udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 2431-2460 | 2461-2490 | 2491-2520 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2003. május 14.
Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./2003. május 14.
Politikai nyilatkozatban reagált máj. 12-én a szenátusban Sógor Csaba Hargita megyei szenátor nagy-romániás kollégája, Dumitru Badea máj. 5-i kijelentésére, amelyben utóbbi azt kérte, alkotmányellenes tevékenységért Sógort harminc napra tiltsák ki a felsőházból. A Nagy-Románia Párt politikusa azt kifogásolta, hogy Sógor részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum munkálatain. Sógor Csaba leszögezte: "Az RMDSZ tagjaként és szenátoraként nemcsak jogom, de kötelességem is minden olyan rendezvényen részt venni, ahol közösségünk jelenének és jövőjének fontos kérdéseiről esik szó". Rámutatott: "A Székelyudvarhelyi Fórumon nem történt egyéb, mint konstruktív megvitatása azoknak a témáknak, amelyeket maga a miniszterelnök, majd pedig a kormány vetett fel: az ország adminisztratív felosztásának újragondolása, valamint a regionalizmus egyes kérdéseinek a megbeszélése Románia lehetséges uniós csatlakozása tükrében". Sógor kijelentette, a Székelyudvarhelyi Fórum részvevői közül senki sem akarja újrarajzolni az országhatárokat. "Azok, akiknek ilyen gondolataik, álmaik vannak, azok nem vettek részt a fórumon és nem is RMDSZ-tagok. Ezeket az embereket más pártoknál keressék, és esetleg egy olyan pártnál találhatják meg őket, amely párt a nevében is hordozza ezt a lehetőséget" - mondotta. /Kiss Edit: Sógort egy hónapra száműznék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./2003. május 14.
Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2003. május 14.
Máj. 10-én Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) szervezésében megrendezték a hagyományos Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét, amelyen a nagybányai Nicolae Iorga, a nagyborosnyói Bartha Károly, a nagyváradi George Cosbuc, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc és a temesvári 26-os általános iskolák háromtagú csapatai méretkeztek meg. A versenyen egyebek mellett Kós Károly Az országépítő című történeti regény ismeretéből "vizsgáztak" a résztvevők, játékos nyelvi feladatokat oldottak meg, és leveleket írtak korabeli stílusban Az országépítő szereplőihez. /Bodor: Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./2003. május 14.
Székelykeresztúron a 210 éves Orbán Balázs Gimnáziumban máj. 12. és 16. között tartják a jubileumi iskolahetet. A rendezvény védnöke Asztalos Ferenc képviselő. A program változatos. Olvasási versenye, tudományos ülésszak, diákszínjátszók előadása, angol nyelvű vetélkedő, népdalverseny, a Pipacsok Néptáncegyüttes műsora, iskolatörténeti vetélkedő, a Kővirág Együttes műsora, informatikai verseny, magyar nyelvismereti vetélkedő. /László Miklós: Jubileumi Iskolahét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./2003. május 14.
Székelykeresztúron a 210 éves Orbán Balázs Gimnáziumban máj. 12. és 16. között tartják a jubileumi iskolahetet. A rendezvény védnöke Asztalos Ferenc képviselő. A program változatos. Olvasási versenye, tudományos ülésszak, diákszínjátszók előadása, angol nyelvű vetélkedő, népdalverseny, a Pipacsok Néptáncegyüttes műsora, iskolatörténeti vetélkedő, a Kővirág Együttes műsora, informatikai verseny, magyar nyelvismereti vetélkedő. /László Miklós: Jubileumi Iskolahét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 14./2003. május 15.
Máj. 10-11-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és karnagya, Kovács András volt. Felléptek: a Marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola Cantemus kórusa, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a marosvásárhelyi Keresztelő Szt. János Plébániatemplom Laudate Dominum Ifjúsági Kórusa, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola dalosai, a marosvásárhelyi Vártemplom két kórusa /Psalmus vegyes kara és a Musica Humana női kara/, a négyfalusi kórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a sepsibodoki református kórus, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara és a marosvásárhelyi Laudate Domini Adventista Kórus. /Járay Fekete Katalin: XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./ 2003. május 15.
Máj. 10-11-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg a XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivált. A szervező Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar és karnagya, Kovács András volt. Felléptek: a Marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskola Cantemus kórusa, a gyergyócsomafalvi Bel Canto kamarakórus, a marosvásárhelyi Keresztelő Szt. János Plébániatemplom Laudate Dominum Ifjúsági Kórusa, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola dalosai, a marosvásárhelyi Vártemplom két kórusa /Psalmus vegyes kara és a Musica Humana női kara/, a négyfalusi kórus, a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a sepsibodoki református kórus, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikara és a marosvásárhelyi Laudate Domini Adventista Kórus. /Járay Fekete Katalin: XII. Bárdos Lajos-Nagy István Kórusfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./ 2003. május 15.
Máj. 14-én megkezdődött az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében a Székelyudvarhelyi Diáknapok rendezvénysorozata. Szász Jenő polgármester megnyitóbeszédét követően a középiskolák pártjainak, illetve diákpolgármester-jelöltjeinek bemutatkozása és kampánya következett. /Szász Emese: Megkezdődtek az Udvarhelyi Diáknapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./2003. május 15.
Máj. 14-én megkezdődött az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében a Székelyudvarhelyi Diáknapok rendezvénysorozata. Szász Jenő polgármester megnyitóbeszédét követően a középiskolák pártjainak, illetve diákpolgármester-jelöltjeinek bemutatkozása és kampánya következett. /Szász Emese: Megkezdődtek az Udvarhelyi Diáknapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./2003. május 16.
Két éve, hogy hivatalosan bejegyezték Székelyudvarhely legnépszerűbb gyermek-szórakozó-helyét, a Kuckó játszóházat. Közkedvelt a gyöngyfűzés, üvegfestés és bútorfestés. A Kuckó játszóház nyáron Almáson, Firtosmartonoson és Oklándon szervez táborokat Kuckó Kézműves Kaláka néven. /(bb): Kétéves a Kuckó játszóház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./2003. május 16.
Két éve, hogy hivatalosan bejegyezték Székelyudvarhely legnépszerűbb gyermek-szórakozó-helyét, a Kuckó játszóházat. Közkedvelt a gyöngyfűzés, üvegfestés és bútorfestés. A Kuckó játszóház nyáron Almáson, Firtosmartonoson és Oklándon szervez táborokat Kuckó Kézműves Kaláka néven. /(bb): Kétéves a Kuckó játszóház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 16./2003. május 16.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bemutatták Pál-Antal Sándor csíkkarcfalvi születésű marosvásárhelyi levéltáros A Székelyföld és városai című könyvét, továbbá ismertették két korábban megjelent kötetét (Székely önkormányzat-történet; A székelyföldi erdészet és faipar) is. Mindhármat a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentette meg az Erdély emlékezete sorozatban. A Székelyföld és városai több tanulmányt és rövidebb közleményt tartalmaz. Az írások zöme Marosvásárhely és Csíkszereda, illetve környékük történetéhez kapcsolódik. Pál-Antal Sándor másik két könyve manapság foglalkoztatja a közvéleményt. Előbbiről a szerző elmondta, hogy könyvében négyszáz éven át vezeti az önkormányzatiság alakulását egészen 1849-ig, amikor a székely székeket felszámolták. A székelyföldi erdészetről és faiparról szóló könyv társszerzője Kádár Zsombor erdőmérnök. Tanulságos olvasmány, hasznos forrásmunka az újdonsült erdőtulajdonosoknak. - A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek című tanulmányában a szerző jelezte, hogy megoldatlan a magyar levéltáros képzés, nincs utánpótlás. Jelen pillanatban az országban 4-5 magyar levéltáros tevékenykedik, mindenikük nyugdíjazás előtt áll. /Borbély László: Történelmi tanulmányok és közlemények. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2003. május 16.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bemutatták Pál-Antal Sándor csíkkarcfalvi születésű marosvásárhelyi levéltáros A Székelyföld és városai című könyvét, továbbá ismertették két korábban megjelent kötetét (Székely önkormányzat-történet; A székelyföldi erdészet és faipar) is. Mindhármat a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentette meg az Erdély emlékezete sorozatban. A Székelyföld és városai több tanulmányt és rövidebb közleményt tartalmaz. Az írások zöme Marosvásárhely és Csíkszereda, illetve környékük történetéhez kapcsolódik. Pál-Antal Sándor másik két könyve manapság foglalkoztatja a közvéleményt. Előbbiről a szerző elmondta, hogy könyvében négyszáz éven át vezeti az önkormányzatiság alakulását egészen 1849-ig, amikor a székely székeket felszámolták. A székelyföldi erdészetről és faiparról szóló könyv társszerzője Kádár Zsombor erdőmérnök. Tanulságos olvasmány, hasznos forrásmunka az újdonsült erdőtulajdonosoknak. - A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek című tanulmányában a szerző jelezte, hogy megoldatlan a magyar levéltáros képzés, nincs utánpótlás. Jelen pillanatban az országban 4-5 magyar levéltáros tevékenykedik, mindenikük nyugdíjazás előtt áll. /Borbély László: Történelmi tanulmányok és közlemények. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. május 21.
A szenátus jogi bizottsága máj. 20-án úgy döntött, hogy albizottságot hoz létre Dumitru Badea nagy-románia-párti (NRP) szenátor indítványának elemzésére, amelyben a honatya az alkotmányos előírások megszegése miatt szankciókat kér Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor ellen. Badea szerint az RMDSZ-es szenátor "aktívan" részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum megrendezésében és lebonyolításában, ahol döntés született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról. Badea szerint a fórum "veszélyes akció a román nemzetállam léte és egysége ellen", mivel célja "a romániai magyarok kulturális és területi autonómiájának kivívása". A szenátus jogi bizottsága háromtagú albizottságot nevezett ki a kérés elemzésére. Antonie Iorgovan (SZDP), Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Viorel Dumitrescu vagy Aron Belascu (NRP) kivizsgálják az ügyet. Eckstein-Kovács Péter jelezte, nem ért egyet az albizottság létrehozásával, de elfogadja részvételét, lévén az RMDSZ egyetlen jogi-bizottsági képviselője. /Elemzik a Sógor elleni szankciót kérő indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 21.
A szenátus jogi bizottsága máj. 20-án úgy döntött, hogy albizottságot hoz létre Dumitru Badea nagy-románia-párti (NRP) szenátor indítványának elemzésére, amelyben a honatya az alkotmányos előírások megszegése miatt szankciókat kér Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor ellen. Badea szerint az RMDSZ-es szenátor "aktívan" részt vett a Székelyudvarhelyi Fórum megrendezésében és lebonyolításában, ahol döntés született az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács létrehozásáról. Badea szerint a fórum "veszélyes akció a román nemzetállam léte és egysége ellen", mivel célja "a romániai magyarok kulturális és területi autonómiájának kivívása". A szenátus jogi bizottsága háromtagú albizottságot nevezett ki a kérés elemzésére. Antonie Iorgovan (SZDP), Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Viorel Dumitrescu vagy Aron Belascu (NRP) kivizsgálják az ügyet. Eckstein-Kovács Péter jelezte, nem ért egyet az albizottság létrehozásával, de elfogadja részvételét, lévén az RMDSZ egyetlen jogi-bizottsági képviselője. /Elemzik a Sógor elleni szankciót kérő indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 21.
Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 21.
Máj. 21-től nyilvánossá válik a romániai parlamenti képviselők és köztisztviselők vagyona Az RMDSZ képviselői és szenátorai készségesen válaszoltak a lap munkatársainak kérdéseire.Eckstein-Kovács Péter szenátor 1987-ben vásárolt kolozsvári házában lakik., személygépkocsija nincs. Borbély László képviselőnek háza van Marosvásárhelyen; telke nincs, kocsija van, tízezer eurót meghaladó bankszámlával rendelkezik. Verestóy Attila szenátor közismerten a száz leggazdagabb román állampolgár listáján szerepel. Három háza van: Székelyudvarhelyen, Snagovon és Bukarestben, sorolta, sok hektárnyi mezőgazdasági területtel, illetve beltelekkel rendelkezik, autója van, bankszámláin a tízezer eurós érték többszöröse szerepel, vagyona pedig mintegy 15 millió dollárt tesz ki. Frunda György szenátornak Marosvásárhelyen van háza és ügyvédi irodája, illetve nyaralója. Autója kettő is van, bankszámláinak összértéke meghaladja a tízezer eurót, és részvényes a marosvásárhelyi GaGa Rádiónál. Puskás Bálint szenátor két ingatlannal rendelkezik: egy családi házzal Sepsiszentgyörgyön és az ehhez tartozó 500 négyzetméteres telekkel, valamint egy 50 négyzetméteres hétvégi házzal Kőröspatakon, amelyhez 1100 négyzetméteres telek tartozik, emellett személygépkocsival rendelkezik. Szilágyi Zsolt képviselőnek egyszobás, 40 négyzetméteres nagyváradi tömbházlakása van, emellett ugyancsak Váradon birtokol 334 négyzetméteres, családja által visszanyert beltelket, 20-30 ezer euró közötti összeg van bankszámláján. Pécsi Ferenc 1983-ban vásárolt négyszobás lakással büszkélkedhet Szatmárnémetiben, míg a megyében 3,48 hektáros, örökölt szántófölddel, kocsija is van. Kelemen Hunor képviselő se autóval, se házzal, se bankszámlával nem rendelkezik. A Medianet cég többségi tulajdonosa, részvényei összértékét nem közölte. Ráduly Róbert képviselőnek Csíkszeredában van két tömbházlakása, 0,5 hektáros beltelket birtokol Csíkcsomortánban és gépkocsival rendelkezik. Bankszámláján 14 ezer euró kamatozik.Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ frakcióvezetője feleségével közösen két házzal rendelkezik /Marosvásárhelyen és Székelykövesden/, emellett istállója, 17 fajlova, tíz szarvasmarhája és két hektár földje van, személygépkocsival is rendelkezik. Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: a vagyonbevallás máj. 21-től válik nyilvánossá. "Holnap szívesen a rendelkezésükre állok" - zárta le a beszélgetést Markó Béla. /Rostás Szabolcs, Salamon Márton László: RMDSZ - szegény ember, gazdag ember. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2003. május 21.
A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./2003. május 21.
A Marosvásárhelyen élő Hunyadi László nemcsak a legismertebb, de a 89-es rendszerváltás óta legfoglalkoztatottabb erdélyi szobrászok egyike. A hetvenedik életévében járó művész elmesélte, hogy 1989 előtt tíz esztendőben egyetlen szobrot sem készített, ezért örült a megnyíló lehetőségnek. Így született a segesvári Apor Vilmos-, a székelyudvarhelyi Márton Áron- és Orbán Balázs-, valamint a vásárhelyi Petőfi-szobor. De elkészült a keszthelyi háborús emlékművel, a kalocsai sétálóutcát díszítő, Asztrik bíborost ábrázoló, valamint a hajdúhadházi köztéri szobraival is. Hunyadi László a hetvenes évek végén közel két esztendőt az agyagfalvi 48-as emlékművön dolgozott. Kulcsár Béla korai halála után a munkát Kiss Leventével közösen fejezték be.. Mire elkészültek, a művészeti líceumot beolvasztották a pedagógiai szaklíceumba, ő pedig úgy döntött, oda már nem követi kollégáit. Ezért a nyolcvanas éveket szabadúszóként élte át. Ekkor fordult az iparművészet és az ötvösség felé. Hunyadi László már szülőfalujában, Dombón kezdte formálni az agyagot. Hunyadi hangsúlyozta, hogy a fiatal szobrászok alig szerzik meg a mindennapi betevőre valót. Félő, hogy felszámolják az utánpótlást. Ezen sürgősen változtatni kellene. /Sz. L.: A boldog kivétel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 21./2003. május 23.
Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház részeként működik a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyes Kar és időszakosan az Alla Breve ifjúsági kórus. Ugyanakkor az intézmény képzőművészeti kiállításokat szervez, vendégelőadásokat fogad a színháztól a változatos zenei műfajokig, és kiveszi a részét a felnőttképzésből is. Elekes Gyula, az intézmény igazgatója szerint a helyi önkormányzat költségvetéséből kapott 4 milliárd lejt pályázatokból pótolják, illetve mindeddig akadtak a városban mecénások egy-egy rendezvény finanszírozására. A Tomcsa Sándor Színház sikeres évadot mondhat magáénak, két olyan előadásuk volt, amelyekre csak elővételben lehetett jegyet kapni, a Menyegzőt és a Mágnás Miskát telt ház előtt játszották. Az Udvarhely Néptáncműhely előadóművészei nemrég fejezték be egy újabb koreográfia kidolgozását Szentbenedeki táncok címmel. Kiállítótermükben a bemutatott képzőművészeti anyagot kéthetente cserélik, jelenleg a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból készült kiállítás tekinthető meg. /Sarány István: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./2003. május 23.
Székelyudvarhelyen a Művelődési Ház részeként működik a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyes Kar és időszakosan az Alla Breve ifjúsági kórus. Ugyanakkor az intézmény képzőművészeti kiállításokat szervez, vendégelőadásokat fogad a színháztól a változatos zenei műfajokig, és kiveszi a részét a felnőttképzésből is. Elekes Gyula, az intézmény igazgatója szerint a helyi önkormányzat költségvetéséből kapott 4 milliárd lejt pályázatokból pótolják, illetve mindeddig akadtak a városban mecénások egy-egy rendezvény finanszírozására. A Tomcsa Sándor Színház sikeres évadot mondhat magáénak, két olyan előadásuk volt, amelyekre csak elővételben lehetett jegyet kapni, a Menyegzőt és a Mágnás Miskát telt ház előtt játszották. Az Udvarhely Néptáncműhely előadóművészei nemrég fejezték be egy újabb koreográfia kidolgozását Szentbenedeki táncok címmel. Kiállítótermükben a bemutatott képzőművészeti anyagot kéthetente cserélik, jelenleg a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjainak munkáiból készült kiállítás tekinthető meg. /Sarány István: Székelyudvarhelyi Művelődési Ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./2003. május 23.
Szentábrahámon kilencedik alkalommal rendezték a Benedek Elek mesemondóversenyt. A nagy mesemondóról elnevezett iskola udvarán Rákóczi-emlékfát ültettek. Máj. 19-én több környékbeli iskola mesemondója is megjelent. Szőcs Enikő iskolaigazgató elmondta: egy évszázaddal ezelőtt is megemlékeztek Szentábrahámon a bujdosó fejedelemről. /(pbá): Rákóczi-emlékfa és mesemondás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./2003. május 23.
Szentábrahámon kilencedik alkalommal rendezték a Benedek Elek mesemondóversenyt. A nagy mesemondóról elnevezett iskola udvarán Rákóczi-emlékfát ültettek. Máj. 19-én több környékbeli iskola mesemondója is megjelent. Szőcs Enikő iskolaigazgató elmondta: egy évszázaddal ezelőtt is megemlékeztek Szentábrahámon a bujdosó fejedelemről. /(pbá): Rákóczi-emlékfa és mesemondás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./2003. május 23.
Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban megrendezett jubileumi iskolahét keretében Illyés Ferenc fizika szakos tanár nagy sikerrel mutatta be Kocsis István Bolyai János estéje című, 1970-ben írt monodrámáját. Illyés Ferenc 1947-ben született Zetelakán. A kolozsvári egyetemen tagja volt a színjátszó csoportnak is. Illyés Ferenc először 1973-ban lépett föl ezzel a monodrámával, akkor a szerző, Kocsis István is jelen volt. 1973 és 1975 között Illyés Ferenc több mint tízszer mutatta be a monodrámát, nemcsak Keresztúron, hanem Kolozsváron, Nagyváradon, Medgyesen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és szülőfalujában, Zetelakán is. A második előadássorozat 2002-ben kezdődött. /László Miklós: Illyés Ferenc előadóestje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./2003. május 23.
Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Gimnáziumban megrendezett jubileumi iskolahét keretében Illyés Ferenc fizika szakos tanár nagy sikerrel mutatta be Kocsis István Bolyai János estéje című, 1970-ben írt monodrámáját. Illyés Ferenc 1947-ben született Zetelakán. A kolozsvári egyetemen tagja volt a színjátszó csoportnak is. Illyés Ferenc először 1973-ban lépett föl ezzel a monodrámával, akkor a szerző, Kocsis István is jelen volt. 1973 és 1975 között Illyés Ferenc több mint tízszer mutatta be a monodrámát, nemcsak Keresztúron, hanem Kolozsváron, Nagyváradon, Medgyesen, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és szülőfalujában, Zetelakán is. A második előadássorozat 2002-ben kezdődött. /László Miklós: Illyés Ferenc előadóestje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./2003. május 23.
Tarcsafalva egyetlen a szomszédos települések közül, amelynek lélekszáma nem apad, hanem természetes szaporulattal gyarapodik. Az óvodában tíz gyermek van, az iskolába kilenc tanuló jár. Az unitárius vallású falu lelkésze, Pitó Attila Zoltán elmondta, hogy Tarcsafalvának 1992-ben 200, 2002-ben 200 lakója volt. Lőrinczi Lajos csehétfalvi beszolgáló lelkész 2001-ben írta meg A tarcsafalvi unitárius egyházközség története című egyháztörténeti dolgozatát. A nyolcvanas évek óta, Pitó Attila Zoltán kinevezéséig nem volt saját lelkésze a falunak. A templom fala az orgona melletti külső sarokban megrepedt. A templom javítása a jövő évre marad. Tarcsafalvának amerikai testvéregyháza 1990-től Greenfield Church (Massachusetts). A kultúrotthont nem sok alkalommal használják. Tarcsafalva jövőjét a lelkész az idegenforgalomban, faluturizmusban látja. /P. Buzogány Árpád: Gyönyörű szép idő volt, amíg a kommunizmus nem jött. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./2003. május 23.
Tarcsafalva egyetlen a szomszédos települések közül, amelynek lélekszáma nem apad, hanem természetes szaporulattal gyarapodik. Az óvodában tíz gyermek van, az iskolába kilenc tanuló jár. Az unitárius vallású falu lelkésze, Pitó Attila Zoltán elmondta, hogy Tarcsafalvának 1992-ben 200, 2002-ben 200 lakója volt. Lőrinczi Lajos csehétfalvi beszolgáló lelkész 2001-ben írta meg A tarcsafalvi unitárius egyházközség története című egyháztörténeti dolgozatát. A nyolcvanas évek óta, Pitó Attila Zoltán kinevezéséig nem volt saját lelkésze a falunak. A templom fala az orgona melletti külső sarokban megrepedt. A templom javítása a jövő évre marad. Tarcsafalvának amerikai testvéregyháza 1990-től Greenfield Church (Massachusetts). A kultúrotthont nem sok alkalommal használják. Tarcsafalva jövőjét a lelkész az idegenforgalomban, faluturizmusban látja. /P. Buzogány Árpád: Gyönyörű szép idő volt, amíg a kommunizmus nem jött. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./