udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 5401-5430 | 5431-5460 | 5461-5490 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2006. január 11.
Gál Kinga Kolozsváron született, Nagyváradon járt iskolába, Budapesten és Strasbourgban tanult, Bukarestben és a németországi Flensburgban dolgozott, most az Európai Parlamentben a Fidesz képviselője. Gál Kinga az Európai Parlamentben a kisebbségi kérdés első számú szószólójává vált. Korábban kisebbségi kutató volt, most pedig a kisebbségpolitika területén dolgozik. A brüsszeli munka örök koalíciókeresés. Semmit nem lehet egyedül elérni, mindenhez társakat, támogatókat kell találni. Eddig óriási űr volt a kisebbségi kérdés kezelésében. Korábban szinte kizárólag a bevándorlók felzárkóztatását értették a fogalmon. Most ismerkednek az őshonos kisebbségi közösségek kérdéskörével. Az év végi jelentésbe az önkormányzatiság elve helyett a kulturális autonómia került, ez szűkebb fogalom, de nem írta felül a korábbi határozatot. Sikerült azt is bevinni a jelentésbe, hogy rendezni kell a magyar felsőoktatás kérdését, és ehhez állami finanszírozást kell biztosítani. – Az EU nem biztosítja az autonómiát. Azt a romániai magyar közösségnek kell elérnie. Ehhez az európai példák alapján, nagyon erős civil társadalom és a mindenkori többséggel folytatott intenzív párbeszéd szükséges. /Gazda Árpád: Az erdélyi magyarságon múlik az autonómia. Interjú Gál Kingával, az Európai Parlament erdélyi származású képviselőjével. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./2006. január 11.
A Nagyváradtól 65 km-re levő Magyarremete 13. században épült templomával kapcsolatban több mint egy évtizede a középkori magyar és román szakértők heves vitába szálltak abban a kérdésben, hogy kié a templom? Magyarremetén 1944. szeptemberében a bevonuló román katonák egy szomszéd román falu lakosaival együtt feldúlták a falut, 37 magyar ember kivégeztek /köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felülieket/. A szomszédos Kishalmágyon további öt remeteit gyilkoltak meg. Mindezek ellenére Magyarremete magyar többségű maradt. A faluban a református templom szentélyét díszítő képeken egymás mellett látható Szent István, Szent Imre és Szent László. Lángi József magyarországi művészettörténész szerint páratlanok a templom festményei. Fontos lenne az állagmegóvás és feltárni a még mindig mész alatt levő további festményeket. Szigeti Ferenc helyi pap elmondta, hogy egyedül a budapesti Teleki László Alapítvány nyújtott támogatást, hogy elkezdődhessen a restaurálás. A templom építésének idejére nincsenek pontos adatok. Az ortodoxok azt állítják, hogy románok építették a templomot, azzal érvelve, hogy a templomban a latin mellett görög nyelvű felirat is van. Némethy Gyula és Virgil Vatasianu művészettörténészek nem tartják kizártnak, hogy a festményeket egy olyan görög festő készíthette, aki az 1478-a firenzei zsinat után hagyhatta el a görög szerzetesközpontok valamelyikét. A zsinat ugyanis rövid életű uniós mozgalmat indított el. Régészek kutatóárkot ástak és a templom alatt temetőre és korábbi templommaradványra bukkantak. /Gurzó K. Enikő: Kié a magyarremetei templom? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./2006. január 11.
Emlékbe forduló idő címmel jelent meg Gittai István tizenötödik kötete, melyet január 15-én mutatnak be Nagyváradon. A visszaemlékezésekből álló prózakötetet a nagyváradi Ady Társaság adta ki, egyes részletei előzőleg a Várad című folyóiratban láttak napvilágot. Szűcs László, a Várad főszerkesztője biztatta, hogy folytassa emlékei megírását, így született meg a könyv. /G. Z.: Nem hagyományos életrajz. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 11./2006. január 13.
Egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli Nagyvárad és Berettyóújfalu a Magyar Kultúra Napját – jelentette be Nagyváradon a város alpolgármestere, Bíró Rozália. A két város önkormányzata, a bihari RMDSZ, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) és a Partium Alapítvány szervezésében zajló magyar kultúra ünnepe a Nagyváradtól mintegy harminc kilométerre fekvő Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban kezdődik. Január 16-án Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története 1890–1940 és Váradi hétköznapok című köteteit mutatják be, majd nagyváradi képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás. Megrendezik a Bihari Népfőiskola szakmai napját, majd a rendezvénysorozat Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában folytatódik a berettyóújfalui Bihari Népművészeti Egyesület kiállításának megnyitójával. Január 21-én a Nagyváradi Állami Filharmónia hangversenytermében Németh János kultúrakutató Az európai kulturális identitás gyökerei című előadását hallgathatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat január 22-én, vasárnap este díszelőadással zárul a Nagyváradon, az Állami Színházban, ahol a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Szigligeti Ede Liliomfi című darabját adja elő. /Balogh Levente: A Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./2006. január 13.
Ez a mű inkább költészet, mint próza, vagy, ahogy ő mondja, „szerelmes földrajz” – jellemezte Gittai István legújabb, Emlékbe forduló idő című kötetét Molnár Judit magyartanár. Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában január 11-én tartott könyvbemutatón a Nagyváradi Ady Társaság által kiadott, rövid prózai írásokat, visszaemlékezéseket tartalmazó kötetről Szűcs László, a Várad folyóirat és az Erdélyi Riport hetilap főszerkesztője kérdezte a szerzőt. A beszélgetésben kitértek a 60-70-80 és 90-es éveknek az alkotó számára legmeghatározóbb időszakaira. /Pap Melinda: Gittai időmozaikja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2006. január 13.
Februárban kezdődik Nagyváradon a Léda-héz felújítása, közölte Bíró Rozália alpolgármester. A Bihar megyei RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy a házban tíz évig magyar civil szervezetek tevékenykedjenek. Ebben a házban lakott Léda, Diósiné Brüll Adél, Ady Endre szerelme. Az ingatlant a magyar civil szervezetek központjává alakítják át. /Gurzó K. Enikő: Tíz évre a Partium Alapítványé a Láda-ház. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 13.2006. január 14.
Tőkés László püspök kijelentette: az európai fórumokhoz fordul amiatt, hogy a román hivatalos szervek etnikai és vallási diszkriminációt alkalmaznak a református magyarokkal szemben, és híveivel együtt imádkozással egybekötött nyilvános demonstrációt tart minden vasárnap Nagyváradon, az olaszi református templomban. Az akció célja az, hogy a nagyváradi városi tanács utaljon át a Lorántffy Zsuzsanna Református Kollégium használatára egy mintegy 300 négyzetméteres telket, ahol sportpálya működne. Az egykor a kollégium tulajdonában levő sportpályát a városvezetés 2003-ban a Szentháromság ortodox parókiának utalta át, bizonyos nagyobb területek helyett, amelyeken a kommunista rezsim idején tömbházak épültek. /Tőkés tiltakozása. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./2006. január 16.
Bikfalvi György alig volt 14 éves, amikor tagja lett a nagyváradi székhelyű Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének, amelynek az volt a fő célja, hogy az 1956–os magyarországi forradalmat Erdélyre és a Partiumra is kiterjessze. A szervezet leleplezése, illetve a szálak felgöngyölítése után a tasnádi Bikfalvi Györgyöt is letartóztatták. Tasnádon tíz tagja volt a titkos csoportnak, és a koordinátor szerepét Bikfalvi György töltötte be. Annyira óvatosak voltak, hogy a tagok egy részének nem is volt tudomása egymásról. A társaság a tanácskozások, pár fős ülések mellett plakátragasztással is foglalkozott. Például akkor, amikor megszűnt az esti líceumban a magyar nyelvű oktatás, egy éjjel maga Bikfalvi György ragasztotta tele a várost a „Tanulni akar a magyar ifjúság” feliratot tartalmazó röpirattal. 1960 novemberében aztán a Szekuritáté lecsapott, elkezdődtek a letartóztatások. Érte 1961. január 13–án jött a hatóság. Elkezdődött a házkutatás: felforgatták a házat, a legaljasabb módon. A szekrényből mindent kihajigáltak, sáros lábbal végigtapostak a vasalt ruhákon, a szalmazsákból a földre szórták a szalmát. Már az autóban verni kezdték a fiút. Nyolc hónapig volt letartóztatva, és, amikor Bikfalvi beöltötte a tizennyolc évet, a bíróság ötvenkilencüket ítélte el. A szervezetben körülbelül ötszázan voltak, kétszázkilenc embert letartóztattak: összesen ötszáznegyven évet sózott ki rájuk Macskási, a katonai törvényszék suszterből lett elnöke. A tizenöt év kényszermunkából négy évet húzott le Románia legkomolyabb politikai börtöneiben, végül az 1964-es amnesztiával szabadult. Nagyvárad, Kolozsvár, Enyed mellett a hírhedt zsilavai börtönben is megfordult, majd Galac, a Duna egy szigetén lévő, gradinai munkatábor, aztán Szamosújvár jött a sorban. A börtönökben az őrök durvalelkű, kegyetlen gazemberek voltak. A politikai elítéltek különleges bánásmódban részesültek: sokkal kevesebb ennivalót kaptak, mint a köztörvényes bűnözők. A folyosón a takarítást és az ételosztást a köztörvényesek végezték, viszont, ha egy politikai elítélt kiment a cellából, szemmel a fal felé kellett fordulnia, ne lássák a társak az arcát. Rabruhájukra a CR felirat volt ráírva, ami az ellenforradalmár szó rövidítése. A szülők egyáltalán nem tudtak semmit Bikfalvi Györgyről: a tárgyaláson látták utoljára. Egy alkalommal azonban megengedték neki, hogy levelezőlapot küldjön, amelyre az alábbi szabványszöveget kellett ráírnia: „Kedvesem! Egészséges vagyok. Kérlek benneteket, küldjetek egy öt kilogramm élelmiszert tartalmazó csomagot. Kérem, ezentúl több csomagot ne küldjetek.” /Fodor István: Fejezetek Tasnád történelméből. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 16./2006. január 16.
Ezen a héten ismét Arad megyében fog turnézni a közkedvelt nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház társulata. Műsorukon ezúttal Andersen A hókirálynő című meséjének zenés bábjátékváltozata szerepel Meleg Attila dramatizálásában és rendezésében. Zenéjét Dankó János szerezte, tervezte Nagy Emília, előadja az egész társulat. /A Matyi Műhely turnéja. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./2006. január 17.
2005-ben volt tizenöt éves az erdélyi egyházi rádiómisszió. Adorján László lelkész a református műsorokat készítette hosszú időn át. Az első lépés a református rádiózás terén a Kolozsvári Rádióban történt, emlékezett a kezdetre. A rádió akkori vezetősége, élén Csép Sándorral, rendelkezésükre bocsátott heti két, akkor még 30-40 perc között mozgó adásidőt. 1992-től sikerült megfelelő stúdiót berendezniük, a svájci „Glaube in der 2 Welt” jóvoltából. Azután már ezzel a felszereléssel készültek a katolikus, evangélikus és unitárius félórák is. A stúdió 1996-ban költözött át a Bethlen Kata Diakóniai Központba. A hollandiai Emission Egyesület műsoridőt vásárolt a Kolozsvári Rádióban, Nagyváradon, és Marosvásárhelyen. Azóta Váradon és Vásárhelyen már külön csapat készíti az adásokat. Az utóbbi években Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is rendszeresen megszólal az evangélium a helyi rádiókban. Nagy rá az igény. Brassóban is szeretnének református adásokat készíteni. Most karácsonykor volt hároméves a kolozsvári egyházi-közösségi rádió, az Agnus. Amikor 2002-ben megindult Kolozsváron az Agnus Rádió, az ortodox és a szabad egyházak már országos hálózattal rendelkeztek. Az Agnus Rádió úgy indult, hogy 1997-ben a bukaresti Audiovizuális Tanács felajánlotta az egyházi adók számára fenntartott kolozsvári frekvenciát. Azon akkor már napi 6 órát az evangéliumi egyházak szövetsége sugárzott. A történelmi egyházak képviselői megpályázták a fennmaradt 18 órát. Végül a frekvenciát három részre osztotta az Audiovizuális Tanács, 8 órát kapott mindegyik pályázó: az Evangélium Hangja (szabad egyházak), a Reménység Hangja (adventista egyház) és az Agnus Rádió. A misszió a cél, a másik cél a közösségépítés. Az Agnus Rádiót a megszűnés fenyegeti. Szeretnének egy internetes rádiót létrehozni. Megindult már az Erdélyben munkálkodó többi kis csapattal a tervezés, hogy a műsorokat egy közös honlapon tegyék elérhetővé mindenki számára. /Fábián Tibor: A keresztyénség nem templomba száműzött világ. Adorján László református lelkipásztor az erdélyi egyházi rádiómisszióról és a rádiós közösségépítésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 17./2006. január 19.
Gittai István nagyváradi költő úgy látja, nincs égető szükség önálló erdélyi irodalomtörténet megírására. Szerinte nem szabad különválasztani a magyar irodalmat romániai, szlovákiai, vajdasági magyar irodalomra. Egy magyar irodalom van, amit magyar nyelven írnak. Azért nem lenne haszontalan összegyűjteni azt, amit az egyes szerzőkről, művekről írtak az irodalmi lapokban, a napilapok mellékleteiben. Egy visszanéző irodalomtörténet jó lenne. Érdemes lenne újra kiadni az Erdélyi magyar ki kicsoda összegzést, a legutóbbi megjelenése /2000/ óta sok változás történt. Gittai monográfiát írt Morvay László elhunyt veszprémi képzőművészről, íróról, pénz kellene, a megjelentetéséhez. Szabó József rendezőről is írt egy monográfiát, Szabó József meghatározó egyénisége volt a váradi színháznak és az erdélyi színjátszásnak, a 60-70-80-as években. /Pap Melinda: Állandóan dolgozik az íróbacilus. Beszélgetés Gittai István költővel, publicistával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2006. január 20.
Felfüggesztette a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei és Nagyvárad városi elnöksége a kapcsolatot a szervezet országos vezetőségével. A bihariak döntésüket azzal indokolják, hogy válasz nélkül maradt az országos elnökséggel való párbeszéd megkezdését célzó kezdeményezésük. /MPSZ: felfüggesztett kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2006. január 20.
Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./2006. január 20.
Megtartotta éves beszámoló ülését Nagyváradon a Partium Alapítvány kuratóriuma. Az alapítvány 2005-ben az alábbi jelentősebb rendezvények kezdeményezésében, szervezésében és lebonyolításában vállalt jelentős szerepet: a magyar kultúra napja; március 15-i ünnepség; Ady Endre regionális szavalóverseny; a Kárpát-medencei magyarok sorskérdéseivel foglalkozó fórumok; 25 csángó gyermek Bihar megyei üdültetése, támogatások továbbítása csángó családok számára; több mint félszáz nyugdíjasnak Budapestre, a Parlamentbe tett látogatásának lebonyolítása. A 2006-ra tervezett fontosabb tevékenységek: a magyar kultúra napja záróünnepségének megszervezése; a Léda-ház bérbevétele a Nagyváradi Polgármesteri Hivataltól és a civil szervezetekkel közösen való működtetése; pénzgyűjtés a partiumi médiaközpont létrehozására és támogatására; a partiumi Ady-szavalóverseny lebonyolítása; az országos tanulmányi olimpia döntőébe jutott Bihar megyei magyar diákok felkészítő táborozásának megszervezése; negyedévenként író-olvasó találkozó szervezése; közös PHARE CBC pályázat a debreceni Eurorégió Házzal a Regionális európai képzések akadémiája címmel. /Számvetés és tervek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./2006. január 20.
Csombordon az Általános Iskola magyar tagozatán 11 gyermek tanul. Nagy részük vegyes házasságból származik, de van egy román kislány is. Szilágyi Gabriella 15 éve tanít Csombordon. Azóta csak két diákja folytatta az V. osztályt román tagozaton. A tanítónő 30 éves pályafutása során 28 évet szimultán osztályban tanított. Az I-es fokozatú vizsgadolgozatát is a szimultán oktatásról írta. Ilyen körülmények között is van idő külön foglalkozásokra. A gyerekek részt vesznek a nagyváradi Zabhegyezők, Gyermekanimátorok és a Pitikot Alapítvány által rendezett “Mesék szárnyán” versenyen. Ők a Csipike csoport. Tavaly országos szinten nyerték el a Napsugár különdíját, így egy évig ajándékként jön a gyermekújság. /Takács Ildikó: Szimultán osztályokban is lehetnek jó eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2006. január 23.
Magyarországnak is érdeke, hogy Romániában mielőbb megszülessék a kisebbségi törvény, amely a kulturális autonómiát is magába foglalja – jelentette ki január 21-én Marosvásárhelyen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Hitet tett Románia mielőbbi európai integrációja mellett. Szili Katalin Marosvásárhelyen megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel és a szervezet más vezetőivel. A református temetőben koszorút helyezett el a Bolyaiak sírjánál, utána pedig részt vett a Bolyai-ház avatóünnepségén. Január 22-én, vasárnap az egy éve ismét újra magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceumban vett részt a Bolyai Farkas emlékév megnyitóján. Január 22-én Nagyváradon Szili Katalin folytatta erdélyi látogatását, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetőivel, és az erdélyi magyar egyházvezetőkkel találkozott. Tempfli József katolikus megyéspüspök kifejtette: az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői azt kérték Szili Katalintól, hogy a magyar állam főleg a kultúrára és az oktatásra fordítson több támogatást, mert ez nagyon fontos a szülőföldön maradás szempontjából. /B. T.: Szili: Magyarországnak érdeke a kisebbségi törvény elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2006. január 23.
A Magyar Kultúráért díjak átadásával zárult Nagyváradon január 22-én a Magyar Kultúra Ünnepe. Az egyhetes rendezvénysorozat része a magyar kultúra napi ünnepségnek, amelyet egész Erdélyben változatos programok kísértek. A nagyváradi színházban tartott díszelőadáson Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Életműdíjban Implon Irén újságíró és Tolnay Tibor festőművész részesült. A Magyar Kultúráért díjakat Dukrét Géza helytörténész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke, Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke, illetve Szilágyi Aladár, az Erdélyi Riport munkatársa vette át. Díszoklevelet Pásztai Ottó, a Premontrei Öregdiákok Egyesületének elnöke és Sztankovics Gyula hegyközcsatári kultúraszervező kapott. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete nevében Szombati Gille Ottó, a margittai Horváth János Társaság nevében Szőke Ferenc, az EKE Bihar megyei szakosztálya nevében pedig Újvárosi Tibor vette át az oklevelet. /Magyar kultúrnap „a fantázia és a megújulás földjén”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2006. január 23.
Péter Miklós Csaba református lelkész, a Nagyváradi Partiumi Egyetem előadótanára tartott előadást Mit visz az erdélyi magyarság az Európai Unióba címmel a Kisbácsi Népfőiskolán, január 19-én. Az előadó elmondta: az erdélyi magyar kultúra páratlan. Nem elég megőrizni ezt a kultúrát, szükség van rá, hogy tovább fejlesszék és gazdagítsák. /Török Á. Rebeka: Kiosztották a Látó-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2006. január 23.
Az erdélyi magyar sajtótörténet ötven esztendejét mutatja be és osztályozza Fleisz János nagyváradi történész Az erdélyi magyar sajtó története, 1890-1940 című kötete, melynek bemutatóját január 21-én tartották Nagyváradon, a magyar kultúra ünnepe rendezvénysorozat keretében. Ez hiánypótló mű, mivel a magyar sajtó történetét csupán 1890-ig írták meg úgy, hogy az erdélyi sajtót is magában foglalja. A munka újdonsága, hogy párhuzamot von a községek, kisvárosok és nagyvárosok lapjaival, minőségi szempontból is. Így megtudhatjuk, hogy 1890-1918 között a legjobb minőségű sajtót Nagyváradon írták, Budapest után ez volt a második sajtóközpont. Bár a legtöbb lap Kolozsváron jelent meg, az itteni sajtó minőségi szempontból csak a harmadik helyen állt. A két világháború között Brassóban volt legenyhébb a cenzúra, így a partiumiak is a Brassói Lapokat olvasták. /Pap Melinda: Sajtó és történet Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2006. január 25.
Január 25-én jár le a magyar történelmi egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatását célzó dokumentumok leadási határideje. Hozzávetőlegesen 2000 ingatlant kértek vissza a magyar történelmi egyházak. Az Erdélyi Református Egyházkerület összesen 650 ingatlant kért vissza, ebből közel 140-et meg is kaptak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 49 kérést nyújtott be, jelezte Máthé Edit jogtanácsos. Ezek tárgyát földterületek, erdők, és jelentős számban ingatlanok képezik. “Mi mindent visszaigényeltünk, ami egykor a miénk volt; ha tudomásunkra jutott, hogy egy terület, vagy ingatlan valamikor a római katolikus egyház tulajdonát képezte, azonnal kértük azt” – nyilatkozta Fodor József általános helynök. Közlése szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye eddig csupán 1000-1200 hektár termőföldet és erdőt kapott vissza, s most újabb 5-6 ezer hektárt kértek főleg Nagyváradon és környékén. Összesen 186 ingatlant igényelt vissza a szatmári római katolikus püspökség, ezekből a mai napig a hivatalos formaságok szerint 15 került vissza tulajdonába. Balog István, a püspökség jogtanácsosa szerint a bizonylatok beszerzése jelentette a legnagyobb gondot, mivel államosításkor széthordták a katolikus egyház irattárát, melyből fontos iratok vesztek el. A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye 2003 óta összesen 146 volt egyházi ingatlant: iskolaépületeket, bérházakat és telkeket igényelt vissza, eddig mintegy harminc visszaszolgáltatási kérést hagytak jóvá. A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye 400 ingatlant kért vissza, közel 70-nek a visszaszolgáltatásáról határozat is van. Az Evangélikus Püspökség az eddig kért 25 ingatlanból 18-at visszakapott. Az Unitárius Püspökség igénye 84 ingatlan volt, ebből 28 van már a birtokukban van. A restitúciós bizottság adatai szerint a magyar egyházak eddigi benyújtott kérelmeinek egynegyedét hagyták jóvá. /Lejár a restitúciós határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./2006. január 25.
A történelem során elszenvedett számos vereség ellenére a magyarság mégis győztes nemzet a Kárpát-medencében. Hiszen politikusok, hadvezérek, királyok és fejedelmek hányszor veszítettek el minket, a költők, a művészek, a tudósok mindig megnyerték a nemzetet, a magyar nyelv, a magyar kultúra mindig győzött – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes január 22-én, vasárnap Nagyváradon, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi rendezvényen. Emlékeztetett arra is, hogy a Partium a magyar kultúra kincsesbányája. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 25./2006. január 25.
– Terveink nagy részét sikerült megvalósítani – mondta Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke összegezve az elmúlt év eredményeit. Az RMDSZ további tervei között szerepel a víz- és csatornahálózat kiépítése és a tönkrement falusi utak megjavítása is. Szilágy megyében a magyar lakosság számaránya 23%. Nyolc RMDSZ-es tanácsost választottak be a harmincegy tagú megyei tanácsba. A megyében az RMDSZ-nek öt vezérigazgatót, egy tucat aligazgatót sikerült tisztségbe helyezni olyan intézményekben, ahol addig soha nem volt magyar igazgató. Ugyanezt sikerült elérni a tanintézményekben is. Hét olyan esetben, ahol nem községközponti a magyar iskola, végül is sikerült elfogadtatniuk, hogy ezek jogi személyiségűek legyenek. E nélkül ezeket az iskolákat előbb-utóbb megszüntetik, holott mi az RMDSZ azért küzd, hogy a kis létszámmal működő falusi iskolákat ne zárják be. A kistérségi programok keretén belül Kémer és Kárásztelek összefogva Vályogkővel és más bihari településekkel, komoly utat épített, amely több mint 40 km-rel lerövidíti a Nagyvárad felé irányuló közlekedést. Ugyancsak a kistérségi programok keretén belül beindult a vízhálózat kiépítése Szilágynagyfaluban és környékén. Beindul a falusi bekötőutak programja. /Péntek László: Fontos a gazdaság fejlődése és az életkörülmények javítása. Interjú Seres Dénes parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2006. január 27.
Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2006. január 27.
Születésének százéves évfordulója alkalmából Horváth Imre-emlékévvé nyilvánította a 2006-os évet a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ szülővárosában, Margittán, a nevét viselő könyvtár szavalóversenyt szervez, a NAT pedig irodalomtörténeti szimpóziumon szeretné méltóképpen ünnepelni. Tervezik a költő bronz mellszobrát felállítani Nagyváradon kedvenc sétálóhelyén, a Körös-parton, vagy a már több magyar személyiség szobrának helyet adó Petőfi-parkban. Emellett Nagyvárad post mortem díszpolgárává avattatnák. Bemutatkozott a NAT-ot új elnöksége is: Szilágyi Aladár közíró az új elnök, alelnökök Jakobovits Miklós és Szűcs László. A szervezet továbbra is kiadja a Várad folyóiratot. /P. M.: Horváth Imre-emlékév lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2006. január 31.
Január 24-én Budapesten aláírták a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közötti 2006. évi együttműködési megállapodást. Közel tíz éve létezik együttműködési megállapodás az RMGE és az FVM között. Ennek értelmében minden év elején áttekintik az elmúlt év eredményeit az együttműködés területén, és megállapodnak a következő év legfontosabb teendőiről. A 2004-es esztendőt tekintették a legsikeresebbnek, amikor több száz erdélyi gazda és szakember vett részt magyarországi oktatási programokon, kiállításokon és más szakmai rendezvényen. Újdonság a 2006-os együttműködésben, az, hogy a három szomszédos ország gazdaszervezetei közvetlen határ közeli kapcsolatot teremtenek a sürgős teendők rendezése érdekében. Így az FVM az erdélyi kapcsolatok közvetlen bonyolítását a debreceni Hajdú-Bihar Megyei Földművelésügyi Hivatalra bízta, a kárpátaljait a Szabolcs-Szatmár megyeire, a vajdaságit pedig a szegedi, Csongrád megyei hivatalokra. Így sokkal gördülékenyebben lehet intézni az ügyeket a határ közelsége miatt, hiszen az RMGE ügyvezető elnöke Nagyváradon székel. A 2006-os esztendőben az FVM több rendezvényt, illetve oktatási programot támogat. Ezek közül egyik legfontosabb program az Agrár-Európa faluról falura, ahol 12 megyében, több mint 60 helységben, több ezer gazda részvételével előadásokat hallgatnak jeles magyarországi és erdélyi szakemberektől az EU-s csatlakozás legfontosabb buktatóiról. /Máthé László, az RMGE országos alelnöke: Együttműködési megállapodás az RMGE és a magyar FVM között. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./2006. január 31.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban került sor január 30-án a nagyváradi Piticot Alapítvány szervezésében az immár ötödször megrendezett, a magyar tannyelvű iskolák és tagozatok II–IV. osztályos tanulói számára országosan kiírt mesevetélkedő Arad megyei harmadik szakaszára. A tavaly decemberi második fordulóból 12 csapat jutott tovább. A március 24–26-án Nagyváradon tartandó országos döntőbe a harmadik forduló első két helyezettje jutott be: elsőként a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola negyedikes csapata, a Zerindi Törpikék, másodikként az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola negyedikesei, a Kincskeresők. /(Kiss): Mesevetélkedő. Megyei elsők a Zerindi törpikék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 312006. január 31.
Nyolcvan diákújságíró részvételével szervezte meg a Diáklapszerkesztők Országos Találkozóját a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. A kétnapos rendezvényen az Új Magyar Szó munkatársai, Simon Judit és Szűcs László tartottak szakmai előadásokat, az írott és az elektronikus sajtó témaköreiből. /Diákújságíró-találka Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2006. február 1.
Kinde Annamária elmarasztalta a bukaresti tévé hétfőn jelentkező magyar adását. A híreket hallgatva azon gondolkodott, biztos-e, hogy 2006-ot írnak, mert erősen középkori hangulat vett rajta erőt. Láthatta a képernyőn Patrubány Miklóst Nagyváradon Tempfli József római katolikus megyéspüspök társaságában, és Tőkés Lászlót valahol egy autonómiakonferencián. Kinek csinálják ezt a műsort és kinek a pénzéből?- tette fel a kérdést a cikkíró. /Kinde Annamária: Tévé a tű fokán. Harmatos középkor. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./2006. február 1.
Ötödik éve rendezik meg az „Olvasni jó!” mesevetélkedőt, mindannyiszor Kolozsváron, a Brassai Líceum szervezésében. Kolozs megyéből 49 csapatban 196 kisiskolás nevezett be ebben a tanévben az „Olvasni jó!” mesevetélkedőre. A versenyzők három fordulóban mérték össze tudásukat. Január 27-én tartották meg a 3. fordulót. A győztes első két csapat fogja képviselni Kolozs megyét Nagyváradon, a VII. mesevetélkedő országos döntőjében, március 24–26-a között. /Mesevetélkedő. Ahol az egyéni és csoportérdekek egybeestek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2006. február 1.
A szellemi tulajdon jogtalan használatának vétségét követi el a Budapesti Riport kiadója azzal, hogy elnevezésében és grafikai megjelenítésében megtévesztően emlékeztet az ötödik évfolyamában járó Erdélyi Riportra. Ez áll abban a nyílt levélben, amelyet a 2002 ősze óta Nagyváradon megjelenő, Romániában országos terjesztésű és Magyarországon is előfizethető Erdélyi Riport hetilap felelős kiadója, Stanik István és főszerkesztője, Szűcs László Győri Bélához, a Budapesti Riport felelős kiadójához intézett. Az aláírók felkérték a budapesti kiadvány kiadóját, különböztesse meg lapját az Erdélyi Riporttól. /Nyílt levél a budapesti lap kiadójához. Ez a Riport nem az a Riport! = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./