udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 3451-3480 | 3481-3510 | 3511-3540 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
2006. július 8.
Megjelent B. Kovács András több helytörténeti írását tartalmazó Szétszabdalt Székelyföld /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyve. A kötet tárgya Háromszék magyarságának utolsó nyolc évtizede, kisebbségi sorban való élete, vívódása-tengődése. Rendkívül adatgazdag munka. A kötet jelenkori város-, illetve vidéktörténet. A könyv Sepsiszentgyörgy kisebbségi sorsban eltöltött múltját ismerheti 1918 novemberétől 2004-ig. A következő részek a románosítás, majd a székely önrendelkezés kérdéseit elemzik. A megszólaltatott személyek elismert szentgyörgyi értelmiségiek: Kónya Ádám és Albert Ernő tanárok, Czikó Árpád közgazdász és Bálinth Gyula statisztikus. A székely önrendelkezés kérdését Vincze Gábor és Garda Dezső történészekkel folytatott beszélgetés, valamint Mikó Gábor paptanár életútja mutatja be. /Dr. Pál-Antal Sándor történész: Szétszabdalt Székelyföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 8./2006. július 10.
A hét végén utoljára tettek katonai esküt a Belügyminisztérium fegyveres alakulataihoz, a csendőrséghez és a tűzoltósághoz bevonult sorkatonák. Jövőre az ország többi csendőrségi létesítményéhez hasonlóan a háromszéki laktanyában is megszűnik a sorkatonai szolgálat, és kizárólag szerződéses, profi csendőrök látják el a fegyvernemből származó feladatokat. Sepsiszentgyörgyön első ízben 2001-ben tettek esküt az akkor épült csendőrkaszárnyába bevonult sorkatonák. Vasile Blaga belügyminiszter kifejtette, a hivatásos állomány nem lesz költségesebb a jelenlegi rendszernél, mivel a profi katonák nem állandóan, hanem napi nyolc órát tartózkodnak a laktanyákban. /D. P.: Elvonulnak a sorkatonák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 11.
Kolozsvár, Brassó és Kovászna után Sepsiszentgyörgy evangélikus templomában is felcsendült Kovács László Attila kolozsvári lelkész új opera-oratóriuma, a Kő-kantáta. Az operaszerzőként is ismert Kovács László Attila az oratóriumot választotta mondanivalója keretéül. A Kő-kantáta egy többtételes, szóló énekhangokra, kórusra és zenekarra komponált nagyszabású zenemű. /Kisgyörgy Réka: A Kő-kantáta Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2006. július 12.
„Ahol csend van, ott nem mozdul semmi” – foglalta össze a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) idei akciótervének lényegét Bodó Barna egyetemi docens, a bizottság elnöke a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének rendezésében megtartott sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon. Bodó eredménynek könyvelte el Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kézjegyének szereplését a BKB márciusi nyilatkozata végén. Hantz Lám Péter egyetemi adjunktus, a bizottság alelnöke elmondta, hogy a területi autonómia, a magyar nyelvű egyetem, valamint a kulturális autonómia elérése érdekében októberben tüntetéssorozatot szerveznek Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, „esetleg Székelyudvarhelyen”. Hantz szerint azért van szükség a tömegmegmozdulásokra, mert Brüsszelnek érdeke, hogy csend honoljon Romániában, Erdélyben. Egy hónappal később kisebbségügyi felsőoktatási konferenciát szervez a BKB több európai nemzeti kisebbség képviselőinek részvételével, és folytatja a nemzetközi figyelemfelkeltő akcióit vezető tudósoknak és a Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori diplomásainak címzett levelek révén. Kártérítést követelve készül perbe hívni a BKB az Élet és Irodalom magyarországi hetilapot, mert azzal vádolta őket a lapban Cs. Gyimesi Éva, hogy a bizottság korifeusai „szakmailag inkompetens ágensek” lennének. A sepsiszéki MPSZ Wass Albert-díjjal jutalmazta Bodó Barnát, Hantz Lám Pétert, valamint a BKB másik alelnökét, Kovács Lehelt a Bolyai egyetem visszaállítása érdekében végzett tevékenységükért. /Domokos Péter: Tüntetésekre készül a BKB. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2006. július 12.
Az átlagos képzettségű román polgár nem hiszi el, hogy Dózsa ne lett volna román, a történelemtankönyvek ugyanis ennek sehol nem mondanak ellent. Napjainkban a sepsiszentgyörgyi csendőrkaszárnya, mely ,,Doja” és ,,Gheorghe” alakban úgymond nevét viseli, kérte a várost, engedje át neki a szobrot, mert felállítaná saját székháza elé. /(b. kovács): Szegény Dózsa György! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2006. július 12.
Ló a cirkuszban a témája az idei, sorrendben tizennegyedik Incitato Művésztábornak, mely július elsején nyílt meg Bálványosfürdőn. A művésztábor főszervezője továbbra is Tóth Ferenc és lelkes családja, a tábor művészeti vezetője Simó Enikő sepsiszentgyörgyi képzőművész, házigazda és fő támogató Daragus Attila vállalkozó, Torja alpolgármestere. A megyei tanács első alkalommal állt anyagilag is a tábor mellé. /(Iochom): Incitato Művésztelep Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2006. július 12.
Sylvester Lajos jegyezte meg tavaly: Dálnok annyi jelességet és értéket küldött a nagyvilágba, hogy ha egyet-egyet közülük minden esztendőben felmutatnának, húsz évig is lenne egy-egy példa. Ennek kapcsán Márton László polgármester kezdeményezésére a községi tanács megszavazta, hogy a Dálnoki Napokon minden esztendőben egy dálnoki személyiséget emelnek ki a népes panteonból, hogy a rendezvény szellemi védnöke legyen. A sort idén dr. Kicsi Sándorral kezdik. Erre az alkalomra kiadják dr. Kicsi Sándor Dálnoki történetek címmel a szerző negyven elbeszélésből, anekdotákból, színes, olvasmányos karcolatból álló kötetét. Dr. Kicsi Sándor hagyatékát dr. Zsigmond Győző gondozza, a könyvet Nagy Balázs lektorálta, s a sepsiszentgyörgyi Cova-Print Nyomdában készült. Sylvester Lajos emlékeztetett, hogy a Dálnoki Veress család három írót is adott a világnak – két Gerzsont és egy Dánielt –, de adott tábornokot, honvédelmi minisztert és emlékiratírót is. /Sylvester Lajos: Dálnoki pártolópéldányok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2006. július 14.
Azon vesszük észre magunkat, hogy néhány év elteltével kiürülnek falvaink, bezárnak iskoláink, omladoznak a templomaink, és lassan az sincs, akinek köszönni az utcán: kicserélődött a környezetünk, idegenné vált, lakásnyira zsugorodott az otthonunk. Két-három emberöltőnyi időről van szó, írta Demeter J. Ildikó. A legfrissebb statisztika 1,4 millió magyarról tud. A kilencvenes évek elején 1,7 millió volt a hivatalos adat, aminél mindig kicsit többet kellett számítani a valós képhez. Az 1922-es hivatalos adatok szerint Románia lakosságának 26 százaléka tartozott valamilyen kisebbséghez – megbízható történészek szerint azonban ennél is nagyobb, mintegy egyharmados, azaz bő 30 százalékos arányban éltek itt magyar, német, zsidó, rutén, ukrán, orosz, bolgár, cigány és egyéb nemzetiségűek. És ekkor a már korábban idecsatolt Dobrudzsa román ajkú lakossága az 1880-as 28 százalékhoz képest 65-re nőtt! (Ma pedig meghaladja a 91 százalékot.) A magyarság arányát a húszas évek Romániájában – tehát az impériumváltás miatt elmenekültek több százezres érvágása után – még 10 százalék fölöttre becsülték: 85 év alatt ez 6,6-ra csökkent. A nagyobb erdélyi városokat már elveszítettük: Temesvár a harmincas, Brassó az ötvenes években volt nagyjából azonos mértékben (30–30 százalékban) magyarok, románok és német ajkúak által lakott (ma egyikben sem érik el a 10 százalékot). Kolozsváron a tízes évek 80 százalékáról mára 20 alá csökkent a magyarság aránya, Marosvásárhely vékony magyar többsége a legutóbbi helyhatósági választásokon bizonyult kevésnek. Hogy a valamikori színmagyar, ma negyedrészt román Sepsiszentgyörgyről most ne is beszéljünk. A harmincas években még közel 800 000 lelket számláló szász és sváb közösség (akkori hivatalos adatok szerint 4,6 százalék) mára hatvanezresre apadt, s 0,3 százalékot tesz ki; a 650 000-es rutén és ukrán (3,6%), az 520 000-es zsidóság (2,9%), a 450 000-es orosz (2,5%) és 365 000-es bolgár (2%) lakosság pedig mára összesen 1,1 százalékra olvadt. /Demeter J. Ildikó: A kisebbségek jobban fogynak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2006. július 14.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség döntése alapján az önkormányzat meghozta az első sepsiszentgyörgyi iskolabezárási határozatát: ősztől nem működik a szemerjai Kiss Árpád Általános Iskola. A döntést a megcsappant tanulólétszám indokolja, az idei tanévet mindössze 82 diákkal zárta az intézmény – közülük egy egész osztálynyit, a Waldorf-tagozatosokat a Váradi József Általános Iskola veszi át, a többiek ott tanulnak tovább, ahová szüleik elhelyezik őket. /Megszűnt a szemerjai iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2006. július 14.
Egy héten át tartott Jobbágytelkén a Folk Center Alapítvány által szervezett VIII. marosszéki népzene- és néptánctábor. – Amikor az első táborokat szerveztük, akadt a faluban, aki rosszallóan nézte az ide csődülő városiakat, de ma már megszokottá vált, s még a határon túlról is idejönnek vendégek, hogy egy egy kis időre jobbágytelkiek legyenek – mondta Ferenc Zsolt és Puskás Attila, a Folk Center Alapítvány két elnöke, akik a főszervezők. Minden évben közel 200-an látogatják meg Jobbágytelkét. A talpalávalót a péterlaki prímások, a sepsiszentgyörgyi Háromszék együttes, az Öves és a Cinige együttes tagjai szolgáltatják. Sikó András népzenét is oktat, mások Kásler Magda énekóráit látogatják. A gyűjtőutakon rögzített videofelvételeket is megmutatták a táborlakóknak. Néprajzi előadások is elhangzottak: Szabó Éva a nyárádmenti népviseletről, Balázs Lajos a globalizáció és a népi kultúra hatásáról, Balássy Enikő a hiedelmekről értekezett. /Vajda György: Sebes, forgatós, csűrdöngölő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./2006. július 14.
Incze László maga sem vetett számot azzal, hogy ő lenne Felső-Háromszék szellemi céhes mestere, holott nagy szerepe van abban, hogy a hajdan ,,Vargavárosként” emlegetett, múltjára büszke székely települést, Kézdivásárhelyt a maiak az ő tevékenységét elismerve nevezik Céhes Városnak. Nemrég a megyei tanács Háromszék legmagasabb közösségépítő díjával tüntette ki. Incze László történész-muzeológus 1928-ban született Baróton, a Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakán végzett 1952-ben. Előbb Mezőbándon, majd Kézdivásárhelyen tanított történelmet. Annak idején Sylvester Lajos kérte fel 1970-ben Incze Lászlót a kézdivásárhelyi céhtörténeti kiállítás megszervezésére és vezetésére (1970–1972), majd a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum két évtizedet is meghaladó irányítására. Incze László múzeumigazgatóként rendkívüli értékű szervező és tudományos munkát végzett. Múzeumi anyaggyűjtése Felső-Háromszék egészét felölelte. Fontos szerepe volt abban, hogy a Nagyváradról hazahozott Gábor Áron-szobor Kézdivásárhely főterére került. Amikor Zsuzsi és Andris babát, a magyarság legteljesebb miniatürizált népviseleti gyűjteményét a sepsiszentgyörgyi megyei múzeumból is száműzték, előbb múzeumi kiállításon biztosított menedéket és nyilvánosságot, majd amikor az erdélyi magyar népviselet már kiállításon is szúrta a hatalom képviselőinek szemét, Incze László és társai úgy ,,raktározták” el és mentették meg ezt a pótolhatatlan kincset, hogy az arra érdemesnek minősített múzeumlátogatók titokban megtekinthessék. Incze László a diktatúra éveiben is emlékezetes, az intézmény kereteit szétfeszítő közművelődési rendezvényeket szervezett. A múzeumi évfordulók, az általa szerkesztett kiadványok, tanulmányok a hamis alapozású felnőttképzés ellensúlyaként jelentkeztek. Az 1989-es fordulat után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kézdivásárhelyi vezetője lett, majd megyei meg országos beleszólású, a társadalmi sodrást meghatározó személyiség szerepét kellett betöltenie. /Sylvester Lajos: Háromszék szellemi céhmestere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./2006. július 17.
Július 15-én sepsiszentgyörgyi bemutatkozással kezdődött a hagyományos rétyi fúvóstalálkozó. A zenekarok július 16-án Rétyen, az épülő kulturális és sportközpontban léptek fel. Dálnoki Lajos, a vendéglátó község polgármestere elmondta: az új színpadot erre az alkalomra sikerült elkészíteniük. /(L.): Fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 17./2006. július 18.
Bukarestben a kormánybizottsággal tárgyalt dr. Fazakas József, a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának igazgatója és Ritti Olivér műépítész. A bizottság módosításokkal jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi egyetemi campus megvalósíthatósági tanulmányát. A kormányhatározat alapján megkezdődhetnek a munkálatok, remélhetően már idén. Az ötmillió eurós beruházásnak két év alatt kell megvalósulnia. A felépült campus előadótermeket, bentlakást, kantint, sportpályákat jelent, azaz mindent egy helyben. Jelenleg még több helyiségben kell oktatniuk Sepsiszentgyörgy az egyetem tanárainak, akik szeretnék, ha megkapnák a Mezőgazdasági Iskola összes épületeit. A hallgatók eddigi tanulmányi eredményei nagyon jók. 95 százalékuk tovább tanul vagy elhelyezkedik gazdasági munkakörökben. Idén új szakok is indulnak: a kereskedelem, turizmus és szolgáltatások gazdaságtana, valamint mezőgazdasági, élelmiszer- és környezetgazdaságtan. /Czompó János: Zöld út az egyetemépítésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./2006. július 18.
Hat osztálynyi üres hely maradt a magyar nyelven tanulók és bő három osztálynyi az ősztől román nyelvű képzésre vágyó kisérettségizettek számára Háromszék líceumaiban az első számítógépes elosztás szerint. A megyében meghirdetett 1596 líceumi, ezen belül 1092 magyar nyelvű kilencedik osztályban összesen 270 hely maradt üresen, ebből 172 a magyar tagozaton. Néhol már csak három-nyolc diákot várnak a teljes, 28 fős osztálylétszámhoz (a Mikó, Mikes, Bod Péter, Puskás Tivadar, Baróti Szabó Dávid líceumokban, a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi református kollégiumokban), de olyan is van, ahol csak egy-hét beiratkozót tartanak számon: itt valószínűleg nem is indulnak osztályok. Kézdivásárhelyen a Gábor Áron Iskolacsoportban három osztályra összesen négy jelentkező volt, és népszerűtlennek bizonyult a két sepsiszentgyörgyi líceumban meghirdetett környezetvédelmi osztály is. Sokkal több kamasz hiányzik a szakiskolákból: a megyében jelenleg 538 hely üres a magyar képzésben és 308 hely a románban. /(demeter): Kilencosztálynyi líceumi hely maradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./2006. július 18.
Péter Miklós lelkész-professzor, a teológiai tudományok doktora, nagyváradi egyetemi tanár a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy gyermekkorát Sepsiszentgyörgyön töltötte, majd Nagyváradra költöztek. Otthon érzi magát Budapesten, ahol a lánya él, Nagyváradon, ahol most tanít és Kolozsváron, ahol állandó lakhelye van. Református lelkész lett, Kolozsváron végezte a teológiát. 1956-ban fekete szalagot tűzött ki, amiért 14 évi kényszermunkára ítélték. Szabadulása után, amikor jelentkezett a hátralévő, hatéves késéssel letett második lelkészképesítő vizsgára, egy tanára így fogadta: na, tekergett eleget, ezután ne tekeregjen! A börtönből szabadult lelkészeket az egyházban is gyanakvással fogadták. Papp László /Nagyvárad/ püspöksége alatt nem is lehetett másként. A börtön egy darab történelem is volt. A régi magyar arisztokrácia néhány képviselőjével ismerkedett meg. Elsősorban gróf Tisza Györggyel, aki kiváló ismerője volt a 20. század magyar történelmének, bel- és külpolitikájának. /Fábián Tibor: Egy darab történelem. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 18./2006. július 20.
Jelenleg az ország negyedik legnagyobb magyar városa Sepsiszentgyörgy – Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad után, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Csíkszereda előtt. A 70 000-es és 34 000-es lélekszámot felölelő skálán a maga 46 000 magyarjával számottevő koncentrációt képvisel a város. Vajon tudatában vagyunk-e a ténynek, s képesek voltunk-e azt összefogássá és hatalommá, erővé és befolyássá, kultúrává és pénzzé, munkahellyé és életlehetőséggé változtatni? – kérdezte a lap munkatársa, B. Kovács András. /(b. kovács): Negyedik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./2006. július 24.
Kovászna megye szerteágazó testvéri kapcsolatokat ápol több magyarországi megyével is. A testvérmegyei kapcsolatok kézzelfogható eredményességét sokszor megkérdőjelezik, de – amint az Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének legutóbbi háromszéki látogatásakor kiderült – a dél-magyarországi megyék aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a Székelyföld versenyképes maradjon a jövő évi romániai EU-csatlakozás után. Baranya és Kovászna megye tavaly áprilisban, Pécsett írta alá a testvérviszonyt szentesítő dokumentumot. Átadják tapasztalataikat stratégiai és operatív programokhoz, pályázat-készítésekhez. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, az árkosi Európai Tanulmányok Központja létrehozását említette elsőként a testvérmegyei (ezen belül Baranyai) kapcsolatok sorában. A Baranya megyeiek adománya mellett a Pécsi Tudományegyetem biztosít oktatókat a központnál zajló képzésekhez. Áprilisban Egerben történt kapcsolatfelvétel kulturális, oktatási és művelődési szakemberek között. Májusban Sepsiszentgyörgyön és Egerben került sor Ki mit tud-típusú diákvetélkedőre. /Domokos Péter: Az együttműködés hozadéka. Gazdagítják Háromszéket a magyarországi testvérmegyékkel ápolt kapcsolatok.= Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2006. július 27.
A Színművészeti Egyetemen idén a színész szakra 19-en, a bábszínész szakra 15-en, a zenepedagógia szakra pedig 11-en jelentkeztek. A színész szakra 7 diák tandíjmentes és 5 diák tandíjas helyre jutott be. A bábszínész szakon öten a tandíjmentes és öten a tandíjas helyekre jutottak be. A zenepedagógia szakra 11-en jutottak be, a tandíjmentes helyeket hét, a tandíjas helyeket négy diák foglalta el. Kovács Levente professzor, a színművészeti egyetem magyar tagozatának dékánja kiemelte, az idei felvételi színvonala jó volt. A csíkszeredai jelentkezők számarányának növekedése összefügg a Csíki Játékszín sikeres évadjaival. Udvarhely az ODIF (Országos Diák-színjátszó Fesztivál) fellegvárának számít és a Vitéz Lelkek nevű csoport állandó forrása az újabb tehetségeknek. De a sepsiszentgyörgyi felvételizők folyamatos jelenléte is összefügg az ottani színház igen színvonalas működésével. Csökkent a marosvásárhelyi résztvevők száma, ez a színház és a közönség közötti válságos kapcsolat egyik következménye. Idén minden végzősüknek sikerült elhelyezkednie, voltak, akik Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely vagy Gyergyószentmiklós felé mentek. /Ferencz Melánia: Színvonalas felvételi a színművészeti egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./2006. július 29.
A sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány e héten nyolcadik alkalommal szervezte meg Kommandón a cigányfolklór-tábort. A táborlakók mintegy tíz országból érkeztek. A szászcsávási cigánytáncokat haladóknak Kiss István és Demeter Erika tanította, kezdőknek pedig Tőkés Zsolt és Kádár Kata. A talpalávalót a szászcsávási cigányzenekarok szolgáltatták. A tábori program keretében előadást tartott Orza Calin, Fazakas Gyula, dr. Pávai István és dr. Pozsony Ferenc. /Bodor János: Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2006. július 29.
A harminchatodik Bao-Bao-túrára indultak a napokban a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör tagjai, csángó és székelyföldi fiatalok. Az évente szervezett néprajzi és honismereti tábor ezúttal az Úz völgyében kezdődik. Kakas Zoltán, a nemerések vezetője elmondta: idén is tíz-tizenkét előadó beszél majd környezetvédelemről, helytörténetről, turistajelzést festenek, lesz etnobotanikai gyűjtés, továbbá frissítik korábban gyűjtött, népi hiedelemvilággal, vallási néprajzzal kapcsolatos anyagaikat. Az csinódi erdei iskolában a táborozók házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs, a létesítményt tető alá hozó Juniperus Egyesület vezetője. /(mol): Az Úz völgyében a nemerések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2006. július 29.
Vetró B. András szobrász kézdivásárhelyi műtermében dr. Rákossy Árpád, egyszer koncepciós perben, másodszor 1956-os ,,politikai bűnbeesés” miatt elítélt kétszeres jogászdoktor portrészobra készül. A szobrászművész több alkotása áll már köztereken. Többszöri felhívás ellenére egyetlen jogász, bíró, ügyvéd sem ajánlott fel egy árva garast sem a Rákossy-szoborra. 1956 felől nézvést a magyarság majdnem mártírsorsú férfiembere, aki az igazság és a magyarság szolgálatáért feláldozta életét, akinek a hátába a márianosztrai börtönben krisztusi keresztet hasítottak. Vannak viszont – nem jogászok -, akik úgy vélik: ,,miért magyarkodott annyit!?” Többek között egy Chicagóban élő felsőcsernátoni, egy kézdivásárhelyi nyugdíjas tanító adományozott a szoborra. – Rákossy Árpád az 1956-os forradalomban való részvételéért elítélt jogászok legjelesebbike. 1941-1947 között Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is ,,szolgált”. /(S. L.): Vetró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./2006. augusztus 1.
A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett székelyföldi biciklitúra az autonómia népszerűsítését szolgálja. A több mint egy hete tartó túrán a bicikliseket általában rokonszenvvel fogadták, de Marosvásárhelyen a rendőrség megakadályozta, hogy a városban megálljanak, és szórólapokat osztogassanak. A kerekező ifjakat a közlekedésrendészet és a közösségi rendőrség illetékesei várták a város határában. megtiltották a szórólapok osztogatását. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy előzőleg nem kértek engedélyt a szórólapok osztogatására. A rendőrök becsomagoltatták az „Autonómiát!” feliratukat, amelyet rendszerint két kerékpározó kifeszítve vitt a településeken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai campusában tartott sajtótájékoztató sem volt felhőtlen, a jelen lévő román sajtó részéről érzékelhető volt az ellenszenv. Sepsiszentgyörgyön Czimbalmos-Kozma Csaba RMDSZ-es alpolgármester, Antal Árpád RMDSZ-képviselő és Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke biciklizett együtt a MIT fiataljaival. A város bejáratánál mintegy 40 sepsiszentgyörgyi csatlakozott a kezdeményezőkhöz, majd „Autonómiát a Székelyföldnek!” kiáltásokkal vonultak végig a városon, és szórólapokat osztogattak a járókelőknek. Sándor Krisztina elmondta: erdélyi körútjuk során a legnépesebb és leglelkesebb fogadtatásban Sepsiszentgyörgyön részesültek. /Jánossy Alíz, Kovács Zsolt: Tiltott „autonómiabiciklizés”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./ A Maros megyei rendőrség szóvivője kijelentette: semmit nem tud az autonómiáért biciklizőkről. A közlekedésügyi osztályt vezető Viorel Cazan viszont elmondta: ő ragaszkodott a forgalmi szabályok betartatásához. – Zavarnák a forgalmat, nyilatkozta Cazan. /Szucher Ervin Livia Popa: A forgalmat zavarták a biciklisek? = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./2006. augusztus 1.
Rétyi Ödön sepsiszentgyörgyi helyi tanácsos kilépett az SZDP-ből azzal az indokkal, hogy nem létezik kommunikáció a párton belül. Rétyi Ödön az elmúlt évig a területi SZDP-szervezet alelnöki tisztségét töltötte be. 2004-ben az SZDP polgármesterjelöltje volt, és a második fordulóba jutott a jelenlegi polgármesterrel, Albert Álmossal együtt. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./2006. augusztus 1.
Az ÚMSZ most induló sorozatában olyanok emlékeznek a magyarországi 1956-os forradalom hatására, Erdélyben bekövetkezett eseményekre akik elszenvedték az akkori retorziót. Puskás Attilát huszonnyolc éves korában zárták börtönbe, amiért tanárként nyilvánosan rokonszenvezett az ötvenhatos budapesti szabadságharccal Csíkdánfalván. Ő még a szamosújvári börtönben is megemlékezett társaival március 15-ről, valamint október 23-ról. Puskás Attilát szabadulása után, 1964-től az 1989-es rendszerváltásig megfigyelés alatt tartotta a román állambiztonság. Letartóztatása Sántha Imre diák versesfüzetéhez kötődik. Az érettségi előtt álló iskolás fiú abbahagyta a tanulást, elment otthonról és Sepsiszentgyörgyön próbált új életet kezdeni. Maga mögött hagyott egy levelet, melyben elmagyarázta szüleinek, hogy ne keressék, mert az általa hátrahagyott, rendszernek nem tetsző írásai kellemetlenséget okoznának neki. Házkutatást tartottak Sántháéknál, és megtalálták a tanuló versesfüzetét. 1959 tavaszán tartóztattak le tanárokat és diákokat, rendszerellenes szervezkedés címén. Puskás Attilának megmutatták Sántha Imre verseit. Puskás Attila saját versét is felolvasta Október 23. címmel, éppen 1956. november 4-én, egy lakodalmon. Ezután gyász-szalagot viselt a meghalt forradalmárok emlékére. Másik „bűne” volt, hogy megkérte Lőrincz János társát: ne hagyja ki a tananyagból a magyarországi felkelésben szerepet vállalt irodalmárokat és költőket, mert részei a magyar irodalomnak. Puskást 1959. május 12-én letartóztatták, húsz év kényszermunkára ítélték, és további tíz évvel toldották meg szabadságvesztéses büntetését „tiltott iratok terjesztéséért”. Emlékezete szerint 1963 végén, 1964 elején a börtönben megindult a fegyencek átnevelése. Vasárnaponként önkéntes rabok ismertették „bűneiket” a román munkásállam ellen, megbánták ezeket, és megfogadták, hogy megváltoznak. A beismerőknek le kellett leplezniük azokat a cellatársaikat, akik a börtönben is folytatták korábbi tevékenységüket. Puskást édesanyja csak egyszer látogathatta meg. A közkegyelmi törvénynek köszönhetően 1964. augusztus 3-án szabadult. Feleségénél húzódott meg, aki elvesztette állását, amiért nem vált el Puskás bezárása után. Barátai, köztük Dankanits Ádám történész, pénzt és ruhaneműt gyűjtöttek a frissen szabadultnak. Puskás először munkásként kereste meg kenyerét, majd kereskedelmi áruszakértő volt 1971-ig, amikor végre sikerült végzettségének megfelelő állást kapnia. Ezután is évekig figyelte a Szekuritáté, követték, besúgókat próbáltak beszervezni környezetébe. /Domokos Péter: Erdélyi ötvenhatosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./2006. augusztus 2.
Kató Zoltán lemondása után ideiglenes igazgatót neveztek ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum élére, Vargha Mihályt, a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Galéria vezetőjét. Kató Zoltán azért nyújtotta be lemondását, mert az intézményben dolgozó szakemberek többsége elégedetlen volt az igazgató vezetési stílusával. A belső vizsgálat elmarasztalta Kató Zoltánt, és megállapította, hogy alkalmatlan az intézmény vezetésére. /Kovács Zsolt: Vargha Mihályt nevezték ki a Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes vezetőjévé. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./2006. augusztus 2.
Sepsiszentgyörgyön a Kórház utcai felüljáró körforgalmában a zöld sziget közepén ültetgetik vissza a kertészet munkásai a kitépett virágokat. Vandálok jártak itt – mondják. Felelőtlen emberek városszerte rombolnak és dúlnak, kitapossák a virágokat vagy kitépik tövestől, s szerteszórják. Mások meg éppenséggel lopnak, hét tuját loptak el egyetlen éjszaka alatt. /(vop): Vandálok városa (Sepsiszentgyörgy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./2006. augusztus 3.
Az elnéptelenedett erdélyi szász falvak templomaiból a székelyföldi templomokba kellene „átköltöztetni” az orgonákat – javasolta László Ferenc kolozsvári zenetörténész-professzor a székelyföldi orgonákról július közepén tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen. A zenetudós szerint így ezek megmenekülnének az enyészettől, az erdélyi magyar közösség pedig értékes kulturális örökséghez jutna. A szakmai beszélgetés kezdeményezője a Magyarországon élő, kolozsvári származású Barta Tibor volt. Az idegsebészként is dolgozó orgonaművész az orgonák szakavatott ismerőjeként a hetvenes évek óta járja a Székelyföldet, hogy megismerje az itt található, történelmi múltra visszatekintő orgonákat. Szerinte kedvező változás történt a rendszerváltás után a székelyföldi orgonák állapotának megőrzésében. Példaként említette a tusnádi és a csíkdánfalvi katolikus templomok orgonáinak rendkívül szép hangzását. Barta Tibor szerint koncertezésre alkalmas orgonák vannak Gyergyószentmiklóson, Csomafalván, Csíksomlyón, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Farkas-lakán, Csíkszentsimonban, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán. /Szász orgonák Székelyföldre? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2006. augusztus 5.
Vígh István közel száz, kétméteres és ennél magasabb, többnyire vegyes technikájú alkotásából nyílt kiállítás Debrecenben. A munkák ,,származási helye” a négy kontinens, ahol a művész megfordult és alkotott: Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Ausztrália. A kiállításon nagyszámú erdélyi, székelyföldi, illetve háromszéki ihletésű munka szerepel. A megnyitón a művész debreceni hívei mellett részt vett a Debrecenben 1927 óta működő nemzetközi Nyári Egyetem több mint harminc országból származó, háromszáz főnyi, magyar nyelvet tanuló hallgatója. Ez alkalomra jelent meg Vígh István 250 oldalas, Halmitól Debrecenig New Yorkon és Quean-beyan át című önéletrajzi albuma, amely a művész saját alkotásaival illusztrált önéletírását tartalmazza. A debreceni rendezvényt megelőzte a művész szülővárosában, a Szilágy megyei Halmiban, a településnek adományozott közel száz alkotás nemzetközi részvétellel szervezett megnyitója. Vígh István, az erdélyi alkotótáborok résztvevője és patrónusa, a sepsiszentgyörgyi színház egykori díszlet- és jelmeztervezője, a bibarcfalvi Szent László-falikép restaurálója, Sepsiszentgyörgy déli városkapujának tervezője és számos háromszéki tárgyú képzőművészeti alkotás szerzője augusztusban lesz 70 éves. /Sylvester Lajos: Vígh István debreceni kiállításai (Egy világvándor hazatér). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./2006. augusztus 7.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) rendezvényének köszönhetően három napig a színjátszás fellegvárának számított Vargyas. Az unitárius egyházközségekből 450 fiatal gyűlt össze az amatőr színjátszó-találkozóra. A gálaműsoron fellépett az ODFIE választmányából és az unitárius teológia hallgatóiból verbuválódott csapat is. A zsűri a sepsiszentgyörgyiek Csehov-feldolgozását találta a legjobb előadásnak, őket Várfalva-Sinfalva egyesített csapata és Torockó követte. /Hecser László: Amatőr színjátszó-találkozó – nem középiskolás fokon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./2006. augusztus 7.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna fürdőváros ötven cserkésze képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a Reformátusok V. Világtalálkozóján, akiket a szövetség országos elnöke, Gaál Sándor vezet. A világtalálkozó számos rendezvénye közül igen fontos szerepet tölt be a felvidéki Gombaszögön létrehozott nemzetközi cserkésztábor, amely augusztus 10. és 15. között tartja nyitva kapuit. Célja, hogy alkalmat teremtsen a különböző egykori magyar részek fiataljainak ismerkedésére, a jelenlevők megismerkednek Felvidék történelmi nevezetességeivel, az itt élő magyarság viharos történelmével. /(kisgyörgy): Háromszéki cserkészek a Reformátusok V. Világtalálkozóján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./