udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
397
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 391-397
Helymutató:
Strasbourg
1993. szeptember 30.
Az RMDSZ közleményben foglalt állást Románia Európa Tanácsba történt felvételéről. Az RMDSZ szerint ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdés rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. Az RMDSZ megelégedéssel nyugtázta, hogy a többpontos feltételrendszer nagyrészt megegyezik az RMDSZ által az ET-hez eljuttatott memorandumának kitételeivel. Az RMDSZ ismételten sürgette a magyar-román kerekasztal összehívását. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az RMDSZ a strasbourgi döntésről. = Magyar Hírlap, szept. 30./1993. szeptember 30.
Azután, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megszavazta Románia felvételét, a BBC román adásának nyilatkozott Frunda György szenátor, aki részt vett az ET ülésén. Kifejtette: első ízben fordul elő, hogy az ET ennyi feltételt szabjon egy felvett országnak. Frunda elégedett a döntéssel, a Halloven-féle monitorizálási eljárással. /(cseke): Frunda György szerint Strasbourgban Románia jövője kapott bizalmat. = Magyar Nemzet, szept. 30./1993. október 2.
A szenátus elfogadta Románia ET-felvételéről a beterjesztett egymondatos törvényjavaslatot, miszerint Románia "elfogadja az ET szabályzatát." A ratifikálás során a kormánypártot, a Társadalmi Demokrácia Pártját képviselő Ioan Solcanu a Románia felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Ezt a nézetét támogatta a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt. A Strasbourgból hazaérkezett Adrian Nastase, a parlament képviselőházának elnöke is úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Romániában. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke túlzottnak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltételeket. /Bogdán Tibor, Bukarest: túlzott az ET. = Magyar Hírlap, okt. 2./1993. október 20.
Telegdy Álmos felidézte a neptuni találkozások történetét. Frunda György, Tokay György és Borbély László előzetes egyeztetés nélkül találkozott a hatalom képviselőivel és egyezkedett velük. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptemberi ülésén a neptuniak akcióját nem tartotta összeegyeztethetőnek az RMDSZ által elfogadott Kolozsvári Nyilatkozattal. A személyi következtetéseket azonban az SZKT nem szavazta meg. A neptuniak lemondhattak volna, ezzel szemben Frunda képviseli az RMDSZ-t Strasbourgban, Tokay György az EBEÉ-n, Borbély László pedig az Európa Parlamentben. A hatalom nem mumus, akitől félni kell, nyilatkozta Tokay György. A zetelaki és oroszhegyi székelyek elítélése, a marosvásárhelyi márciusi vérengzés, Funar büntetlenül maradt cselekedetei és a magyarellenes rágalomhadjárat mind azt mutatja, hogy a hatalom nem mumus, tette hozzá Telegdy Álmos. Három év után lojalitást feltételezni a kormánytól nem vall politikai éleslátásra. /Telegdy Álmos: Hibátlan hibásak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Telegdy Álmos egyike azoknak a fiataloknak, akik már 1988-ban Tőkés László mellé álltak. Azok közé tartozik, akiket a Ceuasescu-pribékek megkínoztak. 1993. október 25.
Az Orient Expressz közölte a Nastase-Frunda levélváltást. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke Frunda Györgyhöz írt levelében leszögezte, hogy Strasbourgban az ET rendezte a sajtóértekezletét, ahol ő a parlament nevében beszélt, Frunda viszont titkos szóvivője egy olyan dokumentumnak, amelyet Románia valamennyi testülete elmarasztalt. Frunda György szenátor helyesbítette Nastase állításait: a sajtóértekezletet a román fél szervezte. Nastase az RMDSZ memorandumára célzott, amelyet Markó Béla RMDSZ-elnök adott át az ET főtitkárának, a memorandum szövegét közölte a Romániai Magyar Szó, titokról nincs szó. /Parlamenti levelezés. = Orient Expressz (Bukarest), okt. 25-31./1993. november 5.
1994-ben meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, olvasható az ET Strasbourgban nov. 4-én megtartott külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozatában. A külügyminiszterek tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter szorgalmazta, hogy a kisebbségi keretegyezmény kidolgozásába a tagországok vonják be saját kisebbségeiket is. Ugyanezen ülésen történt Románia ünnepélyes ET-beiktatása. Melescanu külügyminiszter Románia elégedettségét fejezte is, hogy beléphetett az európai nagy családba. /Európa Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7., Az ET külügyminiszteri tanácsülése Strasbourgban. = Magyar Hírlap, nov. 5./1993. november 6.
Jeszenszky Géza külügyminisztert a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal meghívta a város szülöttének, Turóczy Józsefnek, az ágyúöntő Gábor Áron társának emlékét megörökítő szobrának avatására. Melescanu külügyminiszter csak nov. 6-án este érkezik haza Strasbourgból, így nem találkozik a Székelyföldre látogató Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. /Jeszenszky Géza Székelyföldön. = Pesti Hírlap, nov. 6./1993. november 26.
Kincses Előd beadvánnyal fordul a strasbourgi emberi jogok európai bíróságához, mert az ellene indított és be nem fejezett nyomozás miatt nem térhet vissza szülővárosába, Marosvásárhelyre. /Kincses Előd Strasbourghoz fordul. = Népszabadság, nov. 26./1994. január 27.
Az amerikai körúton levő Frunda Györgyöt Borbély Imre RMDSZ-képviselő képviselte az Európa Tanács /ET/ közgyűlésén. Borbély Imre jan. 24-én találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával, majd jan. 25-én felszólalt Strasbourgban, az ET közgyűlésén. A délszláv menekültproblémával foglakozva kitért a romániai magyarság problémáira is, hangsúlyozva a politikailag elismert közösségi autonómiák kiépülésének fontosságát. "A térség nemzeti kisebbségi problémáira vonatkozó átfogó rendezési koncepciónak tartalmazni kell az érintett közösségeknek sorsukat eldöntő tárgyalásokon vétójoggal való részvételét, valamint a megkötött szerződések betartásának nyugati garanciáit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ 1994. május 11.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága ülésén máj. 11-én a tagállamok aláírták az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. kiegészítő jegyzőkönyvét, Románia nevében Melescanu külügyminiszter látta el kézjegyével a dokumentumot. Ennek értelmében a strasbourgi Emberi Jogi Bizottság és Bíróság helyett megalakul az egységes Európai Emberi Jogi Bíróság, tehát megszűnik a jelenlegi kétlépcsős rendszer. Melescanu az Adevarul máj. 11-i számában megjelent nyilatkozatában szerencsésnek mondta, hogy az aláírás egybeesett az Európai Emberi Jogi Egyezmény román parlamenti ratifikálásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1994. június 6.
A bécsi Eva Maria Barki, az Erdélyi Nemzetközi Bizottság elnöke Székelyföldön járt. Sepsiszentgyörgyön többen arról érdeklődtek, hogy a jogi sérelmekkel miként lehet nemzetközi fórumokhoz folyamodni. Ezen a téren még nagy a tájékozatlanság. A jogásznő emlékeztetett: az RMDSZ 1993. januári brassói kongresszusán a kisebbség önmeghatározást szavazták meg, elvetve az általa javasolt népcsoport meghatározást. Csíkszeredán megállapította, hogy a városban tervezett ortodox központ /püspökség/ felépítésének ügyét már nem lehet Strassbourgba vinni, mert éppen Csíkszereda városi tanácsa magyar tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre. /Új Magyarország, jún. 6./1994. június 8.
Kincses Előd tavaly a strassbourgi emberi jogi bírósághoz fordult azzal, hogy nem engedik haza szülőhazájába, most bizakodó: kiegészítést kérnek, elküldi könyve /Marosvásárhely fekete márciusa/ francia fordítását. Két büntető eljárás van ellene folyamatban, az egyikben a marosvásárhelyi eseményekben gyilkosságra felbujtással vádolják, a másik rágalmazási per. Két szászrégi személy beperelte őt azzal, hogy állítólag 1990 júniusában a Szabad Európában megrágalmazta őket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 8./1994. június 20.
Románia jún. 20-án Strassbourgban, az Európa Tanács székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. /Népszabadság, jún. 21./1994. július 16.
Nem sétálhattunk, zárkáinkban nem ülhettünk le, nem kaphattunk levelet, emlékezett vissza Vass Kiss Előd, a hét székelyföldi egyike, akik márciusban amnesztiával szabadultak, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten tartott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform és a Magyarok Világszövetsége. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a strasbourgi emberi jogi bíróságon kezdeményezi a perújrafelvételt, mert mindnyájukat gyilkosokként helyezték szabad lábra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 16./ Nemzetközi összefogás segítségével kiszabadultak a börtönből, ez csupán az első győzelem, mondta Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője. Iliescu elnök a spontán hatóságellenes cselekményekre, amennyiben azok 1989. dec. 22-én éjfélig zajlottak le, amnesztiát hirdetett, de ezt a román hatóságok csak a románokra alkalmazták. /Magyar Hírlap, júl. 18., Új Magyarország, júl. 18./ 1994. július 27.
Az RMDSZ vezetői júl. 27-én Bukarestben sajtótájékoztatót tartottak, Markó Béla budapesti, Frunda György szenátor strasbourgi, Tokay György képviselő bécsi útjáról számolt be. Frunda György kifejtette, hogy az Európa Tanács tud a romániai kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről, a tanügyi törvényről, a kolozsvári magyarellenes akciókról, sajnálattal állapították meg, hogy Románia az utolsó helyen áll az európai konvenciók ratifikálása tekintetében. /RMDSZ Tájékoztató, 334. sz., júl. 27./1994. augusztus 29.
Kincses Előd az 1990-es marosvásárhelyi vérengzés egyik szemtanújaként írta meg könyvét /Marosvásárhely fekete márciusa, Püski Kiadó, Budapest, 1990./, a magyar kiadás után megjelent románul és angolul, a napokban pedig franciául lát napvilágot /Sombre Printemps a Targu-Muresu, Ed. Mediant, Budapest-Paris, 1994./. A kötet előszavában Laurent Lesage fiatal párizsi újságíró Kincse Előd máig sem lezárult ügyét "mini Rushdie-ügynek" nevezte. Eltérően Rushdie-tól őt nem könyve, hanem politikai tevékenysége miatt üldözik Romániában, mondta Kincses Előd. Vádemelés nem történt, azonban az eljárást nem szüntették meg. Ezért Kincses Előd emberjogi pert indított Strasbourgban. Távlatilag a két nemzet közötti megbékélésnek nincs alternatívája, mondta. /Népszabadság, aug. 29./1994. szeptember 23.
Évről évre csökken a magyarul tanulók és növekszik a román nyelven tanuló magyar gyermekek száma. Közben egyre több szervezet foglalkozik az anyanyelvi oktatással, írja Barabás István: a szakminisztérium, a tanfelügyelőségek, az RMDSZ oktatás- és ifjúságügyi főosztálya, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a parlamenti tanügyi bizottság RMDSZ-képviselői, illetve szenátorai, a Bolyai Társaság, a történelmi egyházak tanácsai, a számtalan alapítvány és 1993. dec. 12-én megalakult az Oktatási Tanács, amely eddig nem adott életjelet magáról, tavasszal pedig megalakult az RMDSZ Egyezető Tanácsának oktatási szakbizottsága. Ez utóbbi szept. 2-i tanácskozásán megállapították, hogy szükséges a magyar oktatási hálózat sokrétű felmérése. Ilyen felmérést már többen elvégeztek, például az RMDSZ oktatási és ifjúságügyi főosztálya által elkészült memorandum a magyar oktatás helyzetéről. Ezt az összeállítást az RMDSZ januárban elküldte az Európa Tanácsnak, Strasbourgba. Ezenkívül a Romániai Magyar Szó évente közli a felmérést az előző tanévről. Szomorú, állapítja meg Barabás István, hogy ezek a jelzések megjelennek a csökkenésről, de nem méltatják figyelemre. /A Hét (Bukarest), szept. 23./ 1994. október 4.
Miguel Angel Martineznek, az Európa Tanács /ET/ parlamenti közgyűlése elnökének meghívására okt. 4-én Strasbourgba érkezett Iliescu elnök. A román államelnök találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. A vele érkezett Melescanu külügyminiszter több dokumentumot írt alá, többek között az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Iliescu beszédében a nemzeti kisebbségeket a nemzetek közötti kapcsolatteremtés tényezőinek nevezte. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy Cseresznyés Pál egyértelműen bűnös, ezért nem segíthet rajta. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatása kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. Kifejtette, hogy a magyar kisebbség az európai államokhoz viszonyítva a legtöbb jogot élvezi. /Szabadság, okt. 5., Új Magyarország, okt. 5./1994. október 4.
Okt. 2-án és 3-án Háromszék rendőrőrseinek homlokzatáról is eltávolították a magyar feliratot. A döntés ellen tiltakozó állásfoglalást tett közzé az RMDSZ háromszéki szervezete. Okt. 3-án Markó Béla elnök és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tárgyalt erről Victor Herbenciuc kormányfőtitkárral. Verestóy Attila telefonbeszélgetést a Strasbourgba készülő Iliescu elnökkel, okt. 4-én a belügyminiszterrel és Adrian Nastaséval, a parlament elnökével tárgyalt. A megkeresettek ígérték, hogy politikai megoldást fognak hozni. Kiderült, hogy Pitulescu tábornok, az országos rendőrfelügyelőség főnöke adott utasítást az intézkedésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1994. október 10.
Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./1994. október 11.
Iliescu elnök okt. 11-i sajtóértekezletén amerikai és strasbourgi útjának jelentőségét hangsúlyozta, a volt király látogatásával kapcsolatos incidenssel kapcsolatban kijelentette: senki sem boríthatja fel az ország alkotmányos rendjét. Funar előző napi kijelentéséről, követeléseiről nincs tudomása, mondta, de megjegyezte, ezért nem szabad az alapszerződést belpolitikai kérdések függvényévé tenni, mert ilyen fejleményekig lehet eljutni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./1994. november 2.
Okt. 4-én Iliescu elnök Strasbourgban aláírta a Helyi Autonómia Chartáját, rá nyolc napra, okt. 12-én adták ki a 706-os számú kormányhatározatot, mely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta át a kommunista párt megyei székházait, melyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács a bírósághoz fordul a törvénytelennek vélt kormányhatározat megsemmisítése érdekében, ugyanezt kéri a 442-es kormányhatározatra vonatkozóan is. Ez utóbbi a megyei fennhatóság alól központi fennhatóság alá vonta a kulturális intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ 1994. november 8.
Kincses Előd Strasbourghoz fordult, a román hatóságok ugyanis felelősségre akarják vonni el nem követett bűneiért. Amikor Melescanu külügyminiszter Budapesten tárgyalt /szept. 5./, Kincses Előd találkozott vele, volt évfolyamtársával. Melescanu kijelentette: "Mi, román hatóságok nem vagyunk hajlandók hazaengedni téged. Menj csak, küszködj a nemzetközi fórumokon, ott úgyis nagyon lassan mennek a dolgok." - A román hatóságok folytatólagos mulasztásos jogsértést követtek el, mert négy és fél év alatt nem zárták le az ügyét, állapította meg Kincses Előd. A vele készült interjúban visszatért a Csoóri Sándorral való ellentétére. Szerinte a Magyarok Világszövetségének elsősorban a külföldi magyarok szervezetének kell lennie. /Népszava, nov. 8./1994. november 10.
Az Európa Tanács /ET/ legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága nov. 10-én Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Ezt a konvenciót január végétől lehet majd aláírni és akkor lép életbe, ha legalább tizenkét ország parlamentje jóváhagyja. Ez a jövőben a nemzeti kisebbségeket is védelmezi. "Ez a védelem kötelező" - mondta Daniel Tarschys, az ET főtitkára. Ezután az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségi jogi vállalások teljesítését. /Új Magyarország, nov. 11./ 1994. november 16.
Melescanu külügyminiszter részt vett Strasbourgban a ET miniszteri bizottságának ülésén /nov. 10-én/ és úgy nyilatkozott, hogy az ET felfüggeszti a König-Jansson-féle raportőri tevékenységet. Frunda György szenátor viszont határozottan állította, hogy Königéknek vissza kell térniük Romániába. Egyébként Románia számára a kilenc ajánlás közül hét /!/ teljesítése hátra van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1994. november 16.
Kincses Előd elmondta, hogy nemrég jelent meg Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének francia fordítása. Ezt is elküldte Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, beadványa mellékleteként, amikor beperelte Romániát. Strasbourgból kérték, igazolja, miként áll jelenlegi helyzete. Az utolsó hivatalos közlést ugyanis Kincses Előd a román hatóságoktól tavaly kapta. Kincses Előd írt a Maros megyei rendőrkapitánynak, hogy közöljék ügye állását. Örömmel hallotta, hogy megoldatlan ügyét felvetették a legutóbbi SZKT-ülésen is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1996. január 22.
Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője jan. 22-től részt vesz Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlésén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./1996. január 27.
A bukaresti Adevarul jan. 27-i száma felújította kampányát az Európa Tanács 1201-es ajánlása, illetve a magyar "irredenta tervek" ellen. Dumitru Tinu főszerkesztő "Piroska és a farkas strasbourgi változatban" címmel támadta az ET legutóbbi közgyűlésén elfogadott Bindig-jelentést az 1201-es ajánlás értelmezéséről. A főszerkesztő szerint Frunda György szenátor a többségi nemzet asszimilációs törekvéseit szóvá tevő strasbourgi felszólalásával "az RMDSZ radikálisainak családjába lépett be". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 27.
Az Adevarul közölte Frunda György szenátor strasbourgi felszólalásának lényegét, de a címhez hozzátette: a szenátor úr "hülyeségeket mond". /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./1996. március 11.
A Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei szervezete nevében Victor R. Constantinescu elnök és Liviu Medrea alelnök nyilatkozatban támadta az RMDSZ-t: irredenta és rasszista szervezet, Magyarország valóságos V. hadoszlopa Romániában, román- és államellenességével veszélyezteti a románok nemzeti létét. Meglepőnek mondták, hogy Grigore Zanc prefektus az Adevarul de Cluj című lapban Az RTDP nem veszi figyelembe Funar javaslatait című írását. A közleményben támadták az oktatásügyi minisztert, amiért bűnös nagylelkűséggel támogatják a román oktatással szemben a "hungarofonok" iskoláit. A közlemény szerint felelősségre kellett volna vonni a tanügyi törvény ellen Strasbourgba kerékpározó (az RMDSZ és a magyar titkosszolgálat által szervezett) tiltakozókat. A nyilatkozat megengedhetetlennek tartja, hogy csupán Kolozsváron 78 ("az RMDSZ által irányított és Budapest által pénzelt") civil társadalmi szervezet működik. A nyilatkozat leszögezte, hogy "a haza és fajtánk még rendelkezik elég élő lelkiismerettel, s állandóan éberen őrködünk, eltelve szívünk és elménk a faj szeretetétől és a kötelességérzettől, amely kötelességet a végsőkig teljesítjük, akárhányszor szükség lesz arra". /Hazafias aggódás ezúttal az RNEP Kolozs megyei szervezetének közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./