udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 2941-2970 | 2971-3000 | 3001-3030 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2003. december 30.
Pomogáts Béla Erdély és az erdélyi irodalom egyik leghűségesebb számon tartója és propagátora. Tevékenységét díjak, elismerések sora jelzi, többek között most novemberben vehette át Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Hídverő-díját, majd decemberben Csíkszeredában a Julianus-díjat is. Legújabb kötete, a Fordulatok Erdélyben /Közdok Kiadó, Budapest/ című cikk- és beszámológyűjtemény az 1988-1990 közötti írásaiból válogatott. Egyes román vezetők arra gondoltak 1989-ben, hogy az idegenektől megtisztult ország népe a nagy álom beteljesedése után még gazdasági csodára is képes lesz, ez pedig feledteti majd a meghozott áldozatokat... Ez a változat nem előzménytelen. 1941. július 8-án, a román kormány gyűlésén Antonescu ezeket mondta: "Vállalva a kockázatát annak, hogy önök közt még fellelhető néhány tradicionalista nem ért velem egyet, én a besszarábiai és bukovinai zsidóság egészének a kitelepítését javasolom, amely lakosságot át kell hajítani a határon. Ugyanakkor jónak látom az ukránokat is kitelepíteni, akiknek jelenleg semmi keresnivalójuk nincs itt. Közömbös számomra, ha barbárként vonulunk is be a történelembe. A Római Birodalom a jelenkor megítélése szerint számos barbarizmust követett el, mégis a legnagyobb politikai rendszer volt. Nem létezik ennél kedvezőbb történelmi pillanat számunkra. Ha szükséges, használják a gépfegyvereket." (Martiriul evreilor din Romania 1940-1944. Documente si marturii. 140-141. o.) /Kiss János: Tiszta beszéd (A Fordulat Erdélyben című kötet margójára). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2003. december 30.
Pomogáts Béla Erdély és az erdélyi irodalom egyik leghűségesebb számon tartója és propagátora. Tevékenységét díjak, elismerések sora jelzi, többek között most novemberben vehette át Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány Hídverő-díját, majd decemberben Csíkszeredában a Julianus-díjat is. Legújabb kötete, a Fordulatok Erdélyben /Közdok Kiadó, Budapest/ című cikk- és beszámológyűjtemény az 1988-1990 közötti írásaiból válogatott. Egyes román vezetők arra gondoltak 1989-ben, hogy az idegenektől megtisztult ország népe a nagy álom beteljesedése után még gazdasági csodára is képes lesz, ez pedig feledteti majd a meghozott áldozatokat... Ez a változat nem előzménytelen. 1941. július 8-án, a román kormány gyűlésén Antonescu ezeket mondta: "Vállalva a kockázatát annak, hogy önök közt még fellelhető néhány tradicionalista nem ért velem egyet, én a besszarábiai és bukovinai zsidóság egészének a kitelepítését javasolom, amely lakosságot át kell hajítani a határon. Ugyanakkor jónak látom az ukránokat is kitelepíteni, akiknek jelenleg semmi keresnivalójuk nincs itt. Közömbös számomra, ha barbárként vonulunk is be a történelembe. A Római Birodalom a jelenkor megítélése szerint számos barbarizmust követett el, mégis a legnagyobb politikai rendszer volt. Nem létezik ennél kedvezőbb történelmi pillanat számunkra. Ha szükséges, használják a gépfegyvereket." (Martiriul evreilor din Romania 1940-1944. Documente si marturii. 140-141. o.) /Kiss János: Tiszta beszéd (A Fordulat Erdélyben című kötet margójára). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1997. július 3.
A szenátus júl. 3-án újból elnapolta a székelyudvarhelyi, csereháti kisegítő iskola ügyének, illetve a Hargita és Kovászna megyei állítólagos törvénysértések kivizsgálására alakítandó bizottság létrehozásával kapcsolatos vitát. A jövő hétre halasztott esetleges vitáig újabb pártközi egyeztetések lesznek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./1997. július 3.
A szenátus júl. 3-án újból elnapolta a székelyudvarhelyi, csereháti kisegítő iskola ügyének, illetve a Hargita és Kovászna megyei állítólagos törvénysértések kivizsgálására alakítandó bizottság létrehozásával kapcsolatos vitát. A jövő hétre halasztott esetleges vitáig újabb pártközi egyeztetések lesznek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./1998. december 15.
Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték.
Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"
1997. október 1.
Az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két alapvető dokumentumnak a szövegét, azaz az alapszabályzat módosítását és programtervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Székelyudvarhelyen tartott ülésén kellett volna véglegesíteni, azonban ezt nem tudták megtenni időhiány miatt. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy erre a véglegesítésre csak az SZKT illetékes, tehát a kongresszus előkészítése nem megfelelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./1997. október 1.
Az RMDSZ kongresszusa elé kerülő két alapvető dokumentumnak a szövegét, azaz az alapszabályzat módosítását és programtervezetét a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Székelyudvarhelyen tartott ülésén kellett volna véglegesíteni, azonban ezt nem tudták megtenni időhiány miatt. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy erre a véglegesítésre csak az SZKT illetékes, tehát a kongresszus előkészítése nem megfelelő. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./1997. október 22.
Okt. 22-én, szerdán tárgyalta a Legfelső Törvényszék a csereháti ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet az ARIS Rt. és a Szeplőtelen Szív kongregációja nyújtott be. Az ARIS Rt. ügyvédje többek között azzal indokolta az áthelyezési kérést, hogy a székelyudvarhelyi bírák magyarok és emiatt elfogultak az ügyben. Eckstein-Kovács Péter, a Székelyudvarhely tanácsának jogi képviselője perbeszédében kifejtette, ez diszkriminációt jelent a bírók között, azok etnikai hovatartozását figyelembe véve. Arra kérte a Legfelső Törvényszéket, hogy az ügy megoldásában végül arról döntsön: létezik-e tényleges egyenlőség állampolgárok és bírák között, vagy pedig megkülönböztetést alkalmaz Romániában a bírói hatalom is, s felvetődik e helyzetben a kérdés, hogy magyar bíró tárgyalhat-e egyáltalán olyan ügyet, melyben az egyik fél román s a másik magyar? A Legfelső Törvényszék úgy döntött, hogy az ügyet a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 1140. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./1997. október 22.
Okt. 22-én, szerdán tárgyalta a Legfelső Törvényszék a csereháti ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmet, amelyet az ARIS Rt. és a Szeplőtelen Szív kongregációja nyújtott be. Az ARIS Rt. ügyvédje többek között azzal indokolta az áthelyezési kérést, hogy a székelyudvarhelyi bírák magyarok és emiatt elfogultak az ügyben. Eckstein-Kovács Péter, a Székelyudvarhely tanácsának jogi képviselője perbeszédében kifejtette, ez diszkriminációt jelent a bírók között, azok etnikai hovatartozását figyelembe véve. Arra kérte a Legfelső Törvényszéket, hogy az ügy megoldásában végül arról döntsön: létezik-e tényleges egyenlőség állampolgárok és bírák között, vagy pedig megkülönböztetést alkalmaz Romániában a bírói hatalom is, s felvetődik e helyzetben a kérdés, hogy magyar bíró tárgyalhat-e egyáltalán olyan ügyet, melyben az egyik fél román s a másik magyar? A Legfelső Törvényszék úgy döntött, hogy az ügyet a marosvásárhelyi bíróságra utalja át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 24., 1140. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./1997. október 23.
Idén ünnepli Székelyudvarhely múzeuma fennállásának 200. évfordulóját, erről nyilatkozott a lapnak Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 1797-ben írta össze az akkori gyűjteményt, a szertár, az éremtár és a könyvtár állományát Zilahi Sebes János professzor. Azóta a gyűjtemény állandóan növekedett. 1897-ben a gyűjteményt a városháza akkor felavatott dísztermében helyezték el. Haáz Rezső lett a múzeum igazgatója, aki szenvedélyesen gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A múzeumot 1949-ben államosították. 1994 óta a múzeumhoz tartozik a városban lévő Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszoba, továbbá ők patronálják a Székelyszentléleken levő tájházat. A múzeum levéltári anyagának egy részét, a privilégiumi leveleket Bukarestbe szállították, a legértékesebb részt, a "székely láda" anyagát Kolozsvárra vitték. A múzeum dokumentációs könyvtárának felelőse Róth András, helytörténettel Zepeczáner Jenő és Hermann Gusztáv foglalkozik. 1990 júniusában megalakították a Haáz Rezső Kulturális Egyesületet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 23.
Idén ünnepli Székelyudvarhely múzeuma fennállásának 200. évfordulóját, erről nyilatkozott a lapnak Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 1797-ben írta össze az akkori gyűjteményt, a szertár, az éremtár és a könyvtár állományát Zilahi Sebes János professzor. Azóta a gyűjtemény állandóan növekedett. 1897-ben a gyűjteményt a városháza akkor felavatott dísztermében helyezték el. Haáz Rezső lett a múzeum igazgatója, aki szenvedélyesen gyűjtötte a néprajzi tárgyakat. A múzeumot 1949-ben államosították. 1994 óta a múzeumhoz tartozik a városban lévő Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszoba, továbbá ők patronálják a Székelyszentléleken levő tájházat. A múzeum levéltári anyagának egy részét, a privilégiumi leveleket Bukarestbe szállították, a legértékesebb részt, a "székely láda" anyagát Kolozsvárra vitték. A múzeum dokumentációs könyvtárának felelőse Róth András, helytörténettel Zepeczáner Jenő és Hermann Gusztáv foglalkozik. 1990 júniusában megalakították a Haáz Rezső Kulturális Egyesületet. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 23.
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 19-22-e között zajlott a közép-és kelet-európai Caritas szervezetek konferenciája. A húsz különböző országból összegyűlt résztvevők a jobb együttműködésről tárgyaltak. A Caritas főtitkára elmondta, hogy jelenleg a világszervezetnek 146 tagja van. Frank Miklós, a Magyar Caritas igazgatója elmondta, hogy az 1945-ös betiltás után 1990-ben indult újra a szervezet. Frank Miklós 44 évig élt Nyugaton, 18 esztendeig dolgozott a Nemzetközi Caritasnál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 23.
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 19-22-e között zajlott a közép-és kelet-európai Caritas szervezetek konferenciája. A húsz különböző országból összegyűlt résztvevők a jobb együttműködésről tárgyaltak. A Caritas főtitkára elmondta, hogy jelenleg a világszervezetnek 146 tagja van. Frank Miklós, a Magyar Caritas igazgatója elmondta, hogy az 1945-ös betiltás után 1990-ben indult újra a szervezet. Frank Miklós 44 évig élt Nyugaton, 18 esztendeig dolgozott a Nemzetközi Caritasnál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 23.
Páll László, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége udvarhelyszéki szervezetének elnöke emlékezett vissza börtönéveire. Az 1956-os forradalom hírére két osztálytársával Magyarországra akart átszökni, hogy segítsen a forradalmároknak. Ez a terve nem sikerült. 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetem önállóságát és megszüntették Marosvásárhelyen a tiszta magyar gimnáziumokat. Páll László ez ellen tiltakozó aláírásokat kezdett gyűjteni. Besúgók feljelentették, 1960. június 28-án fegyveres összeesküvés címén, hamis váddal letartóztatták. Tizenegy hónapig tartottak a kihallgatások a Securitatén, ezalatt idegileg és fizikailag kikészítették őket, a verés hatására képtelenségeket tartalmazó jegyzőkönyveket is aláírtak. A tárgyaláson 24 főt ítéltek el, hat évtől huszonöt évig terjedő börtönre. Nehéz munkát végeztettek velük, mindig éheztek, a börtönben a rabokat verték. Páll Lászlóz elvitték a Duna-deltába is. Az ottani lágerek főhadiszállása Peripravara volt. Páll László 1964-ben szabadult. Azután sem volt könnyű az élete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 23.
Páll László, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége udvarhelyszéki szervezetének elnöke emlékezett vissza börtönéveire. Az 1956-os forradalom hírére két osztálytársával Magyarországra akart átszökni, hogy segítsen a forradalmároknak. Ez a terve nem sikerült. 1959-ben megszüntették a Bolyai Egyetem önállóságát és megszüntették Marosvásárhelyen a tiszta magyar gimnáziumokat. Páll László ez ellen tiltakozó aláírásokat kezdett gyűjteni. Besúgók feljelentették, 1960. június 28-án fegyveres összeesküvés címén, hamis váddal letartóztatták. Tizenegy hónapig tartottak a kihallgatások a Securitatén, ezalatt idegileg és fizikailag kikészítették őket, a verés hatására képtelenségeket tartalmazó jegyzőkönyveket is aláírtak. A tárgyaláson 24 főt ítéltek el, hat évtől huszonöt évig terjedő börtönre. Nehéz munkát végeztettek velük, mindig éheztek, a börtönben a rabokat verték. Páll Lászlóz elvitték a Duna-deltába is. Az ottani lágerek főhadiszállása Peripravara volt. Páll László 1964-ben szabadult. Azután sem volt könnyű az élete. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./1997. október 31.
Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./1997. október 31.
Okt. 31-én a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szervezésében került sor arra a fórumra, amelyen a székelyudvarhelyi felsőoktatás jövőjéről, lehetőségeiről folytattak eszmecserét a részvevők. Megegyeztek abban, hogy - a valós igények és lehetőségek feltérképezése alapján - be kell indítani egy pedagógiai főiskola megszervezésének folyamatát. A tanácskozás a főiskola kiépítését megtervező, továbbfejlesztő dokumentumaként fogadta el a dr. Vofkori László tanár által előterjesztett tanulmányt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 3., 1143. sz./1997. november 8.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ szociográfiai pályázatot hirdet Az erdélyi falu ma címmel. Beküldési határidő: 1998. jún. 1. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./1997. november 8.
Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány /Székelyudvarhely/ szociográfiai pályázatot hirdet Az erdélyi falu ma címmel. Beküldési határidő: 1998. jún. 1. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8-9./1997. november 11.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 11.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ Árkoson tartotta hatodik kongresszusát, tizennégy tagszervezet képviselői jelentek meg. Kis Gábor leköszönő elnök nyitotta meg a tanácskozást. Nagy Pál, az információs iroda vezetője elmondta, hogy néhány éve még az RMDSZ vezetői minden jelentős kérdésben kikérték a MISZSZ véleményét, azóta több szervezet jött létre, amelyek háttérbe szorították a MISZSZ markáns ideológiáját. Ezek között említette az RMDSZ bábáskodása mellett életre hívott Magyar Ifjúsági Tanácsot, továbbá a frissen megalakult Magyar Ifjúsági Világfórum Erdélyi Társaságát /MIVET/. A MISZSZ megválasztotta új vezetőségét, az új elnök Nagy Pál /Székelyudvarhely/ lett. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 14.
A Román Helsinki Bizottságnak a Cserehát ügyben folytatott vizsgálatának eredményét közölte a 22 című bukaresti hetilap nov. 4-i száma A székelyudvarhelyi események címen. A jelentést Renate Weber és Gabriel Andreescu ismert demokraták készítették. Aprólékosan közölték az évek óta tartó ügy fejleményeit, még azt is, hogy Cyrill Berger 1997. ápr. 24-én Ciorba miniszterelnökhöz írt levelében panaszkodott a székelyudvarhelyi hatóságok intoleranciája miatt, akik néhány román állampolgárt el akarnak űzni a városból, mert "országukban románul beszélnek". A szerzők szerint a bukaresti apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vétele, szerintük itt nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról. Székelyudvarhely elszigetelt az ország többi részétől, írták, nyitottabbá kell tenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1997. november 14.
A Román Helsinki Bizottságnak a Cserehát ügyben folytatott vizsgálatának eredményét közölte a 22 című bukaresti hetilap nov. 4-i száma A székelyudvarhelyi események címen. A jelentést Renate Weber és Gabriel Andreescu ismert demokraták készítették. Aprólékosan közölték az évek óta tartó ügy fejleményeit, még azt is, hogy Cyrill Berger 1997. ápr. 24-én Ciorba miniszterelnökhöz írt levelében panaszkodott a székelyudvarhelyi hatóságok intoleranciája miatt, akik néhány román állampolgárt el akarnak űzni a városból, mert "országukban románul beszélnek". A szerzők szerint a bukaresti apácarend megtelepedési jogának kétségbe vonása az emberi jogok semmibe vétele, szerintük itt nincs szó az etnikai összetétel erőszakos megváltoztatásáról. Székelyudvarhely elszigetelt az ország többi részétől, írták, nyitottabbá kell tenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1997. november 14.
A székelyudvarhelyi Digitál 3 Tv-társaság lett az új tulajdonosa a Kaho-Phoenix Kft. csíkszerdai kábeltévé hálózatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1997. november 14.
A székelyudvarhelyi Digitál 3 Tv-társaság lett az új tulajdonosa a Kaho-Phoenix Kft. csíkszerdai kábeltévé hálózatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./1997. november 15.
A Budapesten 1988-ban alakult Erdélyi Magyarok Szervezete nov. 15-én tartotta Budapesten, a Magyarok Házában küldöttközgyűlését. Székelyhidi Ágoston elnök visszatekintett az elmúlt évekre. 1988-ban a szervezet ellenzéki szerepben vállalta a diktatúra idején az erdélyi magyarság védelmét. 1990 után az egyetemes magyar kultúrába igyekeztek visszakapcsolni az erdélyi magyarságot, ezért a szövetség mozgalomként működve elsősorban testvértelepülési kapcsolatokat épített ki. Segítségükkel napjainkra már több mint kilencven erdélyi város és falu tart fenn szoros viszonyt anyaországi településsel, ezen belül pedig háromszáz intézménnyel, aminek keretében iskolák, könyvtárak, múzeumok működnek együtt. Ápolják a hagyományőrző népművészeti, közművelődési és egyházi önszerveződések kapcsolatát, amelyek ma már 19 erdélyi helységet fognak át Aradról Székelyudvarhelyig. Rendszeresen támogatják erdélyi pedagógusok, könyvtárosok, muzeológusok anyaországi továbbképzését. /Magyar Nemzet, nov. 17./1997. november 15.
A Budapesten 1988-ban alakult Erdélyi Magyarok Szervezete nov. 15-én tartotta Budapesten, a Magyarok Házában küldöttközgyűlését. Székelyhidi Ágoston elnök visszatekintett az elmúlt évekre. 1988-ban a szervezet ellenzéki szerepben vállalta a diktatúra idején az erdélyi magyarság védelmét. 1990 után az egyetemes magyar kultúrába igyekeztek visszakapcsolni az erdélyi magyarságot, ezért a szövetség mozgalomként működve elsősorban testvértelepülési kapcsolatokat épített ki. Segítségükkel napjainkra már több mint kilencven erdélyi város és falu tart fenn szoros viszonyt anyaországi településsel, ezen belül pedig háromszáz intézménnyel, aminek keretében iskolák, könyvtárak, múzeumok működnek együtt. Ápolják a hagyományőrző népművészeti, közművelődési és egyházi önszerveződések kapcsolatát, amelyek ma már 19 erdélyi helységet fognak át Aradról Székelyudvarhelyig. Rendszeresen támogatják erdélyi pedagógusok, könyvtárosok, muzeológusok anyaországi továbbképzését. /Magyar Nemzet, nov. 17./1997. november 22.
Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./1997. november 22.
Nov. 22-én második alkalommal tartotta közgyűlését Csíkszeredában a Romániai Magyar Dalos-szövetség. Kitüntetéseket osztottak ki a sikeres kórusvezetőknek. Kevesen jöttek el az énekkarok előadásaira. A 107 éves csíkszeredai Sarkadi Elek Vegyeskar is fellépett. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./ A Romániai Magyar Dalosszövetség 1994-ben alakult újra a valamikori szövetség jogutódaként, amely 1921 és 1949 között működött. Jelenleg 37 énekkar tagja van. A szövetség elnöke László Attila, tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, aki már 1949 előtt is tevékeny tag volt. Guttmann Mihály elmondta, hogy 1997-ben Aradon szervezték meg az első elemi iskolai énekkar-találkozót, ahol nyolc megye iskoláinak kórusai gyűltek össze. Jövőre márc. 21-én Kolozsváron szervezik meg a középiskolai kórusok találkozóját. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./1997. november 24.
Kaposváron rendezte meg nov. 21-én a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyeteme címmel a Fidelitas, az Együttélés Politikai Mozgalom Ifjúsági Szervezete és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ azt a tanácskozást, melynek célja hosszú távú együttműködési keret kialakítása a különböző országokban működő magyar ifjúsági szervezetek között. A meghívottak között van az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, az erdélyi Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, a Temesvári Magyar Diákszövetség, az Udvarhelyi Fiatal Fórum, a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Ifjúsági Szervezete, a Rákóczi Szövetség, valamint a Magyar Ifjak Világfóruma. A résztvevők a Fidesz holdudvarába tartozó szakértők kisebbségpolitikai előadásai kapcsán vitatják meg a továbblépés lehetőségeit. /Új Magyarország, nov. 20./ Kaposváron a Kárpát-medencei Ifjak Szabadegyetemét életre hívó három szervezet /Együttélés Ifjúsági Csoportja, Fidelitas, Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ és több további kárpát-medencei ifjúsági szervezet /MISZSZ, Országos Magyar Diákszövetség, Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet/ közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben kifejtették, hogy a térségbeli magyar fiataloknak szükségük van élő kapcsolat kiépítésére, a nemzeti értékek és hagyományok ápolása érdekében. A kezdeményezők szerint fontos, hogy "a magyar külpolitika szerves részévé váljon a határon túli fiatalok helyzetének konkrét lépésekkel való javítása", ami elsősorban a "minden szinten minőségi magyar oktatás eszközeivel" látják biztosíthatónak. /Nyilatkoztak a Kárpát-medencei Ifjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "Bízunk benne, hogy összefogásunkkal képesek leszünk segíteni egy, a magyar nemzeti törekvéseket hitelesen felvállaló és eredményesen képviselő politikai vezetés munkáját." - olvasható a nyilatkozatban. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 27./