Bihar megye magánóvodáiban ötszáz gyermekkel, a magániskolákban pedig ezernél is több fiatallal foglalkozik több mint száz pedagógus. Az intézmények éves fenntartási költségei sok milliárd lejre rúgnak, melyek egy részét az alapítók szívesen áthárítanák a minisztériumra vagy az önkormányzatokra. A váradréti református egyházközség által 2002-ben alapított Csillagocska az egyik legnívósabb nagyváradi óvoda. Az intézmény jelenleg három csoporttal működik, melyeket hetven gyermek látogat, akiket igyekeznek keresztény szellemben nevelni, és emellett a zenei anyanyelvvel is megismertetni. Pálfi József lelkész elmondása szerint a nagy érdeklődés miatt az idei tanévben szerettek volna párhuzamos csoportokat is indítani, de anyagi okok miatt ez nem volt lehetséges. /Pengő Zoltán: Szabotálják az akkreditációt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2003. december 11.
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) második alkalommal szervezte meg, az Apáczai Közalapítvány támogatásával módszertani továbbképzési programját: A közgazdasági tantárgyak tanításának módszertana, az iskolamenedzsment és marketing aktuális kérdései címen. Célja a középiskolákban gazdasági ismereteket oktatók, egyetemi tanárok és azon utolsó éves egyetemisták képzése. A képzés három központban valósult meg: Kolozsvár, Nagyvárad és Csíkszereda, mintegy hatvan személy részvételével. A képzést záró konferencián, amit Kolozsváron a Báthory Líceumban a szakképzéssel kapcsolatos problémákról is beszéltek. Részt vettek Erdély különböző városaiból, településeiből az iskolaigazgatók, tanárok, valamint magyarországi szakemberek is. A konferenciát vita zárta, amelyet dr. Kötő József, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője irányított. /Csomafáy Ferenc: Hatékonyabb gazdasági oktatás. Második módszertani továbbképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2003. december 11.
A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./2003. december 13.
Dec. 11-én újabb 31 egyházi ingatlan ügyében hozott elvi döntést az Országos Restitúciós Bizottság. A 31 döntésből 23 magyar egyházi ingatlanokra vonatkozik - tájékoztatott Nagy Benedek, a bizottság munkatársa. Sikerült listára tenni a székelyudvarhelyi római katolikus, a jelenlegi Tamási Áron Gimnázium három, valamint a székelykeresztúri unitárius, ma az Orbán Balázs nevét viselő gimnázium két - a régi és az újabb kollégium - épületét is. A jóváhagyott ingatlanok listáján szerepelnek még agyagfalvi, nagygalambfalvi, városfalvi (Hargita megye), nyújtódi, illyefalvi (Háromszék), hétfalusi, apácai (Brassó megye), szerdahelyi és szakadáti (Szeben megye), kolozsvári, nagyváradi, tordai, tasnádi és más helységbeli katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi épületek. Ezzel a visszaítélt egyházi ingatlanok száma kétszázra emelkedett, közülük 130 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. /Folytatódik a restitúció. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./2003. december 13.
Csiky Napokat szervezett az aradi Csiky Gergely Gimnázium, illetve az EMKE Arad Megyei Szervezete. A rendezvényt dec. 12-én Bognár Levente alpolgármester, Király András megyei RMDSZ-elnök, Matekovits Mihály főtanfelügyelő-helyettes és Szakács Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. Négy márványtáblát helyeztek el az iskola folyosóján az Aradon köztiszteletnek örvendett néhai pedagógusok emlékére, amelyeket Szilvágyi Zsolt temesvári püspöki titkár, az iskola volt tanítványa szentelt meg. Megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát. A Csiky Gergely Gimnázium testvériskoláinak - köztük a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a békéscsabai Kossuth Zsuzsa Kollégium, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum, a brassói Áprily Lajos Gimnázium - képviselői is elhelyeztek egy-egy koszorút. Ezt követően osztották ki Az én Európám című pályázat díjait, majd az aradi és a meghívott pedagógusok bemutatták a Nemzet - nemzetiség - európaiság témával kapcsolatos dolgozataikat. Matekovitsné Korodi Mária és Korodi Hajnalka Környezet- és életmódnevelés 9-14 éveseknek című könyvét méltatta Ruja Ildikó magyartanár. A napot a Szabadság-szobor talapzata előtti tisztelgés, majd a Jelen Házban a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Wass Albert - Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játéka zárta. /Gujdár Gabriella: Táblaavató a Csiky Napokon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./2003. december 16.
A magyar egyházak és az RMDSZ a tanügyi törvény módosítására tesznek javaslatot.Kötő József, az RMDSZ oktatási és egyházügyi főosztályának vezetője nemrég Kolozsváron egyeztetett a történelmi magyar egyházak képviselőivel a tanügyi törvénynek a felekezeti oktatásra vonatkozó módosításairól. "Az oktatási törvényben rögzíteni kell az államilag elismert felekezetek intézményalapítási jogát, ezek állami finanszírozását, valamint a felekezeti oktatásnak az állami szerkezetbe való illeszkedésének módját" - közölte Kötő József. Rendkívül bonyodalmasnak ítélte a törvénymódosítás folyamatát. "Döntő szerepe lehet ebben az ortodox egyháznak, és természetesen a kormánypártnak is, akikkel egyeztetéseket kell majd folytatni" - vélekedett Kötő. Valamennyi püspökség megfelelőnek találja az elveket, de javítana a javaslatcsomagon. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási tervére vonatkozó módszertanban továbbra is olyan előírás szerepel, hogy a felekezeti oktatáson csak teológiai képzés értendő. Bihar megyében például magyar nyelven a római katolikus és a református, román nyelven pedig az ortodox, a görög katolikus, a baptista és a pünkösdista egyház működtet felekezeti iskolát, illetve osztályokat. A világi iskolák mellett azonban eddig csak a belényesi ortodox iskola kapta meg a minisztérium által is megígért, az ország valamennyi iskolájának kijáró 25 számítógépet. A nagyváradi Szent László Gimnázium igazgatója, Zalder Éva úgy tudja, a nekik, valamint a többi felekezeti iskolának járó gépeket másutt szerelték fel. /Benkő Levente: Alkotmány van, törvény kell a felekezeti oktatáshoz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./2003. december 16.
A Magyar Ifjúsági Tanács dec. 12-én tartotta soros küldöttgyűlését Kolozsváron. A tagszervezetek képviselői az általános szervezeti életről szóló beszámolókat követően tárgyaltak a Magyar Ifjúsági Konferencia legutóbbi ülésén vállalt feladatokról, melynek részeként a MIT a konferencia kommunikációs stratégiájának tervezetét készíti elő. A MIT küldöttgyűlése hosszasan tárgyalt a romániai és magyarországi támogatási rendszer hiányosságairól. A küldöttek többsége elégedetlenségét fejezte ki az Illyés Közalapítvány szaktestületei és az erdélyi alkuratórium részrehajló, igazságtalan működésével szemben. A Communitas Alapítvány támogatási rendszerének átláthatatlanságát ugyancsak bírálta a küldöttgyűlés. Felavatták az önállósult MIT-irodát Kolozsváron a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 27. szám alatt. /Szókimondó MIT. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./2003. december 16.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése nov. 30-án Bákóban az elnöki teendők végzésével Bilibók Jenőt, a szervezet alelnökét bízta meg, ideiglenesen. Elmondta, hogy Bartha András elnök lemondásával a szövetség egyik pillérét veszítette el. Eddig Bartha adta a pénzügyi és jogi biztonságot, és mindenki végezte a dolgát a maga területén. Az MCSMSZ-nél soha nem dolgozott egy mérlegképes könyvelő, a pénzügyi dologban tanácstalanok voltak. Több ember kellett volna, ezért távozott Bartha és ezért fog távozni Bilibók is mandátuma lejárta után. Lelkes és lelkiismeretes a csapat, de komoly pénzügyi támogatás, optimális irodaműködési feltételek nélkül nincs jövője. Újabb fiatalokat kellene idehozni a munka végzésére, de ez azt jelenti, hogy életfeltételeket és anyagi biztonságot kell nekik biztosítani. Az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése szerint a csángóság ügyében nagy előrelépés, javulás történt. Bilibók nem látja ezt az előrelépést. Egyelőre annyi történt, hogy sikerült elfogadtatni: Moldvában is léteznek magyarok. Hivatalosan már nem tagadják, hogy jogosak az itt élők oktatási kérelmei. Ehhez természetesen kellett az RMDSZ politikai támogatása is. /D. L.: Hiányos a csapat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./2003. december 16.
Idén ötvenfős, gyermekekből és felnőttekből álló pusztinai csoport érkezett Sepsiszentgyörgyre, a csángó napra, dec. 6-ra Nyisztor Tinka, a Szent István Társaság vezetőjével az élen. A vendégek egy része meglátogatta egykori falustársuk, ifj. Erőss Péter nyomdáját, aki munkahelyet is kínált egy olyan pusztinai fiatalnak, aki magyar nyelven végezte tanulmányait. Az est során a csángó karácsonyi énekek és szokások csokrát nyújtották át a nagyszámú érdeklődőnek. Nyisztor Ilona új, sorrendben ötödik hanglemeze is - Tánczos Vilmos néprajzkutató bemutatása szerint - e páratlan világ rejtelmeibe nyújt betekintést. /Csáky D. Tibor: Hogy egy ideig jó magyarok lehessünk... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./2003. december 16.
Péter Miklós lelkész-professzort 1959. márc. 22-én tartóztatták le és 1964. aug. 2-án szabadult. Az egész időt a szamosújvári börtönben töltötte. A többi börtönben embertelenebbek voltak a körülmények. Olyanokat hoztak vissza Szamosújvárra, akik vagy sárgaságba vagy tífuszba estek. Az utókezelésüket itt tudták megoldani. Péter Miklósnak letartóztatása után egy évig szintén része volt a borzalmas nyomorúságban, például hetekig nem láttak vizet. Nemcsak mosakodásra, de ivásra sem jutott. A börtönben a papokat elkülönítették, így ők valóságos intézetet hoztak létre. A különféle felekezetű lelkészek majdnem másfél évig voltak együtt. Külön csoportban voltak az ortodox lelkészek, de köztük is külön a szerzetesek. A másik csoportot a görög katolikusok képezték, köztük is külön csoportot, akik engedve a nyomásnak, áttértek ortodoxnak. ők valahol a kettő között voltak - egyik közösség sem fogadta be teljesen őket. Aztán voltak a római katolikusok és a protestánsok abban az ökumenében, ahogy a teológián voltak együtt. Mindenki a saját hite szerinti imádsággal, áhítattal, igehirdetéssel kezdte és zárta a napot. Napközben voltak kis csoportos foglalkozásaik is közös ülések is, amikor közös volt a téma. Az egyháztörténelmi előadásokat egy ortodox pap tartotta. A világirodalom történetével egy szász evangélikus lelkész foglalkozott. Voltak nyelvkurzusok, angolt, németet, franciát lehetett tanulni. A cellában megismétlődött az egyháztörténet: kirobbant egyik oldalon a reformátusok-evangélikusok, másik oldalon az unitáriusok részéről a vita. Később a református közösségen belül kezdődtek el a súrlódások, a hagyományos kálvinisták és a pietista irányzat követői között. A görög katolikusokat azért ítélték el, mert 1948 óta tiltott volt számukra az egyházi tevékenység, amelyet ők lelkiismeretük, meggyőződésük szerint titokban, illegálisan is folytattak. Az ortodox papok közül főleg azok kerültek be, akik az üldözött partizánoknak lelki vagy egyéb segítséget nyújtottak. Voltak akik a háború után hosszú-hosszú ideig bujkáltak a hegyekben. Időnként be-bementek egy-egy közeli faluba orvosi segítséget kérni. Az őket ellátó orvosok is börtönbe kerültek emiatt és a papok is, akik meggyóntatták őket. A katolikus és protestáns lelkipásztorokat, magyarokat és szászokat a lehető legkülönfélébb indoklással ítélték el. A cél talán fontosabb volt, mint az ok: "megverni a pásztort, és szétszéledjen a nyáj". Visky Ferenc könyvében megállapította, hogy szinte minden egyházból voltak börtönbe zárt püspökök, csak éppen a református egyházból nem. Péter Miklós szerint ennek az az oka, hogy két püspökük közül az egyiket már az a rendszer "teremtette", a másiknak, Vásárhelyi Jánosnak pedig akkora volt a tekintélye, emellett idős volt, hogy nem volt tanácsos "hozzányúlni". A papokkal való bánásmódban 1960-ban éreztek változást. Egy Párizsban tartott nemzetközi kongresszusnak volt erre hatása, és a Szovjetunió Kommunista Pártja akkori kongresszusának is. Péter Miklós azon mérhette le a változást, hogy volt egy őr, aki pusztán azért, mert ő pap, minden alkalommal, amikor szolgálatban volt, megverte. Ennek 1960-ban lett vége. Akkor civilizáltabb körülményeket teremtettek a börtönben. Az ellátástól kezdve minden javult és emberségesebben viselkedtek velünk. A börtönben a magyar nyelv használatát igyekeztek korlátozni.Péter Miklóst szabadulása után Nagyváradon Buti Sándor püspök fogadta, az a Buti Sándor, aki annak idején személyzeti előadóként éppen az ő a letartóztatását segítette a szekusoknak megszervezni. Péter Miklóst Belényesre nevezték ki, ahol nagy szeretettel fogadták. Miután megtudták, hogy börtönből jött, a tenyerükön hordták és igyekeztek minden elképzelhető testvéri szeretettel kárpótolni őt. A börtönből szabadulásukkor a börtönparancsnok elmondta, hogy nagyon kiéleződik a nemzetiségi kérdés, és ha vitákba merülnek, könnyen visszakerülhetnek ide.A börtönből szabadultak minden lépését figyelték. /Fábián Tibor: Börtönévek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./ 2003. december 17.
Jakobovits Márta keramikusművész retrospektív kiállítása Metaterra címmel dec. 14-én nyílt meg a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban. - Jakobovits Márta az emberiség, s főként a palnéta követe az univerzumban - méltatta a kiállítást a pályatárs, Dorel Gaina képzőművész. Dr. Mariana Zitnz műkritikus szerint a világ egyik legnagyobb keramikusát köszöntheti Várad, aki a legmesszebbmenőkig uralja az ősi anyagot. /(Balla Tünde): Metaterra - Jakobovits Márta retrospektív kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2003. december 17.
Jakobovits Márta keramikusművész retrospektív kiállítása Metaterra címmel dec. 14-én nyílt meg a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban. - Jakobovits Márta az emberiség, s főként a palnéta követe az univerzumban - méltatta a kiállítást a pályatárs, Dorel Gaina képzőművész. Dr. Mariana Zitnz műkritikus szerint a világ egyik legnagyobb keramikusát köszöntheti Várad, aki a legmesszebbmenőkig uralja az ősi anyagot. /(Balla Tünde): Metaterra - Jakobovits Márta retrospektív kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2003. december 17.
Jakobovits Márta keramikusművész retrospektív kiállítása Metaterra címmel dec. 14-én nyílt meg a nagyváradi Körösvidéki Múzeumban. - Jakobovits Márta az emberiség, s főként a palnéta követe az univerzumban - méltatta a kiállítást a pályatárs, Dorel Gaina képzőművész. Dr. Mariana Zitnz műkritikus szerint a világ egyik legnagyobb keramikusát köszöntheti Várad, aki a legmesszebbmenőkig uralja az ősi anyagot. /(Balla Tünde): Metaterra - Jakobovits Márta retrospektív kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2003. december 17.
Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2003. december 18.
A nagybányai Németh László Gimnázium és a Nicolae Iorga Általános Iskola közös karácsonyi ünnepi előadását tartották meg a múlt hét végén. Váradi Izabella magyartanárnő szervezte a karácsonyi hangulatú diákelőadást. A rendezvény a két iskola közötti barátságot segíti, a két intézmény magyar tanulóinak találkozását teszi lehetővé. /Farkas E. Zoltán: Karácsonyi ünnepség Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2003. december 18.
A budapesti Noran Könyvkiadó Erdéllyel kapcsolatos sorozatának harmadik kötete, Sas Péter Mesélő képeslapok - Kolozsvár 1867-1919 című, a hajdani kincses várost bemutató könyve a napokban jelent meg. A sorozat előző két kötete, a Nagyváradról mesélő képeslapok és az Ady Erdélyben című is kapható. /A Noran Kiadó Erdély-sorozata a Gaudeamus Könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2003. december 19.
Nagyváradon az Állami Színházban hétvégén tartották meg az első Bihar megyei Ki mit tud? döntőjét a Varadinum Kulturális Alapítvány szervezésében. Bihar megye valamennyi magyarlakta régiójából összesereglettek a jelentkezők. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte a több hete zajló szűrésen kiválasztott legtehetségesebbeket. Hagyományőrzésben az érmihályfalvi Nyíló Akác népi tánccsoport produkcióját értékelte legjobbnak a zsűri. /Ki mit tud? Telt ház és jókedv a tehetségek versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2003. december 20.
Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 20.
Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 20.
Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 20.
Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 20.
Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 20.
Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2003. december 22.
Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./