udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 3841-3870 | 3871-3900 | 3901-3930 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
2005. március 15.
Március 14-én a budapesti Kossuth Rádió Székelyudvarhelyről, az itteni Príma Rádió stúdiójából jelentkezett. Székelyudvarhely mellett még négy stúdióból szólt az ünnep-előzetes: Felvidékről Pozsony, Kárpátaljáról Ungvár, Szlovéniából Lendva és a budapesti stúdió volt egy időben adásban. A meghatározó téma a mostani ünnep. A Kossuth Rádió munkatársa megállapíthatta, hogy Magyarországon a hagyományőrzés valamiféle kikapcsolódást jelent, addig itt létkérdés a megmaradáshoz. /Csáki Emese: Udvarhelyről szólt a Kossuth. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./2005. március 15.
Székelyudvarhely központjában egy összeomlott iskolaépület helyén ma már egy szép ingatlan áll. Az épületet a székelyudvarhelyi római katolikus egyház építtette, a romba dőlt régi katolikus elemi iskola helyébe – tájékoztatott Kovács Sándor római katolikus főesperes. Elmondása szerint régi vágyának és álmának megvalósulását érte meg ezen hajlék felépülésével. A Márton Áron-szobor és tér közelségét, illetve ennek szellemiségét figyelembe véve az új épület a Márton Áron Ifjúsági Ház nevet fogja viselni. /Tamás Lajos: Felépült a Márton Áron Ifjúsági Ház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./2005. március 16.
Március 15-én Székelyudvarhelyen most nem voltak jelen a politikusok, Szász Jenő polgármester az Egyesült Államokban emlékezett a forradalomra. A történelmi egyházak képviselői mondtak beszédet, mindannyiuk beszédének központi eleme a kudarcként átélt népszavazás volt. Sikert aratott a budapesti Nemzeti Kamaraszínház és a Debrecen Néptáncegyüttes műsora. Usztics Mátyás színművész emlékeztetett arra, hogy Franjo Tudjman néhai horvát elnöknek nem volt szüksége népszavazásra, országa függetlenségének kivívása utáni egyik első intézkedésében útlevelet és teljes szavazati jogot biztosított a világban bárhol élő horvátoknak. /Rédai Attila: Megváltozott ünnep, másfajta üzenet. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./2005. március 18.
Kitüntették New Yorkban Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, aki a Magyar Szabadságharcosok legnagyobb elismerését vette át, és tiszteletbeli tagjává fogadta őt a New York-i Magyar Polgári Kör. (erdely.ma) /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./2005. március 18.
Székelyudvarhelyen a református kollégium épületét visszakapta a református egyházkerület, a tanítóképző épületét is ideértve. Az egyház szép gesztusa volt, hogy közölte: a városnak csak a tanítóképző költségvetését kell fedeznie, mert a kollégium kiadásait az egyházkerület állja. A kollégium épületének egyik részében berendezett könyvesbolttól és egy fiókirodától kapott bérleti díjat szintén az iskola fenntartására fordítják. /(Oláh István): Egyházi ingatlan-restitúció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2005. március 18.
Március 16-án Kolozsváron, a Tranzit Házban, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) rendezésében, megnyitották az Épített örökségünk művészi megközelítése című nemzetközi fényképkiállítást. Dr. Gaal György KLMT-elnök elmondta, 110 alkotást mutatnak be. A fotók a tavaly augusztusban meghirdetett pályázatra érkeztek be. A Veress Ferenc-díjat most nyújtották át. A 23 pályázó 178 munkájából a zsűri a székelyudvarhelyi Zepeczaner Jenő történész Kercen készült felvételét találta a legsikeresebbnek, neki ítélte oda az első helyet megillető emlékplakettet, albumot és oklevelet. A díjazott a Haaz Rezső Múzeum igazgatója. /Ö. I. B.: Fotókkal emlékműveink megmentéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2005. március 18.
Az 1848-49-es európai forradalmakról tartott előadást Székelyudvarhelyen Kolumbán Zsuzsanna történész. Az Areopolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport által működtetett Areopolisz Szabadegyetem előadásán újabb megközelítést hallhatott a közönség a történelmi eseményről. Az előadó történelem szakot végzett, jelenleg a könyvtár munkatársa, többéves kutatást szentelt a 48-as események erdélyi (főleg udvarhelyszéki) levéltári anyagának, dokumentumainak tanulmányozására. Az Areopolisz Szabadegyetem következő előadása áprilisban lesz, amikor a Csíki Székely Múzeum igazgatója, a székelyudvarhelyi Gyarmathy Zsolt Századforduló az emlékiratok tükrében címmel ismerteti a témában végzett kutatásait. /Katona Zoltán: 1848-49 forradalmai – más szemmel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./2005. március 18.
Harmadik éve, hogy a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi és az azonos nevű egyesület népdaléneklésre hívja meg a város minden óvodáját. Még Felsőboldogfalváról és Patakfalváról is érkeztek énekesek március 16-ára. A szakma részéről Gyarmati Pál zenetanár és Szabó Zsuzsa tanítónő értékelte a Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű rendezvényt. /(pbá): Népdaléneklés az Eszterláncnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./2005. március 18.
Bokor Ferenc /Székelyudvarhely/ 63 éves, szívesen emlékszik életének népszínházas időszakára, amikor lelkes csapatukkal nagy sikereket arattak sok térségbeli településen, de még magyarországi, bukaresti színpadokon is, olyan körülmények között, hogy sokszor ők gyűjtötték össze az autóbusznak a gázolajat az útra. Bokor Ferenc 1967-ben szerepelt először a színjátszó csoportban, egy Balázs Imre által rendezett irodalmi montázsban. Ezzel az előadással elmentek Bukarestbe, az országos fesztiválra, és második díjat nyertek. Székely népviseletben Tomcsát, Tompát, Kányádit szavaltak. 1968-ban átment a Népszínházhoz – dr. Balogh József törvényszéki elnök rendezte általában a darabokat – és a Svejkben lépett fel először. Aztán 25 évig, 1993-ig szinte megszakítás nélkül a Népszínháznál tevékenykedett. A diktatúrában el tudott jönni egy temesvári, nagyváradi, szatmári színház egy-egy hetes turnéra Székelyudvarhelyre és vidékére. Ez már a múlté, a pénzhiány nem teszi lehetővé ezeket a turnékat. Annak idején, amikor ők kiszállásra mentek, otthonról vittek élelmet. A jéghideg kultúrházban próbáltak. Az ötvenes években a Csárdáskirálynő, a Víg özvegy, a Három a kislány, a Jézusfaragó ember mind színre kerültek. Bokor Ferenc nemcsak szerepelt, írt is kisebb jeleneteket. Azt először be kellett vinni Csíkszeredába, ott az elvtársak megnézték. Olyan is volt, hogy átjöttek Csíkból, és abba is belekötöttek, hogy véletlenül piros-fehér-zöld villanykörték égtek. Bokor Ferencet nagyon bántja, hogy nincs már műkedvelőkből álló Népszínház. /Kiss Edit: Azok a csodálatos népszínházas évek! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./2005. március 21.
A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány idén is otthont adott a hagyományos húsvétváró, Mesés tojások elnevezésű rendezvénynek. Első ízben a Kipi Kopi Egyesület is részt vállalt a rendezvény szervezésében. Kovács Dénes üvegfúvómester munkáiból pedig tárlatot nyitottak a szervezők. /Szász Emese: Mesés tojások. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2005. március 24.
Az Európai Unió Phare-programja támogatásával újabb humán erőforrást célzó projektet indít a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány. Kolumbán Gábor elnök a 12 éve működő civil szervezet főbb tevékenységi köreiről számolt be, Csáki Rozália, valamint Melles Emőke projektvezetők pedig a májusban induló képzést ismertették. A munkaerőpiacra való visszatérés és elhelyezkedés ösztönzése elnevezésű programon ingyenesen vehetnek részt a hallgatók. /Szász Emese: Ingyenes képzést indít a Civitas. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./2005. március 25.
A szülőföld iránti ragaszkodás késztette arra a Paletta 5 egyik tagját, Kobori Lászlót, hogy megfesse Székelyudvarhely impozánsabb épületeit, tereit, templomait, illetve Udvarhelyszék falvainak vidékét, utcáit. Huszonöt egyéni tárlatot tud maga mögött Kobori László, a Városképek-sorozat újabb egyéni tárlatot ígér. /Barabás Blanka: Az itthonhoz való ragaszkodás képei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 25./2005. március 29.
A székelyudvarhelyi székhelyű Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) létre akarja hozni saját magyar pártját. Törvény szerint ehhez 15 megyéből legalább 25 ezer pártoló aláírásra van szüksége. „Ismerve az MPSZ módszereit, nem tűnik lehetetlennek” – írta Barabás István, 2004-ben ugyanis a választások előtt listáikra tudtuk nélkül felvettek német és román szimpatizánsokat is, továbbá elhunyt személyeket. Az újságíró javasolta, ha jönnek házalni az MPSZ-ügynökök, kérdezzék meg, hogy a polgári párt miben tud újat, többet nyújtani a romániai magyarságnak ahhoz viszonyítva, amit az RMDSZ a maga szívós harcával elért. Hogyan fogadják majd a román szélsőséges erők „a Magyar Polgári Pártot, amelynek ideológiája Bayer Zsolt és Szász Jenő ködös fantáziájából fakad?” Trianon után a romániai magyarság első politikai alakulatai a Magyar Nemzeti Párt és a Néppárt voltak, közös megegyezéssel egyesültek, 1922. december 28-án Kolozsvárott így jött létre az egységes Magyar Párt. A Magyar Néppárt néhány év múltán újjászületett, de a konkurens Magyar Pártra szórt átkain kívül egyéb teljesítményt nem tudott felmutatni. A mai MPSZ és alakuló pártja elődjének tekinthető Néppárt egységbontó aknamunkája ellenére, a Magyar Párt 1928-ban 16 képviselőt és 6 szenátort juttatott be a román parlamentbe. /Barabás István: Magyar párttal a magyar egység ellen.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2005. március 30.
Szabó Sámuel székelyudvarheyi vegyészmérnök személyében új vezérigazgatója van a romániai SAPARD ügynökségnek. Az állást versenyvizsgán nyerte el. /M. J.: Új magyar igazgató a SAPARD-nál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2005. április 2.
A kormánypártok Hargita megyei szervezetei aláírták a helyi együttműködési megállapodást. Az egyezmény alapján a megyénkben működő 22 decentralizált intézmény igazgatói tisztségéből 16 jut az RMDSZ-nek, hat pedig a D. A. Szövetségnek. A protokollumot Ráduly Róbert Kálmán, a Csíki RMDSZ elnöke; Dézsi Zoltán, a Gyergyói RMDSZ elnöke; Verestóy Attila, az Udvarhelyi RMDSZ elnöke írta alá. Ráduly Róbert Kálmán ugyancsak az egyezség létrejöttének fontosságát hangsúlyozta. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkötötték a megyei protokollumot. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./2005. április 5.
A Trianon című Koltay Gábor-film vetítéséért kirótt büntetés ügyében zajló per második tárgyalását tartották április 4-én Székelyudvarhelyen, a városi bíróságon. Január 12-én a Székelyudvarhelyen vetített Trianon című film miatt a helyi rendőrség Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét ötvenmillió lejes pénzbírságra büntette azzal az indokkal, hogy az UFF által biztosított teremben illegálisan mozit működtettek. A mostani tárgyaláson a bíróság tanúként kihallgatott három nézőt is. A tanúk egyhangúlag megerősítették, hogy a január 12-i rendezvényen ugyan levetítették a szóban forgó filmet, de a találkozó gerincét az utána következő beszélgetés képezte a film rendezőjével, Koltay Gáborral és a filmben is szereplő Raffay Ernő történésszel. A végleges döntés meghozatalát a bírónő április 11-ére napolta el. /Péter Attila: Jövő hétfőn döntenek az udvarhelyi Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./2005. április 5.
Húsvét előtt ismét Székelyudvarhelyre látogatott két magyarországi drámapedagógus, eleget téve a helyi Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület meghívásának, hogy harminc órában középiskolásokat, pedagógusokat készítsenek fel az oktatás, nevelés alternatív formáinak elsajátítására. Egervári György és Lázár Péter vezette a drámapedagógia-műhelyt. Ez egy olyan oktatási módszer, amely játékos, színházi formákkal tanít, döntési helyzetekbe hozza a résztvevőket, és ezeket a döntési helyzeteket körbejárja. A magyar tanügyi rendszer teret ad ennek a foglalkozásnak, a román nem, sokszor az iskolaigazgató jóindulatától függ, hogy létrejön-e hasonló foglalkozás. A megfelelő teret biztosító Márton Áron Ifjúsági Házban zajló képzés Kovács Sándor főesperesnek köszönhető. /(bb): Amikor a hegy megy Mohamedhez. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 5./2005. április 6.
Továbbra is kérdéses a Székelyudvarhelyen felállítandó, egész alakos Rákóczi-szobor kivitelezése. Hegyi Sándor lelkipásztor, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a szoborállítás gondolata már a helyi alakulat létrejöttével egy időben, 2001 októberében megfogalmazódott. Ugyanakkor művészekkel egyeztettek, a helyet is kijelölték a kezdeményezők, 2002-ben pedig a költségvetés-tervezetet is elkészítették, melyet elküldtek az anyaországi Rákóczi Szövetségnek. Anyagi okok miatt megtorpant a kivitelezés. A tervezett lovasszobor a város Boldogfalva felőli kijáratánál, a Rákóczi út elején kapna helyet. /Szász Emese: Egyelőre álom a Rákóczi-szobor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./2005. április 7.
Április 7-től 9-ig a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata Csíkszeredában vendégszerepel, ahol három kiemelkedő produkciót, a Doktor Faustus tragikus históriáját, a Jacques, vagy a behódolás című előadást, illetve az Egyszer kettő néha sok című bohózatot mutatja be. Csíkszereda a színház székelyföldi turnéjának első állomása, a kolozsvári társulat Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozik. /Csíkszeredában a kolozsvári színház. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./2005. április 8.
Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2005. április 9.
Mindenhol a nagyvilágban ahol magyar él, ezekben a napokban megemlékeznek József Attila születésének 100. évfordulójáról. Néhány rendezvény: a Csíki Játékszín művészeinek előadásában Tedd a kezed... című emlékműsor; Fiatal életek indulója – a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészeinek előadásában a Salamon Ernő Gimnáziumban; József Attila-napok a költő nevét viselő csíkszeredai iskolában; Összmagyar szavalóverseny József Attila verseiből a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház szervezésében magyarországi, erdélyi, felvidéki, vajdasági művészek részvételével; József Attila-versek a marosvásárhelyi rádióban; Nagyváradon felállítják József Attila egész alakos bronzszobrát, nyáron Székelyudvarhelyen is bemutatják a költő életművéből ízelítőt nyújtó vándorkiállítást; április 11-én, a költő születésnapján 25 jeles magyar költő és író – köztük Kányádi Sándor – mondja el legkedveltebb József Attila-versét, stílszerűen a budapesti József Attila Színházban; április 11-én koszorúzás lesz a Kerepesi temetőben; este Költészetnapi Versfesztivál a Nemzeti Színházban... A Hargita Népe művelődési oldalainkon hetek óta közölte József Attila kevésbé ismert verseit. Április 11. József Attila születésének 100. évfordulója. Egy idő óta a Magyar Költészet Napjaként él a köztudatban. /100 éve született József Attila. Megemlékezések, ünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 9./2005. április 9.
Április 9-én Temesváron megszólal a Millenniumi templom felújított orgonája, Gianluca Cagnani olasz művész koncertezik. A hangszert Temesvár híres orgonaépítője, Carl Leopold Wegenstein készítette 1901-ben. A felújítást a székelyudvarhelyi Papp Zoltán és Pánsíp nevű laboratóriuma végezte. /(Sz. I.): Megszólal a felújított orgona. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./2005. április 12.
Április 11-én tanácskozást tartottak a székelyudvarhelyi városházán. A találkozón Szász Jenő polgármester meghívására tizenegy környékbeli település elöljárója vett részt. A résztvevők közleményt fogalmaztak meg, melyet az államfőhöz és a miniszterelnökhöz juttatnak el, hogy felhívják a figyelmüket az utak rossz állapotára. Székelyföld jövőjét is befolyásolják a rosszak utak, mert elmaradnak a befektetők és a turisták. A közleményt eljuttatják a megye többi polgármesteréhez is aláírás céljából. Azért volt szükség a találkozóra, mert Borbély László területrendezési miniszter csíkszeredai látogatásakor nem kaptak konkrét ígéretet az útprobléma megoldására. /Péter Attila: Beadvány a járhatatlan utakról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./2005. április 12.
A kuruc szabadságharc 300. és II. Rákóczi Ferenc halálának 270. évfordulója alkalmából Petraskó Tamás magyarországi hagyományőrző vezetésével egy héttagú csapat április 11-én lóháton elindult Zágonból a felvidéki Borsiig tartó 800 kilométeres Rákóczi-emléktúrára, amelynek során főleg a Nagyságos Fejedelemhez kötődő emlékhelyeket látogatnak meg. A lelkes csapat múlt héten autókkal Rodostóban járt, ahol megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc emlékművét és Mikes Kelemen sírhelyét. Az indulás előtti napon a lovastúra tagjai, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség hagyományőrzői honfoglalás kori viseletben és vitézkötéses kuruc ruhában ünnepi istentiszteleten vettek. Az istentisztelet után az ünneplők – közük volt Domokos Géza író, Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke és Jancsó Árpád, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum igazgatója – felvonultak a Mikes-kastély udvaráig, ahol Jánó Zoltán, a helyi RMDSZ elnöke mondott köszöntőbeszédet, majd a hagyományőrző csapat történelmi zászlajára, amelyet Sárospatakon helyeznek el a várban levő Rákóczi Múzeumban, felkötötte a Zágon jelésű selyemszalagot. Petraskó Tamás ismertette az emléktúra útvonalát. Domokos Géza arra kérte az emléktúra résztvevőit: vigyék magukkal ennek a helynek, Mikes zágoni képmásának az emlékét. /Bodor János: Emlékezés és múltidézés Zágonban (Rákóczi-emléktúra, 2005). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./2005. április 12.
Hatalmas sikert aratott a kolozsvári Állami Magyar Színház Székelyudvarhelyen. Már nagyon régen jártak erre, a vastaps talán meggyőzi őket, hogy érdemes gyakrabban eljönni. Ray Conney Egyszer kettő néha sok (Páratlan páros) című bohózatával érkezett a kolozsvári társulat. /Barabás Blanka: Jöhettek volna bármivel, úgyis... = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./2005. április 12.
Centenáriumi gyűjteményes kiállítás nyílt Székelyudvarhelyen Gy. Szabó Béla grafikus munkáiból. Gy. Szabó Béla 1905-ben született Gyulafehérváron, a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakán végzett. 1932-ben az erdélyi magyar művészek Kós Károly rendezte kolozsvári kiállításán jelentkezett először. 1985-ben 80 éves korában hunyt el. /Fekete B. Zoltán: Gy. Szabó Béla százéves lenne. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./2005. április 13.
Érvénytelenítette a székelyudvarhelyi törvényszék a Trianon című film levetítésének egyik szervezőjére kiszabott büntetést. A rendőrségi jegyzőkönyv 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Koltay Gábor filmjének engedély nélküli levetítésének megszervezése miatt. Az UFF elnöke közölte, a bíróság határozata nem végleges, a rendőrség fellebbezést nyújthat be az ítélet ellen. /Trianon: érvénytelenített bírság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./2005. április 13.
A Hargita megyei egészségügy állapotáról tartottak elemző megbeszélést április 12-én Strujan Constantin prefektus kezdeményezésére. A találkozón részt vettek a megyei, a székelyudvarhelyi, a gyergyószentmiklósi, a maroshévízi és a tölgyesi kórházak vezetői is. A kórház igazgatók beszámolói egybehangzóak voltak: a megye minden kórháza pénztelenséggel valamint szakember hiánnyal küzd. A megyében hét egészségügyi posztlíceum működik, a végzettek a nagyobb fizetés reményében, külföldön vállalnak munkát miután minisztériumi rendelet értelmében két évig fel kellett függeszteni az alkalmazásokat. Az orvosok Magyarországon vállalnak munkát. Gyergyószentmiklóson hét épületben működik a kórház és ezek közül egyik sem felelő. 1991 óta épül az új kórház, de nem sikerült befejezni. /(Daczó Dénes): Egészségügyi röntgenkép: Pénz és szakember hiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./2005. április 14.
Április 13-án több száz Hargita megyei gépkocsitulajdonos tüntetett a székelyföldi utak katasztrofális állapota miatt. A tüntetők jelképesen fűrészporral tömték be az úttestet éktelenítő gödröket. A tüntetés Székelyudvarhelyen kezdődött, majd elindultak Gyergyószentmiklós felé. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az MPSZ elnöke, a tiltakozás egyik szervezője elmondta: az akciónak nem szántak politikai töltetet, a tüntetők megpróbálták felkelteni a kormányzat figyelmét a székelyföldi utak katasztrofális helyzetére. Csíkszeredában a tüntetők átadtak Constantin Strujan Hargita megyei prefektusnak egy, az államfőnek és a közlekedésügyi miniszternek címzett petíciót, amelyben kifejtették, hogy az utóbbi tizenöt évben egyetlen Hargita megyei utat sem javítottak meg teljes egészében. /MPSZ-es autótüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2005. április 14.
A National TV Hargita megyei tudósítói, Daniela Mezey riporter és Ferencz Hunor operatőr Székelyudvarhelyen a központban, az autós tiltakozás idejére lezárt úttesten készített interjút Szász Jenő polgármesterrel, amikor Ferenczy Károly üzletember, a csíkszeredai és az udvarhelyi kábeltelevízió-hálózat egykori tulajdonosa beléjük tolatott. Az incidensben senki sem sérült meg, a sofőr megállás nélkül továbbhajtott. – A forgalom állt, a sofőrt az újságírókollégák kiáltásokkal figyelmeztették, de ő továbbhajtott hátramenetben addig, amíg belénk jött. Az, hogy sikeres üzletember és Verestóy szenátor rokona, még nem jogosítja fel, hogy megszegje a törvényt és veszélyeztesse három ember életét – nyilatkozta Daniela Mezey. Ferencz Hunor elmondta, az ütés hátulról érte, és elesett volna, ha Szász Jenő el nem kapja. Az újságírók a helyi rendőrségen tettek panaszt, amelyet a rendőrök csak hosszas telefonálgatások után voltak hajlandók iktatni. Ferencz Hunor azt is elmondta, hogy később Ferenczy Károly felhívta telefonon és elnézést kért tőle, mondván, hogy nem látta őket. Az operatőr elmondása szerint az üzletember burkoltan célzott arra, hogy remélhetőleg a dolog ennyiben marad és nem lesz folytatása. /Szüszer-Nagy Róbert: Incidens Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./