udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4589 találat lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 4561-4589

Helymutató: Székelyudvarhely

1998. február 3.

A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

1998. február 9.

Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

1998. február 11.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

1998. február 11.

A marosvásárhelyi törvényszék febr. 10-i tárgyalásán február 24-ére napolta el a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend és Székelyudvarhely tanácsa között az úgynevezett csereháti épület telkének tulajdonjogáról, illetve az adományozás szabályosságáról folyó per tárgyalását. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Szeplőtlen Szív apácarend tagjai a még át nem adott és per tárgyát képező épületbe Remus Opris kormányfőtitkár segítségével költöztek be, a helyi tanács akarata ellenére.

1998. február 21.

Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./

1998. február 23.

Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczi Csaba megyei tanácsost. A prefektus február 12-i keltezésű döntését egyrészt a segesvári bíróság Bardóczira ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével, másrészt az ellene emelt magánlaksértési váddal indokolta. Bardóczi nem nyilatkozott arról, él-e fellebbezéssel. A magánlaksértési vád arra utal, hogy 1997-ben tavasszal Bardóczi szervezte azt az előre be nem jelentett, nem engedélyezett tüntetést Székelyudvarhelyen, amelynek résztvevői erővel eltávolították el a Szeplőtlen Szív görög katolikus román apácarend tagjait a város határában felépített alapítványi épületből. A román nacionalista lapok és politikusok azóta is a romániai magyar szélsőségesség példájaként idézik fel újra és újra a székelyudvarhelyi eseményeket. Bár a jogvita azóta sem dőlt el és a különböző perek ma is tartanak, az apácarend tagjai az év elején Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának segédletével és karhatalmi védelem mellett újra beköltöztek a vitatott épületbe. - A tanácsülés résztvevői nem kommentálták a prefektusi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1998. február 24.

Õsztől Csíkszeredában is lesz magyar nyelvű főiskola: Dr. György Antal, a Pro Agriculturae Alapítvány elnöke tárgyalt a Babes-Bolyai Tudományegyetem, illetve a földrajzi kar vezetőivel, és megállapodtak abban, hogy ősztől önálló magyar csoporttal hároméves kollégium indul gyakorlati gazdasági szakemberek képzésére /hivatalos megnevezése: Gestiunea economica teritoriala/. Emellett a következő években elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó főiskolai oktatás elindítását is ígérték. - Székelyudvarhelyen pedig hároméves tanárképző főiskola indul, magyar és román csoportokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

1998. március 4.

Márc. 4-én Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főigazgatója és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere megállapodást írt alá Tatabányán arról, hogy a főiskola ősszel kihelyezett tagozatot indít Székelyudvarhelyen. A sajtótájékoztatón elmondták: a kapcsolat a tatabányai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala közreműködésével jött létre. Mintegy ötven hallgató kezdheti meg ősszel a négyéves nappali tagozaton tanulmányait. Tanáraik erdélyiek lesznek, akiket azonban előzetesen Tatabányán készítenek fel, s akiknek magyarországi kollégáik rendszeresen segítik munkájukat. A féléves vizsgákon jelen lesznek a tatabányai tanintézet képviselői. A végzősök közgazdász-kereskedői diplomát kapnak. A későbbiekben bevezetik a levelező tagozatot, s másoddiplomás képzés is lesz. Mindegyik képzési formáért a résztvevőknek tandíjat kell fizetni. - A sajtótájékoztatón bejelentették továbbá: a tagozat beindítását anyagilag is segíti a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány. A tatabányai önkormányzat polgári frakciója pedig a tehetséges, valamint a rászoruló hallgatóknak az ötödik félévben - amikor a diákok Tatabányán tanulnak - ösztöndíjat ad. - A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája a tervek szerint ugyancsak szeptemberben nyitja meg másik kihelyezett tagozatát Szabadkán.A szlovákiai Dunaszerdahelyen és az ausztriai Burgenlandban pedig ennek előkészítéséről kezdődtek meg tárgyalások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1998. március 7.

Félixfürdőn márc. 5-én megkezdődött a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia Vállalkozó önkormányzatok - önkormányzati vállalkozások címmel, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának szervezésében. Megoldásra vár az utak építése, iskolák létrehozása, a külföldi befektetők hosszú távú elképzeléseinek ez a feltétele, mutatott rá Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A HTMH közreműködésével volt már több hasonló tanácskozás egyebek közt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, és Románián kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1998. március 12.

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./

1998. március 13.

A múlt hét végén, szombaton, márc. 7-én ülésezett az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége. Az ülésen elemezték az RMDSZ Hargita megyéből kinevezett kormányzati tisztségviselőinek munkáját, és megállapították, hogy fokozottabb mértékben segíteni kell az Erdészet és Só Egyedárúságokban kifejtett tevékenységet. A jelenlévők meghallgatták Verestóy Attila, a széki szervezet elnöke amerikai útjáról szóló beszámolóját, továbbá két tájékoztatót az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségének részvételéről a Magyarország - 2000 konferencián, illetve szövetségünk képviselőinek részvételéről a bajai gazdasági találkozón. Tájékoztatás hangzott el ugyanakkor az RMDSZ-vezetés cotroceni-i megbeszéléseiről Emil Constantinescu államfővel. A testület ezt követően tájékoztatókat hallgatott meg a március 15-i ünnepségek előkészületeiről, és kijelölte a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, parajdi, agyagfalvi és székelyszentmihályi megemlékezéseken részt vevő elnökségi tagokat. - A benyújtott pályázatok elbírálása alapján az Elnökség hathónapos próbaidőre kinevezte Benedek Árpád Csaba távközlési mérnököt a területi szervezet ügyvezető elnökévé. - A széki elnökség elemezte a Király Károly által a Romániai Magyar Szó 1998. február 27-i számában "Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással" címmel közölt írást. A testület az RMDSZ-t, a szervezet választott vezetőit ért vádakat, rágalmakat rosszindulatúaknak és megalapozatlanoknak ítélte meg és határozottan elutasította. A széki elnökség tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba megyei tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

1998. március 21.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ nyílt levelet intézett Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez Bardóczy Csaba érdekében. Bardóczy Csaba meghatározó szerepet vállalt Székelyudvarhelyen a Cserehát-ügyben. Jelentős mértékben ezzel függ össze az ellene folytatott bűnvádi eljárás. A romániai börtönviszonyok ismeretében "alapos okunk van feltételezni, hogy egy estleges börtönbüntetés végrehajtása során Bardóczy Csaba testi épségét is veszély fenyegeti." Ezért fordult a VET az elnökhöz. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1998. március 24.

A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium határon túli magyar könyvkiadás támogatásának könyvpályázatát szétküldte a Romániai Magyar Könyves Céh. Simon Attila kritikusan írt a pályázati rendszerről. A minisztérium veszteséget támogat. A cikkíró szerint a kiadók a pályázatban felsrófolják a költségeket, így a kiszámított veszteség a költségnél is nagyobb, így lehet élni "csendesen, önfeláldozó magyarságmegváltásban." /Simon Attila: A veszteségre lehet pályázni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24., átvétel az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5-i számából/

1998. április 5.

Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós római katolikus plébánián megkezdte tevékenységét a Zikkaron Katolikus Médiaközpont, hangzóanyagokkal /hanglemez, kazetta, CD, video stb./ foglalkozó munkatársak képzése indult meg. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5../

1998. április 8.

Lőrincz György Zajlásban /Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1998/ című könyvéről eligazító az alcím: Tanulmányok, cikkek. A közelmúlt zajlásait foglalta kötetbe: az ötvenes évek kuláküldözéseitől a csereháti árvaházzal kapcsolatos eseményekig. Olvasható a könyvben a hagyományos faluközösségek kezdődő agóniájáról, továbbá az elszenvedett igazságtalanságokról és az embertelenségről. /Oláh István: Nemszép irodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. április 16.

64 szerzőből mindössze 16-an jöttek el az Ablak Kiadó gondozásában ötödik alkalommal megjelenő, kortárs hazai magyar költőket felsorakoztató Fagyöngy 1997 és a harmadszor napvilágot látó, kortárs prózaírók terméséből válogató Erdélyi Dekameron 1997 antológiák székelyudvarhelyi bemutatójára. Az elmaradás egyik okát Majla Sándor, a kötetek szerkesztője abban látja, hogy most nem tudott útiköltséget téríteni. A bemutató napján, április 16-án Szász Jenő polgármester fogadta a szerzőket. Az antológiákat a művelődési házban mutatták be, számolt be az eseményről Gál Éva Emese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

1998. április 27.

Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./

1998. április 28.

A székelyudvarhelyi televízióban kialakult helyzet miatt több magyar kolléga kénytelen távozni munkahelyéről. A két székelyudvarhelyi televízió egyesülése, a Digital 3 Rt megalakulása óta a tulajdonos beavatkozik a szerkesztésbe, cenzúrát gyakorol. Többek között több hete nem engedi, hogy a képernyőn feltűnjön a város polgármestere, Szász Jenő. Többen közleményt adtak ki, tiltakozva a cenzúra miatt, amellett szolidaritásukat fejezték ki a kollégákkal és kérik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete állásfoglalását. /Közlemény a tisztességes, cenzúramentes sajtóért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

1998. április 28.

A következő napokban egymást érik a különböző városokban a diáknapok rendezvényei. Máj. 5-10- e között: Csíkszeredai Ifjúsági Napok, máj. 6-9-e között Kolozsváron KMDSZ Diáknapok, fellép a Maszkura színjátszó csoport, lesz tudományos tanácskozás is, máj. 6-11-e között Székelyudvarhelyen a már hagyományos Diáknapok zajlanak, Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola máj. 8-10-e között rendezik meg II. Erdélyi Egyetemi és Főiskolai Diáknapokat, Marosvásárhelyen máj. 16-án lesz az V. Tudományos Diákköri Konferencia, a Marosvásárhelyi Diáknapokra pedig máj. 21-23-án kerül sor. Temesváron a Temesvári Magyar Diákszervezet máj. 7-10-e között rendezi meg a IV. TMD Nyári Olimpiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

1998. május 4.

Tiltakozó közleményük kiadása után eltávolították Székelyudvarhelyen a Digital 3 TV-től Jakab Endre szerkesztőt és Szikszai Olivér és Marossy Géza operatőröket. A MÚRE levélben kérte a Digital 3 TV véleményét a tiltakozó közleményről. Az Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely) nem közölte ezt a közleményt, arra hivatkozva, hogy azt már más lapok hozták. - A Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós) szerkesztősége nyilatkozatban csatlakozott a tiltakozókhoz. Hosszú Attila, a Digital 3 TV elnöke a Hargita Népének adott nyilatkozatában nem tagadta a közleményben foglaltakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Előzmény: Erdélyi Napló, ápr. 28.

1998. május 5.

Székelyudvarhelyen 1992-ben megalakult a UTV Kft. /Udvarhelyi TV/, amely sorra bekebelezte a kezdetleges tévés kábelhálózatokat. Hosszú Attila, egy jól menő cég, az Ati Kft. igazgatója megteremtette a konkurenciát Ati-Beta néven. Hamarosan majdnem annyi előfizetőjük lett mint az UTV-nek, az első évben elnyerték a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szakmai díját. Erős volt a kettő között a rivalizálás. 1996-ban Hosszú Attila úgy döntött, hogy jelölteti magát szenátornak, ellenfele Verestóy Attila volt, akinek sógora birtokolta az UTV-t. Verestóy győzött, ezzel elindult az Anti-Beta a lejtőn. Több szakembere elhagyta, Győrfi György visszament Bukarestbe, Szőke László főszerkesztő-helyettest viszont kitették /aki azóta tragikus körülmények között meghalt/. 1998 februárjában azután váratlanul egyesült a két televízió Digitál 3 néven. A Digitál 3 lassan regionális médiabirodalommá nőtte ki magát, a szovátai kábeltévét is megszerezte. A Digitál s tulajdonosa megszabja, hogy mi kerülhet a képernyőre, Szász Jenő polgármestert például száműzte az adásokból. A tiltakozó közleményt aláíró újságírókat, munkatársakat eltávolították. /Lukács Csaba: Médiabotrány Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

1998. május 8.

A székelyudvarhelyi Digital 3 Rt. igazgatótanácsa közleményben válaszolt a cenzúramentes sajtót szorgalmazó közleményre. Ennek lényege: valóban sajtóbojkottot rendeltek el Szász Jenő polgármester ellen, aki szerintük "álhírekkel szennyezi a sajtót". A polgármesternek különben is van hivatalos szócsöve, a Városházi Hírlap. A Digital 3 cáfolta, hogy elbocsátotta volna egyes munkatársait, azok jobb kereset reményében távoztak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Előzmény: Romániai Magyar Szó , máj. 4.

1998. május 13.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalt képviseli a Cserehát-perben úgy véli, az ügy fordulatára lehet számítani. A politikus-ügyvéd találkozott ugyanis a Basel Hilft Alapítvány alelnökével, Rudin Moranddal, aki leszögezte: nem osztja a másik alelnök, az amúgy erőszakosságáról híres Cyill Bürgel véleményét. Az alelnök székelyudvarhelyi látogatása során meglátogatta a Csereháton létesített intézményt, megállapítva, hogy azt nem az eredeti célnak megfelelően tervezték. A lap még megemlíti, az udvarhelyi Cserehát-bizottság internetes tájékoztatói eredményeként, az utóbbi időben igen sok üzenet érkezett, többségük pedig - a lap szerint - igen "kényelmetlenek" az alapítvány vezetősége számára; az internetes érdeklődők ugyanis arra keresik elsősorban a választ, hogy az alapítványi vezetőség miért avatkozik be egy helyi közösség életébe annak akarata ellenére. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1998. május 21.

Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

1998. május 26.

Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 8. száma közölte a földterülettel kapcsolatos jogi fogalmakat. Továbbra is napvilágot lát a Pécskai Újság. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, a Pulzus tavaszi számával jelentkezett. Újabb kiadványok is megjelentek, a CSIPSZ /Csíkszereda) első számában a május elején lezajlott Csíkszeredai Ifjúsági Napok rendezvényeiről volt szó. Ugyancsak új kiadvány a Székelyudvarhelyen megjelenő Kedd című ifjúsági lap. /Szász Attila: ismét van mit szemlézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1998. június 2.

A csereháti perben a bíróság döntése szerint a székelyudvarhelyi önkormányzatnak 482.114.092 lej bélyegilletéket kell fizetnie. Eckstein-Kovács Péter szenátor /Székelyudvarhely önkormányzatának ügyvédje/ kifejtette, hogy meg kell kérdőjelezni ennek az összegnek a jogosságát, ezért azt ajánlotta, hogy az összegnek csak két százalékát. 9642.000 lejt fizessék be. A tanácsülésen elfogadták a városatyák ezt a javaslatot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

1998. június 2.

Máj. 28-án Székelyudvarhelyen ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ választmánya. Márciusban Benedek Árpád Csaba mérnököt hat hónapos próbaidőre kinevezték az udvarhelyszéki szervezet ügyvezető elnökévé. Feladata a községi, falusi szervezetekkel való kapcsolattartás. Benedek most beszámolt a vidéklátogatás során szerzett tapasztalatairól. A községek fő gondja az infrastruktúra hiánya, az utak nagy része járhatatlan. A községek többségében akadozva vagy egyáltalán nem működik a helyi RMDSZ. Sok helyen nincs, aki elvállalná a szervezést, emellett a 119 település közül mindössze 11 fizetett tagsági díjat a széki szervezet pénztárába. /Jakab Árpád: Ülésezett a Széki RMDSZ választmánya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

1998. június 4.

A Maros megyei törvényszék jún. 3-án ítéletet hirdetett az udvarhelyi önkormányzat, valamint a Szeplőtelen Szív kongregáció közötti perben. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki az önkormányzatot képviselte a perben, elmondja, hogy a bíróság visszautasította a helyi önkormányzat azon keresetét, amelyben a koncesszionálási, illetve az Aris bukaresti építőipari cég és a Szeplőtelen Szív apácarend által kötött ajándékozási szerződés semmissé nyilvánítását kérte. A bíróság arra hivatkozott, hogy az önkormányzat nem fizetett bélyegilletéket. Eckstein szerint a Maros megyei törvényszék több alkalommal is áthágta a törvényt, ezért kérni fogja a per áthelyezését. Nem lett volna szabad a székelyudvarhelyi tanácsot 480 millió lej bélyegilletékre kötelezniük, fejtette ki. "Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni"- szögezte le Eckstein-Kovács Péter. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1998. június 4.

Zeteváralja, vagy ahogy itt nevezik, Zsigmondtelep május elsején ünnepelte a templomtorony elkészülését, egyben felszentelte Tamás József segédpüspök az új harangot. 1979-ben nevezték ki segédlelkésznek Zeteváraljára Mátyás Gábort, aki látta, hogy tönkrementek a kápolnák, ezért nekiállt az újjáépítésnek. 1982-ben kezdte építeni a zeteváraljai templomot, majd az ivói és sikaszói kápolnát. 1985-től ő lett ennek a három falunak a plébánosa, hivatalosan is megalakult a zeteváraljai egyházkerület, cserébe megszüntették a magyarigeni egyházkerületet. Magyarigen szép neve ellenére a faluban nem maradt magyar lakos. Zeteváralján 1996-ban kezdték építeni a templom tornyát, sok helyről kaptak segítséget, Tabajdi Csaba államtitkár 300 ezer forintos támogatást nyújtott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

1998. június 5.

Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./


lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 4561-4589




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék