udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2002. október 28.
Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a Református Gimnázium felvette fel a 265 éve született és 215 éve elhunyt Baczkamadarasi Kis Gergely nevét, akinek rektor-professzorként, valamint az iskola igazgatójaként úttörő szerepe volt a nevelésben és oktatásban. A kollégium épületével szembeni, főtéri református templomot is ő építtette. A főtéri református templomban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünneplők emléktáblát avattak. Tőkés Zsolt, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a névadási ünnepséget már a múlt évben meg akarták ejteni, de egy "félreértés" miatt nem kaptak erre minisztériumi engedélyt, aztán Asztalos Ferenc képviselő közbenjárásának köszönhetően végre engedélyezték a névadásra. A jelenlegi hat felső osztállyal rendelkező gimnáziumot nyolc elemi osztállyal és bentlakással szándékoznak bővíteni. Ez akkor valósulhat meg, ha az egyház végre teljesen visszakapja egykori kollégiumi épületét. /Bágyi Bencze Jakab: Névadó ünnepség Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2002. október 28.
Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a Református Gimnázium felvette fel a 265 éve született és 215 éve elhunyt Baczkamadarasi Kis Gergely nevét, akinek rektor-professzorként, valamint az iskola igazgatójaként úttörő szerepe volt a nevelésben és oktatásban. A kollégium épületével szembeni, főtéri református templomot is ő építtette. A főtéri református templomban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünneplők emléktáblát avattak. Tőkés Zsolt, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a névadási ünnepséget már a múlt évben meg akarták ejteni, de egy "félreértés" miatt nem kaptak erre minisztériumi engedélyt, aztán Asztalos Ferenc képviselő közbenjárásának köszönhetően végre engedélyezték a névadásra. A jelenlegi hat felső osztállyal rendelkező gimnáziumot nyolc elemi osztállyal és bentlakással szándékoznak bővíteni. Ez akkor valósulhat meg, ha az egyház végre teljesen visszakapja egykori kollégiumi épületét. /Bágyi Bencze Jakab: Névadó ünnepség Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2002. október 28.
Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2002. október 28.
Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2002. október 28.
Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 28.
Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 28.
Gagyban tánctábor volt a nyáron. A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület tavasz óta folytatja a Hagyományőrzés a Gagy mentén témájú programját. Ennek keretében okt. 9-én Gagyi-Biró Katalin tanítónő, a népi szőttesek mintáinak szakértője tartott bemutatóval egybekötött előadást. Fafaragó kör is indult. Az egyesület fő támogatója a Hargita Megyei Tanács, emellett vállalkozók is segítik őket. /P. B. Á.: Népi szőttesek és tánctábor. Csekefalvi hagyományőrzők. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 28.
Gagyban tánctábor volt a nyáron. A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület tavasz óta folytatja a Hagyományőrzés a Gagy mentén témájú programját. Ennek keretében okt. 9-én Gagyi-Biró Katalin tanítónő, a népi szőttesek mintáinak szakértője tartott bemutatóval egybekötött előadást. Fafaragó kör is indult. Az egyesület fő támogatója a Hargita Megyei Tanács, emellett vállalkozók is segítik őket. /P. B. Á.: Népi szőttesek és tánctábor. Csekefalvi hagyományőrzők. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 28.
Megjelent az Erdélyi Művészet (Székelyudvarhely) idei harmadik száma. A mostani lapszám Csáki Dénessel székelyudvarhelyi képzőművésszel készült interjúval kezdődik. A Festőnők az erdélyi képzőművészetben sorozatban a kolozsvári Murádin Jenő a dicsőszentmártoni születésű Gidófalvyné Pataky Etelkát (1898-1984) mutatta be az olvasóknak. Az interneten is olvasható folyóirat (www.erdelyimuveszet.ro) tizedik (2000 ősze óta jelenik meg negyedévente) száma magánszemélyek valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. /K. Z.: Portréinterjú egy udvarhelyi művésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 28.
Megjelent az Erdélyi Művészet (Székelyudvarhely) idei harmadik száma. A mostani lapszám Csáki Dénessel székelyudvarhelyi képzőművésszel készült interjúval kezdődik. A Festőnők az erdélyi képzőművészetben sorozatban a kolozsvári Murádin Jenő a dicsőszentmártoni születésű Gidófalvyné Pataky Etelkát (1898-1984) mutatta be az olvasóknak. Az interneten is olvasható folyóirat (www.erdelyimuveszet.ro) tizedik (2000 ősze óta jelenik meg negyedévente) száma magánszemélyek valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. /K. Z.: Portréinterjú egy udvarhelyi művésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./2002. október 29.
Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.2002. október 29.
Tóth Ilonáról az 56-os megemlékezések sorában nemcsak megemlékeztek, hanem elvitatkoztak. A balliberális sajtóból ismerős szitkok szerint az Orbán-kormány címére úgymond gyilkosnak állított szobrot. A vita egyik jóérzésű részvevője a korabeli sajtóban megjelent forgatókönyvek és az ügyészi dörgedelmek közötti gyanús hasonlóságokat firtatta. Tóth Ilona rémtörténetének előzetes megszellőztetése a sajtóban éppen azt bizonyítja, hogy azt a megtorló gépezet találta ki és pártfeladatként küldte el a szerkesztőségeknek és a bíróságnak. A társadalmi felejtésnek tulajdonítható, hogy a Fidesz és az MSZP elnökeinek tavaszi kampánycsörtéjében Kovács László elszólását alig néhányan vették észre. Azt mondta, hogy a Fidesz-kormányzat egyik piszkos ügyének megszellőztetése másnap várható a Népszabadságban, majd meglátják, nagy lesz a meglepetés, éppen szólt is az újságíróknak, hogy... Ekkor hirtelen elnémult. Rádöbbent, hogy túlfecsegte magát. Nem vették észre elegen, hogy a Fidesz kivégzésére a forgatókönyvet az MSZP-sajtó számára épp úgy a párt megfelelő ügyosztályán írták, mint annak idején Tóth Ilona halálos ítéletét, állapította meg Nits Árpád újságíró. Az MSZP-hez és SZDSZ-hez közel álló RMDSZ-körök viselt dolgairól sohasem lódul meg a balliberális magyar sajtó képzelőereje, de amikor Tőkés László, a Reform Tömörülés vagy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal még ki sem gondol valamit, annak az állítólagos következményeiről rögtön televisítják a közhangulatot, írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Útmutatások hatótávolsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./ Nits Árpád dr. Kende Péter Szobor egy gyilkosnak? /Népszabadság, 2002. ápr. 22./című cikkére utalt.2002. október 29.
Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ 2002. október 29.
Székelyudvarhelyen október 24-27-e között a helyi pedagógusképzés 75 éves évfordulóját ünnepelték. Megkoszorúzták Benedek Elek szobrát, majd tudományos-kulturális programok következtek. Az előadások központi témája a pedagógusképzés történeti, politikai, gazdasági problémája a századelőtől napjainkig. A hallgatóság összehasonlíthatta a pedagógusképzés helyzetét Székelyudvarhely, Nagyenyed, Marosvásárhely, Sopron, Kecskemét, Nyitra, Szatmárnémeti intézményeit illetően, képet kapva a kárpát-medencei magyar pedagógusképzés helyzetéről. Ki mit tud a magyar neveléstörténetből? címmel vetélkedő is volt. A rendezvény székelyföldi kirándulással zárult. Az évforduló alkalmából emlékkönyvet is kiadtak. /Bálint Eszter: Hetvenöt generáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ 2002. október 29.
A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ 2002. október 29.
A bukaresti felnőtt Szuperligás asztalitenisz- mérkőzésen a székelyudvarhelyi játékosok szemére vetették, hogy merészelnek magyarul beszélni... egymás között. A szakszövetség vezérkara elhatározta, kivizsgálást indít az ügyben, s első lépésként a szövetség székházába kérette a panaszosokat. Az udvarhelyiekkel történt incidensek után ugyanazok a jelenetek ismétlődtek meg a másnapi Bukarest-Kézdivásárhely női A-osztályos bajnoki mérkőzésen. Azon a találkozón is megtiltották a vendégeknek, hogy anyanyelvükön szóljanak egymáshoz, ugyanaz a fővárosi bíró (a szabályzat nem mellékesen szigorúan tiltja, hogy hazai bíró vezesse a mérkőzést) ugyanazzal a praktikákkal igyekezett lelkileg kikészíteni a magyar játékosokat, a reklamálókat lappal hallgattatta el. A két székelyföldi csapat vezetőedzői, Nagy Ferenc, illetve Dobai Aladár panaszlevéllel fordultak a szövetséghez, melynek eredménye a kivizsgálás. A romániai gyakorlatot ismerve pozitív eredmény nem nagyon várható. /(Jakab Árpád): Kivizsgálást indít a szövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./ 2002. október 31.
Okt. 30-án a székelyudvarhely városi tanács RMDSZ-es frakciója nem fogadta el Szász Jenő polgármester javaslatát, hogy az önkormányzat vonja vissza az Udvarhelyi Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosainak mandátumát megszüntető határozatát. Előzőleg az UPE bejegyzésekor a megyei törvényszék által elkövetett formai hibát kihasználva az RMDSZ-es képviselők arra kényszerítették az UPE vezetőit, hogy ismételjék meg a bejegyzés procedúráját. A polgármester elmondta még, hogy 2001. nov. 29-én az udvarhelyi bíróság megismételte a bejegyzési procedúrát, és mindent rendben találva véglegesítette az UPE törvényszéki bejegyzését. Az ülést vezető Ladányi László tanácsos, a városi RMDSZ elnöke szerint az UPE továbbra is választási csalással vádolható. A meddő vita azzal végződött, hogy az önkormányzat levette napirendről a kérdést, és - az UPE-sek megfogalmazása szerint - 4245 udvarhelyi polgárt megfosztottak képviseleti jogától. /Zilahi Imre: Egyszínű marad a helyi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2002. október 31.
Okt. 30-án a székelyudvarhely városi tanács RMDSZ-es frakciója nem fogadta el Szász Jenő polgármester javaslatát, hogy az önkormányzat vonja vissza az Udvarhelyi Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosainak mandátumát megszüntető határozatát. Előzőleg az UPE bejegyzésekor a megyei törvényszék által elkövetett formai hibát kihasználva az RMDSZ-es képviselők arra kényszerítették az UPE vezetőit, hogy ismételjék meg a bejegyzés procedúráját. A polgármester elmondta még, hogy 2001. nov. 29-én az udvarhelyi bíróság megismételte a bejegyzési procedúrát, és mindent rendben találva véglegesítette az UPE törvényszéki bejegyzését. Az ülést vezető Ladányi László tanácsos, a városi RMDSZ elnöke szerint az UPE továbbra is választási csalással vádolható. A meddő vita azzal végződött, hogy az önkormányzat levette napirendről a kérdést, és - az UPE-sek megfogalmazása szerint - 4245 udvarhelyi polgárt megfosztottak képviseleti jogától. /Zilahi Imre: Egyszínű marad a helyi önkormányzat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2002. november 1.
Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./2002. november 1.
Az Udvarhelyi Híradó nov. 4-től napilappá válik. A rendszerváltás után hetilapként jelentkező Udvarhelyi Híradó alig másfél év alatt áttért a heti kétszeri megjelenésre, aztán a következő tíz esztendőben folyamatosan növekedett, bővült, az egykori négyoldalas újság 16 oldalassá, idéntől már hetente háromszor került ki a standokra. A kezdeti 3000-es példányszám 10.000-re nőtt, a felmérések szerint jelenleg a történelmi Udvarhelyszék legolvasottabb újságjának számít, de Maros, Kovászna, Brassó és Szeben megyei előfizetők is vannak. Nov. 4-e helyi sajtótörténeti pillanat, hiszen Székelyudvarhely történelmében először jelenik meg itt napilap. /Pintér D. István főszerkesztő: Napilappá válunk! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./2002. november 1.
Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./2002. november 1.
Székelykeresztúron 1904-ben jelent meg az első társadalmi hetilap Székelykeresztúr címmel, amely 1919 decemberében szűnt meg. E közéleti lap megjelenése előtt még volt egy Tavaszi bimbók elnevezésű kéziratos diákújság, amelyet az unitárius köztanoda önképzőkörének tagjai szerkesztettek. 1905-ben indult a Székelykeresztúri Hírek hetilap, de ez csak három évfolyamot ért meg. Ezek után is jelentek meg lapok a városban. Közülük a legjelentősebbek az unitárius lelkészkör által megjelentetett Unitárius Egyház (1906-1940) című egyházi és iskolai havilap, a református egyház vezetősége által kiadott Harangszó (1921-1938) c. havi-, majd hetilap és az unitárius egyház által szerkesztett Kévekötés nevű folyóirat. A 20. század elején volt olyan időszak, amikor Keresztúron egy heti- és egy folyóirat jelent meg, sőt olyan is (1906-1907), amikor a keresztúriak és a környékbeliek két heti- és egy havilapot olvashattak. 1940-től nem jelent meg egy keresztúri sajtótermék sem (legalábbis olyan, amely hosszabb életű volt). Ezért örvendetes volt, hogy 1997. márc. 1-jével Székelykeresztúr Város Önkormányzata megjelentette a Kisváros című közéleti lapot, amelynek felelős kiadója Benyovszki Lajos polgármester, főszerkesztője pedig Dávid Tünde volt. A Kisváros közéleti lap elég rövid időt élt meg, 2002-ben megszűnt. Benyovszki Lajos polgármester elmondta, hogy ebben az évben a lapnak csak egy száma jelent meg. A jelenlegi költségvetés annyira szegényes, hogy nem ésszerű a megjelentetés. /László Miklós: Miért szűnt meg a Kisváros című közéleti lap? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 1./2002. november 3.
Korondon szept. 29-én felavatták Márton Áron mellszobrát. Antal József székelyudvarhelyi lelkipásztor méltatta Márton Áron püspök életét és munkásságát. Koszta Vilmos és családja anyagi hozzájárulásával készült a szobor. /Szoboravatás. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./2002. november 3.
Korondon szept. 29-én felavatták Márton Áron mellszobrát. Antal József székelyudvarhelyi lelkipásztor méltatta Márton Áron püspök életét és munkásságát. Koszta Vilmos és családja anyagi hozzájárulásával készült a szobor. /Szoboravatás. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./2002. november 4.
Nov. 3-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban megnyitották az Orbán Balázs szemével című fényképkiállítást, melynek darabjai a hasonló nevű, a jövőben állandósulni akaró vándorfotótáborban készültek. Varságon tízen fényképeztek a falu mindennapjairól, épületeiről, tájairól. Ebből válogatták a kiállítás anyagát. /Bágyi Bencze Jakab: Múltunk átmentése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./2002. november 4.
Nov. 3-án Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban megnyitották az Orbán Balázs szemével című fényképkiállítást, melynek darabjai a hasonló nevű, a jövőben állandósulni akaró vándorfotótáborban készültek. Varságon tízen fényképeztek a falu mindennapjairól, épületeiről, tájairól. Ebből válogatták a kiállítás anyagát. /Bágyi Bencze Jakab: Múltunk átmentése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./2002. november 5.
A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./2002. november 5.
A kolozsvári Kiss András után második erdélyiként Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltáros vehette át a Pauler Gyula-díjat. Pál-Antal Sándor 1963 óta dolgozik a marosvásárhelyi levéltárban. Kutatómunkáját 1984-ben, a diktatúra nyomása fel kellett adnia. Több mint negyed évszázad alatt a kéttucatnyi tanulmánya közül mindössze három jelenhetett meg magyarul. Nem volt publikációs lehetőség. Pál-Antal Sándort elsősorban a középkor érdekli, levéltári kutatásai során inkább a történelem segédtudományaival: intézmény- és pecséttörténettel, illetve a levéltárosi tevékenységgel összefüggő dolgokkal foglalkozott. Társszerzője a Backamadaras 600 éve /1992/ című kötetnek, Csíkmadarasról szóló helytörténeti munkája követte 1995-ben, majd a legutóbbi, az idén megjelent Karcfalva múltjából című. Helytörténetnek számít a Marosvásárhely helynevei című kötete: Vígh Károly könyvtáros kutatásait neki kellett befejeznie, kiegészítenie. Megjelentek a gyűjteményes kötetek - A Maros megyei magyarság történetéből 1-2, valamint a Marosvásárhely múltjából címűek. - Manapság igen nehéz a pályakezdő történészek dolga, szinte lehetetlen szakintézménybe bekerülniük. A fiatal történészek a különböző pályázati lehetőségeket keresik. A kényszerűségből egyéni műhelyekben munkálkodó történészek számára szervezett tevékenységi keretet kellene létrehozni, a már működő kolozsvári, székelyudvarhelyi és sepsiszentgyörgyi kezdeményezések mintájára. Pál-Antal Sándor megjegyezte: levéltáros-utánpótlás sajnos nem létezik. Romániában, más európai államoktól eltérően, az állami levéltár a belügyi tárcához tartozik, a képzést is ők szervezik. A Bukarestben már több mint tíz esztendeje működő fakultáson egyetlen magyar anyanyelvű fiatalt sem képeztek még. Az állami levéltári hálózatban ő az egyetlen magyar nemzetiségű szakember, az utolsó mohikán, hisz nyugdíjasként egy évre szóló meghosszabbított munkaszerződéssel dolgozottam. Ki kellene harcolni, hogy a levéltári fakultáson bizonyos számú magyar nemzetiségű fiatalnak is helyet biztosítsanak. Az értékes anyagokat tartalmazó egyházi levéltárakból is hiányoznak a képzett szakemberek, bár Nagyváradon indult ilyen képzés. Pál-Antal Sándor kedvenc témája a székely önkormányzatok történetének kutatása, egy kötetnyi anyag az idén már meg is jelent. /Szentgyörgyi László: Aki eleget tesz a "társadalmi megrendelésnek". Interjú Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi főlevéltárossal, a Pauler Gyula-díj idei kitüntetettjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 5./2002. november 6.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a vele készített interjúban hangsúlyozta: veszedelmesen fogy a magyarság. Az RMDSZ-t a jelenlegi szűk baloldali elit mintegy kisajátította magának. A székelységre gondolva, ha valamit el szeretnének érni, Szász Jenő szerint annak külön keretet kellene adni. Az RMDSZ mai politikai elitje gátat szab a belső kibontakozásnak, nem tartotta meg a belső választásokat. Első lépésként a külön keret akár civil szerveződésként is létrejöhet, amely székelyföldi magyarság jövőképéről indít vitát. Ha szükség lesz rá, Szász Jenő nem zárkózik el új politikai mozgalom indításától. Székelyföld lehetne egy eurorégió is. Tizenkét éve az RMDSZ a vélt szórványérdekeket tartja szem előtt. Szász Jenő szerint ezentúl a Székelyfölnek nevezett természetes eurorégiót kell előtérbe helyezni, mert itt képes az erdélyi magyarság a legnagyobb eredményt elérni. A magyar közösség küldetése, hogy kiharcolja magának a jogot saját dolgai intézéséhez. /B. Kovács András: A belső és külső ellenzékről. Interjú Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ 2002. november 6.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a vele készített interjúban hangsúlyozta: veszedelmesen fogy a magyarság. Az RMDSZ-t a jelenlegi szűk baloldali elit mintegy kisajátította magának. A székelységre gondolva, ha valamit el szeretnének érni, Szász Jenő szerint annak külön keretet kellene adni. Az RMDSZ mai politikai elitje gátat szab a belső kibontakozásnak, nem tartotta meg a belső választásokat. Első lépésként a külön keret akár civil szerveződésként is létrejöhet, amely székelyföldi magyarság jövőképéről indít vitát. Ha szükség lesz rá, Szász Jenő nem zárkózik el új politikai mozgalom indításától. Székelyföld lehetne egy eurorégió is. Tizenkét éve az RMDSZ a vélt szórványérdekeket tartja szem előtt. Szász Jenő szerint ezentúl a Székelyfölnek nevezett természetes eurorégiót kell előtérbe helyezni, mert itt képes az erdélyi magyarság a legnagyobb eredményt elérni. A magyar közösség küldetése, hogy kiharcolja magának a jogot saját dolgai intézéséhez. /B. Kovács András: A belső és külső ellenzékről. Interjú Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./