udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1994. december 15.
A Romániai Magyar Szó közölte Sütő András és Katona Ádám levélváltását. Ennek lényege: Sütő András szorgalmazta, hogy Orbán Balázs Székelyudvarhelyen felállítandó szobrára meghirdetett gyűjtésre befolyt pénzt utalják át a polgármesteri hivatalnak, a szobor költségeinek fedezésére. Sütő András nem fogadta el Katona Ádám érvelését, hogy az összeget könyvkiadásra kell fordítani. Ugyancsak nem ért egyet azzal, hogy Udvarhely megyét most vissza kell állítani, mert az egyetlen magyar várost is elrománosítanák, ezt jelzi Csíkszerda és Sepsiszentgyörgy példája is. Mindezek miatt Sütő András lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteltbeli elnöki tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1994. december 15.
A Romániai Magyar Szó közölte Sütő András és Katona Ádám levélváltását. Ennek lényege: Sütő András szorgalmazta, hogy Orbán Balázs Székelyudvarhelyen felállítandó szobrára meghirdetett gyűjtésre befolyt pénzt utalják át a polgármesteri hivatalnak, a szobor költségeinek fedezésére. Sütő András nem fogadta el Katona Ádám érvelését, hogy az összeget könyvkiadásra kell fordítani. Ugyancsak nem ért egyet azzal, hogy Udvarhely megyét most vissza kell állítani, mert az egyetlen magyar várost is elrománosítanák, ezt jelzi Csíkszerda és Sepsiszentgyörgy példája is. Mindezek miatt Sütő András lemondott az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület tiszteltbeli elnöki tisztségéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1994. december 17.
Dec. 17-én tartotta Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlését. A beszámolót Gazda István leköszönő elnök tartotta. Puskás Bálint jogászt választották elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató 435. sz., dec. 19./ 1994. december 17.
Dec. 17-én tartotta Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki RMDSZ-szervezet tisztújító közgyűlését. A beszámolót Gazda István leköszönő elnök tartotta. Puskás Bálint jogászt választották elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató 435. sz., dec. 19./ 1994. december 17.
Magyari Lajos 1989 után először adott ki új verseskötetet Út az alkonyatban címmel, ezzel a könyvvel jelentkezik a nyilvánosság előtt a Sepsiszentgyörgyön megalakult új kiadó, a Bon Ami. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./1994. december 17.
Magyari Lajos 1989 után először adott ki új verseskötetet Út az alkonyatban címmel, ezzel a könyvvel jelentkezik a nyilvánosság előtt a Sepsiszentgyörgyön megalakult új kiadó, a Bon Ami. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./1994. december 23.
A székely tömb megbontását, a románok tömeges betelepítését szemlélteti Sepsiszentgyörgy nemzetiségi összetételének változása. 1966-ban a 22 058 lakosú város 86 %-a /19 000 fő/ volt magyar, 12,3 %-a /2613 fő/ román. 1977-ben a 40 800 lakost számláló város 82,6 %-a /33 700/ volt magyar és 14,8 %-a /6 060/ román, 1992-re a város lakossága 68 359 főre nőtt, a magyarok aránya 73 %-ra csökkent /52 000/, a románoké 23,4 %-ra növekedett /16 000 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1994. december 23.
A székely tömb megbontását, a románok tömeges betelepítését szemlélteti Sepsiszentgyörgy nemzetiségi összetételének változása. 1966-ban a 22 058 lakosú város 86 %-a /19 000 fő/ volt magyar, 12,3 %-a /2613 fő/ román. 1977-ben a 40 800 lakost számláló város 82,6 %-a /33 700/ volt magyar és 14,8 %-a /6 060/ román, 1992-re a város lakossága 68 359 főre nőtt, a magyarok aránya 73 %-ra csökkent /52 000/, a románoké 23,4 %-ra növekedett /16 000 fő/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1994. december folyamán
Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./1994. december folyamán
Horváth Antal luizikalugeri születésű pap /Csíkszentdomokoson katolikus plébános/ hosszú évek munkájával román nyelvű szöveggyűjteményt állított össze, amelyet Sepsiszentgyörgyön adtak ki /Stramosii catolicor din Moldova, Trisedes Press, Sfintu Gheorghe, 1994./ A címe magyarul: A moldvai katolikusok ősei. Könyvével azt bizonyította, hogy Moldva katolikusai nem elmagyarosodott románok, hanem őseik földjén élő magyarok. A szöveggyűjteményben kilencvenkét időrendbe sorolt szemelvény sorakozik, ismertette a könyvet Mezey László Miklós. /Honismeret, 6. sz./1996. január 4.
Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./ 1996. január 4.
Sylvester Lajos Raffay Ernő múlt évi, a Magyar Nemzet 1995. dec. 6-i számában megjelent írásából idéz: "Semmi jele annak, hogy Románia 77 éve tartó nemzetiségi politikája gyökeresen megváltozna, Magyarország tehát az erdélyi /és moldvai/ magyarság létének veszélyeztetése miatt is föl kellene vesse Erdély tisztességes területi megoszlásának kérdését. Természetesen békés úton, nemzetközi ellenőrzés mellett. Ha létezik román-magyar történelmi megbékélés, az csak ezen a nyomvonalon képzelhető el." A megbékéléssel kapcsolatban a román álláspont az általánosságok szintjén mozog, mint mindig, nem tartalmaz jogi garanciát a kisebbség védelmére. A román gyakorlat a múltban is ez volt. Elég a második világháború utáni párizsi békeszerződés előtti időre gondolni: "a kisebbségi jogok milyen pazar kínálatát tették ki a politikai piacra", volt Nemzetiségi Statútum, Bolyai Tudományegyetem, voltak iskolák. - A trianoni tákolmányok mindenhol összeomlottak." Jobb volna, ha a román hatalom nem ódzkodna az autonómia, a kolozsvári konzulátus és az egyetemek visszaállításától, mert ha sokat farigcsálják a jogokat, az a hazai magyar emberekben másfajta gerjedelmeket ébreszt. "Kérni fogja a részt az egészből. Mi a mostani követeléseinkkel az egészet akarjuk együtt tartani. De ha részkérelmeinket is sokallják, akkor mondják meg mások, mit tegyünk, hogyan rendezzük közös dolgainkat?" /Sylvester Lajos: Lehetséges-e a megbékélés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./ 1996. január 4.
Romániában a külföldi tőkebefektetések összege 1990. március 20-a és 1995. dec. 31-e között 1,597 milliárd dollár, közölte a Román Fejlesztési Ügynökség /ARD/. Az említett időszakban 49 243 külföldi befektetőt jegyeztek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./1996. január 4.
Romániában a külföldi tőkebefektetések összege 1990. március 20-a és 1995. dec. 31-e között 1,597 milliárd dollár, közölte a Román Fejlesztési Ügynökség /ARD/. Az említett időszakban 49 243 külföldi befektetőt jegyeztek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./1996. január 4.
Az anyaországi zsámbéki művelődési központ, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége, a Jádzó Társaság, kézdivásárhelyi művelődési ház és a Molnár Józsiás Közművelési Egyesület szervezésében jan. 3-7-e között Fortyogófürdőn immár harmadik alkalommal országos színész és rendezői tanfolyamot szerveznek. Az előző két alkalomtól eltérően az idei színészképzéssel is bővül. Magyarországi előadók érkeztek a tanfolyamra, melyen 50-60 résztvevőre számítanak. Folytatása nyáron Zsámbékon lesz, majd jövő télen ismét Fortyogófürdőn. Tavasszal rendezik meg Kézdivásárhelyen a Színházi Napokat. - A Jádzó Társaság hivatalosan bejegyzett jogi személy, a romániai amatőr színjátszás egyetlen hivatalos képviselője, központja Sepsiszentgyörgyön van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4., 5./ 1996. január 4.
Az anyaországi zsámbéki művelődési központ, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Szövetsége, a Jádzó Társaság, kézdivásárhelyi művelődési ház és a Molnár Józsiás Közművelési Egyesület szervezésében jan. 3-7-e között Fortyogófürdőn immár harmadik alkalommal országos színész és rendezői tanfolyamot szerveznek. Az előző két alkalomtól eltérően az idei színészképzéssel is bővül. Magyarországi előadók érkeztek a tanfolyamra, melyen 50-60 résztvevőre számítanak. Folytatása nyáron Zsámbékon lesz, majd jövő télen ismét Fortyogófürdőn. Tavasszal rendezik meg Kézdivásárhelyen a Színházi Napokat. - A Jádzó Társaság hivatalosan bejegyzett jogi személy, a romániai amatőr színjátszás egyetlen hivatalos képviselője, központja Sepsiszentgyörgyön van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4., 5./ 1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ 1996. január 17.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa jan. 16-án Brassóba látogatott, majd Sepsiszentgyörgyre érkezett, ahol a megyei prefektus az RMDSZ-t támadta, miközben a kisebbségek példa nélküli jogait emlegette, ezután Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök arról tájékoztatta a vendéget, hogy az oktatási törvény az anyanyelv elsorvasztását szolgálja és diszkriminatív. A főbiztos tárgyalt a megye RMDSZ-vezetőivel. A megbeszélésen jelen voltak az RMDSZ Brassó megyei vezetői is, akikkel a főbiztos Brassóban külön nem találkozott. A Brassó megyeiek szóvá tették a brassói Áprily Líceum ügyét is. Jan. 17-én Stoel a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskolát kereste fel, Kézdivásárhelyen pedig a Gábor Áron Szakközépiskolát és a Nagy Mózes Líceumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./ 1996. január 18.
Kállai László fiatal magyar újságíró, pályafutását Az Erdélyi Naplónál és az Orient Expressznél kezdte, jelenleg a bukaresti Ziua román napilap "magyar szakértője, aki rosszindulatú cikkekben ír az RMDSZ-ről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./1996. január 18.
Kállai László fiatal magyar újságíró, pályafutását Az Erdélyi Naplónál és az Orient Expressznél kezdte, jelenleg a bukaresti Ziua román napilap "magyar szakértője, aki rosszindulatú cikkekben ír az RMDSZ-ről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./1996. január 22.
Decemberben jelentette meg néprajzi sorozatának második kötetét a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó, szintén Albert Ernő tollából, Rigó és madár címen, benne két gyimesbükki parasztember beszél életéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./1996. január 22.
Decemberben jelentette meg néprajzi sorozatának második kötetét a sepsiszentgyörgyi Bon Ami Kiadó, szintén Albert Ernő tollából, Rigó és madár címen, benne két gyimesbükki parasztember beszél életéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./1996. január 25.
Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceumban 1995 őszén harmadik évébe lépett a katolikus szemináriumi tagozat. Pál Ferenc, a líceum igazgatója szerint több segítséget igényelne az érsekségtől ez a tagozat, vonzóbbá kellene tenni. Az 1995/96-os tanévre már nem tellett egy osztályra, csupán egy 13-as létszámú csoportra. Ez egyes években 20, 24, majd 13 fővel indultak az osztályok, ismertette helyzetüket Szabó Lajos esperes-plébános, a katolikus tagozat osztályfőnöke és vezetője. Kézdivásárhelyen 300 esztendős múltja van a katolikus oktatásnak, de csak 1995-ben indult újra a katolikus tagozat, 30 tanulóval. /Kisgyörgy Zoltán: Katolikus felekezeti osztályok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./1996. január 25.
Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Líceumban 1995 őszén harmadik évébe lépett a katolikus szemináriumi tagozat. Pál Ferenc, a líceum igazgatója szerint több segítséget igényelne az érsekségtől ez a tagozat, vonzóbbá kellene tenni. Az 1995/96-os tanévre már nem tellett egy osztályra, csupán egy 13-as létszámú csoportra. Ez egyes években 20, 24, majd 13 fővel indultak az osztályok, ismertette helyzetüket Szabó Lajos esperes-plébános, a katolikus tagozat osztályfőnöke és vezetője. Kézdivásárhelyen 300 esztendős múltja van a katolikus oktatásnak, de csak 1995-ben indult újra a katolikus tagozat, 30 tanulóval. /Kisgyörgy Zoltán: Katolikus felekezeti osztályok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./1996. január 25.
Romániában 1990-ben javult a helyzet, nőtt az egy főre eső húsfogyasztás, elérte a 61 kilogrammot, ez viszont 1994-re 45,5-re, 1995-re 30,5-re esett vissza, a tojásfogyasztás 1990-ben 246 darab volt fejenként, 1994-ben már csak 190, azóta tovább csökkent. 1990-ben 3038 kalória értékű táplálékot fogyasztott az átlagpolgár, 1994-ben 2872-t, 1995-ben mindössze 2000 kalóriát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./1996. január 25.
Romániában 1990-ben javult a helyzet, nőtt az egy főre eső húsfogyasztás, elérte a 61 kilogrammot, ez viszont 1994-re 45,5-re, 1995-re 30,5-re esett vissza, a tojásfogyasztás 1990-ben 246 darab volt fejenként, 1994-ben már csak 190, azóta tovább csökkent. 1990-ben 3038 kalória értékű táplálékot fogyasztott az átlagpolgár, 1994-ben 2872-t, 1995-ben mindössze 2000 kalóriát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./1996. január 25.
Az országban törvény tiltja a fasiszta pártok újjáélesztését, ennek ellenére az egyik legionárius csoport, a Horia Sima-fészek sajtóértekezletére még a titkosszolgálatot /SRI/ is meghívták. Azt próbálták elhitetni a hallgatósággal, hogy az 55 évvel ezelőtti bukaresti zsidóellenes pogromot, a hírhedt vérengzést nem elődeik, hanem a szovjet NKVD szervezte és hajtotta végre. Szerintük Nicolae Iorgát is ők ölték meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./ 1996. január 25.
Az országban törvény tiltja a fasiszta pártok újjáélesztését, ennek ellenére az egyik legionárius csoport, a Horia Sima-fészek sajtóértekezletére még a titkosszolgálatot /SRI/ is meghívták. Azt próbálták elhitetni a hallgatósággal, hogy az 55 évvel ezelőtti bukaresti zsidóellenes pogromot, a hírhedt vérengzést nem elődeik, hanem a szovjet NKVD szervezte és hajtotta végre. Szerintük Nicolae Iorgát is ők ölték meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./