Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 240 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-240

Helymutató: Szabadka

2001. május 21.

Máj. 19-20-án hatodszor rendezték meg a Jakabffy Napokat Szatmárnémetiben, ez jórészt Muzsnay Árpádnak, az EMKE alelnökének köszönhető. Sajnos Szatmárnémeti értelmiségi köre távol marad az eseményről. Varga Attila parlamenti képviselő emlékeztetett a Jakabffy-hagyatékra: "olyan szellemi örökséget hagyott ránk, melyből erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez, kisebbségi sorsunkat vállaló politikai cselekvéshez, magabiztosságot a mindennapi élethez." Eddig közel 50 előadó vett részt az Európa-szerte ismert kisebbségpolitikus emlékére rendezett eddigi tanácskozásokon, köztük Pomogáts Béla, Pozsgay Imre, Szabó Tibor, Tabajdi Csaba, Törzsök Erika Budapestről, Duray Miklós Pozsonyból, Csubela Ferenc Szabadkáról, Gortvay Erzsébet és Brezovics László Ungvárról, Oplatka András Zürichből, Bárdi Nándor Solymárról, aztán Markó Béla, Frunda György és mellettük a mostani rendezvény előadói - Kósáné Kovács Magda /MSZP/, Balázs Sándor, Balogh András, Törzsök Erika /SZDSZ/, Székely István, Komlós Attila, Pomogáts Béla, Grúber Károly, Lőrincz Csaba /Fidesz/, Eckstein Kovács Péter, Gönc László, Fedinec Csilla, Kelemen László, Jakab Sándor, Issekutz Sarolta, Halmos Sándor, akik azt elemezték, mi lesz a helye és szerepe a kisebbségeknek az integráció során. Szó volt továbbá a nemzeti irodalom regionális és világirodalmi helyéről; az egyház és vallás szerepéről és Magyarország nemzetpolitikájának értékeléséről az euroatlanti integráció perspektívájából; a szlovéniai, a burgenlandi, horvátországi és kárpátaljai magyarok helyzetéről, jövőképéről, végül pedig a cigányság sorsáról. /Jakabffy Elemér szellemi hagyatékából erőt, tartást lehet meríteni a jelen küzdelmeihez. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ Máj. 20-án Lugoson folytatódott a Szatmárnémetiben megkezdődött rendezvény. Először Jakabffy Elemér emléktábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a közíró életművét értékelő konferenciát tartottak. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a jogtudós tevékenységét példaszerűnek nevezte. "Jakabffy - mondta Pomogáts - tudományosan és szakmailag felkészült, erkölcsileg rendkívül következetes közép-európai politikus volt." Dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke ismertette az örmény származású Jakabffy család történetét. Bakk Miklós politológus a jogtudós által 1940-ben megalkotott kisebbségi törvénytervezet kapcsán a kérdés megoldásának közép-európai modelljeit elemezte. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. /Bartók mellett említendő. Jakabffy Elemér kisebbségi politikusra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./ Megtartották a Szatmárnémeti Kölcsey Kör kezdeményezésére az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - és Lugos város RMDSZ szervezetének közös rendezvényét, a VI. Jakabffy Napokat. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett Jakabffy Elemérre, aki 20 éven át Lugoson jelentette meg a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemlét 1922 és 1942 között, havonta kétszer. Igazi kisebbségtudomány volt ez a folyóirat, ugyanakkor művelődéstörténet és szociológia, több tudomány határán álló tudományág. Szellemi örökség, mely ma is időszerű. Szekernyés János temesvári újságíró, bánsági helytörténész Jakabffy Elemér kiadott könyveinek és a Magyar Kisebbség 20 év alatti 480 példányának a jelentőségét méltatta. A Magyar Kisebbség román, német és francia mellékleteit eljuttatták a román kormányhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez, hogy tudomást szerezzen a világ a romániai kisebbségek áldatlan helyzetéről. Másik jelentős műve a Bánsági magyarság 20 éve Romániában, mely 1939-ben Budapesten jelent meg, majd ennek folytatása A bánsági magyarság helyzete a bécsi döntés óta, melyet Szekernyés közzétesz sorozatban a temesvári Heti Új Szó hasábjain. Bakk Miklós lugosi politológus a politikusra helyezte a hangsúlyt. Az Európai Nemzetkisebbségek Kongresszusain (1925-1937) minden évben részt vettek az erdélyi magyar delegátusok, legtöbbször Balogh Arthur és Jakabffy Elemér. /Lugos üzen a Kárpát-medencének. VI. Jakabffy Napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2001. május 21.

Máj. 18-án Páskándi Gézára, a Szatmárhegyen született íróra, költőre, drámaíróra emlékeztek születése napján. A költő hajdani szülőházának helyén álló épület falán három évvel ezelőtt elhelyezett emléktábla előtt a Kárpát-medencei magyarság művelődési és politikai életének megannyi jeles képviselője tisztelgett. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ elnöke nyitotta meg. Páskándi Géza műveiről Kötő József, az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Dudás Károly író, a szabadkai Hét Nap című újság megbízott főszerkesztője és Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke beszélt. A Páskándi-emléktáblát megkoszorúzták a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvi Konferencia vezetői, a magyarság Kárpát-medencei művelődési szervezeteinek képviselői, valamint a helybéli RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) vezetői. /Páskándi Géza-emlékünnepséget tartottak Szatmárhegyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 21./ A Kölcsey Kör és a partiumi EMKE munkája eredményeképpen a májusi tisztelgés Páskándi Géza szatmárhegyi emléktáblája előtt újabb útvonallal bővítette az irodalomtörténeti zarándoklatok sorát. /S. Muzsnay Magda: Szatmárhegy - egy újabb zarándokhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. május 31.

Harminc előadást láthat a közönség a határon túli magyar színházak május 31-én Kisvárdán kezdődő, kilenc napos, XIII. Fesztiválján. A fesztiválon huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszéke és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a szabadkai Népszínház mellett a szabadkai Kosztolányi Színház, a szabadkai Gyermekszínház és az újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a kassai Thália Színház és a révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a budapesti Várszínház és a szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2001. június 1.

A csíkszeredai helyi képviseleti iroda ünnepélyes átadásával nyitotta meg máj. 30-án Skultéty Vilmos, az ITD Hungary vezérigazgatója a magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság erdélyi hálózatát. Az ITD áprilisban jelentette be, hogy tíz helyi képviseleti irodával bővíti kereskedelmi szolgálatának hálózatát a szomszédos országokban: Romániában, Szlovákiában és Jugoszláviában. Romániában a csíkszeredai iroda átadása a Sepsiszentgyörgyön, Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő iroda megnyitását is jelentette. Szlovákiában Kassán és Losoncon, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán nyílik a közeljövőben hasonló helyi képviseleti iroda. - A határon túli helyi képviseleti irodák hálózatának kialakítását az tette szükségessé, hogy a magyarországi üzletemberek egyre komolyabb mértékben érdeklődnek a külföldi befektetési lehetőségek iránt - mondta az MTI-nek Skultéty Vilmos. Az évi 5 millió forintos költséggel működő helyi képviseleti irodák egyszemélyesek lesznek. A képviselet ellátására helyi szakembereket választottak. /ITD Hungary: helyi képviseleti irodák Erdélyben is. = Népújság (Marosvásárhely, jún. 1./ Mintegy félszáz hazai és magyarországi cég vesz részt a máj. 30-án Csíkszeredában megnyílt Csíkexpo elnevezésű általános kiállításon és vásáron. A Hargita megyei Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara nyolcadik alkalommal rendezi meg az ITD Hungary befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság segítségével a csíkszeredai kiállítást. Üzletember-találkozót is tartottak, amelyen 25 magyarországi és több mint 80 erdélyi cég vezetője, képviselője vett részt. /Üzletember-találkozó a Csíki Expón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2001. június 2.

Harminc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak jún. 1-jén Kisvárdán kezdődött, kilencnapos, XIII. fesztiválján, melyen huszonnégy határon túli társulat és három magyarországi teátrum vesz részt. A romániai magyar színházak közül a fesztiválra várják a csíkszeredai, a gyergyószentmiklósi, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a nagyváradi, a sepsiszentgyörgyi, a szatmárnémeti, a székelyudvarhelyi és a temesvári társulatot. Bemutatkoznak továbbá a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti tanszékének és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem növendékei is. Erdély négy városából - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti - hat gyermek- és ifjúsági színház lép fel a fesztiválon. Jugoszláviából a Szabadkai Népszínház mellett a Szabadkai Kosztolányi Színház, a Szabadkai Gyermekszínház és az Újvidéki Színház a kisvárdai vendégszereplő. Szlovákiából a Kassai Thália Színház és a Révkomáromi Jókai Színház, míg Ukrajnából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei lépnek fel. A Buda Stage mellett az anyaországi társulatokat a Budapesti Várszínház és a Szegedi Nemzeti Színház képviseli a fesztiválon. /Határon túli magyar színházak fesztiválja. Tizenharmadszor Kisvárdán. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

2001. június 12.

12 különdíj, 2 életműdíj, 9 társulati díj. Ez a Határon Túli Magyar Színházak XIII. fesztiváljának /Kisvárdán/ idei mérlege. Kolozsvári sikerek: Kisvárda város díját Molière Mizantróp című előadása nyerte el. A darab színpadra állítója, Tompa Gábor a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza rendezői különdíját vehette át. A címszerepet alakító Bogdán Zsolt is különdíjat kapott. Egyéni díjban részesült Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház színművésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért. Különdíjas lett András Lóránt, a Vérkötelék című koreográfiai munkájáért, amelyet a csíki Játékszín valósított meg. A nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Zárt ajtók mögött című előadásában szereplő Csíky Ibolya és Dobos Imre ugyancsak különdíjban részesült. Mende Gaby színművésznőt, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagját a Színésznők című "színház a színházban" jellegű bemutatkozásáért díjazták két különdíjjal - ugyanaz az előadás elnyerte a város közönségdíját is. Életműdíjat Németh Ica, a komáromi Jókai Színház színművésznője és a 62 éves Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron társulat színészigazgatója kapott. A társulatnak a Kazimir és Karoline című előadását, a közönség másodszor láthatta Kisvárdán. Ez a produkció a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházzal megosztva az Illyés Közalapítvány díját nyerte el. /S. Muzsnay Magda: Erdélyi díjazottak Kisvárdán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./ Balázs Attila, a Temesvári Csiky Gergely Színház művésze a Gyermekszemmel című monodrámában nyújtott alakításáért kapott egyéni díjat, A mizantróp-beli szerepéért pedig Bogdán Zsolt a legjobb férfi alakításért járó elismerést kapta. Az MVSZ által alapított Páskándi-díjat a szabadkai népszínház kapta a Holdbéli csónakos című Weöres-mű színpadra viteléért. A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulatát Teplánszky-díjban részesítették a Macbeth kísérleti előadás létrehozásáért. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagydíja a komáromi Jókai Színházé lett Peeter Shaffer Amadeus című, Czajlik József által rendezett előadásáért. /Kisvárdán is tarolt A mizantróp. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2001. június 14.

Az Oktatási Minisztérium (OM), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tárcaközi együttműködés keretében 2001 júniusától információs irodákat kíván működtetni a Kárpát-medence legnagyobb magyar hallgatói létszámmal rendelkező városaiban. Ennek érdekében létrehozták az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Irodahálózatot. A program alapvető célkitűzése a határokon kívül élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. Kiemelt célja, hogy a helyi ifjúsági, hallgatói és szakmai szervezetekkel együttműködve, velük hatékony munkamegosztást kialakítva, kiszolgálja a határon túli magyar fiatalok információ- és képzési igényeinek megvalósítását. Az irodák feladatai: a/ információközvetítés, tájékoztatás - a magyarországi képzési lehetőségekre, ifjúsági és kulturális programokra vonatkozó információk b/ ösztöndíj-pályázatok adminisztrációja c/ szülőföldi állásajánlatok közvetítése, karrier-tanácsadás d/ a határokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése, szakmai támogatás e/ oktatási és ifjúsági programok népszerűsítése - a Kárpát-medence egyes magyarlakta régióiban már bevált és sikeres oktatási, ifjúsági programok, kezdeményezések helyi szinten történő meghonosításának elősegítése. f/ Európai Uniós információszolgáltatás, pályázatfigyelés. Az irodahálózat tevékenységéről való folyamatos tájékoztatás és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése céljából Program Tanácsot hoznak létre. A Program Tanács negyedévenként tart ülést, melynek során értékeli az irodahálózat irányításáért felelős szervezet vezetője, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója által készített jelentést. Először 4 helyi iroda fog megnyílni, régiónként egy nagyobb határon túli magyarlakta városban és egyben egyetemi központban: Erdélyben Kolozsváron, Felvidéken Pozsonyban, Kárpátalján Beregszászban, és Vajdaságban Szabadkán. Az irodahálózat központi irodája a Márton Áron Szakkollégiumban található. - Az Agora szolgáltatáscsomagokkal áll a határon túli magyar diákok rendelkezésére: Agora Studium - oktatási szolgáltatások, információk, Agora Juventus - ifjúságot érintő információk közvetítése, Agora Európa - EU információk, pályázatok figyelése, Agora Civis - pályázat figyelés a civil szervezeteknek számára, Agora Globus - diákturizmus, nyári diákmunka, nemzetközi utazási kedvezmények. Agora Hungária - magyar-magyar kapcsolatok támogatása, tájékoztatás az összmagyarságot érintő eseményekről, Agora Press - hírszolgálat, ifjúsági, oktatási, kulturális információk, napi hírek közzététele, Agora Mentor - tanácsadó szolgálat, pályázati tanácsadás, Agora Karrier - partnerbörzék szervezése, Agora Kultúra - kulturális eseményekről, rendezvényekről szóló információk közvetítése. /Agora Irodahálózat. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./

2001. június 18.

Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. június 23.

A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./

2001. június 25.

Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2001. július 2.

Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2001. július 5.

A Maros megyei MADISZ szervezésében július 5-12. között immár 7. alkalommal kerül sor a Nemzetközi Ifjúsági Képzőművészeti Alkotótáborra Szovátán. Románia különböző városaiból, valamint Kecskemétről, Szabadkáról és Ausztráliából érkeznek művészek. /VII. Nemzetközi Ifjúsági Képzőművészeti Alkotótábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2001. július 13.

Hetedik alkalommal szervezett alkotótábort a Maros megyei MADISZ, idén a Megyei Ifjúsági- és Sportigazgatósággal közösen. Szovátán, az egyhetes rendezvényen 19 marosvásárhelyi, temesvári, székelyudvarhelyi és szabadkai fiatal alkotó bizonyította tehetségét. /Simon Virág: VII. Nemzetközi Alkotótábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

2001. augusztus 15.

Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2001. augusztus 15.

2001. szeptember 4.

Augusztus elején immár ötödik alkalommal rendezte meg az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szabadkán a Nyári Akadémiát, a pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamát. Idén 24 erdélyi pedagógus kapott meghívót a délvidéki kollegáktól, azonban a jelentkezőknek csupán egyharmada utazott el Jugoszláviába. Az egyhetes programot a szabadkai városháza dísztermében Király Veronka, az ÉBMPSZ elnöke és Kasza József VMSZ-elnök, jelenleg köztársasági miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Az előadások közül a legérdekesebb az első vajdasági magyar oktató-CD bemutatása volt, melynek anyagát Pintér M. Edit szabadkai középiskolai magyartanár szerkesztette (megjelentette a helyi Zenith Műhely), és amely rendkívül érdekes módon ismerteti meg a diákokkal (de nem csak velük) a világirodalmat Homérosztól Molière-ig, a magyar irodalmat az ősköltészettől Pilinszky Jánosig, valamint felsorakoztatja a tegnapi és mai vajdasági magyar irodalom jeles képviselőit is. /Gligor Róbert László: Erdélyiek a Vajdaságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2001. szeptember 4.

2001. szeptember 11.

Minőségi változás várható a határon túli magyar elektronikus média életében, valamint a magyar-magyar médiakapcsolatokban annak a hatszáz millió forintnak köszönhetően, melynek sorsáról szept. 5-én döntött az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma. A pénzből két mobil műholdas közvetítő berendezést, digitális technikai eszközöket és televíziós műsorokat támogatnak. Ezzel az Illyés Közalapítvány lerakta egy határokon átívelő, rendszerszemléletű médiaépítkezés alapjait - nyilatkozta Veress László irodaigazgató. A kuratórium kijelölte azt a tizennyolc Kárpát-medencei helyszínt, ahol a támogatottak korszerű, egységes és egymással kompatibilis digitális technikát, valamint csúcstechnológiájú adattovábbító berendezéseket vásárolhatnak a kapott támogatásból. A rendszer központi elemei a régióközpontokban felépülő stúdiók lesznek (Erdélyben Kolozsvárott és Székelyföldön épül, de lesz Pozsonyban, Szabadkán, Eszéken és Ungváron is), ezek szerepe az anyaországi megrendelők (elsősorban a két közszolgálati televízió) és a térségükben működő tudósítói pontok közti szakmai koordináció. A pályázati kiírásban megfogalmazott másik célra, a televíziós produkciók támogatására szánt háromszáz millió forintra kétszázharminckét pályázó közel 2,2 milliárd forintos igényt nyújtott be, a jelentkezők háromnegyede az anyaországból került ki. A kuratórium azokat a pályázatokat részesítette előnyben, amelyek leginkább érintik a határon túli alkotóműhelyek munkáját. Így első körben a közszolgálati megrendelők, vagyis a Magyar Televízió Kárpáti krónika című műsora, valamint a Duna Televízió egyes műsorai kaptak jelentősebb támogatást, a többi pályázatról a szept. 26-i ülésen döntenek. /Támogatás a határon túli elektronikus médiának. Háromszáz millió forint az Illyés Közalapítványtól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2001. szeptember 17.

Szept. 14-15-én tartották meg Kassán a határon túli magyar vállalkozók nemzetközi konferenciáját. A Magyar vállalkozások jövője a Kárpát-medencében című találkozón, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Új Kézfogás Közalapítvány, valamint a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás szervezett, az Erdélyből, Délvidékről, Szlovákiából és a Kárpátaljáról jelenlévő vállalkozók, illetve magyar vállalkozói egyesületek képviselői egyik legfontosabb igényként fogalmazták meg e fórumok rendszeresítését. Két javaslat hangzott el a következő fórum helyszínére vonatkozóan: Pécsi Ferenc képviselő Szatmárnémetit, Sepsey Csaba vajdasági vállalkozó pedig Szabadkát javasolta. A kassai találkozón felszólalt Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Horváth Sándor a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa, Kopátsy Sándor egyetemi tanár, neves közgazdász és több ismert gazdasági szakember, közéleti személyiség. /(Sike Lajos): A következő helyszín: Szatmárnémeti vagy Szabadka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2001. szeptember 17.

2001. november 22.

A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kezdeményezésére magyar nyelvi kutatóállomásokat létesítenek Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken és Kárpátalján. A megbízott szakemberek Budapesten tanácskoztak november 12-13-án, az MTA Domus Hungarica székházában, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, dr. Szarka László részvételével. A magyar nyelvi tanácsadásra mind nagyobb a szükség, hiszen az elmúlt ötven évben a hivatalokban vagy a szakmákban csak az adott ország nyelvét lehetett használni, így nem alakulhatott ki a magyar hivatali vagy szakmai szókincs az anyaországgal szomszédos országok magyarlakta területein. A nyelvi irodákat civil szerveződések, határon túli magyar tudományos társaságok keretében kívánják működtetni. Az erdélyi kutatóállomás Kolozsváron működik majd, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, dr. Péntek János professzor vezetésével; Ukrajnában Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola épületében dr. Csernicskó István vezetésével; Jugoszláviában Szabadkán, a Tudományos és Művészeti Akadémia épületében, Gábrityné dr. Molnár Irén vezetésével; Szlovákiában a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda keretében, dr. Misad Katalin vezetésével. Fő tevékenységi területei között lesz a magyar lakosság különféle rétegei nyelvhasználatának kutatása, a kétnyelvűség sajátosságainak vizsgálata, nyelvi adatbázis építése, szaknyelvi regiszterek fejlesztése, helyi kutatók eredményeinek számbavétele, továbbá nyelvi közönségszolgálat, valamint tudományos konferenciák szervezése. Dr. Péntek János elmondta, hogy a kezdeményezés elsősorban intézményalapítási terv, folyamatos működtetésről is szó van. Erdélyben dr. Péntek János szakmai felügyeletével az induló új intézmény ügyintézője dr. Benő Attila lesz, a tanszék fiatal adjunktusa, az MTA köztestületi tagja. Lesz egy félállású munkatársa Sepsiszentgyörgyön is, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségénél. /Guther M. Ilona: MTA-kutatóállomások a régiókban. Magyar nyelvhasználati vizsgálatok kezdődnek a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2001. december 10.

Dec. 8-9-én a Szatmár Megyei Múzeumban rendezték meg a XII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. Ebben az évben 32 szavaló lépett a zsűri és a közönség elé, a Vajdaságból négy versenyző érkezett, közülük hárman a dobogón végeztek. Szatmárnémetiben a költő sírjánál Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangsúlyozta: "Gellért Sándor - jóllehet a kiadók mulasztása miatt a hatalmas műnek csak kisebbik része kerülhetett asztalunkra - ma jobban köztünk van, költészete és egész alkotása ma elevenebben él, mint amikor a költő fizikai valójában velünk volt." Kereskényi Sándor irodalomtörténész, RMDSZ-szenátor Kultúra és globalizáció címmel tartott előadást, ezután zajlott le a verseny. Dr. Kötő József EMKE-elnök, a zsűri elnöke, kiértékelő beszédében elmondta, hogy két napon át a kultúrát ünnepelték Szatmárnémetiben. A szavalók bebizonyították, hogy vállalják nemzetünk sorsát. Ez a nemzedék hajlandó tovább vinni az elődöktől kapott értékeket, az utókor számára. A verseny eredményei: 1. díj: Gazsó Hargita (Topolya, Szabadka), 2. hely: Orosz Georgina (Zenta) és Zalán Barbara (Nagykanizsa), 3. hely: Fekete Ágnes (Feketics, Szabadka). /Elek György: Szabadkai versenyző nyerte a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. július 13.

Erdélyi és vajdasági üzletember-találkozó zajlik júl. 12-14. között Szabadkán, a Vajdasági Magyarok Szövetségének, valamint az RMDSZ Gazdasági Főosztályának közös szervezésében. A találkozón számos erdélyi vállalkozó mellett az RMDSZ küldöttsége is részt vesz. A program Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, a szerb kormány miniszterelnök-helyettesével való találkozással és tanácskozással kezdődött. Ezt követik a vállalkozók közötti folyamatos megbeszélések és tárgyalások. /Üzletember-találkozó Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2002. augusztus 6.

Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

2002. szeptember 14.

A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2002. október 2.

2002. október 15.

A vajdasági Temerin mellett található Csurogon (Curug) sírkövet állítottak a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére. Délvidéken ez az első síremlék, amelyet a magyar áldozatok emlékére állítottak. A márványlapra egyetlen mondat került: Akikért nem szólt a harang. A csurogi vesztőhely színhelyén jelenleg szeméttelep van. Az áldozatok tetemét annak idején sintérgödörbe dobálták, illetve a szeméttelepen szórták szanaszét. Az elmúlt években a kivégzettek hozzátartozói a szeméttelepen fakeresztet állítottak, amelyet a rákövetkező napokban ismeretlenek eltüntettek. A sírkövet, mely Teleki Júlia csurogi önkormányzati képviselő kezdeményezésére került a vesztőhelyre, halottak napján szentelik fel. Teleki Júlia évek óta állhatatosan küzd azért, hogy fény derüljön az 1944-ben és 1945-ben elkövetett gazságokra, s mentsék fel a magyarokat a kollektív bűnösség terhe alól. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel jött a titói partizánok megtorlása. Mindmáig nem tudni pontosan, hogy hány áldozata volt a bosszúhadjáratnak. Matuska Márton vajdasági történelemkutató szerint Délvidéken az elesettek száma elérheti a 40 ezret. Csurog és Temerin környékén közel háromezren vesztették életüket. Csurogon a falu magyar férfi lakosságát majdnem teljesen kiirtották, s aki megmaradt, azt a tiszaistvánfalvai (Backi Jarak) haláltáborba vitték. Ugyanez történt a magyar lakossággal a közelben fekvő Zsablyán (Zabalj) és Mozsoron (Mosorin). A titói partizánosztagok házról-házra járva szedték össze az embereket, megkínozták, majd nyilvánosan kivégezték őket. Az 1944-45-ös titói megtorlásról 1990-ig egy szót sem lehetett kiejteni Jugoszláviában. A hatvan évvel ezelőtt történt vérengzéseket csak az elmúlt években kezdték feltárni. /Első emlék a délvidéki vérengzések magyar áldozatainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A délvidéki vérengzésről több könyv látott napvilágot, például Matuska Márton: A megtorlás napjai /Forum Kiadó és a Magyar Szó közös kiadása, Újvidék, 1991/, Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában /Magvető, Budapest, 1991/, Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba (Napló, Szabadka, 1996), Dr. Mészáros Sándor: Holttá nyilvánítva /Hatodik Síp, Budapest, 1995/, Szloboda János: Zentán történt '44-ben (Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság , Újvidék, 1997/, Matuska Márton: Temerini razzia /2001/

2002. november 11.

A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2002. november 12.

A Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozatra idén Kolozsvárról, Beregszászról és Szabadkáról érkeznek a magyar fővárosba társulatok produkcióval - közölte Goldschmied József, a budapesti önkormányzat programigazgatója. Immár ötödik évadát kezdi a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közös rendezvénysorozata. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke vendégjátékának nov. 12-14. között a Thália Színház ad otthont. /Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar színházak előadásai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 211-240