udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2004. december 21.
Románia államelnökéhez, valamint több minisztériumhoz intézett levelet a csíkszeredai román közösséget képviselő érdekvédelmi egyesület. Az iratban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a sepsiszentgyörgyi román iskolaközpont falára elhelyezték a neves magyar tudós, Lósy-Schmidt Ede emléktábláját. Az egyesület provokatívnak tartja a gesztust, mivel szerintük az emléktábla elhelyezői semmilyen dokumentummal nem tudják bizonyítani, hogy a magyar tudós a román tannyelvű iskolának helyet adó épületben született. /Farkas Réka: Tiltakozik a csíkszeredai románság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2004. december 25.
Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.2005. január 4.
Október 8-án iktatták be hivatalába a romániai evangélikus–lutheránus egyház új püspökét, Adorjáni Dezső Zoltánt. A negyvenesztendős új egyházi vezető a múlt héten Csíkszeredában tett látogatást. Pénzforrások hiányában nehezen lehet egy működő költségvetést összeállítani. El kellene érni, hogy Romániában átgondolt pénzügyi terv alapján történjék az egyházi finanszírozás. Nem lehet arra hagyatkozni, hogy a nagy külföldi egyházak segélyéből fognak megélni. Az evangélikusok Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön építettek új templomot, de 15-20 más típusú épülettel is gazdagodtak 1989 óta. Több gyülekezetben épült kultúrház, gyülekezeti ház, ifjúsági ház. – Közösen a református és unitárius egyházzal a Kolozsvári Protestáns Teológián folyik a lelkészképzés, de a budapesti evangélikus teológia is nyitott számukra. /Takács Éva: Egymás templomában otthon kell lennünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./2005. január 5.
Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva és Imecsfalva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./2005. január 8.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat, a fenntartó kifogásokat emelt a Tamási Áron Színház tevékenységével kapcsolatban: részint az előadások minőségét, részint az alacsony nézettséget rótták fel. Keresztély Irma, a művelődési bizottság elnöke elmondta, javasolták, hogy művészeti műsoruk összeállításánál az átlagembert célozzák meg, mert az avantgárd típusú rendezések kisebb közönséget vonzanak. A Tamási Áron Színház álláspontját Nemes Levente igazgató közölte. A színház a szórakoztatás és a művészi produkció közül az utóbbit választotta. A színház az úgynevezett elitnek játszik. /Váry O. Péter: Gazdasági vállalkozás, népszínház vagy művészeti műhelymunka? (Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./2005. január 10.
A háromszéki RMDSZ nem kíván a Székelyföld autonómiájáról párbeszédet folytatni a Magyar Polgári Szövetséggel. Albert Álmos területi elnök elmondta, számára az MPSZ nem létezik. Albert szerint a népszavazás már megtörtént november 28-án, amikor a magyar választópolgárok az RMDSZ-re szavaztak, és ezáltal támogatták az RMDSZ autonómiáról is szóló programját. A Székelyföld autonómiájáról szóló referendum megrendezése kapcsán a háromszéki RMDSZ elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, egyetlen helyi önkormányzat sem fogadhat el törvénytelen döntést. (Mediafax) /A hét vége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2005. január 10.
Január 8-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták a Trianon című filmet, nem fért be mindenki a terembe, ezért a vetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezetének még egyszer műsorra kell tűznie az alkotást. A vetítést követő beszélgetésen két magyarországi meghívott, Koltay Gábor filmrendező és Raffay Ernő történész elemezte a versailles-i békediktátumot követő, immár nyolcvanötödik éve tartó folyamatot. Koltay Gábor azután készítette a 130 perces, Trianon című produkciót, miután a magyar televíziók (köztük a Duna is) sorra elutasították a Velünk élő Trianon című, tizennégy egyórás részből álló dokumentumfilm sugárzását. A filmben megszólalók – Nemeskürty István, Raffay Ernő, Glatz Ferenc, Fejtő Ferenc, Pozsgay Imre, Szervátiusz Tibor, Csurka István, Tőkés László és Duray Miklós –Trianon máig ható következményeit is elemezték. Elhangzott, hogy a múlt században megkezdődött a magyar nemzeti tudat szétzilálása, Magyarország mélyrepülése. Pozsgay Imre ,,példátlan iskolai agymosásról, a nemzeti, történelmi tudat likvidálásáról” beszél, Szervátiusz Tibor ,,lelki összeomlást” emleget, míg Duray Miklós úgy fogalmaz: ,,a félelemmel teli emberek nemzetévé váltunk, nem bízunk önmagunkban”. Tőkés László szerint amíg nem történik meg a trianoni folyamat feltárása, esélyünk sincs a változtatásra, Raffay Ernő pedig egyenesen ,,a magyarok csángósodását” emlegeti, míg Duray Miklós nézetében a kilencvenes évekbéli rendszerváltozás valójában a hatalom átmentését jelentette, azóta a titkos ügynökök rendszere hálózta be ezt a térséget. Raffay Ernő elmondta, generációk nőttek úgy fel, hogy fogalmuk sem volt, mi történt Trianonban, hozzátéve, hogy a december 5-i népszavazás bebizonyította: az anyaországiak a saját múltjukkal és a határon túli magyarok jelenével sincsenek tisztában, s ez nem más, mint nemzeti tudatromlás. /Mélyrepülés agymosással és nemzeti tudatromlással (Dokumentumfilm Trianonról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2005. január 14.
Megfordulni látszik a háromszéki népességfogyatkozás folyamata, néhány éve a születések száma növekedőben van, igaz, az elhalálozások száma is nő. Tavaly 1482 születési bizonylatot bocsátott ki Sepsiszentgyörgyön a városháza anyakönyvi hivatala, 2003-ban 1341-et, 2002-ben pedig 1256-ot. A 2004-es adatban benne van a 60 külföldön világra jött csecsemőnek, valamint 20 örökbe fogadott kisgyereknek írott anyakönyvi levél is. A Sepsiszentgyörgyön születettek nem mind helybeli szülők csemetéi, több helységből, de még a szomszédos megyékből is jönnek ide világra hozni gyereküket a leendő anyák. 2004-ban Sepsiszentgyörgy lakossága 556 újszülöttel gyarapodott, s közülük 421-et magyar nemzetiségűnek vallottak szüleik. 2003-ban a sepsiszentgyörgyi lakosok gyerekeiként bejegyzett 464 újszülöttből 358 volt magyar nemzetiségű. Az elhalálozások száma sem csupán a megyeszékhelyi lakosokra vonatkozik: tavaly 743 halotti bizonylatot állított ki az anyakönyvi hivatal (tavalyelőtt 763-at), 499-en voltak sepsiszentgyörgyi lakosok – eszerint 2004-ben Háromszék fővárosában a születések száma jóval meghaladta a halandóságot. /(vop): Tavaly tovább gyarapodtunk (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./2005. január 14.
Czegő Zoltán költő Sepsiszentgyörgyről települt át Magyarországra. 16 éve él Budapesten. Elmondta, hogy 1983-ban megjelent Nyár köd alatt című verseskötete, egy hétre rá, 15 év után eltávolították a Megyei Tükör szerkesztőségéből. Öt évig volt szerkesztőség nélkül, itt-ott közölhetett, kultúraktivistát csináltak belőle. Öt év után a Szekuritáté behívta és útlevelet adtak neki. A közeljövőben vissza fog telepedni, házat akar venni. Czegő Zoltánt a második Forrás-nemzedékhez sorolják, ahhoz, amely a 60-as évek táján „visszatalált az irodalom népi gyökereihez”. Amit a transzszilvanizmusból átvettek, az a népszeretet, a néphez való hűség volt, vallja. /Kovács Barbara: Sóbányában és háztetőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./2005. január 14.
1986. január 15-én több százan kísérték utolsó útjára Visky Árpádot /Székelyvécke, 1940. júl. 7. – Sepsiszentgyörgy, 1982. jan. 12./. Segítő- és egyben bajtársa, az akkor vállalatigazgató Király Károly megfújatta a konzervgyár dudáját. „Ez a gyermek már kicsi korától az igazság megszállottja volt. Székelyvéckén elemistaként képes volt szembeszállni a Marosvásárhelyről kiküldött tanfelügyelővel, mert úgy érezte, hogy igazságtalan volt vele szemben – idézte fel Visky Árpád fél évszázaddal ezelőtti arcát 85 éves édesanyja, Erzsébet. Visky Árpád 1963-ban végezte el a színművészeti főiskolát. Rövid időre Sepsiszentgyörgyre került, majd tíz éven keresztül, 1965 és ’75 között a marosvásárhelyi színház tagja volt. Innen ismét Háromszék fővárosába tért vissza. Számos irodalmi esten szerepelt Ady, Petőfi, Radnóti és József Attila verseivel. Utoljára Az öngyilkos, avagy a véres hurka bosszúja című Erdman-darabban lépett föl. Alig néhány nap múlva, egy színházi kocsmai összeszólalkozás következtében, amikor két civil ruhás szekus provokálta, nacionalista-soviniszta propaganda, valamint államellenes izgatás koholt vádjával 1983-ban letartóztatták, és öt évre ítélték. Sokáig azt sem tudták, mi van vele, hol keressék őt, mesélte édesanyja. Visky Árpádot 1984. augusztus 23-án részesítették elnöki kegyelemben, de már soha nem térhetett vissza a színházba. Egy ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd a zárt városnak számító Marosvásárhelyen, a konzervgyárban talált menedéket, ahol minden tiltás ellenére Király Károly alkalmazta. – Valóságos idegroncsot csináltak belőle – emlékezett vissza Király. Megtört ember lett, aki a színpad hiányában már soha többé nem talált önmagára. Visszatért Szentgyörgyre, kisipari szövetkezetben alkalmazták, ahol játékokat készített. Nagy László Mihály újságíró, a Megyei Tükör egykori munkatársa volt azon utolsók egyike, akik 1986. január 12-én még életben látták Viskyt. „Reggel 9 órakor egy kézilabdameccsre igyekeztem, amikor összefutottunk. Kérdeztem: hová mész? Arra ki, jött a tömör válasz, és az erdő felé mutatott.” Visky Árpádot felakasztva találták az őrkői erdőben. Sokan ma sem hiszik, hogy önkezével vetett volna véget életének. Nagy László Mihály szerint nem annak az embernek a képét mutatta, aki öngyilkosságra készül. Egy másik újságíró, Kész Csaba Levente Vér és kötél című novellájában egy bizonyos P. Imre nevű hírhedt besúgót jelöl meg Visky gyilkosaként. Visky Árpád idős szülei most azon fáradoznak, hogy fiuk halálának huszadik évfordulójáig róla elnevezett alapítványt jegyeztessenek be. Szülőfaluja polgármestere, Szőcs Lajos Székelyvéckén a kultúrotthont keresztelné el róla, amelynek falán Hunyadi László szobrászművész Visky Árpád-portréja lenne. /Szucher Ervin: Woyzeck, a „megöngyilkolt” színész. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./2005. január 15.
A Nagy-Románia Párt több megyéből érkező csupán mintegy hetven tagja vett részt január 14-én a párt ifjúsági szervezete által a Kovászna megyei RMDSZ-es prefektus kinevezése ellen szervezett tüntetésen. A tüntetők piros-sárga-kék zászlókat lengettek Sepsiszentgyörgyön, transzparenseiken ez állt: “Mentsétek meg a Kovászna megyei románokat!”, “Az RMDSZ-esek az igazi szélsőségesek”. A Bukarestből, valamint Arges, Brassó és Kovászna megyéből érkezett NRP-tagok két órán át tiltakoztak a prefektúra épülete előtt a magyar kormánybiztos kinevezése ellen. /Magyarellenes tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 15./2005. január 16.
A Sepsiszentgyörgyön született, Budapesten élő Zágoni Zsolt idén védi meg az ELTE olasz szakán szakdolgozatát, amely a Székelyek Itáliában, olaszok Székelyföldön címet viseli. Az olasz nemzeti egységért küzdő Garibaldi hadseregében kétezernél több magyar, köztük székely katona harcolt többek mellett Gál Sándor vezetésével. Egy olasz hadmérnök, Luigi Ferdinando Marsigli /1658-1730/ másolta és mentette meg az utókornak a harmadik legrégebbi rovásírás-emléket. Marsigli Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban akadt a kezébe egy másfél méteres juharfa bot, amelyen rovásírással készült naptár volt szentek neveivel és az egyházi ünnepekkel. Az eredeti írás 1450 körül keletkezhetett, ami azóta elveszett, csak Marsigli feljegyzése maradt fenn róla. /Kácser Anikó: Gyergyszárhegytől Velencéig. Székelyek Itáliában, olaszok Székelyföldön. = Új Ember (Budapest), jan. 16./2005. január 17.
Sepsiszentgyörgyön tartott hétvégi sajtóértekezletén Márton Árpád képviselő sikeresnek minősítette, hogy az RMDSZ törekvéseinek sok eleme fellelhető a Tariceanu-kabinet cselekvési programjában. Érvényes ez az autonómia kiterjesztésére is, amelynek három eleme a helyi közigazgatási, a kulturális autonómia, illetve a gazdasági régiók újraszabályozása tételesen is szerepel a kormány programjában. A területi autonómia nem került be a kormány programjába, de az egymásra épülő autonómiamodellek elvezetnek a közösségi önkormányzás érvényre juttatásához. /(Flóra Gábor): Fogódzók a nemzeti önazonosságunk megéléséhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2005. január 18.
Január 17-én budapesti látogatásra érkezett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Közös magyar–román kormányülést tartanak az idén ősztől minden évben – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román kormányfővel tartott közös sajtóértekezleten. A magyar kormány által tervezett nemzeti vízummal kapcsolatban Gyurcsány elmondta: azt nem etnikai alapon kívánják megadni, hanem a szomszédos ország azon állampolgárainak, akik többször szeretnének Magyarországra utazni. Kifejtette: a magyar kormány a határon túli magyarok legális képviselőinek autonómiatörekvéseit támogatja. A megbeszélés témája volt Verespatak is, Tariceanu kijelentette: a terv kivitelezése még nagyon kezdeti szakaszban van, a román kormány minden lehetséges gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi szempontot figyelembe vesz majd, és tekintettel lesz minden európai normára is. A román kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a csíkszeredai főkonzulátus kérdésére is sikerül megoldást találni. Gyurcsány elmondta, egyetértettek román partnerével abban, hogy a következő időszak átfogó, nagy gazdasági-fejlesztési programjait úgy kell megfogalmazni, hogy azok tartalmazzanak közös részeket, legyenek tekintettel egymásra. A Budapestre látogató román küldöttségnek tagja Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Tariceanu szólt arról, hogy a román kormánykoalíciónak fontos tagja az RMDSZ, hozzájárulása alapvető jelentőségű mind a román törvényhozási munkában, mind a két ország közti kapcsolatokban. Calin Popescu Tariceanu találkozott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel és Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, valamint Orbán Viktorral. /Gyurcsány–Tariceanu találkozó Budapesten. Magyarországon kezdte a bemutatkozást az új román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Felmerült a Trianon film erdélyi vetítése körüli botrány is. A román miniszterelnök óvakodott az egyértelmű állásfoglalástól. Azt azonban elmondta, hogy nem tartja szerencsésnek sem az egyes román hatóságok túlbuzgóságát, de Koltay Gábor rendező témaválasztását sem. Hiller István kulturális miniszter, aki Markó Béla román miniszterelnök-helyettessel folytatott tárgyalást, közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet, a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. A román küldöttség tagjai kétoldalú tárgyalást folytattak magyar partnerükkel. Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter Somogyi Ferenccel, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter Persányi Miklóssal, Emil Dinga, az európai integrációs ügyek minisztere Baráth Etele tárca nélküli miniszterrel, Vasile Blaga belügyminiszter Lamperth Mónikával tárgyalt. /Csinta Samu: Bukarest felé tekint Gyurcsány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./2005. január 18.
Markó Béla, a kultúráért, oktatásért és integrációs kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes Hiller István kulturális miniszterrel tárgyalt. Hiller István a megbeszélés után közölte: a magyar kormány továbbra is szorgalmazza, hogy Sepsiszentgyörgyön jöjjön létre egy magyar kulturális intézet a bukaresti magyar kulturális intézet fiókjaként. /Magyar kulturális intézet Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2005. január 20.
Sepsiszentgyörgyön a Nemzeti Bank volt épületét, melyet 2004-ben a kormány átadott a Megyei Tanácsnak, a Nastase-kabinet utolsó kormányülésén a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek adományozta. Az ügy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után pattant ki, akkor derült fény arra, hogy az említett egyház emellett Marosvásárhelyen, de Erdély-szerte több más városban is, újabb hatalmas ingatlanvagyonra tett szert. A parlament az ügyről semmit nem tudott – jelentette ki Márton Árpád képviselő. A törvényhozásnak, sajnos, a hasonló döntésekre még csak rá sem kell bólintania – tette hozzá. A korábbi tulajdonos, a Kovászna megyei önkormányzat szerencsére idejében tudomást szerzett az említett kormánydöntésről, jelezte Demeter János elnök. Így a törvény előírta 30 napos időhatáron belül fellebbezést nyújtottak be a Tariceanu-kabinethez a megyét hátrányosan érintő kormányhatározat orvoslása céljából. /(s): Hagymakupolás terjeszkedés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 20./ Háromszéken megdöbbenést váltott ki az az értesülés, miszerint a Nastase-kabinet a Hargita-Kovászna Megyei Ortodox Püspökségnek ajándékozta Sepsiszentgyörgyön a bank volt épületét. A létesítményt korábban a megyei önkormányzat ügykezelésébe adták, testületi döntés is született arról, hogy a város központjában fekvő tágas helységben a modern művészetek galériáját rendezik be, itt tevékenykedett volna a megyei kulturális intézet is. Az „ajándékozás” igazolta, hogy minden cáfolat dacára Székelyföldön tart az ortodox egyház terjeszkedése, kolostorok, templomok felhúzása mellett – ott is ahol hiányoznak a hívők – jelentős vagyont juttatnak az „államvallás” birtokába. /Mi más ha nem terjeszkedés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2005. január 24.
A bármilyen árnyalatú bukaresti hatalom rendületlenül segíti kisebbségbe jutott nemzettársait. A Nastase-kormány országlása utolsó napjaiban a székelyföldi ortodox egyháznak egész vagyonokat adott birtokába Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen, ami csak utólag derült ki. Az új kormány – benne az RMDSZ miniszterei is – jó néhány nappal beiktatása után úgy döntött, 300 000 megawattóra áramot szállít a Pruton túli testvéreknek, mert a Dnyeszter menti „köztársaság” nem hajlandó energiát szolgáltatni Chisinaunak. Ráadásul Moldávia további 30 millió dollárral tartozik Romániának, ugyancsak kormánydöntések nyomán szállított áramért. Igaz, hogy Magyarország nagyobb összegekkel segíti a határon túliakat, de annak megpályázása, elosztása nehézkes, a körülötte zajló pártpolitikai viták, marakodások visszataszítóak. Miközben a Tariceanu-kabinet áramsegélyt ad, Budapesten az Állami Számvevőszék megrótta az Illyés Közalapítványt, mert úgymond jogtalanul költött el pénzeket a határon túlról érkezett magyar politikusok budapesti elszállásolására. Ferencz L. Imre, a lap munkatársa szerint Markó Béla például szenátori fizetéséből kb. öt-hat éjszakát tölthetett volna egy valamire való budapesti szállodában. S ha nem az IKA, illetve a HTMH állja a budapesti utak kiadásait, akkor hányan vehettek volna részt a különféle rendezvényeken? Bukarest évek óta román állampolgárságot ad mindazon Pruton túliaknak, akik kérik ezt, miközben Budapest az ilyen vonatkozású próbálkozást megtorpedózza. A Romániában ösztöndíjaskén tanuló moldáviai diákok száma többszöröse a Magyarországon tanuló erdélyi magyarokénak. /Ferencz L. Imre: Prúton innen, Tiszán túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./2005. január 24.
Művészeti elismeréseket és díjakat adományozott Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere a magyar kultúra napja alkalmából. A díjazottak között van Láng Zsolt író is. A marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat szerkesztőjének kiemelkedő prózaírói munkásságáért, történelmi trilógiájáért s legutóbbi két elbeszéléskötetéért Márai Sándor-díjat adományozott a tárcavezető. Ugyanebben az elismerésben részesült még Karátson Endre Párizsban élő író-irodalomtörténész, valamint Németh Gábor író-szerkesztő eddigi prózaírói tevékenységéért és a Zsidó vagy? című, 2004-ben a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent regényéért. Az Édes Anyanyelvünk címmel meghirdetett pályázat ez évre szóló támogatásait is átadta a hétvégén Hiller István. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004 őszén öt kategóriában hirdette meg az Édes Anyanyelvünk pályázat második fordulóját. A díjazottak között 100 millió forintot osztottak szét. A Katona József produkciós pályázat keretében 21 hazai és határon túli színházban összesen 22 kortárs magyar színmű bemutatását támogatta a minisztérium. Visky András kolozsvári szerző két színház – a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi társulat – pályázatán is nyert az Alkoholisták és A szökés című munkái bemutatására. Az 53,7 millió forintból három nagyszínpadi, 11 kamaraszínpadi, nyolc stúdiószínpadi bemutató, valamint 19 ősbemutató anyagi alapjaihoz járultak hozzá. /Márai Sándor-díj Láng Zsoltnak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./2005. január 24.
A közép-európai kulturális örökség maradandó értékeit villantja fel a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a múlt héten megnyílt tárlat. A Középkori falképek Európa szívében címet viselő tablókiállítás – az európai nagyvárosokat bejárva – most Háromszéken látható. Az európai kultúra nem ért véget Bécsnél – emelték ki büszkeséggel a szlovák és magyar szervezők, s egyben a tekintetben is példát nyújtanak, hogy két európai ország összefogva, együttműködve villantják fel a Kárpát-medence közös kulturális örökségét, a falképekben, templomi freskókban megelevenített Szent László legendát, a funkcionalitás szerepét is betöltő szentírás magyarázását. A tárlatmegnyitón jelen volt, a kiállítás védnökségét is ellátó Terényi János bukaresti és Jan Soth szlovák nagykövet. /Az európaiságot jelképezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./ Marosludas tánckedvelő magyarsága és románsága köszöntötte január 22-én a Hajdina néptánccsoportot fennállása ötödik évfordulóján. Kezdetben Tóth Sándor hittanár kezdte szervezni a csoportot. /Bölöni Domokos: Európa Marosludason. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./2005. február 1.
A Székely Nemzeti Tanács elnapolt ülése előtt, amelyet Gyergyószentmiklóson tartottak volna január 29-én, Kovács Attila kovásznai csendőr felkereste Cseh Béla zenetanárt, a Magyar Polgári Szövetség orbaiszéki elnökét, hogy megtudja tőle: Kovásznáról kik utaznak az SZNT ülésére. A csendőr bevallotta, hogy a hírszerzőktől kapott megbízást, mivel ők nem akartak feltűnést kelteni. Sejteni lehet, nem akarták, hogy Cseh Béla megtudja, kik a titkosszolgálat(ok) kovásznai emberei. A hírszerzők február 12-én menjenek el az SZNT ülésére Gyergyószentmiklósra, nem lesz ott semmi titok, és jegyzeteljenek, mint ahogy az a sötétkék ballonkabátos férfiú tette a sepsiszentgyörgyi Gábor Árom Terem folyosóján újságírók közé vegyülve, amikor 2003 őszén az SZNT alakult, és aki pár hónappal később, a következő ülésen is ott volt. /Bodor János: Szimatolnak a hírszerzők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 1./2005. február 2.
Farkas Árpád költőt, műfordítót a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjében részesítette Mádl Ferenc államelnök. Farkas Árpád azonban nem veszi át a magas rangú kitüntetést. A háromszéki költő Mádl Ferenc államelnöknek írt levelében kifejtette, a hír hallatán lelkesedése csak addig tartott, amíg felkereste e kitüntetés honlapját, amelyben rögzítve van, hogy „a Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnöknek a kormány hozzájárulásával tett előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök”. Farkas Árpád indoklásában leszögezte: „E kormány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtti kampányában megvádolta a határon túli magyar nemzeti közösségeket Magyarország és állampolgárai kifosztásának szándékával. E kormány, pontosabban annak fője ellenünk hangolt kampányának számunkra oly szomorú sikere után támogatásáról biztosított, és egyben biztatott bennünket kettős identitásunk megőrzésére és fejlesztésére.” 2004. december 5-e után nevetségesnek érzi egy kitüntetés örvén kiemelkedni sorstársai közül. A háromszéki költő elnézést kérve Mádl Ferenc államfőtől, végezetül kijelentette, a magyar államelnök sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólagos kézszorítása is többet jelent számára minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél. /Nagy Zsuzsanna: Farkas Árpád nem fogadja el a Magyar Köztársaság kitüntetését. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./2005. február 4.
Sepsiszentgyörgyön a villanymotorgyár, az egyik legnagyobb létszámú gyár csődközelbe került. Ez a gyár a közép- és magas szintű végzettséggel rendelkező magyar műszaki elit egyik legjelentősebb gyűjtőhelye lett a Székelyföldön. Egyetemet végzett műszaki értelmiségiek százai költöztek Szentgyörgyre a hetvenes, de még inkább a nyolcvanas években, mert a gyár megélhetést jelentett. Fél évtizeddel ezelőtt magyarországi pénzügyi befektető érdeklődött a vásárlás feltételeiről, a Corvinus Rt., amelyet a magyar állam azért hozott létre, hogy növelje gazdasági súlyát a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben. A rossz menedzselés mellett az időközben szakmai befektetővé vált többségi tulajdonosok elengedték a gyár kezét. S ezáltal a még maradék ezres lélekszámú közösség fölött is ítéletet mondtak. /Ferencz Csaba: Kegyetlen kapitalizmus, avagy szülőföldprogram. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2005. február 4.
Meddig mehet el egy rendező egy klasszikus mű átértelmezésében? Az utóbbi időben a sepsiszentgyörgyi színház előadásain a jámbor néző időnként meglepetten kapkodja a fejét. Rómeó és Júlia külvárosi szlengben beszél, az Úristen hálóingben járkál, Othelló falra mászik, majd kötélen lóg. A Háromszékben mindezt az egekig dicsérte a kritika. Bizonyára létezik egy társadalmi réteg, szűkebb nézői csoport, amely igényli mindezt, ezért ezt kamaraszínház keretében kellene bemutatni. Az ,,egyszerű” vagy alkalmi nézőknek hagyják meg a színművészet klasszikusait annak, amik mindig is voltak. /Szőcs Viktor: Műhelymunka – és eredménye… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./2005. február 5.
Ősztől V. osztály is indítható az eddig csak középiskolaként működő sepsiszentgyörgyi Református Kollégiumban. A megyei tanfelügyelőség jóváhagyta az új gimnáziumi osztály működését. Az ötödik osztály indítását évek óta kérték, most történt meg először, hogy a tanfelügyelőség rábólintott. Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója elmondta, meghirdetik a helyeket. /(fekete): Bővül a Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2005. február 5.
Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./2005. február 7.
Február 5-én Kézdivásárhelyen ismét megszervezték az immár hagyományos lovas-szekeres farsangi kalákát, melyen idén anyagi okok miatt csupán négy falu – Ozsdola, Torja, Vargyas és a Brassó megyei Hétfalu – hagyományőrzői vonultak fel. A 2002-ben alakult vargyasi Csudálókő Együttes első alkalommal mutatkozott be a céhes város közönsége előtt. A helyi együttesek közül a hattagú ,,Úri cigányzenekar” a Vigadó előtt szórakoztatta a közönséget. A maskarás felvonulást követően a Vigadó nagytermében a Kurta Béla által vezetett sepsiszentgyörgyi Mikes Együttes zenélt. Este a Kézdivásásárhelyi Családegyesület (KÉCSA) álarcos kosarasbálja zárta az idei farsangot. /Iochom István: Lovas-szekeres farsangi felvonulás (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ 2005. február 9.
Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, február 8-án, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa a budapesti táncművészeti főiskola növendéke, a sepsiszentgyörgyi Orza Calin. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Idén több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapos spanyolországi és egy portugáliai fellépés-sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhelye, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2005. február 9.
Tragikusan végződött a 75 éves, uzonkai Balló Ferenc élete. Három napig betegen feküdt fűtetlen házában, a fagy miatt súlyosan sokkos állapotban találtak rá, hiába szállították be a baróti kórházba, az orvosok már nem tudtak rajta segíteni, február 7-én elhunyt. Balló Ferenc festőművész egyedül élt házában. Gyermekei, felesége Németországba költöztek, ő azonban nem akarta elhagyni Uzonkát. Két évvel ezelőtt hasonló körülmények között ugyancsak a nagybaconi rendőrparancsnok talált rá, ám akkor még a kórházban segíteni tudtak rajta. Balló Ferenc festőművésznek több kiállítása volt, néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön is bemutatták alkotásait. /Farkas Réka: Megfagyott Balló Ferenc festőművész. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2005. február 9.
A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./2005. február 10.
Február 10-án nyílik a sepsiszentgyörgyi Míves Házban Erdély Bálint Előd fotóművész Székely falvak jelene című kiállítása, képein hat székely falu élete elevenedik meg. A Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíjával a fényképész egy évig rendszeresen járta Székelyderzs, Székelymuzsna, Székelydálya, Béta, Dobó és Vágás utcáit, házait, és fotózta a hagyományokat, szokásokat, a falvak hétköznapjait. Az egy év alatt készült több mint háromezer felvételből ötvenet állít ki a művész a Míves Házban. Sepsiszentgyörgy a vándorkiállítás második állomása, a székelyudvarhelyi fotós először saját városában mutatta be munkáit. /Bíró Blanka: Fotótárlat Szentgyörgyön: Székely falvak jelene. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./