udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4589
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 4561-4589
Helymutató:
Székelyudvarhely
1997. január 29.
1991-ben már megjelent a Parajdi Híradó egy száma, fénymásolt, sokszorosított formában, 1996 végén megjelent a második száma, majd januárban a harmadik. Ez utóbbi ezer példányban látott napvilágot, Fülöp Mátyás Álmos tanácsos volt alpolgármester szerkeszti, hattagú szerkesztőbizottság segítségével. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./1997. január 30.
Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./1997. február 3.
A bukaresti televízió magyar adásának szerkesztősége a kilencedik emeleten van, a berendezés kopott, mindössze 286-os számítógépük van. A pontos kezdésre ügyelő román fiatalember követelte a stúdióba belépő idegenek /az Udvarhelyi Híradó munkatársai/ azonnal eltávolítását és rendőrért rohant. Az adás munkatársai elmondták, hogy jó kapcsolatuk van a román kollégákkal, kivéve ezt az embert. A magyar szerkesztőség több műsoridőt, alapvető berendezéseket, normális munkafeltéteket kér. Nagy megújulási folyamat zajlik a tévében. Boros Zoltán, a magyar adás vezetője elmondta, hogy eddig a sérelmeket mutatták be, a jövőben inkább a lehetőségeket szeretnék érzékeltetni, küzdve a "kisebbségi pszichózis" ellen. Új rovatokat indítanak, például Együttélés címmel beszélgetést terveznek román értelmiségiekkel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 4./1997. február 4.
A nagyváradi Crisana román napilap nem változtatott eddigi irányvonalán, azelőtt Iliescu rendszer melletti kormánypárti, most ellenségi szócső. A román ultranacionalista Dorin Suciut visszahívták Budapestről, már nem ő a tudósító. Ki fogja ezentúl ecsetelni a magyar fasizmus, revizionizmus újjáéledésének apokaliptikus rémképeit? A székelyföldi román testvérlapokra viszont nyugodtan támaszkodhat a Crisana, mert azok állami és ortodox egyházi pénzeken a legdurvább magyarellenes kirohanásokat ontják. /Dénes László. A Bihor-Hargita hegyvonulat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./1997. február 18.
Az egyetem vitájához hozzászólva Kész. Cs. Levente kiáll a sokat vitatott felmérés mellett, szerinte a magyar fiatalok nem akarnak elzárkózottságban élni. Nem kell elszigeteltségben élni, véli, sőt, nem lelkesedik a székelyudvarhelyi kihelyezett tagozat gondolatáért sem. /Kész Cs. Levente: Egyetem itt és ott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 20./1997. február 25.
Asztalos Ferenc képviselő hozzászólt a vitához: a magyar állami tudományegyetem visszaállításának politikai legitimitása vitathatatlan, hiszen ezt mondja ki az RMDSZ ellenszavazat nélkül elfogadott oktatáspolitikai stratégiája, továbbá az alapszerződés szintén szól erről, végül az RMDSZ a kormánykoalíció része, senki sem kötelezte az RMDSZ-t, hogy lemondjon az önálló magyar egyetemről. /Asztalos Ferenc: A Bolyai-vita kapcsán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 27./1997. március 6.
Márc. 8-án Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban történt dr. Szabó Árpád unitárius püspök ünnepélyes beiktatására. Kisgyörgy Árpád főgondnok felolvasta az 1996. decemberi székelyudvarhelyi zsinat püspökválasztási határozatát, majd az esperesekhez fordult, hogy végezzék el a beiktatási szertartást. Ezután dr. Szabó Árpád elmondta püspöki székfoglaló beszédét. A külföldi testvéregyházak küldöttei is megjelentek és köszöntötték az új püspököt, hasonlóképpen a magyar történelmi egyházak püspökei, de jelen volt Bartolomeu Ananie ortodox és dr. George Gutiu görög katolikus érsek is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./1997. március 8.
Dr. Ferenczy Ferenc, az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, Székelyudvarhely volt polgármestere versenyvizsgával elnyerte a Hargita megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetői posztját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1997. március 11.
Vánky Szabolcs, Székelyudvarhelyen született svéd állampolgártól a határon Munteanu Valentin határőrtiszt 57 márka vízumdíjat kért. Vánky Szabolcs ismeri a jogszabályt, elmondta: ő Romániában született, nem vízumköteles. A határőr felvilágosította: csak a román származásúakra érvényes a vízummentesség. Ez etnikai diszkrimináció, Vánky kijelentette, hogy ezt az eljárást közölni fogja az európai fórumokkal. /Komoróczy György: Ha magyar vagy, fizetned kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./1997. március 12.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke értesítette Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét, hogy a kormány márc. 10-i ülésén érvénytelenítette az előző kormány döntését, amelyben a görög katolikus egyháznak adományozta a csereháti iskola épületét. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./1997. március 12.
Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./1997. március 13.
Március 14-én és 15-én több erdélyi városban és településen kerül sor ünnepi megemlékezésre az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 149. évfordulója alkalmából. Az egyetemes magyarság legnagyobb ünnepét a múlt tanulságainak és a jelen feladatainak tudatosítása jegyében ünnepeljük egy, a demokratikus kibontakozás útján elindult Romániában, első ízben úgy, hogy a kormány, a hatalom nem tekint sanda szemmel ünnepi megemlékezéseinkre, a népek szabadságáért életüket áldozók emléke előtt tisztelgők összejöveteleire. Ellenkezőleg: az 1996. novemberi választások után a román és magyar nép között kibontakozó történelmi megbékélés biztató jeleként tarthatjuk számon, hogy maga Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából ünnepi üzenettel fordult a romániai magyarsághoz és az ország egész népéhez. A sajtóban is közzétett üzenet román és magyar szövegét a kormányfő szétküldette a megyei prefektúrákra is. Az RMDSZ és a helyi tanácsok közös szervezésében március 14-én Brassóban, a Drámai Színházban lesz ünnepi megemlékezés, amelyen Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli az RMDSZ országos vezetését. Március 15-én Székelyudvarhelyen Markó Béla szövetségi elnök vesz részt és mond ünnepi beszédet az 1848-as szabadságharc 149. évfordulója alkalmából rendezett nagy népgyűlésen. Ugyanaznap délelőtt Máramarosszigeten Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök, Nagyváradon Székely István önkormányzati, Aradon, a vesztőhely koszorúzási ünnepségén Nagy Zsolt ifjúságügyi alelnök vesz részt a megemlékezéseken. Ugyancsak március 15-én, este 19 órakor, Kolozsváron, az Állami Magyar Operában a Kodály Zoltán Emléknapok záróhangversenyén, amely szerencsésen egybeesik március 15-e megünneplésével, jelen lesznek az RMDSZ országos vezetői, köztük Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István, Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, továbbá szenátorok, képviselők, önkormányzati tisztségviselők. Hasonló ünnepségekre kerül sor Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Bukarestben (a Petőfi Sándor Művelődési Házban), Déván, Csernakeresztúron, továbbá a csíki régió több településén: Balánbányán, a Nyerges-tetőn, Csíkszépvízen és Csíkdelnén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 987. sz./1997. március 13.
Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 15.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki, felkérve az illetékes magyar kormánytényezőket, hogy támogassák a romániai magyarság jogos igényét az önálló magyar egyetem helyreállítására. A Bolyai Egyetemért Alapítvány élén álló Incze Miklós történész tudományos pályafutása a kolozsvári magyar egyetemen indult, 1945-ben. Nemrég tüntették ki 75. születésnapja alkalmából Budapesten. Dénes László megjegyezte, hogy "amikor végre nemzeti összefogás látszik kialakulni az önálló romániai magyar állami egyetem visszaállítása ügyében, s amikor a többségi hatalom ellenséges viszonyulása is oldódni látszik, ismét akadnak olyan közösségi szószólóink - akárcsak 1959-ben, az RKP színeiben - akik halogatás, tétovázás, időszerűtlenség, patópálság örve alatt egyenese a proletár internacionalizmus és az asszimiláns együttélés múltbeli tapasztalatait sem tartják elvetendőnek." /Dénes László: Ne legyen ábránd a magyar egyetem! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./ Állásfoglalásról: márc. 13.1997. március 17.
A Duna TV meghívta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ keresztény-nemzeti RMDSZ-platform képviselőit a Heti Hírmondó márc. 16-i, Székelyudvarhelyen történő élő adására. A Duna TV másik meghívottja, Tokay György miniszter megérkezése után kijelentette, hogy csak akkor vesz részt az adásban, ha Katona Ádám nem kaphat szót és nem kérdezhet. Tokay feltételét Csáky Zoltán főszerkesztő teljesítette. - A Duna TV eddig nem adott lehetőséget az EMK-nak, hogy nézeteit kifejtse, ugyanakkor a neptunosok hosszan taglalhatták nézeteiket. Az EMK tiltakozik véleménynyilvánítási jogának megsértése ellen. Az EMK immár harmadik éve harcol Székelyföld militarizálás útján, telepítéssel történő elrománosítása ellen, melyet a bukaresti kormány napjainkban is folytat. /Dr. Bartha András, dr. Borboly István, Katona Ádám az EMK Ügyvezető Testületének tagjai: Katona Ádám elnémítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: az adásról: márc. 11.1997. április 1.
Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen 1993-ban című könyvéből közölt felvételeket a lap. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 27., ápr. 1./1997. április 2.
Lőrincz György székelyudvarhelyi író hozzászólt a szórványgondokhoz. Terjedelmes írásában kiemelte, hogy "érdekvédelmi szerveztünk feladata megteremteni az intézményes lehetőséget még ott is, ahol csak egyetlen magyar ember van." Erdély területén 54 olyan helység van, ahol csak egy-egy magyar ember él. Hangsúlyozta az oktatás fontosságát is: "Magyar egyetemet! Mert az egyetem megszüli az óvodát, az alsó fokú és középfokú magyar oktatást." - Ahol csak egy magyar ember él, azt is tartsuk számon, írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./1997. április 3.
Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./1997. április 3.
Székelykeresztúron 1870-től 1955-ig működött a magyar tanítóképző. Akkor megszüntették a képzést és létrehozták a falai között a magyar nevelőotthont árva gyermekek részére. Jelenleg 467 kiskorú él a Zeyk Domokos Nevelőotthonban, az országban működő 214 hasonló otthon közül kevés ilyen zsúfolt intézet van. /Szász Csaba: Udvarhely körzetéből vannak a legtöbben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./1997. április 5.
Ápr. 4-5-én Parajdon megemlékeztek Áprily Lajos születésének 110. évfordulójáról. A költő Parajdon járt elemi iskolába. Az évforduló nov. 14-én van, magyarázta Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily-napok lelkes szervezője, de a tavaszi vakáció alkalmasabb az ünneplésre. Az 1991-ben bejegyezett helyi Áprily Lajos Közművelődési Egyesület szervezte az ünneplést. Csíki Zoltán tartott előadást Áprily költészetéről, Kovács András Ferenc Kötő a költőről című esszéjét olvasta fel, majd bemutatták Kovács András Ferenc Halálpatak című kötetét. Szavaló és Ki mit tud? verseny is volt. Ápr. 5-én író-olvasó találkozót tartottak a Parajdról elszármazott, Sepsiszentgyörgyön élő Bene László, Ráduly János /Kibéd/ és Kovács András Ferenc részvételével. A rendezvény támogatói között volt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./1997. április 8.
Szabadhegyi Győző vezetésével Sopronból érkezett egyetemi tanárok csoportja találkozott Székelyudvarhelyen ápr. 3-án Szász Jenő polgármesterrel és Szakáts-Paál Istvánnal, a Bányai János Ipari Szakközépiskola igazgatójával. A soproni egyetemi tanárok egyhetes felkészítőt tartottak annak a 38 székelyföldi diáknak, akik beiratkoztak a főiskola faipari tagozatára. A soproni egyetem kihelyezett tagozata a Bányai János Ipari Szakközépiskola épületében kapott helyet. Csíkszeredában erdőmérnöki, Székelyudvarhelyen pedig gazdasági-faipari üzemmérnöki szak indul. Az alapítványi támogatás nem elégséges a távoktatás jó megszervezéséhez, ezért jó lenne, ha a magyar állam a határon túli magyar diákoknak a hazaiakkal egyenlő anyagi juttatást biztosítana, hangzott el a megbeszélésen. Nincs egységes székelyföldi stratégia, a távoktatás problémáit minden város másképp ítéli meg. /Fülöp G. Dénes: Eszmecsere a távoktatásról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 8./1997. április 10.
Ápr. 10-én Székelyudvarhelyen volt a Fagyöngy 96 /kortárs romániai magyar költők antológiája/ és az Erdélyi Dekameron /kortárs romániai magyar prózaírók antológiája/ bemutatója. Mindkettő - az előzőekhez hasonlóan - a székelyudvarhelyi Ablak Kiadó gondozásában, Majla Sándor szerkesztésében jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ Negyedik alkalommal látott napvilágot a Fagyöngy és másodszor az Erdélyi Dekameron. Negyedszer szervezték meg Székelyudvarhelyen a kortárs írók seregszemléjét. Az ápr. 10-i találkozón a kötetekben szereplő hatvan szerzőből alig húsz jelent meg. anyagilag a találkozó megszervezése egyre nehezebb, bár idén is volt több támogató. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 15./ 1997. április 10.
Székelyudvarhelyen harmadszor rendezik meg az Éneklő Ifjúság kórusfesztivált, amely ápr. 11-én kezdődik, szervezője a Palló Imre Alapítvány. A helyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolába hívták meg a testvérvárosok és a szórványban élő magyarság gyermek- és ifjúsági kórusait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 10./1997. április 17.
A Román Televízió nemrégiben megdöbbentő riportot sugárzott a Hargita megyei sátánistákról. Csíkszererdában, de főképpen Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen vannak sátánista fiatalok, nyilatkozta Butnaru Stefan Mircea, Hargita megye rendőrfőnöke. Gyergyószentmiklóson megrongáltak és letörtek néhány keresztet a temetőben, de szerinte ez még nem bizonyíték. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./1997. április 18.
Székelyudvarhely lakói a polgári engedetlenség útját választották, mivel még mindig nem történt előrelépés a Csereháton levő vitatott épület ügyében. Ápr. 18-án Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére a város mintegy ezerötszáz lakója élőláncot vont az épület köré. Az épületet a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona és a környék fogyatékos gyermekeinek lenne az otthona. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 22./1997. április 23.
Ápr. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott dr. Burger Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke és helyi vállalkozókkal találkozott. Az alapítvány a vállalkozókat háromféleképpen támogatja: vissza nem térítendő, visszatérítendő támogatással és befektetés formájában. Székelyföldről mintegy ötszáz pályázat érkezett, a negyedévenként ülésező kuratórium egy ülésen csak ötvenet nézhet át, ezért Burger javasolta, hogy havonta ülésezzenek. A legtöbb pályázat nem fogadható el, nem kellő szakértelemmel állították össze. Az alapítvány eddig még csak egyetlen környékbeli cégnek nyújtott segítséget. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./1997. április 28.
Nagyváradon a Varadinum ápr. 28-i rendezvénye volt a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban tartott könyvbemutató.A házigazda, Veres Kovács Attila lelkész üdvözölte a vendégeket, majd a váradi színház egykori főrendezője, a ma Magyarországon élő Szabó József ismertette Kelemen Iván Várad színészete című könyvét. Kelemen Iván 1961-1974 között volt a színház irodalmi titkára, tudós tanárember, amellett kitűnő műfordító. Salamon Juliska Levelek Nagyváradról /Polimark Kiadó, Bukarest/ című gyűjteményét Halász Anna ismertette. Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A székelyudvarhelyi Ablak Könyvkiadó szerkesztő-mindenese, Majla Sándor az általa összeállított Fagyöngy versantológiát és az Erdélyi Dekameron prózaantológiát mutatta be. Végül dr. Indig Ottó Barabás Zoltán Ulysses gúnyájában című verseskötetét elemezte. /Gittai István: Új könyvek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 29./1997. április 29.
Zilahon a Wesselényi Kollégiumban bibliaismereti vetélkedőt tartottak, a versenyben kilenc hazai és két magyarországi református iskola csapata vett részt. Az emléklapok és a díjak átadása ápr. 22-én volt. Erre az alkalomra eljött Arizónából a nyugdíjas Kelemen Iván, a Mikes Kelemen Alapítvány tiszteletbeli elnöke is. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./1997. május 1.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ éves jelentése újra tartalmaz a magyarságot elmarasztaló kitételeket. A jelentés 3.6 alfejezetének címe: "Alkotmányellenes mozgalmak: etnikai szeparatizmus, politikai szélsőségek, törvényellenes szervezetek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot". Az apolitikus szélsőségesek csoportjában szerepel a Vasgárda, a Mihály Angyal Légiója és a trockistának mondott Román Kommunista Párt, az etnikai szeparatizmust a következőkkel illusztrálják: egyes külföldi körök akadályozni akarják Románia euroatlanti integrációját, szabotázzsal igyekeznek érvényesíteni területi követeléseiket, alkotmányellenes struktúrák a magyarlakta vidékeken törvényhozási hatásköröket igyekeznek megszerezni /erre példa a Székelyföldi Konzultatív Tanács/, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés autonomista struktúrák létrehozásán fáradozik, Nagyváradon, Nyárádszeredáben, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egyetemi és posztgraduális képzés folyik, külföldi egyetemek segítségével, ez törvény- és alkotmányellenes. A jelentésről szóló parlamenti vitában több kormánypárti képviselő, köztük Frunda György szenátor elítélte ezeket a megállapításokat. Virgil Magureanu, az SRI eddigi vezetője felszólalásában a kormány bel- és külpolitikáját támadta. Az ellenzéki pártok dicsérték a jelentést, az SRI tevékenységét, adott tájékoztatást a jelentés tárgyalásáról Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./1997. május 8.
László Gyula régészprofesszor előadókörúton járt Hargita megyében. Ápr. 30-án Székelyudverhelyen, máj. 2-án Csíkszeredában, máj. 3-án Gyergyószentmiklóson tartott előadást a kettős honfoglalásról. /Hírek rovat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./ Székelyföldön itthon vagyok, Pesten vagyok otthon, mondta az idős professzor Székelyudvarhelyen. Kifejtette, hogy mi az unugorok leszármazottai vagyunk. A magyar helységneveket az unugorok adták, akik Árpád érkezésekor már itt voltak és elmagyarosították a törökös vegyes nyelvet beszélő második honfoglalókat. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./