udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5748
találat
lapozás: 1-30 ... 5581-5610 | 5611-5640 | 5641-5670 ... 5731-5748
Helymutató:
Nagyvárad
2006. július 12.
„Ahol csend van, ott nem mozdul semmi” – foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó eredménynek könyvelte el Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke elmondta, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, „esetleg Székelyudvarhelyen”. Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi felsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártérítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a lapban Cs. Gyimesi Éva, hogy a bizottság korifeusai „szakmailag inkompetens ágensek” lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albert-díjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. /Domokos Péter: Tüntetésekre készül a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2006. július 13.
Lemondott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos vezetésében betöltött tisztségéről Szilágyi Zsolt választmányi elnök és Orbán Mihály elnökségi tag. A két politikus július 12-i nagyváradi sajtótájékoztatóján a döntést az országos MPSZ és a bihari szervezet közötti viszony megváltozásával indokolta. A bihari vezetők nemrég jelentették be, hogy kiválnak, s önállóan kívánnak tevékenykedni. Döntésüket azzal indokolták, hogy a Szász Jenő vezette alakulat csak a Székelyföldre összpontosít, s nem adja meg a választás szabadságát a bihari és partiumi magyaroknak. A két évvel ezelőtt alakult, s most újjáalakult Magyar Polgári Egyesület ezután csak szerződéses alapon kíván együttműködni az MPSZ-szel. Szilágyi közölte: „Az MPE nem egy hierarchikus, hanem föderatív, szerződéses típusú jobboldal kiépítésében kíván együttműködni”. /P. M.: Kiszálltak az MPSZ-ből a bihariak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2006. július 13.
Hatpontos cselekvési tervet dolgozott ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége a romániai magyar érdekek hatékony képviseletéért – jelentette be július 12-én Nagyváradon Tőkés László EMNT-elnök, református püspök. Az elnök egyrészt azzal indokolta a terv kidolgozását, hogy a legutóbbi EU-s országjelentésből a magyar kisebbség önrendelkezésének ügye, és a magyar kormány visszafejlesztette a határon túliakkal foglalkozó intézményrendszert. „Ráadásul azt is tudomásul kell vennünk, hogy a parlamentáris eszközök elégtelennek bizonyultak a többségi áldemokráciában” – szögezte le a püspök, bírálva az RMDSZ vezetőit, amiért gúnyos hangnemben beszéltek a gyergyóditrói székely nagygyűlésről. A hat pont közül az első a márciusban Szatmárnémetiben elfogadott Erdélyi Memorandum programjának képviselete. Fontosnak tartják az erdélyi magyar nemzeti minimum kidolgozását, a közös EMNT–SZNT állandó bizottsági ülés megrendezését, az EMNT plénumának összehívását, egy újabb brüsszeli út megszervezését, valamint egy erdélyi magyar nemzetbiztonsági bizottság létrehozását. Tőkés László egyben leszögezte, az EMNT-nek meg kell újulnia. „Az autonómia oldalán álló erőket ezért nemzeti kerekasztalba kívánjuk tömöríteni, és az autonómia-párbeszédet is folytatni akarjuk az RMDSZ bevonásával” – közölte. Az erdélyi magyar nemzeti minimum kapcsán elmondta, azt az autonómia, a magyar szolidaritás és a választás szabadságának témái körül kívánják kialakítani. A nemzetbiztonsági bizottság feladata az olyan sérelmek, folyamatok követése és leleplezése, amelyek veszélyeztetik a nemzet biztonságát, de elsikkadnak a hivatalos sikerpropaganda miatt. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint lelki, érdekközösségi alapon kell összehozni a magyar erőket. /Balogh Levente: Erdélyi magyar nemzetbiztonsági bizottságot alakít az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), Erdély.ma, júl. 12./2006. július 14.
Incze László maga sem vetett számot azzal, hogy ő lenne Felső-Háromszék szellemi céhes mestere, holott nagy szerepe van abban, hogy a hajdan ,,Vargavárosként” emlegetett, múltjára büszke székely települést, Kézdivásárhelyt a maiak az ő tevékenységét elismerve nevezik Céhes Városnak. Nemrég a megyei tanács Háromszék legmagasabb közösségépítő díjával tüntette ki. Incze László történész-muzeológus 1928-ban született Baróton, a Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakán végzett 1952-ben. Előbb Mezőbándon, majd Kézdivásárhelyen tanított történelmet. Annak idején Sylvester Lajos kérte fel 1970-ben Incze Lászlót a kézdivásárhelyi céhtörténeti kiállítás megszervezésére és vezetésére (1970–1972), majd a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum két évtizedet is meghaladó irányítására. Incze László múzeumigazgatóként rendkívüli értékű szervező és tudományos munkát végzett. Múzeumi anyaggyűjtése Felső-Háromszék egészét felölelte. Fontos szerepe volt abban, hogy a Nagyváradról hazahozott Gábor Áron-szobor Kézdivásárhely főterére került. Amikor Zsuzsi és Andris babát, a magyarság legteljesebb miniatürizált népviseleti gyűjteményét a sepsiszentgyörgyi megyei múzeumból is száműzték, előbb múzeumi kiállításon biztosított menedéket és nyilvánosságot, majd amikor az erdélyi magyar népviselet már kiállításon is szúrta a hatalom képviselőinek szemét, Incze László és társai úgy ,,raktározták” el és mentették meg ezt a pótolhatatlan kincset, hogy az arra érdemesnek minősített múzeumlátogatók titokban megtekinthessék. Incze László a diktatúra éveiben is emlékezetes, az intézmény kereteit szétfeszítő közművelődési rendezvényeket szervezett. A múzeumi évfordulók, az általa szerkesztett kiadványok, tanulmányok a hamis alapozású felnőttképzés ellensúlyaként jelentkeztek. Az 1989-es fordulat után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kézdivásárhelyi vezetője lett, majd megyei meg országos beleszólású, a társadalmi sodrást meghatározó személyiség szerepét kellett betöltenie. /Sylvester Lajos: Háromszék szellemi céhmestere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2006. július 15.
Független szervezetként, Magyar Polgári Egyesület (MPE) néven kívánnak ezentúl tevékenykedni a Bihar megyeiek. Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos választmányi elnöke és Orbán Mihály elnökségi tag bejelentette Nagyváradon, hogy lemondanak MPSZ-es tisztségükről. Közölték: ezentúl szerződéses alapon működnének együtt az MPSZ-szel. Szász Jenő május közepén Nagyváradra látogatott, a bihariak előadták az MPSZ megújítására vonatkozó elképzeléseiket, ami elsősorban regionális szerveződés mentén haladt volna. Akkor Szász Jenő kijelentette, hogy nem kell változtatni semmin, és minden jól működik. Végül Szász Jenő javasolta azt, hogy az MPSZ és az egyesület kössön együttműködési szerződést. Szóban megfogalmazta a szerződés szövegét, amit a bihariak papírra vetettek, és elküldtek Udvarhelyre. Mivel másfél hónapon keresztül nem érkezett válasz, a bihariak újból összeültek, és úgy döntöttek: érvényesnek tekintik a szerződést. /P. A. M.: Függetlenedtek a bihariak az MPSZ-től. Szövetségen alapuló erdélyi jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./2006. július 15.
Sepsiillyefalván táborozik idén 13. alkalommal a Kolozsváron megjelenő Napsugár gyermeklap. Tizenhárom pedagógus gondoskodik arról, hogy a jutalomtáborba Erdély minden részéből összesereglett gyermekek jól érezzék magukat. Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője szerint a táborozás körülményei, a tábor céljai alig változtak, folytatni kívánják azt a lapban megkezdett nevelőmunkát. A Napsugár jelenleg is tizennyolc megyében 40 000-es példányszámban kerül a gyermekek kezébe. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével közösen szervezik a tábort. A Zilahon megtartott Magyar Nyelv Napjainak győztesei vannak itt, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-verseny három legjobbja, a Kutykurutty általános műveltségi vetélkedő csíkszentdomokosi győztes csoportja és a nagyváradi mesevetélkedő legjobbjai. És még hét csapat az ország különböző tájairól, a Napsugár bélyeggyűjtő versenyének 2200 résztvevője közül a kisorsolt szerencsések. /(simó): Napsugár a bástyák között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 15./2006. július 18.
Péter Miklós lelkész-professzor, a teológiai tudományok doktora, nagyváradi egyetemi tanár a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy gyermekkorát Sepsiszentgyörgyön töltötte, majd Nagyváradra költöztek. Otthon érzi magát Budapesten, ahol a lánya él, Nagyváradon, ahol most tanít és Kolozsváron, ahol állandó lakhelye van. Református lelkész lett, Kolozsváron végezte a teológiát. 1956-ban fekete szalagot tűzött ki, amiért 14 évi kényszermunkára ítélték. Szabadulása után, amikor jelentkezett a hátralévő, hatéves késéssel letett második lelkészképesítő vizsgára, egy tanára így fogadta: na, tekergett eleget, ezután ne tekeregjen! A börtönből szabadult lelkészeket az egyházban is gyanakvással fogadták. Papp László /Nagyvárad/ püspöksége alatt nem is lehetett másként. A börtön egy darab történelem is volt. A régi magyar arisztokrácia néhány képviselőjével ismerkedett meg. Elsősorban gróf Tisza Györggyel, aki kiváló ismerője volt a 20. század magyar történelmének, bel- és külpolitikájának. /Fábián Tibor: Egy darab történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 18./2006. július 20.
Kolozsváron tanácskoztak július 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) további sorsáról – tájékoztatta a sajtót július 19-én Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A megbeszélésre a régi-új magyar kormány egyes tervezett intézkedései adtak okot. Tőkés László utalt a budapesti Miniszterelnöki Hivatal határon túli ügyekkel megbízott szakállamtitkárának, Gémesi Ferencnek a nyilatkozatára, amely szerint a romániai magán-felsőoktatást továbbra is támogatják, de átvilágítják a Sapientia gazdálkodását, és csak a versenyképes szakok fejlesztését tartják kívánatosnak, ahol nem „diplomás munkanélkülieket” képeznek. Az egyházfők közös levélben fordultak a Sapientia kuratóriumához, ebben az eddigi támogatás fenntartását szorgalmazták. Tőkés püspök emlékeztetett rá, hogy a nagyváradi PKE volt 1989 után az első magyar egyházi magánegyetem, eddig 700 diplomást adott, küszöbön áll a szakmai testület által már két éve jóváhagyott három szak (vallástanári, szociális munkás és német nyelv) törvény általi akkreditálása, amelyet az intézmény akkreditálása követ. Itt mindig kínos pontossággal elszámoltak a kapott összegekkel, mindezek alapján kiérdemlik a további támogatást – fejtette ki a püspök. /(M. Zs.): A PKE megérdemli a további támogatást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 20./ Nem tudjuk, mit takarhatnak azok a magyar kormánykörökből fölröppent, homályos megfogalmazások, amelyek a romániai magyar magánegyetemek további sorsával kapcsolatosak – szögezte le Tőkés László püspök július 19-én Nagyváradon. A történelmi egyházak püspökei levelet küldtek a Sapientia kuratóriumának, amely az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatását is felügyeli, amelyben felkérték, támogassa továbbra is a két felsőoktatási intézményt, emellett elismerésüket fejezték ki az eddig elért eredményekért. A püspök rámutatott, a Partiumi Egyetemnek sikerült lefednie egy hiányszakmát, itt indult be először a szociálismunkás-képzés. Emellett jelentős a hozzájárulásuk a tanító- és a zenetanárképzéshez is. Tőkés László reméli, hogy a magyar kormány nem lehetetleníti el az első romániai magyar magánegyetemet. A PKE akkreditációjának helyzetéről elmondta, ősszel várhatóan a parlament is megszavazza az akkreditációs tanács által már jóváhagyott három szak elismerését, és hamarosan várható a zenepedagógia és a menedzsment szak véglegesítése is. Az egyetemen idén összesen 150 hallgató végzett, közülük 87-en jelentkeztek vizsgára, ebből 86-an sikeresen államvizsgáztak. /Balogh Levente: Tőkés: a Partiumi Keresztény Egyetem nem termel munkanélkülieket. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2006. július 20.
Jelenleg az ország negyedik legnagyobb magyar városa Sepsiszentgyörgy – Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad után, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Csíkszereda előtt. A 70 000-es és 34 000-es lélekszámot felölelő skálán a maga 46 000 magyarjával számottevő koncentrációt képvisel a város. Vajon tudatában vagyunk-e a ténynek, s képesek voltunk-e azt összefogássá és hatalommá, erővé és befolyássá, kultúrává és pénzzé, munkahellyé és életlehetőséggé változtatni? – kérdezte a lap munkatársa, B. Kovács András. /(b. kovács): Negyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./2006. július 24.
A hét végén Nagyváradon tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Népi Kézművesek Vásárát. A Rhédey-parkban tartott vásárra 112 mester érkezett az ország minden néprajzi tájegységéről, illetve Magyarországról. A korondi fazekasok, a szőttesek, népi motívumos ruhák, gyöngyök, írott és festett tojások vonzották a látogatókat. /Pap Melinda: Kézművesek randevúja.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2006. július 25.
Add a kezed! Ezzel a mottóval kezdte meg munkáját Nagyváradon a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete. Az elmúlt két év alatt összeforrt a csapat, s a nyugdíjasoknak szóló rendezvények szervezőjéből érdekvédelmi szervezetévé alakult – mesélte Jakab Ibolya, az egyesület ügyvezető igazgatója. Megpróbálnak azokon is segíteni, akik egyedül vannak, magányosak. Kéthavonta kultúrműsort szerveznek, s havonta megtartották a Kíváncsi Akadémiát, ahol az érdeklődők a szépirodalom, a történelem, a tudomány különböző területeiről hallhattak előadásokat. Legnagyobb gondjuk a székhelyhiány. Idén a Városi Művelődési Házban kaptak egy termet, ahol hetente két alkalommal fogadhatták a tagságot. /P. M.: Add a kezed! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2006. július 25.
Megnyitották Weiss István Frankfurtban élő fotográfus Ki látott engem? című kiállítását Nagyváradon, a Tibor Ernő Galériában. A Szigligeti Társulat egykori fotóművészének egyéni tárlatán azoknak az előadásoknak a képei jelennek meg, melyeket Szabó József, a színház egykori rendezője vitt színre, s melyek pár évtizede nagy sikert arattak. Az ünnepi műsort követően Implon Irén nyitotta meg a kiállítást, akit Rob Ibolya úgy konferált fel, mint a színház eme korszakának legavatottabb ismerőjét és krónikását. /Gálovits Zoltán: Weiss István fotó-emlékei Szabó József előadásairól. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 25./2006. július 28.
Két héten belül jelentős összeget, mintegy 25 milliárd régi lejt utal ki a minisztérium a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum átköltöztetésére és az új székhely épületének felújítására, jelentette be Nagyváradon Adrian Iorgulescu tárcavezető. A közgyűjteménynek el kell elhagynia a hetvenes évek óta székhelyéül szolgáló római katolikus püspöki palotát, hogy azt a katolikus egyház jogerős bírósági ítélet nyomán visszakapta. Hasonló a helyzet a Bihar megyei könyvtárral is, amely a görög katolikus püspöki palotában működött, és amely szintén a kiürített laktanyakomplexum egyik épületében kap helyet. /Balogh Levente: Milliárdok az új múzeumnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./2006. augusztus 1.
Sikeres kezdeményezés főszervezője Bácsfainé Hévizi Józsa történelem szakos tanárnő, autonómiakutató, aki első alkalommal szervezte meg az autonómiavetélkedőt Európai integráció és önigazgatás címmel gimnazista fiatalok számára július 6-án Budapesten, a Szent Margit Gimnázium dísztermében. A mintegy 34 csapatból a legjobb hat mérte össze erejét a döntőn. Csoportok érkeztek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Nagykőrösről. A tanárnő fontosnak tartja a helyes nemzeti önértékelés kibontakoztatását a területi, egyházi és kulturális autonómiatípusok bemutatásával. A diákok felkészülését két könyv segítette: Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnökének műve: Autonómiák és autonómiatörekvések, illetve a tanárnő saját könyve: Autonómiatípusok Magyarországon és Európában. Az autonómiaverseny zsűritagjai között neves politikusok ültek: Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokrata Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokrata Közösség elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Lipcsey Ildikó kandidátus történész. A gimnazista diákok felkészültségét mutatta, hogy mindegyik csoport bemutatta saját térségének adottságait, valamint többszintű autonómiamodelleket dolgoztak ki a fiatalok a helyi adottságok figyelembevételével. A versenyt a Beregszászi Magyar Gimnázium csapata nyerte, második helyezést ért el a nagyváradi Ady Endre Líceum csapata, harmadikként végeztek a Baróti Szabó Dávid Középiskola tanulói. A győztes csapatok Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnökének felajánlására lakiteleki üdülést nyertek, valamint részvételt a kiskunmajsai ’56-os táborban. A verseny társszervezője az Erdélyi Szövetség, Lipcsey Ildikó vezetésével. /Frigyesy Ágnes: Autonómiaverseny a Szent Margit Gimnáziumban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 1./2006. augusztus 4.
Tiltakozó beadvánnyal fordult Petru Filip polgármesterhez a nagyváradi városi tanács RMDSZ-frakciója. Sérelmezik, hogy a polgármesteri hivatal csupán román nyelven jelentette meg a várról szóló új folyóiratot. A periodika első száma júniusban jelent meg. Az RMDSZ-es tanácsosok azt is sérelmezik, hogy ebben nacionalista hangú írások is vannak, amelyek sértik a magyar közösséget. Pásztor Sándor tanácsos felhívást intézett a magyar történészekhez, szakemberekhez, hogy írásaikkal járuljanak hozzá a kiadvány színvonalasabbá tételéhez. A következő, októberi számban már magyarul is szerepelnek majd az írások. Marcel Bolos, az Ingatlankezelő Igazgatóság vezetője ígérte, hogy a szerkesztőbizottságot és a szakmai testületet magyar szakemberekkel egészítik ki. /Pap Melinda: Kétnyelvű kiadványt követel a nagyváradi RMDSZ-frakció. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./2006. augusztus 4.
A Partiumi Keresztény Egyetemen, Nagyváradon szervezik meg az idei Kárpát-medencei Nyári Egyetemet, amely a térség főiskolásai és egyetemistái szakmai és tudományos műhelyének számít. Az augusztus 5-én kezdődő, egyhetes rendezvényre a térség egyre több országából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról érkeznek résztvevők. Az előadások fő témája a csatlakozás és az európai integráció, délután pedig az öt szakosztály – környezetgazdaság-környezetvédelem, közgazdaságtan, politológia, sajtó és kommunikáció, illetve szociológia – szekcióülései zajlanak. A táborozók az előadások szüneteiben számos kulturális és szórakoztató rendezvényen vehetnek részt. /Balogh Levente: Nyári egyetem az EU-integráció jegyében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./2006. augusztus 7.
A Szatmárnémeti MADISZ immár tizedik alkalommal rendezte meg Mezőpeteriben a kézműves– és néptánctáborát. Kánya László, a szervezet társelnöke szerint ez a táborozási lehetőség egyedülálló a maga nemében, hiszen egyedüli lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy megismerkedjenek a vidék, azaz Szatmár megye hagyományaival, táncaival, népdalaival. A tábornak a Mezőpetri Általános Iskola adott otthont. A közel hetven táborlakó megismerkedhetett a szatmári és mezőségi táncokkal és népdalokkal. A talpalávalót a sepsiszentgyörgyi Piraszló és a nagyváradi Kicsi és csapata együttesek biztosították. /Bodnár Gyöngyi: Véget ért a tizedik kézműves– és néptánctábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 7./2006. augusztus 8.
Megkezdődött az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. „Meg kell találni azon hírközlési eszközöket, amelyeken új gondolatokat közvetíthetünk az autonómiáról”- szögezte le augusztus 7-én, a nyitónapon Nagyváradon Csoóri Sándor író. Az Antall József Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete által, az európai integráció témájában szervezett egyhetes rendezvény másik meghívottja Balogh Júlia, a Duna II. Autonómia csatorna igazgatója volt. Balogh Júlia szerint az önrendelkezés kérdése megkerülhetetlen, hiszen az Európai Unió tagállamaiban már számos formája létezik. „Önrendelkezés nélkül nincs jövőnk. El kell érnünk, hogy biztosítsák számunkra az autonómiát; nem ajándékként, hanem azért, mert kijár nekünk” – hangsúlyozta. Leszögezte, a Kárpát-medence magyarságának egységesen kell fellépnie céljaiért, mivel így számbelileg is jelentős erőt képvisel. „Az utódállamok vezetői összehangoltan működnek, mindenütt egyformán támadják a magyar közösséget. Bár sok mindent szabad, nincs meg az a szabadság, amire valóban szükségünk lenne” – hangsúlyozta az igazgató. Csoóri Sándor előadásában saját életútja és a népi kultúra közötti viszonyt vázolta. Előadásában kifejtette, összefüggés mutatható ki a népi és a modern költészet között, és úgy vélte, a népi kultúránál nincs nagyobb nemzeti értékünk. „Ha nincs parasztság, aki őrizze, az értelmiségnek kell megőriznie” – vélte Csoóri. Hozzátette, véleménye szerint a 20. és 21. században felszínessé vált a kultúra, és fontos lenne a folyamat visszafordítása. /Balogh Levente: Csoóri: új gondolatok szükségesek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./2006. augusztus 9.
Duray Miklós, Tőkés László és Toró T. Tibor tartott előadást az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Nagyváradon. – Az idei parlamenti választásokon megváltozott Szlovákiában a politikai légkör, ma már az egyre fokozódó magyarellenesség a jellemző – tájékoztatta Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke hallgatóit. A kormánykoalíció tagjai politikai nézetük alapján annyira különbözőek, hogy csupán két dolog kapcsolja össze őket: a magyarellenesség és a hataloméhség. „Jelenleg újraéledőben van a hétköznapi utcai magyarellenesség, amikor rászólnak az emberre, ha magyarul beszél, és lefestik a magyar nyelvű feliratokat, emellett pedig erősödnek a neonáci csoportok” – vázolta a felvidéki közállapotokat a politikus. Az előző években a felvidéki magyarság kormányzati szerepvállalásra ugyanazon okokból került sor, mint Romániában. Nem azért szorgalmazták Nyugaton, mert Washingtonban vagy Brüsszelben annyira szeretnék a magyarokat, hanem a Kárpát-medencei magyarság helyzetének rendezetlensége miatt, valamint azért, mert szükség volt az elszakított országrészek magyar politikájának ellenőrizhetőségére – fogalmazott. A magyar kormányzati szerepvállalás azért ért véget, mert az ország 2004-ben az EU tagjává vált, és már korábban, az MKP választási sikereit látva elkezdődött egy olyan folyamat, amely a magyar közösség politikai életből való kiszorítására irányult. Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a Duray által mondottakhoz kapcsolódva emlékeztetett, a romániai magyarságot is „domesztikálni” kellett, hogy ne képezzen akadályt a román nemzetstratégiai célok elérésében, ennek eredményeként jött létre a neptuni egyezmény az RMDSZ vezetői és az akkori román kormányerők között. Tőkés úgy vélte, az RMDSZ teljes mértékben föladta az önálló magyar politizálást. „Ennek legnagyobb áldozata az autonómia, amelyet módszeresen szőnyeg alá söpörtek” – szögezte le a püspök. Az állami magyar egyetem, illetve a kisebbségi törvény elmaradása miatt az RMDSZ-vezetőkben fölmerült a párbeszéd lehetősége is, és talán létrejöhet egy autonómia-kerekasztal, majd a dialógus állandósulhat is egy Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet Keretében – hangoztatta a püspök. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője szintén intő példának minősítette a felvidéki fejleményeket, és leszögezte, az egyezkedésre alapuló kamarillapolitika kudarcot vallott Romániában és Szlovákiában is. /Balogh Levente: Növekvő magyarellenesség, stratégiai kudarc. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./2006. augusztus 11.
A dél-tiroli németek autonómiája példaként szolgálhat a romániai magyarok számára is – mutatott rá Oskar Peterlini, az 5. Kárpát-medencei Nyári Egyetem Dél-Tirolból érkezett meghívottja Nagyváradon. Az olaszországi német politikus, aki egyben a római szenátus tagja is, előadásában ismertette az Erdélyhez és a Partiumhoz hasonlóan az anyaországtól az első világháború után elcsatolt Dél-Tirol autonómiájának kiépítését. Emlékeztetett arra, hogy az olasz hatóságok az előzetes ígéretek ellenére, csupán azután hajlottak az önrendelkezés biztosítására, hogy az ötvenes-hatvanas években a németek robbantásokkal is nyomatékosították követeléseiket: többek között magasfeszültségű villamosvezetékeket röpítettek a levegőbe. Az autonómia jellegzetességeiről elmondta, Trentóban 70 tagú tartományi parlament működik, Bozenben pedig 35 tagú regionális törvényhozás. A regionális kormányban az etnikai arányoknak megfelelően képviseltetik magukat a különböző nemzetiségek. Az autonóm tartomány statútuma szerint helyi szinten dönthetnek az önkormányzatok ügyeiről, a telekkönyvi hivatalokról. Emellett az oktatás – beleértve a szakoktatást is -, valamint a legtöbb gazdasági terület a helyi döntéshozók hatáskörébe tartozik. A kormány az itt beszedett adók mintegy hetven-kilencven százalékát visszajuttatja a tartománynak. Dél-Tirolban teljes mértékben biztosított a kétnyelvűség, a közhivatalnokoknak a német és az olasz nyelvet is ismerniük kell, és ebbéli tudásukról külön vizsgán kell számot adniuk. Teljes a kétnyelvűség a rendőrségeken és a bíróságokon is, valamint törvény biztosítja, hogy a közhivatalnokok nemzetiségi megoszlása tükrözze a tartomány etnikai arányait. A német előadó után Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke ismertette a romániai helyzetet, rámutatva, hogy a rendszerváltás után tizenhat évvel sem tapasztalható bizalom a román hatalom részéről, és a magyar közösség önrendelkezési törekvéseit továbbra is a nemzetbiztonság elleni merényletnek tekintik. /Balogh Levente: Konfliktusok helyett: autonómia. Dél-tiroli példa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2006. augusztus 14.
Augusztus 12-én Kolozsváron tartották a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozójának nyitóünnepségét. A világtalálkozón a Bocskai szabadságharcról és a bécsi béke 400., valamint az 1956-os forradalom 50. évfordulójáról is megemlékeznek, az egész Kárpát-medencére kiterjedő rendezvényeken. Az augusztus 12-22. között zajló ünnepségsorozat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tartott Bocskai-emlékünnepéllyel kezdődött, az intézet udvarán felavatták Bocskai István mellszobrát. Tonk Sándor, az Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka Ady Endre sorait idézte, amelyek szerint Bocskai „elődje az igazi európai magyarnak”. Dr. Pap Géza püspök a jövő építésére hívta fel a figyelmet. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Bocskai örökségét méltatva emlékeztetett: a fejedelem felszólította az erdélyieket, hogy ne szakadjanak el Magyarországtól, és a magyarországiakat, hogy az „erdélyieket el ne taszítsátok”. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a magyar reformátusok köszöntését adta át az erdélyieknek, kiemelve, hogy az anyaországbeli magyarok is ugyanannak az örökségnek az őrizői. Felvetette a két évvel ezelőtti népszavazás kérdését, és a magyarországi református egyház nevében bocsánatot kért az erdélyiektől. A világtalálkozó több helyszínen folytatódik, Nagyváradon Református Ifjúsági Világtalálkozó zajlott, rendezvények lesznek Péterfalván (Kárpátalja), Bácsfeketehegyen (Délvidék), Kassán, valamint Sárospatakon. /Vincze Judit: „Tedd maradandóvá”. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./ A világ minden részéből érkezett református magyarok Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát avatták a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán. A református egyház vezetői emlékeztettek, hogy a magyarországi református egyház 2005. évi májusi zsinati ülésén meghozott törvénymódosítása értelmében „tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot”. Az 1996-ban a Bihar megyébe tervezett megnyitóünnepséget a román vallásügyi államtitkárság akkori vezetősége be akarta tiltani. Éppen ezért Csiha Kálmán és Tőkés László akkori református püspökök Nicolae Vacaroiu miniszterelnököt is megkeresték nyílt levélben, hogy tiltakozzanak a rendezvény megakadályozására irányuló hatósági szándék ellen. Az idei rendezvény zökkenőmentesen zajlott. A Protestáns Teológiai Intézetben tudományos előadások hangzottak el Bocskai István erdélyi fejedelem történelmi jelentőségéről. Délután a sportcsarnokban a nyitóünnepségen közel háromezren vettek részt. Többek között a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara lépett fel. Tőkés László püspök kifejtette, a kommunizmus öröksége mellett azok is hibások a népszavazás végkifejletéért, akik a kettős állampolgárság ellen kampányoltak. A 2004-es magyarországi népszavazás eredményére utalva leszögezte: vannak olyanok, akik Bocskai örökségét megtagadták. Tőkés szerint a 45 év kommunizmus a vétkes, amely „az osztályharc jegyében árkot ásott ember és ember közé”, és „történelmi feledékenységbe süllyesztette az ország népét”. /Borbély Tamás: Az összefogás jegyében találkoztak a világ reformátusai. Kolozsváron rendezték az V. Magyar Református Világtalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A határon túli politikai és társadalmi szervezetek mellett az egyházak teljes mértékben indokoltan vallják, hogy a Gyurcsány-kormány a népszavazás idején homlokegyenest mást képviselt, mint a többség. A református püspökök kijelentései rávilágítanak arra a szakadékra, amely a jelenlegi magyar kormány és a magyar egyházak között húzódik. Bölcskei Gusztáv bocsánatot kért a magyarországiak nevében a referendum eredménye miatt, másrészt pedig bevallotta, hogy a világtalálkozó szervezői nem álltak oda a magyar kormány elé pénzt kérni. A viszonyt jelzi, hogy a mostani magyar hatalom új nemzetpolitikai koncepciójában egyetlen szó sem hangzik el az egyházról, írta a Krónika. /Rostás Szabolcs: Félrevert harangok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./2006. augusztus 14.
Augusztus 14-én Nagyváradon a Magyar Református Világtalálkozó keretén belül megrendezték a Református Ifjúsági Világtalálkozót. Cserkészcsapatok, más településekről érkező diákok lepték el a várkert sétányait. A rendezvénysorozatot Szőnyi Levente ifjúsági lelkész nyitotta meg. Ezt követte a szabadtéri istentisztelet, melyen Ódor Balázs budapesti ifjúsági lelkész hirdette az igét. Takaró Mihály, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára mondott beszédet, majd Tőkés László püspök keresztelt fiatalokat és idősebbeket. Németh Zsolt fideszes politikus a lapnak az ifjúsági találkozó lényegét és üzenetét egy mondatban megfogalmazta: „Amikor a politikai széljárás kedvezőtlen, fontos, hogy az egyházak megtartsák és beteljesítsék a magyarság nemzeti misszióját”. /Szőke Mária: Református Ifjúsági Világtalálkozó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./2006. augusztus 15.
A magyar kormány egyik fontos feladata lenne, hogy újból megteremtse a magyar–magyar párbeszéd kereteit – szögezte le az MTI-nek nyilatkozva Nagyváradon Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A fideszes politikus az V. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi eseményeinek alkalmából tartózkodott Nagyváradon, ahol részt vett és beszédet mondott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) központi rendezvényén, az ifjúsági nagytalálkozón. Az MTI-nek kifejtette: napjainkban a határon túli magyar ügy kettős kihívással szembesül. Egyrészt számolnia kell a szomszédos országokban ismét megerősödő nacionalizmussal. A politikus szerint ez részben azzal magyarázható, hogy megszűnt az európai uniós csatlakozás folyamatában korábban érvényesülő korlátozó hatás az említett országok nacionalista köreire. Ebben a helyzetben van ma a felvidéki magyarság, és félő – mondta a honatya –, hogy hasonló sorsra juthat majd az erdélyi magyarság is. Németh Zsolt utalt arra, hogy Romániában a Szekuritatéval együttműködőkről a román közéletben az a hiedelem kezd kialakulni, mintha mindenkinek, aki abban az országban „szekus” ügynök volt, feltétlenül magyarnak kellett lennie. Németh Zsolt szerint e szemlélet terjedése az elszabaduló magyarellenesség előszele. A másik kihívás, hogy az anyaországban a nemzetpolitika erős belpolitikai jelleget öltött a 2004. december 5-i népszavazás kapcsán. Úgy véli, a mai kormánypártok vannak nehéz helyzetben. Hiszen – mint fogalmazott – egyértelműen el kellene ismerniük, hogy a népszavazási kampányban rövid távú pártpolitikai megfontolásokból használták fel a határon túli magyarság ügyét, e téma révén manipulálták a magyar közvéleményt. Eddig legalább háromszor alkalmazta ezt a módszert a magyar baloldal – állította Németh Zsolt. A jelenlegi kormányzó koalíciónak be kellene látnia – mondta –, hogy ez megengedhetetlen politikai magatartás a határon túli magyarokkal szemben. Ki kellene alakítani egy egységes összmagyar nemzetpolitikai szemléletet – szögezte le a fideszes politikus. /Németh Zsolt: újból meg kell teremteni a magyar–magyar párbeszéd kereteit. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./2006. augusztus 20.
István király oltárra emelése alkalmával Mercurius apát hozta magával megőrzés végett a Berettyó partján lévő famonostorába a szent király épségben maradt jobbját, innen a település neve, Szentjobb. László király később kőmonostort építtetett a falu határában. A szentjobbi apátság egyik legnagyobb képviselőjének, Mercurius apátnak egész alakos szobrát, Sánta Csaba szovátai szobrászművész alkotását, Tempfli József váradi megyéspüspök áldotta meg augusztus 19-én, az ünnepi szentmise után. /Szoboravatás Szentjobbon. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./2006. augusztus 23.
Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./2006. augusztus 24.
Az erdélyi történelmi egyházak közül az unitárius az egyetlen, amely „kézbe vette” átvilágítását, és megpróbálja belső szabályzat révén kiszűrni soraiból azokat a lelkészeket, elöljárókat, akik az 1989-es rendszerváltás előtt kapcsolatban álltak a titkosszolgálati szervekkel. A más felekezetű magyar egyházi vezetők egy része megkésettnek, másik része természetesnek tartaná, ha a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) az egyházi elöljárók esetleges besúgói múltját megvizsgálná. Az átvilágítást ellenző püspökök, püspök-helyettesek elsősorban a manipulációtól tartanak. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke egyetért az egyházi méltóságok átvilágításával. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese szerint 1990-ben kellett volna az egyházi vezetőket is érintő átvilágítást elvégezni, mert ma már ez az eljárás a manipuláció lehetőségét adja. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint egyháza 2002-ben gyakorlatba is ültette az átvilágítást: akkor a zsinat elfogadott egy rendelkezést, amely bekerült az alaptörvénybe. A passzus szerint „a lelkészek, a főhatósági tisztségviselők és tisztségviselő jelöltek, a teológiai tanárok, és az egyházi képviselő tanács tagságára jelöltek a választást eszközlő egyházi hatóságnak kötelesek nyilatkozni az államvédelmi és titkosszolgálati szervekkel, továbbá az alapvető emberi jogokat sértő más intézményekkel való esetleges kapcsolataikról”. A püspök hangsúlyozta, a 2002-es zsinati gyűlés óta ennek a rendelkezésnek a szellemében történnek a tisztviselő választások az unitárius egyházban. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök úgy véli, ha a CNSAS-nak törvényi kötelessége, akkor ellenőrizze az egyházi tisztségviselők múltját. Elsődleges fontosságúnak látja azonban a közjogi, közéleti személyiségek, minisztériumok, különböző hivatalok alkalmazottai, valamint a politikusok átvilágítását, ezután következhetne szerinte az egyház, a sajtó, az alapítványok. Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári római katolikus érsekség igazgatója elítélően vélekedik az átvilágító testületről. „Azt a bizonyos CNSAS-t mostanig manipulálták. Bedobnak a köztudatba olyan állításokat, melyeknek semmilyen reális alapja nincs” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint néhány évvel ezelőtt Jakubinyi György érsek is kapott levelet a CNSAS-től, melyben közölték, hogy elkezdték átvilágítását. A levélben az is állt: ha két hét alatt lemond, leállítják a procedúrát. Az érsek a CNSAS felszólítására nem válaszolt. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt egy éve kérdezték meg hivatalosan, írásban, hogy közzétehetik-e a dossziéját. „Erre én azt válaszoltam, hogy nyugodtan, hiszen semmi terhelőt nem találhatnak rám nézve, de utána azt is hozzátettem, hogy van egy feltételem. Nem tudhatom, nem hamisítottak-e az én nevemben, a kézírásomat utánozva valamilyen terhelő bizonyítékot, ezt én először szeretném látni, hogy akár grafológussal is bebizonyíthassam, hogy nem az én írásom. A feltételem pedig az, hogy csak azután hozhatják nyilvánosságra, miután az összes ortodox papét, beleértve a pátriárkát is, közzétették. Azóta hallgatnak, nem érkezett semmilyen válasz” – mondta püspök. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök hátsó szándékokat lát az egyházfők átvilágításában. Hozzátette: „Ami személyemet illeti, állok elébe bármilyen átvilágításnak, biztos vagyok benne, hogy semmivel nem tudnak meglepni!” Toró T. Tibor képviselő augusztus 23-án vette először kézbe a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság székházában a mintegy 250 oldalas megfigyelési dossziéját. „Az iratcsomó az 1975 és 1989 közötti megfigyelésem adatait tartalmazza – számolt be a látottakról az RMDSZ-es politikus. – „Tizenkettedikes koromtól kezdődően összesen tizenöt személy jelentett fedőnévvel rólam. Az egyik osztálytársam például 14 éven keresztül írt rólam jelentéseket”. /Önmagát világítja át az unitárius egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2006. augusztus 24.
Elhunyt Soltész József /Szatmárnémeti, 1945. szept. 17. – Szatmárnémeti, 2006. aug./ költő, író, fordító. A lázadva alkotó megpihent. A Forrás második nemzedékéhez tartozó költő, novellista, regény-, mese- és drámaíró, műfordító, publicista a 70-es, 80-as években a kortárs romániai magyar irodalom egyik legismertebb, legtermékenyebb, egyben legvitatottabb alakja volt. Az irodalomkritika vegyes fogadtatásban részesítette: hol magasba emelte, hol letiporta. Tehetségét azonban nem vitatták. Az 1980-as évek derekától, a kemény diktatúra szorításban elhallgatott, s szinte kizárólag a műfordításnak szentelte munkásságát. Egyetemi évei után is Kolozsváron élt szabadúszóként, szerkesztőként, majd visszatért szülővárosába, Szatmárnémetibe. Nagyváradon élt több mint tíz évig. A Kelet-Nyugat szerkesztője volt a hetilap indulásától néhány hónapig. Igazi öntörvényű alkat volt, aki felrúgott minden társadalmi kötöttséget. /Pataki István: Elhunyt Soltész József. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 24./2006. augusztus 25.
Közös fejlesztési programot kíván kidolgozni Bihar és Hajdú-Bihar megye, valamint Nagyvárad és Debrecen önkormányzata – jelentette be Nagyváradon Bíró Rozália, a város alpolgármestere. Az elöljáró elmondta, a „Gondoljunk egy közös jövőt – Nagyvárad-Debrecen 2020” elnevezésű közös fejlesztési projekt ötlete az eurorégiós konferencián merült fel. – A határ két oldalán fekvő térségeknek együtt kell fejlődniük, és közösen kell értékesíteniük lehetőségeiket. Ezért Nagyváradnak és Debrecennek a nyugati régióközpontok mintájára kutatói központot kellene létrehoznia, amelynek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges humán erőforrás felmérése és továbbképzése lenne a célja. Bíró Rozália szerint a stratégia már 2007 végére körvonalazódhat, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség az európai uniós pénzalapokhoz is könnyebben hozzáférjen. A tervek szerint a központot a nagyváradi és a debreceni egyetem közreműködésével hozzák létre, és a később itt dolgozó szakembereket is a két felsőoktatási intézmény nevelné ki. /Balogh Levente: Nagyvárad, Debrecen: közös jövő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./2006. augusztus 26.
Hosszan tartó betegség után elhunyt Acél Ervin /Temesvár, 1935. jún. 3. – 2006. aug. 24./, a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere. 1971 óta volt szereplője a nemzetközi koncertéletnek Európa számos országában, de Japánban, Észak- és Dél-Amerikában is. Karmesteri művészetét több mint 40 lemez örökítette meg. Számos mesterkurzust tartott Nagyváradon, Rómában, Assisiben, Bécsben és Szegeden. 1996-tól a Bécsi Zeneakadémia karmesterképző szakának docense volt, 1997-től az akadémia tanára. 1999 őszétől ismét a Nagyváradi Állami Filharmónia állandó karmestere lett. /Meghalt Acél Ervin. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./2006. augusztus 28.
Kellemes meglepetésben volt részük a csíksomlyói országos katolikus ifjúsági találkozó résztvevőinek, ugyanis valamennyi jelen lévő román ajkú püspök magyarul is köszöntötte a kétnyelvű szentmisék résztvevőit – közölte dr. Nagy-György Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Mint mondta, a latin és görög szertartású szentmisék, valamint a délelőtti foglalkozások két nyelven zajlottak, hozzájárulva a találkozó kitűzött célja megvalósításához, a kiengesztelődéshez. Kétezerszáz regisztrált résztvevője volt az idei – harmincadik – jubileumi Csíksomlyói Ifjúsági Találkozónak (CSIT), amely ugyanakkor a tizedik Országos Katolikus Ifjúsági Találkozónak biztosított keretet. Ez volt az első CSIT, amely országos találkozó jelleget öltött. Több katolikus egyházmegye püspöki vagy segédpüspöki szinten képviselte magát a rendezvényen, csupán Roos Márton temesvári, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Robu Ioan bukaresti érsek nem tudott részt venni a találkozón, de jelen volt a foglalkozásokon dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József püspök, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca segédpüspök, Anton Cosa kisinyovi püspök, valamint az öt görög katolikus egyházmegye püspöke. A megjelent román görög katolikus fiatalok meglepve tapasztalták, hogy magyar ajkú görög katolikusok is vannak, ugyanis kárpátaljai magyar görög katolikus pap is tartott foglalkozásokat. A kiengesztelődés volt az idei találkozó témája. /Sarány István: Magyarul is köszöntő román püspökök. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./