udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 1021-1050 | 1051-1080 | 1081-1110 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2000. szeptember 8.
Megjelent Szente B. Levente /Székelykeresztúr/ gyűjteményes mesekötete /Mesék. Gyűjtötte Szent B. Levente (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000)/. A kötet borítója Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ munkáját dicséri. "A gyűjtés anyaga nem tudományos munka" - vallotta Szente B. Levente, inkább mesenépszerűsítő kiadványnak lehetne nevezni - amint azt a bemutatón Zsidó Ferenc meg is jegyezte. /Vári Csaba: Mesék mosolyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2000. szeptember 8.
Megjelent Szente B. Levente /Székelykeresztúr/ gyűjteményes mesekötete /Mesék. Gyűjtötte Szent B. Levente (Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000)/. A kötet borítója Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ munkáját dicséri. "A gyűjtés anyaga nem tudományos munka" - vallotta Szente B. Levente, inkább mesenépszerűsítő kiadványnak lehetne nevezni - amint azt a bemutatón Zsidó Ferenc meg is jegyezte. /Vári Csaba: Mesék mosolyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./2000. szeptember 12.
Augusztusban vaklármának bizonyuló hír kelt szárnyra Székelyudvarhelyen: több tucatnyi, egymással románul beszélő gyermek tartózkodik a csereháti épületben. Minderről Tamás Sándor, a kérdésben illetékes fogyasztóvédelmi felügyelő a következőket nyilatkozta: Ez a hír nem mendemonda. Szept. 8-án beszélt a görög katolikus nővérekkel. Csak annyit sikerült megtudnia tőlük, hogy huszonöt tanuló lakik az épületben, onnan járnak iskolába. A szakember megerősítette a közismert álláspontot, mely szerint a csereháti épületet hivatalosan, azaz törvényesen nem adták még át, az épület befejezetlen, a benne lakó nővérek semmiféle működési engedéllyel nem rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy egymást érik a csereháti perek az igazságszolgáltatás különféle fokozatain. /Komoróczy György: Székelyudvarhely - Cserehát. Tanulók laknak az épületben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./2000. szeptember 12.
Augusztusban vaklármának bizonyuló hír kelt szárnyra Székelyudvarhelyen: több tucatnyi, egymással románul beszélő gyermek tartózkodik a csereháti épületben. Minderről Tamás Sándor, a kérdésben illetékes fogyasztóvédelmi felügyelő a következőket nyilatkozta: Ez a hír nem mendemonda. Szept. 8-án beszélt a görög katolikus nővérekkel. Csak annyit sikerült megtudnia tőlük, hogy huszonöt tanuló lakik az épületben, onnan járnak iskolába. A szakember megerősítette a közismert álláspontot, mely szerint a csereháti épületet hivatalosan, azaz törvényesen nem adták még át, az épület befejezetlen, a benne lakó nővérek semmiféle működési engedéllyel nem rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy egymást érik a csereháti perek az igazságszolgáltatás különféle fokozatain. /Komoróczy György: Székelyudvarhely - Cserehát. Tanulók laknak az épületben. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./2000. szeptember 13.
Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész munkásságának meghatározó darabjaiból nyílt emlékkiállítás Budapesten, az V. kerületi Vármegye Galériában. Szervátiusz Jenő 1903. július 4-én született Kolozsváron. 1933-tól állított ki egyéni és csoportos, honi és külföldi tárlatokon. Bejárta Erdélyt, élt és dolgozott Nagybányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkmenaságon és Csíksomlyón. Szervátiusz Jenő műveit múzeumok és magángyűjtemények őrzik. Köztéri szobrai állnak Farkaslakán, Csíkmenaságon, Székelyudvarhelyen, Pápán. Műveinek száma ezernél többre tehető. /Szervátiusz Jenő Emlékkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./2000. szeptember 13.
Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész munkásságának meghatározó darabjaiból nyílt emlékkiállítás Budapesten, az V. kerületi Vármegye Galériában. Szervátiusz Jenő 1903. július 4-én született Kolozsváron. 1933-tól állított ki egyéni és csoportos, honi és külföldi tárlatokon. Bejárta Erdélyt, élt és dolgozott Nagybányán, Gyergyószentmiklóson, Csíkmenaságon és Csíksomlyón. Szervátiusz Jenő műveit múzeumok és magángyűjtemények őrzik. Köztéri szobrai állnak Farkaslakán, Csíkmenaságon, Székelyudvarhelyen, Pápán. Műveinek száma ezernél többre tehető. /Szervátiusz Jenő Emlékkiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./2000. szeptember 18.
Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2000. szeptember 18.
Részletesen kidolgozott pályázattal érte el a Székelyudvarhelyért Alapítvány, hogy az Apáczai és Illyés Közalapítvány ingatlanvásárlásra több millió forintot ítélt oda a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája /MÜFT/ kihelyezett tagozatára. Az udvarhelyi MÜFT 33 millió forintért központi épületet vásárolt /alapítványi támogatással/, a központi könyvtár mellé felhúzott háromszintes épületet. Jog, számvitel, pénzügy, gazdaságföldrajz - e tárgyak esetében a főiskola a romániai viszonyokhoz igazította a tananyagot. A tatabányai főiskola magyarországi akkreditációja folyamatban van. /Zilahi Imre: Közgazdasági Karként működne a MÜFT. Magas színvonal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2000. szeptember 18.
Szept. 15-16-án került sor Gyilkostón a IX. Közgazdász Vándorgyűlésre és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségére. A tisztújító közgyűlésen vita volt a vezetőség struktúrájára vonatkozóan. Végül azonban úgy döntöttek, hogy marad a régi felállítás, azaz egy elnök és négy alelnök. Az elnöki tisztségre egyetlen személy pályázott, Somai József, akit meg is választottak. Alelnökök lettek: Lázár Anna (Csíkszereda), Kolcea Tibor (Kolozsvár), Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely) és Szőke Erzsébet (Kolozsvár). A vándorgyűlésen, amelyen több mint 200 közgazdász vett részt, az adórendszerekkel, az adóreformmal kapcsolatosan tartottak színvonalas értekezéseket Mihai Hura pénzügyminisztériumi aligazgató; dr. Kékési László, a magyarországi pénzügyminisztérium helyettes államtitkára; Polgár Péter, a magyarországi APEH Pest Megyei Igazgatóságának aligazgatója és Bocskor Jenő, a Hargita Megyei Adó- és Illetékügyi Igazgatóság igazgatója. A jubileumi ünnepség keretében a résztvevők dr. Kerekes Jenő egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. /Tisztújítás a közgazdásztársaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2000. szeptember 18.
Szept. 15-16-án került sor Gyilkostón a IX. Közgazdász Vándorgyűlésre és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségére. A tisztújító közgyűlésen vita volt a vezetőség struktúrájára vonatkozóan. Végül azonban úgy döntöttek, hogy marad a régi felállítás, azaz egy elnök és négy alelnök. Az elnöki tisztségre egyetlen személy pályázott, Somai József, akit meg is választottak. Alelnökök lettek: Lázár Anna (Csíkszereda), Kolcea Tibor (Kolozsvár), Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely) és Szőke Erzsébet (Kolozsvár). A vándorgyűlésen, amelyen több mint 200 közgazdász vett részt, az adórendszerekkel, az adóreformmal kapcsolatosan tartottak színvonalas értekezéseket Mihai Hura pénzügyminisztériumi aligazgató; dr. Kékési László, a magyarországi pénzügyminisztérium helyettes államtitkára; Polgár Péter, a magyarországi APEH Pest Megyei Igazgatóságának aligazgatója és Bocskor Jenő, a Hargita Megyei Adó- és Illetékügyi Igazgatóság igazgatója. A jubileumi ünnepség keretében a résztvevők dr. Kerekes Jenő egyetemi tanárt a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. /Tisztújítás a közgazdásztársaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Hargita megye három önkormányzati színházának tagjai megbeszélésre gyűltek össze Csíkszeredában, a Csíki Játékszín színhelyén. A Figura Stúdió Színház megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat részeként került sor erre a találkozóra: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi önkormányzati színházak képviselői közösen keresték a társulatépítés lehetséges megoldásait. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója találóan a konkurencia és szolidaritás fogalompárral jellemezte e három színház viszonyát. /Megyénk színházainak találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./ Parászka Miklós rámutatott: előnyösebb, hogy a megyében három, sajátos arculattal rendelkező színház létezik. Ez jobb, mint egy mamutszínház, amely nehezebben tartható fent. Szabó Tibor, a Figura /Gyergyószentmiklós/ igazgatója megállapította, hogy a helyi tanács tagjainak kétharmadát nem érdekli a színház. /Kiss Edit: Találkoztak a Hargita megyei színházak vezetői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Hargita megye három önkormányzati színházának tagjai megbeszélésre gyűltek össze Csíkszeredában, a Csíki Játékszín színhelyén. A Figura Stúdió Színház megalakulásának 10. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat részeként került sor erre a találkozóra: a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi önkormányzati színházak képviselői közösen keresték a társulatépítés lehetséges megoldásait. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója találóan a konkurencia és szolidaritás fogalompárral jellemezte e három színház viszonyát. /Megyénk színházainak találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./ Parászka Miklós rámutatott: előnyösebb, hogy a megyében három, sajátos arculattal rendelkező színház létezik. Ez jobb, mint egy mamutszínház, amely nehezebben tartható fent. Szabó Tibor, a Figura /Gyergyószentmiklós/ igazgatója megállapította, hogy a helyi tanács tagjainak kétharmadát nem érdekli a színház. /Kiss Edit: Találkoztak a Hargita megyei színházak vezetői. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2000. szeptember 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 19.
Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnöke elmondta, hogy Nagykárolyban ebben az évben alakult meg pártjának helyi szervezete. A párt 1991-ben alakult meg, nyilatkozta, de intenzívebben idén léptek fel. Felvállalták a neoliberális eszmét, szerintük ez a doktrína gazdaságilag és társadalmilag is ki tudja mozdítani a holtpontról az erdélyi magyarságot. Szinte minden városban van alapszervezetük, jelentette ki, a legnehezebben Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön tudták létrehozni helyi szervezetüket, mert a székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez. Kiss Kálmán szerint pártjának a helyhatósági választások előtt 20 ezer tagja volt, utána egyből felszökött 35 ezer fölé. A Romániai Magyar Szó munkatársa megkérdezte, miért volt szükség a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt megalakítására? Kiss Kálmán válaszában arról szólt, hogy az RMDSZ-esek az egységet prédikálják, de ők uszítják egymásnak vezetőiket. A Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártban nincsenek torzsalkodások. Marosvásárhelyen az RMDSZ elvesztette a polgármesteri széket. "Gyorsan világgá kiáltották: ezért a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt a hibás, mert képes volt saját jelöltet indítani." Kiss Kálmán ezt cáfolta. Szerinte 38 ezren szavaztak az RMDSZ-re, 4-5 ezren a Romániai Magyar Szabad Demokrata Pártra, 29 ezer magyar pedig román pártokra szavazott. Az a 29 ezer ember nem a szabaddemokratákból ábrándult ki, hanem az RMDSZ-ből. Kiss fenyegetően lépett föl: ha az RMDSZ "ismét elindítja választás előtti rágalomhadjáratát ellenünk, mi is elővesszük" a dokumentumokat, amelyek sokat mondanak az RMDSZ viselt dolgairól... Az újságíró felvetette: a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt az egység felbontásának a veszélyét jelenti. Kiss újra magyarázkodott: "Mi nem az erdélyi magyarságra vagyunk veszélyesek." "Az erdélyi magyarságnak eddig nem volt alternatívája, a Romániai Szabad Demokrata Párt esélyt ad erre. Lehet, hogy ők is indítanak saját lapot, zárta a beszélgetést ennek a furcsa pártnak az elnöke. /Nagy Ágnes: A székelyek ragaszkodtak az RMDSZ-hez...Beszélgetés Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2000. szeptember 20.
A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs Irodájának (SZINFO) szervezésében szept. 19-én sorrendben a negyedik gazdaságfejlesztési szemináriumot tartották meg szakemberek, vállalkozók, megyei illetékesek részvételével. A célok közt egyebek mellett a vállalkozói kedv serkentése és a munkahelyteremtés szerepel. A tervezetek közül a legjobbak számíthatnak a Világbank mintegy 30 ezer dolláros finanszírozására - jelentette be a szemináriumon részt vevő Kiss Zoltán, a SZINFO munkatársa. /Gazdaságfejlesztési tanácskozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2000. szeptember 20.
A székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Ifjúsági Információs Irodájának (SZINFO) szervezésében szept. 19-én sorrendben a negyedik gazdaságfejlesztési szemináriumot tartották meg szakemberek, vállalkozók, megyei illetékesek részvételével. A célok közt egyebek mellett a vállalkozói kedv serkentése és a munkahelyteremtés szerepel. A tervezetek közül a legjobbak számíthatnak a Világbank mintegy 30 ezer dolláros finanszírozására - jelentette be a szemináriumon részt vevő Kiss Zoltán, a SZINFO munkatársa. /Gazdaságfejlesztési tanácskozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2000. szeptember 22.
A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./2000. szeptember 22.
A román hadsereg tervezett reformja során egyetlen alakulatot sem számolnak föl Hargita és Kovászna megyében, sőt növelni fogják a katonák számát - derült ki Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Mircea Chelaru vezérkari főnök székelyföldi látogatása során. A védelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy orvosolják az itt szolgáló román katonák panaszait. A pótköltségvetés elfogadását követően külön alapot hoznak létre a hargitai és kovásznai gondok orvoslására. Ebből a külön alapból sok új lakást vesznek a tisztek számára és kifizetik az elmaradt pénzbeni juttatásokat, Sepsiszentgyörgyön bevezetik a katonai egységekhez a gázt, Székelyudvarhelyen megoldják a laktanyák fűtését, kijavítják a katonai létesítményekhez vezető utakat. /Militarizálják a Székelyföldet. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./2000. szeptember 23.
Székelyudvarhelyen Frunzaverde védelmi miniszter látogatása óta a lakosság leggyakoribb beszédtémája újból a csereháti ügy lett, illetve a miniszter azzal kapcsolatos kijelentéseinek értelmezése. Régóta nem léphetett be újságíró a csereháti épületbe, most kivételt tettek a nővérek a miniszter látogatása alkalmával. Az egyik görög katolikus apáca panaszkodott a helyhatóságra és segítséget kért a tábornokoktól bizonyos működési engedélyek (tűzvédelmi, közegészségügyi) megszerzésére. A hivatásos katonák ígéretét is hallották a tévénézők: a helybeli hegyivadász-laktanya parancsnoka minden engedélykérés nélkül bármilyen segítséget megadhat a Marin Preda iskolának, ugyanis abba a tanintézetbe járnak a Csereháton lakó tanulók, valamint az Udvarhelyen szolgáló katonatisztek gyermekei. Szász Jenő polgármester szerint Cserehátra az egészségügyi miniszternek kellett volna eljönnie, mert nem állambiztonsági, hadászati létesítményről van szó. És az iskola sem katonai intézmény. Az épület nincs átadva, mégis lakói vannak, itt szembetűnő a törvénysértés. /Komoróczy György: Udvarhelyen zaklatott a közhangulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2000. szeptember 23.
Székelyudvarhelyen Frunzaverde védelmi miniszter látogatása óta a lakosság leggyakoribb beszédtémája újból a csereháti ügy lett, illetve a miniszter azzal kapcsolatos kijelentéseinek értelmezése. Régóta nem léphetett be újságíró a csereháti épületbe, most kivételt tettek a nővérek a miniszter látogatása alkalmával. Az egyik görög katolikus apáca panaszkodott a helyhatóságra és segítséget kért a tábornokoktól bizonyos működési engedélyek (tűzvédelmi, közegészségügyi) megszerzésére. A hivatásos katonák ígéretét is hallották a tévénézők: a helybeli hegyivadász-laktanya parancsnoka minden engedélykérés nélkül bármilyen segítséget megadhat a Marin Preda iskolának, ugyanis abba a tanintézetbe járnak a Csereháton lakó tanulók, valamint az Udvarhelyen szolgáló katonatisztek gyermekei. Szász Jenő polgármester szerint Cserehátra az egészségügyi miniszternek kellett volna eljönnie, mert nem állambiztonsági, hadászati létesítményről van szó. És az iskola sem katonai intézmény. Az épület nincs átadva, mégis lakói vannak, itt szembetűnő a törvénysértés. /Komoróczy György: Udvarhelyen zaklatott a közhangulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./2000. szeptember 24.
Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./2000. szeptember 24.
Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./2000. szeptember 25.
Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2000. szeptember 25.
Szept. 23-án rendezte meg Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség és a Megyei Kulturális Központ a kórusszövetségek találkozóját. A két szakmai társaság évi közgyűlését megtartotta, szept. 24-én következett a romániai magyar kórusvezetők tudományos ülésszaka. A tanácskozás fő témája kóruséneklés helyzete és kilátása, különös tekintettel az anyagi támogatás, a zenei nevelés hiányosságaira. Ezután következett a kamarakórusok hangversenye, melyen öt kórus - a gyergyócsomafalvi Bel-Canto Kamarakórus (karvezető: Csata Levente), a csíkszentmiklósi-borzsovai Kamarakórus (karvezető: Bíró János), a tordaszentlászlói női kar (karvezető: Guttmann Mihály), a sepsiszentgyörgyi Vox Humana (karvezető: Szilágyi Zsolt) és a csíkszeredai Harmónia vegyeskar (karvezető: Gergely Simon Ibolya) - lépett fel. A hangverseny után kiosztották a Romániai Magyar Dalosszövetség 2000. évi díjait. Népzenei munkásságáért Seprődi János-díjat kapott Keresztes Enikő, a kórusmozgalomban elért kiváló eredményeiért a székelyudvarhelyi Major Magda Jagamas János-díjban részesült, Fodor László egyházzenei munkásságáért Zsizsman Rezső-díjat kapott, Fólika Éva zenepedagógiai tevékenységét pedig Márkos Albert-díjjal jutalmazták. /Átadták a dalosszövetségi díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./2000. szeptember 29.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Vargyas múltját, történelmét, jelentős szülöttjeit bemutató kis kötet. Kisgyörgy Zoltán a vargyasi kistáj földrajzi viszonyairól ír a kiadványban, Farkas Ferenc Vargyas múltjába kalauzolja el olvasóit. Andorkó Ferenc a vargyasi unitásius egyházközség történetét eleveníti fel. Molnár E. Zsuzsa a vargyasi Borbárt Károly Általános Iskola történetét mutatja be, egyúttal a névadó Borbárt Károly (1931-1980) történész életútját is ismerteti. Ilkei Ferenc Vargyas mai helyzetét vázolta föl A kis kötet függelékeke a Vargyassal foglalkozó válogatott bibliográfia, mely Kisgyörgy Zoltán helytörténeti tudását dicséri. Sorozatában a székelyudvarhelyi kiadó a továbbiakban Énlaka, Fiatfalva, Siménfalva, Városfalva, Székelyszentmihály, Magyarsáros településeket kívánja bemutatni. /A Falufüzetek újabb kiadványa: Vargyas. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2000. szeptember 29.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a székelyudvarhelyi Litera Könyvkiadó gondozásában jelent meg a Vargyas múltját, történelmét, jelentős szülöttjeit bemutató kis kötet. Kisgyörgy Zoltán a vargyasi kistáj földrajzi viszonyairól ír a kiadványban, Farkas Ferenc Vargyas múltjába kalauzolja el olvasóit. Andorkó Ferenc a vargyasi unitásius egyházközség történetét eleveníti fel. Molnár E. Zsuzsa a vargyasi Borbárt Károly Általános Iskola történetét mutatja be, egyúttal a névadó Borbárt Károly (1931-1980) történész életútját is ismerteti. Ilkei Ferenc Vargyas mai helyzetét vázolta föl A kis kötet függelékeke a Vargyassal foglalkozó válogatott bibliográfia, mely Kisgyörgy Zoltán helytörténeti tudását dicséri. Sorozatában a székelyudvarhelyi kiadó a továbbiakban Énlaka, Fiatfalva, Siménfalva, Városfalva, Székelyszentmihály, Magyarsáros településeket kívánja bemutatni. /A Falufüzetek újabb kiadványa: Vargyas. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./2001. január 4.
A Képzőművészek Szövetsége (UAP) kolozsvári fiókja újabb évkönyvében bemutatta a kortárs helyi festészet és szobrászat nagyobb mestereit. A kötetben jelen van a 99. életévéhez közeledő Mohy Sándor festészete, a román művészek mellett A magyar művészek közül szerepel a kötetben /többek között/ Nagy Endre, Szabó Vilmos, Nebert Károly, Kőműves Andor, Starmüller Katalin, Nebert-Mátis Annamária. A szobrászok közül Szederjesi András, Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor, Bartha Ernő. /A Képzőművészek Szövetségének évkönyve. Század- és ezredvégi művészeti szintézis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2001. január 4.
A Képzőművészek Szövetsége (UAP) kolozsvári fiókja újabb évkönyvében bemutatta a kortárs helyi festészet és szobrászat nagyobb mestereit. A kötetben jelen van a 99. életévéhez közeledő Mohy Sándor festészete, a román művészek mellett A magyar művészek közül szerepel a kötetben /többek között/ Nagy Endre, Szabó Vilmos, Nebert Károly, Kőműves Andor, Starmüller Katalin, Nebert-Mátis Annamária. A szobrászok közül Szederjesi András, Lőrincz Lehel, Kolozsi Tibor, Bartha Ernő. /A Képzőművészek Szövetségének évkönyve. Század- és ezredvégi művészeti szintézis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2001. január 4.
Megjelent Mélyre nyúló gyökerek címmel Alsóboldogfalva kismonográfiája, Gálfalvi Gábor tanító összeállításában. A monográfiának teljes szövegét a Magyar Néprajzi Múzeum XLIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán díjazták. /Alsóboldogfalva kismonográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2001. január 4.
Megjelent Mélyre nyúló gyökerek címmel Alsóboldogfalva kismonográfiája, Gálfalvi Gábor tanító összeállításában. A monográfiának teljes szövegét a Magyar Néprajzi Múzeum XLIII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatán díjazták. /Alsóboldogfalva kismonográfiája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./