udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 3031-3060 | 3061-3090 | 3091-3120 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
1997. december 21.
Dec. 21-én, vasárnap Székelyudvarhelyen Művelődési Ház bejárata előtt felállították Tomcsa Sándor mellszobrát, Székely József helyi szobrászművész alkotását. Száz esztendeje született a jeles novellista és drámaíró, az ismert humorista. Az avatáskor Szász M. Attila tanár, a műkedvelőket tömörítő Tomcsa Kisszínház rendezője csoportjával jeleneteket adott elő az író műveiből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1997. december 27.
Megjelenésének második évfordulóját ünnepelte az Oroszhegyen kiadott Bosnyák Völgye közéleti lap. /Udvarhelyi Híradó Kalendárium 1999. (Székelyudvarhely), 62. p./1997. december 27.
Megjelenésének második évfordulóját ünnepelte az Oroszhegyen kiadott Bosnyák Völgye közéleti lap. /Udvarhelyi Híradó Kalendárium 1999. (Székelyudvarhely), 62. p./1998. szeptember 4.
Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./1998. szeptember 4.
Aggodalomra ad okot, hogy az utóbbi időben felerősödött nacionalista uszítást tettek követték, jelentette ki Márton Árpád parlamenti képviselő, az RMDSZ elnöke szept. 4-i sajtóértekezletén. A képviselő összefoglalta a sérelmeket: a képviselőház Ioan Gavra javaslatára elfogadta, hogy a nem magyar nemzeti kisebbségek csoportja ne legyen tagja az állandó bürónak. Most ugyanis a nem magyar kisebbségeknek járna a háznagyi tisztség, de ezt leszavazták. A tanügyi bizottság szept. 2-án úgy döntött, hogy csak "multikulturális egyetemen" működhetnek magyar tagozatok. Eszerint például, mivel idén megszűnik a líceumi szintű tanítóképzés, a kézidvásárhelyi és székelyudvarhelyi tanítóképző vagy elméleti líceummá válik, vagy multikulturális kollégiummá. Utóbbi esetben román tagozatot is kell nyitni. Ugyancsak szept. 2-án vita volt a művelődésügyi bizottságban a levéltárak hovatartozásáról: a belügyminisztériumból át kellene kerülniük a művelődésügyi tárcához, azonban a belügy különvéleményt fogalmazott meg, hogy maradjon minden a régiben. További sérelem az, hogy a művelődésügyi miniszter átiratot küldött a parlamenti bizottságnak, mondván, nagy veszélybe sodorhatná a román kultúrát az, ha a kulturális intézményeket visszaadnák azoknak, "akik azt állítják, hogy az övék". Ennek vitáját elhalasztották. Mindezek miatt döntött úgy az RMDSZ, hogy senki sem tartja be a kormányprogramot, emiatt a jövőben az RMDSZ sem tartja azt be. Az RMDSZ kérni fogja néhány miniszter, köztük Andrei Marga menesztését. /Szekeres Attila: RMDSZ-sajtótájékoztató Sepsiszentgyörgyön. Az uszítást tettek követték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./1998. szeptember 11.
Sokak számára meglepő volt az SZKT szept. 5-i tanácskozása. Azok, akik tavaly Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem kérdésében igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot, hogy a romániai közhangulat nincs felkészülve az önálló magyar egyetem létrehozására, elégedjünk meg önálló karok és tagozatok alakításával, azok most kijelentették: ha a koalíciós partnerek nem egyeznek bele az önálló magyar egyetem létesítésébe, az RMDSZ szept. 30-án kilép a koalícióból, állapította meg a Szabadság munkatársa, Szabó Piroska. A korábbi RMDSZ-állásfoglalások is "disszonánsan csengenek össze a jelenlegi radikális hangnemmel. Például a cserben hagyott Cserehát ügyében, amelyről a kisebbségi miniszter, a kis lépések nagy taktikusa csupán annyit mondott a kolozsvári tavalyi SZKT-ülésen, hogy a betolakodó apácák kihurcolása »nem volt lovagias tett«, meg hogy hetven görög katolikus apácától még nem fog elrománosodni Székelyudvarhely." /Szabó Piroska: Országomat egy lóért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1998. szeptember 11.
Sokak számára meglepő volt az SZKT szept. 5-i tanácskozása. Azok, akik tavaly Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem kérdésében igyekeztek meggyőzni a hallgatóságot, hogy a romániai közhangulat nincs felkészülve az önálló magyar egyetem létrehozására, elégedjünk meg önálló karok és tagozatok alakításával, azok most kijelentették: ha a koalíciós partnerek nem egyeznek bele az önálló magyar egyetem létesítésébe, az RMDSZ szept. 30-án kilép a koalícióból, állapította meg a Szabadság munkatársa, Szabó Piroska. A korábbi RMDSZ-állásfoglalások is "disszonánsan csengenek össze a jelenlegi radikális hangnemmel. Például a cserben hagyott Cserehát ügyében, amelyről a kisebbségi miniszter, a kis lépések nagy taktikusa csupán annyit mondott a kolozsvári tavalyi SZKT-ülésen, hogy a betolakodó apácák kihurcolása »nem volt lovagias tett«, meg hogy hetven görög katolikus apácától még nem fog elrománosodni Székelyudvarhely." /Szabó Piroska: Országomat egy lóért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./1998. szeptember 12.
Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./1998. szeptember 15.
Elhunyt Nagy László /Székelyudvarhely, 1915. - Kolozsvár, 1998. aug. 25. / nyugalmazott lelkipásztor és teológiai főkönyvtáros. A kolozsvári Protestáns Teológia szenátusa 1974-ben meghívta főkönyvtárosi állásba. 1989 után egyháza szolgálatába állította tehetségét. 1990-ben megindította az Igehirdető című folyóiratot, megerősítette a Református Szemlét annak főszerkesztőjeként, sőt Szemle Füzetek címmel is kibocsátott újabb kiadványt. Alapító professzora az egyházkerület vallástanárképző fakultásának. Elindította a Világhíradót, valamint a Hang és Visszhang című Internet-újságot. Nagy Lászlót Székelyudvarhelyen temették el, aug. 28-án. /Nagytiszteletű Nagy László. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./1998. szeptember 15.
Elhunyt Nagy László /Székelyudvarhely, 1915. - Kolozsvár, 1998. aug. 25. / nyugalmazott lelkipásztor és teológiai főkönyvtáros. A kolozsvári Protestáns Teológia szenátusa 1974-ben meghívta főkönyvtárosi állásba. 1989 után egyháza szolgálatába állította tehetségét. 1990-ben megindította az Igehirdető című folyóiratot, megerősítette a Református Szemlét annak főszerkesztőjeként, sőt Szemle Füzetek címmel is kibocsátott újabb kiadványt. Alapító professzora az egyházkerület vallástanárképző fakultásának. Elindította a Világhíradót, valamint a Hang és Visszhang című Internet-újságot. Nagy Lászlót Székelyudvarhelyen temették el, aug. 28-án. /Nagytiszteletű Nagy László. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./1998. szeptember 19.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 19.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 21.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 21.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi látogatásra második napján, vasárnap Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével találkozott Marosvásárhelyen. A megbeszélésről Markó Béla elmondta, hogy régóta ismeri Szabó Tibort és Bálint-Pataki József főosztályvezetőt. "Én azt mondanám, hogy az előző beszélgetéseink folytatása volt a mai. Itt a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ kapcsolatairól beszéltünk, és ezen belül is azokról az együttműködési rendszerekről, amelyeket valami módon a HTMH koordinál: Illyés Alapítvány, Új Kézfogás meg hasonló együttműködési vagy támogatási rendszerek." Szabó Tibor találkozott Fodor Imrével, Marosvásárhely polgármesterével, az RMDSZ parlamenti képviselőivel, Orbán Dezső alpolgármesterrel, valamint Burkhárdt Árpád alprefektussal is. A látogatás közvetlen célja kölcsönösen informálni egymást a közösen megoldandó problémákról, mondta Szabó Tibor. A HTMH partneri kapcsolatot keres a Magyarország határain túl élő magyarokkal. Kelemen Atilla képviselő arra figyelmeztette, hogy változtatni kell a HTMH-nak a határokon túl élő magyarokkal szemben - különösen az utóbbi négy évben tanúsított - magatartásán. Ne egyes magyaroké legyen a hivatal, amely szimpátiák vagy ellenszenvek, barátságok alapján dönt az esetleges támogatásokról, hanem az összes határon túli magyaré, mondta. Felvetették az EU-ban működő információs rendszerhez hasonló hálózat kiépítésének a szükségességét Magyarország és Erdély között (dr. Kolozsváry Zoltán), a szociális problémákkal foglalkozó magyar civil szervezetek támogatásának kérdését (Kerekes Károly), a szórványvidékbeli oktatási nehézségekre hívta fel a figyelmet Kakassy Sándor képviselő, Csíky Boldizsár városi tanácsos pedig a divergenciák káros voltát emlegette, akár a kettős állampolgárság kérdésében, akár más kérdésben. Szabó Tibor megtekintette a Teleki Tékát, majd Markó Bélával tovább indultak Székelyudvarhelyre. /Mózes Edith: Cél: a közös gondolkodás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. szeptember 29.
Fey László ismét közölte Tőkés Lászlót elítélő írását, ezúttal Alsócsernáton ürügyén: "Ne képzeljük azt, hogy Alsócsernáton, de akár Székelyudvarhely, Kolozsvár vagy Nagyvárad a világ közepe. Bármely kis településen össze lehet hívni egy falugyűlést..." "Békaperspektívából nem lehet jól tájékozódni, kellő rálátás nélkül nagyon eltájolhatjuk magunkat." Sokan mondogatják, hogy az RMDSZ vezetősége eltávolodott a tömegektől. Ezt azok hangoztatják, "akik mindent megtettek, hogy a vezetőség tekintélyét lejárassák". /Fey László: A nagypolitikát nem Csernátonból irányítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1998. szeptember 29.
Fey László ismét közölte Tőkés Lászlót elítélő írását, ezúttal Alsócsernáton ürügyén: "Ne képzeljük azt, hogy Alsócsernáton, de akár Székelyudvarhely, Kolozsvár vagy Nagyvárad a világ közepe. Bármely kis településen össze lehet hívni egy falugyűlést..." "Békaperspektívából nem lehet jól tájékozódni, kellő rálátás nélkül nagyon eltájolhatjuk magunkat." Sokan mondogatják, hogy az RMDSZ vezetősége eltávolodott a tömegektől. Ezt azok hangoztatják, "akik mindent megtettek, hogy a vezetőség tekintélyét lejárassák". /Fey László: A nagypolitikát nem Csernátonból irányítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1998. szeptember 29.
Katona Ádám ismertette az 1992 márciusában megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja tevékenységét és célkitűzéseit. Az EMK elérte, hogy "önmegnevezésünk a romániai magyar nemzeti közösség" legyen, továbbá azt, hogy az RMDSZ programja tartalmazza a három szintű autonómia követelést. Az EMK úttörő szerepet vállalt a közösségi jogsérelem orvoslása, a rendőrgyilkosságok ürügyén igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Elérték, hogy az SZKT támogassa Székelyudvarhely magyarságát az ún. csereháti botrányban. Az EMK mindeddig szövetségesek nélkül küzd a Székelyföldnek román rendőrökkel, katonákkal való betelepítése ellen. - Az RMDSZ-ben egyazon "ernyő alá kerültek "az egykori áldozatok és hóhéraik". Rontotta az RMDSZ hatékonyságát, hogy anyaországi hatásra létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot. /Katona Ádám: Az erdélyi magyarság cselekvési egységéért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 29./1998. szeptember 29.
Katona Ádám ismertette az 1992 márciusában megalakult Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja tevékenységét és célkitűzéseit. Az EMK elérte, hogy "önmegnevezésünk a romániai magyar nemzeti közösség" legyen, továbbá azt, hogy az RMDSZ programja tartalmazza a három szintű autonómia követelést. Az EMK úttörő szerepet vállalt a közösségi jogsérelem orvoslása, a rendőrgyilkosságok ürügyén igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Elérték, hogy az SZKT támogassa Székelyudvarhely magyarságát az ún. csereháti botrányban. Az EMK mindeddig szövetségesek nélkül küzd a Székelyföldnek román rendőrökkel, katonákkal való betelepítése ellen. - Az RMDSZ-ben egyazon "ernyő alá kerültek "az egykori áldozatok és hóhéraik". Rontotta az RMDSZ hatékonyságát, hogy anyaországi hatásra létrehozták Kolozsvárott az erdélyi szocliberál paktumot. /Katona Ádám: Az erdélyi magyarság cselekvési egységéért! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 29./1998. szeptember 30.
Székelyudvarhelyen a mezőgazdasági szaklíceum ünnepség keretében Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet vette fel. A névadó szobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását is ekkor avatták fel. /Világi és egyházi ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1998. szeptember 30.
Székelyudvarhelyen a mezőgazdasági szaklíceum ünnepség keretében Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet vette fel. A névadó szobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását is ekkor avatták fel. /Világi és egyházi ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2002. január 3.
Az esztendő végén újból bejegyezték Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületet (UPE). A helyhatósági választások előtti napokban egyszer már bejegyezték, de egy formai hiba, egy kihagyás miatt ez a bejegyzés nem volt törvényes. Most, hogy törvényesen léteznek, megvan a lehetősége a megbékülésnek – ez az UPE-sek álláspontja –, de a béke csak úgy lehetséges, ha az RMDSZ- frakció (egy az egyben a mostani városi tanács) visszavonja a polgári egylet tagjainak kizárásáról hozott szeptemberi határozatát. Az RMDSZ-frakció véleménye az ügyben: az újbóli bírósági bejegyzés érvénye nem visszamenőleges, egyébként is a szeptemberi döntés a Legfelsőbb Törvényszék jogerős határozatán alapszik. /Érvénye nem visszamenőleges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2002. január 3.
Az esztendő végén újból bejegyezték Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesületet (UPE). A helyhatósági választások előtti napokban egyszer már bejegyezték, de egy formai hiba, egy kihagyás miatt ez a bejegyzés nem volt törvényes. Most, hogy törvényesen léteznek, megvan a lehetősége a megbékülésnek – ez az UPE-sek álláspontja –, de a béke csak úgy lehetséges, ha az RMDSZ- frakció (egy az egyben a mostani városi tanács) visszavonja a polgári egylet tagjainak kizárásáról hozott szeptemberi határozatát. Az RMDSZ-frakció véleménye az ügyben: az újbóli bírósági bejegyzés érvénye nem visszamenőleges, egyébként is a szeptemberi döntés a Legfelsőbb Törvényszék jogerős határozatán alapszik. /Érvénye nem visszamenőleges. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2002. január 3.
Zenglitzky Zoltán fotós hagyatékából kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi múzeumban. Az 1997-ben harminckét évesen tragikus körülmények között elhunyt művész a Duna Televízió munkatársaként több mint nyolcvan filmet forgatott a dokumentum műfajban, mindahányat a Székelyföldön (az volt az Örökség-sorozat). A megnyitón Miklós Levente beszélt, ő volt Zenglitzky gyakori társa a forgatásokon. /Hagyatéktárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2002. január 3.
Zenglitzky Zoltán fotós hagyatékából kiállítás nyílt a székelyudvarhelyi múzeumban. Az 1997-ben harminckét évesen tragikus körülmények között elhunyt művész a Duna Televízió munkatársaként több mint nyolcvan filmet forgatott a dokumentum műfajban, mindahányat a Székelyföldön (az volt az Örökség-sorozat). A megnyitón Miklós Levente beszélt, ő volt Zenglitzky gyakori társa a forgatásokon. /Hagyatéktárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2002. január 4.
Magyarok vagyunk, nem turisták, ezt már igazolni is tudjuk a közeljövőben beszerezhető magyar igazolvánnyal, írta Bágyi Bencze Jakab. A 2002-es esztendő "Nekünk, határon túli magyaroknak a státustörvény éve." "Tegyük fel, hogy egy romániai népszámlálás alkalmával kiderül: több magyarigazolványt adtak ki, mint amennyi magyar szerepel a népszámlálási statisztikában! Melyiknek lehet majd hinni? Ettől tart a román állam is, mely alkotmányában egységes, homogén nemzetállamnak mondja magát". Az egyházak tagjainak létszáma is gyarapodni kezdett. Egyesek évekre visszamenőleg befizették az egyházi járandóságukat, hogy majd bizonylatot kaphassanak magyarságukról. De vannak helységek, ahol az RMDSZ-be iratkoztak be többen, ugyanilyen meggondolással. És mit nyer az anyaország? Visszanyeri szerepét, az édesanyait. /Bágyi Bencze Jakab: Magyarok vagyunk, nem turisták... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2002. január 4.
Magyarok vagyunk, nem turisták, ezt már igazolni is tudjuk a közeljövőben beszerezhető magyar igazolvánnyal, írta Bágyi Bencze Jakab. A 2002-es esztendő "Nekünk, határon túli magyaroknak a státustörvény éve." "Tegyük fel, hogy egy romániai népszámlálás alkalmával kiderül: több magyarigazolványt adtak ki, mint amennyi magyar szerepel a népszámlálási statisztikában! Melyiknek lehet majd hinni? Ettől tart a román állam is, mely alkotmányában egységes, homogén nemzetállamnak mondja magát". Az egyházak tagjainak létszáma is gyarapodni kezdett. Egyesek évekre visszamenőleg befizették az egyházi járandóságukat, hogy majd bizonylatot kaphassanak magyarságukról. De vannak helységek, ahol az RMDSZ-be iratkoztak be többen, ugyanilyen meggondolással. És mit nyer az anyaország? Visszanyeri szerepét, az édesanyait. /Bágyi Bencze Jakab: Magyarok vagyunk, nem turisták... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2002. január 4.
Csakis az EU-csatlakozás mentheti meg Romániát attól, hogy Ion Iliescu államfő és a kormány Corneliu Vadim Tudor fanatikus nacionalistáinak karmaiba, és ezzel kétségbeejtő mélységekbe hulljon – állapította meg Tony Judit a The New York Review of Books novemberi számában közölt tanulmányában. Az ismert történész, a New York-i Egyetem Remarque Intézetének igazgatója szerint Románia minden vonatkozásban Európa sereghajtója. Az EU-nak mégsincs más választása, mint szakítani eddigi elveivel, és befogadni egy olyan államot, amely nyilvánvalóan nem felel meg a tagság követelményeinek. Románia földrajzi értelemben nem tartozik Közép-Európához; Bukaresthez közelebb van Isztambul, mint bármely európai főváros. Nem felel meg a Milan Kundera féle Közép-Európa-meghatározásnak sem, hiszen nem volt része az Osztrák–Magyar Monarchiának. Bár Erdélyben az utazó Közép-Európában érezheti magát az építészet, a kisebbségi nyelvek használata vagy a nagyon is relatív jólét miatt, a Kárpátoktól keletre és délre más a helyzet. /S. D.: Romániát csakis az Európai Unió mentheti meg a nacionalisták karmaiból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2002. január 4.
Csakis az EU-csatlakozás mentheti meg Romániát attól, hogy Ion Iliescu államfő és a kormány Corneliu Vadim Tudor fanatikus nacionalistáinak karmaiba, és ezzel kétségbeejtő mélységekbe hulljon – állapította meg Tony Judit a The New York Review of Books novemberi számában közölt tanulmányában. Az ismert történész, a New York-i Egyetem Remarque Intézetének igazgatója szerint Románia minden vonatkozásban Európa sereghajtója. Az EU-nak mégsincs más választása, mint szakítani eddigi elveivel, és befogadni egy olyan államot, amely nyilvánvalóan nem felel meg a tagság követelményeinek. Románia földrajzi értelemben nem tartozik Közép-Európához; Bukaresthez közelebb van Isztambul, mint bármely európai főváros. Nem felel meg a Milan Kundera féle Közép-Európa-meghatározásnak sem, hiszen nem volt része az Osztrák–Magyar Monarchiának. Bár Erdélyben az utazó Közép-Európában érezheti magát az építészet, a kisebbségi nyelvek használata vagy a nagyon is relatív jólét miatt, a Kárpátoktól keletre és délre más a helyzet. /S. D.: Romániát csakis az Európai Unió mentheti meg a nacionalisták karmaiból. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./2002. január 4.
Tavaly három Hargita megyei, a magyar népi kulturális örökség megmentése érdekében tevékenykedő személyiség vehette át a rangos EMKE-díjat. A máréfalvi nyugalmazott tanárnő Kovács Piroska, aki nemzeti értéket jelentő székely kapuk védelmében tevékenykedik, Györfi József, székelyudvarhelyi könyvtáros, aki létrehozta a Bibliofil Alapítványt, mely anyagi hátteret jelentett a pénzhiánnyal küszködő intézmény számára és a kőrispataki Szőcs Lajos, akinek nevéhez egy szalmakalap-múzeum fűződik. Kovács Piroska megalapította a Kőlik Hagyományőrző Egyesületet. Háborús Hőseink emléke címmel emlékfüzetet állított össze. Amikor 1996-ban a máréfalvi iskola Nyírő József nevét vette fel, Kovács Piroska megírta a Máréfalvi iskola 210 éve című könyvét. 2000-ben jelent meg a Székelykapuk Máréfalván című könyve. Jelenleg végzi valamennyi, még létező székely kapu építési módját, díszítő motívumkincsének számítógépes feldolgozását, amit majd CD-n népszerűsítenek. 2001-ben Fába rótt oklevelek című ismertető füzetét adta ki Kovács Piroska. - Györfi József /sz. Rava, 1943. szept. 19./ 1979-től könyvtáros Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárnál, ahol 1990-től igazgató nyugdíjazásáig. Tavaly nyáron, július 21-én avatták fel Kőrispatakon a szalmakalap-múzeumot, amely Szőcs Lajos munkásságának eredménye. /Kristó Tibor: EMKE-díjasaink. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 4./