Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2636 találat lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 2611-2636

Helymutató: Székelyföld

2002. június 14.

A közelmúltban, a Magyar Írószövetség Szabó Zoltán-díjjal kitüntette Lőrincz György székelyudvarhelyi írót a szociográfiai műfajban kiemelkedő munkásságáért. A díjátadás jún. 6-án történt Budapesten, az Írószövetség Bajza utcai székházában. Ebből az alkalomból nyilatkozott Lőrincz György. A díjat két munkájáért kapta. Az egyik 1982-ben, a másik csak a ’89-es fordulat után jelent meg (magukra maradt öregekről, árvaházakról, gyermekotthonokról, illetve embersorsokról szól). A falu gondja számos novellájában jelen van. A falu a megtartó erő ma is. Éltetni és erősíteni kell. A falu élete ma nyomorúságos. A föld visszaadásakor a falu népe üres kézzel maradt, gépek nélkül. Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Udvarhely környékén például az utakat száz év óta nem javították meg rendesen. A nyugati értelemben vett falu Székelyföldön nem létezik. Számos székely faluban 19. századi állapotok tapasztalhatók. Amilyen gépesítést megvalósított a magyar állam 1940–1944 között, arra a székely parasztemberek mint pozitív folyamatra emlékeznek. Akkor volt kedvezményes hitel gépekre, vetőmagra, állatra és egyebekre. - Falun ma sincs értelmiség, így a papnak és a kántor-tanítónak kell irányítania a gazdasági életet is. /Komoróczy György: Romániában a falu élete teljesen rendezetlen. Beszélgetés Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas íróval. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2002. június 18.

Lassan három hónapja, hogy kitudódott: az ortodox egyház folyamatos székelyföldi terjeszkedésének legújabb célpontjául a Marosvásárhelytől 17 km-re fekvő, színmagyar lakosságú Székelykált szemelte ki. Egy kormányhatározat nyomán a prefektus átiratban utasította a nagyernyei önkormányzatot – közigazgatásilag idetartozik Székelykál –, hogy a 90 hektárnyi káli gyümölcsösből mérjen ki a 40-et az ortodox egyház részére, amely állítólag öregotthont szeretne ott építeni. A nagyernyei polgármester akkor megtagadta az utasítás végrehajtását, ugyanakkor – nyilván a segítség reményében – a kialakult helyzetről tájékoztatta az RMDSZ Maros megyei elnökét, Kelemen Atillát, Virág György megyei tanácselnököt és Burkhárdt Árpád alprefektust, aki a megyei földosztó bizottságnak is tagja. A megszólítottak reagálása, határozott állásfoglalása azóta is késik. A bizonytalanság hátterében egyesek újabb, a színfalak mögött megkötött SZDP–RMDSZ-megegyezést sejtenek. Ezek szerint az RMDSZ a Bolyai Farkas Gimnázium visszamagyarosításáért cserébe elvi beleegyezését adta az ortodox egyház székelykáli honfoglalásához. Ezt látszik alátámasztani a nemrég kinevezett prefektus minapi nyilatkozata is, miszerint a káli ügy megoldottnak tekinthető; az összesen 90 hektárnyi területből előbb kimérik a volt tulajdonosoknak járó részt, majd a helyi egyházközségekét, a maradékból pedig bőven jut az ortodoxoknak is. /Sz. L.: Székelykált az isteni gondviselésre bízták. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./

2002. június 18.

Megjelent a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában, Ferencz Angéla néprajzos szerkesztésében, a Sokszor úgy szeretnék enni, magam sem tudom, hogy mit című kiadvány. A könyv két, a hagyományos székelyföldi táplálkozással foglalkozó díjnyertes dolgozatot tartalmaz: Jakab Rozália: Hagyományos táplálkozás Farkaslakán és Tankó Gyula: Étkezési rend, étkezési szokások a gyimesieknél. A kiadvány az Illyés Közalapítvány támogatásával jelent meg. /Kristó Tibor: Könyv a székelyföldi táplálkozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 18./

2002. június 20.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskola hagyományos történész-konferenciáját az idén a tusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója jegyében szervezte Garda Dezső. A lap munkatársa három előadót kért meg, hogy összefoglalják előadásuk lényegét. Garda Dezső (Babes–Bolyai Tudományegyetem) leszögezte: a Székely Kongresszusról beszélni Gyergyószentmiklóson azért is helyénvaló, mert a gyergyói katolikus papság 1902 tavaszán beadványt nyújtott be a csíki székely kongresszushoz, a magyar országgyűléshez, amelyben bizonyos reformokat követelt, s ebben a beadványban fogalmazódtak meg először azok az elképzelések, amelyek később a kongresszuson is vitára kerültek. E kongresszus a székelység történelmében is határkőnek számít, ugyanis a XIX. század második felében a székelység nem tudott megfelelni a szabadpiac követelményeinek. Birtokai nagy részét elveszítette, altalajkincsekben Székelyföld nem annyira gazdag, mint Dél-Erdély, és emiatt e térség nem élvezett annyi támogatottságot, mint a szászok által lakott területek, illetve Dél-Erdély térsége, ahol a román parasztságot az Albina Bankon keresztül támogatta a mindenkori román kormány. A magyar kormány nem vette figyelembe a kedvezőtlen természeti feltételeket, amelyek között a székelység élt. A kongresszusnak voltak eredmények, többek között a székely körvasút befejezése, Gyergyószentmiklós esetében a városjog megszerzése, a gimnázium létrehozása, az állam felvállalta az iskolák támogatását. Jelenleg is egy ilyen stratégia kidolgozására lenne szükség, hiszen az I. világháború megakasztotta az ígéretes fejlődést, s ma már egy anyagilag tönkrement Székelyföld fejlődését kellene elősegíteni. A kivándorlás ma is épp olyan súllyal szerepel a gondok között, mint a XX. század elején. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imrét, Erdély Széchenyijét mutatta be. Mikó Imre gróf intézményszervező volt. Gondjaiba vette a lepusztult intézményeket, többek mellett a kolozsvári magyar színházat, 1854-ben újjáalakította az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet. Másik nagy alapítása az Erdélyi Múzeum Egylet volt. Az értelmiséget próbálta mozgósítani, azért, hogy az EME összegyűjtse a kallódó, történelmi hagyatékot: a levéltárakat, a levelezéseket, a könyvtárakat, a tárgyi emlékeket. Egy erdélyi kis akadémiának rakja le az alapját. Az EME ez is volt, míg 1950-ben betiltották. Új intézmények alakulnak, de ne úgy alakuljanak, hogy a régiekről megfeledkezünk, figyelmeztetett Egyed Ákos Bona Gábor hadtörténész /Budapest/ Kossuth Lajosról tartott előadást. Kossuth az emigrációban több mint húsz évig foglalkozott a hadügyi kérdésekkel, tehát bepótolta a műveltségében ez irányban fellelhető hiányt. /Bajna György: Történész-konferencia Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2002. június 22.

A romániai törvényalkalmazás tipikus példája az a belső használatra szóló szakminisztériumi körlevél, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter küldött szét az országba az erdészeti igazgatóságok vezetőinek. Ebben arra hívja fel a figyelmüket, hogy a 2000/1-es törvényt alkalmazni kell, lehetőleg minél hamarabb. Aki továbbra is hátráltatja az erdők tulajdonba helyezését, az komoly büntetésre számíthat. A 2000/1-es földtörvény ellenére az erdészeti vezetők támogatásával kampányba kezdett az erdők visszaadása ellen. A környezetvédelmi miniszter és más kormánypárti politikusok sem lelkesednek a törvény alkalmazásáért. A mai kormánypárt, az akkori ellenzék a földtörvény legvehemensebb ellenségének bizonyult, amelynek képviselői hazaárulással, az ország végkiárusításával is megvádolták a kormánykoalíciót. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette ország-világ előtt, hogy 2002 végéig kiosztják a birtoklevelek 90 százalékát, és nagyjából befejeződik a tulajdonba helyezés, ennek ellenére minden megállt, és a földtörvényt az illetékesek továbbra sem alkalmazták. A székelyföldi erdőkből éjszakánként változatlanul robogtak Moldva és Havasalföld fele a lopott fával megpakolt rönkszállító kamionok. Az állami erdészet azt akarta, hogy a magán- és a közbirtokossági erdőkben is ő legyen az úr, saját erdészei döntsenek mindenben, lehetőleg a gazdák megkérdezése nélkül. Országszerte elkezdődtek a tüntetések, a tulajdonosok fenyegetőzései, az RMDSZ részéről pedig Garda Dezső gyergyói képviselő számtalan parlamenti interpellációban figyelmeztetett: ha nem lép a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az erdők tulajdonba helyezéséig teljesen letarolják Románia legdrágább kincsét, a zöld aranyat. Gardát többször megfenyegették, meg is verték, a küzdelemnek azonban mégis lett eredménye, mert Hargita megye jelenleg első helyen áll az erdők visszaadása terén. /Makkay József: Állam az államban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. június 22.

Jún. 21-én ifjúsági fórummal kezdődött a Sepsiszentgyörgy határában szervezett Szent Iván-napok rendezvénysorozat. A táborban az előadók pályakezdési lehetőségeket boncolgattak. A szervező RMDSZ szándéka és az együtt gondolkodás volt, de kevesen jöttek el. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere leszögezte: a fiatalok elhelyezkedési kérdése azért is fontos az RMDSZ számára, mert bizonyos beosztásba sokszor nagyon nehezen találnak megfelelő embert, miközben a székelyföldi vidéki településeken nagy szükség van a vállalásra. Domokos Géza író szerint a fórum címében szereplő tömbmagyarság fogalma erősen átpolitizált, és erre nincs szükség, mert valójában befektetésről, jövedelemről, életszínvonalról van szó. /(mózes): Szent Iván-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2002. június 24.

A Magyar Örökség díjban részesítették a hetvenöt éves Beke György írót. 1968-ban, Orbán Balázs A Székelyföld leírása megjelenésének századik évfordulóján Beke György kezdeményezte jeles elődje hatkötetes életművének az újrakiadását. Ez ugyan elmaradt, de azt nem akadályozhatták meg, hogy társaival Orbán Balázs nyomdokain járjon, a magunk keresésére induljon, jellemezte Beke útját Cseke Péter. Beke György a Kárpátokon túli tájakra kalauzoló Magunk keresés e című könyve 1972-ben jelent meg. Szellemi földrajzának azóta is ez az iránytűje: a magunk keresése. Rokonlélekként fogadták mindenütt a legkeletibb magyarok világában — miként 1988-as budapesti kötete, a Csángó passió is tanúsítja. Beke György az enciklopédikus hungarológia ismerettárával feltöltődve vállalkozott a valóságfeltárásra. Olyan "egyszemélyes intézményt" teremtett maga is Kolozsvárt, amelyik a nemzet szellemi egységének újjáépítését is eredményesen szolgálhatta, írta róla Cseke Péter. Lászlóffy Aladár szerint Beke György "szellemi földrajz"-ot művel elsősorban. Budapestre települve sorjáztak kötetei (Magyar gondok Erdélyben, 1990; Erdély jelene és jövője, 1991; Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993; Atlantisz harangoz, 1993; Népek nagy romlása a román uralom alatt, 1994; Hadiutak Erdélyben, 1994; A nyitrai gróf feláldozása, 1995; Peremvidékek magyarsága, 1995;Védekező anyanyelv, 1997; Magyar áfium, 1999). Beke most már valamennyi kisebbségi régióra figyelt a Kárpát-medencében. Beke György Barangolások Erdélyben címen újjászerkesztett szociográfiai sorozata hatkötetes. /Cseke Péter: Beke György öt életideje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2002. június 28.

Jún. 27-én Kovászna és Hargita megyében járt jún. 27-én Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Csíkszeredában keményen bírálta a két megye polgármestereit a birtoklevelek kiállításának késése miatt. Sepsiszentgyörgyön zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ és a PSD vezetőivel. A megyei konzultatív bizottság ülésén Demeter János tanácselnök megfogalmazta, hogy költségvetés-kiegészítésként 114 milliárdra van szüksége Háromszéknek, jövőre pedig az idei büdzsé 60 százalékos emelése lenne elegendő, illetve az útalapból 90 milliárdot kellene átutalni a szaktárcának a megkezdett munkálatok folytatására. Cozmanca tárgyalásokat ígért. A közvagyonleltár, a Lábas Ház, a sepsiszentgyörgyi atlétikapálya, a Keleti-Kárpátok Múzeumának székhelye, a baróti ipari parknak szánt területek, illetve az állami vállalatok ingatlanátadásáról szóló kormányhatározatok mielőbbi elfogadását a miniszter támogatja. Csíkszeredában az ülésen Zsombori Vilmos megemlítette, hogy az elmúlt harminc évben a megye egyetlen komoly beruházásban sem részesült. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kitért arra, hogy több intézmény továbbra sem annak a településnek fizeti az alkalmazottak béradóját, ahol ezek dolgoznak. /Farkas Réka, Rédai Attila: Sárga lap az elöljáróknak. Székelyföldön járt Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2002. június 28.

A Magyarok Székelyföldi Társasága, a Julianus Alapítvány idén is Háromszékről indította az erdélyi Lármafa-találkozósorozatot. Kökös, Sepsikilyén és Sepsiszentgyörgy vendégei voltak a Magyarországról, Felvidékről és a Pancsova melletti Székelykevéről érkező csapatok, valamint erdélyi vendéglátóik és utastársaik. A Lármafa-találkozók Szent László kötődésűek, a jelképes zarándokút vállalói Szent László nyomdokait keresve jutottak el a legendát élő hagyományban és templomi falfestményekben őrző településekre. Beder Tibor mondhatni egyszemélyes rendezvénye, az évenként ismétlődő erdélyi Lármafa-találkozó, amelynek szelíd hangja már a tengeren túli tájakra is elhangzik, Dávid Ibolya MDF-elnök és Luer Edit, az Amerikai Magyar Szervezetek és Szövetségeinek elnöke is vendégük. /Sylvester Lajos: Háromszéki Lármafa-találkozók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2002. június 29.

A bukaresti Közgazdasági Tudományegyetem (ASE) októberben területi távoktatási központot indít Kovásznán kereskedelmi (turisztikai szakosításban), könyvelési és könyvvitel—informatika, valamint gazdasági menedzsment karral. A távoktatási karokon a tanterv ugyanaz, mint a nappali tagozaton. A tanárok a bukaresti egyetemről járnak ki hétvégeken. /(bodor): Egyetemi távoktatás indul Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./ Székelyföldön a román egyetemek kihelyezett tagozatokat indítanak, hogy csökkentsék a magyar magánegyetem vonzását.

2002. június 29.

A csíkszeredai Julianus Alapítvány és a Székelyföld Társaság szervezésében a hét végén Tordaszentlászlón sorra kerülő Lármafa-találkozó megnyitójaként jún. 28-án a tordaszentlászlói református templomban Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyi miniszter tartott előadást. A Lármafa-találkozó eddigi helyszínei után (Körös-Sepsikilyén, Sepsiszentgyörgy, Tordai-hasadék, Szent László-forrás és Torda) ma Tordaszentlászlóra is ellátogat több mint negyven település elöljárója és neves közéleti meghívottak, közöttük több magyarországi vendég. /(m. j.): Dávid Ibolya a tordaszentlászlói falunapokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

Jelentősebb esemény volt októberben az Erkel-gálaműsor, ezt követte a Bátori Mária kolozsvári bemutatója, a székelyföldi turné, amely anyaországi támogatással valósult meg. Decemberben tartotta szerzői estjét Demény Attila, és ugyanekkor volt két kamaraoperájának — a Parafarmnak és a Bevégezetlen ragozásnak — a bemutatója. Januárban felújították a Marica grófnőt, márciusban újra műsorra tűztük Hary Béla: Hófehérke és a hét törpe című balettjét, összegezte Simon Gábor igazgató a kolozsvári Magyar Opera befejeződő évadát. Nem csak a kolozsvári Magyar Opera van rettenetesen nehéz helyzetben, hanem minden művészeti intézmény szerte az országban. Anyaországi sikeres pályázatok segítik munkájukat. A rendelkezésükre álló költségvetési keret rendkívül csekély. Az anyaországi támogatás egy-egy bemutatóra, valamint magyarországi és erdélyi vendégjátékokra vonatkozik, az intézmény létezésünket nem tudja biztosítani. Újabb kivándorlási tendenciának lehetünk tanúi, jegyezte meg az igazgató. - Kolozsváron nincs szakavatott zenekritikus, aki részletesen és folyamatosan tudósítana. A Magyar Opera 30 évvel ezelőtt 350 tagot számlált, ma hozzávetőlegesen 230-an vannak, nem biztos, hogy jövőre ugyanennyien lesznek. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári Magyar Operában. Beszélgetés Simon Gábor igazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. június 29.

Jún. 28-án tartotta második kiskonferenciáját Kolozsváron az Aranka-kutatócsoport, amelynek kezdeményezője Egyed Emese tanszékvezető professzor. Ismertették és értékelték Aranka Györgynek, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság fő titoknokjának székelyföldi útleírásairól készített államvizsgadolgozatot, Fekete Magdolna Beáta munkáját. Az előadás végén Egyed Emese ünnepélyesen bejelentette az Aranka-kutatócsoport megalakulását, ami a sikeres pályázatok révén intézményesített működést nyert. /B. T.: Aranka-kutatócsoport. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. április 27.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa. A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását. Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

2002. április 27.

2004. január 5.

A madéfalvi veszedelem (Siculicidium) közelgő 240. évfordulója alkalmából Csíkdelne műemlék templomában január 4-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak, ezt követően pedig emléktáblákat lepleztek le. Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes prédikációjában a székely ellenállás, Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, valamint Páll Gáborné és Vámszer Géza, a templom megmentőinek szerepét méltatta. Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője ünnepi beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy az utódoknak kötelessége mindig méltóan emlékezni azokra, akik minden időkben gerincesen felvállalják népük sorsát. Az emléktáblák szövege a következő: Ebben a szentegyházban szolgálták Istent és népüket Beke István és Zöld Péter lelkipásztorok, a madéfalvi veszedelmet megelőzően a székely szabadságküzdelmek szellemi vezetői, állíttatta a Székelyföld folyóirat, a másikon pedig ez áll: Páll Gáborné, Kamer Edit és Vámszer Géza emlékére, akik áldozatvállalásukkal az 1930-as években megmentették ezt a templomot a végromlástól, Csíkdelne–Pálfalva egyházközsége. /Kristó Tibor: Megemlékező szentmise a Szent János-templomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2004. január 6.

December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 7.

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója szerint érzékenyen érinti a kiadókat a 9 százalékos áfa bevezetése. Több üzletük van, így a Pallas-Akadémia Kiadó esetében ez 300 milliós többletkiadást jelent, ami valamivel kevesebb, mint a kiadó egy havi üzleti forgalma. Tőzsér József közölte, kiadója az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyolította le. Míg korábban évente kb. harminc kötetet adtak ki, addig a tavaly ötvenet sikerült a piacra dobniuk. Folytatják nyereséges sorozataikat, mint amilyen az Erdély hegyei vagy a Barangolás a Székelyföldön. Az utóbbi években sokat csökkent a magyarországi könyvek forgalma. A kiadó 2004-ben indítja a Nyírő-sorozatot. Az első kötet kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja – speciális keretből. Tőzsér úgy tudja, hogy idén Magyarországról ugyanannyi pénzre számíthatnak, és a román művelődési minisztérium meg a hazai Communitas Alapítvány is támogatja a könyvkiadást. Hazai forrásokból majdnem ugyanannyit kapnak, mint az anyaországtól. A Pallas-Akadémia Kiadó tervezi a régi Helikon mind a 17 évfolyamának kiadását. Nagyon kelendő Marosi Ildikó Kis-Helikon sorozata. Kiadják Ligeti Ernőnek a Súly alatt a pálma című regényét. Tőzsér beszámolt arról is: ezer példányban kellene kiadni egy könyvet, hogy nyereséges legyen. /Máthé Éva: A helyzet változik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2004. január 8.

Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 8.

Megvitatta a székelyföldi autonómiastatútum módosító javaslatait a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága január 7-én, Csíkszeredában. Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, január 17-én Sepsiszentgyörgyön össze hívják a Székely Nemzeti Tanácsot a statútumtervezet jóváhagyása végett. Reményeik szerint február elején kívánják a tervezetet a parlament elé terjeszteni. A Székely Nemzeti Tanács egy küldöttsége január 12-én a Fidesz-frakcióvezetőjével találkozik. /D. B. I.: Készülő statútum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2004. január 9.

Lakossági fórumon, előválasztáson lehetne dönteni egy közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt személyéről, amennyiben az RMDSZ és a Magyarok Szabad Szövetsége (MSZSZ) elfogadja a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) javaslatát a jelöltek választások előtti megmérettetéséről. Kiss Kálmán MSZSZ-elnök támogatja a lakossági fórum összehívását. Az RMDSZ Kelemen Atilla képviselőt jelöli a polgármesteri tisztségre, az MSZSZ pedig még nem döntött a jelölt személyéről. Információk szerint az MPSZ Donáth Árpád volt főtanfelügyelő-helyettest indítaná a megmérettetésen. Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke bejelentette: a szervezet saját jelölteket állít a helyhatósági választásokon Székelyföld minden olyan településén, ahol erre igény mutatkozik. Szász Jenő MPSZ-elnök elmondta, a szervezet egyelőre nem döntötte el, hogy olyan településeken állít-e majd jelölteket, ahol a 20, vagy olyan településeken, ahol a 15 százalékot haladja meg a magyarság számaránya. „Megegyezésre fogunk törekedni a parlamenti választások során” – tette hozzá az elnök. /Demeter Virág-Katalin, Lepedus Péter: Közös magyar jelölt Marosvásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2004. január 9.

Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, területi RMDSZ-elnök kijelentéseit bírálta január 8-i sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) két vezetője, Tulit Attila és Kónya Ádám, mindketten városi tanácstagok. Egyúttal bejelentették, hogy a helyhatósági választásokon külön polgármesterjelöltet állít az MPSZ ,,Sepsiszentgyörgyön és minden olyan településen, ahol erre igény mutatkozik”, Székelyföld-szerte. /(demeter): Külön polgármesterjelölt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

2004. január 9.

A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a Gödöllői Szent István Egyetem, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa tudatja, hogy dr. György Antal egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, alapítványi elnök, Csíkszereda díszpolgára, a Pro Hargita 2002 és Julianus-díjas, számos tudományos és közéleti kitüntetés és elismerés birtokosa január 6-án elhunyt. Személyében a Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítettük el, olvasható a közleményben. Dr. György Antal tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a szülőföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandóan beírta nevét a magyar nép nagyjai közé. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2004. január 10.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2004. január 12.

Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-i kolozsvári gyűlésén napirendre tűzte a Bakk Miklós politológus és Csapó József által készített autonómiatervezetek egyeztetését. A Csapó József által kidolgozott székelyföldi autonómiastatútumot terjeszti a román törvényhozás elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), miután az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) Állandó Bizottsága elfogadta a székelyeket képviselő csoport forgatókönyvét, jelezte Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. A személyi elvű autonómiáról szóló dokumentumot még nem véglegesítették. A szintén Csapó József által készített statútumot kiindulópontnak tekintik a szakértők, akik a hónap végéig megvitatják azt. /B. T.: Zöld utat kapott Csapó székelyföldi autonómiatervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2004. január 13.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2004. január 13.

Böjte Csaba ferences pap 1992 novemberében kapott kinevezést Dévára. Romhalmazt talált a régi épület helyén. Böjte bejárta a dél-erdélyi szórványt, és tapasztalhatta, hogy semmiféle intézménye sincs annak a közel 40 ezer magyar embernek, akik falvakban, kisvárosokban élnek és próbálnak megmaradni. Az első napokban kolduló gyerekeket látott. Felkereste a gyermekek legközelebbi rokonait, és szinte mindegyikük kérte, hogy fogadják be őket és biztosítsanak nekik oktatási, nevelési lehetőséget. 1993 szeptemberében indultak egy összevont, I–IV. osztályos iskolával, 21 gyerekkel. Jelenleg 374 gyermek van Déván és Szászvároson, akik az ország minden részéből jöttek. Minden gyereknek a története más. Más gondok, más problémák. A szerzetes szerint Déva hídfő is lehetne a Székelyföld és Magyarország között, fontos lenne a magyarságnak Dél-Erdélyben egy ilyen hídfőállást kiépíteni. Úgy látja, hogy az RMDSZ-nek nincs kiforrott stratégiája sem a szórvány-, sem a szociális támogatások terén. – A szórványba olyan lelkipásztorok, papok kellenének, akik mernek megszólítani vegyes házasságból jött gyermekeket is, mernek nyitni az emberek felé. Három évvel ezelőtt kezdték el a munkát Szászvároson. Akkor ott hét magyar gyerek volt az I–IV. osztályos iskolában. Most 87-en vannak az óvodában és az iskolában együttesen. – Minden gyermek lelki sebbel érkezik hozzájuk. /Fábián Tibor: A dél-erdélyi szórvány apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 13./

2004. január 13.

Immár a második fényképalbum született meg a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával. Karda Emese, a központ vezetője elmondta, hogy tíz fotóművészt táboroztattak Borszéken egy héten keresztül. A Művelődési Központ terve, hogy egész Hargita megyét, majd később az egész Székelyföldet lefedjék ilyen albumokkal. Dr. Balázs Lajos néprajzkutató a fotóalbumról kiemelte: a Zsindelyország című albumban korábban Székelyvarság térségét hasonló kiadványban mutatták be. A mostani kötet címe: Barangolás (különben kétnyelvű kiadványról van szó.), Borszéket mutatta be. /(Máthé Éva): Dicséretes kezdeményezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

2004. január 16.

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere egy interjúban leszögezte, hogy a választásokra készülő "MPSZ – Magyar Polgári Szövetség – szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén". Hozzátette: "Ez a modell Nagyváradra és Szatmárnémetire is érvényes". Kiss János, a lap munkatársa mindezt elutasította: „ami eddig nem sikerült a nagy-romániásoknak, sikerül majd a magyar mániásoknak.” A különlistás polgári ötlettel képviselet nélkül maradnának. Kiss még azt is állítja: ha a kilencvenes évek elején nem tették volna időnap előtt "közhírré", az autonómia a legtöbb székely településen ÖNMAGÁTÓL is megvalósulhatott volna. /Kiss János: Modellezők. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2004. január 17.

- Nem érdemelnek kommentárt Tőkés László és Csapó József abszurd kijelentései, miszerint Románia EU-csatlakozását Székelyföld autonómiájának feltételéhez kellene kötni – kommentálta az EMNT, illetve az SZNT elnökének kijelentéseit Vasile Puscas, Románia EU-főtárgyalója, SZDP-képviselő. – Az EU-hoz Románia egésze csatlakozik majd, nem egy kisebbség, egy megye, vagy egy tartomány. Az EU tagja lesz az egész ország valamennyi állampolgárával együtt, függetlenül vallási, etnikai vagy politikai hovatartozásától. /Puscas: Abszurd Tőkés és Csapó elképzelése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

lapozás: 1-30 ... 1411-1440 | 1441-1470 | 1471-1500 ... 2611-2636