udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 1861-1890 | 1891-1920 | 1921-1950 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1995. február 16.
Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./1995. február 16.
Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./1995. február 17.
Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./1995. február 17.
Febr. 17-én temették el Vékás Domokos, az utolsó kolozsvári főkonzult. Sírjánál Beke György mondta az egyik búcsúztatót. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban osztálytársa volt Vékás Domokos, ő volt a legjobb tanuló. Tanárnak készült, majd diplomáciai pályán valósította meg tervét, a székelység és az egész magyar nemzet szolgálatát. 1984-ben lett kolozsvári főkonzul. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A napokban eltemették Vékás Domokosra emlékezik Pomogáts Béla. A sírjánál "elhangzott búcsúztatók: Beke György és Eva Maria Barki bécsi kisebbségi jogász szavai pontosan világították meg azt a töretlen életutat, amelyet Vékás Domokos bejárt a kisgalambfalvi székely parasztportától a kolozsvári diplomáciai küldetésig." Az ő révén kerültek Kolozsvárra magyarországi könyvek, folyóiratok, újságok, ezzel a kolozsvári főkonzulátus valamiféle ablakot nyitott a "vasfüggönyön", amely az erdélyi magyarságot valósággal elszigetelte az anyaország kultúrájától. A stratégiai fordulatot, amely a magyar kormánynak a magyar kisebbségieket érintő politikájában végbement, néhány bátor külügyi vezető és diplomata, például Szűrös Mátyás, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Szokai Imre, Tabajdi Csaba, Ősz István kezdeményezte. Közéjük tartozott Vékás Domokos is. /Népszabadság, febr. 24./1995. február 27.
Sepsiszentgyörgy belterületén, a legnagyobb, az Olt parti lakótelepen a helyi csendőralakulat hatalmas laktanyát akar építeni, nyolcvan lakrészt magába foglaló házsorral. A napokban a megyei tanács átiratban kérte ki a városi tanács véleményét. A tanácsülésen elhangzott, hogy 600-650 csendőr, katona és családtagjainak betelepítéséről van szó. Ez az etnikai egyensúly megbontását jelentheti. A tanács nem járult hozzá az építési engedély megadásához. /B. Kovács András: Sétány helyett támaszpont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1995. február 27.
Sepsiszentgyörgy belterületén, a legnagyobb, az Olt parti lakótelepen a helyi csendőralakulat hatalmas laktanyát akar építeni, nyolcvan lakrészt magába foglaló házsorral. A napokban a megyei tanács átiratban kérte ki a városi tanács véleményét. A tanácsülésen elhangzott, hogy 600-650 csendőr, katona és családtagjainak betelepítéséről van szó. Ez az etnikai egyensúly megbontását jelentheti. A tanács nem járult hozzá az építési engedély megadásához. /B. Kovács András: Sétány helyett támaszpont. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./1995. március 7.
Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./1995. március 7.
Márc. 7-én tisztújító közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson az RMGE Gyergyó területi szervezete. Dr. Borboly István leköszönő elnök visszatekintőjében elmondta, hogy amikor 1990 augusztusában megalakult az RMGE a téeszek felszámolásának tényezője volt, azonban a folyamat lezajlása után a tevékenysége visszafejlődött. Borsos Géza, az országos RMGE alelnöke kifejtette, hogy az RMGE információs rendszert alakít ki, melynek már van központja Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön. Ideiglenes vezetőséget választottak, elnök: Gál József, alelnökök: dr. Borboly István és Elekes Józsa Márton. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./1995. március 10.
Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./1995. március 10.
Gabriel Andreescu kiáll Tőkés László mellett, visszautasítja a szerepét lebecsülő megnyilvánulásokat, így Iliescu elnököt is, aki Forradalom és reform című könyvében nem is palástolja, mennyire zavarja az, hogy Tőkés László a forradalom szimbóluma, amikor így ír: "ez is csak olyan mese, a Tőkés Lászlóról szóló..." "Afféle dicsfény arculata övezte akkoriban, mint a temesvári eseményeket kirobbantó tényezőt." Andreescu elismeri Tőkés László érdemeit, de hozzáteszi: ma már az RMDSZ "kemény magját" képviseli. Hallatlan erő van a hangjában. "_ nem tárgyal, hanem prédikál." Tőkés Lászlónak inkább azokra kellene hallgatnia, akik párbeszédre szólítanak. /22 (Bukarest), márc. 1., magyar fordításban: A Hét (Bukarest), márc. 10., /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./1995. március 14.
Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./1995. március 14.
Katonai helikopterek köröznek Sepsiszentgyörgy és más erdélyi városok fölött febr. 26-a óta. Ez évek óta így megy, közeledik márc. 15-e, írja Király Károly. Az alapszerződésről elmondja, hogy lekezelően bánnak velük a felek. "Egyfelől a 70 éves mostoha, akitől semmi jót nem várhatunk, másfelől a hűtlen fivérünk, aki a barátság és jószomszédság jegyében Európa kedvéért cserben hagy minket." /Népszava, márc. 14./1995. március 15.
Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ 1995. március 15.
Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ 1995. március 16.
Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Háromszéken az állami levéltár utolsó magyar levéltárosai nyugdíjba mentek és helyükbe nem jöttek újak. A sepsiszentgyörgyi levéltár igazgatója kijelentette, hogy a pitesti levéltárosi szak végzettjeit szeretné felvenni. Mi lesz a magyar anyaggal, ki fogja azt rendezni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Háromszéken az állami levéltár utolsó magyar levéltárosai nyugdíjba mentek és helyükbe nem jöttek újak. A sepsiszentgyörgyi levéltár igazgatója kijelentette, hogy a pitesti levéltárosi szak végzettjeit szeretné felvenni. Mi lesz a magyar anyaggal, ki fogja azt rendezni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 18.
Az 1990 márciusi eseményekre emlékezve Domokos Péter megírta, hogy 1990. febr. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, amely 1990. márc. 4-én Gyulafehérváron országos tüntetést szervezett. Ezen a tüntetésen jelen volt Nicolae-Doru Popescu, a Cuvintul romanesc kanadai román nyelvű vasgárdista újság munkatársa, aki a helyszínen levő tévériporternek nyilatkozta: "Nem működünk együtt a magyarokkal, akik annyi lelki gonoszságot okoztak." A román hatóságok a véres marosvásárhelyi események idején, 1990. márc. 20-án három kanadai állampolgártól megvonták a tartózkodási engedélyt és felszólították az ország elhagyására. A három érintett: Nicolae-Doru Popescu, Gheorghe Balasu és Mihaela Moisin, közülük az első kettő az említett Cuvintul Romanesc munkatársa. Ugyanezen a napon Petre Roman miniszterelnök kijelentette: "Előfordulhat, hogy a marosvásárhelyi események előkészítésében benne van a Vasgárda keze is." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./1995. március 18.
Az 1990 márciusi eseményekre emlékezve Domokos Péter megírta, hogy 1990. febr. 8-án Marosvásárhelyen megalakult a Vatra Romaneasca, amely 1990. márc. 4-én Gyulafehérváron országos tüntetést szervezett. Ezen a tüntetésen jelen volt Nicolae-Doru Popescu, a Cuvintul romanesc kanadai román nyelvű vasgárdista újság munkatársa, aki a helyszínen levő tévériporternek nyilatkozta: "Nem működünk együtt a magyarokkal, akik annyi lelki gonoszságot okoztak." A román hatóságok a véres marosvásárhelyi események idején, 1990. márc. 20-án három kanadai állampolgártól megvonták a tartózkodási engedélyt és felszólították az ország elhagyására. A három érintett: Nicolae-Doru Popescu, Gheorghe Balasu és Mihaela Moisin, közülük az első kettő az említett Cuvintul Romanesc munkatársa. Ugyanezen a napon Petre Roman miniszterelnök kijelentette: "Előfordulhat, hogy a marosvásárhelyi események előkészítésében benne van a Vasgárda keze is." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./ 1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./ 1995. március 23.
Budapesten nagyon sokan összejöttek, hogy ünnepeljék a Püski-házaspárt, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a két világháború között a népi írók műveit, sorolta érdemeiket Beke György. A háború után még börtönbe is zárták Püski Sándort, majd közel hatvanesztendősen New Yorkba távozva kezdte újból a könyvkiadást. Segítette, meghívta a magyar kisebbségi írókat, politikusokat. Hazatérve Budapestre újraindította a Püski könyvesboltot és újrakezdte a könyvek kiadását. Csoóri Sándor, Farkas Árpád /Sepsiszentgyörgy/, Duray Miklós /Pozsony/ is ott volt a köszöntők között. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Kántor Lajos is szeretettel, nagy elismeréssel ír Püski Sándorról, ezen a nevezetes összejövetelen 1300-an gyűltek össze, hogy ünnepeljék a 85. évében járó Püski Sándort, Kántor Lajos is jelen volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./1995. március 23.
Budapesten nagyon sokan összejöttek, hogy ünnepeljék a Püski-házaspárt, házasságuk hatvanadik évfordulója alkalmából. Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a két világháború között a népi írók műveit, sorolta érdemeiket Beke György. A háború után még börtönbe is zárták Püski Sándort, majd közel hatvanesztendősen New Yorkba távozva kezdte újból a könyvkiadást. Segítette, meghívta a magyar kisebbségi írókat, politikusokat. Hazatérve Budapestre újraindította a Püski könyvesboltot és újrakezdte a könyvek kiadását. Csoóri Sándor, Farkas Árpád /Sepsiszentgyörgy/, Duray Miklós /Pozsony/ is ott volt a köszöntők között. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Kántor Lajos is szeretettel, nagy elismeréssel ír Püski Sándorról, ezen a nevezetes összejövetelen 1300-an gyűltek össze, hogy ünnepeljék a 85. évében járó Püski Sándort, Kántor Lajos is jelen volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./1995. március 23.
A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ Kós Károly építészeti hagyatékát mutatják be márc. 20-ától, a kiállítást Kónya Ádám múzeumigazgató nyitotta meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./1995. március 23.
A Székely Nemzeti Múzeumban /Sepsiszentgyörgy/ Kós Károly építészeti hagyatékát mutatják be márc. 20-ától, a kiállítást Kónya Ádám múzeumigazgató nyitotta meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./1995. március 25.
Kolumbán Sándor /Székelyszáldobos/ munkából hazafelé tartva intett egy arra haladó gépkocsinak, arra gondolt, hogy megkéri, vigye haza. Rendőrkocsi volt, a rendőr felelősségre vonta és gumibottal ráütött a kezére. Kolumbán Sándor panaszt tett a rendőrségen, de nem hallgatták meg. Beírt az újságba. A Háromszéknek kéthetes kivizsgálás után válaszolt a rendőrség: Kolumbán Sándor az autó elé ugrott, nem igaz, hogy bántalmazták volna. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./1995. március 25.
Kolumbán Sándor /Székelyszáldobos/ munkából hazafelé tartva intett egy arra haladó gépkocsinak, arra gondolt, hogy megkéri, vigye haza. Rendőrkocsi volt, a rendőr felelősségre vonta és gumibottal ráütött a kezére. Kolumbán Sándor panaszt tett a rendőrségen, de nem hallgatták meg. Beírt az újságba. A Háromszéknek kéthetes kivizsgálás után válaszolt a rendőrség: Kolumbán Sándor az autó elé ugrott, nem igaz, hogy bántalmazták volna. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./