udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3701
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 3691-3701
Helymutató:
Sepsiszentgyörgy
1996. március 19.
Én sohasem gondoltam, hogy valamelyik platformnak vagy csoportosulásnak letéteményese kellene legyek - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök abban az interjúban, amelyet Benkő Levente készített vele. Azt kifogásolja, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök nem tartja szükségesnek a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatban a konzultációt. Az RMDSZ-nek együtt kell maradnia, de a személyeknek nem muszáj, ez a szervezet nem személyekre épül. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./1996. március 19.
Én sohasem gondoltam, hogy valamelyik platformnak vagy csoportosulásnak letéteményese kellene legyek - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök abban az interjúban, amelyet Benkő Levente készített vele. Azt kifogásolja, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök nem tartja szükségesnek a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatban a konzultációt. Az RMDSZ-nek együtt kell maradnia, de a személyeknek nem muszáj, ez a szervezet nem személyekre épül. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./1996. március 19.
Márc. 9-én tartotta Sepsiszentgyörgyön idei első közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, melynek 32 amatőr csoport tagja van. Szabó Szende egyesületi elnök beszámolt téli, Fortyogófürdőn tartott amatőr rendezői és színészképző tanfolyamról, melyen bukaresti és magyarországi rendezők tartottak előadásokat. Elmondta, hogy a tavaszi Kézdivásárhelyi Színházi Napokra eddig 13 csoport jelentkezett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./1996. március 19.
Márc. 9-én tartotta Sepsiszentgyörgyön idei első közgyűlését a Jádzó Társaság, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete, melynek 32 amatőr csoport tagja van. Szabó Szende egyesületi elnök beszámolt téli, Fortyogófürdőn tartott amatőr rendezői és színészképző tanfolyamról, melyen bukaresti és magyarországi rendezők tartottak előadásokat. Elmondta, hogy a tavaszi Kézdivásárhelyi Színházi Napokra eddig 13 csoport jelentkezett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./1996. március 21.
Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 21.
Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./1996. március 22.
Az üzletembereknek szánt Pénz és Piac /Sepsiszentgyörgy/ márc. 8-22-i száma közölte, hogy a magánszféra részaránya a gazdasági életben 1994 végén a következő volt: Cseh Köztársaságban 60 %, Lengyelországban 55 %, Magyarországon 55 %, Romániában 30 % és Ukrajnában 5 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./1996. március 22.
Az üzletembereknek szánt Pénz és Piac /Sepsiszentgyörgy/ márc. 8-22-i száma közölte, hogy a magánszféra részaránya a gazdasági életben 1994 végén a következő volt: Cseh Köztársaságban 60 %, Lengyelországban 55 %, Magyarországon 55 %, Romániában 30 % és Ukrajnában 5 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./1996. március 23.
Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./1996. március 23.
Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./1996. március 27.
Szabó Bojta, az 1991-ben alakult Castrum Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója nyilatkozott. Első kötetük Szentimrei Jenő Verses magyar krónikája volt, amely a magyar történelem nagyjairól, az erdélyi fejedelmekről, a hősökről szólt. Nagyvárad 800 éves évfordulójára adták ki Szánthó János mérnök tanulmányait a város épületeiről Szent László városa - Nagyvárad címmel. Az Isten kezében /1992/ romániai magyar költők istenes verseit tartalmazta, ez már a harmadik kiadást is megérte, összesen 17 200 példányban. A Hazahív a hűség kötetben romániai magyar költőknek a szülőföldről való vallomásai sorakoznak. Ez már a második kiadásánál tart. A millecentenárium alkalmából tervezik a Versekben tündöklő Erdély kétkötetes antológia megjelentetését, amelyben Erdélyhez kapcsolódó versek szerepelnek, a népköltészettől 1919-ig, illetve 1919-től napjainkig. A köteteket Lisztóczky László, az egri tanárképző főiskola tanára állította össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./1996. március 27.
Szabó Bojta, az 1991-ben alakult Castrum Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója nyilatkozott. Első kötetük Szentimrei Jenő Verses magyar krónikája volt, amely a magyar történelem nagyjairól, az erdélyi fejedelmekről, a hősökről szólt. Nagyvárad 800 éves évfordulójára adták ki Szánthó János mérnök tanulmányait a város épületeiről Szent László városa - Nagyvárad címmel. Az Isten kezében /1992/ romániai magyar költők istenes verseit tartalmazta, ez már a harmadik kiadást is megérte, összesen 17 200 példányban. A Hazahív a hűség kötetben romániai magyar költőknek a szülőföldről való vallomásai sorakoznak. Ez már a második kiadásánál tart. A millecentenárium alkalmából tervezik a Versekben tündöklő Erdély kétkötetes antológia megjelentetését, amelyben Erdélyhez kapcsolódó versek szerepelnek, a népköltészettől 1919-ig, illetve 1919-től napjainkig. A köteteket Lisztóczky László, az egri tanárképző főiskola tanára állította össze. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 27./1996. március 29.
Márc. 29-én tartják Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék magiszter- és doktorjelöltjeinek konferenciáját. A konferencián szereplő előadások /dolgozatok/ címeit olvashatjuk a lapban. Ezek között van például Gábor Csilla /Kolozsvár/: Idézetek prózapoétikája /Káldi forráskezelésének kérdései/, Bálint Annamária: Magyar pokoljárók a XIV-XV. században, Egyed Emese /Kolozsvár/: Barcsay levelei Orczy Lőrinchez, Plettl Rita: Széchenyi Önismeretének szerkezeti kérdései, Végh Balázs: Konkrétum és absztrakció, avagy a kisebbségi irodalom elmélete, TapodiZsuzsa /Sepsiszentgyörgy-Bukarest/: Kritikai elváráshorizontok a második világháború utáni erdélyi irodalomban, Lázok János /Marosvásárhely/: A hetvenes évek Sütő-drámájának világképe. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 1996. március 29.
Márc. 29-én tartják Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék magiszter- és doktorjelöltjeinek konferenciáját. A konferencián szereplő előadások /dolgozatok/ címeit olvashatjuk a lapban. Ezek között van például Gábor Csilla /Kolozsvár/: Idézetek prózapoétikája /Káldi forráskezelésének kérdései/, Bálint Annamária: Magyar pokoljárók a XIV-XV. században, Egyed Emese /Kolozsvár/: Barcsay levelei Orczy Lőrinchez, Plettl Rita: Széchenyi Önismeretének szerkezeti kérdései, Végh Balázs: Konkrétum és absztrakció, avagy a kisebbségi irodalom elmélete, TapodiZsuzsa /Sepsiszentgyörgy-Bukarest/: Kritikai elváráshorizontok a második világháború utáni erdélyi irodalomban, Lázok János /Marosvásárhely/: A hetvenes évek Sütő-drámájának világképe. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ 1996. április 2.
Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ 1996. április 2.
Zsúfolt programot bonyolítottak le az RMDSZ-szenátorok: kihelyezett, nyilvános frakcióüléseket tartottak Kézdivásárhelyen, Baróton, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Megállapíthatták, hogy öt év óta él a földtörvény, azonban a tulajdonba való visszahelyezést még mindig nem oldották meg, alkalmazása egyre kilátástalanabb. A veteránoknak, volt hadifoglyoknak, meghurcoltaknak körömszakadtáig kell harcolniuk, az RMDSZ parlamenti képviseletével együtt, hogy jogaiknak érvényt szerezzenek. Súlyos probléma az anyanyelvi oktatás, ötszázezer fő aláírásával erősítette meg az RMDSZ oktatási törvénytervezetét, mégsem tárgyalták. A lakosságot aggasztja a magyarellenes rágalomhadjárat a médiában, a tévé egyes adásaiban /katonai adás, szellemi élet stb./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ 1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./1996. április 4.
Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet1996. április 4.
Hány magyar állt fel csalódottan és elkeseredetten a világ nagy könyvtáraiban, Londonban, New Yorkban! Erdélyből kerestek volna hiteles dokumentumokat vitáikhoz, vagy éppen csak kíváncsiak voltak arra, hogy a nemzetközi tudományos közvélemény mennyire tájékozott az erdélyi magyarság, egyáltalán a magyar nemzet történelméről -írja Beke György, majd folytatja: a könyvtárakban rengeteg könyv van Erdélyről, de magyar szerzőt alig. Mindegyik ugyanazt ismétli: Erdély őslakói a románok, a magyarok ezer évig elnyomták a románokat, majd a románok legyőzték a magyar megszállókat és 1918-ban önerejükből saját hazájuk uraivá lettek...Most azonban megtört a csend, Budapesten létrehozták a Kisebbségvédelmi Egyesületet, ügyvezető elnöke Kovács Péter miskolci egyetemi tanár. Két kiadványukat bemutatták első sajtótájékoztatójukon. Az első a felvidéki magyarság nyelvi elnyomatását mutatja be: The Slovak State Language Law and the Minorities, vagyis: A szlovák államnyelvi törvény és a kisebbségek A kötet közli az 1995-ben megszavazott és 1997-ben életbe lépő nyelvtörvényt, a hivatalos indoklást és az 1995. novemberi parlamenti fölszólalásokat. Összehasonlítás következik: mit mond a nyelvtörvény, mi áll az alkotmányban, az elfogadott alapszerződésben, továbbá a kisebbségi keretegyezményben, az ET 1201-es ajánlásában. A második kiadvány a román oktatási törvényt mutatja be /The Romanian Law on Education/, alcíme: Kritikai megközelítés a kisebbségek szempontjából. Közli a törvény szövegét, majd ezt bemutatja az 1978-as, illetve az 1993-as tanügyi törvények tükrében. A kisebbségi jogok zsugorítása szembeszökő. Mindkét füzet mellékleteket is tartalmaz. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Előzmény: 587. sz. jegyzet1996. április 4.
Beke György Magyar áfium /Püski, Budapest, 1995/ című könyvének témáját az alcíme jelzi: Trianon fogságában. A szerző Budapesten megismerte a román történelemre vonatkozó dokumentumokat. Ennek köszönhetően megváltoztatta azt az értékelést, hogy az osztrákok eszközként használták fel az erdélyi románságot a szabadságharc leverésére. "A dunai fejedelemségek románjai testvéreiket vak féltékenységgel lázították a magyarok ellen" - írta annak idején Teleki László. Moldva és Havasalföld értelmiségi körei az osztrákokkal egyeztetve alakították ki politikájukat a magyar szabadságharccal szemben. A románság szívós tudatossággal készült a Dnyeszter és a Tisza közti régiók megszerzésére, addig a magyar nemzetet készületlenül érte Trianon traumája. Beke a második Trianon előkészítésében a Magyar Népi Szövetség gyászos szerepét is feltárta /százas bizottság marosvásárhelyi ülése, 1945 novembere/. Beke dr. Takács Lajost és Bányai Lászlót nemzetgyalázó kollaboránsoknak minősítette. Egyetlen példa: Bányai ügyködése révén Észak-Erdélyben 481 "háborús bűnöst" ítéltek el, ebből 100 halálos ítélet, 16 életfogytiglan. Az elítéltek közül 372 magyar, 83 német és 26 román. Ez a szám - az ország lakosságát figyelembe véve - hússzorosa a dél-erdélyi, moldvai és havasalföldi elítélteknek. Dr. Petru Groza alakját is más színben tüntette fel: asszisztált Márton Áron elítélésénél, hagyta, hogy volt barátai /Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár/ börtönbe kerüljenek. /Sylvester Lajos: Egy szókimondó könyv. Magyar áfium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ 1996. április 4.
Beke György Magyar áfium /Püski, Budapest, 1995/ című könyvének témáját az alcíme jelzi: Trianon fogságában. A szerző Budapesten megismerte a román történelemre vonatkozó dokumentumokat. Ennek köszönhetően megváltoztatta azt az értékelést, hogy az osztrákok eszközként használták fel az erdélyi románságot a szabadságharc leverésére. "A dunai fejedelemségek románjai testvéreiket vak féltékenységgel lázították a magyarok ellen" - írta annak idején Teleki László. Moldva és Havasalföld értelmiségi körei az osztrákokkal egyeztetve alakították ki politikájukat a magyar szabadságharccal szemben. A románság szívós tudatossággal készült a Dnyeszter és a Tisza közti régiók megszerzésére, addig a magyar nemzetet készületlenül érte Trianon traumája. Beke a második Trianon előkészítésében a Magyar Népi Szövetség gyászos szerepét is feltárta /százas bizottság marosvásárhelyi ülése, 1945 novembere/. Beke dr. Takács Lajost és Bányai Lászlót nemzetgyalázó kollaboránsoknak minősítette. Egyetlen példa: Bányai ügyködése révén Észak-Erdélyben 481 "háborús bűnöst" ítéltek el, ebből 100 halálos ítélet, 16 életfogytiglan. Az elítéltek közül 372 magyar, 83 német és 26 román. Ez a szám - az ország lakosságát figyelembe véve - hússzorosa a dél-erdélyi, moldvai és havasalföldi elítélteknek. Dr. Petru Groza alakját is más színben tüntette fel: asszisztált Márton Áron elítélésénél, hagyta, hogy volt barátai /Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár/ börtönbe kerüljenek. /Sylvester Lajos: Egy szókimondó könyv. Magyar áfium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ 1996. április 10.
A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ 1996. április 10.
A csíkszeredai Corvina Könyvesház heti rendezvényei országszerte ismertek, írókat, költőket hívnak meg. Fő tevékenységük a könyvkereskedés, magas áron minőségi készletet biztosítanak, adott tájékoztatást Bencze Tibor igazgató. Az Officina Nova, a Corvina Kiadó, az Európa, a Századvég, a Kossuth Kiadó és más budapesti kiadók könyveit terjesztik, de az erdélyi magyar kiadókkal is kapcsolatban vannak, elsősorban a Kriterion, a Polisz és a Mentor Kiadóval, ezek adják a romániai magyar könyvkiadás 60-70 százalékát. Üzleteik vannak még Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön. Mindhárom boltjukban antikvár részleg is van, le lehet ülni böngészgetni. Kiadói tevékenységük másodlagos. Első kiadványuk Gyöngyösi János Székely templomerődök című munkájának kézzel írott változta volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./ 1996. április 10.
Sepsiszentgyörgyön máj. 11-én mutatják be Sylvester Lajos-Buglya Sándor Úz-völgyi hegyomlás /A székely határőrség második világháborús krónikája/ című dokumentumfilmjét és az eseményeket továbbgörgető azonos című regényét. A könyv a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek sorozatban jelentet meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./ Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomás. /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/, Kaláka könyvek sorozat. Előszót Farkas Árpád írt a könyvhöz, melyben a szerző emléket állított az 1944 augusztusában, a román fordulat után az Úz völgyében hadállásukat megőrző honvédszázadok és a székely határőrség pusztulásának. A túlélők beszélnek erről az időszakról, amelyről hallgatni kellett évtizedeken át. "Könnyeinket visszafojtva kaparjuk elő porladó múltunk maradékait" - kezdte könyvét Sylvester Lajos.1996. április 10.
Sepsiszentgyörgyön máj. 11-én mutatják be Sylvester Lajos-Buglya Sándor Úz-völgyi hegyomlás /A székely határőrség második világháborús krónikája/ című dokumentumfilmjét és az eseményeket továbbgörgető azonos című regényét. A könyv a sepsiszentgyörgyi Kaláka Könyvek sorozatban jelentet meg. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./ Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomás. /H-Press Kft, Sepsiszentgyörgy, 1996/, Kaláka könyvek sorozat. Előszót Farkas Árpád írt a könyvhöz, melyben a szerző emléket állított az 1944 augusztusában, a román fordulat után az Úz völgyében hadállásukat megőrző honvédszázadok és a székely határőrség pusztulásának. A túlélők beszélnek erről az időszakról, amelyről hallgatni kellett évtizedeken át. "Könnyeinket visszafojtva kaparjuk elő porladó múltunk maradékait" - kezdte könyvét Sylvester Lajos.1996. április 12.
Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./1996. április 12.
Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./1996. április 19.
Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé.1996. április 19.
Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé.