udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 36 találat lapozás: 1-30 | 31-36

Helymutató: Székelyderzse

2006. június 21.

A nemzetféltés és pusztuló tárgyi-szellemi értékek mentésének s a hit jegyében született a Fényhozók – székelyföldi fal- és mennyezetképek az igazság napjának megvilágításában című kötet, melynek szerkesztője Pap Gábor művészettörténész. A kiadó magyarországi Sárosi Kft., a szerzők és a terjesztő a könyvből származó teljes bevételt a hányatott sorsú székelydályai református templom helyreállítására ajánlják fel. ,,Minden lehulló, kallódni hagyott kő vagy más emlék egy-egy rég elköltözött drága léleknek újbóli és végleges halálát, és minden pusztulásra hagyott, tudatlanságból, álszentségből halálra ítélt épület lebontása, nyom nélküli eltüntetése kultúránk egy-egy gyökérszálának elvágását jelenti, s egy-egy lassú, de biztos lépés az öngyilkosság felé.” – idézte Debrecze­ni Lászlót tanulmányának mottójában a kötet háromszéki szerzője, Juhász Judit. Az uzoni-kökösi magyar-néprajz szakos tanárnő Ég és Föld találkozása Szacsván című tanulmánya a mennyezet festett kazettáinak motívumkincsét tárja fel. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkipásztor a dályai műemléktemplom középkori falképeinek, a meghurcolt mennyezetkazettáknak a teremtési képleteit értelmezi (Székelydálya – vallomás három tételben). Pap Gábor művészettörténész tanulmányában a székelydályainál szerencsésebb székelyderzsi templomban fennmaradt Szent László-legenda falképrészletekbe rejtett üzenetét tárja fel és értelmezi. Szántai Lajos művelődéstörténész Ítélet és szabadulás Bögöz falképein címen írt. Kincses Kálmán székelyszenterzsébeti lelkipásztor – A nő megkoronázódása Nagyga­lambfalván – az 1970-es években feltárt falké­peket írja le. A székelydályai templomban, melynek megmentése, szakszerű helyreállítása érdekében született ez a kötet, két évtizeden át jóformán csak rombolás történt. A szétdúlt templomban omladozó vakolat, feltárt falképmaradványok, mennyezeti kazetták – megannyi üzenet egy korról és embereiről. /Incze Ibolya: A szent hely rendező ereje (A székelydályai templomért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2006. június 24.

Az évente megrendezett Lármafa találkozó a közönybe süppedt magyarság felrázását, fellármázását tűzte ki célul. A Szent László-kultuszt éltető, a magyar identitást védelmező lármafások idei Kárpát-medencei találkozója Belényesen kezdődött június 21-én. Az elszakított területekről származó több mint száz résztvevő június 23-án érkezett Hargita megyébe, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Székelyudvarhely érintésével. Ma Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyergyószentmiklós a célpont. A programban a csíksomlyói kegytemplom és a csíkszépvízi Szent László-emlékhely meglátogatása, a csíkszentmihályi templom és Szent László-freskó megtekintése szerepel. Június 25-én a rendezvény Cegőtelkén folytatódik, majd június 26-án a dési református templomban lesz a Lármafa-találkozó záróünnepsége. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./

2006. augusztus 21.

A múlt hét végén zárult Székelyderzsben az egyhetes unitárius evangéliumi gyermekhét, melyen 49 gyermek vett részt – tájékoztatott Demeter Sándor unitárius lelkész. A felkészítőt Újvárosi Katalin unitárius lelkésznő, valamint Bíró Attila ötödéves papnövendék tartotta. /Fekete B. Zoltán: Evangéliumi gyermekhét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2006. augusztus 25.

Unitárius templomvár a székelyderzsi. A XV-XVI. században nagyobbították meg és ekkor kezdődött el a védelmi rendszerek kiépítése. A négyszög alakú várfal sarkain négyszögletű tornyokat emeltek. A templom ugyanakkor a falu legmagasabb és legtágasabb épülete volt, képes volt befogadni az egész ott élő közösséget. A 15. században a templomokhoz sajátos védőrendszereket is építettek. A szász építészeti együttesek páratlan értékei elismeréseképpen, a 150 vártemplom közül 7 – közöttük székelyderzsi – felkerült az UNESCO világörökségi listájára. /(csg): Romániai világörökségi helyszínek. Székelyderzs és a szász erődtemplomok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ Emlékeztető: Gerendás Lajos Székelyderzs és erődtemploma /Székelyudvarhely/ című könyve 1999-ben jelent meg.

2006. október 26.

A szórványoktatás minőségi javítása, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem (EMTE) társfinanszírozása és az infrastrukturális együttműködés javítása szerepel többek között a készülő román-magyar kormányülés napirendjén. A két kormány közösen keres megoldást a bukaresti Ady Endre Líceumban az oktatás minőségének javítására. A november 16-án sorra kerülő második román-magyar kormányülésen a bukaresti kabinet vállalja majd, hogy fedezi a Sapientia – EMTE működtetési költségeinek egy részét. Erre az egyetem végleges akkreditálása után kerülhet sor. A megbeszélésen szerepel majd Magyarország és Románia fejlesztési tervének összehangolása, ez főként a határ menti megyék, települések számára fontos. Szó lesz a határátkelők modernizációjáról, bővítéséről. A tavalyi kormányülésen is tárgyaltak a közös vám- és útlevélkezelésről, ezt az RMDSZ az idén is sürgetni fogja. A napirenden várhatóan szerepel a gyulafehérvári Batthyanaeum ünnepélyes keretek között történő átadása, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a székelyderzsi unitárius vártemplom és a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása is. /Sz. L.: Közös kormányülés: háttérben a jelképek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2006. november 17.

November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./


lapozás: 1-30 | 31-36




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék