udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 1141-1170 | 1171-1200 | 1201-1230 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1996. december 1.
Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./1996. december 1.
Nov. 30-án és dec. 1-jén ünnepelte Sepsiszentgyörgyön fennállásának 5. évfordulóját a "Jádzó Társaság", a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete. A 35 tagegyesületet nyilvántartó társaság közgyűlésén Sombori Sándor /Sepsiszentgyörgy/ tiszteletbeli elnök, Szabó Szende elnök, Jancsó Árpád és Nagy Attila /aki megalakuláskor volt az elnök/ emlékeztek az elmúlt öt esztendő történetére. Az egyesület minőségteremtő és szervező tevékenységét méltatták: Csortán Ferenc, művelődési minisztériumi küldött /Nemzetiségi Igazgatóság munkatársa/, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési felügyelőség főfelügyelője és dr. Kötő József, az RMDSZ alelnöke. A tagcsoportok munkásságát a Tamási Áron Színház előcsarnokában rendezett kiállításon mutatták be. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./1996. december 2.
A romániai magyar alapítványok Illyefalván tartották meg nyolcadik tanácskozásukat /nov. 28-30/, ezen nyolcvan alapítvány képviselői vettek részt. A romániai alapítványok nem tudnak egy lépést sem tenni táplálójuk, az Illyés Közalapítvány nélkül, ez derült ki a beszámolókból. Megint nem sikerült megalapítani információs központjukat. A romániai alkuratóriumi beszámolóban elhangzott, hogy az 1996. évi kétszázmillió forintos összeg 481 pályázó között oszlott meg /a benyújtott 780 pályázatból ennyit fogadtak el és 37-et elnapoltak/. Elhatározták, hogy oktatásfejlesztésre, az Iskolaalapítványra pénzalapot különítenek el. Arról, hogy szükség van-e az alapítványokat tömörítő szervezetre, a résztvevők többórás vitát folytattak, de döntés nem született. A tanácskozáson Hajduk Márta az Új Kézfogás Közalapítvány kis- és középvállalkozások számára létrehozott támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Az újságban elírás az, hogy kétmilliót osztottak szét, helyesen közel kétszázmilliót /pontosabban 195 milliót/.1996. december 2.
A romániai magyar alapítványok Illyefalván tartották meg nyolcadik tanácskozásukat /nov. 28-30/, ezen nyolcvan alapítvány képviselői vettek részt. A romániai alapítványok nem tudnak egy lépést sem tenni táplálójuk, az Illyés Közalapítvány nélkül, ez derült ki a beszámolókból. Megint nem sikerült megalapítani információs központjukat. A romániai alkuratóriumi beszámolóban elhangzott, hogy az 1996. évi kétszázmillió forintos összeg 481 pályázó között oszlott meg /a benyújtott 780 pályázatból ennyit fogadtak el és 37-et elnapoltak/. Elhatározták, hogy oktatásfejlesztésre, az Iskolaalapítványra pénzalapot különítenek el. Arról, hogy szükség van-e az alapítványokat tömörítő szervezetre, a résztvevők többórás vitát folytattak, de döntés nem született. A tanácskozáson Hajduk Márta az Új Kézfogás Közalapítvány kis- és középvállalkozások számára létrehozott támogatási rendszeréről adott tájékoztatást. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Az újságban elírás az, hogy kétmilliót osztottak szét, helyesen közel kétszázmilliót /pontosabban 195 milliót/.1996. december 7.
Benkő Levente sorozatának /Politikai foglyok a román Gulagon/ ebben a részében az 1958-as börtönlázadást elevenítették fel volt foglyok. 1958-ban elviselhetetlen körülmények uralkodtak a szamosújvári börtönben. 1996-ban is zsúfolt ez a börtön, három, négyemeletes ágyak vannak a zárkákban, most 2500-an raboskodnak itt. 1958-ban viszont tízezer foglyot zsúfoltak össze csak a szamosújvári börtönben. Szilágyi Árpád résztvevője volt a börtönlázadásnak. Elmondta, hogy a több mint száz rabot őrző cella vécéjét elfalazták és helyette egy csebret tettek be az emberek orra alá. A rabok ezt kifogásolták, mire az őrök az egyik panaszkodót bestiálisan összeverték. 1958. jún. 14-e volt, a tízezer rab egyszerre kiáltozta: "Több kenyeret!", "Emberségesebb körülményeket!". Megjelent az udvaron a börtönparancsnok, Goiciu őrnagy. "Le Goiciuval! Le a gyilkossal!" - ordították a rabok. Katonaság érkezett és az udvarról gépfegyverrel lőni kezdték az ablakokat. Ott helyben huszonkilenc rabot lőttek agyon, sok volt a sebesült is. Az őrök ezután celláról cellára járva kiemelték azokat, akikről úgy gondolták, hogy szervezői voltak a lázadásnak. Az ő cellájukból éppen őt szólították ki. Az egyik börtönőr például egy asztallábbal verte a rabokat, a fadarabból százas szög állt ki. A folyosón sorfalat álltak a szekusok, köztük kellett elmenni, miközben puskatussal verték az áldozatokat. Az első emeleten a börtön segédorvosa vasdarabbal aprította a kezébe kerülőket. Szilágyinak fejéből, karjaiból ömlött a vér, ahogy ez a segédorvos verte. Végül ketten a földön húzva vitték el, mert nem tudott lábra állni. A földszinten háromszáz borzalmasan összevert rab feküdt a cementpadlón, volt, akinek a szemét verté ki, a másiknak a fülét hasították le. fogát verték ki. Ezután felírták az adataikat. A börtönőrök rájuk léptek, a fejükbe rúgtak: Hé, te bandita, hogy hívnak? Innen bevitték őket egy cellába, ahol a súlyos sérüléseket bekötözték. Olyan sokan voltak, hogy a rettenetesen összevert emberek álltak a cellában egész éjjel. Kivezényelték őket, induljanak a cellájukba. Szilágyi zárkája a negyedik emeleten volt. Nem tudott lábra állni, kúszott, mászott fölfelé, a lépcsőkön. Az emeleteken az őrök még belerúgtak. Volt jóindulatú őr is, aki segíteni próbált az egyik emeleten. A következő emeleten levő őr viszont rugdosni kezdte olyan erővel, hogy visszagurult a lépcsőn. A börtönőrök kilencvenkilenc százaléka képes volt bármely pillanatban bárkit agyonverni. Két napot pihentek a verőlegények, akkor kezdték elölről, újabb rabokat rángattak ki a cellákból, akiket szörnyen összevertek. Sokan belehaltak a verésbe. Szilágyit ismét vitték. Egy hosszúkás padra hasra fektették, mindkét oldalon állt három szekus, kezükben husánggal, tetőtől talpig verték a szerencsétlen áldozatot. A talpát is verték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./1996. december 7.
Benkő Levente sorozatának /Politikai foglyok a román Gulagon/ ebben a részében az 1958-as börtönlázadást elevenítették fel volt foglyok. 1958-ban elviselhetetlen körülmények uralkodtak a szamosújvári börtönben. 1996-ban is zsúfolt ez a börtön, három, négyemeletes ágyak vannak a zárkákban, most 2500-an raboskodnak itt. 1958-ban viszont tízezer foglyot zsúfoltak össze csak a szamosújvári börtönben. Szilágyi Árpád résztvevője volt a börtönlázadásnak. Elmondta, hogy a több mint száz rabot őrző cella vécéjét elfalazták és helyette egy csebret tettek be az emberek orra alá. A rabok ezt kifogásolták, mire az őrök az egyik panaszkodót bestiálisan összeverték. 1958. jún. 14-e volt, a tízezer rab egyszerre kiáltozta: "Több kenyeret!", "Emberségesebb körülményeket!". Megjelent az udvaron a börtönparancsnok, Goiciu őrnagy. "Le Goiciuval! Le a gyilkossal!" - ordították a rabok. Katonaság érkezett és az udvarról gépfegyverrel lőni kezdték az ablakokat. Ott helyben huszonkilenc rabot lőttek agyon, sok volt a sebesült is. Az őrök ezután celláról cellára járva kiemelték azokat, akikről úgy gondolták, hogy szervezői voltak a lázadásnak. Az ő cellájukból éppen őt szólították ki. Az egyik börtönőr például egy asztallábbal verte a rabokat, a fadarabból százas szög állt ki. A folyosón sorfalat álltak a szekusok, köztük kellett elmenni, miközben puskatussal verték az áldozatokat. Az első emeleten a börtön segédorvosa vasdarabbal aprította a kezébe kerülőket. Szilágyinak fejéből, karjaiból ömlött a vér, ahogy ez a segédorvos verte. Végül ketten a földön húzva vitték el, mert nem tudott lábra állni. A földszinten háromszáz borzalmasan összevert rab feküdt a cementpadlón, volt, akinek a szemét verté ki, a másiknak a fülét hasították le. fogát verték ki. Ezután felírták az adataikat. A börtönőrök rájuk léptek, a fejükbe rúgtak: Hé, te bandita, hogy hívnak? Innen bevitték őket egy cellába, ahol a súlyos sérüléseket bekötözték. Olyan sokan voltak, hogy a rettenetesen összevert emberek álltak a cellában egész éjjel. Kivezényelték őket, induljanak a cellájukba. Szilágyi zárkája a negyedik emeleten volt. Nem tudott lábra állni, kúszott, mászott fölfelé, a lépcsőkön. Az emeleteken az őrök még belerúgtak. Volt jóindulatú őr is, aki segíteni próbált az egyik emeleten. A következő emeleten levő őr viszont rugdosni kezdte olyan erővel, hogy visszagurult a lépcsőn. A börtönőrök kilencvenkilenc százaléka képes volt bármely pillanatban bárkit agyonverni. Két napot pihentek a verőlegények, akkor kezdték elölről, újabb rabokat rángattak ki a cellákból, akiket szörnyen összevertek. Sokan belehaltak a verésbe. Szilágyit ismét vitték. Egy hosszúkás padra hasra fektették, mindkét oldalon állt három szekus, kezükben husánggal, tetőtől talpig verték a szerencsétlen áldozatot. A talpát is verték. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./1996. december 8.
Dec. 8-án Sepsiszentgyörgyön a belvárosi római katolikus templomban a Szent József plébánia műkedvelő színjátszói bemutatták Sombori Sándornak Domokos Pál Péter Rendületlenül című, Márton Áron püspökről szóló könyve alapján írt drámáját. A színművet László Károly színművész rendezte. A szerző, Sombori Sándor elmondta, hogy reformátusként meghajol a nagy püspök előtt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./1996. december 8.
Dec. 8-án Sepsiszentgyörgyön a belvárosi római katolikus templomban a Szent József plébánia műkedvelő színjátszói bemutatták Sombori Sándornak Domokos Pál Péter Rendületlenül című, Márton Áron püspökről szóló könyve alapján írt drámáját. A színművet László Károly színművész rendezte. A szerző, Sombori Sándor elmondta, hogy reformátusként meghajol a nagy püspök előtt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./1996. december 10.
Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./1996. december 10.
Nov. 22-én tartotta közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ könyvtári szakosztálya Kolozsváron, a Heltai Gáspár Alapítvány székházában. Jelen voltak a nagyobb erdélyi közkönyvtárak képviselői is. A szakosztály elnöke, Kis Jenő - a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatója - beszámolt az eltelt időszakról. Az országban dolgozó mintegy 200 magyar könyvtáros közül 118-an tagjai a szakosztálynak. Eddig négy olvasótábort szerveztek, kettőt Bálványoson, egyet-egyet Torockón és Árkoson. Az Ároson 1993-ban megszervezett tudományos ülésszak anyaga Örökség és feladat címmel 1995-ben megjelent a Veszprém Megyei Könyvtár támogatásával. A budapesti Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnöki szinten kíván foglalkozni a határon túli magyar könyvtárak ügyével, és lehetőség nyílik a Magyarországon elfekvő könyvkészlet felkutatására és az abból való válogatásra. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium oly módon kíván segíteni, hogy az általa támogatott könyvekhez egyes határon túli magyar könyvtárak hozzájutnának. A tisztújítás során újra elnökké választották Kis Jenőt, Pillich Katalin lett az alelnök. A volt alelnök, Spielmann Mihály /Marosvásárhely/ egyéb teendői miatt nem vállalta a jelölést. A közgyűlésen megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület, melynek céljai: a magyar írásbeli kultúra színvonalának emelése, az olvasással, információszerzéssel, írásbeliséggel kapcsolatos modern közléstechnikák terjesztése. Az új egyesület céljai elérése érdekében a jövőben konferenciákat, továbbképzéseket szervez. Az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület elnöke Kovács Katalin kolozsvári tanár, alelnöke Baka Mátyás kézdivásárhelyi tanár lett. /P. Buzogány Árpád: Megalakult az Erdélyi Magyar Olvasási Egyesület. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 10./1996. december 10.
Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1996. december 10.
Puskás Bálint Zoltán /sz. 1949, Szováta/ Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem jogi fakultását végezte, először tanár volt, majd Sepsiszentgyörgyön a kisipari szövetkezetek jogásza volt 1990-ig, ezzel párhuzamosan egyháztanácsos. A romániai Máltai Szeretetszolgálat alapító tagja, több civil társadalmi szervezet megalakításának kezdeményezője. 1994-től a Kovászna megyei RMDSZ elnöke, 1995-től az SZKT alelnöke. A mostani választások eredményeképpen az RMDSZ Kovászna megyei szenátora. A szenátusban a privatizációs bizottság titkára. - Az ifjúságot be kell vonni az RMDSZ-be, mivel jó elgondolásaik vannak, csak nincs aki meghallgassa őket, vallja Puskás Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1996. december 10.
Magyarországon a Magyar Történelmi Filmalapítvány újra támadások kereszttüzébe került. "Eddig minisztériumi szinten packáztak véle, a rossz emlékű Fodor Gábor", még az is elhangzott, hogy ez a műfaj kifutotta magát, "a magyar történelem minden pászmáját végigjárták a filmesek." Akkor az alapítvány a maga mentségére még egy fehér könyvet is kiadott, Perjés Géza történész, az alapítvány elnöke mindent megmozgatott. Most a parlamenti kulturális bizottságban folyik a Canossa-járás. A Magyar Mozgókép Alapítvány a filmgyártásra szánt teljes összeget - kilencszáz millió forintot - magának vindikálja, heves SZDSZ-támogatás mellett. A Magyar Történelmi Filmalapítványnak lehetősége lenne arra, hogy határon kívüli filmeseket is foglalkoztasson. /Sylvester Lajos: Egy filmalapítvány Canossa-járása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./1996. december 10.
Magyarországon a Magyar Történelmi Filmalapítvány újra támadások kereszttüzébe került. "Eddig minisztériumi szinten packáztak véle, a rossz emlékű Fodor Gábor", még az is elhangzott, hogy ez a műfaj kifutotta magát, "a magyar történelem minden pászmáját végigjárták a filmesek." Akkor az alapítvány a maga mentségére még egy fehér könyvet is kiadott, Perjés Géza történész, az alapítvány elnöke mindent megmozgatott. Most a parlamenti kulturális bizottságban folyik a Canossa-járás. A Magyar Mozgókép Alapítvány a filmgyártásra szánt teljes összeget - kilencszáz millió forintot - magának vindikálja, heves SZDSZ-támogatás mellett. A Magyar Történelmi Filmalapítványnak lehetősége lenne arra, hogy határon kívüli filmeseket is foglalkoztasson. /Sylvester Lajos: Egy filmalapítvány Canossa-járása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./1996. december 11.
Dec. 9-én bombariadó volt Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. Reggel az iskola igazgatóhelyettesnőjét felhívták és egy férfihang románul ezt mondta: "Meghaltok mind magyarok, bomba van az iskolában." Bíró Béla igazgató értesítette a rendőrséget. Az iskolát kiürítették, bombát nem találtak. Az 1700 diákból mintegy 1300 tartózkodott az épületben a bombariadó idején. Az igazgató különösen elítélendőnek nevezte az etnikai megfélemlítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1996. december 11.
Dec. 9-én bombariadó volt Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. Reggel az iskola igazgatóhelyettesnőjét felhívták és egy férfihang románul ezt mondta: "Meghaltok mind magyarok, bomba van az iskolában." Bíró Béla igazgató értesítette a rendőrséget. Az iskolát kiürítették, bombát nem találtak. Az 1700 diákból mintegy 1300 tartózkodott az épületben a bombariadó idején. Az igazgató különösen elítélendőnek nevezte az etnikai megfélemlítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1996. december 11.
A napokban jelent meg Domokos Ernő és Bagoly Csilla közös munkája a szerzők kiadásában: A privatizáció útja Romániában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./1996. december 11.
A napokban jelent meg Domokos Ernő és Bagoly Csilla közös munkája a szerzők kiadásában: A privatizáció útja Romániában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./1996. december 17.
Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./1996. december 17.
Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./1996. december 17.
A Juranlul National bukaresti napilap szerint ha az új hatalom teljesíti az RMDSZ követeléseit, a románságra vesztőhely vár. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./1996. december 17.
A Juranlul National bukaresti napilap szerint ha az új hatalom teljesíti az RMDSZ követeléseit, a románságra vesztőhely vár. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./1996. december 23.
Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1996. december 23.
Mikes Imre a két világháború között a Brassói Lapok és a Nagyváradi Napló munkatársa volt. Erdélyt 1937-ben elhagyta, később Párizsban, majd Münchenben élt, a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. A Háromszék Kiadónál /Sepsiszentgyörgy/ újból megjelent Erdély útja Nagy-Magyarországtól Nagyromániáig című könyve, melyet 1924-ben írt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1998. január 6.
Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./1998. január 6.
Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./1998. január 6.
A Kárpátaljai Pedagógus Szövetség adja ki a kisdiákok részére az Irka lapot. Főszerkesztője P. Punykó Mária, évente ötször jelenik meg, Beregszászban. Kárpátalja ismert magyar írói is küldenek írást a gyermeklap részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./1998. január 6.
A Kárpátaljai Pedagógus Szövetség adja ki a kisdiákok részére az Irka lapot. Főszerkesztője P. Punykó Mária, évente ötször jelenik meg, Beregszászban. Kárpátalja ismert magyar írói is küldenek írást a gyermeklap részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./1998. január 7.
A bukaresti Curierul National febr. 6-i számában Frunda György szenátor leszögezte, hogy önálló egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a magyar tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. Frunda György rámutatott, hogy korántsem minden karon van magyar nyelvű oktatás, példaként említette. Az önálló Bolyai egyetem 1959-ben történt megszüntetését a magyar nyelvű oktatás erőszakolt beolvasztása és felszámolása követte, ami megfosztja értelmiségétől a romániai magyar közösséget - fejtette ki a szenátor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./1998. január 7.
A bukaresti Curierul National febr. 6-i számában Frunda György szenátor leszögezte, hogy önálló egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a magyar tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. Frunda György rámutatott, hogy korántsem minden karon van magyar nyelvű oktatás, példaként említette. Az önálló Bolyai egyetem 1959-ben történt megszüntetését a magyar nyelvű oktatás erőszakolt beolvasztása és felszámolása követte, ami megfosztja értelmiségétől a romániai magyar közösséget - fejtette ki a szenátor. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./