udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 3121-3150 | 3151-3180 | 3181-3210 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2005. október 17.
Fotókiállítással és egy kisfilm levetítésével elevenítették fel október 15-én Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítvány fennállásának tíz évét – a táncházakat, kézműves-foglalkozásokat, valamint az alkotótáborokat és a jeles napokra, ünnepekre való előkészületeket. A tevékenységeknek négy éve otthont adó Míves Házban a gyerekeknek bábelőadást, kézműves-foglalkozásokat, táncházat szerveztek. Délután harmincöt erdélyi játszóházvezető, kézműves, és néptáncoktató a hagyományok mai alkalmazásáról szóló szakmai szemináriumon vett részt. Az alapítvány tíz év alatt gyerekek százait tanította meg agyagozni, nemezelni, kosarat fonni, gyöngyöt fűzni vagy hímes tojást írni. /B. K. B.: Tízéves a Guzsalyas Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./2005. október 17.
Sepsiszentgyörgyön telt ház előtt zajlott a felvidékiek bemutatkozó programja a Székely Nemzeti Múzeumban. A szétesett országot kell valahogyan összerakni, a Háromszéki Napok Felvidéken és annak viszonzása, a Felvidéki Napok Háromszéken nemes lázadások a 2004. december 5-i népszavazás ellen. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója jelentette be a felvidékiek másik adományát: a Nyitra megyei közgyűlés 15 ezer eurónyi árvízsegélye mellett egy október 6-i előadáson a Komárom melletti Izsa község lakói is spontán gyűjtést szerveztek, az összegyűlt 6000 szlovák koronát – mintegy 160 eurót – a háromszéki Vöröskeresztnek hozták el. Táncosok járták a gömöri, mátyusfalvi, bodrogközi táncokat, majd a gímesi hagyományőrző csoport adott ízelítőt a zoboralji népszokásokból. /(vop): Nemes lázadás a nemzetegyesítésért (Felvidéki napok Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./2005. október 18.
,,Nincs más fegyverünk, csak a könyv és a gyertya – a tanulás és a béke szimbólumai. Ezekkel szeretnénk egy magyar ajkú, európai színvonalú oktatási rendszer kialakítását elérni” – hangzott el október 17-én Sepsiszentgyörgyön, a magyar diákok tiltakozó gyűlésén. Körülbelül háromszázan gyűltek össze a 48-as emlékműnél. A tömeg felvonult a majdani sepsiszentgyörgyi campus helyszínére. Michael Ebner dél-tiroli európai parlamenti képviselő, az autonómiaharc egyik jeles támogatója levélben küldte el üdvözletét a Bolyai Egyetem újraindításáért tüntetőkhöz. ,,Erdély Európa kicsiben, egység a sokféleségben, sikere és jövőt formáló képessége attól függ, tud-e békés és konstruktív együttlétet megteremteni” – idézték Ebner levelét. A szervező ifjúsági szervezetek nevében Demeter László vázolta az álmot, a magyar egyetem megvalósulását, amely ,,könnyen elképzelhető”, de távol áll a valóságtól. Zsigmond József a Kovászna megyei középiskolások nevében szólt. Kiemelte a román nyelv oktatásának elavult rendszerét, hangsúlyozta, a magyar fiataloknak érezniük kellene, azért kell az állam nyelvét megtanulniuk, mert szükségük van rá, nem azért, mert kötelező. Gazda Zoltán a Magyar Polgári Szövetség támogató üzenetét tolmácsolta, majd a tüntetők a prefektúra elé vonultak, ahol átadták Markó Béla oktatásért felelős államminiszternek és Traian Basescu államelnöknek címzett levelüket. Markótól azt kérik: ,,vesse latba befolyását, hogy a hamarosan sorra kerülő román–magyar kormányülésen azonnali döntés szülessen a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar természettudományi, bölcsésztudományi, társadalom- és gazdaságtudományi karainak létrehozásáról”. /Farkas Réka: A magyar egyetemért tüntettek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./2005. október 18.
Az egyetemkövetelés kronológiája 1990. február 10. Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön több mint százezren vesznek részt az anyanyelvi oktatásért és a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáért szervezett gyertyás, könyves néma felvonuláson. 1994. szeptember 19. A szenátusban iktatják a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, amelyet 492 380 állampolgár írt alá. A máig egyetlen állampolgári kezdeményezésre benyújtott tervezetet – mely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is tartalmazta – nem vitatta meg a parlament. 1997. március 12. Budapesti látogatásán Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, nincs elvi akadálya a magyar egyetem újraindításának. Első lépésként a Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar kar létesül. 1998. június 29. Az RMDSZ képviselőházi csoportja a Kolozs megyei szervezet nyomására törvénytervezetet nyújt be a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére. 1998. szeptember 5. Az SZKT határozatban rögzítette, az RMDSZ kilép a kormányból, ha szeptember végéig a képviselőházban nem születik olyan törvényváltozat, mely lehetővé teszi állami magyar egyetemek és fakultások létrehozását. 1998. szeptember 30. Az Operatív Tanács felfüggeszti az SZKT-határozat hatályát, és elfogadja a Petőfi–Schiller magyar és német tannyelvű egyetem alapítására vonatkozó kormányhatározatot. 1998. október 3. Az Operatív Tanács álláspontját többségi szavazattal jóváhagyja az SZKT. 2000-től lekerül napirendről az önálló magyar egyetem kérdése. Az akkori kormánypárttal, a PSD-vel kötött megállapodások a Babes–Bolyai magyar karainak létrehozására vonatkoznak. Nem valósult meg. /Az egyetemkövetelés kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./2005. október 18.
Az elmúlt évek legnagyobb sepsiszentgyörgyi néptánc-eseménye volt október 14-én a kultúrpalotában. A Háromszék Táncegyüttes házigazdaként és nyolc ország közös tánckoncertjének egyik alkotójaként bizonyított újból. /Fekete Réka: Táncnyelvek ha találkoznak… = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./2005. október 19.
Október 14-15-én Project on Ethnic Relations Marosvásárhelyen szervezett tanácskozást az autonómiáról. Amikor az RMDSZ által kezdeményezett kisebbségi törvénytervezetről volt szó, egyesekből kirobbant az egyértelmű magyarellenesség. Vasile Burtea, a nép ügyvédjének helyettese (!) háborodott fel, aki alkotmányellenesnek nevezte a törvénytervezetet. Azt állította, hogy „kiszorító, antidemokratikus, „a romákat meg sem említik benne”, hanem egy „magyar enklávé” létrehozását célozza. Ion Solomon, sepsiszentgyörgyi tanácsos kifejtette, a Kovászna megyei románokat a végtelenségig elnyomják, és bár a lakosság 25%-át teszik ki, „tilos számukra az anyanyelvhasználat a közigazgatásban”. Emellett sérelmezte, hogy a megye címeréből hiányoznak a „specifikusan román elemek”, a munkavállalást a magyar nyelv ismeretéhez kötik, és így tovább. Az emberjogi aktivista véleménye pedig az volt, hogy számára egyetlen kisebbség létezik, a roma. /Mózes Edith: Kisebbség kisebbség ellen? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./2005. október 19.
Két székelyudvarhelyi történész volt a vendége Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár október 18-án tartott estjének. Hermann Gusztáv Mihály, az udvarhelyi városi könyvtár igazgatója bemutatta az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport évkönyveit, melyekben főként helytörténeti tanulmányokat közöltek. A csapat úgy állt össze, hogy hosszú szünet után 1999-ben hét frissen végzett történész került a városba, akiket fűtött a tenni akarás. Munkáikat kötetbe gyűjtötték. Hermann ismertette Náció és nemzet – Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig című kötetét, melyben a székely különállás gyökereit keresi, és a közösség fejlődését, a székely autonómia szűkülését követi. A kézdivásárhelyi születésű Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, helytörténész a válogatásában és szerkesztésében megjelent, Született nyelvünkön… – A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században című kötetet mutatta be. Ebben közel száz szerző írását helyezte el. Tulajdonképpen szöveggyűjteményről van szó, ismert, kevésbé ismert és ismeretlen szerzők mondják el, hogy miért írnak magyarul. /Szekeres Attila: A történelem vitatott sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./2005. október 21.
Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2005. október 21.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2005. október 21.
Október első napján zárult Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Központok Találkozója, melyen részt vett Both János, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi titkára is, s amelyen elemezték a Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában működő magyar kis- és középvállalkozások helyzetét. A részvevő vállalkozásfejlesztő központok zárónyilatkozatukban arra kérték fel Magyarország, valamint a határon túli magyarság reprezentatív érdekvédelmi szervezeteit, hogy vizsgálják felül nemzetstratégiájuk súlypontjait, és a következő szempontokat érvényesítsék: szemléletváltás, amely az identitás fenntartása mellett a tudáson alapuló gazdasági versenyképesség fejlesztését helyezi előtérbe; nagyobb fontosság tulajdonítása a mikro-, kis- és középvállalatok támogatásának; a hozzárendelt költségvetési források volumenének és arányainak erőteljes növelése (az előző évhez képest az általános határon túli magyarok számára biztosított támogatási összeg 25%-kal csökkent, s ebből a vállalkozásfejlesztésre változatlanul 4% jutott); a támogatás-elosztó alrendszerek összehangolása; a vállalkozásfejlesztő központok hálózatának bővítése, hatékonyságának növelése. A találkozón részt vett a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetségének (RPVSZ) vezetősége is. Németh Attila, az Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) igazgatója és a jelenlévő UKKA-szakemberek, a 2005-ös évi tevékenységről végzett részletes elemzések alapján, a két székely megyei központ nyomában az erdélyi sikeres VFK-k közül harmadikként az RPVSZ-t méltatták. /Ö. I. B.: Vállalkozásfejlesztők találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
Az RMDSZ és a Transindex internetes portál idén is megszervezi a Médiabefutó című romániai magyar tehetségkutató versenyt, a tavalyihoz hasonlóan három fordulóban, több helyszínen. Háromszéken két helyen zajlik helyi szakasz, Sepsiszentgyörgyön október 22-én, Kézdivásárhelyen 23-án. A verseny három előadói műfajban zajlik, a tánc kategóriában 14–26, a vers-próza-jelenet kategóriában 14–28, az ének-zene kategóriában pedig 16–32 évesek jelentkezését várják. /(vop): Tehetségkutató verseny magyar fiataloknak (Médiabefutó, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./2005. október 22.
Különösebb incidens nélkül zajlott le Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nagyváradi látogatása. A Magyar Polgári Szövetség nagyváradi és székelyuvarhelyi szervezete korábban arra buzdította tagjait: úgy fogadják a magyar miniszterelnököt, mint aki elárulta a magyarságot. Gyurcsány Ferenc a nagyváradi, immár a római katolikus egyház tulajdonában levő püspöki palotában Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt tartott rövid sajtótájékoztatót. A magyar kormányfő leszögezte: a romániai magyarok első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ. – Ez az egyik legfontosabb különbség a magyar bal és jobboldal határon túli politikájában – tette hozzá. Kifejtette: sikeres reálpolitikát akar folytatni, hogy a múlt keserűsége ne árnyékolja be a ma lehetőségeit. Ebben a politikában partnernek tekinti az RMDSZ-t, amely véleménye szerint a romániai magyarság legerősebb, legátfogóbb politikai képviselete. Gyurcsány szerint a romániai magyar érdekvédelmi szervezet kormányzási hatalomban részesedve képes képviselni a romániai magyarság érdekeit. Rámutatott: románoknak és magyaroknak szükségük van egymásra. Európának demokratikus világában politikai bátorság nem a beszédhez, hanem a cselekvéshez kell. – Van bátorságunk cselekedni, megérteni egymást, keresni mindazt, ami az együttműködés lehetősége. A bátorság ahhoz kell, hogy ne a sebekkel, hanem azok gyógyításával foglalkozzunk, hogy a politika ne az elkülönülésre, hanem partneri együttműködésre épüljön, és hogy saját nemzeti igazságaink nyitottak legyenek mások hasonló nemzeti igazságai felé – mondta Gyurcsány. Hozzátette: boldog, hogy olyan román és magyar partnereket talált Romániában, akik értik ezt. Ezzel a politikával jöhet létre a csíkszeredai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet, a Sapientia román–magyar közös finanszírozásban való részesülése, de ennek tulajdonítható, hogy Verespatak dolgában ma már nem kérdés, hogy az engedélyeztetési folyamatban a magyar szakértők véleményét is meg kell hallgatni. Elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel október 21-én reggel hosszabb négyszemközti megbeszélése volt, arról beszéltek, mi legyen a jövőre Budapesten tervezett magyar–román együttes kormányülés témája. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az együttes kormányülés kapcsán elmondta: az erdélyi magyarságnak tagadhatatlanul fontos minden politikai, gazdasági és kulturális téren Románia és Magyarország között létrejött kapcsolat, mert ez azt jelenti, hogy az erdélyi magyarok így közelebb kerülhetnek a magyarországi magyarokhoz. Bejelentette: valószínűleg jövő év elején már beindulhat a csíkszerdai konzulátus, a sepsiszentgyörgyi kulturális intézet pedig valószínűleg már hamarabb megnyithatja kapuit. Markó megerősítette: az RMDSZ-nek továbbra is célja, hogy önálló magyar egyetem jöjjön létre, miközben a Babes–Bolyai Tudományegyetemen önálló karokat kell létrehozni, nem utcai tüntetéssel, hanem politikai eszközökkel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a nagyváradi városháza elé érve rövid időre kiment a főtérre az emberek közé. Tüntetés nem volt a helyszínen, valaki azt kiáltotta: „Áruló!”. /B. T.: Incidensek nélkül zajlott Gyurcsány nagyváradi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Gyurcsány Ferenc a püspöki palotában találkozott Tempfli József püspökkel, aki ebédet adott a tiszteletére. A látogatás záróprogramja az a fórum, amelyen a helyi közélet szereplőivel találkozott a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal Dísztermében. A magyar kormányfő és kísérete nagyváradi látogatása ellen tiltakozott az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei szervezete, azzal vádolva a miniszterelnököt, hogy „saját nemzete ellen kampányolt” a tavaly decemberi népszavazás alkalmával. /Gyurcsány Ferenc Nagyváradon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2005. október 24.
Sepsiszentgyörgyön október 23-án Török József vezette be az 1956-os forradalom kitörésének évfordulóján tartott megemlékezést, a kommunista diktatúra áldozatainak emlékére állított kopjafánál. A megemlékezők népes serege hallgatta Rab Sándor történelemtanár koridéző előadását. A sepsiszentgyörgyi ötvenhatosok, az RMDSZ és a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége koszorúzott. Ezután a városháza falán levő Vae Victis-emléktáblánál, majd a mártírhalált halt, Szamosújváron jeltelen sírban nyugvó Szalay Attila Csíki utcai házánál koszorúztak. /(vop: Harcolt a magyar, harcolt, amíg csak tudott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2005. október 24.
Péntek János egyetemi tanárt választották újabb négy évre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) elnökévé az október 22-én Sepsiszentgyörgyön tartott tisztújító közgyűlésen. A szervezet új alelnöke Erdély Judit, a Mikes Kelemen Főgimnázium magyar szakos tanára lett, az ügyvezető elnöki tisztséget továbbra is Ördög-Gyárfás Lajos művelődési főtanácsos látja el. Péntek János beszámolt az elmúlt négyévi tevékenységről, a szövetség által szervezett programokról, kiemelte, fontos, hogy az Oktatási Minisztérium nyilvántartásba vegye, felkarolja és támogassa az AESZ versenyeit, rendezvényeit. A közgyűlésen jelen levő Fodor Dóra, a szaktárca Kisebbségi Főosztályának szaktanácsadója megígérte: minisztériumi szinten segít a magyar szakos tanfelügyelők mozgósításában, a versenyek népszerűsítésében. Péntek János szólt a szövetség által szervezett táborokról, kiadványokról is. Provincializálódik az újságírás, csökken a szakmai igény, és a sajtó nem tartja fontosnak az anyanyelvápoló rendezvényeken való részvételt – mondta az elnök. A demográfiai háttér feltétele a nyelv megmaradásának, nem könnyekkel, siránkozással kell elintézni az anyanyelvhasználatot – jelentette ki Péntek János, és arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nagy próbája lesz a nyelvnek. A közgyűlésen szó esett arról is, hogy ,,lefelé csúszik a magyar oktatás, mert sokszor olyan pedagógusok tanítanak elemi osztályokban, akik nem tudnak helyesen írni”. Több megyében nincsen elég magyar szakos tanár, tanító, mert megalázóan rosszul fizetett a pedagógusi munka. /Nagy Zsuzsanna: Lefelé csúszik a magyar oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kilenc erdélyi megyéből több mint nyolcvan középiskolás diák vett részt Sepsiszentgyörgyön a Kriza János Országos Balladamondó Versenyen, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének legnépszerűbb rendezvényén. Az október 22-i díjkiosztó ünnepségen Albert Ernő néprajzkutató elmondta: jó lenne, ha a balladák nyelvi tisztasága táptalajra találna a mindennapi beszédben is. Az első díjon a temesvári Lehőcz Zsuzsa és a szovátai Szabó Judit Eszter osztozott. /Bíró Blanka: A balladamondástól a köznapi beszédig. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./2005. október 24.
Október 22-én Sepsiszentgyörgyön koncertezett az Omega együttes. A legendás magyar zenekar első sepsiszentgyörgyi fellépésén a megyeszékhelyi sportcsarnok szűknek bizonyul. A székelyföldi koncertturné teljes bevételét az udvarhelyszéki árvízkárosultak támogatására fordítják. Benkő László kijelentette: ,,a dalok csak alkalmat adnak arra, hogy közösen együtt érezzük ezt a folyamatot és az előadásokat; ezek a számok csak eszközök ahhoz a lelki összeboruláshoz, amire évtizedeken keresztül vártunk”. A koncert generációkat fogott össze. /(mózes): Napot hoztak, csillagot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2005. október 27.
A minap négy erdélyi városban – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Kolozsvárt, Nagyváradon – békésen tüntető fiatalok követelték az önálló állami magyar egyetem: a kolozsvári Bolyai visszaállítását. Marosvásárhelyen senki sem vonult utcára, hogy jelezze: Vásárhely magyarsága is szolidaritást vállal a jó ügyért harcoló tüntetőkkel. /Nagy Pál: Élő gond és remény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./2005. október 27.
Az Omega együttes Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában tartott két nagysikerű koncertje után a bevételből 702 millió régi lej gyűlt össze, amit a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlottak fel. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, a koncertek főszervezője elmondta, úgy döntöttek, hogy a támogatást a malomfalvi, a siménfalvi és a hodgyai kultúrotthonok rendbetételére fordítják. /Három székely falu kapta az Omega-koncertek bevételét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2005. október 27.
A Magyar Örökség-díjas Váradi Péter Pál 1008 nagy formátumú, 77 tablót betöltő fotógyűjteménye a Székely Nemzeti Múzeum létét megalapozó adományok sorába illeszkedik. A Veszprémben élő, erdélyi származású fotóművész a sepsiszentgyörgyi állandó kiállítás anyagának összehozásával megteremtette Székelyföld monumentális Nyitott Képeskönyvét, amely Erdély történelmi tájegységének eddigi legteljesebb és legszínesebb képi bemutatása. A Székelyföld 1000 pillanata című kiállítás az adományozó tizenkét évi Erdély-járásának az eredménye. /Sylvester Lajos: Székelyföld 1000 pillanata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./2005. október 28.
Október végén a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium /Székelyudvarhely/ két diákja Sándor Judit tanárnő kíséretével felkeresték Középajtán Veress Vilmos sírját, ahol kegyelettel emlékeztek az 1956-os menekültre. Veress Vilmos 1917. július 28-án született Borosjenőn, középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumban végezte, nyári szüneteit Középajtán töltötte apai nagyszüleinél. Budapesten elvégezte a katonai akadémiát, a Ludovikát. 1956-ban részt vett a forradalomban, letartóztatták, és kitiltották Budapestről. Kényszermunkára ítélték Tatabányára (bányai munkavégzésre), ahonnan viszont sikerült megszöknie, s Bécsbe, majd Hollandiába menekült. 1980-ban visszajöttek Magyarországra, első útjuk Székelyföldre vezetett. Felkeresték Középajtát, a rokonokat, a templomot. Veress Vilmos egy alapítványt hagyott hátra a jól tanuló, szegény sorsú diákok megsegítésére – az udvarhelyi református kollégisták évente részesülnek ebből a támogatásból. /Bertalan Enikő-Noémi XII. B; Boros Eszter XI. B: Veress Vilmosra emlékeztünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2005. október 29.
Sepsiszentgyörgyön több helyen szórólapok jelentek meg, erre válaszként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tájékoztatott. A református egyház tulajdonában lévő, jelenleg a Székely Mikó Kollégium által használt épület bérleti díjának összegéről az egyház 2004 elején egyezett meg a helyi önkormányzattal. Szerződésben rögzítették, hogy a városháza évente kétmilliárd lej bért fizet, amelyet az egyház teljes egészében az iskolaépület felújítására fordít. Ezt az összeget 2004-ben a tanács kifizette, de 2005. január 1-jétől törvény kötelezi az önkormányzatokat, hogy az egyházaknak visszaszolgáltatott felületekért a visszajuttatástól számított öt évig 6000 lejt fizessenek négyzetméterenként. A Mikó esetében ez 270 millió lejt jelentett tizenkét hónapra, idén év elejétől ennyit törlesztett eszerint a városháza. Azonban a református egyház 2000 szeptemberében nyerte vissza az épület tulajdonjogát, így a múlt hónapban lejárt az öt esztendő, és a korábbi megállapodás szerint kéri a bért a tanácstól, a teljes évre számítva kétmilliárd lejt. Kató Béla hangsúlyozta, az elmúlt három év alatt az egyház nem csak azt a 2,87 milliárd lejt fordította a Mikó épületének felújítására, amennyit ez idő alatt a városházától kapott, hanem összesen 11,5 milliárdot. Mindezek miatt Kató Béla rosszindulatúnak tartja a Sztakics Éva alpolgármester tájékoztatása alapján közölt, szórólapon megjelent két feliratot: ,,Hát ezért érdemes volt odaadni a Mikót!”, illetve ,,Micsoda önzetlenség az egyház részéről, micsoda jótétemény a magyar közösségnek!!!” /Fekete Réka: Az egyház a közösségnek épít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. október 29.
Elhunyt Hervai Zoltán ismert képzőművész /Sepsiszentgyörgy, 1919. júl. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2005. okt. 27./ Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végzett. Egész életében hű marad Sepsiszentgyörgyöz, szülővárosához, nem távozott el innen. Rajztanár volt sok éven át. Sikeres kiállításai voltak itthon és külföldön. /Dr. Bogdán Rajcs Zsolt: Búcsú Hervai Zoltántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. október 29.
,,Könyvek között talált otthonra életed, de végül is a játékban leltél igazi szellemi örömet, s krónikása lettél a színpadi játéknak, amely életre kelti az írott szót a rivaldafényben.” – búcsúztatta Horváth Andor Kacsir Máriát 2005. április 6-án Kolozsváron. 2000 nyarán távozott a Sepsiszentgyörgyön született és élt 41 éves Tóth J. Tamás színész. 2001 augusztusában Dorián Ilonát, a kolozsvári színház érdemes művészét kísérték a Házsongárdi temetőbe. December 17-én pedig az örökösen ,,lázban égő” sepsiszentgyörgyi Zsoldos Árpád színész költözött át a túlvilágra. 2002-ben Sepsiszentgyörgy színházának egykori két irodalmi titkára – dramaturgja – gyors egymásutánban távozott az élők birodalmából. Áprilisban Veress Dániel indult Gerzson fia után, júniusban Sombori Salamon Sándor tért meg a rétyi családi kriptába. Mester András színész is a 2002. év halottja Kolozsváron. Az év karácsonyán távozott Ács Alajos, a szatmári színház alapító, oszlopos tagja. Darvay Nagy Adrienne könyvet jelentetett meg utóbb róla Címszerepben Ács Alajos címmel. 2003-ban halt meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházból Ferenczy István, a legendás Székely Színháznak is közkedvelt aktora. Ebben az évben távozott a fiatal, 42 éves szentgyörgyi pályatárs, Bocsárdi Angi Gabriella. Novemberben a 93 esztendős Ambrus Sándort a temesvári földbe, felesége és színpadi partnere, Hegyessy Magda mellé temették. 2004-ben Kolozsváron Nagy Dezsőt, Marosvásárhelyen Illyés Kingát veszítettük el. 2005 júniusában László Gerő, a kolozsvári Magyar Színház nyugdíjasan is közismert tagját, számtalan főszerep alakítója koporsóját kísérték pályatársai a Házsongárdba, írta emlékezésében Kudelász Ildikó. /Kudelász Ildikó: A színház volt az életük. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. október 29.
A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség október 15-én és 16-án Csíkszeredában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból vargyasi Máthé Ferenc népművészt a szövetség életműdíjjal tüntette ki. A rangos szakmai elismerést tanúsító oklevelet Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke nyújtotta át. Máthé Ferenc 1927. május 4-én született Vargyason. Különböző állásokat töltött be nyugdíjazásáig. Munka mellett faragott. Huszonnyolc templomba faragott csillárt, énekmutató táblát, úrasztalát, szószékborítást. Közösségi megemlékezések alkalmával kopjafát, emléktáblát ajándékozott egy-egy történelmi esemény, személyiség tiszteletére. Kiállításokra hívták Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. /Kovácsné István Anikó: Máthé Ferenc életműdíjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. október 31.
Gyurcsány Ferencnek és kormányának bukaresti és nagyváradi látogatása a román–magyar viszony alakulásának történetében csak Kádár János 1958-as, Erdélyt és az erdélyieket a román hatalmi érdekeknek kiszolgáltató árulásához hasonlítható, állapította meg Sylvester Lajos. Friss példa erre az RMDSZ által beterjesztett kisebbségi törvénytervezet megbuktatása a román felsőházban, amely Gyurcsánynak az RMDSZ számára elsütött bókjait illeszti a maga helyére. ,,A romániai magyarság első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ” – jelentette ki Nagyváradon a magát felelős magyar miniszterelnökként aposztrofáló vendég. A bukaresti magyar–román kormányülés alkalmával megköttetett megállapodások közül Markó Béla hármat emelt ki. A Sapientia Egyetem román állami támogatásának kilátásba helyezését s az önálló állami magyar egyetem visszaállítását a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem ellenében. A másik a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román konzulátus megnyitása. Gyurcsány az általa megtagadott kettős állampolgárságról azt állította, hogy a múlt év decemberében igen nehéz, de fontos döntést hoztak, amellyel elkerülték, hogy a régióban és a magyar–magyar viszonyban egy igen komoly konfliktushelyzet alakuljon ki”. A harmadik megvalósítás a bukaresti magyar kulturális központ Sepsiszentgyörgyre kihelyezett fiókja. A bukaresti intézet amúgy is szűkös költségvetéséből kicsípett pénzen fejti ki tevékenységét majd egy irodavezető, legfeljebb egy számítógép előtt üldögélő kisasszonnyal, aki majd a Bozóki miniszter úr által vezényelt magyarhoni popzenekarok székelyföldi-erdélyi szereplését harmonizálja. Ennyi a kiemelt megállapodás. Az erdélyi magyarság autonómiája nem került szóba. A Bihar megyei települések önkormányzati képviselői előtt szólott erről is Gyurcsány miniszterelnök: ,,nem igaz, hogy az autonómia előrébbvaló, mint az autópálya.” /Sylvester Lajos: Az autonómia autópályára állítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2005. október 31.
A sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban a reformáció ünnepén tartott istentiszteleten az erdélyi történelmi egyházak képviselői is jelen voltak. /(mózes): Egy a lélek (Reformáció ünnepe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2005. november 1.
Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke kijelentette, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szétválasztásának kérdése lezárt, az multikulturális egyetem, amely modellként szolgál a kultúrák közti együttműködésre. Boc szerint ,,hatalmas hiba” lenne politikai szinten tárgyalni az BBTE szétválasztásáról. Október 17-én Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Nagyváradon tüntetéseket tartottak a Bolyai Egyetem újraalakításáért, mire az Oktatásügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, határozottan elutasított minden, etnikai alapon történő különválást az oktatásban. A BBTE magyar vonalának vezetősége szerint a tüntetések mögött ,,rejtett érdekek” húzódnak. Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron kijelentette, az állami magyar tannyelvű egyetemet nem a Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásával, hanem egy önálló intézmény létrehozásával lehet megvalósítani /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 1.
November 2-án adják át az új Szemerja negyedi református temetőt Sepsiszentgyörgyön. Itt avatták fel egy hónappal ezelőtt a Makovecz Imre magyarországi építész által tervezett ravatalozóházat. /Bíró Blanka: Új református sírkertet avatnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 1.
Elhunyt Berde Zoltán /Fotosmartonos, 1930. febr. 9. – Sepsiszentgyörgy, 2005. okt. 29./, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott irodalomtanára, irodalomkritikus, zenetörténész, helytörténész. /Mózes László: Búcsú Berde Zoltántól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./2005. november 2.
Egy héttel elhalasztották a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát, mert a Román Színházi Szövetség (Uniter) román tagot jelölt a bizottságba, és a három vaskos pályamunkát le kell fordítani román nyelvre. Kalamár György városi tanácsos kifejtette: „Az Uniternél vannak magyar szakemberek, és kértük, hogy jelöljenek magyarul beszélő tagot a bizottságba. A színházi szövetség mégis Emil Boroghina rendezőt, a craiovai színház egykori igazgatóját nevezte a testületbe.” Keresztély Irma, a művelődési bizottság elnöke kifejtette: abszurdumnak tartja a román nyelvű vizsgát a magyar színház igazgatójelöltjeinek kiválasztásakor. A tisztségre hárman pályáznak: Bocsárdi László rendező, a színház művészeti igazgatója, Dukász Péter, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze, valamint a jelenleg Magyarországon élő Váradi Mária, a Tamási Áron Színház társulatának volt tagja. /Bíró Blanka: Románul versenyeznek a jelöltek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 2./