udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 2881-2910 | 2911-2940 | 2941-2970 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2005. március 22.
Színvonalas írásbeli dolgozatok, sok szép versmondás és versértelmezés, összegezte véleményét Kolozsváron az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny X. országos szakaszáról a magyarországi és erdélyi főiskolai, gimnáziumi tanárokból álló zsűri tagja. A hét végén befejeződött, három napos rendezvény a Kárpát-medencei, egyre bővülő anyanyelvi mozgalom része. A kolozsvári nyertesek közül többen vesznek majd részt áprilisban Győrben, a Kazinczy Ferenc vetélkedő döntőjén, magyarországi, délvidéki, kárpátaljai és felvidéki társaikkal. Az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákja, Tusa Illyés Anna nyerte meg, a Szép magyar beszédben a kolozsvári, református kollégista Bessenyei Gedő István jeleskedett. A Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny IX.-X. osztályos kategóriájában Balogh Attila, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen líceum tanulója kapott első helyezést, a felsőbb osztályosok közül pedig Kelemen Csongor, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum diákja. A kolozsvári Georgius Aranka Társaság ebből az alkalomból tetszetős kiadvánnyal örvendeztette meg tagjait. /(Rostás-Péter Emese): Véget ért az Aranka György verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./2005. március 23.
Március 22-én informális megbeszélést folytatott Bozóki András magyar kulturális miniszter román kollégájával, Monica Octavia Muscával Budapesten. Bozóki András hangsúlyozta, Magyarország érdekelt Románia mielőbbi EU-csatlakozásában. A román miniszter támogatásáról biztosította magyar kollégáját a sepsiszentgyörgyi fiókintézet megnyitását illetően. Musca fontosnak nevezte a román Gozsdu Manó szellemiségét ápoló magyar–román közalapítvány helyzetének rendezését. A román miniszter együttműködést kezdeményezett a romániai magyar műemlékek megóvása és restaurálása érdekében, és ígéretet tett arra, hogy azokról a közeljövőben listát állítanak össze. /Informális megbeszélés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./2005. március 23.
Kollégái, diákjai köszöntötték a napokban a 60 éves Gazda Klárát. A Bölcsészkar néprajz szakának tanárnője különleges születésnapi ajándékot kapott: a Kriza János Néprajzi Társaság ebből az alkalomból adta ki 13. évkönyvét. A kötet szerkesztői, Keszeg Vilmos és Tötszegi Tekla, olyan írásokat válogattak, amelyek valamilyen módon kötődnek Gazda Klára munkásságához. Gazda Klára magyar szakon végzett. Sepsiszentgyörgyre került, a Székely Nemzeti Múzeumhoz. Budapesten 1977-ben doktorált. 1968-tól 1991-ig a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1991-ben, amikor Péntek János kezdeményezésére létrejött a néprajz szak, Kolozsvárra jött. Gazda Klára gyűjtőmunkája alapozta meg a Székely Nemzeti Múzeum jelenlegi gyűjteményét. Országos pályázatok, versenyek keretében is gazdagodott a múzeum. Három témakör köré összpontosultak kutatásai: a múzeum gyűjteményének gondozása, a viseletanyag, a harmadik pedig a gyermekfolklór, gyermekélet, most pedig a gyermekfolklórnak a szimbolikus rétegei érdeklik. /Vincze Judit: Gazda Klára 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./2005. március 25.
Az elmúlt tizenöt év során Háromszék-szerte több ortodox templom építését kezdték meg, mint az erdélyi történelmi egyházakhoz tartozó felekezetek összesen – derül ki az összesítéséből. 1990–2004 között 12 ortodox (közülük egy óhitű), öt római katolikus, három református, két unitárius és egy evangélikus, illetve három pünkösdista és egy jehovista templom építése kezdődött el a megyében. 1990-ben hat – Sepsiszentgyörgyön két római katolikus, Baróton unitárius, Vajnafalván óhitű ortodox, Uzonfüzesen ortodox, Zágonbárkányban pünkösdista – templom építéséhez fogtak hozzá. /(vop): Több templomot építettek, mint a többi felekezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./2005. március 26.
A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpádnak. Az ünnepélyes átadásra március 29-én Budapesten kerül sor. Mádl Ferenc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést, a magyar állami elismerések között az egyetlent, amelyet nem miniszterelnöki vagy miniszteri előterjesztésre adományozhat az államelnök. Az eddig kitüntetettek között szerepel Béres József kutató, a Béres-csepp feltalálója, Böjte Csaba ferences szerzetes, Dobos László pozsonyi író, Gergely István csíkszeredai katolikus pap, Jókai Anna író, Kató Béla református lelkész, püspök-helyettes, Koltay Gábor filmrendező, Mikes Lilla színművész, Monspart Sarolta világbajnok sportoló, Sütő András író és dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Egyetem néhai rektora. Farkas Árpád február elején visszautasította a Magyar Köztársaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-i népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szerepétől e kitüntetés odaítélésében. Udvarias levélben kért elnézést a magyar köztársasági elnöktől, hangsúlyozván: ,,az Ön sepsiszentgyörgyi, nemzeti sorskérdéseink iránt érdeklődő látogatása alkalmából futólag nyújtott kézszorítása többet jelent számomra minden, e jelenlegi kormány által javasolt és érintett érdemrendnél”. /Mádl kitüntetését elfogadta Farkas Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./ A kitüntetettek között van Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház érdemes művésze, aki az erdélyi magyar színjátszás megőrzésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért, kimagasló művészetéért, életművéért részesült az elismerésben. /Erdélyieket tüntetett ki Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2005. március 29.
Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2005. március 30.
Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./2005. március 30.
Az országos licit helyett ezentúl a kórházak maguk szervezik meg a gyógyszerbeszerzési versenytárgyalást, a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók egy része nem hajlandó a korábbi árakat alkalmazni. Ha az intézkedés mellé a kormány nem rendel több pénzt, megeshet, hogy az eddiginél is rosszabb lesz a kórházak gyógyszerellátása. – Az elektronikus licit megszüntetésével az egészségügyi minisztérium bedobta a törülközőt, a kórházakra bízta, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak – ecsetelte a helyzetet Bács Mihály, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója. A megyékre lebontott gyógyszerkiutalás felszámolásával szabad kezet kaptak a gyógyszergyártók és -forgalmazók. A szaktárca megkötése szerint az orvosságokat a tavalyi áron kell idén is beszerezni, a márciusi tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy erre nem minden termék esetében van lehetőség. Pénz nincs ilyen többletkiadásra, így a drágább gyógyszerekből a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni. /(fekete): Megszűnt a központosított gyógyszerbeszerzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./2005. április 1.
A romániai magyarság egységének fontosságát elsősorban az RMDSZ vezetői hangsúlyozták. Néhány hete Sepsiszentgyörgyön egy új RMDSZ-platform jelentkezett, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). Március 11-én megkeresték a városi RMDSZ-irodát, információt kértek. Írásban választ azóta sem kaptak. Elkészítették a bejegyzéshez szükséges teljes dokumentációt. Kiderült, előbb tisztázniuk kell az Eckstein-féle Szabadelvű Körrel, engedélyezik-e a név használatát. Az RMDSZ-szabályzat sem ír elő ilyesmit. A választmányi ülésen Tóth Birtan Csaba és Tischler Ferenc ügyvezető elnök már azt is fontosnak tartotta, hogy törvényszéken jegyeztessék be az új platformot. Ez azonban csak pártok esetében indokolt, platformoknál nem. Az RMDSZ városi választmánya elnapolta a döntést. Az NSZK kezdeményezőiaz RMDSZ felső vezetőségéhez fordultak támogatásért. A javaslatok alapján arról született döntés, hogy több településre terjesszék ki platformjukat, és az április 2-i SZKT-n elnyerik a hivatalos bejegyzést. /Farkas Réka: Nyitott, de nem bárkinek (RMDSZ-tisztújítások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./2005. április 2.
Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./2005. április 4.
Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./2005. április 5.
Winkler Gyula kereskedelmi miniszter Sepsiszentgyörgyre látogatott. A tárcavezető az ASIMCOV egyesületbe tömörült kis és közepes vállalkozókkal folytatott véleménycserét. Jelen volt Liviu Radu államtitkár is, aki úgy értékelte, hogy valóban reális igény lenne a fejlesztési régiók újragondolására, de jelezte, hogy az előző kormány kötelességvállalása, miszerint 2007-ig, sőt további időszak alatt nem változtatnak a régiós beosztásokon, megnehezíti a döntést. /Flóra Gábor: Miniszteri vizit Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2005. április 5.
Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 5.
Sepsiszentgyörgytől alig pár kilométerre van egy egyedülálló telep, a szépmezői tömbháztelep, önálló státus, jövő és perspektíva nélkül. Különös húsvéti keresztelő volt itt, a Menyhárt család hét gyermekét keresztelték egyszerre. Menyhárt Géza negyven év körüli rakodómunkás, évek óta alkalmi munkából él. Tizenhárom gyermekük van, a parányi, kétszobás tömbházlakásban élnek. A kezdeményező, Fábián Magdolna elmondta, hogy jár egy imacsoportba, s indíttatást kapott, hogy készítsen egy csomagot, s induljon el. Így jutott el ehhez a nagy családhoz. Fábián Magdolna néni ruhagyűjtést szervezett, segíteni kezdték ez a nagy családot. /Ferencz Csaba: Húsvéti keresztelő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 6.
A háromszéki városokban csupán 904 gyermeket írattak be az ősszel induló első osztályokban fenntartott 1312 helyre, a falusi iskolákban annyi hely lesz, ahányan jelentkeznek. Az induló osztályok közül sok jóval a huszonötös létszám alatt fog működni. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint meglehet, hogy a fejkvóta alapján történő finanszírozás 2006 januárjától esedékes bevezetésével az önkormányzatok nem fogják fenntartani az alacsony létszámú osztályokat. Sepsiszentgyörgyön két osztállyal, Kézdivásárhelyen és Baróton eggyel, Kovásznán egy fél osztállyal lesz kevesebb az engedélyezettnél. Az osztályonkénti átlag tanulólétszám a megyeközpontban a legalacsonyabb (18) és Bodzafordulón a legmagasabb (20,75). A megyei főtanfelügyelő szerint a négyszáz hely főként azért maradt meg, mert a hatévesek 90 százaléka még egy esztendőt marad az óvodában, ugyanakkor a tanfelügyelőségnek kötelessége olyan beiskolázási tervet engedélyezni, amelybe ők is beleférnek. /(fekete): Négyszáz hely maradt üresen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2005. április 6.
A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány elnök-igazgatója Földes István. Az ebbe a kategóriába tartozó alapítványok számára ajánlhatják fel a vállalatok, cégek adóalapjuk két százalékát. Földes István mostani háromszéki útja során azt készíti elő, hogy az általa vezetett alapítványnak Sepsiszentgyörgy székhellyel lehessen egy erdélyi bázisa is. Ez a magyarországi alapítvány regionális központjaként működne. Ha létrejön az erdélyi központ, akkor megoldható lenne a raktározás, tárolás, hatékonyabb lenne a romániai logisztikai tevékenység. A megyei tanács elnöke, dr. Demeter János és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester részéről megvan a fogadókészség. A kiemelten közhasznú státust viszont a parlamentnek kell jóváhagynia. A dokumentáció hitelesített román nyelvű anyagát már elkészítették. Földes Istvánt Háromszéken, mint ahogyan egész Erdélyben, sokan ismerik. Sára Sándor tévéelnök idejében hozták létre a Duna Televízió tevékenységéhez kötődő kiemelten közhasznú alapítványt. A Duna Televízió szárnyai alatt gyűjtik össze és juttatjuk el az adományokat rendeltetési helyükre. A Duna Tévé fő szerepe az, hogy a határon túli magyarok szellemi gyarapodását, kultúráját támogassa. Amennyiben erre van mód, az alapítvány segít anyagiakkal: könyvekkel, informatikai eszközökkel, élelemmel, ruházattal, gyógyszerekkel, honismereti rendezvények szervezésével, táborozásokkal, tévéstovábbképzéssel és ehhez hasonlókkal. Az alapítvány évente általában 300–400 millió forint értékben támogatja a Kárpát-medencei magyarságot. Ez nem pénz, hanem anyag, eszköz, tárgy, lehet televízió, számítógép is. Nemcsak magyarok részesülnek az adományból. Legközelebbi program: május 28-án Bölönben átadják a községnek Erzsébet királyné szobrát. Az alapítvány támogatja a bölönieket abban, hogy megvásárolják Bölöni Farkas Sándor szülőházát. Az Apáczai Könyvkiadó évente több százmillió forint értékű szerződést köt az alapítvánnyal, tankönyveket adnak, teljesen ingyen. Erdélybe akkora mennyiségű könyvet hoztak, hogy 24 tonnás kocsira volt szükség. /Sylvester Lajos: Az együvé tartozás alapítványa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2005. április 7.
Április 6-án versenyfilmek vetítésével kezdődött meg a második román–magyar dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A Film.dok keretében mintegy félszáz alkotást bírál el a zsűri, a rendezvény alkalmával pedig kiállításokat, vitafórumokat is szerveznek. A zsűrit Gulyás Gyula filmrendező vezeti, Beke Mihály András, a rendezvényt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója kiemelte: bátorította a tavalyi szentgyörgyi lelkesedés. A napokban lesz még kerekasztal-megbeszélés a Kárpát-medencei televíziózás kérdéseiről. /(Mózes): Valóságfeltáró képkockák (Dokumentum-filmfesztivál Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./2005. április 7.
Április 7-től 9-ig a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Csíkszeredában vendégszerepel, ahol három kiemelkedő produkciót, a Doktor Faustus tragikus históriáját, a Jacques, vagy a behódolás című előadást, illetve az Egyszer kettő néha sok című bohózatot mutatja be. Csíkszereda a színház székelyföldi turnéjának első állomása, a kolozsvári társulat Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozik. /Csíkszeredában a kolozsvári színház. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2005. április 8.
Moldvában mintegy kilencezer gyermek ma is beszéli anyanyelvét, a magyart, a mintegy hatvan településen. Bákó megyében egyetlen magyar nyelvű középiskola sincs, mert a települések csángó-magyarsága szétszórtan él, egyik sem „bírna meg” egy magyar tanintézményt, a fennálló törvények szerint. Tizenhárom településen sikerült beindítani a magán magyarórákat, s ebből az írni-olvasni tanító képzésből mintegy kilencszáz moldvai gyermek veszi ki a részét. Böjte Csaba dévai ferences szerzetes és Hegyeli Attila tanár kezdeményezésére alapítványi pénzekből vásároltak tizenhat hektárnyi területet, azon áll majd a kilencezer négyzetméternyi csángóföldi campus (étkezdével, diák- és tanári bentlakással, I-XII. osztállyal). Az intézmény felépítéséhez azonban újabb pénzekre van szükség. Kapcsolatkiépítéssel, rokoni szálak igénybe vételével, a világban élő magyarok megszólításával-segítségével hiszik, hogy sikerül tető alá hozni mindezt. Böjte atya felhívása: „Hogy az iskola minden egyes osztálytermének, hálójának arca legyen, arra szeretném felszólítani a Kárpát-medencei és a tengerentúli magyarságot, hogy minden egyes közösség, amelyik magában életerőt érez, vállaljon föl egy-egy osztálytermet, egy-egy hálót. És akkor nemcsak az lenne kiírva az osztály fölé, hogy IX.B., hanem az is, hogy mondjuk a marosvásárhelyi magyarok támogatásából épült, és ott lenne a közösség címere; és akkor az a moldvai osztály tudná, egész évben tudná, hogy né, vásárhelyi testvéreink jóvoltából tanulhatunk itt, ebben az osztályban...” Az évek során Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Nagyvárad és megannyi anyaországi település fel tudta karolni s csángómagyarok ügyét, csángóesteket, csángónapokat szervezve, Marosvásárhely se maradjon ki a sorból? /Bölöni Domokos: Lesz csángó campus is. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ 2005. április 8.
Április 6-én elkezdődött a második magyar–román dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A megnyitón Beke Mihály András fesztiválelnök (a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója) kiemelte, a dokumentumfilm műfajának vissza kell nyernie rangját és hitelét – az Új Eldorádó, amely a Verespatakon zajló társadalmi és környezetvédelmi iszonyatot tárja fel, hatalmas közönségsiker volt, a politika világában viszont visszhangtalan maradt. A napokban félszáz dokumentumfilmet tekinthet meg az érdeklődő közönség és a szakma. /F. I.: Jó részvétel a második FILM.DOK-on. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2005. április 8.
Megnyerte az Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester ellen tavaly augusztusban indított perét Fogolyán Kristóf Miklós, aki a Bodok Szálloda előtti területet (ahonnan édesapja három házát bontották le) és egy nagy kertet (ahol ma tömbházak, vállalkozások és a városi strand egy része található) igényelt vissza, de beadványaira választ sem kapott. A sepsiszentgyörgyi törvényszék a vonatkozó határozatok kiadására és 40 millió lejes erkölcsi kártérítés, valamint a 37 000 lejes perköltség kifizetésére kötelezi Albert Álmos polgármestert, ugyanakkor visszautasította a Sepsiszentgyörgyön élő Fogolyán Kristóf anyagi kárpótlási követelését. /(demeter): Pert nyert Fogolyán Kristóf. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 8./2005. április 9.
Fontos a sepsiszentgyörgyi dokumentumfilm-fesztivál, akkor is, ha a nagyközönség egyelőre kevésbé látogatja. A Film.dokra mintegy félszáz alkotással neveztek be magyar és román filmesek. A versenyfilmek között nyitányként a kisajátított temesvári rendszerváltás megrázó képeit mutatták (Maradunk, nem halunk meg). A Képtárban Sára Sándor és Mráz Ferenc fotói láthatók. /Mózes László: Film.dok, másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./2005. április 11.
Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2005. április 11.
A Székely Nemzeti Tanács vezetősége április 9-én Sepsiszentgyörgyön úgy határozott, hogy folytatja a harcot Székelyföld autonómiájáért és az autonómia-statútum parlament elé terjesztéséért, miután az Európai Parlament megvitatja Románia uniós csatlakozási jelentését. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta: az Európai Parlament külügyi bizottsága két olyan kiegészítést fogadott el a jelentés kapcsán, amely a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyarság védelmére vonatkozik. /Székelyföldi autonómia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./2005. április 11.
,,Együtt Európában – ez megint olyan jelige lehet, amely megdobogtatja a szíveket, és nem találkozik a románok ellenkezésével” – hangsúlyozta Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke április 9-én a sepsiszentgyörgyi Eurocenter Amőba Oktatási Központ által szervezett magyarságkonferencián. Előadás hangzott el Magyarország soknemzetiségűvé válásáról, Wass Albert életművének szerepéről a jelenkori magyarság identitásának megerősítésében, valamint arról, hogy a magyar politikai elit a nemzet érdekei helyett saját érdekeit követi. Pomogáts leszögezte: ,,nekünk, magyarországi magyaroknak kell megadnunk minden politikai, anyagi és szellemi támogatást erdélyi nemzettársaink számára, hogy az új magyar nemzetstratégia kialakulhasson és valóra válhasson”. A kettős állampolgárság ügyében kiírt referendum kudarcot hozott, de a magyar állampolgárság kiterjesztése továbbra is felelős nemzeti tennivaló marad – hangsúlyozta az előadó, aki szerint ,,a másik stratégiai feladat az erdélyi magyarság önigazgatási intézményrendszerének felépítése, beleértve ebbe, ahol lehet, tehát a Székelyföldön, a területi autonómiát, másutt pedig a kulturális autonómiát”. A történelmi folyamatok megértése lehetetlen a valós magyar történelem ismerete nélkül – szögezte le Töttössy Istvánné dr. történész, a budapesti Lónyai Református Gimnázium tanára, aki szerint a nyílt diktatúra idején mindenki tudta, hogy mi ellen védekezzék, jelenleg ellenben az agymosás rejtetten történik. Takaró Mihály, a budapesti Károlyi Gáspár Református Egyetem előadó tanára Wass Albert életművét példaként hozta fel, mint ami az ilyen időkben a csonka identitás kiegészítését szolgálja. Ha a pénz- és hatalomszerzés útját állja, ha valaki magyar, akkor az illető az egyéni érvényesülés és gazdagodás érdekében lemond identitásáról – jellemezte a jelenkori politikai elit magatartását Beder Tibor, a csíkszeredai Julianus Alapítvány elnöke. /Fekete Réka: Nemzeti öntudatra, hitre és akaratra van szükség (Magyarságkonferencia Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./2005. április 11.
Ünnepélyes díjkiosztó gálával ért véget április 9-én Sepsiszentgyörgyön a második Film.dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál. Az idei fődíjat (150 ezer forint értékben) Dumitru Budrala A sündisznó átka című filmje kapta. A zsűri különdíjában részesült Zsigmond Dezső Csigavára (50 ezer forint), Kármán Irén Diogenidésze (50 ezer forint), illetve Fógel Katalin és Barányi Laura Mint a méhecskék (50 ezer forint) című alkotása. A fesztiváligazgatóság által odaítélt Fesztiváldíjat Tóth Zsolt Marcell kapta a Fagyos oázis című filmjéért. A legjobb rendezőnek járó díjat A nagy kommunista rablás című filmjéért Alexandru Solomon érdemelte ki (50 ezer forint), a legjobb operatőrnek pedig Xantus Gábor (Népesség Istentől, népesség embertől) bizonyult (50 ezer forint). Szekeres Csaba Anya és lánya című filmje lett a legjobb televíziós dokumentumfilm. /Véget ért a II. Film. Dok. Fesztivál. Román rendező nyerte el a fődíjat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./2005. április 12.
Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2005. április 12.
A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács által közösen szervezett Marosvásárhelyen fórumon az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Dr. Veress László budapesti jogász kifejtette: a magyar közösség képviselőinek annyit kell kérniük, ami ma Európában fennáll például Spanyolországban vagy a skandináv országokban. A magyarországi szakértő szerint a jelenlegi kisebbségi törvénytervezet semmilyen haszonnal nem szolgál a közösség számára. A rendezvényen Toró T. Tibor szintén élesen bírálta a jogszabálytervezetet. A tervezetben érezhető a nemzeti kisebbségek parlamentben levő szervezeteinek szándéka a monopolhelyzet megőrzésére, állapította meg. Toró részletesen ismertette a benyújtott módosító javaslatokat, amelyek azonban figyelembe sem vettek. Szerinte az RMDSZ kisebbségellenes törvénytervezetet nyújtott be a kormánynak. Április 9-én Sepsiszentgyörgyön ülésezett a Székely Nemzeti Tanács vezetősége. Az ülésen határozatot fogadtak el arról, hogy a szervezet folytatja a harcot Székelyföld autonómiájáért, és a Székelyföld önrendelkezését szabályozó törvénytervezetet a parlament elé terjeszti, miután az Európai Parlament megvitatja a jelentést Románia uniós csatlakozásáról. Csapó József, az SZNT elnöke közölte, az Európai Parlament külügyi bizottsága két olyan kiegészítést fogadott el a jelentéshez, amely a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyarság védelmére vonatkozik. /Orosz Antal: A kisebbségi törvény a hatalom céljait szolgálja. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./2005. április 12.
A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2005. április 12.
Dr. Péter Miklós református lelkész, egyetemi tanár gyermekkorát Sepsiszentgyörgyön töltötte, majd Nagyváradra költözött családjuk. Kolozsváron él. A rádiózással a nagyváradi vezetékes rádió révén került kapcsolatba, Boross Zoltánnal együtt. Két külvárosi stúdiója volt ennek a vezetékes rádiónak, a város két részét így fedték le. Boross Zoltán megmaradt a pályán egészen a nyugdíjazásig, ő pedig ötvenéves szünet után kezdett el ismét rádiózni. Péter Miklós református teológus lett Kolozsváron. Az 1956-os forradalommal való együttérzése jeléül novemberben fekete szalagot tűzött ki, amiért 14 évi kényszermunkára ítélték. A börtönből szabadult lelkészeket az egyházban gyanakvással fogadták, Papp László püspöksége alatt nem is lehetett másként. Péter Miklós hangsúlyozta, amit a börtönben lelkileg és szellemileg nyert, azt egyetlen más iskolában sem kaphatta volna meg. A börtönben gróf Tisza Györggyel nagyszerűen lehetett beszélgetni a 20. század magyar történelméről, bel- és külpolitikájáról. Roppant tájékozott volt. Őt azért ítélték el, mert adventista prédikátor lett. /Fábián Tibor: Egy darab történelem. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./