udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
240
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 | 211-240
Helymutató:
Szabadka
2004. június 21.
Jún. 19-én tartotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai jubileumi közgyűlését, amelyen fennállásának tíz évét ünnepelte a legnagyobb délvidéki magyar párt. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai szerepvállalása arra irányult, hogy a vajdasági magyarság nemzetében megmaradhasson szülőföldjén, az ország pedig, ahol él, Európa részévé váljon – hangoztatta Kasza József, a VMSZ elnöke. Közel kétezer vendég volt jelen, közöttük a vajdasági, szerbiai, magyarországi pártok, a magyar kormány, a szerbiai diplomáciai testületek és a történelmi vajdasági egyházak képviselői. Ott volt az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttsége is. Felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét. Kasza József leszögezte, a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Markó Béla, többek között a következőket mondotta: "A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart." A közgyűlésen elfogadták a párt új programját és alapszabályát. /Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Markó Béla beszédében hangsúlyozta: „egységesen kell fellépnünk, például annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket: hogyan támogathatjuk közösen az autonómia ügyét, mit gondolunk a kettős állampolgárságról, vagy miképpen kellene továbbfejleszteni, átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a támogatási rendszert. Ugyancsak együtt kellene időről időre Európához is fordulnunk a kárpát-medencei magyarság érdekében, Magyarország Európai Uniós tagságát, de a különböző kárpát-medencei magyar szervezetek európai pártszövetségekben való jelenlétét is felhasználni erre.” /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19., 2751 sz./ 2004. június 25.
Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy rádióinterjúban azt vágta a magyar kabinet fejéhez, hogy együttműködni csak azzal lehet, aki akar. Előzőleg Szabadkán Markó Béla is összefogásra serkentette a határon túliakat annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogathassa már tovább a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Alkotmányos előírás, hogy Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarokért. Magyarország befektet, amikor a határon túli magyar oktatást, a magyar kultúrát támogatja, állapította meg Gazda Árpád. A nyelvi, kulturális szálakon keresztül ugyanis a magyar gazdaságnak nyílnak többletlehetőségei szerte a Kárpát-medencében. E befektetés számonkérése tehát összmagyar ügy. /Gazda Árpád: A befektetés számonkérése. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2004. június 30.
A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./2004. július 6.
Nem szűnnek a vajdasági magyar fiatalok elleni támadások a Vajdaságban: ezúttal júl. 3-án két szabadkai magyar középiskolást támadtak meg, egyiküket kórházban ápolják. A Vajdasági Magyar Szövetség júl. 5-én Dragan Jocsics szerb belügyminiszter azonnali lemondását követelte, mivel tárcája az elmúlt hónapokban semmit sem tett a kisebbségek elleni kirohanások és a vandál cselekmények leállítására. Júl. 3-ra virradólag ismeretlen tettesek meggyalázták Zombor város katolikus temetőjét, 30-40 sírt rongáltak meg. /Folytatódnak a magyarverések a Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2004. július 9.
Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, jún. 26. és júl. 4. között, melynek fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke elmondta, hogy a baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatuk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben betiltotta be a nyilas belügyminiszter, majd 1948-ban a kommunista diktatúra szüntette be. 1992-ben a szervezet újjáalakult. Kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Az idei támogatók között van Kovács László külügyminiszter is. /Guther M. Ilona: Együtt Európában a kirekesztés ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./2004. július 12.
Medgyessy Péter miniszterelnök Tusnádfürdőn diákszemináriumon elhangzott eszmefuttatása szerint a kisebbségi magyarok a kettős állampolgárságot három okból kérhetik. Ebből kettő, a szavazati jog gyakorlása és a társadalombiztosítási jogosítványok élvezete szerinte szóba sem jöhet, vagy aggályos, ami pedig a harmadikat illeti, ,,az Európában való akadálytalan mozgás és az anyaországgal való könnyebb kapcsolattartás” vágyát, nos, ezt Románia pár éven belül bekövetkező európai integrációja automatikusan megoldja – állította a kormányfő. Magyarán, Medgyessy úgy gondolja, a kettős állampolgárság megadására semmi szükség nincs. Márpedig a magyar kisebbségek esetében a vajdasági Szabadkától a kárpátaljai Beregszászig és a felvidéki Csallóköztől a székelyföldi Gelencéig vagy akár a Szeret menti Forrófalváig az emberileg-nemzetileg hátrányos helyzetről van szó, mely egyéni és kollektív jogaik korlátozottságából fakad, írta B. Kovács András. A térség nemzetállami jogrendjéről van szó. Ez a rendszer hálózza be a kisebbségi magyar mindennapjait. A kettős állampolgárság pedig az anyaországot ráadásul gyakorlatilag védhatalmi státussal ruházná fel. /B. Kovács András: Magyarok állam nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./2004. augusztus 3.
A hét végén ismét magyarokat vertek meg a Vajdaságban. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke nehezményezte, hogy még nem jöttek létre a Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök által július közepén megígért szakbizottságok a vajdasági magyarellenes atrocitások körülményeinek kivizsgálására. Most ismét magyar fiatalokat vert meg egy szerb banda Szabadkán, Temerinben pedig ismeretlen tettesek benzinespalackokkal felgyújtottak egy magyar tulajdonban lévő üzlethelyiséget. Kasza József Kucsera Géza szabadkai polgármester társaságában felkereste a város rendőrfőnökét, a találkozó után kijelentette: kedvező jeleket, jóindulatot lát arra, hogy az esetet felderítsék. A VMSZ elnöke felszólította a lakosságot, hogy nem szabad félni, nem szabad elhallgatni ezeket az ügyeket, nyilvánosságra kell hozni minden részletet. Az újabb magyarellenes atrocitásokról a Magyar Szó számolt be aug. 2-i számában. Véres születésnap Szabadkán című cikke szerint egy helyi étteremben tartott zártkörű magyar születésnapi ünnepség résztvevőire 20–30 fős szerb banda tört rá, és sörösüvegekkel bántalmazta a szórakozó fiatalokat. Négy-öt magyar gyereket szállítottak kórházba, az egyikük arcát a felismerhetetlenségig összerugdosták. /Kasza: ne féljünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./2004. augusztus 24.
Szabadkán ismét megtámadtak egy magyar fiatalt – írta aug. 23-án az újvidéki Magyar Szó című napilap. A megvert fiatal édesapja szerint fia barátaival együtt leszállt az autóbuszról a szálloda előtt, nem sokkal később megállt mellettük egy Mitsubishi típusú gépkocsi, kiugrott belőle négy-öt fiatalember. „Valamilyen Zsolt nevű ismeretlent kerestek, de a társaságon szemlét tartva látták, hogy itt nincs, akit keresnek, erre az egyikük a következőket mondta: »Nem számít, ez is magyar, üsd!« s azonnal nekiestek a két gyereknek. A többiek elfutottak” – idézi a Magyar Szó az édesapát, akinek fia, Denisz járt a legrosszabbul: ütni kezdték, s miután összerogyott, rugdosták. Társai az összevert fiút a közelben lévő szabadkai magyar főkonzulátus előtt posztoló rendőrhöz vitték, aki értesítette a járőröket. Az édesapa szerint a rendőrök nem akarták felírni a tettesek gépkocsijának rendszámát sem, noha a sértettek a járművet is megmutatták nekik. Hasonló, jobbára magyar fiatalok elleni támadásoknak se szeri, se száma Szabadkán, illetve a magyarok lakta Észak-Bácskában, ennek ellenére eddig egyetlen rendőrségi feljelentésben sem szerepelt az, hogy az atrocitásoknak etnikai hátterük lett volna vagy éppenséggel magyarellenesség lett volna az indoka. A szerb büntetőjog gyakorlatilag nem ismeri az etnikai indíttatású bűntény fogalmát. /Ismét magyarverésről ír az újvidéki Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2004. augusztus 27.
Élesen kirohant a szerb rendőrség ellen Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki szerint a hatóságok nemtörődömsége és komolytalan hozzáállása csak szítja a bűntényeket és a magyarellenes kilengéseket a Vajdaságban. Kasza az elmúlt néhány napban történt incidensek miatt hívta össze szabadkai sajtótájékoztatóját. Emlékeztetett arra, hogy Szabadka központjában gyakorlatilag rendőrök szeme láttára vertek meg két magyar fiatalt. A rendőrök a sértettek szorgalmazására sem voltak hajlandóak feljegyezni a támadók gépkocsijának rendszámát, s máig nem kerítették kézre a tetteseket. A minap fényes nappal kirabolták a szabadkai önkormányzat titkárának, Vörös Kucsmik Gyöngyinek az otthonát: a behatoló megkötözte áldozatát, telefonon hívott taxit és azzal távozott, ujjlenyomatokat is hagyott, ennek ellenére a tettes kiléte mindmáig ismeretlen. A város melletti Bajsán egy idős asszonyt raboltak ki, a helyszínre érkező rendőrnek pedig az volt az első szava, hogy „a nagyanyó menjen inkább az öregek otthonába, mert ott nem érik támadások”. A csókai rendőrparancsnok saját irodájában, alkalmazottai szeme láttára megpofozta Komáromi Lászlót, a VMSZ politikusát, padei polgármestert. Kasza kirohant Rasim Ljajics szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter ellen, aki – szerinte – a problémák kezelése helyett azt hajtogatja, hogy a kisebbségellenes kilengések nemzetközi színtérre vitele kihegyezi a konfliktusokat. . /Kasza József élesen kirohant a szerb rendőrség ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./2004. szeptember 2.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán a vajdasági magyarok politikai vezetőivel tárgyalt, s felkereste a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. Közölte: a következő hetekben az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Egyesült Államok kongresszusa is foglalkozik majd az atrocitások ügyével. A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzetközi nyilvánosság és a nemzetközi diplomácia csak olajat önt a tűzre". Szerinte az emberi jogok ma már nem képezhetik semelyik ország belügyét. Németh bírálta a magyar kormány nemzetpolitikáját, emlékeztetve arra, hogy több mint egy éve halasztódik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása. /Németh Zsolt bírálja a MÁÉRT elhalasztását. A világ figyel a vajdasági atrocitásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2004. szeptember 10.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 16.
Újabb magyarellenes incidens történt Szabadkán, néhány órával Mádl Ferenc köztársasági elnök szabadkai látogatása előtt. Ismeretlenek szerbül a „halál” szót firkálták fel piros festékkel annak a fiatalembernek, Sötét Denisznek a lakásajtajára, akit egy hónappal ezelőtt Szabadka központjában megvertek, s aki a nacionalista indíttatású verések áldozatai közül elsőként vállalta a nyilvánosságot, beszámolva az őt ért támadásról. A fiatalember lakásának ajtajába beleszúrtak egy 35 cm-es kést, a ház falára pedig szerbül azt írták: „Megdöglötök, magyarok!” A 19 éves fiatalember apja, Sötét László közölte, hogy a család elindul Magyarországra, és politikai menedékjogot kér. Az apa elbeszélése szerint sötétedés után minden este gépkocsik állnak meg a házuk előtt, és a házra irányítják a reflektorokat. Amikor ő a kapun kilép, távoznak. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök minapi vajdasági látogatásakor a szabadkai rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy elfogták az egy hónappal ezelőtt történt támadás két fiatalkorú tettesét, s azt ígérte, hogy a rendőrség erről még aznap közleményt ad ki. Ez azóta sem történt meg, a sértett fiatalember apját ellenben úgy tájékoztatták a hatóságok, hogy senkit sem fogtak el. „Remélem, hogy Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ígérete valóra válik, megfékezik a magyarellenes incidenseket” – mondta Kasza. /Vajdaság: Mádl látogatása alatt is folytatódtak az incidensek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2004. szeptember 25.
A Duna Televízióban már a megvalósulásra váró nagy terv, a magyarok világtévéjének megteremtésének jegyében készült el a legújabb műsorrács. – Az alapító okiratban már szerepelt, hogy legfontosabb feladatunk a határon túli magyarság tájékoztatása – figyelmeztet Belénessy Csaba tájékoztatási alelnök. A jövőben hétköznapokon, délután öttől egy órában a határon túli információknak jut főszerep. Rendre a tíz perces Kárpáti Híradóval indul a program, majd következik a Régiók adása. Emellett – szeptember 26-án – új műsor indul Magyarok címmel. Ennek keretében bejárják a magyar lakta területeket, és rendszeresen kapcsolják Székelyudvarhelyt, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Pozsonyt, Ungvárt és Szabadkát. /Sz. Z. A.: Újra fókuszban a magyarlakta területek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. október 6.
Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./2004. október 29.
Bunyik Zoltán vajdasági oktatási minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét is kihallgatta a szerb rendőrség a májusban rendezett újvidéki honvédtalálkozó miatt. A Magyar Szó rendezésében május 7-én zajlott le a lapkiadó épületében a második világháborús délvidéki honvédek első találkozója. Szava Grujics, az Össz-szerb Nemzeti Mozgalom vezetője a honvédtalálkozó megtartása után feljelentést tett amiatt, hogy „fasiszta katonák, az 1942-es délvidéki razziák végrehajtói” tartottak gyűlést a szerkesztőségben. Kókai Péter főszerkesztőt és Matuska Márton publicistát múlt héten, öt hónappal a feljelentés után hallgatta ki a rendőrség. Bunyik a honvédtalálkozó idején a Magyar Szó igazgató bizottságának lemondott elnöke volt, így most megrökönyödéssel fogadta az idézést. Bunyik szerint a rendőrség nemcsak a honvédtalálkozóval kapcsolatosan nyomoz, illetve tett feljelentést Kasza József VMSZ-elnök ellen szabadkai polgármesterként elkövetett többmilliós hűtlen kezelés gyanújával, hanem Újvidéken is vizsgálódik. Emellett az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a pénzügyi rendőrség és az adóhivatal ellenőrzéseinek száma a Magyar Szónál. „Az időzítésből ítélve ez a szerb hivatalos szervek válasza arra, hogy a VMSZ erélyesen tiltakozott a magyarellenes jogsértések és a hatóságok tétlensége miatt” – mondta Bunyik. Kitoloncolták Szerbiából Toroczkai Lászlót, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezet elnökét. Toroczkai korábban a Szabadka melletti Palicsban kétszer is összeverekedett szerb fiatalokkal. Állítása szerint megtámadták, egyértelműen nemzetiségi okokból. A HVIM elnökét kihallgatták a szabadkai rendőrségen, illetve a szabálysértési bíróságon, ahol őt és az egyik támadót pénzbüntetésre ítélték, majd Toroczkait kitoloncolták Szerbiából. /Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./2004. november 1.
A csíkszeredai Soros Oktatási Központ a Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programirodával közösen szervezi az oktatáskutatói képzéssorozatot Csíkszeredában. Erdélyben és a többi elcsatolt részen oktatáskutatói képzés nem volt, ezt a hiányosságot szeretnék pótolni. A csíkszeredai programhoz hasonló képzéssorozat indult Beregszászon és Szabadkán is. A mostani képzéssorozatban olyan témákat dolgoznak fel, mint: Az oktatási intézmények fejlesztési lehetőségei az Európai Unió strukturális politikája alapján; Az oktatási rendszerek átalakulása, ifjúság és munkaerőpiac; A román felsőoktatás reformkísérletei; A felnőttoktatás főbb trendjei az EU tagállamaiban; Minőségbiztosítás Romániában. Az oktatási minőségbiztosítás bevezetésének esélyei. Az oktatáskutatói képzéssorozat az Apáczai Közalapítvány támogatásával jöhetett létre. /Takács Éva: Oktatáskutatókat képeznek ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2004. november 23.
„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket. Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?” /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./2004. december 9.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nem támogatja jelenlegi formájában sem a magyar kormány javaslatát a nemzetpolgárság intézményéről, sem a Szülőföld- programot, és kezdeményezi a határon túli magyar legitim szervezetek nemzetközi konferenciáját, amelyen egységes álláspontot alakítanak ki a kettős állampolgárságról – jelentette be dec. 8-án Szabadkán Kasza József, a VMSZ elnöke. A VMSZ tanácsa úgy döntött, hogy a január 6-7-én Szabadkán rendezendő konferenciára a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) résztvevőin kívül meghívják a Nyugat- Európában és a tengeren túl élő magyar közösségek képviselőit is. Rámutatott arra, hogy a szerbek, románok és horvátok s szó nélkül megoldottak a nemzettársak állampolgárságának kérdését. /A VMSZ csúcstalálkozót szervez Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./2004. december 21.
A Magyar Játékszíni Társaság Hűség Díjat adott át Szabó Duci marosvásárhelyi színművésznek. A művésznő több mint száz szerepben lépett színpadra, pályafutását Kolozsváron kezdte, majd 1946-tól hosszú évekig a marosvásárhelyi társulatnál játszott, ahová nyugdíjaztatása után is még sokáig visszajárt. Szabó Duci mellett Soós Angéla szatmári, Ferenczy Annamária temesvári, Bugár Béla komáromi és Medve Sándor szabadkai színész részesült a Magyar Játékszíni Társaság idei Hűség Díjában, az életműdíjat pedig R. Fazekas Piroska szabadkai művésznőnek nyújtották át. A társaság minden évben azoknak a határon túli színművészeknek adja a díjat, illetve a vele járó pénzösszeget, akik hosszú évtizedeken át, időskorukig művészetükkel szolgálták a színházat és a közönséget. /Antal Erika: Díjátadás garzonlakásban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./2004. december 28.
A Magyar Játékszíni Társaság Életműdíjjal jutalmazta R. Fazekas Piroska szabadkai színművészt, és Hűség-díjat ítélt oda öt határon túli színművésznek: Soós Angélának, a szatmárnémeti Harag György Társulat tagjának, a marosvásárhelyi Szabó Ducinak, a temesvári Ferenczi Majának, a komáromi Bugár Bélának, illetve a szabadkai Medve Sándornak. Az 1997-ben létrehozott Magyar Játékszíni Társaság elnöke Horányi László, ügyvezető főtitkára a szatmári társulat volt irodalmi titkára, Kulcsár Edit, tagsága pedig a határon túli magyar társulatokból tevődik össze. Soós Angéla a vele készült beszélgetésben rámutatott, a színházi társalgónak, mint a közösségi élet egyik fontos színhelyének megszüntetése törést jelentett. Egy Tennessee drámában lépett hosszú kihagyás után Soós Angéla ismét szatmári színpadra 2002 tavaszán. /Dancs Artúr: Aki egész életét színpadon töltötte. Beszélgetés Soós Angéla díjazott színművésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2005. január 5.
Január 6-án és 7-én tartják Szabadkán az anyaország határain kívüli magyar szervezetek értekezletét, amelynek napirendjén a kettős állampolgárság kérdése szerepel. Megfigyelőként megjelennek a Kárpát-medencén kívüli – nyugat-európai és tengerentúli – magyar szervezetek képviselői. A tanácskozáson az RMDSZ-en kívül nem lesznek jelen más erdélyi szervezetek. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetője Kasza Józsefhez, a VMSZ elnökéhez intézett levelében kifogásolta, hogy a SZNT nem kapott meghívást, s hogy a VMSZ ugyanúgy tesz, mint a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) esetében. Az RMDSZ részéről a tanácskozáson részt vesznek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Attila képviselő, parlamenti frakcióvezető-helyettes, Székely István szakértő, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, állandósítják majd a találkozót. /(köllő): Mini-MÁÉRT ülésezik Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Az RMDSZ álláspontja szerint olyan megoldási formákat kell szorgalmazniuk a határon túli magyar szervezeteknek, amelyek elvezetnek a kettős állampolgárság kérdésének rendezéséhez – nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencia teljes jogú részvevői a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői: Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, Ukrajnából a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetsége, Szlovéniából pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A Vajdaságból két párt lesz jelen – a Máért két tagja –, az egyik maga a kezdeményező, a VMSZ, a másik pedig a Vajdasági Magyar Demokrata Párt. Takács Csaba, nem tartja járható útnak, hogy a határon túli magyar szervezetek törvényjavaslatokat terjesszenek a budapesti kormány vagy az Országgyűlés elé. „Nem szabad felcserélni a szerepeket. A törvényalkotás a magyarországi pártok feladata, ám elengedhetetlen, hogy Budapest konzultáljon velünk, határon túli magyarokkal a nemzetpolitikát érintő kérdésekben, nem úgy, mint ahogy a népszavazás előtt történt” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök, aki szerint van lehetőség a kettős állampolgárság ügyének megoldására a népszavazás eredménytelenségétől függetlenül. Ezúttal sem hívták meg a Máértre Tőkés Lászlót, amit a püspök úgy kommentált: a határon túli magyar szervezetek opportunista módon viselkedtek. /Rostás Szabolcs: Konszenzus Szabadkán? = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./2005. január 6.
Nem fogadja el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a december 5-i magyarországi referendum után elrendelt szavazat-újraszámolás eredményét. Az MVSZ képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért képviselőjük nem kapott meghívást a szabadkai tanácskozásra, ahova a határon túli magyar szervezetek a referendum kiértékelésére, a kettős állampolgárság kérdésében való közös álláspont kialakítására gyűlnek össze. Az MVSZ a magyar Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, mert megítélése szerint nem hajtották végre megfelelő módon a december 5-i népszavazási jegyzőkönyvek ellenőrzését. Az eseményt kommentálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állampolgársági kérdésben a lakosság azon nyolcvan százalékára hárítsák a felelősséget, amely vagy nem vett részt a népszavazáson, vagy azon a kettős állampolgárság tömeges megadása ellen szavazott. Gyurcsány szerint a magyar jobboldal egy nagyon jelentős része nem idegenkedik a nacionalista, kicsikét klerikális politikától, amelyben az államé a központi szerep és a tekintély, az olyan politikától, amely befelé fordul, amely idegenül tekint a versenyre, a piacra, a magántulajdonra. „Az elmúlt időszakban a hazai közélet egyik meghatározó kérdése lett a hazai- és a határon túli magyarság viszonyának rendezése az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Ennél kevesebb figyelem jutott a Romániában élő legnagyobb lélekszámú, határon túl élő magyar közösség életét alapvetően befolyásoló politikai folyamatoknak, a parlamenti- és elnökválasztásnak. Most a történtek és az eredmények ismeretében szükséges, hogy kimondjuk: az RMDSZ-nek és személyesen Markó Bélának rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság meg tudta őrizni parlamenti képviseletét, sőt kormányzati tényezővé válhatott.” – áll a magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében. „Még nagyszerűbbnek láthatjuk e teljesítményt, ha figyelembe vesszük az anyaországitól nem függetleníthető, belső politikai harcok és ellentétek hatásait. Az elért eredményhez ismételten szívből gratulálunk Markó Bélának és az RMDSZ-nek. Mindaz, amit elértek, azt bizonyítja, hogy szükséges és eredményes is a felelős nemzetpolitika iránt elkötelezett, de a realitásokkal számolni tudó politika. Mindez lehetővé teszi, hogy a romániai magyarok kivehessék részüket a két ország jószomszédi kapcsolatainak javításából, Románia európai uniós csatlakozásából, és kezükbe vehessék honfitársaik szülőföldjükön való boldogulásának építését.” – fogalmaz a dokumentum. /Nem fogadja el a szavazat-újraszámolás eredményét az MVSZ. A Világszövetséget nem hívták meg a szabadkai tanácskozásra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2005. január 7.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik Szabadkán, a népszavazás után előállt helyzetről, illetve a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei a kétnapos tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis MÁÉRT-re” nem kaptak meghívót a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének képviselői. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak december 6-án érkezik Szabadkára. Kasza József kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” – hangoztatta Kasza. /”Kis MÁÉRT” Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2005. január 8.
Nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről a határon túli magyarok politikai vezetői, akik kétnapos szabadkai tanácskozásuk zárónyilatkozatában elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, s nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatták őket. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei vezetőinek kétnapos szabadkai tanácskozása január 7-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja az Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. A „kis MÁÉRT” résztvevői megalakították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma nevű (HTMSZF) szervezetet, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak majd, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett találkozón a MÁÉRT-tagokon kívül megfigyelői minőségben részt vettek nyugat-európai és tengeren túli magyar szervezetek képviselői is. A HTMSZF évente kétszer fog ülésezni, a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek képviselői szavazati joggal fognak rendelkezni benne, az anyaországgal nem határos nyugat-európai, illetve tengeren túli magyar szervezetek képviselői megfigyelői státust kapnak. Keveslik és fenntartásokkal fogadják a határon túli magyar politikai vezetők a magyar kormány javaslatait a határon túli magyarok helyzetének rendezésére – derült ki a szabadkai tanácskozáson résztvevő politikusok nyilatkozataiból. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a hátáron túli magyarok helyzetét. Kasza József szerint a találkozó résztvevői bizonyos fenntartásokkal fogadták Gyurcsány javaslatait. Kasza leszögezte, hogy a határon túli magyar pártok semmi szín alatt nem mondanak le a kettős állampolgárságról, és a kormányfő ötpontos javaslata nem helyettesítheti azt. Gyurcsány Ferenc ötpontos javaslata: 1. Bevezetik a nemzeti vízumot. Ezt azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében, oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. A vízumot öt évre, jelképes díj ellenében lehet igényelni. A kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana, de munkavállalásra nem. 2. A kormány alkotmányosan rendezné a határon túli magyarok jogállását. A „határon túli magyar” fogalmát közjogi tartalommal tölti meg. A letelepedés, a honosítás kedvezményén túli lehetőségek nyújtása mellett az uniós országokba is érvényes útlevelet adna Magyarország. Erről azonban valamennyi érintett országgal tárgyalásokat kell folytatni, ezért a miniszterelnök határidőt nem tudott mondani. 3. Gyors honosítás. Március 31-ig átfogó intézkedési csomagot dolgoz ki a kormányzat. Az állampolgársági törvény nem módosul, de átalakítják az idegenrendészeti, valamint a bevándorlási szabályozást és intézményrendszert, beleértve a finanszírozás megváltoztatását. A cél az, hogy az egyéves itt-tartózkodást követő hároméves honosítási időszak minimum egy évre csökkenjen. 4. A szülőföldön maradást elősegítendő a kormány továbbra is támogatja a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. 5. Szülőföld-program. Gyurcsány Ferenc közölte: a javaslatokról tájékoztatták az unió soros elnökét, Hollandia budapesti nagykövetét, és a szomszédos országok magyarországi nagyköveteit. /Kettős állampolgárságot követeltek Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2005. január 10.
Egy hónappal ezelőtt újra bebizonyosodott, hogy a 15 milliós magyar nemzet érdekében összefogásra van szükség, a kormány ezért egyeztetni kívánja javaslatát a parlamenti pártokkal és a határon túli magyar politikai szervezetekkel – írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjaihoz intézett levelében. Amint írta, egy hónappal ezelőtt felkérte az illetékes minisztereket, vizsgálják meg, milyen intézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy „a határon túli magyarok Magyarországra utazása, illetve itt-tartózkodása egyszerűbb és méltányosabb igazgatási keretek között valósulhasson meg”. A múlt heti szabadkai „kis-MÁÉRT”-en a határon túli tagszervezetek vezetői zárónyilatkozatukban felszólították az Országgyűlést: alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését, lakóhelyük elhagyása nélkül. A résztvevők elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a népszavazás kampányában félrevezették a magyarországi választópolgárokat, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. /Gyurcsány Ferenc levele a MÁÉRT tagjaihoz. A magyar kormány egyeztetni kíván javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ 2005. január 10.
A Szabadkán január 6-án megalakult Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMSZF) levélben fogja javasolni Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek, hogy kezdeményezze az Országgyűlésben a határon túli magyarok részére a magyar állampolgárság kedvezményes elnyerésére vonatkozó törvény megalkotását, illetve az állampolgársági törvény módosítását. A Mádl Ferencnek küldendő levélről a szervezet külön tájékoztatni kívánja Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is. A HTMSZF tagszervezetei azt javasolják az államfőnek, hogy az említett jogszabály megalkotásánál a határon túli magyarok kedvezményes honosítására úgy kell sort keríteni, hogy a határon túli magyarok ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket, illetve külföldi állandó lakhelyüket. A HTMSZF alapvető fontosságúnak tartja a magyar nemzethez való tartozást, amit nyilatkozattal fejez majd ki a kérelmező. E nyilatkozatát magyar nyelvtudással, magyar iskolai bizonyítvánnyal, vagy magyarigazolvánnyal támasztja alá. A jogszabálynak tekintettel kell lennie a családok állampolgárság szerinti egységére, illetve olyan sajátos esetekre, amikor a fentiek nem bizonyíthatók, de a kérelmező felmenője magyar állampolgár volt. /MTI/ /2005. január 10.
„A december 5-i népszavazás eredménytelensége és kudarca az Országgyűlést terheli, legalábbis annak a felelőssége, mert ha időben foglalkozott volna a kettős állampolgárság kérdésével, akkor nem kellett volna sort keríteni erre a népszavazásra, s nem született volna meg ez a gyászos eredmény” – jelentette ki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, Herényi Károly. Az MDF kezdeményezi a négypárti egyeztetést, január 13-i időponttal. A Szabadkán január 6-7-én összeült úgynevezett mini-Máértet, üdvözölte az MDF, viszont Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéseit „előkészítetlennek, szakmailag és politikailag megalapozatlannak” minősítette. Hangsúlyozta, sem a határon túli magyarság vezetőivel, sem a magyarországi parlamenti pártokkal nem egyeztetett a miniszterelnök. /Guther M. Ilona: A nemzetstratégia kérdésében. Az MDF négypárti egyeztetést hívott össze január 13-ra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2005. január 11.
A szabadkai kis-Máérton megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma. A szabadkai kis-Máért szembehelyezkedett a magyarországi kormánypártok exponenseinek a magyar nemzeti egység ellen uszító csoportjaival, írta Sylvester Lajos. A kis-Máért indításakor még félő volt, hogy a résztvevők nem nevezik nevén a Gyurcsány–Hiller–Kuncze–Lendvai együttes nemzeti egységet romboló szégyenletes akcióit. Ez nem következett be: a résztvevők kemény hangú zárónyilatkozatban ítélték el a magyar kormánynak a magyar közvéleményt a határokon kívül élő magyarság milliói ellen hangoló manővereit. A Szabadkai Fórum résztvevői egyértelművé tették: megelégelték, hogy a magyar kormány nem hajlandó szóba állni velük, és akár a szomszédos országok magyarellenes köreire támaszkodva fel is lép ellenük. A kis-Máért résztvevői azzal, hogy a kettős állampolgárság országgyűlési napirendre tűzéséért személyesen Mádl Ferenchez és Szili Katalinhoz fordultak, félreérthetetlenné tették a magyar kormányfő gyászos szerepéről kialakított véleményüket. Gyurcsány Ferenc két nap alatt összehozott ötpontos ajándékkal lepte meg a határokon kívülieket. /Sylvester Lajos: Politikai kéregmozgások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./2005. január 12.
A határon túli magyarság mély szomorúsággal fogadta a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás eredményét. A politikum által manipulált mai anyaországi lakosság – óriási tisztelet a kivételeknek! – nem alkalmas valós nemzetpolitikai kérdések referendum útján való eldöntésére, állapította meg Magyari Lajos. Vissza-visszatér az álságos és hitvány állítás, hogy a feltett kérdés oly rossz, bonyolult és érthetetlen volt, nem is lehetett válaszolni rá. Ez szemenszedett hazugság. A hivatalosságok és magánszorgalmú kutyák egyaránt nevezik azóta a Magyarok Világszövetségét nacionalista darázsfészeknek, elnökét, az erdélyi Patrubány Miklóst pedig politikai szélhámosnak. Közben a szabadkai mini-Máérton a határon túli magyar közösségek, szervezetek vezetői újra egységesen kinyilvánították akaratukat: igenis igényt tartanak a kettős állampolgárságra. Gyurcsány miniszterelnök állandóan ,,Júrópa” és Bukarest felé mutogat: ,,mit szólnának ezek egy ilyesmihez?!” /Magyari Lajos: Patrubány Miklós vesszőfutása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./2005. január 13.
A Szabadkai Fórum zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői 2005. január 6–7-én Szabadkán találkoztak, hogy megtárgyalják a 2004. december 5-én, a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról tartott magyarországi népszavazás eredményét, az azt megelőző eseményeket, és egyeztessék álláspontjaikat. 1) Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezik ki afölött, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37%-a vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Emiatt nem vált ügydöntővé a népszavazás. Ugyanakkor köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre IGEN-nel szavaztak. 2) Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítéljük a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, NEM-mel való szavazásra vagy távolmaradásra biztatva őket. A népszavazás sikertelensége ellenére továbbra is valljuk, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól. 3) A határon túli magyar szervezetek saját közösségük igényét kifejezve, valamint az IGEN szavazatok többsége alapján elvárják a Magyar Köztársaság Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal. 4) A tanácskozáson részt vevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele országainkban az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is. 5) A tanácskozás résztvevői egyetértenek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. 6) Úgy véljük, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasoljuk. 7) A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát, amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja. Szabadka, 2005. január 7. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 13./