udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 3031-3060 | 3061-3090 | 3091-3120 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2005. július 8.
Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./2005. július 9.
Idén lenne hetvenéves Seres András néprajzgyűjtő. Két néprajzi vidék szerelmese, a Barcaságé és a moldvai csángó falvaké, amelyek gazdagságát tanulmányokban, önálló kötetekben mutatta be. Egy korrajznak is beillő interjúval emlékeznek a néprajzgyűjtőről, amelyet Pávai István 1992 tavaszán készített Seres András árkosi otthonában. A téma: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. 1991-ben jelent meg a Csángómagyar daloskönyv /Héttorony Könyvkiadó, Budapest/, Szervátiusz Tibor rajzaival. A közel 600 oldalt kitevő kottás kiadványban közölt 390 moldvai magyar dallamadat túlnyomó részét 1972 és 1988 között gyűjtötte Seres András. A teljes dallamanyagot, a szövegek tájnyelvi változatát Szabó Csaba jegyezte le. Ugyancsak ő rendszerezte és látta el jegyzetekkel a teljes gyűjteményt. Seres András húsz-huszonöt éve jár gyűjteni, mondta el 1992-ben. A Ceausescu-diktatúra idején magyarországi néprajzos nem mehetett a csángókhoz, mert rögtön felismerték és lefülelték. A falvak át voltak szőve besúgókkal. Klézsén viszont Seres András megismerkedett a falu besúgójával, Kotyor Andrással, nála viszont tudott gyűjteni, ő hívta el azokat, akik tudtak meséket, régi énekeket. Seeres megismerkedett Szabó Csaba zeneszerzővel, aki akkor Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskolán tanított. Szabó Csaba lekottázta a gyűjtött dalokat. Seres András /Krizba, 1935. márc. 23. – Árkos, 1992. nov. 27./ a középiskolát Brassóban végezte. Volt gazdasági technikus, kazánfűtő, majd 1971-től – Sepsiszentgyörgyre költözésétől – a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjának szakirányítója. Munkái: Barcasági csángó leányingek hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1972; Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1973; Barcasági magyar népköltészet és népszokások, Kriterion, 1984; Szabó Csaba–Seres András: Csángómagyar daloskönyv, Budapest, Héttorony Kiadó, 1991; 1848-as emlékek, 1992; Kicsi Péter, nagy Péter, 1992. Cikkei és tanulmányai a Művelődésben, az Alutában, a Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükörben, valamint más heti- és napilapokban jelentek meg. /Fekete Réka: Seres András néprajzgyűjtő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./2005. július 15.
Idén első alkalommal jelentett gondot a Bolyai Nyári Akadémia anyagi hátterének idejében való előteremtése – jelentette ki Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, a legnagyobb Kárpát-medencei pedagógus-továbbképzőről tartott sajtótájékoztatón. A Bolyai Nyári Akadémia főhetének 26 tanfolyamára július 18-tól kerül sor hat helyszínen: Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Segesváron, Szovátán és Orsován. A főhét tanfolyamaira 600 hallgatót várnak, többségüket Romániából, 130 résztvevő érkezik az anyaországból, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. A 137 előadó mintegy 60 százaléka magyarországi, a hazaiak a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Egyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai. A Bolyai Nyári Akadémia hallgatói oklevelet kapnak az RMPSZ-től, valamint egy román nyelvű tanúsítványt arról, hogy a minisztérium által elismert továbbképzőn vettek részt. Mivel azonban ez a továbbképző nem akkreditált, kreditpont nem jár érte. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./2005. július 16.
Július 16-én ér véget a Kárpát-medence hét iskolája diákjainak tanulmányi tábora a Benedek-mezőn. A szabadkai, füleki, beregszászi, budaörsi, miskolci és hajdúnánási tanulók házigazdája a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, amely említett iskolákkal közösen indította 2000-ben a Kultúrák közötti kommunikáció a Kárpát-medencében elnevezésű programot. Az iskolák évente létrehoznak egy nemzetközi osztályt, amelynek X. osztályos tanulói tavasszal és ősszel együtt tanulnak néhány napot, nyáron pedig közösen táboroznak. Keresztes László programirányító szerint az eddigi találkozók azt bizonyítják, a részt vevő diákok a középiskola hátralévő két évében képesek önszervező módon ápolni a kialakult barátságokat, a közös tanév alatt sikerül felkelteni az érdeklődést egymás értékei, törekvései iránt. Az idei tábort a hagyományőrzés jegyében tartották. /(fekete): Egy osztályban öt ország diákjai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./2005. július 17.
A csángó és magyar kórusok találkozóját első alkalommal rendezték meg Zernyesten. A program megvalósításában jelentős szerepet vállalt a zernyesti római katolikus plébános, Biró József, aki a találkozó helyszínét biztosította. A találkozón öt kórus vett részt: a brassói Szent Kereszt plébánia kórusa, a brassói Szent Péter és Pál plébánia kórusa, a brassói Magyar Dalárda, a sepsiszentgyörgyi Laudate kórus, valamint a barcarozsnyói csángó kórus Lázár Miklós vezetésével. A rendezvény célja nem a versengés volt, hanem a közös és az egyéni éneklések, a kórusok közötti kapcsolatteremtés és a közösségi tudat erősítése. /Főcze Edit: Csángó és magyar kórusok találkozója Zernyesten. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 17./2005. július 18.
Csíkszeredában a Régizene Fesztivál fesztiválon az érdeklődők megtöltötték a termet. Fellépett Kobzos Kiss Tamás (Budapest). A második nap fénypontja a budapesti Corvina Consort együttes műsora volt. A kolozsvári Passamezzo Historikus Együttes táncjátékot mutatott be, sikeres volt a Collegium Gabrielense (Nagyenyed) is. A következő napokon többek között a sepsiszentgyörgyi Codex együttes koncertezet, a Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári vokális együttes gregorián dallamai pedig felcsendültek a csíksomlyói kegytemplomban. A budapesti Musica Historica együttes a Carmina Burana bemutatására is vállalkozott. A rendezvény végére a 2001 nyarán alakult Csíki Kamarazenekar nagyszabású hangversenye tett pontot. /Gitárok, koboz, középkori táncház, dombra. A Régizene Fesztivál reneszánsz és barokk napja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2005. július 19.
Külföldi politikusokból és szakemberekből álló társaság tanulmányozza a székelyföldi autonómialehetőségeket. Gyakorlati segítséget igyekeznek nyújtani a székelyföldi területi autonómia létrehozásában, ezért tájékozódó útra kísérte el olyan országok képviselőit, ahol már fejlett autonómiák léteznek – mondotta Komlóssy József, az Európai Parlament (EP) magyar küldöttségének tanácsosa. Azt akarják kitalálni, hogyan lehet a dél-tirolinál (Olaszország) vagy az Aland-szigetekinél (Finnország) jobb autonómiát létrehozni, tette hozzá Gedei József, az EP magyar képviselője. A székelyföldi körúton részt vett Tytti Isohookana Asunmaa volt finn kultuszminiszter, aki a csángójelentésről ismert, továbbá Dél-Tirolból Michel Ebner EP-képviselő, Christoph Pan professzor – ahogy Komlóssy nevezte: az autonómiák ,,guruja” –, valamint Davide Zaffi bolzanói egyetemi tanár. Sepsiillyefalván a Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese fogadta a vendégeket. Elmondta, a falu tulajdonképpen már a rendszerváltás óta építi az autonómiát, egész intézményrendszert építettek ki. Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos polgármester elmondta, az elmúlt két esztendő legfontosabb témája az autonómia kérdésköre volt. Demeter János tanácselnök szerint legfontosabb a megye és tágabb értelemben Székelyföld gazdasági felzárkózása, versenyképessé tétele addig, amíg Románia az Európai Unió tagjává válik. /Szekeres Attila: Segíteni az autonómiaépítésben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./2005. július 19.
Árkoson a Szentkereszty-kastélyban megkezdődött az Arte Diem 2005 Nemzetközi Összművészeti Alkotótábor, amelynek százhúsz résztvevője nyolc országot képvisel. A sepsiszentgyörgyi Mandala Egyesület második alkalommal szervezi meg a tábort, amelynek idei témája a vágy – a művészi alkotás mozgatóereje. A táborozók a képzőművészeti, zene-, színpadi művészet-, irodalom-, fotó- és filmműhelyekben közös munkával gyarapítják tudásukat. Melkuhn Róbert szervező szerint a tábor hosszú távú célja kiegyensúlyozott érdekközösségek kialakítása, amelynek tagjai a minden évben sorra kerülő alkotótábor mellett rendszeresen szakmai tapasztalatcserén vesznek részt. /Bíró Blanka: A vágy – az alkotás mozgatóereje. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 21.
Harmadik esztendejébe lépett a két unitárius egyházközség testvérkapcsolata. A füzesgyarmati unitáriusok kopjafát kaptak az árkosiaktól, amelyet Tóth Gábor sepsiszentgyörgyi faragómester készített. A honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére döntöttek úgy a füzesgyarmatiak, hogy emlékparkot létesítenek templomuk mellett. A terméskőből készült honfoglalási emlékmű mellé július 31-én helyezik el az árkosiak emlékkopjáját, amely nemcsak az erdélyi hívekkel való testvériséget hirdeti, hanem, Trianonra is emlékeztet, de a Kárpát-medencében élő népek testvériségét is szimbolizálni fogja. /Árkos és Füzesgyarmat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./2005. július 22.
Jogi személlyé alakulása céljából július 9-én gyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság. Azokat várták, akiket az 1956-os forradalom miatt meghurcoltak. A megjelent küldöttek elfogadták az új alapszabályzatot, tájékoztatott Puskás Attila, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. A tisztújítás során újraválasztották az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság elnökét, Józsa Árpád Csabát, titkárrá választották Váncsa Istvánt. Kovászna megyét Puskás Attila képviseli. A társaság együttműködési szerződést írt alá a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökével, Vasvári Vilmossal. A Kovászna megyei volt politikai foglyok száma háromezer körül van. Nemrég meghalt Lőrincz Károly, akit a Szoboszlay-perben ítéltek el. Lőrincz Károlyt Ordán temették el. /Bokor Katalin: Jogi személlyé alakul az ’56-os Társaság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 22./2005. július 26.
Háromszék önkormányzata hétvégi összejövetelén egy társulás tető alá hozásával próbált megoldást találni. Tizennyolc Sepsiszentgyörgy környéki és erdővidéki település önkormányzata társult, hogy a tájegység talán legnagyobb infrastukturális beruházásának a lehetőségeit körvonalazza. A kivitelezéshez számítások szerint ötvenmillió eurós befektetésre lenne szükség, ami a vízellátó-hálózat gerincének kiépítésén túl magában foglalná a kanalizálás, a derítőállomás kiépítését is. Az ilyen kezdeményezéseket korábban sorozatosan elgáncsolta a megye akkori prefektusa. El kell nyerni az uniós előcsatlakozási támogatásban szereplő ISPA-program támogatását is. /Flóra Gábor: Vállalkozó Háromszék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./2005. július 30.
Dániel Éva, a Sepsiszentgyörgyről elszármazott, ma Svédországban élő képzőművész kiállított szülővárosában. /Magyari Lajos: Dániel Éva varázslatos világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./2005. július 31.
Zágoni Jenő Válogatott írások /Budapest, 2004/ című, Honismeret, egyháztörténelem, életrajzok alcímű kötete a szerző munkásságáról ad képet. Zágoni Jenő Budapesten él, de Székelyföldről származik. Írásaiban jelen van ősei iránti tisztelete, a nagy elődök példaértékű munkássága. A könyv szerzője Kovásznán született 1937-ben. Bibliográfus, történész. Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum nagy tekintélyű könyvtárosa volt. Budapestre áttelepülése után könyvtáros volt, 1997-ről a Magyarországi Baptista Könyvtár igazgatója. Írásaiban a nagy elődöket idézte meg. Írt a baptista missziókról Székelyföldtől Bolíviáig, emlékezett Rákóczira, Bethlenre és Szentkatolnai Bálint Gáborra. Zágoni Jenő eszperantista is, a fordításokkal is foglalkozott. Székelyföldről indult és mindig hivatásának tekintette a székelyek, a csángók szolgálatát. /Haszmann Orsolya: Életmű hat fejezetben. = Csernátoni Füzetek (Csernáton, a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadványa), júl./ 2005. július 31.
Az 1956-os forradalom leverése után az egész Kárpát-medencei magyarságot sújtotta a megtorlás. Lipcsey Ildikó az erdélyi magyarságot ért megtorlást foglalta össze, felsorolva a nagyobb pereket. Kolozsváron 1956 októberében új diákszövetséget alakítottak, erről tudomása volt a pártszervezetnek. Október 24-én azonban a diákszövetségi gyűlés természetszerűen átváltott a magyar forradalommal való szolidaritás gyűlésévé. Október 25-én letartóztatták a gyűlés három résztvevőjét, Balázs Imrét, Tirniván Arisztídet és Walter Frigyest. Az előző kettőre 7-7 évi fegyházra ítélték. November 17-én Várhegyi Istvánnal az élen letartóztatták a diákszövetség vezetőit, Kelemen Kálmánt, Koczka Györgyöt és Nagy Benedeket. Temesvárom 2500 diákot tartóztattak le, végül 30, többségében román diákot ítéltek 3 hónaptól 8 évig terjedő fegyházra. Bukarestben is megmozdultak a diákok. 1957 májusában Paul Goma írót a bukaresti diákok tervezett sztrájkja miatt elítélték. 1956-tal volt kapcsolatos a szász írók 1959-es brassói pere, Schönfeld aradi főrabbi pere, Piesch Miklós, Blumenthál Pál pere, Teodor Margineanu román katonatiszt pere, aki a magyarországihoz hasonló felkelést akart kirobbantani Romániában. A perek történetét csak részben tárták fel Romániában. Megközelítő adatok szerint a perek 35 ezer embert érintettek. 30 személyt kivégeztek. Kb. 40-50 ember a bántalmazásokban vesztette életét. 1957 a nagy letartóztatások időszaka volt, emiatt Szamosújváron, a 3000 férőhelyes börtönben 10 ezren raboskodtak. A politikai elítéltek 80 %-a magyar volt. Itt és Jilaván működtették a „megsemmisítő részleget”. A Bolyai Tudományegyetemen 20-30 ítélet született. Az egyházakat is támadták. Erdővidék és Homoród mente unitárius papságának fele került börtönbe, családtagjaikkal együtt „szervezkedés” és „ellenséges elemek támogatása” címen. A kolozsvári Protestáns Teológia unitárius karán 3 tanárt és 15 diákok ítéltek el. A Nyárád mentén szintén egyház emberek kerültek a vádlottak padjára. A Csíkszeredai Főgimnázium tanárát, Puskás Attilát és társait – tanárokat, diákokat, 11 főt – ítéltek el. Nagyváradon diákok megalakították a Szabadságra Vágó Ifjak Szövetségét /SZISZ/. Ebből nagy pert csináltak, 1981-ben folytak a letartóztatások. A 151 letartóztatottból 57 főt elítéltek. Sepsiszentgyörgyön diákok Székely Ifjak Társaság /SZIT/ néven alakítottak csoportot, őket 1958-ban tartóztatták le, 1959-ben az 50-60 elítéltet a hírhedt brailai nagyszigetre vitték. A kizárólag munkás fiatalok által alapított Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége /EMISZ/ perben 1500 személy volt érintve, 76 ítélet született. A temesvári diákok perében 32-en szerepeltek. Szilágysomlyón 5 főt börtönöztek be, Szászrégenből 24 ember ellen indult eljárás. Kolozsváron az Illegális Kommunista Ellenes Szövetség /IKES/ 35 fiatalkorú rendszerellenes szervezkedés volt. A Kis-Küküllő menti szervezkedésnek 6 vádlottja volt. 1958-ban Bencze György református lelkész be nem jelentett vadászpuskája miatt terrorcselekményre való késztetés vádjával 20 év nehézbörtönt kapott. 1958 júliusában letartóztatták Fülöp G. Dénes református lelkészt, 11 évre ítélték, 1958 augusztusában Cseterki János lelkészt tartóztatták le, ugyanebben a hónapban Harai Pál brassói káplánt az EMISZ perben fel nem jelentés címén 10 évre ítélték. Ebben az évben további egyházi személyeket ítéltek el. Három nagy pert emelt ki Lipcsey Ildikó: a Szoboszlay és társai ügyét 1958. április-május hónapban tárgyalták. A vádirat szerint 1950-ben Keresztény Munkapárt néven szervezetet hoztak létre, hogy fegyveres lázadást készítsenek elő. A Szoboszlay-féle szervezkedés a többpártrendszer és a szocialista rendszer eltörlésének igényét hordozta magában. Magyarországgal szoros szövetségi rendszert akartak kialakítani. Az erdélyi kérdés megoldását a két ország államszövetségében látták. A szervezkedésnek román tagjai is voltak. A Szoboszlay-perben 200 személyt tartóztattak le, köztük lelkészeket, szerzeteseket, 57 főt ítéltel el, köztük tíz főt halálra, a kiszabott börtönévek száma:1300 év. A másik nagy per az érmihályfalvi csoport ügye. Vezetőjüket, Sass Kálmán református lelkészt 1958. február 19-én tartóztatták le. Az érmihályfalvi csoport ügyében 31 főt ítéltek el, ebből kettő halálos ítélet volt, amit Sass Kálmán református lelkészen kívül dr. Hollós István egykori hadbíró századoson végrehajtottak. A harmadik nagy ügy a „kilencek”, vagyis az ENSZ-memorandum megfogalmazóinak és terjesztőinek ügye, akik 1956-ban az erdélyi kérdés megoldását vetették fel. Három álláspont volt: 1. Márton Áron római katolikus püspök és Dobri János református teológiai tanár Erdély Magyarországhoz csatolását tartotta helyesnek. 2. Jordáky Lajos és Pásztay Géza a független Erdély gondolatát támogatták. 3. Dobai István, a református egyház világi gondnoka Erdély kettéosztásában és lakosságcserében gondolkodott. Mindannyian úgy látták, méltányos megoldást. A Dobai István által elkészített memorandumot az akkori erdélyi magyar társadalom szinte valamennyi képviselője ismerte és véleményezte, de ismerte Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Illyés Gyula, Veres Péter és Sinka István is. A per során 16 személy ellen indult eljárás. 1957 márciusi letartóztatásuk után valamennyien fenntartották véleményüket. A per vádlottjaiból ketten a kínzásokba belehaltak, Dobait és Varga László tiszteletest életfogytiglanra, a többieket 25 és 5 év közötti börtönre ítélték. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol a 400 elítéltből csak 40 maradt életben az elszenvedett kínzások, az éhezés és orvoshiány miatt. A Magyarország elleni szovjet katonai intervencióban Románia és Csehszlovákia készségesen részt vett volna, de Hruscsov erre nem tartott igényt. Azonban szovjet katonai egyenruhába öltöztetett román katonaság részt vett a szovjet intervencióban. A román titkosszolgálat – román szakemberek szerint – bekapcsolódott a magyar eseményekbe. Cristina Troncota történész, a hadtudományok doktora a román titkosszolgálatok történetével foglalkozó monográfiájában külön fejezetet szentelt ennek a kérdésnek. Ő is és mások is ketté választják a kérdést: a román titkosszolgálat beavatkozása a forradalom előtt és a beavatkozás a forradalom után. 1956 nyarától kezdődően a Securitate hamis osztrák, nyugat-német, francia és olasz útlevéllel ügynököket küldött Magyarországra, magyarul jól beszélő személyeket, akik a gyűjtött információkat Bukarestbe továbbították, onnan pedig a szovjet titkosrendőrség rendelkezésére bocsátották. 1956 november végi látogatása alkalmával Bodnaras felajánlotta segítségét az ÁVH újraszervezésére. Többszáz magyarul tudó szekuritate-alkalmazott érkezett Magyarországra, irányítójuk Einhorn Wilhem /Vilmos/ volt, aki fedéssel tartózkodott Budapesten, mint a román nagykövetség tanácsosa. Troncota irányt mutatott a román és magyar történészeknek, érdemes lenne ebben az irányban kutatni. /Lipcsey Ildikó: A forradalom hatása és következményei Erdélyben. = Erdélyi Magyarság (Budapest). 2005. július-szeptember/2005. augusztus 1.
Május 31-én, vasárnap hajnalig tartó tánccal zárult Kommandón a nemzetközi cigányfolklór-tábor. Eljöttek a világ úgyszólván minden részéről, Indiától Amerikáig, hogy folklórkincseiket felmutatva őrizzék hagyományaikat. A nemzetközi cigányfolklór-táborozást a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány szervezte meg. A táncműhelyekben zajló oktatást, kezdőknek és haladóknak külön-külön csoportban bonyolították le. Pávai István népzenekutató, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Fazekas Gyula oktató és Orza Calin koreográfus előadásai emelték a rendezvény színvonalát. /Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./2005. augusztus 2.
Az Arad Megyei Múzeumban megnyílt a József Attilának emléket állító Eszmélet című vándorkiállítás. A vándorkiállítás multimédiás, József Attila életét költészetét új technológiák segítségével mutatják be. A kiállítás Aradról Székelyudvarhelyre, majd Sepsiszentgyörgyre, Székesfehérvárra, Bécsbe, Berlinbe, Kassára vándorol, decemberben Miskolcon ér véget. /Nagyálmos Ildikó: Multimédiás vándorkiállítás József Attiláról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./2005. augusztus 3.
Múzeumok határok nélkül – természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében címmel kezdődött meg augusztus 3-án Sepsiszentgyörgyön a természettudományos muzeológusok huszonharmadik, közel egyhetes találkozója. A Székely Nemzeti Múzeumban félszáznál több Kárpát-medencei magyar szakember gyűlt össze. – A rendezvény célja a közös kutatómunka újraindítása, mert már a XIX. század első felétől egészen az első világháborúig alapvető kutatás folyt Erdélyben, a Magyar Természettudományos Múzeum munkatársai és az erdélyi muzeológusok együttműködtek, magyarázta Kocs Irén sepsiszentgyörgyi muzeológus, a találkozó főszervezője. A Kárpát-medence-szerte pusztuló adatok megmentése érdekében fontos a közös pályázatokban való gondolkodás. El kellene készíteni a Kárpát-medencében található múzeumokról egy gyűjteményes kiadványt. /Mózes László: Székelyföldön mostohagyermek a természettudomány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 4.
A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
A 347 lelket számláló Málnás református anyaegyház fiatal lelkipásztora Márk László Gyula, hozzá tartozik Málnásfürdő, Mikóújfalu és Sepsibükszád hitközösségeinek lelki gondozása is. Igehirdetését a sepsiszentgyörgyi rádióhallgatók is ismerik, hiszen az Egyházi óra című műsort ő szerkeszti. Málnásfürdőn felújították a harangtornyot, kis székely kaput és kerítést is emeltek. Az anyagiak akadályozzák az előrelépést. Málnásfürdőn a legnehezebb diktatúra idején egy régi épületből alakítottak imaházat a reformátusok. Falait megviselték az évtizedek, most külső-belső tatarozásra vár. Málnásfürdőn 173 református él, a zömében katolikus hitben élő Mikóújfaluban 228, templomuk is van, végül Sepsibükszádon 73-an reformátusok. /Az Oltfejben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./2005. augusztus 5.
Közel egyéves késéssel, várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Az eredeti tervek szerint 2004 novemberében kellett volna megnyílnia. Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. – A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet – mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. /Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./2005. augusztus 6.
Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./2005. augusztus 8.
Kilenc csapat fellépésével, közel háromszáz résztvevővel zajlott Bölönben a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) által kilencedik alkalommal megszervezett színjátszó-találkozó. A várfalvi-sinfalvi közös csoport, a vargyasi, tordaszentmihályi, felsőrákosi, petrozsényi, tarcsafalvi, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi és a kökösi ifjak képességeik legjavát mutatták be. Szabó László, az ODFIE elnöke mondott köszöntőbeszédet. Az első helyet a sepsiszentgyörgyiek szerezték meg. /Bölönben otthonra lelt a színjátszás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./2005. augusztus 9.
Sólyom László új magyar köztársasági elnök beiktatása után a román diplomácia ahelyett, hogy köszöntötte volna a szomszédos ország államfőjét, azonnal támadásba kezdett, mondván, hogy Sólyom Lászlónak a kettős állampolgárság jogosultságáról tett kijelentése ellentmond az összes nemzetközi jogi normának. Több mint nyolcvan éve folyik ez a hazudozás. Ha a magyarság a Kárpát-medencében bármit megkísérel nemzeti egysége legalább virtuális helyreállítására, Bukarestben, Pozsonyban és Belgrádban rögtön meghúzzák a vészharangot, állapította meg cikkében Magyari Lajos. Most éppen Teodor Melescanu volt külügyminiszter tiltakozott. Melescanuék szerint a magyarnak nem járhat kettős állampolgárság, közben ő és a minisztériuma annak idején tíz- és százezrével osztogatta a román állampolgárságot a moldovai köztársasági atyafiaknak. Sepsiszentgyörgyöt is megtöltötték román állami ösztöndíjjal tanuló moldovai fiatalokkal, s a stipendiumon kívül állampolgárságot is szemhunyorítás nélkül ajándékoztak nekik. Ezenközben a nyugatabbról hazajövőktől, (elsősorban magyarokról van szó!) ezrével kobozták el úti okmányaikat, állítván, hogy csak ily szigorral juthat be Románia az Európai Unióba. Valójában ezt senki nem kérte Romániától. /Magyari Lajos: Amit szabad a… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./2005. augusztus 10.
Közel hárommillió forint értékű segélyt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyének a Heves Megyei Közgyűlés. A 2,15 millió forintnyi készpénzt és a 780 ezer forint értékű tartós élelmiszert, tisztító és fertőtlenítőszert a megyében működő cégek, önkormányzatok és kistérségek ajánlották fel az erdélyi testvérmegye számára. A segélycsomagokat egy teherautó szállítja Sepsiszentgyörgyre. /Árvízi segély Hevesből Kovásznának. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./2005. augusztus 10.
Bikfalván megtartotta évi közgyűlését a helybeli közbirtokosság. Szerény, osztalékot is kaptak a tagok az eddig visszaszerzett erdővagyon után. Abban reménykednek, hogy a harmadik földtörvény alapján vissza fogják majd kapni a még nekik kijáró 558 hektárnyi jussukat. Teleházat és egyfajta néprajzi dokumentációs központot létesített a volt községháza épületében a Bikkmakk Kulturális Egyesület, melynek lelke Kerezsi János, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója. Itt kapott helyet a háromszéki hímestojás-gyűjtemény, és a népi viseletbe öltöztetett fakanálbábukat is kiállították. /(kisgyörgy): Bikfalvi hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./2005. augusztus 15.
Székelyvéckén a falunapon a vendégeket, magyarországi és franciaországi testvértelepülések küldötteit és a hazatérteket Szőcs Lajos polgármester köszöntötte. Az ünnepség első részében a falu szülöttjére, a diktatúra áldozataként az életből korán eltávozott Visky Árpád színművészre /1940-1986/ emlékeztek. Emlékét őrzik Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, a nevét viselő színtársulatban, és immár szülőfalujában is. Tóth József plébános sürgette az igazságtételt Visky Árpád üldöztetésének, bebörtönzésének ügyében. Gyilkosai közöttünk járnak, mondotta, talán még elő is léptetik őket. Nem hunyhatunk szemet a mai napig tartó jogtiprások fölött, hangsúlyozta. Véckén a művelődési ház felvette Visky Árpád nevét. Csoóri Sándor Zúzmarakoszorút a sírra című versét mondta el, melynek „címzettje” a tragikus sorsú művész. Kárp György marosvásárhelyi színész, az egykori kollega, emlékezett barátságukra, Jánosházy György Egy színész halála című szonettjét szavalta el. Tófalvi Zoltán idézte Kövek egy siratófalhoz című könyvének Visky Árpádról szóló részét. A ház falán emlékplakettet leplezett le Tóth József plébános. Az emlékmű alkotója, Hunyadi László szobrászművész és öntőmestere, a marosvásárhelyi Balogh József (Cúbi) szintén jelen volt. A művelődési házban megnyitották a véckei Fekete Pál kisplasztikai tárlatát. – Tavaly Magyarzsákod, idén Székelyvécke népi építészeti örökségét térképezte fel az ELTE tizennégy főből álló diákcsapata. /B. D. Visky Árpádra emlékeztek Székelyvéckén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./2005. augusztus 17.
Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./2005. augusztus 18.
Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az RMDSZ továbbra is támogatja a területi autonómia elvét, ellenben nem ért egyet azzal a Székelyföld önrendelkezésére vonatkozó törvénytervezettel, amelyet a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé terjesztett. Markó hangsúlyozta, mindenekelőtt a kisebbségi törvény élvez elsőbbséget a tárgyalásokban. – Bár nem tettünk le az autonómia elképzeléséről, nem támogatjuk az SZNT tervezetét, mivel szakmai szempontból kívánnivalót hagy maga után, de más ellenvetéseink is vannak – fogalmazott. Csapó József, az SZNT elnöke nyomatékosította: nem mondanak le Székelyföld autonómiájáról. /Markó: nem támogatjuk az SZNT tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2005. augusztus 18.
A sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület (Societatea de micologie Kálmán László, Kálmán László Mycological Society) névadója, László Kálmán (1900-1996) néhai sepsiszentgyörgyi híres gombaszakértő, akinek munkássága nagyban hozzájárult az erdélyi mikológiai ismeretek fejlesztéséhez, gyarapításához, népszerűsítéséhez. Tagsága javarészt erdélyi gombászokból áll, de sorai között több, határon túli gombaszakértő is szerepel. Az egyesület 1999 májusában alakult, tudományos előadásokat, gombaszakértői tanfolyamot, gombásztúrákat szerveznek, időszakos hírlevelet szerkesztenek és küldenek szét a tagoknak, évente kiadják a már nemzetközi érdeklődésnek örvendő MOESZIA szaklapot magyar, román, angol nyelvű tudományos dolgozatokkal, színes képsorokkal. Az egyesület elnöke dr. Zsigmond Győző. /Málnási András: L. K. G. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./2005. augusztus 22.
Albert Álmost, Sepsiszentgyörgy polgármesterét a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Sólyom László köztársasági elnök az önkormányzatiság és a háromszéki magyar közösség érdekében kifejtett eredményes munkájáért. A kitüntetést Lamperth Mónika belügyminiszter augusztus 19-án adta át. /Kitüntették Albert Álmost. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./