udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
999
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 991-999
Helymutató:
Vajdaság
2001. május 26.
Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentést készített a moldvai csángókról. Jelentésében meghatározta, hogy kik a csángók /Moldvában élő, magyar eredetű, nem homogén közösséget alkotó római katolikus népcsoport /. A csángók a magyarság egy archaikus csoportja, akik külön nemzettudattal, nyelvi sajátosságokkal, ősi hagyományokkal rendelkeznek, népművészetük és kultúrájuk pedig igen gazdag. A csángók az asszimiláció utolsó stádiumába jutottak. Népcsoportjuk évszázadok óta román többségi környezetben élt. A csángó kultúra mára a megsemmisülés peremére sodródott. A 260 ezer csángó közül mindössze 60-70 ezren beszélik a csángó nyelvjárást. Európai szintű összefogásra van szükség e műveltség megmentésére. - A legjelentősebb szaktekintélyek elfogadják a csángók magyar eredetét, valamint azt, hogy nyugat felől érkeztek Moldvába. A csángóknak saját püspökségük volt, saját püspökökkel, sokan közülük pedig fontos tisztségeket töltöttek be a moldvai vajdaság államvezetésében. A csángó nyelv a magyar nyelv egyik formája. Ez a népcsoport elszigetelődött a magyarság kulturális fejlődésétől. Legrégebbi aldialektusa, az északi csángó a késő középkori magyar nyelv számos elemét megőrizte. Az anyanyelvüket még beszélő csángók megértik a ma beszélt magyar nyelvet. A magyar nyelven sugárzó Duna TV vételére alkalmas antennák széles körű elterjedtsége is erre utal. Moldvában ma az iskolákban és a templomokban kizárólag románul beszélnek. Ennek eredményeként a csángók anyanyelvük írását egyáltalán nem ismerik. A csángók népdalai és balladái a magyar népzene legősibb rétegeinek elemeit tartalmazzák. A közelmúltig a moldvai csángók népdalai és balladái a magyar népzene legélőbb változatát képviselték. Ugyanakkor megőrizték a román népdalok és balladák néhány elemét is. 1884-ben a bákói püspökséget föloszlatták, és Bukarestben hoztak létre egy érsekséget, Iasi-ban pedig egy püspökséget. 1895-ben törvény útján tiltották be a kétnyelvű katekizmusok használatát. A csángók ma ismét énekelni szeretnék ősi vallásos himnuszaikat, ahogy ezt az 50-es évekig tették, és szeretnék elérni a magyar nyelvű misék bevezetését is. A bukaresti és a iasi-i katolikus vezetők elutasítják e kérések teljesítését. - A csángók (és szervezeteik) követelik az anyanyelven való tanulás jogának tiszteletben tartását. Az irodalmi magyar nyelv oktatásának bevezetése nem lesz ártalmas hatással a csángó nyelvjárásra, ugyanúgy, mint ahogy a hochdeutsch sem vette át a többi német dialektus helyét. /A csángó kisebbségi kultúra Moldvában. Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő jelentése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./ Az Európa Tanács kidolgozta ajánlását a csángókról. Felidézte a hasonló kérdésekben elfogadott szövegeket, jelesül a 928-as Ajánlást (1981), amely az európai kisebbségi nyelvek és nyelvjárások oktatási és kulturális problémájáról szól, az 1203-as Ajánlást (1993), amely az európai cigányságról szól, az 1283-as Ajánlást (1996), amely a történelemről és a történelem oktatásáról szól Európában, az 1291-es Ajánlást (1996), amely a jiddis kultúráról szól, valamint az 1333-as (1997) ajánlást, amely az aromán kultúrával és nyelvvel kapcsolatos. - Az európai szintű segítségnyújtás, amelynek főképp az Európa Tanács részéről kell érkeznie, minden egyes esetben igazolt, amikor egy sajátos kultúra megmentéséről van szó, így a csángók esetében is szükséges. Az Európa Tanács az anyanyelven tanulás lehetőségét a román alkotmány és az oktatási törvények szellemében kell biztosítani. Ugyanakkor a helyi iskolákban osztálytermeket valamint fizetést kell biztosítani azoknak a tanároknak, akik a falvakban dolgozva a csángó nyelvet tanítják. Lehetőséget kell biztosítani a csángó nyelven tartott római katolikus misék hallgatására a csángó falvak templomaiban, valamint arra, hogy templomi énekeiket a csángók saját anyanyelvükön énekelhessék. Pénzügyi támogatást kell biztosítani a csángó szervezeteknek, hogy saját identitásukat aktív módon kinyilváníthassák (főleg egy havi kiadvány és egy helyi rádióadó működtetése révén). A csángók egyedülálló nyelvi és néprajzi sajátosságait a megfelelő módon rögzíteni kell. /Az Európa Tanács ajánlása a csángókról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26.2001. május 26.
A Márton Áron Szakkollégium kutatást végzett az 1998-ban, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok körében. A kutatás során 107 egykori magyarországi ösztöndíjas hallgatóval készítettek mélyinterjút; ebből 52-t Magyarországon, 25-öt Erdélyben, 5-öt Kárpátalján, 15-öt a Felvidéken és 10-et a Vajdaságban vettek fel. Kiderült, hogy amíg 1996-ban az összes Magyarországon tanuló határon túli hallgató több mint fele részesült ösztöndíjban, 1999-ben kevesebb, mint egyharmados volt a támogatási arány. A kilencvenes évek második felében, a határon túliak létszámának növekedésével egyidőben csökkent az ösztöndíjasok aránya. Az elmúlt 10 évben javult a Magyarországon szerzett felsőfokú diplomák otthoni honosításának rendszere. Erdélyben 1995-től 2000 májusáig 560 ilyen kérelmet nyújtottak be, ebből 453 diplomát honosítottak. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2001. június 14.
Az Oktatási Minisztérium (OM), az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) tárcaközi együttműködés keretében 2001 júniusától információs irodákat kíván működtetni a Kárpát-medence legnagyobb magyar hallgatói létszámmal rendelkező városaiban. Ennek érdekében létrehozták az Agora Kárpát-medencei Szolgáltató és Információs Irodahálózatot. A program alapvető célkitűzése a határokon kívül élő magyar fiatalok Magyarországgal való kapcsolatainak minél szélesebb körű ápolása. Kiemelt célja, hogy a helyi ifjúsági, hallgatói és szakmai szervezetekkel együttműködve, velük hatékony munkamegosztást kialakítva, kiszolgálja a határon túli magyar fiatalok információ- és képzési igényeinek megvalósítását. Az irodák feladatai: a/ információközvetítés, tájékoztatás - a magyarországi képzési lehetőségekre, ifjúsági és kulturális programokra vonatkozó információk b/ ösztöndíj-pályázatok adminisztrációja c/ szülőföldi állásajánlatok közvetítése, karrier-tanácsadás d/ a határokon átnyúló kapcsolattartás elősegítése, szakmai támogatás e/ oktatási és ifjúsági programok népszerűsítése - a Kárpát-medence egyes magyarlakta régióiban már bevált és sikeres oktatási, ifjúsági programok, kezdeményezések helyi szinten történő meghonosításának elősegítése. f/ Európai Uniós információszolgáltatás, pályázatfigyelés. Az irodahálózat tevékenységéről való folyamatos tájékoztatás és a költségvetés felhasználásának ellenőrzése céljából Program Tanácsot hoznak létre. A Program Tanács negyedévenként tart ülést, melynek során értékeli az irodahálózat irányításáért felelős szervezet vezetője, a Márton Áron Szakkollégium főigazgatója által készített jelentést. Először 4 helyi iroda fog megnyílni, régiónként egy nagyobb határon túli magyarlakta városban és egyben egyetemi központban: Erdélyben Kolozsváron, Felvidéken Pozsonyban, Kárpátalján Beregszászban, és Vajdaságban Szabadkán. Az irodahálózat központi irodája a Márton Áron Szakkollégiumban található. - Az Agora szolgáltatáscsomagokkal áll a határon túli magyar diákok rendelkezésére: Agora Studium - oktatási szolgáltatások, információk, Agora Juventus - ifjúságot érintő információk közvetítése, Agora Európa - EU információk, pályázatok figyelése, Agora Civis - pályázat figyelés a civil szervezeteknek számára, Agora Globus - diákturizmus, nyári diákmunka, nemzetközi utazási kedvezmények. Agora Hungária - magyar-magyar kapcsolatok támogatása, tájékoztatás az összmagyarságot érintő eseményekről, Agora Press - hírszolgálat, ifjúsági, oktatási, kulturális információk, napi hírek közzététele, Agora Mentor - tanácsadó szolgálat, pályázati tanácsadás, Agora Karrier - partnerbörzék szervezése, Agora Kultúra - kulturális eseményekről, rendezvényekről szóló információk közvetítése. /Agora Irodahálózat. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./2001. június 15.
A Balázs Ferenc Intézet munkatársa, Dobos Ferenc Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában jún. 14-én mutatta be azt a szociológiai kutatást, amit a határon túli (erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági) magyarok körében végeztek a tervezett státustörvény előírásaival kapcsolatosan. Az intézet összehasonlító vizsgálata szerint a készülő törvény hatására csupán az Erdélyből származók közül vállalnának többen Magyarországon munkát. A tervezett kedvezmények közül a legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartják, második helyen az egészségügyi ellátás szerepel. Az erdélyiek a jövőben a magyar kormánytól elvárnák a kettős állampolgárság megadását. - Az intézet áprilisban végzett és a múlt évi kutatással összehasonlított munkája szerint 2000-hez képest átlagosan 10 százalékkal többen igényelnék a magyar igazolványt. Így Erdélyben a megkérdezettek 93,2 százaléka (2000-ben 80,8 százalékuk), Felvidéken 73,1 százaléka (2000-ben 64,8 százalékuk), Kárpátalján 93,2 százaléka (2000-ben 86,5 százalékuk), míg Vajdaságban 87,2 százaléka (2000-ben 79,9 százalékuk) kérne a magyar állam által kibocsátott okmányt. Az erdélyiek (de a többi régióban élő magyarok is) legfontosabbnak a nemzeti vízumot tartották, a második helyen az egészségügyi ellátás van (Kárpátalja és Vajdaság is hasonlóan gondolja), a harmadik a magyar iskolába íratott gyermek szülőföldön való támogatása, negyedik az utazási kedvezmények, ötödik a munkavállalás, hatodik a magyar iskolába járó diákok számára igazolvány, a hetedik a kulturális intézmények látogatásának biztosítása és nyolcadik a felsőoktatási részképzés. - A schengeni határok lezárása esetén Erdélyből a megkérdezettek 19,42 százaléka (2000-ben 21,4 százaléka) szeretne áttelepedni, a státustörvény hatályba lépése esetén pedig csupán 8,34 százalékuk (11,3 százalék 2000-ben). /Vass Enikő: Legfontosabb a nemzeti vízum. Szeretnének kettős állampolgárságot is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 18.
Jún. 12-én Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ). A magát demokratikus és politikamentes társadalmi szervezetként meghatározó szövetség "a humánus erkölcsi normák, az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra iránti elkötelezettség alapján a magyar köz- és szaknyelvi információközlés széles körű céltudatos és rendszeres fejlesztését, a magyar szakirodalmi kiadói tevékenység kritikus szakmai-morális figyelemmel kísérését, a környező népek hasonló célú saját mozgalmával kialakított testvéri együttműködést, továbbá az elburjánzott szellemi környezetszennyezés visszaszorítását" kívánja szolgálni. Az alakuló ülés fővédnöke Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az alapító tagok soraiban a számtalan magyarországi mellett 18 erdélyi, két kárpátaljai, két felvidéki, egy vajdasági és egy kanadai is található. /Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Millenniumi gyermektalálkozó kezdődött jún. 17-én Pécsett a Kárpát-medencében megjelenő magyar nyelvű ifjúsági lapok szerkesztőinek, és két határokat átívelő magyar történelmi-kulturális vetélkedő erdélyi és baranyai győzteseinek részvételével. A Kárpát-medence magyar nyelvű gyermeklapjainak első találkozóját 1998-ban tartották Pécsett, a másodikat egy év múlva Kolozsvárott, a harmadikat pedig tavaly, a vajdasági Szabadkán. /Begyógyulnak a szétválás sebei. Kárpát-medencei gyermektalálkozó Pécsett. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./2001. június 23.
A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2001. június 23.
Jún. 16-20. között rendezték meg Sikondán (Magyarország) 120 határon túli és 80 magyarországi diák és ifjúsági lapszerkesztő részvételével a kárpát-medencei gyermektalálkozót, melyet a pécsi Szivárvány Gyermekház és a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúság Közalapítvány szervezett. A rendezvény lehetőséget nyújtott az ismerkedésre, a határon túli magyar nyelvű ifjúsági kiadványok tartalmi, szerkesztési problémáinak megbeszélésére. Az erdélyi kiadókat a kolozsvári Napsugár és Szivárvány részéről Zsigmond Emese, a Tinivár Kiadó részéről dr. Bartha Zoltán, a nagyváradi Szemfüles részéről Molnár Anikó, a marosvásárhelyi Talentum Alapítvány részéről Náznán Olga, a sepsiszentgyörgyi Cimbora részéről Farkas Ágnes képviselte. A vajdasági Jópajtás, a horvátországi Barkóca, a burgerlandi Hírhozó, valamint a magyarországi Szivárvány és Hetedhéthatár diákolvasóinak és szerkesztőinek együttléte hasznos volt. /Horváth Gyöngyvér: Nemzetközi gyermektalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2001. június 29.
A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./2001. június 29.
Június 17-19-én a budapesti Magyar Művelődési Intézet a szórvány közművelődésről szervezett meghívásos tanácskozást. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Őrvidék és Kárpátalja szórványképviselete elméleti, tanulmányi és helyi beszámolók alapján e korszakos problémákról alkotott képet, fogalmazhatott meg stratégiát. Gereben Ferenc, művelődésszociológus a felmérés alapján kifejtette, hogy Erdélyben legmagasabb az olvasási kultúra, legbővebb az elolvasási ízlésképlet. Gazda József nyugalmazott magyartanára megmaradási stratégiákat összegezte. Az oktatási, politikai, egyházi, művelődési, társadalmi stratégiák kellenek a fennmaradás érdekében. A szórványok beszámolói szerint a településben, nemzetben gondolkodók körében az értékek, a szimbólumok felértékelődnek. Alkotó értelmiségre, polgári életformát teremtő vezetőkre, megmaradást vállaló rimaszombati, lendvai, becskereki, belényesi, ipolyi, burgenlandi és aradi kulturális vállalkozókra, lelkészekre, múzeumigazgatókra, tanárokra, tanítókra, orvosokra, írókra, a szórvány problémáira érzékeny emberekre van szükség. /Kárpát-medencei tanácskozás. Szórványban, a megmaradásért. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./2001. július 4.
A kulturális minisztérium az idén mintegy 220 millió forintot fordít a határon túli magyar vonatkozású műemlékek felújítására, amelyből 150 millió forintot már oda is ítéltek - olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közleményben. A támogatásokból erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muraközi és horvátországi épített örökség restaurálását és az azokhoz köthető szakmai programokat segítik anyagilag. Erdélyben a gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom felújítását finanszírozza jelentősebb összeggel a minisztérium. A tárca álláspontja szerint a határon túli műemlékek fenntartása nem a magyar állam feladata, ezért azokat a támogatási formákat részesíti előnyben, amelyekben szerepet vállal az érintett szomszédos ország is. /Magyarországi támogatás a határon túli műemlékekre. Erdély: Gyulafehérvári székesegyház és a hadadi templom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2001. július 13.
A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a közeli jövőben a Jugoszláviában élő románok támogatására - jelentette be Cristian Niculescu külügyi államtitkár. A minisztérium küldöttsége július 2. és 8. között hét románok lakta várost keresett fel a Vajdaságban és a Timok-völgyében, hogy a helyszínen tájékozódjanak a Jugoszláviában élő románok helyzetéről, gondjairól. A hivatalos jugoszláv statisztikák szerint a Vajdaságban 40 ezer, a Timok völgyében 17-20 ezer román nemzetiségű él. A román küldöttség azonban a helyi románság vezetőitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a románajkúak száma eléri a fél milliót. A vajdasági románokat a jugoszláv hatóságok elismerik nemzeti kisebbségnek, a Timok-völgyi románoknak azonban - akiket vlahoknak neveznek - nem adják meg a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat - hangsúlyozta a román államtitkár. A vajdasági románok gondjai között egyes ingatlanok visszaszolgáltatását, egy román kulturális központ létrehozását, a román nyelvű iskolák anyagi támogatását, valamint a helyi román ortodox püspökség helyzetének rendezését említette Niculescu. /Románia gondoskodik határon túli testvéreiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2001. július 14.
A Holt-Tisza és az alföldi tanyavilág által ihletett képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás júl. 12-én a Lakitelki Népfőiskolán. A tárlaton a közönség olyan festményeket, rajzokat, grafikákat láthat, amelyek az elmúlt két hétben Lakitelken születtek, a Kárpát-medencében élő képzőművészek alkotótáborában. A budapesti székhelyű Művészetbarátok Egyesülete szervezésében immár hetedszer megrendezett művészeti műhely munkájában az idén hat magyarországi, négy kárpátaljai és egy vajdasági művész vett részt. A hagyományokhoz híven valamennyien egy-egy képet ajándékoznak az őket díjtalanul vendégül látó népfőiskolának, s a tábor zárásaként közös kiállításon mutatkoznak be. /Kárpát-medencei képzőművészek kiállítása Lakitelken. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2001. július 16.
Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2001. július 20.
Háromszáz magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági fiatal vesz részt a vésztői református gyülekezet által hatodik alkalommal megszervezett, július 22-én, vasárnap nyíló egyhetes magyarság-táborban. A tábor célja: a népművészet hagyományainak ápolása és a magyarság-tudat erősítése. Lesz népdal-tanulás Budai Ilona vezetésével, népművészeti foglalkozás, népi kismesterségek ismertetése, neves szakemberek tartanak előadásokat. /Kárpát-medencei magyarság-tábor Vésztőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./2001. július 25.
Markó Béla szövetségi elnök mégis elfogadta a Reform Tömörülés ismételt meghívását a Tusnádon zajló XII. Bálványosi nyári szabadegyetemre. A szabadságára hivatkozó RMDSZ-elnök előzőleg visszamondta a meghívást, amikor a státustörvényről szóló vitanapon Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Tőkés László püspökkel kellett volna előadást tartania. /Sz. K.[Székely Kriszta]: Markó mégis megy Tusnádra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./2001. július 25.
Júl. 23-án a pannonhalmi Bencés Főapátságban a Kárpát-medencei magyar középiskolák tanárai és diákjai számára ötnapos kommunikációs képzés kezdődött a Katolikus Közösségek Hálózata (Háló) szervezésében. A műhely programjain Erdélyből, a Vajdaságból, továbbá Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint az anyaországból, Szlovéniából és Horvátországból százhúsz tanár - főként hittantanár - és diák vesz részt. Az egyházi és állami magyar középiskolák oktatói és tanulói előadásokat hallgatnak a kommunikáció jelentőségéről. A kommunikációt középpontjába állító képzést ezúttal először szervezte meg az 1989 óta működő Háló, amely feladatának tekinti a "hídépítést" a Kárpát-medence közösségei között. /Kárpát-medencei kommunikációs műhely Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./2001. július 27.
Júl. 26-án Budapesten megállapodást írt alá az RMGE és a magyar Földművelésügyi Minisztérium. A megállapodás a romániai magyar gazdák, kis- és középtermelők versenybe hozását, a kétoldalú gazdakapcsolatok kialakítását, a szaktanácsadói hálózat létrehozását, közös információs rendszer megvalósítását, közös regionális programok beindítását tűzte ki célul. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: a magyar-magyar gazdakapcsolatok és intézményi együttműködési lehetőségek kialakítása, szaktanácsadási, szakképzési hálózat megteremtése, a falusi turizmus fellendítése már a két fél között tavaly létrejött keretmegállapodásban is szerepel ugyan, ám konkrét lépések megtételére csak mostantól nyílik lehetőség. Jelenleg főként olasz és osztrák befektetők vásárolnak Romániában mezőgazdasági területet. Sebestyén szerint Székelyföldön a lehetőségekhez képest egyelőre kevés termőföld van magyarországi gazdasági társaságok tulajdonában. A föld ára alacsony, hektáronként átlagban négymillió lej - negyvenezer forint - körül mozog. A Romániában bejegyzett külföldi jogi személyek által is megvásárolható földekre jelenleg ideiglenes birtokba helyezési jegyzőkönyvet adnak ki a román hatóságok, hivatalos elidegenítés csak a birtoklevelek kiosztását követően történhet meg. Kékkői Zoltán politikai államtitkár közölte, hogy a szaktárca hasonló együttműködést tervez Kárpátaljával, Felvidékkel és Vajdasággal is. /S. M. L.: Várják a magyarországi földvásárlókat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta: az együttműködést segíti a gazdaegyesület Magyarországra delegált referense is. Az RMGE 156 éves múltra tekint vissza, 14 megyei szervezete 11.000 tagot tömörít. Sebestyén Csaba a romániai földvásárlási lehetőségekről elmondta: Romániában jogi személyek is vásárolhatnak földet, hektáronként négymillió lejért, azaz 40.000 forintért. Magyarok azonban keveset vásároltak, a földek jelentős hányadát osztrákok és olaszok vették meg. A romániai gazdák megfelelő termelési eszközök és pénz hiányában el akarják adni területeiket, ezért Sebestyén földvásárlásra biztatta a hazai termelőket. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy Romániában meglehetősen rendezetlenek a birtokviszonyok, szinte állandó a 2000/1-es földterületek visszajuttatásáról szóló törvény módosítása, amelynek értelmében magánszemély 50 hektárig kaphat vissza földet. Vásárláskor azonban ideiglenes birtokbahelyezési jegyzőkönyvet állítanak ki, ami szavatolja a terület új tulajdonosának jogait. /Romániai agrárképviselet az FVM-ben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./2001. július 28.
A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2001. augusztus 6.
Emlékművet lepleztek le aug. 4-én Barcaföldváron, annak a volt fogolytábornak a területén, amelyben a második világháború után magyarországi, felvidéki, vajdasági és észak-erdélyi magyarok ezrei raboskodtak. A barcaföldvári létesítményt joggal lehet haláltábornak nevezni, hiszen az ott raboskodók közül több mint háromszázan haltak meg a tífuszjárványok és az éheztetés következtében. A földvári tranzitlágerbe többnyire civileket gyűjtöttek össze 1944-ben és 1945-ben, akiket hosszabb-rövidebb időszak után a Szovjetunió különböző munkatáboraiba szállítottak. A hídvégi református egyház már 1999-ben megkísérelt emlékművet állítani az egykori tábor utolsó még látszó tömegsírjára, ezt azonban a barcaföldvári polgármester megakadályozta. A hídvégiek által a helyszínre szállított hatalmas sziklatömböt a polgármester felállítása után néhány órával leromboltatta. Idén június második felében a sziklatömb ismét a helyére került. Az elmúlt hetekben állították vissza helyére azt az emlékoszlopot is, amelyet az ötvenes években a haláltábor áldozatainak hozzátartozói emeltek, de amelynek márványlapjait az évek során összetörték. Ismeretlen tettesek néhány évvel ezelőtt az oszlopot is kidöntötték. /Megidézett történelem. Emlékművet lepleztek le az egykori barcaföldvári haláltábor területén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./2001. augusztus 6.
Hatvankét határon túli kiadó, kétszázkilenc kötet megjelentéséhez hatvanmillió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán. A közlemény szerint a pályázaton kilencvennégy kiadó négyszázötvennégy könyv közreadásához kért anyagi segítséget. Több kötethez is támogatást kapott például a pozsonyi Kalligram, az erdélyi Mentor, a kárpátaljai Intermix, a vajdasági Fórum Kiadó. A felvidéki Lilium Aurum Vámbéry Ármin: Küzdelmeim című könyvét adhatja ki a NKÖM segítségével; a vajdasági Logos pedig Gulyás Gizella: A délvidéki művészek és Nagybánya című kötetéhez nyert támogatást. Az erdélyi Pro Print Könyvkiadó az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című könyv gondozásához nyerte el a minisztérium támogatását, a kötet Varga F. Árpád munkája. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a könyvkiadási pályázat mellett támogatja a határon túli szerzőket is: júniusban, a kéziratelőkészítő pályázaton négy ország negyvenhat magyar szerzője kapott összesen tíz és félmillió forintot munkájához. /Pályázati támogatás határon túli magyar kiadóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2001. augusztus 7.
A Magyar Szocialisa Párt határon túli magyarokról szóló választási programjának szakmai vitája aug. 6-án kezdődött meg Budapesten. Az MSZP a határon túli magyarság szülőföldön való megélhetésének legfőbb biztosítékait a magyar közösségeknek az adott országok társadalmába történő autonóm integrációjában látják - fejtette ki Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő, hangsúlyozva: nem szabad, hogy a határon túli magyarok ügye csatározások tárgya legyen a 2002-es választások során. Jelezte, hogy a kisebbségi problémák megoldásához egyszerre van szükség a magyar-magyar integrációra és a kétoldalú együttműködésre. A határon túli magyarok problémáinak kezelésében egzisztenciateremtő programok kidolgozását tartja a legfontosabbnak. Emellett szerinte kiemelt jelentőségű a kulturális kapcsolatok erősítése, szórványprogramok kimunkálása, valamint egy koncentrált nemzetstratégia felvázolása. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke azt emelte ki, hogy a határon túli magyarok ügyének nemzeti és nem pártkérdésként kell megjelennie a magyar társadalomban. Szerinte Magyarországon kezd kialakulni az egyetértés ebben a témában, alapkérdésekben legalábbis van összecsengés a Fidesz és az MSZP programjában, vagy akár a MIÉP elnökének véleményében. Duray Miklós úgy ítélte meg, hogy a határon túli magyarság ügye ugyanannyira bel-, mint külpolitikai kérdés, ezért kezelésére egyfajta "tárcaközi tárca" lenne a legalkalmasabb. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke - egyetértésben az előtte szólókkal - úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvény esetleges hibáiról és legfőbb erényeiről majd csak érdemi tapasztalatok alapján lehet beszélni. /MSZP: Ne legyen választási csatározások tárgya a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7.2001. augusztus 7.
Első nagyszabású nyári táborát szervezte meg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) júl. 29. és aug. 1. között Marosfőn. A találkozón a szövetség 18 tagszervezetének 150 képviselője mellett 15 hollandiai fríz fiatal is jelen volt, továbbá a Vajdasági Ifjúsági Fórum képviselői. A táborban a magyar és román ifjúsági és sportminisztérium küldöttségei hivatalosan találkoztak, amelyeken a két ország készülő ifjúsági törvénytervezeteiről, a kisebbségi fiatalok szervezeteinek helyzetéről, intézményi és szervezeti együttműködésről, illetve az európai pénzalapok felhasználási lehetőségeiről tárgyaltak. Szabó László helyettes államtitkár és Mario Ruse ifjúsági ügyekben illetékes államtitkár több együttműködési javaslatot tett. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke szerint a szövetség bebizonyította, hogy civil szervezetként is képes híd szerepet betölteni a két ország ifjúsági életében. /Nagy István: MISZSZ Civil szervezetként is hatékonyan. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./2001. augusztus 9.
A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./2001. augusztus 11.
A bukovinai székelyek egy része 1883-ban telepedett le az Al-Duna mentére. Az ő leszármazottaik, ma már nem több mint 4000 fő, a mai Pancsova, Hertelendyfalva, Sándorfalva és Székelykeve lakói, akik Belgrádtól 17-20 kilométernyi távolságra igyekeznek megőrizni magyar - ezen belül székely - kulturális identitásukat. Pancsován, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az anyanyelv megőrzésének az utolsó fellegvára, mert ma már egyetlen magyar nyelvű iskolai tagozat sincs a városban. Az egyesület létezésének eddigi 54 éve alatt 1600 művelődési és szórakoztató rendezvényt szerveztek. A Maroknyi Néptáncegyüttes a hagyományok ápolását vállalta fel: a hagyományos magyar, ezen belül bukovinai székely és vajdasági népzene és néptánc szakavatott képviselője. Sikeresen vendégszerepeltek Európa több országában, Magyarország, Erdély, valamint Vajdaság-szerte, több mint 70 elismerő oklevelet és emléktárgyat szereztek. A hagyományőrzés mellett irodalmi találkozókat, bálokat, komolyzenei programokat szerveznek, valamint könyvtárat, színjátszócsoportot, énekkart működtetnek. A Maroknyi Néptáncegyüttes fellép Kolozsváron, a III. Szent István-napi Néptánc Találkozón. /III. Szent István-napi Néptánc Találkozó. Kolozsvár, 2001. aug. 15-20. Maroknyi Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2001. augusztus 12.
Környezet és nevelés címmel tartották meg július 6-16. között Illyefalván, a budapesti Sándor-kör (ökumenikus pedagógus szervezet) és a Kárpát- medencei Háló szervezésében azt a pedagógus-továbbképző tábort, amelynek célja a nevelők nevelése és a kölcsönös felelősség tudatosítása volt. A tábor előadói és résztvevői, erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági pedagógusok, illetve jövendőbeli pedagógusok voltak. A művészeti környezetről tartott előadásában Andrásfalvy Bertalan, a Pécsi Tudományegyetem néprajztanára hangsúlyozta, hogy a művészeti nevelés mellőzése a csupán száraz tudományosságra és elméletre beállítódott iskolai oktatásban káros hatással lehet a gyermeki lélekre. Mezey Katalin költő és Oláh János író-szerkesztő az irodalmi környezetről szólva szomorúan állapították meg, hogy az utóbbi évtizedekben az irodalom mint érték háttérbe szorítódott, és valóban értékes művek, fontos szerzők maradnak ki az iskolai oktatásból, a színházakban mellőzik a színvonalas magyar drámát, a könyvesboltokból kiszorulnak a magyar verseskötetek, hiszen többnyire csak a divatos külföldi regényekre van igény. A tábor témái között a magyar történelem is helyet kapott: Kisgyörgy Zoltán, a Háromszék szerkesztője előadása és Molnár Imre budapesti értekezése révén. A nyelvi környezetről, a hagyományok átörökítésének fontosságáról beszéltek Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyelvészprofesszora, Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője és Tánczos Vilmos, a BBTE néprajztanára. Elek István magyarországi író és politikus a politika ismeretének mint a világban való eligazodás eszközének fontosságát emelte ki. /Deák Tünde Klaudia: Pedagógustábor környezetünk érdekében. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 12./2001. augusztus 14.
A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével a héten konferenciát rendeznek Pannonhalmán, amelynek keretében, a szakmai kérdések mellett, megvitatják a Magyarország határain túl élő magyarság helyzetét is. A találkozó célja a magyar pedagógusok szakmai továbbképzése, valamint a határon túli magyarságot érintő témák megvitatása. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Juventute - a Jövőért Alapítvány, A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében címmel. Erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai történelemtanárok mellett magyarországi pedagógusok is lesznek a konferencián. Mint minden évben, idén is szó lesz a határon túli magyarság helyzetéről: ezúttal a kedvezménytörvény várható hatásáról tart előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének szervezésében bemutatják egy készülő kisebbségtörténeti tankönyv tervezetét. /Határon túli magyar történelemtanárok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./2001. augusztus 14.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20 között az Erkel Ferenc Művelődési Központ által megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2001. augusztus 15.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20. között megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján - közölte a táncosok világtalálkozóját szervező Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. A Magyarország határain túli, illetve a nyugati magyarság néptáncmozgalma ezúttal a finnországi Piroska Táncegyüttes fiataljai jóvoltából lesz jelen a gyulai fesztiválon. A Minden Magyarok VII. Néptáncfesztiválján más népek táncos hagyományaival is megismerkedhetnek a Körös-parti fürdővárosban nyaralók. A világtalálkozón két török, egy-egy szlovák és spanyol együttes mutatkozik be. Aug. 18-án délután a városon végigvezető menettánccal veszi kezdetét a fesztivál, amely este a tószínpadi bemutatókkal folytatódik. Aug. 20-án - a gyulaiak Szent István-napi ünnepségének részeként - lovas és népzenei műsorral, valamint fesztiválgálával fejeződik be a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar gazdasági minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, valamint egy sor egyéb intézmény támogatásával szervezett rendezvény. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2001. augusztus 15.
Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./