udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
999
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 991-999
Helymutató:
Vajdaság
2000. június 27.
A Caritas szervezet zsögödi gyermektáborában jún. 26-án kezdődött a nemzetközi gyermektábor, melyet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezett és a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatja anyagilag. A vendégek a magyarországi Tiszaújvárosból és Gyuláról, a felvidéki Zselizből, a vajdasági Óbecséről, valamint a kárpátaljai Beregszászról érkeznek. /Nemzetközi gyermektábor Zsögödfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./2000. június 30.
Debrecenben megtartották a határon túli magyar tanítók konferenciáját. Az idén 11. alkalommal megrendezett, egy hétig tartó szakmai továbbképzésre Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból vettek részt tanítók, akik a legújabb pedagógiai módszereket sajátíthatták el. /Konferencia Debrecenben határon túli tanítóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2000. július 6.
Júl. 10-16-a között a Temes megyei Végváron Nemzetközi IKE-tábort szerveznek a IV. Református Magyarok Világtalálkozója keretein belül. A rendezvényen a romániai református fiatalok mellett kárpátaljai, vajdasági, anyaországbeli, sőt kanadai IKÉ-seket, összesen mintegy 250-300 keresztyén fiatalt látnak vendégül. A táborban pécsi és kolozsvári teológus professzorok tartanak előadásokat. Július 11-én, a rendezvény keretein belül tartják a Temes megyei református lelkészek értekezletét. Július 13-án Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdet igét. /(Pataki Zoltán): Nemzetközi IKE-tábor Végváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2000. július 11.
A magyar kulturális tárca - a legkülönfélébb támogatási formákban - jelentős összegeket fordít a könyvkiadás támogatására, különös figyelemmel arra, hogy az anyanyelvű irodalom eljusson a határon túli magyarsághoz is - közölte Kőrösi Orsolya, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára. A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) pályázatai kapcsán elmondta, hogy az NKA Irodalmi és Könyvkiadási Kollégiuma tavaly 257 millió forintos támogatást nyújtott könyvkiadásra, irodalmi és könyves rendezvények támogatására, valamint ösztöndíjakra. A nyolc éve létrehozott Magyar Könyv Alapítvány idén összesen nyolcvanmillió forinttal gazdálkodhat. Az anyaországon kívül élő magyarság könyvkiadását a tárca hatvanmillió forinttal támogatja: mintegy 46 százalékát erdélyi, több mint 23 százalékát felvidéki, 21 százalékát pedig vajdasági magyar művek megjelenésére fordítják. /Könyvkiadási támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./2000. július 14.
Többnapos erdélyi táborozáson vettek részt a magyarországi Országos Széchenyi Kör ifjúsági szárnyának tagjai. A napokban Csíksomlyón megtartott közgyűlésükön elnökké választották a gyergyószentmiklósi Ősz Elődöt. Ugyanakkor megalakították a Széchenyi Kör hatáskörébe tartozó egyetemista szárnyat. Az egyetemista szárny elnöksége négytagú, elnök Hegel Zsófia Budapestről, a titkár Tusa Cecília Veszprémből, az erdélyi alelnök Daczó Dénes Csíkszeredából, a vajdasági alelnököt a közeljövőben választják meg. A szárny központja pedig Veszprém lesz. /Bálint Eszter: Megalakult az Országos Széchenyi Kör egyetemista szárnya. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2000. július 17.
Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2000. július 19.
A következő tanévtől választható tantárgy lesz a meghirdetett pályaorientáció és tanácsadás óra. A tanügy reformja elkerülhetetlen, mégis elhamarkodott és kellőképpen nem megalapozott ez az újítás, jegyezte meg a cikkíró. Az sem egyértelmű, hogy valóban célszerű-e tanrendi keretek közé szorítani egy ilyen vállalkozást. Varró Éva pszichológus, a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ koordinátora, a Bolyai Nyári Akadémia nevelési programjának vezetője feltérképezte azt az elméleti hátteret, amely elengedhetetlen egy ilyen típusú tanácsadói munka végzéséhez. A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában tartott erről előadást. A különböző országokból érkező résztvevők (erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági tanárok) különböző pedagógiai hagyományokat hoztak magukkal. Együttműködésük esélyt adhat arra, hogy meggyökerezzen a reform. /Parászka Boróka: Bolyai Nyári Akadémia. Neveléslélektan pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./2000. július 21.
Kezdetben mintegy 90 helyre pályázhattak azok a tanítók, akik részt kívántak venni a Bolyai Nyári Akadémián, a túljelentkezésre való tekintettel azonban ezt a számot a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöksége felemelte kétszázra. Kirujfürdőt kinőtték, ezért a tusnádfürdői szállót választották idén helyszínül. A résztvevők többsége erdélyi magyar nyelvterületről érkezett, de vannak résztvevők a Vajdaságból, Felvidékről és Magyarországról is. /Tusnádfürdőn a tanítók. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./2000. július 22.
A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./2000. július 25.
Csíkszeredán rendezték meg a Bolyai Nyári Akadémia keretében a magyar szakos tanárok továbbképzését. Színvonalas előadásokon vehettek részt a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, Magyarországról és Erdélyből érkezett tanárok. A nyelvészeti előadásokat dr. Keszeg Vilmos, dr. Kontra Miklós és dr. Szilágyi N. Sándor tartották. Dr. Keszeg Vilmos a folklórról beszélt. Dr. Kontra Miklós nyelvészeti problémákról szólt. Dr. Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor a kultúratipológiáról és nyelvhasználatról tartott előadást. Az irodalmi tárgyú előadások is érdekese voltak. A Multimédia az oktatásban című program lehetőséget teremtett a pedagógusoknak, hogy lépést tartsanak az információrögzítés és -feldolgozás, adatközlés legújabb módjaival. Megállapíthatták, hogy Romániában lehangoló az eszköz- és szakemberhiány, az oktatási rendszer reformja nagyon lassú. Ma egy olyan középiskola, amelyik csatlakozni tud a világhálóra, kapcsolatot teremthet a világ legnagyobb könyvtáraival, képtáraival, múzeumaival. Az iskolák, egyetemek között mindennapos összeköttetés, tapasztalatcsere jöhet létre. Szótárak, antológiák, enciklopédiák birtokába kerülhet a legkisebb szakközépiskola egyetlen számítógépes lemez segítségével. - Szovátán a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létesített és fenntartott Teleki Oktatási Központban több váltásban folynak a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamai. Márton Zoltán, a Teleki-központ igazgatója elmondta, hogy rendelkezésére áll kilencvenhét fekhely - többnyire kétágyas, fürdős szobákban -, tizenegyezer kötetes szakkönyvtár, internet-terem, étterem és konferenciaterem. Már épül az új százötven férőhelyes konferenciaterem. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./2000. július 25.
A Kárpát-medencei Magyar Családok Millenniumi Találkozóját Gödöllőn, július 14-16 között rendezték meg. A magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) által rendezett találkozó mintegy háromezer résztvevőjéből legalább ezer Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Szlovákiából érkezett Gödöllőre. Minden nap változatos programokra, foglalkozásokra került sor. Egyebek mellett zenei, színházi előadások, képzőművészeti kiállítások várták őket, s különféle tartalmas előadásokat hallgathattak meg. Szentmisével, illetve istentisztelettel zárult a háromnapos rendezvény. /A Kárpát-medencei magyar családok találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./2000. augusztus 2.
Negyedik alkalommal rendeztek határon túli magyar és a magyarországi kisebbségi média szereplői számára találkozót Pannonhalmán, a bencés monostorban. Az aug. 1-4-e között tanácskozáson százhatvanan vesznek részt Horvátországból, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Burgenlandból, Vajdaságból és Szlovéniából. A találkozó fő témája: Kereszténység - kultúra - párbeszéd. /Médiatalálkozó Pannonhalmán. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./2000. augusztus 14.
Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 16.
Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2000. augusztus 19.
Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 21.
Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból több mint 200, határon túli egyetemistát és főiskolást várnak az első alkalommal, augusztus 21. és 31. között Budapesten megrendezett Márton Áron Nyári Egyetemre. A hagyományteremtő szándékkal a budapesti Márton Áron Szakkollégium által szervezett rendezvényen tizenegy, többségében bölcsészettudományi szekció kínál lehetőséget a fiataloknak a tapasztalatcserére, együttgondolkodásra. A résztvevőket pályázati úton választották ki. A nyári egyetemen Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előadást tart a státusz-, illetve a kedvezménytörvényről. /Ma kezdődik a Márton Áron Szabadegyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./2000. augusztus 23.
A bukovinai székelyek gróf Hadik András, a jó emlékezetű tábornok jóvoltából, bár a madéfalvi veszedelem után menekültek, nem szóródtak szét, hanem az akkor még a Monarchiához tartozó Bukovinában egy kis "hazát, egy kompakt közösséget teremthettek: Józseffalva, Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts... E székely közösségek "hazaköltöztek″, kisebb részük Erdélybe, a többség Délvidékre, a mai Vajdaságba. Az erdélyiek viszonylag jobban jártak, hiszen a dévai és csernakeresztúri közösségek ma is élnek és virágoznak. A Délvidékre telepítettek viszont egész tragédiasorozaton estek át: elüldöztetés, lemészároltatás, menekülés és menekítés. Maradékaik a Dunántúlon leltek végleges hazára. - A visszajövetel, a hazajövetel gondjai a legbonyolultabbak a moldvai csángók esetében. A székelyföldi erőltetett menetű iparosítás megkezdése óta százával, sőt ezrével jöttek ők a székelyföldi városokba: Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába és Gyergyószentmiklósra főleg. Kenyeret, megélhetést kaptak itt, de jó szót, felkaroló megértést már annál kevesebbet, másságuk mintha irritálta volna a székelyek egy részét. Vallásukat töretlenül megőrizték. 1989 után ezért is tehetett és tesz legtöbbet értük a római katolikus egyház. Sepsiszentgyörgyön például, az állomás mellett, egy imaházból igazi templomot építettek nekik, ahol magyar és román nyelven egyaránt tartanak istentiszteletet. A hazatért csángók többsége a román nyelvű misét választja. Nem paradox helyzet. "Odahaza″, Moldovában magyar nyelvű prédikációért esdekelnek, a székely városokba költözve pedig, minden kényszerítés nélkül, a román nyelvűt választják. De közben a családban magyarul beszélgetnek. Paradox az is, hogy az ide, illetve visszahonosodott csángó családok döntő többsége román nyelvű osztályokba-iskolákba íratja-járatja gyermekeit, holott bőven jutna hely nekik a magyar nyelvű oktatási hálózatban is. Moldvában ugyancsak kétségbeesett harc folyik legalább a fakultatív magyar nyelvórák bevezetéséért. Százados félelmek és fájdalmak mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak szeretettel lehet kezelni. Különben bekövetkezhet az az észbontó abszurditás, hogy a hazatelepedett moldvai csángómagyarok elrománosodása a Székelyföldön teljesedik ki. /Magyari Lajos: Székelyföldi csángóinkról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./2000. augusztus 23.
Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./2000. augusztus 25.
Szegeden, az Eko-parkban két hónapon át összesen 150 határon túli gyerek táborozott a nyár folyamán. Ebből egy hetet 14 brassói középiskolás, 6 lészpedi csángó fiú és 12 vajdasági általános iskolás gyerek töltött el együtt a Tisza-parti városban. A különböző tájegységekről származó gyerekek közti mentális, érzelmi és ismereti különbségek a tábor végére, jó irányba haladva, egymáshoz közelítettek. A táborok során a mentálhigiénés programok segítettek a kapcsolatteremtésben, konfliktuskezelésben, a szorongás oldódásában, az önértékelés fejlődésében, a segítőkészség és az egymás iránti tolerancia kialakulásában. /Korom István: Brassói, vajdasági és csángó gyerekek táboroztak Szegeden. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./2000. szeptember 5.
Az Értelmiség 2000 szegedi nyári egyetem egyik szekció-rendezvényén olyan magyar-jugoszláv kapcsolatfelvétel történt, mely páratlan eseménynek számít azok után, hogy a Vajdaságot is magában foglaló Jugoszlávia és a NATO-tag Magyarország immár egy láthatatlan barikád két oldalán található. A Jugoszlávia elleni NATO-invázió óta ez az első csoportos kapcsolatfelvétel volt a hármashatár térségében, Szegeden. Dr. Besenyi Sándor, a nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, ennek előzménye is volt. 1999-ben tartották meg a Régiónk Koszovó után című programot, a tavalyi nyári egyetemet, ami jelezte, hogy megindult a civil kapcsolatfelvétel. A programot ők vetették föl, az amerikai Partners Hungary Alapítvány pedig anyagilag és szakmailag támogatta munkájukat. Hatvan résztvevője volt ennek a konferenciának. Huszonhat tagú volt a jugoszláviai küldöttség, nagyon kevés vajdasági magyar volt közöttük. Elindult tehát a közös gondolkodás. A két ország között az államközi és önkormányzati kapcsolatok építése szünetel. A civileknek kell lépniük, hozzájárulniuk a helyzet normalizálásához. A konferencia egyik témája volt a demokratizálódás kérdése, az emberi, polgári és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása. A második blokk a civilek és önkormányzatok együttműködéséről szólt. A harmadik blokk a kulturális együttműködésre vonatkozott. A negyedik téma a Tisza tragédiája miatt a környezetvédelmi együttműködés lett. Végül előterjesztettek egy megállapodást: létrehoznak egy euroregionális, információs és koordinációs civil központot, három helyen bejegyezve, Temesváron, Újvidéken és Szegeden. A központ Szeged lesz. Leltárba vették az eddigi eredményeket: a testvér-települési hálózatot, a művelődési kapcsolatokat. /Máthé Éva: Életjelek a Vajdaságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./2000. szeptember 8.
Magyarországi és vajdasági vendégszereplésen vett részt augusztusban a szentegyházai Gyermekfilharmónia, Haáz Sándor vezetésével. Legsikeresebb az augusztus 20-i budapesti fellépés volt. A koncertkörút Erdélyben kezdődött, a kísérőkkel együtt 140 személyes gyerekcsoport Torockón is bemutatkozott. Magyarországon Agárdon, Gárdonyban, majd Budapesten, és több városban léptek fel. /Kovács Attila: Sikeres turnén a Gyermekfilharmónia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./2000. szeptember 9.
A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2000. szeptember 13.
A Brassóban működő, Apáczai Csere Jánosról elnevezett Közművelődési Egyesület elnöke, Házy Bakó Eszter elmondta, hogy idén hetedik alkalommal szervezik meg a Bartalis János szavalóversenyt okt. 20-22. között. A verseny irodalmi anyaga egy szabadon választott Bartalis vers és egy XX. századi magyar költő verse. Magyarországról 10, Szlovákiából, Felvidékről, Kárpátaljáról, Szlovéniából és a Vajdaságból 2-2 versmondót várnak. A verseny megrendezéséhez támogatást nyújtott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. Szeretnének kisgyerekeket foglalkoztató, úgynevezett játékházakat létrehozni, ahol táncot, nemezelést, társasjátékot tanulhatnának. /Tóásó Áron Zoltán: A VII. Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./2000. szeptember 20.
Tavaly született egy terv, hogy a millennium évében a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egy Kárpát-medencei turnéra induljon. Megkezdődtek a tárgyalások a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ vezetőjével, Hajnal Jenővel, továbbá a Vajdasági Magyar Folklórközpont részéről Nagy István néptáncoktatóval. Az együttes szept. 9-én Zentán, szept. 10-én Bajmokon, a Dózsa György Művelődési Egyesületben lépett fel. /Raj Rozália, Szabadka: A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Vajdaságban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./2000. szeptember 28.
A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. január 15.
Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódik a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben Budapesten beindított szakmai képzés. A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében a képzésen olyan szakemberek vesznek részt Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik régóta sikeresen vezetnek valamely civil szervezetet - tájékoztatott Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, illetve a Magyar Kollégium elnöke. Az első, egyhetes képzésen a résztvevők civil módszerekkel, technikákkal ismerkedtek, bepillantást kaptak a közösségfejlesztés magyarországi és nemzetközi eredményeibe. A második képzés a gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányul. /Civil Akadémia másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 24.
Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2001. január 26.
Marosvásárhelyt, az SZKT első idei ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte, hogy vitassák meg a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban kialakult helyzetet. Külön vita tárgyát nem képezte ugyan, de szó volt a zilahi iskolaügyről. - A zilahi és a szilágysomlyói református egyházmegyék állásfoglalásukban tiltakoztak a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, Seres Dénes és a Szilágy megyei RMDSZ-szervezet, nevezetesen Seres Dénes elnök tevékenység ellen, akik asszisztálnak a tanügyi hatóságok jogfosztó, kisebbség- és demokrácia-ellenes politikájához. Az SZKT-ülésen Tőkés László tiszteletbeli elnök kérte: állítsák le a református kollégium visszaállamosítását. Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke kijelentette: a szervezet nem avatkozott be az iskola belügyeibe. A megyei szervezet nyilatkozatot közölt a Szilágyság c. hetilapban, mely szerint ″nem áll szándékunkban az iskolák vagy egyéb intézmények államosítása.″ A zilahi Wesselényi Kollégium ″egyháztalanítását″ ″az egyházkerületi igazgatótanács hajtotta végre a lelkésztanárok visszahívásával″. Seres Dénes szintén visszautasította a vádat, mondván, a háttérben Tőkés László áll. Ezek után azt kérdezte: mitől tiszteletbeli a tiszteletbeli? - Markó Béla elnök közölte, hogy a MÁÉRT találkozón a püspök magyarországiaknak, vajdaságiaknak osztogatta a Seresnére vonatkozó szórólapját. /FEJÉR LÁSZLÓ: A zilahi iskolaügy Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2001. február 1.
A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./