udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2636
találat
lapozás: 1-30 ... 2161-2190 | 2191-2220 | 2221-2250 ... 2611-2636
Helymutató:
Székelyföld
2006. február 6.
Könyvbemutatókat, illetve katalógus-ismertetőt tartottak február 2-án Marosvásárhelyen a Bibliofil könyvesboltban. Az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) katalógus-bemutatóját kiadók /Polis, Mentor/ ajánlói egészítették ki. Kiss Andrea Beáta óvónő az EMK újonnan megjelent katalógusát mutatta be, majd a könyvkiadók képviselői szóltak a jelenlevőkhöz. Dávid Gyula beszélt a Polis Kiadó kiadványairól, majd Káli Király István a Mentoréról. Ő többek között Csávossy György A bor dicsérete című könyvét, valamint a Wass Albert által megfogalmazott meséskönyvet, illetve mondagyűjteményt ismertette, továbbá Páll Irénke tanítónő A lét lámpásai című kiadványát és Gubcsi Anikó tíz beszélgetést tartalmazó kötetét. A Többsincs királyfi, illetve a Székelyföldi mondák és mesék című Benedek Elek- köteteket Kiss Andrea Beáta mutatta be. /Nagy Botond: Új könyvek feltűnése. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./2006. február 7.
Székely nagygyűlést szervez a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) március 15-re. Ferencz Csaba, a tanács alelnöke elmondta: a nagygyűlés célja az, hogy a nemzeti ünnep szellemében kifejezésre jusson a székelység szabadság és önrendelkezés iránti vágya, és hogy megerősítse a Székelyföld autonómiájának közakaratát. „Felhívást intézünk a Székelyföld lakóihoz, hogy március 15-én részt vegyenek ezen a fontos ünnepen, jöjjenek Székelyudvarhelyre és jelenlétükkel erősítsék a Székelyföld autonómiájának megteremtésére irányuló szándékot. Autonómiát kérünk a Székelyföldnek, szabadságot a székelyeknek”, mondta az SZNT alelnöke. /Székely nagygyűlés március 15-én. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 10.
A háromszéki Vargyas helyi tanácsa elküldte az Emberi Jogok Európai Bíróságának azt a romániai bírósági döntést, amely előírta a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírására hozott önkormányzati határozat visszavonását. A vargyasi önkormányzat a gyergyóditrói tanács után a második, amely az európai testülethez fordul a népszavazással kapcsolatos bírósági határozat miatt. Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke elmondta, az Emberi Jogok Európai Bírósága a napokban iktatta a vargyasi önkormányzat kérését. Hozzátette, a vargyasi helyi tanács úgy értékelte, hogy sérült a védekezéshez való joga. A Brassó Megyei Fellebbviteli Bíróság 2005 szeptemberében törvénytelenek ítélte a vargyasi önkormányzat határozatát a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírásáról. A vargyasi helyi tanács 2005 februárjában fogadta el a határozatot az SZNT kérésére, de a Kovászna megyei prefektúra március végén megtámadta a döntést a közigazgatási bíróságon. /Strasbourgban az autonómia-referendum ügye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./2006. február 10.
A folyamatosan bővülő, hatalmas sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanyát alakítsák át magyar rendőr- és csendőrképző tanintézménnyé – javasolta a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete. Jogos törekvésnek tartják, hogy Székelyföldön a többségi magyarság soraiból kerüljön ki a rendőrök nagy része, de csak abban az esetben, ha a szaktárca garantálja, hogy a magyar rendőröket és csendőröket nem viszik el ebből a régióból, s biztosítják számukra a ranglétrán való előrehaladás lehetőségét is. A túlméretezett csendőrlaktanyát ezzel a város magyar lakossága elfogadná. Az épületet ugyanis a magyar lakosság folyamatos tiltakozása ellenére húztak fel – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /(-kas): Csendőrlaktanya helyett magyar rendőrképzőt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./2006. február 10.
Napokon belül szerkesztett műsorokkal is jelentkezik Erdély-szerte a katolikus egyház új romániai stúdiója, a Mária Rádió. Az ugyanolyan nevű rádiókból álló, világméretű hálózat tagja Székelyföldre is telepített egy erős adóállomást, amely Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig eljuttatja a magyar és román nyelvű műsort a hallgatókhoz. (Erdély ma) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./2006. február 13.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke elégedetlen az elkobozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási ütemével, fejtette ki Sepsiszentgyörgyön. Hangsúlyozta, hogy a restitúciót a következő hónapokban gyorsítani kell. Az RMDSZ elnöke a Kovászna, Hargita és Maros megyei közbirtokosságok erdészeti vezetőivel tartott megbeszélésen kifejtette, hogy az RMDSZ célja a közbirtokosságok elkótyavetyélésének megakadályozása, Székelyföld számára ugyanis ez a tulajdonforma a gazdasági felemelkedés motorja lesz. Tamás Sándor képviselő szerint az erdők mintegy 70 százalékban visszakerültek jogos tulajdonosaikhoz. Az RMDSZ vezetői megígérték: tárgyalnak a szakminisztériummal, hogy az állami erdészet szüntesse be a fakitermelést a visszaszolgáltatás tárgyát képező területeken. /Gyorsítani kell a restitúciót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ 2006. február 13.
Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kikelt a Demokrata Párt nacionalista nyilatkozatai ellen. Véleménye szerint Emil Boc elnök és elvbarátai az effajta retorikával akarják növelni befolyásukat Erdélyben. Ezután a párt vezetősége Sepsiszentgyörgyre utazott találkozni Hargita és Kovászna megye románságának képviselőivel. Sajtóértekezletén Mircea Geoana bejelentette, hogy pártja ezután szívén viseli sorsukat, ő maga is szenátori irodát nyit Sepsiszentgyörgyön, Ioan Rus pedig megbízást kapott, hogy készítse el a párt Erdély-stratégiáját. Az előzmények: National című lap, 2001. nov. 22.: Ioan Rus belügyminiszter után Ioan Stan PSD-képviselő, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/-bizottság elnöke sajtóértekezleten jelentette be a fenyegető veszélyt: a Székelyföld tervezett autonómiája révén Románia elveszti területének jelentős részét, a románok kénytelenek lesznek elhagyni szülőföldjüket. Hasonlóan Iliescu államelnökjelölt gyulafehérvári kortesbeszédében (Curierul National, 1996. nov. 11.), az (akkor még) elnök kijelentette: „Mindig elleneztem és ellenezni fogom az RMDSZ némely vezetőinek autonómia-követeléseit és ezzel a román állam egységének szétdarabolását. Nem feledhetjük el, hogy az RMDSZ választási programja kendőzetlenül beszél az etnikai alapú területi autonómiáról, ami egyet jelentene Románia föderalizációjával.” Adrian Nastase (az akkor ellenzéki PDSR alelnöke) ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe /Dimineata, 1997. okt. 27/, majd kijelentette: a románságot elmagyarosítják, nemzeti jelképeit, civilizációjának bizonyítékait eltüntetik, ilyen körülmények között állandó harcot kell folytatnia jogaiért. Ultima Ora, 1997. nov. 24.: Választási kampánya keretében a PDSR harcot indított az erdélyi szavazóbázis megnyeréséért. A párt vezetősége Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezeteinek képviselőivel, ez alkalomból elhatározták, hogy a nacionalizmus jegyében külön Erdély-programot indítanak be. Adevarul, 1998. jún. 22.: A PDSR vezetősége Nagyváradon közzétette Erdély-kiáltványát, hogy ellensúlyozza az RMDSZ egyre radikálisabb politikáját, amelynek célja az etnikai autonómia és általa az ország föderalizációja. Adevarul, 2000. márc. 20.: „A PDSR meg akarja hódítani Erdélyt. Célja, hogy a jobboldali erőket kiszorítsa onnan, és megmentse az országot az összeomlástól, amelybe a Demokrata Konvenció kormánya vitte.” A hódítás tovább folyik. /Barabás István: Erdélyi hódítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2006. február 14.
A marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület Beszélgetések a közelmúltról címmel találkozósorozatot indított, elsőként a Magyar Autonóm Tartomány 1960-ban, a megjelenés előtt bezúzott monográfiáját mutatták be. Dr. Gagyi József, a Sapientia EMTE Humántudományok Karának tanára vitaindítójában a monográfia megszületésének történelmi-társadalmi körülményeit vázolta, majd a hatalmi szóra bezúzott könyv egykori szerzőjével és lektorával folytathattak kötetlen beszélgetést a jelenlévők. Gagyi idézte Stefano Bottoni olasz történészt, hogy a MAT szovjet mintára és befolyásra, sőt, Sztálin és közvetlen munkatársainak kifejezett óhajára jött létre. A román hatalom végig gyanakodva figyelte a nemzetpolitikai törekvéseivel ellenkező mesterséges képződményt, és aztán, a Sztálin halálát követő viszonylagos olvadás idején, a szovjet csapatok kivonulása után azonnal meg is szüntette. A monográfia hivatalos címe: A Magyar Autonóm Tartomány a gazdasági fejlődés útján volt, két év alatt, 1958–59 során íródott. A kézirat 21 szerző munkája. A szerzők vázolták a régió közel ötven esztendővel ezelőtti állapotát. „A MAT – amint azt az előző fejezetben megállapítottuk – gazdag és változatos természeti kincsekkel rendelkezik. Mindezek a természeti kincsek a Székelyföldet már a múltban is hazánk egyik iparvidékévé tehették volna. Ehelyett azonban Székelyföld gazdasági szempontból országunk legelmaradottabb vidékei közé tartozott” – foglalták össze a múltat a szerzők, hozzátéve: „munkásaik rövid tíz év alatt az addig elmaradott Székelyföldet fejlett iparral rendelkező tartománnyá változtatták”. A kéziratot bezúzása után szerzőit meghurcolták, pártszankciókkal sújtották. Az előszó íróját, Szövérfi Zoltánt, a tartományi pártbizottság propagandatitkárát – sejthetően a központi pártvezetés tagjának, Fazakas Jánosnak az érdeméből – felfele buktatták, s a 80-as években bekövetkezett korai haláláig Bukarestben, a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott. Valószínűleg Fazakas János volt a monográfia megírásának kezdeményezője és támogatója. Józsa Ignác, az egyik szerző, és Kovács Sándor, a könyv lektora elmondták, amíg a kéziraton dolgoztak, nem érzékelték, hogy megváltozott a politikai széljárás. 1960 nyarán megszületett az a MAT területére vonatkozó központi utasítás, hogy minden magyar igazgató, intézményvezető mellé egy román helyettest kell kinevezni. /Sz. L.: Beszélgetések a közelmúltról. A Magyar Autonóm Tartomány bezúzott monográfiáját ismertették. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 14./2006. február 15.
A Székely Nemzeti Tanács felhívást adott közre: a székelyek március 15-ét ünnepeljék együtt Székelyudvarhelyen. Székedi Ferenc, a lap munkatársa ellenkezett. Miért éppen Székelyudvarhelyen? Miért nem Sepsiszentgyörgyön vagy Marosvásárhelyen? Miért nem másik székelyföldi városban? Abban a városban, kellene ünnepelni, amelynek színmagyar vezetősége lassan egy évtizede vitatkozik egymással? /Székedi Ferenc: Udvarhelyre kéne menni? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2006. február 15.
A 2004–2005-ös oktatási-nevelési támogatást igénylők száma 10,5 százalékkal nőtt Erdélyben a korábbi kiíráshoz képest. A következő évi pályázat esetében is hasonló arányú növekedésre számítanak – közölte Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. Az oktatási nevelési támogatás erdélyi lebonyolításáért felelős alapítvány elnöke a 2004–2005-ös pályázatot értékelte kolozsvári sajtótájékoztatóján, amit Komlós Attilával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével közösen tartott. Az igénylők számának növekedése esetében is ki tudják fizetni a pályázatokat. A 2004–2005-ös évben összesen 131 148-an kérvényezték a támogatást, amit az igénylők 98,5 százalékának folyósítottak is. A magyar állam így összesen 11 millió 581 ezer eurót juttatott a magyar nyelven tanuló erdélyi magyar gyerekeknek. A tankönyv és taneszköz-vásárlásra szóló támogatásért 5709-en nyújtottak be pályázatot. Az igénylők legtöbben a székelyföldi Hargita, Maros és Kovászna megyében járnak iskolába. Hozzátette: a jogosultak 56 százaléka rendelkezik magyarigazolvánnyal. Komlós Attila megköszönte az Iskola Alapítványnak, hogy lebonyolította és kiértékelte a pályázatot. Garantálta, hogy a magyar állam jövőben is kifizeti ezt a támogatást, még akkor is, ha az igénylők száma növekedik. Kifejtette: a Kárpát-medencében járva az a személyes tapasztalata, hogy főleg szórványvidékeken a magyar gyermekek jelentős hányada az óvodában részesül utoljára magyar nyelvű tanításban. Ezért pártolja azt, hogy a határon túli magyar oktatás támogatásának fejlesztéseként terjesszék ki ezt a finanszírozást az óvodás korúakra is. /Borbély Tamás: Nőtt az oktatási támogatást igénylők száma. A HTMH elnöke az óvodásokra is kiterjesztené a juttatást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 15.
A legújabb varázsszó az autonómia – Koncz Attila /Budapest/ szerint senki sem tudja, hogy az erdélyi magyarság vonatkozásában mit is értsünk alatta, továbbá az eddig napvilágot látott törvénytervezetek vagy statútumok jobb esetben irreálisak, rosszabb esetben dilettáns próbálkozások. A cikkíró szerint autonómia kizárólag a székelyföldi, tömbben élő magyaroknál jöhet szóba. Mi lesz a Partiumban, Kolozsváron vagy éppen a szórványban élőkkel? Az erdélyi magyar közélet ma komoly demokráciadeficittel küzd. „Politikusból vagy bűnözőből lett kiskirályok uralják a Székelyföld közéletét és gazdasági erőforrásait”. Ráadásul ezek magyarok. „Bűn volna az autonómiát arra felhasználni, hogy ők még nagyobb befolyásra tegyenek szert környezetükben.” A mostani elképzeléseknek az integráció helyett a bezárkózás szellemét képviselik. Az autonómia harcosai konkrét európai példákat idéznek. Dél-Tirol közvetlenül határos az anyaországgal, vagyis Ausztriával. Az anyaország és Székelyföld között ez nem lehetséges, olvasható Koncz indoklásában. A cikkíró megállapította: itt az ideje, hogy a székelyföldi magyarság ne több száz tehetetlen kiskirályság alattvalójaként élje életét, hanem a közös érdekek mentén szerveződve koncentráljon a gazdasági felemelkedés előmozdítására. Segíteni kell a helyi kis- és középvállalkozásokat. Koncz szerint nem kellene a magyar államnak magára vállalnia a szociális segélyezést Romániában. /Koncz Attila [email protected]: Autonómia, vagy mit is akarunk? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2006. február 15.
Február 17-én kezd műsorokat sugározni Erdélyben a jelenleg 44 országban fogható katolikus Mária Rádió. A világméretű hálózat Székelyföldre is telepített adóállomást, amely Gyergyószentmiklós és Csíkszereda között található. A rádió Marosvásárhelytől Brassóig, Gyergyótól Segesvárig sugároz magyar és román nyelvű műsorokat – mondta el Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. Szintén nagy teljesítményű frekvenciát kapott Zilah is, amely Szilágyságot fedi le. A nagyváradi székhelyű stúdió vezetője, Szatmári Ferenc közölte: próbaadásokat már több mint egy hete sugároznak. „A Mária Rádió úgy lesz alternatívája a közszolgálati rádióknak, hogy a vallási műsorok mellett közönséget érintő közéleti és kulturális feladatokat is ellátnak” – határozta meg a műsorrács arculatát Gáspárik. A katolikus rádió hivatalos megnyitója március 25-én lesz. A 24 órán át sugárzó rádiócsatorna magyar és román nyelvű műsorainak idejét a világhálózat vezetősége határozza meg. /Barabás Márti: Mária Rádió, a „napos” igény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2006. február 17.
Alkotmányt sértene a székelyföldi autonóm régió létrehozása – válaszolta Monica Macovei igazságügy-miniszter a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megkeresésére. Egy ilyen régió kizárólag etnikai alapon történő körülhatárolása ellenkezik a román állam nemzet jellegével, a területi autonómia pedig túllépi a közigazgatási szempontokat, mivel az állami szuverenitásból kiszakított közhatalmi hatáskör biztosításáról szólna – áll a válaszlevélben. Az SZNT levelet küldött Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének is, akit arra kértek, hogy Románia Európai Unióhoz való integrációja során vegye figyelembe a szülőföldjén őshonos székelység akaratát Székelyföld autonómiájára, tegye csatlakozási feltétellé Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Barroso válasza a következő: „A regionális hatóság koncepciója nem létezik Románia törvénykezésében, ezért a székely kisebbség autonómiájának megadására vonatkozó döntés a romániai hatóságok illetékessége. A bizottságnak tudomása van arról, hogy a „magyar etnikai kisebbség pártja”, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet Románia parlamentjébe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van hogy előmozdítsa a magyar közösség napirenden lévő tennivalóit. A bizottság a csatlakoztatás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének. A Románia csatlakozásáról szóló tavaszi jelentésében, a bizottság folytatni fogja az alapos monitorizációt a kisebbségi jogok fejlődése terén. Az SZNT megkereste Olli Rehn bővítési biztost is. Rehn válaszában arról biztosította a szervezetet, hogy a romániai magyar kisebbség ügye fő helyen szerepel. Megerősítette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatni fogják a romániai és a székelyföldi helyzet gondos monitorizálását. Levél érkezett Josep Borrelltől, az Európai Parlament elnökétől is, aki viszont Cozmin Gusaval és Lavinia Sandruval, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának vezetőivel levelezik, akik a kisebbségi törvényt „jelentették” fel Brüsszelben. Borell szerint egy EU-tagságra pályázó országban el lehet fogadni egy olyan jogszabályt, mint a kisebbségi törvény, azzal a feltétellel, hogy összhangban legyen az alkotmánnyal és az uniós normákkal. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezete sérelmezte, hogy Markó Béla RMDSZ-elnöke nem „vette a fáradságot, hogy válaszoljon” az SZNT kérésére azzal kapcsolatban, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Erdélyben, ezért a sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz fordultak. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke szerint a magyarok csak akkor lesznek egyenjogúak a román lakossággal, ha ez a jogos igényük teljesül. /Macovei: alkotmánysértő a székelyföldi autonóm régió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ 2006. február 18.
A romániai református egyház zsinata kiáll az erdélyi magyar közösség önkormányzati jogai mellett, és teljes mértékben támogatja egy többszintű autonómia-rendszer létrehozása iránti jogos igényét – olvasható az elvi állásfoglalásban, amit többek között Tőkés László és Pap Géza református püspökök írtak alá. Az összefogást sürgette a Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levél, amit a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei és nagyváradi szervezetének elnöksége írt alá. Az MPSZ székelyföldi szárnyával rossz viszonyban lévő partiumiak szerint „a kis lépések politikája központi és helyi szinten is biztosíthat ugyan némi játékteret (ha nem önös érdekeket szolgál), de ez igazi áttörést nem hoz”. Szerintük szükség van a magyar-magyar párbeszédre. /Magyar egyházi, ellenzéki autonómia- és párbeszéd-szorgalmazás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2006. február 20.
A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK), a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezett konferenciát Csíkszeredában, február 18-án. Az erdélyi jövőképet nem Budapesten kell kitalálni – jelentette ki Egyed Albert, a budapesti Magyar Művelődési Intézet osztályvezetője. Egyed Albert hangsúlyozta: a jövőkép kialakításáról helyben kell dönteni, ugyanis az azt megalapozó információk helyben vannak. Térségi kulturális értékek feltárása és hasznosítása témakörben hangzottak el előadások a rendezvényen. Egyed Albert a Kárpát-medencei jövőképekről tartott beszámolójában kiemelte: a „belső anyaország” kifejezés közösségi felelősséget ró a Székelyföldre. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának idei támogatáspolitikáját vázolta Lakatos Mihály főosztályvezető. Szerinte közös nevezőre kell hozni a szülőföldön való boldogulás és a szabad munkaerő-áramlás igényét. Tóth István, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet munkatársa a kulturális menedzsment teréről szolgált követendő példákkal a hallgatóság számára. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi főosztályának vezetője a közösségek kovászaként tevékenykedő, a helyi művelődési életben jelentős szerepet játszó személyek fontosságáról szólt. Biró A. Zoltán társadalomkutató, egyetemi oktató a szakképzés lehetőségeiről beszélt, majd Karda Emese, a HMKK igazgatója és Lakatos Mihály átadta a szakképzést igazoló diplomákat a kulturális intézményvezetői képzés első végzőseinek. A konferencián bemutatták a HMKK két legújabb kiadványát, a Kultúra – térség – szaktudás című tankönyvet és Oláh Sándor Térség – kultúra című könyvét. /Sarány István: Kultúra és közösségi felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./2006. február 21.
A Székely Nemzeti Tanács újabb levelet küldött az igazságügyi miniszternek, amelyben kéri Monica Macovei minisztert, vizsgálja felül a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos álláspontját. „Kérjük, elemezze és fogadja el érveinket a székely közösség azon jogának elismerése mellett, hogy helyi népszavazáson fejezze ki akaratát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozásával kapcsolatban”. A Csapó József SZNT-elnök által aláírt levél szerint sok európai ország elkerülte vagy tompította a belső feszültségeket a területi vagy kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével. A „Székelyföldön őshonos és többséget alkotó székelységnek joga van az önrendelkezéshez, e jog alapján pedig kéri a Székelyföld autonóm történelmi térség törvény általi létrehozását”. Az SZNT vezetése szerint az igazságügyi miniszter elmélete, amely szerint egy ilyen közigazgatási-területi régió létrehozása alkotmányellenes lenne, tagadja a magyar, a székely közösség romániai, illetve székelyföldi létét.” Az SZNT vezetése szerint az egykor a történelmi Székelyföldet alkotó közigazgatási-területi egységek lakóinak jogában áll választott képviselőin keresztül kérni helyi népszavazások rendezését kiemelt fontosságú kérdésekben. /Újabb levélben fordult Macoveihez az SZNT. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2006. február 22.
Székelyföld autonómiájáról szóló kiáltványt is felolvasnak majd azon a Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlésen, amelyet március 15-én rendez a Székely Nemzeti Tanács és a helyi polgármesteri hivatal. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke elmondta, politikailag semleges tömegdemonstrációt terveznek, amivel ismét meg akarják erősíteni a Székelyföld autonómiájára vonatkozó igényt. A kiáltványt a tervek szerint Csapó József, az SZNT elnöke olvas fel. A rendezvény díszvendége Raffay Ernő magyarországi történész lesz, aki beszédet mond, felszólal Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is. Szász Jenő polgármesterként, társszervezőként, és nem az MPSZ elnökeként szólal majd fel. „Ma már nem azt az időt éljük, amikor ki lehet kiáltani az autonómiát” – reagált minderre Antal Árpád parlamenti képviselő. Úgy vélte, hogy a szervezőknek egyeztetniük kellene az RMDSZ-szel is. /B. T.: Március 15.: kiáltvány Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./2006. február 23.
Ilkei Ferenc vargyasi polgármester a Magyar Polgári Szövetség által adományozott Wass Albert-díj után a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését sem veszi át. Ilkei Ferenc álláspontja szerint semmi olyat nem tett, ami miatt megérdemelné a díjat. Nem az ő érdeme, hogy a vargyasi tanács napirendre tűzte, majd megszavazta azt a határozatot, amelyik lehetővé tette, hogy népszavazást írjanak ki annak érdekében, hogy Vargyas polgárai eldöntsék: csatlakozni kívánnak-e Székelyföldhöz mint önálló közigazgatási területhez. Bár a törvényhozás minden szintjén képviselte a községi tanácsot, de ez nem több annál, mint eleget tett a törvények szabta kötelezettségének, s véleménye szerint ez kevés ahhoz, hogy bármilyen díjban részesítsék. A kitüntetés sokkal inkább megérdemli a határozatot beterjesztő Román Attila – vélekedett Ilkei. Román Attila független képviselő határozottan elutasította, hogy a határozatot megszavazók közül egyedül őt emeljék ki. ,,A határozatot előterjesztők között ott volt még Németh Árpád, Farkas Ferenc és Szőcs István önkormányzati képviselő is, sőt, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Soós Béla, Török Ferenc és Dimény Ferenc RMDSZ-színekben megválasztott tanácsnokok nélkül nem is tudtuk volna megszavazni, tehát ha engem ki akarnak tüntetni, akkor az ő érdemeiket is el kell ismerni. Véleményem szerint valójában nem tettünk semmi rendkívülit, csak a lelkiismeretünkre hallgattunk akkor, amikor a határozatot meghoztuk, s akkor is, amikor egy magyar ember, György Ervin kormánymegbízott gánkocskodása ellenére vállaltuk a Strasbourgig menő harcot” – nyilatkozta Román Attila. /(hecser): Ilkei Ferenc elutasítja a kitüntetést. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./2006. február 23.
“Távozásom családi okokra vezethető vissza. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elvállaltam a tisztséget, úgy állapodtunk meg: heti két napot leszek Kolozsváron, három napot Székelyföldön, ahol a családom él. Ez működött másfél évvel ezelőttig, amikor egy csomó új dologba vágtunk bele, s így már nem volt lehetőségem a családommal lenni. Éppen ezért személyes indíttatású a távozásom az igazgatói székből, amit a többségi tulajdonos képviselői tudomásul is vettek” – nyilatkozta Lukács László, a Krónika leköszönő cégvezetője, aki áprilistól székelyudvarhelyi otthonához közelebb, Csíkszeredában fog egy ottani vállalatot irányítani. Lukács László tagadta, hogy távozásának köze lenne a tulajdonosi szerkezetben bekövetkező esetleges változásokról szóló híresztelésekhez. “A Krónika nem eladó” – cáfolta a kiadó eladásáról szóló híreszteléseket Werner Péter, a kiadó többségi részvényeit birtokló, Budapesten bejegyzett Hungarom Média Kft. képviselője is. A korábban a Krónika vezérigazgatói és felelős szerkesztői tisztségét betöltő Werner azonban nem zárta ki azt, hogy szóba jöhet magánál a Hungarom Médiánál “a tulajdonosi körön belül az egymás közötti tulajdonviszony-átrendezés”. “Mindaddig, amíg a tárgyalások zajlanak az új befektetővel, és amíg a végeredmény nem ismeretes, nem tudok a lap irányvonalának esetleges megváltozásáról beszélni” – szögezte le Csinta Samu, a Krónika napilap felelős szerkesztője. /Krónika: a vezetőváltást tulajdonosváltás is követi? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2006. február 23.
Nemrég kitüntették a tavalyi romániai árvizek következményeinek felszámolásán dolgozókat. Erdélyi nem akadt az elismerésben részesültek között. Ótelek a tavalyi árvízben szinte teljesen elpusztult bánsági magyarlakta falu, ahol az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Bánsági viszonylatban apró, de korszerű kis családi házakat építettek az árvízben összedőlt házak helyébe. Az óteleki nyolcosztályos iskolában folyik a tanítás, a gyerekek nagy része visszatért szülőfalujába. A tábori konyhában az egyházaknak, jótékonysági szervezeteknek és magánszemélyeknek köszönhetően, naponta meleg ebédet főznek a mintegy ötven iskolásnak. Székelyföldön az augusztusi áradás pusztítsa után Farkaslakán a romok eltakarítását hamar elkezdték és hamar be is fejezték. Nyikómalomfalván a falak még mindig nem száradtak ki. A hodgyai református templom helyreállításának munkálatai jelenleg folynak. Az emberek a kormány segítségéről elmondták, hogy a székelyföldi falvakban az állami hozzájárulás, pénzben kifejezve, alig öt-tíz százalékát teszi ki a kapott összes anyagi támogatásnak. Sokkal többet köszönhet Nyikómalomfalva az anyaországnak, illetve a Máltai Szeretetszolgálatnak. /Pataki Zoltán, Horváth István: Mi maradt az ár után? = Erdélyi Riport (Nagyvárad), febr. 23./2006. február 24.
„A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését székelyföldi kezdeményezéssé akarják zsugorítani, holott a partiumi és az Erdély más részein élő magyarokat nem lehet kizárni, sem figyelmen kívül hagyni” – nyilatkozta Csuzi István, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Bihar megyei elnöke. A politikus nehezményezte, hogy továbbra sincs összefogás a szervezeten belül, Szász Jenő elnök elzárkózik a párbeszédtől. Csuzit meglepte a sajtóban megjelent hír, mely szerint Dél-Biharban, Köröstárkány és Nagyszalonta térségében a Magyarok Világszövetségének tagjai elkezdték az aláírásgyűjtést. Sajnálattal vette tudomásul, hogy „Szász és elnöksége inkább az MVSZ szimpatizánsait kéri fel erre, mintsem hogy saját szervezetében megoldja a fennálló nézeteltéréseket”. /Pap Melinda: Nem gyűjt aláírást a bihari MPSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2006. február 25.
XIX-XX. századi székelyföldi városfejlődés – ez volt a központi témája a Marosvásárhelyen február 22-én szervezett beszélgetésnek, amelyen Gagyi József házigazda fogadta dr. Pál Judit történészt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem és a Borsos Tamás Egyesület által közösen szervezett Beszélgetések a közelmúltról 2. címet viselő városfejlődés-ismertető rendezvényen város-meghatározási elméletekről, gazdasági helyzetről, a város és állam viszonyáról volt szó. Az egyetlen szabad királyi város a térségben Marosvásárhely volt, így hivatalosan az már nem számított a Székelyföld részének, habár továbbra is annak fővárosaként tartotta számon a népi emlékezet. A XIX. század második felében igen fontossá vált a közigazgatási funkció, a megyeközpontok rohamos fejlődésnek indultak. Ilyen volt Csíkszereda, amelyik Csíksomlyótól orozta el a központi szerepet. /Nagy Botond: Székelyföldi városfejlődés, avagy Erdély örök improvizáció. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2006. február 27.
Az RMDSZ elítéli, hogy egyesek olyan rendezvényekre használják föl a magyar nemzeti ünnepet, mint teszi azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette be Marosvásárhelyen Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Borbély az SZNT vezetésének múlt hét eleji bejelentésére reagált, amely szerint március 15-én, a Székelyudvarhelyen megrendezésre kerülő székely nagygyűlésen kiáltványt mutatnak be a Székelyföld autonóm régió létrehozásáról. „Március 15-e mindannyiunk ünnepe. Az utóbbi tizenöt évben minden alkalommal kaptunk levelet a miniszterelnöktől és az államelnöktől. Úgy vélem, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartanunk egymást” – tette hozzá az ügyvezető alelnök. Kelemen Attila képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke szintén elítélte a kezdeményezést. Markó Béla szövetségi elnök is kiemelte, hogy az autonómiát nem nyilatkozatokkal, hanem politikai eszközökkel kell kivívni. /G. G.: RMDSZ-nem az SZNT-s nagygyűlésre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2006. február 27.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy március 11-én a Székelyföldön kívüli részek hasonló nagygyűlést tartanak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban. Tőkés László püspök elmondta: az autonómiát nem sajátíthatja ki magának senki, az RMDSZ sem. Ez egy pártokon felül álló, össznemzeti ügy, éppen ezért a világon élő összes magyar és minden párt által támogatható dolog. Tőkés László elmondta, aggasztónak tartja, hogy az RMDSZ elnöke a székelyudvarhelyi nagygyűlés ellen nyilatkozott. Hozzátette: az is fájó, hogy miközben egy autonóm magyar állami egyetem létrehozására törekszenek, a magyar kormány szóvivője, illetve államtitkára úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormánynak nincs álláspontja a kolozsvári Bolyai Egyetem tárgyában. Tőkés László úgy véli, Erdélyben minden magyar autonómiabarát, de oly mértékű a magyarság manipulálása, a társadalom lefizetése, megfélemlítése, hogy nagyon nehezen tud felszínre törni az őszinte politikai akarat, a nemzeti érdek. /Az EMNT is nagygyűlést szervez március 11-én. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./2006. február 27.
Erdélyiekkel kopogtat az SZDSZ – A népszavazáson hátat fordított nekik, de most igényt tart a határon túli magyarok munkájára a párt címmel adott hírt arról a Magyar Nemzet, hogy „erdélyi magyarok segítségét is igénybe vette kampányához a Szabad Demokraták Szövetsége: a liberális párt a Székelyföldről toborzott aktivistákat az SZDSZ kopogtatócéduláik összegyűjtéséhez”.Hardi Róbert SZDSZ-es politikus, Bőhm András kampányfőnöke közölte: nem toboroztak aktivistákat Székelyföldről, akik a kampányban segítettek, régi barátai, tucatnyian, egy karate-rendezvényre érkeztek Budapestre. Hardi Róbert fővárosi képviselő az önkormányzat Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke. Hardi elmondta, 1994-ben is segítettek neki a székelyföldiek a kampányban, továbbá cáfolta, hogy a kopogtatócédulák gyűjtéséért pénzt adtak volna. /G. M. I.: Erdélyiek a magyarországi választási kampányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2006. február 27.
A dévai Szent Ferenc Alapítvány Tusnádfürdő központjában megvett egy szállodát, jelezte Böjte Csaba atya. Az épület felújítása után 80-100 gyermek otthona lesz. Az épületet az amerikai magyarok adományából sikerült megvenni. Csaba atya Szent László lovagi gondjaiba és védelmező szeretetébe ajánlotta e házat és jövendőbeli lakóit. Nagy-nagy szeretettel kér mindenkit, imádkozzon Szent László nemzetépítő királyunkhoz, hogy 2006-ban vonuljon be a Székelyföldre és a mindenható Isten nevében segítse az elesett kicsinyeket, s hogy sikerüljön a bajban lévőknek és a szeretetnek ismét egy új otthont építeni Erdély földjén. /Schreiber István: A dévai Szent Ferenc alapítvány gyermekotthont létesít Tusnádfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2006. február 28.
Nyílt levélben válaszolt Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes múlt heti nyilatkozataira Csapó József, az SZNT elnöke. Markó kijelentette: az autonómia különböző formáit párbeszéddel és politikai eszközökkel lehet megvalósítani, nem pedig kiáltványokkal. Csapó levelében leszögezte: ,,A Székely Nagygyűlés nem politikai megnyilvánulás, hanem a székelység autonómiakövetelését kifejező demokratikus tömegdemonstráció!” Csapó szerint ,,a Székely Nagygyűlésen mindenkinek ott a helye, aki felelősséget érez Székelyföld jövője, a székelység, minden székelyföldi magyar sorsa, nemzeti önazonosságának megőrzése, szülőföldön való megmaradása iránt – ekképpen a miniszterelnök-helyettes úrnak is, aki székely származású, és egyben az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket is hivatott képviselni.” /A Székely Nagygyűlés nem politikai megnyilvánulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./ A március 15-én Székelyudvarhelyen tervezett székely nagygyűlés kapcsán Markó elmondta: nem ért egyet a kezdeményezéssel, mert a magyarság ünnepét nem szabad politikai célokra felhasználni. Az itt elfogadás végett felolvasott Székelyföld autonómiájára vonatkozó kiáltvány kapcsán hozzátette: az RMDSZ is támogatja az autonómiatörekvéseket, de ezek formáinak kivívását csakis politikai eszközökkel lehet elérni. /SZNT–RMDSZ pengeváltás március 15-ről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./2006. március 1.
Magyarország kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának gyakorlására a Székelyföld felett – egyebek között erre szólította fel a magyar kormányt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz intézett nyílt levelében Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Székelyföld ma is többségben lévő őshonos közössége, a székelység, sok évtizedes kiszolgáltatottság után kinyilvánította jogát e történelmi régió autonómiájára. A romániai hatóságok azonban Székelyföld autonómiájára irányuló minden kezdeményezést visszautasítottak, nem vették figyelembe az Európai Parlament felszólítását, az Európa Tanács határozatait – olvasható a dokumentumban. Csapó az SZNT nevében felszólította Magyarország kormányát, tegyen eleget a nemzetközi dokumentumok értelmében anyaországként őt megillető hatáskörének, valamint alkotmányos kötelességének. A levélíró szerint Budapestnek e szellemben kell támogatnia az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Közgyűlése előtt „a magyar nemzetiségű székelység közakaratát Székelyföld autonómiájára”. /Védőhatalmi státust kér Csapó Magyarországtól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ 2006. március 1.
Alkotmányellenesnek kellene nyilvánítani a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re Székelyudvarhelyre meghirdetett Székely Nagygyűlést –kérte Ilie Botos főügyészhez intézett levélben Petru Calian konzervatív párti képviselő. A politikus (aki 2004-ben a Nagy-Románia Párt színeiben jutott képviselői mandátumhoz, januárban ellenben átigazolt kormányzó Konzervatív Pártba) követeli: a nyomozóhatóság nyilvánítsa alkotmányellenesnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által március 15-re meghirdetett Székely Nagygyűlést. Szerinte ugyanis „sérti az alaptörvény előírásait” az RMDSZ „hallgatólagos jóváhagyásával” meghirdetett rendezvény, hiszen – mint a konzervatív képviselő fogalmaz – ezen „kikiáltják a Székelyföld területi autonómiáját”. /Calian a Székely Nagygyűlés betiltását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./2006. március 1.
Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke képet festett a románság székelyföldi térnyeréséről, a hagymakupolás honfoglalásról. 153 kereszt őrködik a Kárpátokban – jelentette be. Templomok, kolostorok, 120 ortodox pap, 150 szerzetes és apáca. Ott, azon a vidéken, amelyről 15 évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy megfeledkezett róla az Isten – állapította meg elégedetten. /Borbély László: Keresztek a Kárpátokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./