Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 439 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 421-439

Helymutató: Tusnádfürdő

2005. július 25.

Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2005. július 25.

Összetartozunk! – hangzott el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A nemzetpolitikai fórummá terebélyesedett rendezvény idén tovább erősödött, s a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos, a sorskérdések révén immár Brüsszelben is regisztrált helyszínévé nőtte ki magát. Hosszú idő óta egy asztalhoz ült és nyilvános vitán vett részt Markó Béla és Tőkés László. Új elem Orbán Viktor hosszas időzése a táborban és az egymással szemben álló felek – RMDSZ és MPSZ, EMNT, illetve SZNT – közelítési szándéka vélhetően az érintetteket bölcsebb belátásra bírja. Orbán Viktor, a volt magyar kormányfő kifejtette, a Kárpát-medencei magyarságnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége. A Fidesz elnöke kiemelte, Magyarország jövőjét, erejét nem a tízmilliónyi ,,belmagyar” jelenti, hanem a tizenötmilliós nemzet – ,,vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogyan sem” – és a nemzetegyesítés. Orbán állást foglalt a kettős állampolgárság és az autonómia ügyében is. /Mózes László: Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2005. július 25.

,,A tizenöt évvel ezelőtt elkezdődött román–magyar kapcsolatépítéstől eljutottunk a magyar–magyar kapcsolatok építésének kérdéséig” – mondotta nem kis öniróniával Tőkés László, az EMNT elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen. Tőkés kifejtette, készül az összefogás, ,,legfontosabb sorskérdéseink tárgyában a valódi, az intézményes párbeszéd is megteremtődhet”. Tőkés kiemelte: jelenlegi formájában ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke azt emelte ki, magyar állami szerepvállalásra van szükség az autonómiáért vívott harcban és a gazdaságpolitikában egyaránt. Egy friss közvélemény-kutatás eredményét ismertette: a székelyföldi magyarság 78 százaléka fontosabbnak tartja az autonómiát, mint az EU-s csatlakozást. /Farkas Réka: Lesz-e erdélyi magyar–magyar párbeszéd? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2005. július 25.

Közvetlen hozadékát tekintve világos „adok-kapok” egyezséget kötött Tusnádfürdőn Markó Béla és Orbán Viktor. A Fidesz vezetője elérte, hogy a párbeszédhelyzetbe hozta a hozzá közel álló RMDSZ-ellenzéket, Tőkéséket és Szászékat, és biztosította a maga számára, hogy a 2006-os választások előtt nemzetpolitikája az RMDSZ-től diszkrét támogatást, legitimáló fellépést kap. Az RMDSZ elnöke is fontos eredményeket söpörhetett be: a magyarországi kormányváltás perspektívájában sikerült rendeznie kapcsolatát a Fidesz-MPSZ-szel. A változások adnak esélyt ahhoz, hogy a következő néhány évben az autonómia ténylegesen is elérhető legyen. /Bakk Miklós: A dialektikus tanuló. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2005. július 25.

Az elmaradhatatlan Role-koncerttel véget ért a tizenhatodik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A bőség zavara volt, nagyon sok előadás hangzott el. A Kárpát-medencei magyar közösségek állapota került az előadások középpontjába. Az együvé tartozó közösségek önrendelkezési modellje, amely – Martonyi János gondolatára utalva – az uniós válság megoldásának magyar javaslata lehetne. Bálványos a megoldások keresésének színhelye. /Ferencz Csaba: Szomjas gondolatok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2005. július 25.

A kormány 50 milliárd lej gyorssegélyt különített el a Hargita megyei árvízkárok helyreállítására – jelentette Hargita megyei körútján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke tusnádfürdői megbeszéléseit követően az árvíz sújtotta Tusnádközségbe, Csíkszentsimonba, valamint Csíkszentmártonba látogatott, ahol a károk helyreállításáról tárgyalt a települések vezetőivel. Markó kifejtette, az RMDSZ továbbra is határozottan szorgalmazni fogja Székelyföld hathatósabb költségvetési támogatását. Az árvízkárok helyreállítását célzó keretből a kormány eredetileg egyetlen lejjel sem akarta támogatni a magyar megyéket, hozzáállása csupán az RMDSZ minisztereinek kemény fellépése után változott meg. Markó hangsúlyozta, a Székelyföld fejlesztése terén máris nagy előrelépés történt, a kormány tervei szerint ugyanis még ebben az évben felújítják a Balavásár-Csíkszereda útvonalat, valamint a Székelyföld közlekedésében alapvetően fontos bucsini utat is. Korodi Attila államtitkár beszámolt róla, hogy sikerült további tízmilliárd lejes támogatást szerezni a környezetvédelmi tárca költségvetéséből a Hargita megyei gátak újjáépítésére. /Kárelhárításra, árvízvédelemre is jut. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2005. július 26.

A már meglévő csatlakozási alapokat sem tudják lehívni a mondvacsinált hazai fejlesztési régiók, figyelmeztetett az erdélyi származású Gál Kinga képviselő a Bálványosi Szabadegyetemen. Megfeneklett Szülőföld-program. /Rostás-Péter István: Csiriz és ácskapocs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. július 26.

A nemzetpolitikáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz–MPSZ) között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán. A Fidesz elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott, „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó (MSZP) felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: az MSZP-nek a térség többi baloldali pártjához hasonlóan nemzeti elkötelezettségű párttá kellene válnia, hogy hatékonyan lehessen fellépni a magyar érdekek képviseletéért szerte a világban. Markó Béla RMDSZ-elnök, akire az MSZP oly gyakran hivatkozik, a tusnádfürdői táborban igen keményen bírálta a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját – hangoztatta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Az MSZP-nek nem magyarázkodnia, vádaskodnia kellene, hanem valódi nemzeti fordulatot végrehajtania, hogy minden párt egységesen tudjon fellépni az igazi autonómiáért, a mindennapos diszkrimináció és az asszimilációs törekvések ellen. Gedei József /MSZP/ kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál. /Magyar belpolitikai vihart okozott Orbán tusnádfürdői előadása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. július 26.

Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

2005. július 27.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

2005. július 27.

2005. július 28.

Hiller István, az MSZP elnöke felszólította Orbán Viktort a Tusnádfürdőn tett kijelentései visszavonására. „Az év legdurvább mondata, amely a Fidesz elnökének száját elhagyta, sértő (...) a szocialista pártra nézve, és sértő a magyar baloldalra” – mondta. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője reagálásában felszólította Hiller Istvánt, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Szerinte ez nem is lenne olyan nehéz, mivel a baloldali szavazók közül is nagyon sokan fontosnak tartják a nemzeti ügyet, és a határon túli magyarok között is sok baloldali szavazó van. A Fidesz szóvivője szerint a környező országokban – Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban – a baloldal elsősorban nemzeti és csak utána baloldali, „ezért tudják nálunk sokkal hatékonyabban képviselni a nemzeti érdekeket”. Révész Máriusz értékelése szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma bizonyítania nemzeti elkötelezettségét, „de sajnos nem ezt tette”. A szóvivő ide sorolta azt, hogy a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, illetve a kormány nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezlet ülését, és „nem tud a határon túli magyarok szemébe nézni”. Révész Máriusz szerint a kormány „sokkal fontosabbnak tartja a régi internacionalista kapcsolatokat, mint a határon túli magyarság támogatását, így a kormány Vietnamot sokkal nagyobb összeggel támogatná, mint a határon túli árvíz sújtotta magyar területeket”. A Fidesz-szóvivő ez utóbbi kijelentésére Nyakó István, az MSZP szóvivője azzal válaszolt, hogy Magyarország számára az EU és az OECD is előír segélyezési kötelezettséget, és megjelöli a célországokat is. Ezek közé tartozik Vietnam. /”Vonja vissza tusnádfürdői kijelentését!”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2005. július 29.

Hiller István MSZP-elnök kész Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel együtt Erdélybe utazni, hogy a határon túli magyarság képviselőivel megbeszélést folytasson. Július 28-án végre megtartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Tanácsa. A Fidesz elnökének tusnádfürdői kijelentése miatt kialakult belpolitikai vitával kapcsolatban úgy vélekedett: arról kellene beszélni, hogy „a magyarországi politikai pártok hogyan és miképp tudnák elősegíteni Románia európai uniós csatlakozását”. Megítélése szerint ez jobbítaná az erdélyi, romániai magyarság életét, egyszerűbbé tenné a kapcsolatot az anyaországgal. Ismeretes, Orbán Viktor Tusnádon kijelentette: a baloldal időnként rárontott saját nemzetére. Hiller felszólította Orbánt, vonja vissza kijelentéseit. A Fidesz ugyanakkor felszólította Hillert, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Révész Máriusz szóvivő szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma erre, de sajnos nem tette: a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, és azóta sem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, mivel „nem tudnak a határon túli magyarok szemébe nézni”. /Hiller István kész Erdélybe utazni. Gyurcsány Ferencet is magával hozná. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2005. július 29.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tusnádfürdőn tartott beszédében többek között megemlítette, a magyar baloldal, amikor lehetősége volt, rátört saját nemzetére. Ezt tette Kun Béla és Rákosi. Ez történt 1956 vérbefojtásakor, és ezt tette az MSZP a december 5-i népszavazás kampánya idején. A jelek szerint Orbán fején találta a szöget, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyomban felkapta a vizet. Szóvivője szerint nem a baloldal, hanem a Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápoló jobboldal rontott december 5-e előtt az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletre. A párt vezetői felszólították Orbán Viktort, vonja vissza a baloldal nemzetellenességére vonatkozó állítását. Hiába változtatták meg pártjuk cégtábláját (Magyar Szocialista Munkáspárt helyett MSZP), hiába apad Kádár egykori munkatársainak száma a párt vezetőségében, hiába választottak Hiller István személyében új elnököt, a párt szellemisége ugyanis töretlen: a határon túlra kényszerített magyarság létezését kénytelen-kelletlen tudomásul veszik, de alapjában véve leírták, írta Asztalos Lajos. Medgyessy Péter például a kedvezménytörvényre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemre célozva kijelentette, az Orbán-kormány túlkényeztette a határon túli magyarságot. A december 5-e előtti kampányban a két kormánypárt vezetői az állították, hogy IGEN szavazat esetén hárommillió határon túli magyar özönli el Magyarországot, majd azt, hogy nyolcszázezer. Gyurcsány Ferenc bejelentette, szakértői tárgyalásokat kezdenek az állampolgárság nélküli magyar útlevél, esetleg az áttelepedést nem biztosító állampolgárság megadásáról. A nagy hangon bejelentett Szülőföld Alap eddig csak papíron létezett. Az útlevélről és az állampolgárságról a határon túliak kizárásával tárgyalnak az úgynevezett szakértőkkel, nem a Máértet hívják össze. /Asztalos Lajos: A fején talált szög. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2005. július 29.

A Fidesz eddig sem szűkölködött radikális változásokban. Legújabban a kettős állampolgárság kérdésében Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke kifejtette, elképzelhetetlen következményekkel járna, ha a határon túli magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot. Fey László cikkében megmagyarázta, a Fidesz azért állt a kettős állampolgárság mellé, hogy hangulatot keltsen a kormány ellen. Fey szerint méltatlan gyűlöletkampány indult a „nem”-mel szavazók ellen: nemzetárulók. Tusnádfürdőn Orbán Viktor még ígérte a kettős állampolgárságot. /Fey László: Ez nem volt szép, fiúk! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2005. július 30.

Tőkés László püspök Tusnádfürdőn Markó Bélával való találkozásakor elmondott beszédében az erdélyi magyarság fogyásáért (benne az elvándorlásért) lényegében az RMDSZ-t tette felelőssé. Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa megrótta ezért a püspököt: az ilyen nagyotmondások inkább rontják, mint javítják szavainak hitelét. Az újságíró szerint a kivándorlás témájában a református egyháznak, de különösen a Királyhágón inneni egyházkerületnek nem sok erkölcsi alapja van elmarasztalnia az RMDSZ-t. Sike szerint csak Sárospatakon tíz-tizenöt erdélyi református pap (mindenféle ideiglenes munkát elvállalva) végleges áttelepedésre várva lötyög. /Sike Lajos: A téma visszarúg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

2005. augusztus 1.

Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2005. augusztus 1.

Orbán Viktor Tusnádfürdőn megfogalmazta, hogy a lebomló – lebontható – országhatárokat miként lehet és kell a világban szétszóródott, illetve a határok mellett tömbben vagy szórványban élő magyarok nemzeti egyesítésére fordítani, a kettős állampolgárságot, az autonómiaformákat – a területit is –, a státustörvény biztosította és tovább bővíthető jogokat és kedvezményeket együvé fogva, a nemzeti érzelmű baloldali szimpatizánsokat is az ügy számára megnyerve a nemzetegyesítés céljából egybefogni. Erre az MSZP-s politikusok Budapesten azt mondták, hogy Orbán Viktor megsértette a fél Magyarországot (az egész baloldalt) azzal, hogy egy kalap alá vonta őket Kun Bélával, Rákosival, ’56 elfojtóival, s ehhez a ,,nemzetre rárontáshoz” kapcsolta a múlt évi december 5-i népszavazásos nemre buzdítást is. A szocialista vezetők követelték, hogy Orbán Viktor vonja vissza azt, amit Tusnádfürdőn mondott, kérjen bocsánatot. Arról nem beszéltek, hogy a baloldalhoz tartozók vagy vonzódók összességéről szó sem volt, illetve a Fidesz a nemzetegyesítésben a baloldaliakra is számít, ami eleve rontja az egész baloldalt sértegető szándék hitelét. Tusnádfürdőn sok szó esett viszont az MSZP-vezetés, a jelenlegi kormány nemzetegyesítésre alkalmatlan és képtelen voltáról. Az Orbán Viktorra irányított össztűzzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc a korlátozott magyar állampolgárság esetleges megadására nyugati szakértőket hívott nemzetközi tanácskozásra Budapestre, amelyre a határon túli magyarok képviselőit nem hívták meg. Az arculcsapást Kasza József az érdemi megoldás helyett látszattanácskozásnak, időhúzásnak minősítette, Bugár Béla is nehezményezte a közvetlen érdekeltek kizárását, és Markó Béla komoly mulasztásként értékelte az érdekeltek bevonása nélküli tanácskozást. Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy Markó Béla az eddigi egyoldalú balos kapcsolattartás helyett bejelentette: a magyarországi pártokhoz való egyenlő közelség elvét alkalmazzák, s a legerősebb magyar ellenzéki párttal – a Fidesszel – tovább építik kapcsolataikat. Markó az alvó Szülőföldprogramot is bírálta, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Nagy hőség van, ég a Tátra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2005. augusztus 2.

Mérföldkövet jelenthet a hazai magyarság életében a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, végre egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla, másodsorban új korszak kezdődhet a magyar-magyar kapcsolatokban. Most mindenkinek lépnie kell. /Gábor Attila: Mindenkinek lépnie kell. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. augusztus 2.

Jó bulik voltak Tusványoson. Nagy jelentősége van a nemzeti összetartozást hirdető, népzenei alapokra épülő zenének a nemzettudat felélesztésében. Ezt erősítette meg a Ghymes, a Role csángó rockballadája, a Transylmania vagy a Kormorán együttes. Tusványos igazi rendeltetése lenne: észrevenni végre, hogy nincs egységes nemzetpolitikánk, írta Bagoly Zsolt. Az autonómia kérdése is tisztázatlan. A magyar nemzetpolitikának még a kidolgozása sem kezdődött el. /Bagoly Zsolt: Merre tartasz, Tusványos? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

2005. augusztus 7.

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

2005. augusztus 11.

A román társadalmat is utoléri lassan a saját nacionalizmusával szembeni gyanakvás, érzékenység, állította Parászka Boróka. Adrian Severin egykori külügyminiszter letatározta Basescu államelnököt. A kibontakozó vitából látszik, hogy mennyire feszültséggel terhes, ellentmondásos és önismereti problémáival küzdő társadalom a román. Parászka szerint ennél nagyobb bajban csak az erdélyi magyarok vannak. Tőkés László és Markó Béla tusnádi vitáján Tőkés „lerománozta” Markót. A román kifejezés ebben a kontextusban kizárólag negatív értelemmel bír. Román az, rekonstruálható a beszélgetés szövegéből, aki az asszimilációt támogatja, aki december 1-én koccint (a trianoni emléknapon), és román az, aki bedolgozik az erdő-maffiának. „A román” a Tőkés-frazeológiában a megbélyegzés eszköze. /Parászka Boróka: Tőkés, a román. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 11./

2005. augusztus 12.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőinek többezres serege döbbenten nézi, hogy baloldali vezetők micsoda orcátlan ferdítésekkel és aljassággal reagálnak a nemzetegyesítésben jelentős fórumra. Ebben még Nyakó István MSZP-szóvivőn, Lendvai Ildikón, Hiller Istvánon és magán Gyurcsány Ferencen is túllövő Simon Gábor pártigazgató emelhető ki, aki eljutott Orbán Viktor antiszemitizmusáig. Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtette, hogy Magyarországon szemléletváltásra van szükség, amely a határon túli magyarok támogatása helyett a nemzetegyesítést jelöli meg fő célként. Eklatáns példa az Állampolgársági formák és az utazás szabadsága elnevezésű budapesti konferencia, amelytől a határon túli magyarság képviselőit és szakembereit gondosan távol tartották, s amelynek gyümölcse az a következtetés, hogy Magyarország legfeljebb a schengeni határokon belüli utazást megkönnyítő tartózkodási engedélyt adhat. Simon Gábor pártigazgató előállt Orbán Viktor feltételezett antiszemitizmusával. A cél világos: Orbán ellen hangolni a magyarországi és a külhoni zsidóságot, antiszemitizmust emlegetni ott, ahol nincs. /Sylvester Lajos: Erdélyi zugtalálkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

2005. augusztus 12.

2005. augusztus 30.

Nyáron voltak jó szigetek és rossz szigetek. Jó sajtója volt a marosvásárhelyi Félszigetnek. Az igazi a budapesti „nagytestvér”, a Diáksziget volt, ahol kizárólag remek dolgok történtek. „Tusványos” fogadtatása meglehetősen ambivalens volt, a gyergyószentmiklósi EMI-tábort pedig masszív rendőri jelenlét és gyanakvás kísérte. Az RMDSZ, sem a többi magyar szervezet nem lépett fel a szervezők s az ott jelen levő fiatalok védelmében. Hasonló volt a helyzet az anyaországban, Nógrádverőcén és Kismaroson megrendezett Magyar Szigetnek, melynek főszervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága, kifejezett célja pedig – a Diáksziget kozmopolitizmusával szemben – a magyar zenekultúra, a magyar könnyűzene és a magyar hagyományok ápolása. Valakinek már elő kellene állnia s megmagyarázni, miért baj az, ha magyar fiatalok magyar zenét hallgatnak, a magyarság történelmét tanulják, magyar értékeket vállalnak fel, népszerűsítenek? – tette fel a kérdést Gábor Attila. /Gábor Attila: Jó szigetek, rossz szigetek… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2005. szeptember 1.

Tőkés László püspök reagált Parászka Borókának A Hét augusztus 11-i számában megjelent, Tőkés: a román című írására. A megsemmisítő célzatú írás szerzője az általa Tusnádfürdőn mondottak tárgyában sem tájékozott, írta Tőkés László. Ennek következtében írása mintapéldájává válik a rosszhiszemű előítéletességből fakadó félreértésnek és félremagyarázásnak. Parászka alaptalanul bélyegezte meg őt románellenes nacionalizmussal. Tőkés László valójában nem is beszélt „a románokról”, hanem kizárólag „a magyarul beszélő román politikusok” képezték beszéde tárgyát. A püspök álláspontja: a román politikusok értelemszerűen a román nemzetet és a román érdekeket képviselik. Ehhez hasonlóan: a – romániai – magyar politikusok a magyar nemzeti közösséget hivatottak képviselni. Az RMDSZ azonban akarva vagy akaratlanul a román többségi érdekeket részesíti előnyben. A tusnádfürdői vita erről szólt. Ezt szem előtt tartva, minden alapot nélkülöz az a vád, hogy Tőkés Markót „lerománozta” volna. Markó Béla felkérésére példát is mondott erre a jelenségre: a budapesti Kempinski-szállóbeli esetet vagy az RMDSZ–SZDP kormányszövetséget. Az az RMDSZ-politikus, aki Trianon gyásznapján fogadáson koccintgat, másfelől pedig azok a magyar politikusok, akik a román utódkommunista párttal cimborálnak, azok nem a magyar, hanem sokkal inkább a román politikai érdekeknek kedveznek. Becsülnivaló, hogy Boróka még akkor is a románok védelmére kel, amikor őket nem támadja senki. Önzetlen igazságérzetében erdélyi népünkre ismerek, írta Tőkés László. /Tőkés László: Parászka Boróka, „a román”. = A Hét (Marosvásárhely), szept. 1./

2005. október 6.

Konjunkturális természetűnek bizonyult “az RMDSZ elnökének tusnádfürdői nyitása” – írta közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A nyilatkozat az aradi október 6-i ünnepség apropóján született. “A hivatalos RMDSZ politikája jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében, melyhez a romániai magyarság közképviseletének kisajátításából merít etnikai legitimációt”. Tókés László szerint „az aradi Megbékélés Parkja híven jelképezi ezt a politikát. A többségi nemzet diadalkapuja árnyékában húzódik meg a kisebbségi magyarság Szabadság-szobra. Ez a park nem is a Megbékélés, hanem a történelmi és politikai Megalázás Parkja”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2005. október 18.

Ismeretlen személyek bemázolták a Hargita megye határát Tusnádfürdő közelében jelző névtáblát. A rendőrségi szóvivő szerint a mázolók a román nyelvű „Judetul Harghita” feliratot festették be. /Feléledt a táblamázolási mánia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Másfél hónapja a tábla magyar feliratát festették le valakik, erre érdekes módon nem reagáltak a hatóságok. Mi jóérzésű emberek segítségével megtisztítottuk akkor a táblát, mondta el Zólya Zoltán, Tusnádfürdő polgármestere. /Kovács Attila: Lefestették a megyehatárt jelző táblát. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2005. december 31.

Demeter János, Háromszék megyei tanácselnök összegezte az eltelt esztendőt. Az év első felében aköltségvetési keretek szűkösek voltak, az év második felére rendeződött az anyagi oldal. A borvíz útja című projektet az Országos Fejlesztési Tanács finanszírozandóvá nyilvánította. Mintegy kilencmillió euró jön be Kovászna és Hargita megyébe fürdőtelepülések, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Bálványos útszakasz felújítására. A Brassó és Hargita megyével közös projektjük, a 131-es megyei út korszerűsítése is fontos. Miniszteri látogatásra volt szükség, hogy a holtpontról kibillentsék a munkálatokat. A hulladékgazdálkodási ISPA-projektjüket szintén a finanszírozandóak közé sorolták. Hargita és Kovászna megyéből 111 helyi és két megyei önkormányzat partner ebben a tervben. Jó úton halad az Olt-mente településeinek vízellátását célzó projekt is. Most már azon dolgoznak, hogy Felső-Háromszéket is csatlakoztassák hozzá. Így a megye majdnem minden településén megoldódna a vízellátás. Nagyon fontos a kistérségi társulások létesítése. Az Európai Unió támogatja ezek létét, működését. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet székelyföldi fiókját még nem sikerült felavatni. Az ipari park ügye elakadt. A székelyföldi fejlesztési ügynökség létesítését megpályázta mind a három megye, s Kovászna megye nyerte meg. Ez tehát Sepsiszentgyörgyön lesz. /Szekeres Attila: Felkészülni a csatlakozásra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 31./

2006. február 9.

Az ősz folyamán az Egyesült Államokba látogatott az ottani magyarok meghívására Böjte Csaba ferences szerzetes. Az amerikai magyarok nagylelkűsége, szeretete nyomán annyi pénz gyűlt össze, amennyiből Tusnádfürdő központjában egy szállodát tudtak vásárolni. Az 1700 négyzetméter alapterületű, 34 szobát, ugyanennyi fürdőszobát, két üzlethelyiséget, kazánházat és raktárakat magában foglaló ingatlanban Csaba testvér 80–100 gyermeknek szeretne otthont biztosítani. Megkértem alázattal nagy királyunkat, Szent Lászlót, hogy vegye lovagi gondjaiba, védelmező szeretetébe a házat és annak jövendőbeli lakóit – írta az amerikai magyarokhoz címzett levelében Böjte Csaba. Az épület természetesen komoly javításra szorul, de ő azt szeretné, ha már ősszel legalább részben a gyerekek rendelkezésére tudná bocsátani. „Legyen ez a ház az Egyesült Államok irgalmas szeretetének a konzulátusa. Milyen jól hangzik: A szeretet konzulátusa – USA. Bár a világon mindenütt épülne a »nagy« Amerikának egy-egy ilyen konzulátusa, biztos, hogy szebb lenne a föld és biztos, hogy kevesebbe kerülne, mint egy-egy támaszpont” – írta Böjte Csaba. /Takács Éva: A szeretet konzulátusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 421-439