udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5400 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2005. október 7.
Donkóné Simon Judit magyar szakos tanárnő Érden a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában. A városban jórészt neki köszönhetően, Erdély nem csupán egy távoli földrajzi térség, hanem a magyar szellemi építkezés, tudatformálás közvetlen élményanyaga. Az általa vezetett Erdélyi Kör tagjaival egy évtizede tartott erdélyi honismereti barangolások közösséget teremtettek. Bebarangolták Erdélyt, eljutottak a moldvai csángók földjére is. Két szép nyomdai kivitelben megjelentetett kiadvány – Erdélyi honismereti barangolás Nagyváradtól a Hargitáig; Erdélyi honismereti barangolás Szatmártól Aradig – jelzi azt az útvonalat, amelyet az utóbbi években bejártak. Ez a közösség gyűlt egybe baráti találkozóra október 1-jén Budapesten a Magyarok Házában. A találkozó vendége volt Jáki Sándor Teodóz győri bencés szerzetes-tanár, aki az utóbbi harminc év során százegyszer járt Erdélyben és nyolcvanegyszer a csángók közt, Moldvában. Élményeinek töredékét közölte az immár harmadik kiadást megért Csángókról, igaz tudósítások című könyvében. Vele tartott dr. Cs. Varga István, az ELTE Tanárképző Főiskolájának tanára, aki 2002 nyarán, az atya kíséretében, maga is ellátogatott Erdélybe és Moldvába. Az Erdélyben és Csángóföldön tett szellemi utazás tanulságait Rokonföldön című könyvében osztotta meg az olvasókkal. Jáki szerint a háromszázezres csángóság egyharmada elvesztette magyar nyelvét és identitását, harmadrésze hűen őrzi azt, harmadrésze válaszúton van – rajtunk is múlik, hogy merre billen a mérleg nyelve. A hetvenhatodik életévét betöltött bencés szerzetes útjai során több ezer vallásos népéneket jegyzett le. A rendezvényen jelen volt a Budapesten tanuló Iancu Laura magyarfalui csángó költőnő /Pár csángó szó című kötetét a Hargita Kiadóhivatal jelentette meg 2004-ben/, aki bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézete kiadásában megjelentetett Magyarfalui emlékek című fotódokumentum-kötetét. A találkozóra elhozott CD-ken csángó gyermekek énekelnek – a lemezeket téglajegyekként árusítják a Böjte Csaba által megálmodott Béke Királynője moldvai csángó magyar iskolaközpont javára. A találkozón felidézték Hajdó István gyergyói főesperesnek az idei csíksomlyói búcsún elhangzott prédikációját, amelyet a budapesti Trezor Kiadó ez év nyarán kiadott Régi új retorika. A szóképek és a szónoki beszéd című kötetében Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-én A történelem egy nemzetbe rendezett minket… címmel elhangzott beszédével együtt. /Máriás József: Baráti találkozó – Erdély bűvöletében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 7./2005. október 8.
Utcai tüntetést tervez több erdélyi nagyvárosban a Magyar Ifjúsági Tanács és az Erdélyi Magyar Ifjak az önálló Bolyai Egyetem ügyének előmozdításáért – jelentette be Kolozsváron Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem két oktatója, akik szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. A megmozdulást október 17-ére tervezik Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Kovács Lehel ismertette azt az anyagot, amelyet szeptember végén az Európai Parlament illetékes szakbizottsága elé terjesztettek. E szerint az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, hiszen a 6,6 százalékos romániai magyar népesség mind össze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék. A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, és a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. „Ezekre a problémákra a megoldást a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből fenntartott Sapientia– Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel” – áll a dokumentumban. Az önálló egyetem visszaállításának s legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, és magyar tudósokról mindössze három termet neveztek el. Hantz Péter a BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után az RMDSZ ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét. Nyilvános vitára hívta ki Szamosközi Istvánt, a BBTE Akadémiai Tanácsának alelnökét Hantz Péter. A két oktató október 11-én Kolozsváron vitathatta volna meg a Bolyai Egyetem szükségességét. Azonban erre nem kerül sor, mivel Szamosközi csak Salat Leventével és Nagy László rektor-helyettessel együtt állna ki vitára. Ezt a feltételt Hantzék elfogadták, és egy későbbi időpontban ők is hajlandók erre. /Borbély Tamás: Tüntetés a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./2005. október 10.
Október 8-án tartotta az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) az idei, immár hagyományokkal rendelkező Nemzetközi Energetika és Elektrotechnika Konferenciát, az ENELKO 2005-öt. A rendezvényen kolozsvári, temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, miskolci, budapesti, veszprémi, dunaújvárosi, győri egyetemek, tudományos társaságok, vállalatok képviselői vettek részt. A megnyitón dr. Bíró Károly, az EMT Energetika-elektrotechnika Szakosztályának elnöke elmondta, hogy a hatodik ENELKO olyan témákat tűzött napirendjére, amelyek a következő évekre, sőt évtizedekre is kihatással lesznek az emberiség sorsának alakulására. Délelőtt előadások hangzottak el, délután pedig szekciókban (Automatizálás és szabályozástechnika; energiahatékony alkalmazások; energetika) folytatódott a tanácskozás. /Ö. I. B.: VI. ENELKO konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./2005. október 10.
Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./2005. október 11.
Mintegy ezren vettek részt Nagyváradon október hatodikán a Nagysándor József utcai koszorúzáson. A váradi születésű honvédtábornokra emlékeztető márványtábla előtt ezúttal közösen hajtott főt az RMDSZ, az MPSZ, a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a magánszemélyek. Több magyar osztályt is kivezényeltek a megemlékezésre. A baj csak az volt, hogy a gyerekek kis híján a műsorvezető szerepét betöltő Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezetőt is túlhangoskodták. Fel kellett volna készíteni a gyerekeket arra, hová mennek, és ott hogyan kell viselkedni. Szembeötlő volt a nemzeti lobogók hiánya. A váradi magyarok becsületét végül egy fiatalember, bizonyos Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak helyi tagja mentette meg. Amikor a koszorúzások rendjén az EMI következett, Barna bőségesen fellobogózott koszorúval lépett az emléktáblához. Messze ő kapta a legnagyobb tapsot. Ma már nem kell szégyellni, inkább használni kellene nemzeti jelképeket. /Fábián Tibor: És hol vannak a zászlóink? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./2005. október 11.
A hat évtizedes múltú Romániai Magyar Szó napilap romjain, RMDSZ-es hátszéllel jön létre az Új Magyar Szó – állította a Heti Válasz budapesti hetilap határon túli lapokról közölt elemzése. A hetilap szerint az ellen-Krónikaként született Erdélyi Riport nem váltotta be a reményeket. Azt is hozzátették, hogy az új kiadványnak várhatóan bőven jut majd magyar kormányzati pénzekből. Erre utal az is, hogy a Szülőföld Alap legutóbbi ülésén az RMDSZ képviselőjének felvetésére kiemelt célként elfogadták a határon túli magyar sajtó támogatását. ”Kicsit másképp: nagyobb távolságtartással, sokkal kritikusabban” tájékoztat majd a lap a fővárosi magyar politikai jelenlétről – ígérte a mutatványszám vezércikkében Stanik István. Vajon kikre céloz a lap vezérigazgatója és az RMDSZ kommunikációs igazgatója? A jobblétre szenderült Romániai Magyar Szóra, vagy a másik, szintén általa kiadott lapra – a Gáspárik Attila által csak Erdélyi Jelentéstevők lapjának nevezett, gyengélkedő Erdélyi Riportra? A nagyváradi Reggeli Újság szerint a lapindítók „alaposan elszólták magukat”, amikor beharangozójukban az RMDSZ programjának felkarolásáról írtak, és arról, hogy szigorú kritikusai lesznek azoknak a romániai magyar politikusoknak, akik ettől eltérnek. Vagyis gyakorlatilag központi pártlapként lép színre az ÚMSZ, „hadat üzenve” az RMDSZ-től elhajlóknak – összegez a bihari napilap. A Transindex nevű romániai portál látszólag kritikus hangú, valójában azonban reklám-ízű beharangozójában az idei év legfontosabb „médiás eseményének” nevezte az ÚMSZ megjelenését. Ágoston Hugó főszerkesztő az olvasók körében népszerű Médiavetítő című rovatát is átvitte a Krónikától. Az egyházi szférát egy református lelkipásztor, a református egyházzal nem túl közeli kapcsolatban álló romániai CE Szövetség egyik tagja: Visky István képviseli, a Gondolatjel című rovattal. Ami a munkatársakat illeti, nagy az átfedés: volt RMSZ-újságírókból, Erdélyi Riport-munkatársakból és máshonnan igazoltakból áll össze a csapat. A vezető szerkesztők közül Bércesi Tünde az Erdélyi Riporttól érkezett, Salamon Márton László az ÚMSZ fő riválisának számító Krónikától vált meg. Kicsit mellbevágó: a Bulvár rovatban ad hírt a lap az egyik legutóbbi magyarverésről (egy székely öregembert rendőrök vertek agyba-főbe szemtanúk előtt, mert nem beszélte jól az állam nyelvét). /Fábián Tibor: Betűcsere. RMSZ-ből ÚMSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 11./2005. október 12.
Nem sikerült megállapodnia a nagyváradi Mecénás Alapítványnak az ortodox parókiával a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának átvételéről – jelentette be Nagyváradon Kiss Sándor megyei RMDSZ-elnök, az alapítvány vezetője. Kiss közölte, az ortodoxok olyan szerződéstervezetet dolgoztak ki, amelynek értelmében a Mecénás Alapítvány nem adhatta volna tovább egy harmadik félnek a pálya használati jogát. „Ez elfogadhatatlan számunkra, hiszen épp azért vállaltuk a közvetítőszerepet, mert szerettük volna átengedni a területet a gimnázium diákjai számára.” Kiss Sándor szerint az ügy mögött a Nagy-Románia Párt állhat, amely nyomást gyakorolt a nagyváradi ortodox parókiára, hogy ne egyezzenek meg az alapítvánnyal: egyiküket egyházi tisztségének megvonásával fenyegették, másikat azzal, hogy megvonják óraadási jogát a nagy-romániás rektor-helyettes által irányított állami egyetemen. /Balogh Levente: Patthelyzet a nagyváradi Lorántffy-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./2005. október 12.
Második gyógyító körútját szervezi az idén Erdélyben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, amelynek tagjai a Székelyföldön elsőként Székelyudvarhelyt keresték fel. Az egyhetes programon 34 önkéntes vesz részt Magyarországról és Erdélyből, a szolgálat orvosaihoz budapesti és kolozsvári orvostanhallgatók csatlakoztak. Az erdélyi program Nagyváradon és Kolozsváron kezdődött, itt előadásokat tartottak. A gyógyító körúton részt vevő orvosok önkéntesek, szabadidejüket feláldozva, térítésmentesen végzik munkájukat. Az idén a szolgálat orvosai több mint tízezer vizsgálatot végeztek. /Erdélyi gyógyító körúton. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2005. október 12.
Ötévi építkezés után október 9-én, vasárnap ünnepi istentisztelet keretében ünnepelték Szovátán a református templom bővítését. Szükség volt erre az építkezésre, ahogy Székely András, a Küküllői Református Egyházmegye esperese fogalmazott: „Ez a gyülekezet évről évre növekedett. Mára egyházmegyénk legnagyobb gyülekezete lett.” Baczoni Sándor lelkipásztor elmondta, tízéves szovátai szolgálata alatt a templomon és a környékén (imaterem, vendégház, lelkészi lakás, udvar) mintegy négymilliárd lej beruházást végeztek. A testvérgyülekezetek bibliaajándékkal érkeztek, a szikszóiak a Vizsolyi Biblia alapján Komáromi Csipkés György által fordított, 1685-ben kiadott biblia, a Nagyvárad-Olaszi küldöttség pedig az 1661-ban kiadott Váradi Biblia hasonmás kiadásának egy-egy példányát hozták el. A magyarországi Hajdúhadháza valamint a hollandiai Ermelo anyagiakkal is segítette a szovátaiakat az építkezésben. /Molnos Ferenc: Templomszentelés Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./2005. október 13.
Mintegy ötven nagyváradi polgár vett részt október 12-én azon a rendezvényen, amelyen arra a tizenkét magyar honvédra emlékeztek, akik 1944. október 12-én életüket áldozták a központi Szent László híd megmentéséért. A megemlékezést a főtéri Szent László-templom falán a Premontrei Öregdiákok Egyesülete által elhelyezett emléktáblánál tartották meg, amelyen a tizenkét honvéd neve mellett magyar és román nyelven az is szerepel, Nagyvárad hálás polgársága kegyelettel emlékezik mártírjaira. A tizenkét honvédnak azért kellett meghalnia, mert megpróbálták megakadályozni, hogy a menekülő német alakulatok felrobbantsák a létesítményt, ezért kivégezték őket. Az emlékezésen elhelyezték az emléktábla mellett az önkormányzat, a városi képviselő-testület RMDSZ-frakciója, valamint néhány civil szervezet koszorúit. A város román lakosai ugyancsak 1944. október 12-re emlékeztek: az önkormányzat által városnappá nyilvánított napon szállták meg ugyanis a román egységekkel kiegészült szovjet csapatok a települést. Ennek emlékére megkoszorúzták a román katona szobrát, az önkormányzat ünnepi ülést tartott, este pedig koncerteket rendeztek a belvárosban. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a város önkormányzata tűzze más időpontra a város napjának megünneplését. Az EMI indoklása szerint ugyanis az október 12-i dátum sértő a város mintegy hatvanezer magyar lakosára nézve. /Balogh Levente: Mártírokra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./2005. október 18.
Könyves, gyertyás tüntetést szerveztek október 17-én Erdély négy városában, Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon a Bolyai Tudományegyetem újraindításáért, a Sapientia állami támogatásáért, valamint „az iskolásokat sújtó kisebbségellenes állapotok megszüntetéséért”. /Gyertyás-könyves felvonulás a Bolyai Egyetemért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./2005. október 18.
Megközelítőleg száz részvevője volt Nagyváradon annak a tiltakozó akciónak, amelyet ugyanazon a napon több erdélyi városban is megrendeztek. Nagyváradon a fiatalok kezükben égő gyertyákkal és könyvekkel a vármegyeháza előtti téren kiálltak a közös ügyért. Csűry István református püspök-helyettes elmondta: a román diáknak román egyeteme, a magyar diáknak viszont magyar egyeteme kell hogy legyen. A tüntetésen Tőkés László Brüsszelből küldött üzenetét is felolvasták a szervezők. Az MPSZ részéről Csuzi István megyei elnök kifejtette: alkotmányos jog a magyar oktatás. Nagy József Barna diakónus az Erdélyi Magyar Ifjak nevében elmondta: a magyar tannyelvű Sapientia- és Partiumi Egyetem helyzete egyedülálló /G. Z.: Az önálló állami magyar egyetemért tüntettek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 18./2005. október 18.
Orbán Viktor volt miniszterelnök egyetért a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az ifjúsági szervezetek követelésével, és helyes lépésnek tartja a tüntetéseket. A Fidesz elnöke ezt Nagyváradon tartott sajtóértekezletén jelentette be, miután az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezetének képviselői átadták neki a megmozdulást hírül adó szórólapot. /Orbán Viktor támogatja a Bolyai-tüntetést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./2005. október 18.
Elindult Nagyvárad honlapja, a https://nagyvarad.lap.hu. A weblapon teret kapnak a nagyváradi újságok, az ottani civil szervezetek, cégek, egyházak, intézmények honlapcímei, de kiemelt helyet kapnak a környék turizmusával és a Bihar megyei túralehetőségekkel foglalkozó netlapok is. A nagyvarad.lap.hu eddig az első partiumi honoldal a Startlap erdélyi vonatkozású internetes linkgyűjteményei között, amilyen például a haromszek.lap.hu, temesvar.lap.hu vagy éppen az erdely.lap.hu, de hamarosan böngészhető lesz a bihar.lap.hu is. A Startlap egy hat éve indított navigációs portál, melynek célja, hogy az internetezőket a lehető legegyszerűbb módon eljuttassa a legjobb és leghasznosabb hazai és külföldi oldalakra egy adott témában. A szolgáltatás Magyarország egyik legjelentősebb internetes portálja. /Nagyvárad honlap. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./2005. október 19.
A határ mentén élő és dolgozó országgyűlési képviselőknek jelentős szerepe volt és lesz abban, hogy az első magyar–román együttes kormányülés sikeres találkozó legyen – mondta Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő és Lakatos Péter, az RMDSZ nagyváradi parlamenti képviselője az elmúlt hétvégén Debrecenben tartott közös sajtótájékoztatón. A két képviselő elsődleges feladatnak említette a Debrecen és a Nagyvárad közötti vasútvonal mielőbbi helyreállítását, valamint az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Több szálon összekötve a magyar és a román gazdaság. Csontos János és Lakatos Péter a magyar–román kormányülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2005. október 20.
A Népszabadság értesülése szerint Bukarestben és Nagyváradon is tiltakozás várható a román–magyar együttes kormányülés, illetve Gyurcsány Ferencnek a határ menti városban tett látogatása alkalmából. A lap úgy tudja, hogy erdélyi és magyarországi szervezetek egyaránt részt vesznek a tiltakozáson. Az Erdélyi Magyar Ifjak közleményükben kifejtették, minden valóságalapot nélkülöz, hogy ők tüntetést szerveznének. Ugyanakkor felkérték a magyar kormány tagjait, kiváltképp a miniszterelnököt, „tartsák távol magukat Erdélytől, hacsak nem minősül kívánatosnak felidézni, milyen volt New Yorkban a kormány bűneit felmutató magyarok elől sunyin és megszeppenve a cselédajtón beosonni a Magyar Kulturális Központba”. Markó Béla RMDSZ-elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. /Tüntetések fogadják Gyurcsányékat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./2005. október 20.
Nagyváradra látogat Gyurcsány Ferenc a bukaresti közös magyar–román kormányülést követően, közölte László Boglár, a kormányfő szóvivője, Székelyföldre nem megy. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet közleménye szerint a Népszabadság című napilapban megjelentekkel ellentétben nem próbálják meg majd bojkottálni a bukaresti kormányülést. A Krónika kérdésére Varga Kálmán, az EMI nagyváradi koordinátora megerősítette: terveznek valamilyen megmozdulást Gyurcsány Ferenc nagyváradi látogatása kapcsán. /Kimarad a Székelyföld Krónika (Kolozsvár), okt. 20./2005. október 20.
Jövő hét végéig látogatható az a képzőművészeti kiállítás Nagyváradon, amelyen Ferenczy Béla képzőművész alkotásait tekintheti meg a közönség. A negyven kiállított mű között toll-, tus- és szénrajzok, pasztellek és vízfestmények egyaránt szerepelnek. /Ferenczy Béla-tárlat Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
Nagyváradon a 16. számú Általános Iskola román földrajztanárnője a magyar osztályokban tanuló gyerekeket nem nevükön szólítja, hanem sorszám szerint. „Megszámoz bennünket, mint a kutyákat, ordibál...”- mondja egy diáklány, a többiek bólogatnak. „Első órán be sem mutatkozott, ha csendben ülünk is ordít velünk, azt mondta, hogy úgyis megbukunk, hiába az egész.” I. F., az érintett tanárnő a kérdés hallatán, hogy csak számokon szólítja a nyolcadikosokat, határozottan nemmel válaszolt. Mégis kiderül, hogy padsorok szerinti csoportok vannak, azon belül számok. „A gyorsan pergő kérdések miatt. Olyankor nincsen idő neveket keresgélni.” – mondja a tanárnő. Az iskola igazgatója az újság munkatársától értesült az esetről. Vasile Garba szerint a gyerekeknek először az osztályfőnökhöz kellett volna fordulniuk panaszukkal, majd leszögezte, utánanéz a problémának, és amennyiben igaz, hogy a tanárnő diszkriminálja a gyerekeket, figyelmezteti, hogy többé ne csinálja. Ákos Zoltán Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az éremnek több oldala van. Kiderül, már értesítették róla, hogy az iskolában járt az újságíró. „Ha olyan kontextusban használták hogy van értelme, például csapattevékenységben, akkor metodikailag is elfogadható. Abban a pillanatban, amint ez az elnevezés a gyerekeket sérti, iskolai szinten kell ezen változtatni” mondja a számozott gyerekekkel kapcsolatban. /Csabai Ede: Sorszámozott gyerekek egy nagyváradi iskolában. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2005. október 21.
Tóth Károly Antal 1942-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsvári egyetemi tanulmányainak elvégzése után Nagyvárad különböző iskoláiban tanított, elsősorban biológiát és kémiát. Csaknem tíz éven át részt vett a minden héten összeülő nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör vezetésében, munkájának szervezésében. Egyik szerkesztője volt az 1982-ben megjelenő, Ellenpontok című nagyváradi földalatti folyóiratnak. Az ebben közölt írásai közül a szamizdat szerkesztőségének Programjavaslata a romániai magyarság jogfosztott helyzetének megváltoztatása érdekében (ennek végleges változatába beépítette társai javaslatait is), valamint a Memorandum a közismertebb. Közvetítők révén mindkét dokumentum eljutott a Helsinki értekezlet madridi utókonferenciájának résztvevőihez. A román állambiztonsági szerveknek az Ellenpontok szerkesztőivel szembeni akciói után családjával áttelepedett Magyarországra. Mivel a szocialista magyar állam némi segítség helyett inkább lehetetlenné igyekezett tenni az életüket, néhány év múlva elhagyták az országot. Egy kanadai kitérő után végül Svédországban telepedtek le. T. K. A. menetközben volt levéltári „tudományos munkatárs”, nyomdai betanított munkás, egyetemista és környezetvédelmi tanácsadó. Jelenleg betegnyugdíjas. Négy gyermeke van, és egy unokája. Írásai a hatvanas évek második fele óta jelennek meg a legkülönbözőbb lapokban. A Hova-tovább? című gyűjteményes kötetét 1994-ben nyomták Szombathelyen, az Ellenpontok általa sajtó alá rendezett dokumentumait pedig Csíkszeredában adták ki 2000-ben. Mindenekelőtt kisebbségi és nemzeti kérdésekkel foglalkozik, de vallásos esszéi is vannak. Több mint 20 év eltelt az Ellenpontokban megfogalmazott Memorandum óta. Borbély Zsolt Attila kérdésére elmondta, a követelésekből egyetlenegy sem valósult meg. A megfogalmazott igények közül igazi – bár itt is inkább részleges – sikert csak a magyar feliratok ügyében sikerült elérni. A követeléseket illetően: nem alakult egyetlen magyar állami egyetem sem; Erdély elrománosítása, a regátiak támogatott áttelepedése tovább folyik; folyamatosan és tudatosan rombolják a történelmi és kulturális múlthoz kapcsolódó környezetet, hagyják pusztulni a magyar műemlékeket; a magyarok többségének érvényesülési lehetőségei ma is kisebbek, mint a románoké. A csángók helyzete a jelentős erőfeszítések ellenére sem sokat változott. A Programjavaslat autonómiát követelt: az egész Székelyföldre kiterjedő területit, továbbá kulturálist. Szerinte most a legfontosabb lenn egy olyan többszintes magyar ifjúsági szervezet megléte, amelynek fő célkitűzése a gerinces emberi tartás, a méltósággal teli öntudat kialakítása, erősítése lenne. Egy ilyen szervezet irányítója csak az egyházak által létrehozott valamilyen ökumenikus társaság lehetne. Alapvető nemzetpolitikai igény, hogy az erdélyi magyar közösség maga intézhesse életének ügyeit. Ezt az autonómia különböző formái biztosíthatják. A legfontosabb nemzetpolitikai imperatívuszok közé tartozik az is, hogy a magyar nemzet tagjainak összetartozása méltó jogi-intézményi formát öltsön végre: a világ bármely országában, így a Romániában élő minden magyar is megkaphassa a magyar állampolgárságot, ha kéri. Az RMDSZ szocialista-szociáldemokrata politikát folytat. Ezek a pártok a legéletképesebbek: mindig arra fordulnak, amerre a nagyvilág szelei fújnak. Amíg az RMDSZ vezetése a jelenlegi elit kezében van, addig e szervezettől épp a legfontosabb célokért való küzdelmet hiába várja az erdélyi magyarság. /Borbély Zsolt Attila: „Erdély elrománosítása, a regátiak áttelepedése tovább folyik”.= Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./2005. október 22.
Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2005. október 24.
Azért jöttem Nagyváradra, mert ez egy csodálatos város, és itt kitűnően meg lehet tárgyalni a két országot, valamint a romániai magyarságot érintő közös ügyeket – jelentette ki október 21-én a nagyváradi római katolikus püspöki palotában Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Markó Béla román kormányfő-helyettessel, RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő érkezésére idejekorán felkészültek Nagyváradon: a Kanonok soron, ahol a barokk püspöki palota áll, már reggel fél tízkor két forgalmi rendőr szólította továbbhaladásra mindazokat, akik az utcában szerettek volna leparkolni. A tüntetéseket úgy próbálták elkerülni, hogy még a sajtó képviselőivel is csak mintegy másfél órával az esemény kezdete előtt közölték, pontosan hogyan is zajlik majd a kormányfő programja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: „Az itteni magyarok első számú képviselője ugyanis nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ, és én ebben szívesen támogatom.” Hozzátette: a magyarországi bal- és jobboldal politikája között ez a legfontosabb különbség. A romániai magyar felsőoktatás helyzetére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta, az RMDSZ a román kormánykoalíció tagjaként azt szorgalmazza, hogy a felsőoktatási rendszeren belül mindenki hozzáférhessen az anyanyelvi oktatáshoz, és ezt támogatja a magyar kormány is. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ továbbra is igényli az állami magyar egyetemet Romániában, ám úgy vélte, e cél eléréséhez nem az utcai tüntetések, hanem a politikai küzdelem jelenti a legjobb eszközt. A miniszterelnöki konvoj – valószínűleg az esetleges tüntetők elkerülése miatt –a bejárati ajtó előtt állt meg. Gyurcsány Ferenc azonban az autóból kiszállva kézfogással üdvözölt egy középkorú hölgyet. A villamosmegállóból egy férfihang többször is azt kiáltotta a kormányfő felé: „Áruló!” Menj haza!”. Gyurcsány a városháza épületében megrendezett fórumon kifejtette: nem igaz, hogy az autonómia fontosabb, mint az autópálya. „A régió jövőjét nem a magyar támogatáspolitika, hanem a gazdasági fejlődés fogja meghatározni. Ehhez olyan környezet szükséges, ahol a magyar befektetőktől nem félnek, hanem üdvözlik őket” – szögezte le a kormányfő, aki a rendezvény után visszatért Budapestre. Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nagyváradi látogatása alkalmával a magyar kormány nevében tíz teljesen felszerelt Mercedes márkájú mentőautót adományozott a nagybányai gyermekkórháznak. /Balogh Levente: Nem találkozott tüntetőkkel a magyar kormányfő nagyváradi látogatása idején. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2005. október 24.
Az Országgyűlés jegyzői kara küldöttségének részvételével tartottak október 23-án megemlékezést Szacsvay Imre egykori nagyváradi képviselő, az 1848–49-es szabadságharc leverése után kivégzett országgyűlési jegyző szobránál. Az ünnepség keretében Nagyváradon, a római katolikus bazilikában átadták a Szacsvay-díjakat. A ceremónia után Sirák Péter, a budapesti Zeneakadémia orgonaprofesszorának koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. /Szacsvay-emlékünnepség Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2005. október 26.
Az elmúlt év október 10–12-e között avatták fel Nagyszebenben a Friedrich Teutsch Kulturális és Párbeszéd Központot (Centrul de Cultura si Dialog „Friedrich Teutsch”), valamint a Romániai Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyház Központi Levéltárát. Ezt az ünnepséget Erdélyi levéltárak, mint a történeti kutatás modern forrásai című szimpóziummal kötötték egybe. A rendezvényen sok külföldi és hazai szakember vett részt. A szimpózium első estéjén, október 10-én sor került a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesületének (RELTE) megalapítására. Közel egy évbe telt az egyesület bejegyzése, most léptek a nyilvánosság elé, miután 2005. október 20-án megtartották első rendes közgyűlésüket. A Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete az ökumenizmus jegyében keresi annak a lehetőségét, hogy az állami levéltári fiókokhoz hasonlóan, az egyházi levéltárak is nyilvánosak és hozzáférhetőek legyenek. A 2005. június 10-én bejegyzett egyesület alapszabálya értelmében elősegítik a különböző egyházak levéltárak fenntartói és munkatársai közötti kapcsolattartást. Kapcsolatot létesítenek a Román Országos Levéltárral, valamint a megyei levéltárakkal, a Romániai Levéltárosok Egyesületével. Azon munkálkodnak, hogy az egyházi levéltárak az országos vagy a megyei állami levéltárakkal szellemi és gazdasági jogegyenlőséget élvezzenek. A RELTE alapító tagjai: Bernád Rita Magdolna, levéltáros, Gyulafehérvár – Érseki és Főkáptalani Levéltár, Emődi András Gábor, levéltáros, Nagyvárad – Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár, Fazakas Márta, levéltáros, Nagyvárad – Királyhágómelléki Református Egyházkerületi Levéltár, Molnár Bodrogi Lehel, levéltár, Kolozsvár – Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Sindilariu Thomas, levéltáros, Brassó – Ágostai Hitvallású Szász-Evangélikus Egyházközség Levél és Könyvtára, Dr. Sipos Gábor, levéltáros, Kolozsvár – Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Dr. Theilemann Wolfram, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teutsch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Vlaicu Monica, levéltáros, Nagyszeben – „Friedrich Teusch” Kulturális és Párbeszéd Központ, Központi Levéltár, Várady Lajos, levéltáros, Szatmárnémeti – Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár. Az egyesület választmánya: elnök: Molnár Bodrogi Lehel; titkár: Sindilariu Thomas. Az Egyesület székhelye: az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára, Kolozsváron, az Unitárius Püspökség keretében. /Megalakult a Romániai Egyházi Levéltárosok Egyesülete (RELTE). = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. október 27.
A minap négy erdélyi városban – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kolozsvárt, Nagyváradon – békésen tüntető fiatalok követelték az önálló állami magyar egyetem: a kolozsvári Bolyai visszaállítását. Marosvásárhelyen senki sem vonult utcára, hogy jelezze: Vásárhely magyarsága is szolidaritást vállal a jó ügyért harcoló tüntetőkkel. /Nagy Pál: Élő gond és remény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./2005. október 28.
A kormány október 27-i ülésén 89 400 RON támogatást utaltak ki a Bihar megyei Bihar község római katolikus templomán végzett külső felújítási munkálatok befejezésére. Az erre vonatkozó igénylést azután nyújtották be, hogy a számítások kimutatták: a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség önerőből nem képes finanszírozni a felújítás teljes költségét. Az unitárius egyház Erdőszentgyörgy templomának felépítéséhez kap támogatást 40 000 RON értékben az október 27-i kormányülésen hozott döntés értelmében, az RMDSZ közbenjárására. /Kormánytámogatás magyar egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./2005. október 30.
A nagyváradi Posticum–Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület pályázatot hirdet gimnazistáknak és egyetemistáknak a 2005–2006-os iskolai/egyetemi évre egyszeri, egy összegű ösztöndíjra, 500 euró értékben. /A Posticum-Movimentum Iuventutis Christianae Egyesület ösztöndíjpályázata. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 30./2005. október 31.
Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./2005. október 31.
Gyurcsány Ferencnek és kormányának bukaresti és nagyváradi látogatása a román–magyar viszony alakulásának történetében csak Kádár János 1958-as, Erdélyt és az erdélyieket a román hatalmi érdekeknek kiszolgáltató árulásához hasonlítható, állapította meg Sylvester Lajos. Friss példa erre az RMDSZ által beterjesztett kisebbségi törvénytervezet megbuktatása a román felsőházban, amely Gyurcsánynak az RMDSZ számára elsütött bókjait illeszti a maga helyére. ,,A romániai magyarság első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ” – jelentette ki Nagyváradon a magát felelős magyar miniszterelnökként aposztrofáló vendég. A bukaresti magyar–román kormányülés alkalmával megköttetett megállapodások közül Markó Béla hármat emelt ki. A Sapientia Egyetem román állami támogatásának kilátásba helyezését s az önálló állami magyar egyetem visszaállítását a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem ellenében. A másik a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román konzulátus megnyitása. Gyurcsány az általa megtagadott kettős állampolgárságról azt állította, hogy a múlt év decemberében igen nehéz, de fontos döntést hoztak, amellyel elkerülték, hogy a régióban és a magyar–magyar viszonyban egy igen komoly konfliktushelyzet alakuljon ki”. A harmadik megvalósítás a bukaresti magyar kulturális központ Sepsiszentgyörgyre kihelyezett fiókja. A bukaresti intézet amúgy is szűkös költségvetéséből kicsípett pénzen fejti ki tevékenységét majd egy irodavezető, legfeljebb egy számítógép előtt üldögélő kisasszonnyal, aki majd a Bozóki miniszter úr által vezényelt magyarhoni popzenekarok székelyföldi-erdélyi szereplését harmonizálja. Ennyi a kiemelt megállapodás. Az erdélyi magyarság autonómiája nem került szóba. A Bihar megyei települések önkormányzati képviselői előtt szólott erről is Gyurcsány miniszterelnök: ,,nem igaz, hogy az autonómia előrébbvaló, mint az autópálya.” /Sylvester Lajos: Az autonómia autópályára állítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./