udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
92
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-92
Helymutató:
Schengen
1998. szeptember folyamán
Németh Zsolt külügyi államtitkárnak a Bálványosi Nyári Egyetemen elhangzott beszédét közölte az Erdélyi Magyarság új száma. A "bálványosi-tusnádi nyári szabadegyetemek megszervezése az elmúlt kilenc év magyar-román kapcsolatrendszerének talán az egyik legjelentősebb kezdeményezése volt." Ugyanazok a személyek jöttek el éveken át. Annak az értékrendszernek a jelentősége, amit ezek a személyek hordoznak, a román-magyar kapcsolatrendszerben növekszik. "Aki nem hisz a cselekvésnek a valóságot változtató erejében, az nincs itt ebben a táborban." Nemzetállam, politikai nemzet, nemzetpolitika - ez a téma és "rendkívül komoly terminológiai zűrzavar övezi ezeket a kategóriákat." Az etnokratikus nacionalizmus sajnos meghatározó módon formálja Közép-Európa valóságát. A legkomolyabb kihívás az, hogy "ezen fogalmak mögött meghúzódó politikai törekvéseket sikerül-e" semlegesíteni. Az államok és a nemzetek határai nem esnek egybe, ezért a nemzetpolitikának össze kell hangolni az állami és a nemzeti érdekeket. - Románia nem fog tudni a gazdasági válságból kikerülni, ha nem nyitja meg gazdaságát és nem kapcsolódik be Európa vérkeringésébe. Magyarországot valószínűleg az idén felveszik a NATO-ba, Romániát még nem. "Innentől fogva Európának a biztonságpolitikai dimenziója Románia számára egyáltalán nem elhanyagolható." - Nélkülözhetetlen az új minőségű regionális együttműködés. Németh Zsolt beszélt a schengeni problémáról is. Hogyha újra határ lesz Magyarország körül, "elszigetelve Romániát, Szlovákiát, Kis-Jugoszláviát, Ukrajnát, ez a regionális kapcsolatok tekintetében nagyon káros következménnyel járhat. Nem beszélve a magyarságnak mint nemzetnek a problémájáról." - Fontos tényező az új minőségű anyaország és kisebbség közötti együttműködés. "Nem véletlen, hogy Romániában törvény születik Romániának és a határon túli románoknak a viszonyáról. Nem véletlen, hogy hasonló törekvések vannak Szlovákiában..." Az a szándék, hogy jogszabályi háttere legyen az anyaország és a kisebbségi magyarság kapcsolatainak, "fontos összetevője lehet annak, hogy a szomszédos országok közötti érdekösszehangolás akadálymentesen történjen." /Németh Zsolt: Kimozdulás a nacionalizmusok feltételrendszeréből. = Erdélyi Magyarság (Budapest), 35. sz., 1998. július-augusztus-szeptember/2002. január 22.
A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./