udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
561
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-561
Helymutató:
Szováta
2006. szeptember 4.
A ferences rend mindig a segítségre szorulókhoz állt közel. Az alapító Szent Ferenc a leprásokat ápolta, nekünk a ma legelesettebbjeit, a magukra hagyott gyerekeket kell gondoznunk. Akkor is, ha nem vagyunk tanító rend – mondta Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba szerzetes. Mintegy kétszáz gyermek jött el az iskolaévkezdés előtt a Böjte Csaba atya által életre hívott intézményekből Szovátára, a találkozóra. A dévai, parajdi, torockói, petrozsényi és szászvárosi gyerekek mutatták be műsorukat a színpadon. Böjte Csaba elmondta: az általa vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz naponta érkeznek félő, szorongó gyermekek, akik képtelenek tanulni, az elvárások szerint teljesíteni. Az atya szerint felöltöztetni, jóllakatni, megnyugtatni, szeretni kell őket, és így az öröm és az eredmény sem marad el. Az erdélyi ferences tartomány provinciálisa, Leó atya szerint Csaba atya munkáját bűn lenne meggátolni csak azért, mert nem fér bele a forma szerinti rendi regulába. Csaba atya esetében az előírt kolostori közösség a gyermekekből áll. – Nélküle, az ő személyisége, varázsa nélkül nem lenne tető a fejük fölött és leves a tányérjukban – mondta Leó atya. Szent Ferenc regulája alapján több, önálló jogi személyiséggel működő szerzetesrend létezik. Erdélyben a ferences rendet a kisebb testvérek Szent Istvánról nevezett tartománya jelenti, saját szervezettel. A minoritáknak vagy más néven konventuálisoknak Aradon van egy rendháza, ők kevesen lévén, a miskolci rendtartományhoz tartoznak. A ferences nővéreket a millesdorfi apácák képviselik, rendházuk Székelyudvarhelyen van, a világi vagy harmadik rendként ismert laikus ferenceseknek még nincs Romániában önálló szervezetük. A moldvai román ferencesek létszámban meghaladják az erdélyi rendtartományét. Leó atya elmondása szerint a két rendtartomány között nem teljesen felhőtlen a viszony: volt eset, hogy a lujzikalagori plébános, aki ferences szerzetes is, halálos bűnné nyilvánította a csíksomlyói búcsújárást. /Kovács Csaba: A ma rászorulói: az elhagyott gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 6.
„Dévai gyerekmentőként” Erdélyben és külföldön egyaránt ismert Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke immár több mint tíz éve az erdélyi magyar árva és szegény gyerekek mentőangyala, hiszen Erdély-szerte több mint 40 intézményben 1300 gyereknek nyújtanak „testi és lelki táplálékot, magyar identitást és jövőt”. Csaba testvér 1992-ben tette az első lépéseket az árvák és szegények felkarolására, amikor a maga köré gyűjtött, utcán tengődő gyerekekkel beköltözött a dévai ferences kolostorba és azt gyermekotthonná alakította. Azóta Erdély-szerte kiépült a védőháló, s ma gyermekotthont működtetnek Déván, Szászvárosban, Szovátán, Petrozsényban, Torockón, Zsombolyán, Szárhegyen, Nagyszalontán, Kolozsváron, Kőrisbányán, Sóváradon és Illyésmezőn is. Két típusú otthon létezik, az egyik a gyermekotthon, ahol az árva gyerekek laknak, akiknek teljes ellátást, taníttatást biztosítanak. E központokban a csoportok nagycsalád modellre épülnek, 8-10 gyerekkel foglalkozik egy nevelő. A másik típus a napközi otthon, ahol ebédet, tanszereket, ruhát és délutáni oktatást biztosítanak azoknak a gyerekeknek, akik otthon rossz körülmények között élnek, azonban „ha a család már nem tudja ellátni a gyerekeket, akkor befogadjuk őket az otthonba. Összesen 600 bentlakó gyerekünk van és további 700-nak biztosítunk napközi otthonokban ellátást” – tájékoztatott Böjte Csaba. „Nevelőink munkakönyves alkalmazottak, mellettük azonban nagyon sok önkéntes tevékenykedik, akik jóindulatból jönnek és gondoskodnak az apróságokról. Úgy érzem, ha Isten megengedte, hogy gyerek legyen valahol a világon, aki azért sír, hogy valaki ölbe vegye, akkor kell lennie olyan személynek is, aki azt szeretné, hogy ölbe vehessen valakit” – vélekedik a szerzetes. A gyerekek a legkülönbözőbb utakon kerülnek az alapítványhoz. Mindenképpen megpróbálják a családokat összetartani. Az általuk gondozott gyerekeknek 20%-a roma nemzetiségű. Az alapítvány 2002-től Magyarországon is be van jegyezve, onnan is jönnek adományok. /Menyhárt Borbála: Árvák és szegények gondviselője. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./2006. szeptember 20.
Az utóbbi években jelentősen csökkent a határon túli magyaroknak szánt támogatás, ezért az oktatási pályázatok száma is jóval kevesebb volt. Ennek ellenére a Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjában az idén is sikerült számos tábort, képzést megszervezni. Geréb Éva programkoordinátor beszélt az idei tevékenységről. A legsikeresebb az erdei iskola volt, mintegy 100 kisiskolással, melyet a román oktatási minisztérium támogatott. Ugyancsak ez a minisztérium finanszírozta a tehetséggondozó matematikai tábort. A diákoknak tartott talán legrangosabb rendezvény a tizedik alkalommal megszervezett faragótábor, amelyet a néhai Bandi Dezső tanár kezdett el, s melyet tanítványa, Székely Lajos folytat. A Teleki Oktatási Központban 120 személy számára biztosíthatnak szállást, étkeztetést, mi több, a TOK kiegészült egy kempinggel is, ahova turistákat is várnak. Geréb Éva reméli, hogy az idény lejártával nem kell majd bezárni a TOK kapuit. /(vajda): Számvetés a TOK-nál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./2006. október 17.
Az eddigi tantárgy-specifikus tanfolyamok helyett inkább interdiszciplináris és általános módszertani tanfolyamok megszervezésére fektetik a hangsúlyt a jövő évi Bolyai Nyári Akadémia szervezői. Ugyanakkor csökkenni fog a tanfolyamok száma, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elmondta, hogy az RMPSZ elnöksége Szovátán tartott rendes ülésén az idei Bolyai Nyári Akadémia kiértékelése mellett felvetődött a változtatás szükségessége is. Beszámoló hangzott el a tavalyi Mákvirág-díjas tanulók nyári, görögországi tanulmányútjáról. Idén 43 kilencedikes, tizedikes és tizenegyedik osztályos diák részesült Mákvirág-díjban. Szász Zoltán fájdalmas képet vázolt fel a magyarlakta vidékek iskolahelyzetéről. Lászlófy Pál elmondta, nehéz anyagi helyzetben van a pedagógusok szövetsége. Intézményei fenntartásához évente 300 ezer lejre lenne szükség. A magyar Oktatási Minisztérium ennek alig több mint felét biztosítja, a többit támogatóktól sikerült összekunyerálnia. Azonban ismét kéregetnie kell, mert a béreket, villany- és fűtésszámlákat ki kell fizetni. Október 14-én Szovátán emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Jelen volt két szovátai 56-os elítélt, Kelemen László és Megyes János is, akik megrázó élménybeszámolójukkal hozták közelebb azt a kort a Mákvirág-díjas diákokhoz. /Takács Éva: Nehéz anyagi helyzetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./2006. október 17.
Október 16-án Domokos Kázmér, egykori római katolikus lelkész nevét vette fel Szovátán a gimnázium. Domokos Kázmérról a fürdővárosban korábban már művelődési otthont is neveztek el, az egykori lelkész egész alakos szobrát a plébánia temploma előtt állították fel. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./ 2006. október 18.
Az 1956-os magyar forradalom széles körű visszhangot váltott ki Romániában, különösen a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartományban és központjában, Marosvásárhelyen. Az 1956. februári népszámlálás szerint Marosvásárhely lakosságának 73,7%-a magyar nemzetiségű volt. A magyar beszéd nemcsak a magánszférát uralta, hanem a közhivatalokat is, kivéve a hadsereget és bizonyos mértékben a milíciát (rendőr-csendőrséget). Tartományi szinten ezekben a napokban aktivizálódtak a már régebben létező, de addig komolyabb tevékenységet ki nem fejtő szervezetek. A legkiemelkedőbb ezek közül a Faliboga Ioan által vezetett, marosvásárhelyi központú Nemzeti Felszabadító Bizottság (Comitetul National de Eliberare), amelynek Frunda Károly is a tagja volt. A forradalom hírére hét fiatal szovátai munkás a hegyekbe húzódva, fegyveresen akart harcolni a kommunista rendszer ellen. A gyulakutai hőerőműnél dolgozó néhány tisztviselő Veress Sándor vezetésével létrehozta a Titkos Forradalmi Szervezetnek nevezett Kis-Küküllő menti csoportosulást, és ekkor alakultak a magyar kultúrát ápoló, de később rendszerellenesnek bélyegzett egyesületek, mint amilyenek a sepsiszentgyörgyi Székely Ifjak Társasága, a Kossuth Kör, valamint a brassói központú EMISZ (Erdélyi Magyar Ifjak Szervezete). /Pál-Antal Sándor: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./2006. október 24.
Erdély – Kalotaszeg, Erdély – Székelyföld: nagyméretű, keménykötéses, színpompás képekkel Erdély történelmi tájait, tájegységeit bemutató sorozat, amolyan „honismereti fotóalbum”, amely újabb kötettel gazdagodott. Erdély – Székelyföld – Szováta és vidéke: áll a Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla által fotózott, szerkesztett és kiadott könyv címoldalán, amelynek bemutatója október 22-én volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A Veszprémben élő, de Erdélyből származó Váradi Péter Pál mérnök és fotográfus, felesége, Lőwey Lilla tanár és szerkesztő. Foglalkozásukkal felhagyva kiadót hoztak létre, életművük jelenleg 21 kötetesre teljesedett. Honismereti albumokat, háromnyelvű krónikákat adnak ki. /Nagy Botond: Azoknak, kiknek csak térkép a táj. Könyvbemutató: Szováta és vidéke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./2006. október 26.
Első alkalommal mutatkozott be egyedi kiállítással Marosvásárhelyen Sánta Csaba, a szovátai szobrászművész. Az 1990-ben a kolozsvári képzőművészeti egyetemen végzett művész köztéri alkotásokkal is büszkélkedhet, többek közt a szentjobbi Szent István-, a farkaslaki Tamási Áron- és a gyergyócsomafalvi Kossuth Lajos-szoborral. /Kisplasztikák köztéri szobrok alkotójától. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./2006. október 27.
Parászka Miklós rendező, a Csíki Játékszín igazgatója meghívott szakemberként követte a múlt hét végén Gyergyószentmiklóson szervezett műkedvelő színjátszó találkozót, a XIII. MŰSZIT-et. A megbeszélésen a jelen lévő csoportok tagjai vázolták helyzetüket. – Szászrégentől Bukarestig, Kovásznától Szovátáig rajzolhattunk egyfajta térképet a műkedvelő színjátszás jelenlegi helyzetéről, állapította meg Parászka. A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör a lábadozás állapotában van. /Bajna György: Gondolatok a MŰSZIT-ről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./2006. október 30.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc utáni megtorlás áldozatául esett – kivégzett, börtönt viselt vagy más módon meghurcolt – protestáns teológiai tanárok, diákok, lelkipásztorok és egyháztagok tiszteletére emlékművet avattak október 28-án Kolozsváron a Protestáns Teológiai Intézet hátsó udvarán. Az emlékműhöz az Illyés Közalapítvány is hozzájárult. Ez az alkotás az intézet udvarára tervezett szoborpark első darabja. Az emlékmű a szovátai Bocskai Vince szobrászművész alkotása. A kőtalapzaton két, félig nyitott ajtóra emlékeztető bronztábla helyezkedik el, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a zsarnokság megszűnt ugyan, de ha nem ügyelünk, könnyen feltámadhat ismét. Ünnepi emlékező beszédében Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök a bibliai Nabukodonozornak és későbbi világi diktátor-utódainak esetét említette, akiknek uralkodása idején mindig akadtak előttük meghajolni nem akaró igazi férfiak. A kommunista rendszerben a szamosújvári, jilávai, periplávai, Duna-deltai stb. börtönökben meghurcoltak lelke számára mindig ott lebegett egy láthatatlan ablak, amelyet sosem lehetett bezárni. „Amíg nekünk ilyen ablakunk van, addig lesz számunkra egyház és nemzet” – mondta a volt püspök. Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök szerint a Trianonban megtaposott, majd 1945-ben a vörös birodalomnak odavetett magyar nemzet, amely azelőtt ezer éven keresztül védelmezte Európát, 50 esztendővel ezelőtt kimondta ősi szabadságvágyát. A felavatott emlékművet az egyházak, a főkonzulátus, helyi magyar szervezetek képviselői, magánszemélyek koszorúzták meg. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető félig nyitott/csukott ajtó. 1956-os emlékművet avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2006. november 4.
November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./2006. november 4.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban nyílt jubileumi kiállításon tizenhárom képzőművész tisztelgett az 1956-os forradalom emléke előtt. Beszédes tény, hogy az 56-os erdélyi megmozdulások első résztvevői, majd a terrorakciók megszenvedői elsők között éppen a kolozsvári képzőművészeti egyetem diákjai voltak, Balázs Imre, Tirnován Vid és Szécsi András. Festmények, grafikák, szobrok, domborművek, emlékműtervek kerültek most a közönség elé. A Korondon élő Páll Lajos, akit 1956 után bebörtönöztek, festői kompozícióba emelte megkínzott társai szenvedését, a keresztre feszítettek áldozatvállalását. Kusztos Endre szénrajzát hozta el, Haller József grafikáit, Kákonyi Csilla olajképeit, Márton Árpád és Fekete Zsolt festményét. A brassói grafikus, Csutak Levente mellett Hunyadi László szobrászművész a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely megörökítésére vállalkozott. Művét Kiskunmajsán felavatták. Ugyancsak dombormű Kiss Leventéé, aki ezzel az egyik legkegyetlenebbül megkínzott erdélyi áldozat, a végül önkéntes tűzhalált választott Moyses Márton emléke előtt tisztelgett. Bocskay Vince monumentális emlékművének kicsinyített változatát mutatta be, másik szovátai kollégája, Kuti Dénes pedig festményét. Gyarmathy János bronz kisplasztikája mellett a csíkszeredai Xantus Géza is jelentkezett munkájával. /N.M.K.: Művészeink 56-ról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./2006. november 4.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Sánta Csaba szovátai szobrász kis bronzszobraiból álló kiállítása. /N.M.K.: Bronzformák ölelkezése. Sánta Csaba egyéni tárlata Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./2006. november 13.
A jövő héttől elkezdheti munkáját az a román és magyar szakemberekből álló bizottság, melynek célja „alternatív” román nyelv és irodalom tantervet kidolgozni a magyar (és általában kisebbségi) anyanyelvű diákok számára. A kisebbségi tannyelvű oktatás igényeinek és sajátosságainak megfelelő új tanterv az Erdélyi Magyar Közoktatási Tanács november 11-i, marosvásárhelyi ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja volt. Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke közölte: ezen a hétvégén, Szovátán országos szakmai tanácskozást tartanak a magyar diákoknak román nyelvet és irodalmat tanító pedagógusok részvételével. Az alternatív tanterv bevezetéséhez előbb a törvényt kell módosítani. Az ehhez szükséges lépéseket az RMDSZ teszi majd meg a parlamentben. /Cs. P. T.: Románoktatás: hogyan tovább. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 17.
November 17-én ül össze Szovátán a Teleki Oktatási Központban negyven tanár és tanító, céljuk a hazai magyar nyelvű oktatást megreformálása. A román nyelv oktatásáról dr. Balázs Lajos, a Sapientia Egyetem előadó tanára évek óta hangoztatja szakértőként és pedagógusként is, hogy nem a magyar, nem a székely gyerekekkel van baj, amiért mindennapi kommunikációjuk fogyatékos. Nem igaz a többségi vád, miszerint a gyenge romántudás mögött szülők, gyermekek és pedagógusok rosszindulata húzódna meg az illető nyelvvel szemben. Hosszú évtizedek óta leseperni az asztalról a kisebbségi szakemberek javaslatait, akik szerint kisebbségi tanulóknak az idegennyelv-oktatás módszereivel kellene tanítani a románt – ez a rosszhiszeműség. A román idegen nyelv? – hördül fel a többségi szakember. Szó se lehet róla... A probléma pedig minden évben újra és újra jelentkezik, gyötri a szülőt, a tanulót, a tanárt és a többségi társadalmat. /Cseke Gábor: Mondani könnyű. Az idegenség száműzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2006. november 23.
November 16-án tartották a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kis-Küküllő és Nyárád menti körzetének tisztújító gyűlését. Tőkés András megyei RMPSZ-elnök elmondta, hogy a szakmai feladatát eddig jól ellátó RMPSZ most új helyzet előtt áll. A pedagógustársadalom szétesőben van, akárcsak maga a romániai magyar társadalom. Ha az RMPSZ mozgósítani akarja a közösségben rejlő tartalékokat, akkor váltani kell. Geréb Éva, a Teleki Oktatási Központ programszervezője az intézmény elmúlt négy évének tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy az itt zajló képzések államilag engedélyezettek, de nem akkreditáltak, annak ellenére, hogy az oktatás színvonala az európai normáknak megfelelő. Magyarosi Erzsébet, az erdőszentgyörgyi iskolák igazgatónője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolására. Fülöp Juditot, a Szovátai 1-es Sz. Óvoda igazgatónőjét választották meg a Kis-Küküllő és Nyárád menti körzet RMPSZ-elnökévé. /v.gy.: RMPSZ-tisztújítás a Nyárád és Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./2006. november 27.
Megrendezték a Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozóját Erdőszentgyörgyön. Kovrig Magdolna, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör vezetője elmondta, 16 színjátszójuk van, ebből 10-en szerepeltek a fesztiválon. A fesztivál első napján, november 24-én erdőszentgyörgyi, makfalvi, szovátai, gyergyószentmiklósi III., V., VI. osztályos tanulók, középiskolások léptek fel, délután profi szintű előadással rukkoltak ki a celldömölki Soltis Lajos Színház diákszínjátszói. Egyes csoportok szinte sohasem hiányoznak az Erdőszentgyörgyön megrendezett műkedvelő színjátszók találkozóiról, így Szászrégen, Marosszentgyörgy és Gyergyó- szentmiklós színjátszói. A nagysármási színjásztók Tomcsa Sándor: Örvendetes járvány című darabját adták elő. A találkozó második napján felléptek a kendi, a marosszentgyörgyi Kolping család, a székelyhídi, valamint a szászrégeni népszínház műkedvelő színjátszói. Több mint száz ember lépett színpadra ezen a találkozón. /Berekméri Ildikó: Friss szemmel néztek rá a darabokra. Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók XIV. találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./2006. december 12.
December 9-én a szovátai Teleki Oktatási Központban második alkalommal szervezték meg a mesetábort, amelyen 55 óvónő vett részt. A mesegyűjtésről-mondásról Ráduly János kibédi gyűjtő tartott előadást. /-vagy-: Mesetábor Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2006. december 12.
December 9-én a szovátai Teleki Oktatási Központban második alkalommal szervezték meg a mesetábort, amelyen 55 óvónő vett részt. A mesegyűjtésről- mondásról Ráduly János kibédi gyűjtő tartott előadást. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./2006. december 16.
A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./2006. december 20.
Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./