udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
999
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 991-999
Helymutató:
Vajdaság
2003. augusztus 14.
A kedvezménytörvénynek annyiban van jelentősége, hogy a mindenkori magyar kormányt kötelezi a határon túli magyarság, illetve a szomszédos országok magyar nyelvhez, kultúrához kötődő állampolgárainak támogatására - jelentette ki Kovács László külügyminiszter az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilapnak adott interjújában. Kovács hangsúlyozta: a támogatásokhoz és kedvezményekhez nem lenne szükséges a kedvezménytörvény, ezekről kétoldalú megállapodásokat is lehetne kötni. Kovács László szerint a magyar diplomácia egy évig dolgozott azon, hogy a kedvezménytörvény ne okozzon gondokat a kétoldalú viszonyban, összhangba kerüljön az európai uniós előírásokkal. A kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban a magyar külügyminiszter hangsúlyozta: ez nem ügy, hiszen bármelyik vajdasági vagy romániai magyar folyamodhat magyar állampolgárságért. Az elbírálás egyénileg történik, és ha az illető megfelel bizonyos feltételeknek, így letelepedik és leteszi az állampolgársági vizsgát, megkapja a magyar állampolgárságot. - Gyermeteg elképzelés viszont, hogy egyetlen döntéssel több százezres vagy milliós magyar közösségek együtt válnak magyar állampolgárrá. Ha az állampolgárság megszerzése egyszeri döntéssel nagy tömegekre vonatkozna, katasztrofális helyzetet idézne elő. Azt jelentené, hogy mintegy hárommillió embernek kellene biztosítanunk mindazokat az ellátásokat, melyek Magyarországon állampolgári jogon járnak. Gondolkoznak azon azok, akik a határon túl vagy határon innen feszegetik ezt, hogy mit jelentene ez a magyarországi egészségügynek, a szociális ellátásnak? Szerintem az ilyen felelőtlen felvetés csak politikai hangulatkeltésre való - mondta. Kovács László visszautasította azokat a vádakat, hogy a Medgyessy-kormány lemondott volna a határon túli magyarokról. Emlékeztetett arra: a kedvezménytörvény módosításával sikerült elérni, hogy a jogszabályt nem kell majd megsemmisíteni Magyarország európai uniós taggá válása után. /Kovács László nyilatkozott az Erdélyi Riportnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 14./2003. augusztus 15.
A sokévi szembenállás után szinte hihetetlen, hogy akadt egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdés, a kettős állampolgárság, amelyikben többé-kevésbé egyetért Markó Béla és Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete nagyjából ugyanabban a szellemben üdvözölte a vajdasági magyar kérést, mint az RMDSZ-elnök. A Magyar Polgári Szövetség javaslata pedig, hogy a kérdésről folytassanak higgadt tárgyalást, akár Markó Béla-idézet is lehetne. A mostani egyetértés nem Tőkés Lászlón vagy Szász Jenőn múlik. Ők most is azt mondják, amit korábban. A meglepetést Markó Béla okozta. Markó Béla vállalta a konfliktust az állampolgárság kiterjesztésétől még erősen ódzkodó magyar kormánnyal, vállalta a szembesülést az RMDSZ korábbi visszatáncolásával. Abban pedig biztos lehetett: jó ügy érdekében vállal kockázatot. Eddig csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete fogalmazta meg az erdélyi magyarság igényét a kettős állampolgárságra. Ezt sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, de még a Polgári Szövetség sem tette. /Gazda Árpád: A jó ügy kockázata. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./2003. augusztus 16.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményező testülete nyilatkozatában a civil és politikai szervezetek, illetve a történelmi egyházak elöljáróinak részvételével Kárpát-medencei tanácskozás összehívását sürgette a kettős állampolgárságról szóló szakmai és politikai döntés előkészítése céljából. A dokumentumban üdvözölték a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Példának lehet tekinteni a Románia és Horvátország által is sikeresen alkalmazott állampolgársági joggyakorlatot, amely lehetővé teszi az anyaország határain kívül élő, az illető nemzethez tartozó polgárok számára az állampolgárság megszerzését. Támogatjuk a vajdasági magyar pártok és szervezetek által indított aláírásgyűjtési kezdeményezést, a Kárpát-medencében élő összmagyar stratégia kidolgozását szorgalmazva. /Kárpát-medencei tanácskozást indítványoz az EMNT a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2003. augusztus 16.
Puskás Bálint szenátor bejelentette: a Kereszténydemokrata Mozgalomnak /KDM/ közvetítenie kell a RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács között. A szenátor elmondta: támogatja a magyarság kettős állampolgárság elnyerésére vonatkozó kérését. Puskás Bálint, a KDM háromszéki elnöke. "A romániai magyar közösséget érintő fő kérdésekben egységesnek kell maradnunk, másképp nem érhetünk el eredményeket" - mondotta a háromszéki szenátor. Háromszéken - Puskás szerint - az RMDSZ-nek nincs mivel dicsekednie. "Háromszéken másodrangú állampolgárként kezelnek minket, és ha valamire sikerül megoldást találunk, közbelép a prefektúra vagy a kormánypárt helyi szervezete, és keresztbe tesz. Megoldást kell találnunk a háromszéki helyzetre, mert az az érzésem, gyarmatosítani akarnak minket, konkrét jelek utalnak arra, hogy gazdaságilag tönkreteszik a térséget." Puskás úgy látja, az RMDSZ csúcsvezetésének sokkal keményebben kell fellépnie a háromszéki helyzet javítása érdekében, a kormánypárt központi vezetésével folytatott tárgyalásokon komoly feltételeket kell szabniuk. Puskás elfogadhatatlannak tartja Kovács László külügyminiszternek a vajdasági magyaroknak adott arrogáns válaszát, hiszen a határon túl élők nem letelepedni kívánnak Magyarországon, hanem azt kérik, otthon maradásukat segítsék. /Farkas Réka: Puskás: egyeztetni kellene. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2003. augusztus 18.
Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2003. augusztus 18.
A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2003. augusztus 19.
Több erdélyi magyar polgári szervezet adott ki az elmúlt napokban olyan nyilatkozatot, amelyben egybehangzóan üdvözlik a vajdasági magyar pártok kezdeményezését a magyar állampolgárság megszerzésének kiterjesztésére vonatkozóan. Így például az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete, a Reform Mozgalom, a hivatalosan bejegyzett, nagyváradi székhelyű Magyar Polgári Egyesület megkerülhetetlennek látják a magyar állampolgársági jog kiterjesztéséről szóló különböző álláspontok egyeztetését, ezért kezdeményezik egy tanácskozás összehívását a Kárpát-medence magyar civil és politikai szervezeteinek, valamint a történelmi egyházaink elöljáróinak részvételével. Eddig tételesen csak a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének nyilatkozata tartalmazza azt az igényt, hogy az erdélyi magyaroknak alanyi jogon adassék meg a magyar állam részéről az állampolgárság, ugyanakkor az RMDSZ semminemű hivatalos közleményt nem adott ki e témában. Csupán a párt egyes reprezentánsai nyilatkoztak úgy a sajtónak, hogy nem ellenzik, sőt támogathatónak látják a határon túliak ezen igényét. Kovács László magyar külügyminiszter - aki szocialista pártelnökként korábban 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar szavazókat a státustörvény vitájában - a múlt az egyik balliberális lapnak nyilatkozva infantilizmussal vádolta a Délvidékről indult kezdeményezést, majd pedig a magyarországi társadalombiztosítási rendszer összeomlásával riogatta a választókat, amely rendszerre szerinte "rászabadulnának" a magyar állampolgárságot is megszerző határon túliak. Az ellenzék éles bírálatokat fogalmazott meg a budapesti kormányoldalon tapasztalható nemzetpolitikai rövidlátással, a sorozatos kommunikációs baklövésektől kísért hátráló magatartással szemben. /Kovács László megint riogatja a magyar választókat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./2003. augusztus 19.
Szilágyi Zsolt képviselő becslése szerint a román állampolgárságot is elnyert moldován románok száma elérheti az egymilliót. De ha csupán pár százezerről lenne szó, azaz a Pruton túli nemzetrész kb. háromötödéről-harmadáról, akkor is felmérhetjük: milyen tragikus baklövés, mekkora csapás ránk nézve, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügye a belpolitikai csatározások eszközévé lett, írta B. Kovács István. A moldáviaiak java része a kedvezménytörvény juttatásainál sokkal többet megkapott anélkül, hogy bárki bármilyen kifogást emelt volna ellene. Mi több, egészen a minap elfogadott engedélyező szabályozásig a Moldáviai Köztársaság törvényei tiltották a második állampolgárság felvételét, de ez sem jelentett akadályt annak tömegessé válásában. Románia úgyszólván segítségére sietett azoknak, mintegy kedvükben járva, akik a román állampolgárságot is fel kívánták venni: az iratokat a határ menti hivatalokban is be lehetett adni, s a kéréseket kellő diszkrécióval kezelte az állam.E folyamatot nagyban serkentette a román állampolgársági törvény, melynek 1991-ben elfogadott korábbi változata, idevágó paragrafusa hangzik emígyen: ,,Azok a volt román állampolgárok és másodfokig terjedő leszármazottaik, akik 1989. december 22. előtt nekik fel nem róható okokból veszítették el román állampolgárságukat, vagy akaratukon kívül vonták azt meg tőlük, kérésre visszakaphatják a román állampolgárságot. Emellett megőrizhetik az idegen állampolgárságot, és megőrizhetik külföldi állandó lakhelyüket, vagy áthelyezhetik azt Romániába." Azaz vonatkozik ez mindazokra, akik 1918 és 1940 közt román alattvalók voltak. Kiemelendő, hogy mindezért a kérelmezőnek egy banit sem kell fizetnie. S most tessék felidézni, amit a vajdaságiak hasonló igényére a magyar külügy egy államtitkára felelt: országa nem követhet el etnikai diszkriminációt külföldi polgárok közt! /B. Kovács András: A kettős állampolgárságról: A kettős állampolgárság szomorú vígjátéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./2003. augusztus 21.
A Krónika villáminterjút készített Medgyessy Péter miniszterelnökkel. A kormányfő kifejtette aug. 20-ról, hogy az államalapítás a nemzet ünnepe, és a nemzetnek részei azok is, akik a határon túl élnek, legyenek azok erdélyiek, vajdaságiak, felvidékiek vagy kárpátaljaiak. Közös ünnep, és ezen a közös ünnepen együtt emlékezünk a történelmünkre. /S. M. L.: Villáminterjú Medgyessy Péter miniszterelnökkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2003. augusztus 22.
Medgyessy Péter miniszterelnök az aug. 20-i állami ünnepségekre Budapestre érkezett határon túli politikusokat fogadott a Parlamentben. A kormányfő és a határon túli magyar politikusok a kötetlen beszélgetés keretében kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, hogy a magyarságot érintő, közös érdeklődésre számító kérdésekben milyen álláspontokat képviselnek. A miniszterelnök a vajdasági, a horvátországi, a muravidéki, a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarság vezető személyiségeit a nemzeti összetartozás kifejezése jegyében invitálta személyes találkozóra a Parlament Munkácsy termébe. /Határon túli magyar vezetőket fogadott a magyar kormányfő.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2003. augusztus 27.
Nyárádszeredában 1993-ban kezdődött a kertészszakember-képzés. Azóta a hét évfolyamon 203 végzős vehette át a mérnöki diplomát, amelyet a román szakminisztérium is elismer. Halász Péterné, a Szent István egyetem Kertészettudományi Karának vezetője a kezdetre emlékezett. Annak idején az RMDSZ és az RMGE tanulmányi felelősei keresték fel őket, arra hivatkozva, hogy Romániában a magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzést fokozatosan elsorvasztották. Az egyetem kertészettudományi kara, a felkérés nyomán, 1993-ban elvállalta a kertészmérnöki főiskolai szintű képzést levelező, távoktatás formájában. Az erdélyi képzés példájára 1996-ban a Vajdaságban is megindult a képzés, 1999-ben pedig Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola adott helyet a kertészmérnök-képzésnek. Jelenleg a tagozaton belül három konzultációs központ működik: Erdélyben - Nyárádszeredában, Vajdaságban - Zentán, a Thurzó Lajos Művelődési Központban, Kárpátalján - Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. A nyárádszeredai művelődési ház, ahol kiépítették az Erdélyi Konzultációs Központot, megfelel a hétvégi foglalkozások számára a jól felszerelt tantermekkel, számítógépteremmel. A kertészmérnök-képzés akkreditált képzés, 4 éves időtartamú, levelező rendszerű, főiskolai szintű. Az oklevelet a Szent István Egyetem kertészettudományi Kara állítja ki, angol és magyar nyelven, amelyet a szomszédos országok elfogadnak és honosítanak. Távlati céljuk egyelőre még álom: egy magyar nyelvű kertészeti főiskola megteremtése Nyárádszeredában. Jelenleg Magyarországon, a jól működő egyéni és vállalati kertészeti gazdaságokban szerveznek gyakorlati foglalkozásokat. A nyárádszeredai kertészmérnöki oktatást a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztálya támogatja, továbbá a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány és a Sapientia Alapítvány. A nyárádszeredai konzultációs központ vezetője, dr. Jakab Sámuel nyugalmazott talajkutató töretlen lelkesedéssel vett részt az oktatás szervezésében. A legjobb erdélyi kertészeti szakembereket, tanárokat nyerte meg a képzés számára. /Kilyén Attila: Tízéves a nyárádszeredai kertészmérnöki oktatás. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./2003. augusztus 29.
A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a vajdasági magyarok által felvetett kettős állampolgárság kérdését a magyarországi politikai körökben, a kormányoldalon és az ellenzékben egyaránt mindenki egyfajta nemzeti ügyként kezelje - jelentette ki aug. 28-án Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután Szabadkán tárgyalt Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével. Szabó szerint a megbeszélésen egyetértés volt a kettős állampolgárság kérdésének kezelését illetően: rövidesen megkezdődnek a tárgyalások az öt vajdasági magyar párttal. Kasza megelégedésének adott hangot afölött, hogy a kormányzat "hajlandóságot mutatott a tárgyalások megkezdésére". A pártelnök szerint a megbeszélések sokszintűek lesznek. /Szabó Vilmos Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./2003. augusztus 29.
A temesvári Szórvány Alapítvány, amelynek elnöke és mozgatórugója Bodó Barna, a BBTE tanára, az idén második alkalommal szervezte meg aug. 22-23. között a régió magyar civil szervezetei és önkormányzati képviselőinek találkozóját Buziásfürdőn. Az első napot az önkormányzati képviselők szakmai képzésének szentelték, előadásokat tartott dr. Bodó Barna, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei tanácsosa. A Szórvány Alapítvány kitűnő kapcsolatokat alakított ki anyaországi és vajdasági civil szervezetekkel, így Kudlik Gábor, a szabadkai Nyitott Távlatok Egyesület elnöke is részt vett a találkozón, ismertette a modellül szolgáló vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését. Szekernyés János helytörténész a bánsági helytörténeti monográfiákról és szerzőikről mutatott be tudományos dolgozatot. A műemlék-épületek, síremlékek megőrzése a legnehezebb, mert ezen a területen "szabad rablás" folyik évtizedek óta az egész országban, amelynek sem törvény, sem intézmény nem szab gátat - derült ki Miklósik Ilona művészettörténész előadásából, aki ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ízléstelen és a történelmi valóságot meghamisító ún. emléktáblák is megjelentek Temesváron. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatta be az általa vezetett civil szervezet eredményeit: az évente megrendezett Bánsági Magyar Napok kulturális seregszemlét, a temesvári műemlék- épületek többségét tervező Székely László emlékének méltó ápolását. /Pataki Zoltán: Szent István Napok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2003. szeptember 1.
A Partiumi Magyar Napokon magyarországi politikusok is részt vettek Szatmárnémetiben. Az idei rendezvénysorozat jelszava Otthon a szülőföldön volt. A rendezvény fővédnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke arról az útról beszélt, amelyen az erdélyi és az anyaországi magyarok külön-külön indultak el, de amely a közös cél, az Európai Unió felé vezet. - Mindenki érdeke, hogy a magyar kultúra egésze érjen célba, és álljon helyt az európai versenyben - jelentette ki. A Partiumi Magyar Napok rendezvényeivel egy időben szervezett polgári fórumot Szatmárnémetiben a Szatmár megyei Magyar Polgári Egyesület. A központi téma a kettős állampolgárság kérdése volt, de a szervezők tervei szerint a résztvevők tájékoztatást kaptak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzéseiről, valamint a megyei Magyar Polgári Egyesületről is. A fórum előadói: Tőkés László püspök, Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság volt elnöke, Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség társelnöke, országgyűlési képviselő, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, valamint az EMNT kezdeményező testületének tagjai voltak. A fórum nyilatkozatot fogadott el, amelyben az EMNT azt követeli, hogy "mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások" elosztását változtassák meg úgy, hogy azokból ne csupán az RMDSZ részesüljön, hanem "más magyar politikai alakulatok" is. Egyben azt is szorgalmazták, hogy a magyarországi hatóságok a MÁÉRT-ülésekre az RMDSZ mellett az EMNT-t és a történelmi egyházak képviselőit is hívja meg. /Elbeszélünk egymás füle mellett. Partiumi Magyar Napok és polgári fórum Szatmáron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ "A Magyar Köztársaság kormányának határozottan támogatnia kell a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit - legyen az az autonómia, a kettős állampolgárság vagy a kedvezményes vízum ügye" - jelentette ki beszédében Szűrös Mátyás. Surján László szerint a kettős állampolgárság ügye csak politikai akarat kérdése, nem lehet az EU-csatlakozás kapcsán kibújni a felelősség alól. "A nemzetközi jogban mindenre van példa, elég csak a már meglevő modelleket követnünk" - jelentette ki a képviselő, hozzátéve, az állampolgárság kérdése mögött sokkal több van, mint utazási vágy, a schengeni határok kitolása csak alkalmat kínált az ügy felvetésére. Hasonlóan vélekedett Ágoston András is. A felszólalók több ízben is a román modellt hozták fel követendő példaként. A fórumon közel 450-en látták el kézjegyükkel a magyar kormányhoz és Országgyűléshez intézett felhívást, amelyben kérik a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét azon határon túli magyarok számára is, akik szülőföldjükön akarnak maradni. Az elfogadott nyilatkozat szerint "Az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma, valamint a romániai Kisebbségi Tanácstól származó támogatásokat kezelő Communitas Alapítvány kuratóriuma szinte kizárólag az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségének tagjaiból áll. A Communitas Alapítvány megalakulása óta még soha nem számolt be a nyilvánosság előtt a romániai magyar közösség intézményei részére kiutalt összegek felhasználásáról. Ez a példátlan méretű monopolhelyzet lehetővé teszi, hogy a jelentős összegű támogatások csoportérdekeket, egyéni ambíciókat, a sajtó és a civil társadalom intézményeinek politikai alárendelését is kiszolgálják". /E. R.: Vitatják a budapesti támogatási rendszert. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./2003. szeptember 3.
Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a kettős állampolgársággal kapcsolatos vajdasági követelésre nem lehet rövid időn belül megoldást találni. A miniszter szerint a magyar kormány illetékesei először negatívan reagáltak a követelésre, arra hivatkozva, hogy a magyar állampolgárság odaítélése ellentétes lenne Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az európai uniós gyakorlattal. A legújabb megnyilatkozások azonban már azt jelzik, hogy a kormány mégis foglalkozni fog a kérdéssel. Korhecz szerint "a nemzetközi jogi akadályok miatt kizárt, hogy ez a kérdés gyorsan rendeződjék". /Kizárt a kettős állampolgárság gyors rendezése? A vajdasági kisebbségügyi miniszter szkeptikus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2003. szeptember 6.
A magyar kormány a kettős állampolgárság megadásával kapcsolatban nem szeretne illúziókat kelteni, de érdemben foglalkozik a kérdéssel - mondta Szabó Vilmos, a határon túli magyarság ügyeiért felelős államtitkár az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ szept. 5-i számában. Beszámolt arról, hogy nemrég tárgyalt a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökével a kettős állampolgárságról. Szabó Vilmos a kormány nevében megígérte, hogy Budapesten alaposan megvizsgálják a kérdést. Meglehetősen érzékeny a kérdés a kárpátaljai magyarság számára, hiszen Magyarország Ukrajna esetében kénytelen vízumkényszert alkalmazni. A legkedvezőbb feltételek az Európai Unióhoz Magyarországgal együtt csatlakozó országok - Szlovákia és Szlovénia - esetében vannak, hiszen az ottani magyarok egyenrangú uniós állampolgárok lesznek. Szabó Vilmos szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is vizsgálni kívánja, mi lenne a kettős állampolgárság hozadéka, mi szól mellette és ellene. Szabó Vilmos határozottan leszögezte: minden politikai pártnak és minden politikusnak kellő felelősséggel kell nyilatkoznia erről a kérdésről. "Semmiképp sem szeretnék olyasmit megígérni, amiről még nem tudjuk, hogy teljesíthető-e vagy sem. Könnyű illúziókat kelteni, de ez az első kormány, amely érdemben foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével" - fejtette ki Szabó Vilmos. Az államtitkár szerint a kettős állampolgárság témájában nincs semmilyen nézetkülönbség a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal között. /Kettős állampolgárság: Szabó Vilmos interjúja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./2003. szeptember 11.
A közlemény helyett mindezt a parlamentben kellett volna elmondani!Bársony András, külügyi politikai államtitkár a vele készült interjúban leszögezte: Magyarország csak 2004 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatását. Addig nem időszerű a kérdés tárgyalása. A Külügyminisztérium szakértői elemzik a kettős állampolgárság európai gyakorlatát. Elkészült a 15 európai uniós és a 9 velünk együtt csatlakozó ország erre vonatkozó jogszabályainak összesítése. Elemezték a szomszédos országok gyakorlatát is. A Krónika munkatársa emlékeztetett: a magyar kormány tisztségviselői eltérő válaszokat adtak az állampolgárság kérdésére. Kovács László külügyminiszter gyermeteg dolognak tartotta az igényt, Szabó Vilmos államtitkár viszont többször is nemzeti ügynek titulálta. Bársony erre kifejtette: A kettős állampolgárságra vonatkozó igény megfogalmazása egyszerre volt tárgyszerűtlen és információhiányt tükröző. A vajdasági magyar szervezetek első nyilatkozatai abban merültek ki, hogy Magyarország adja meg a kettős állampolgárságot valamennyi vajdasági magyar számára. Mára világossá vált, hogy otthon szeretnének maradni. Bársony szerint "nem lehet feltétel az, hogy valakik a szülőföldön való maradás alapján kapják meg az állampolgárságot, amiként nem feltétel az sem, hogy a magyarságuk alapján kapják meg ezt a jogot, mert a magyarság jogi értelemben nem definiálható." Bársony szerint akik 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia polgárai vagy 1940 és 44 között Magyarország polgárai voltak, azokat nemzetközi egyezmény zárja ki, hogy az akkori állampolgárságuk alapján bármilyen pozitív jogkövetkezményt igénybe vehessenek. Bársony a határon túli magyar újságírók számára szervezett médiatalálkozón kijelentette, Brüsszel rossz szemmel nézné, ha Magyarország a hátsó ajtón próbálná becsempészni a szomszédos országok állampolgárait az Unióba. Milyen formában érkezett ez a brüsszeli jelzés?- hangzott a kérdés. "Az Európai Tanács által elfogadott állampolgársági keretegyezmény kizárja az ilyenfajta általános rendezést." /Gazda Árpád: Szerződések kényszerpályája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./2003. szeptember 11.
Bársony András magyar külügyi államtitkár szept. 8-án, a Kárpát-medencei magyarok médiatalálkozóján egyszerűen "levelezői állampolgároknak" titulálta a kettős állampolgárságot kérő külhoni magyarokat. Akik úgy képzelik, küldenek egy faxot Budapestre, s postafordultával kapják a magyar útlevelet, magyarázta az államtitkár. Fájó volt Bársony András arroganciával átitatott stílusa, állapította meg Irházi János, a lap munkatársa. Sajnos, Budapest egyszerűen képtelen kezelni a határon túli magyarság húsbavágó ügyeit- tette hozzá. A szabadkai magyar politikusok a lengyel példára hivatkoztak, ugyanis Varsó, kétoldalú megállapodás keretében, a napokban kiegyezett Kijevvel, hogy ingyen adja a beutazási vízumokat. Végül Kovács László külügyminiszter kiegyezett a déli szomszéddal a vízum ingyenességéről. Bántó, hogy Bársony András tudta, mi vár a kárpátaljai és vajdasági magyarokra, tehát már akár tavaly kötelezően léphettek volna ez ügyben. A szept. 8-i médiatalálkozón a külügyi államtitkár, a hallgatóság megdöbbenésére, azzal "vigasztalta" a vajdaságiaknál sokkal nyomorultabbul élő kárpátaljaiakat, hogy ott a magyar lakosság felének nincs útlevele, tehát: ugyan mibe üssék a beutazási vízumot? Ne várják Budapesttől, hogy útlevelet is vegyen nekik. /Irházi János: Sorompó és pofon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./2003. szeptember 13.
Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére tartják szept. 11-13. között Budapesten a környező országok magyar nemzetiségű parlamenti képviselőinek első csúcstalálkozóját. A magyar-magyar csúcson 63 határon túli képviselő vesz részt. Az RMDSZ színeiben 39 fős küldöttség képviseli a romániai magyarságot. Szili Katalin nyitotta meg a parlamenti csúcstalálkozó munkálatait. Beszédében az európai integrációban rejlő lehetőségekről, az ismét együvé tartozás egyre növekvő esélyeiről szólt, valamint a magyar érdekek hatékony érvényesítéséről az EU-ban. 2004 májusától Magyarország is az uniós döntéshozatal tágjává válik, és ezáltal hozzájárulhat a magyarság hatékonyabb érdekvédelméhez - mondta Szili. A házelnök beszédében kitért a kettős állampolgárság kérdésére, amelyről úgy vélekedett: közös felelősség, hogy "a magyarság számára a lehető legjobb döntést hozzuk". Rámutatott: egy olyan bonyolult kérdésben, mint a kettős állampolgárság, "a helyes döntés kialakításának feltétele a következmények mérlegelése valamennyi magyarországi és határon túli parlamenti tényező bevonásával". Kovács László külügyminiszter tartott előadást Magyarország EU tagságának várható hatásairól a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre. Dr. Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a magyar kormányprogram megvalósulásáról, illetve a határon túli magyar közösségek helyzetéről tartott előadást, amelyet kötetlen eszmecsere követett. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta a csúcstalálkozó résztvevőit. A köztársasági elnök köszöntőbeszédében a kisebbségi sorsba szakadt határon túli magyarságot képviselő politikai alakulatok tevékenységét méltatta, akik a demokrácia eszközeivel - és nem erőszak révén - folytatják érdekérvényesítő tevékenységüket, és ezáltal jelentős stabilitási tényezővé váltak a Kárpát-medencében. A fogadást követően a parlamentben Szabó Vilmos politikai államtitkár tartott előadást Magyarországról, mint leendő EU-tagnak a kapcsolatairól a határon túl élő magyarsággal. A délután folyamán a parlamenti küldöttségek tagjai a külügyi-, az integrációs-, a gazdasági-, valamint a kulturális és sajtó-, illetve önkormányzati bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A határon túli magyar parlamenti képviselők megállapodtak abban, hogy évi rendszerességgel, intézményesített formában együttműködnek egymással. A képviselők meghatározták az együttműködés fő irányait, különös tekintettel arra, hogy milyen hatással lesz Magyarország európai uniós csatlakozása a szomszédos országokkal való viszonyra és a határon túl élő magyar közösségek helyzetére. A külügyi bizottság ülésén többen részt vettek a határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja-e, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. /Magyar-magyar csúcs Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./ Magyarország az EU tagállamaként a határon túli magyarok érdekeivel összhangban kívánja céljait megvalósítani - hangoztatta Medgyessy Péter szept. 11-én Budapesten, a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára érkezett politikusok részére adott fogadáson. A kormány olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik szülőföldjükön való boldogulásukat - mondta a kormányfő. A miniszterelnök és a határon túli magyar képviselők beszélgetésének fő témája a jövő májustól EU-tag Magyarország és a környező országokban élő magyarok kapcsolata volt. Medgyessy Péter megerősítette: kormánya olyan intézkedésekért küzd, amelyek ténylegesen javítanak a határokon túl élő magyarság helyzetén és elősegítik, hogy a határon túli magyarok szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A szomszédos országokban élő magyarság országgyűlési képviselői, szenátorai azért érkeztek a magyar fővárosba, hogy részt vegyenek egy olyan, premiernek számító tanácskozáson, amelynek célja a közös ügyek megbeszélése. /Medgyessy Péter találkozója a határon túli magyarok képviselőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ Mindannyiunkat foglalkoztató fontos kérdés, hogy miként alakul az összmagyarság kapcsolattartása az uniós csatlakozás után - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szept. 12-én, amikor hivatalában fogadta a határon túli magyar képviselők találkozójának résztvevőit. Az államfő szerint jó választ kell adni majd erre a kérdésre akkor, amikor két magyar közösség között a schengeni határ húzódik. Mádl Ferenc a jelenlévők előtt úgy fogalmazott, hogy az ingyenes vízum megajánlása fontos lépés ahhoz, hogy az összmagyarság ne legyen vesztese az integrációs folyamatnak. "Önöknek fontos szerepük van Magyarország szomszédságpolitikájában" - szögezte le a köztársasági elnök. /Határon túli magyar képviselők Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./2003. szeptember 15.
Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2003. szeptember 16.
Aleksandra Joksimovic szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár cáfolta, hogy a Belgrád ellenezné a vajdasági magyarok kettős állampolgársághoz való hozzájutását. "E kérdés elsősorban a magyar államra tartozik. Ez azt jeleni, hogy amennyiben Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek semmilyen akadályt" - közölte Joksimovic asszony. Bársony András politikai államtitkár a minap a Beta belgrádi hírügynökségnek a szerbia-montenegrói külügyminisztériumból származó információkra hivatkozva azt mondta: Belgrádnak az a hivatalos álláspontja, hogy a kettős állampolgárságot nem lehet odaítélni etnikai alapon, s csakis kétoldalú tárgyalások után kötendő kétoldalú megállapodás alapján tekinti ezt elfogadhatónak. Medgyessy Péter miniszterelnök júniusi szabadkai látogatása alkalmával Zoran Zivkovics szerb kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Belgrádnak nem lenne semmilyen kifogása az ellen, hogy a vajdasági magyarok megkapják a kettős állampolgárságot. Zivkovics nemrégiben ezt azzal toldotta meg, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárságának jóváhagyásáról a magyar kormánynak kell döntenie, s Belgrádnak nincs is módjában, hogy beleavatkozzon ebbe a folyamatba. Bársony András a szerb miniszterelnök nyilatkozatáról azt mondta, hogy azt "nagyon komolyan kell venni", jóllehet a nyilatkozat nem "jogi forrás", mert nem tartalmazza a kettős állampolgárság igénylésének feltételeit. Josip Ivanovic, a szerbia-montenegrói Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke az MTI-nek nyilatkozva közölte, hogy a vajdasági horvátok tizenkét éve igényelhetnek horvát állampolgárságot, Zágráb etnikai alapon ítéli oda az állampolgárságot. /Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2003. szeptember 16.
Úgy tűnik, magyar nemzeti egyet akarás születik a kettős állampolgárságot igénylő magyarok nemzeti hovatartozását illetően. Mádl Ferenc köztársasági elnök, jogászprofesszor alkotmányos kötelességei alapján ,,tizenötmillió magyarért" érez felelősséget, Szili Katalin, a magyar parlament elnök asszonya, a Kárpát-medence kisebbségi magyarjainak képviselőit kérette Budapestre. Ily módon teremtsenek jogi feltételeket a nemzet egészét újra összehozó nemzetstratégia megfogalmazására és ennek kivitelezésére. Hosszú idő óta először voltak együtt mindenféle külső-belső ellenzéki és kormányzati pozícióban vagy ezzel szövetségben lévő párt reprezentatív képviselői, akik a nemzetpolitikai konszenzus mellett kötelezték el magukat. Németh Zsolt magyar parlamenti külügyi bizottsági elnök, Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció elnöke a képviselő-testületek találkozóinak évenkénti megismétlésére tett javaslatot, Markó Béla a kettős állampolgárság és az autonómia, a szülőföldön maradás és a kitelepedés viszonyának megvizsgálását igényli. Orbán Viktor volt kormányfő szerint ,,úgy tűnik, a nemzetközi élet szereplői számára ez az európai kultúrkörben bevett jogintézmény, a kettős állampolgárság intézménye teljesen elfogadható". Zoran Zsivkovics miniszterelnök Nagybecskereken is megismételte korábbi állásfoglalását: Belgrád hozzájárulását adja a vajdasági magyarok magyar állampolgárságának megszerzéséhez. Mi több, Alexandra Joksimovics szerbia-montenegrói külügyi helyettes államtitkár kijelenti: ,,A kérdés a magyar államra tartozik. Ez azt jelenti: ha Budapest meg akarja adni a kettős állampolgárságot, a mi törvényeink ez elé nem gördítenek akadályt." Néhány magyar külügyminisztériumi vezető, az élen Bársony András külügyi államtitkárral, valóságos koncepciós pert indít nemzetközi szinten is a kettős állampolgárság intézménye ellen. És csúsztatnak. Bársony András ,,belgrádi külügyi vezetőkre" hivatkozva azt állította, hogy ,,Szerbia és Montenegró szerint etnikai alapon nem lehet biztosítani a kettős állampolgárságot". Közben Kovács külügyminiszter semmitmondó nyilatkozatokat motyog, még Szabó Vilmos miniszterelnöki politikai államtitkár is ,,a szerb miniszterelnök egy fél mondatban jelezte" felütéssel minimalizálja a Trianon után eltelt nyolc évtized legjelentősebb magyar nemzetegyesítési folyamatot előmozdító szerbiai támogatást. /Sylvester Lajos: Koncepciós per? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2003. szeptember 19.
Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./2003. szeptember 23.
A határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez új támogatási formákat hirdet meg rövidesen az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) - mondta a szervezet nyáron bejegyzett kuratóriumának új elnöke, Lábody László. A közalapítvány a többi között a befektetéseket, a vajdasági és kárpátaljai privatizáció keretében a tulajdonszerzést segíti , jelezte Lábody László. A kuratóriumi elnök, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt vezetője hozzátette: az alapítvány kölcsönöket is ad majd a kisvállalkozásoknak. A cél Magyarország és a környező országok magyarlakta területei közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A szervezet - várhatóan október közepétől - külön forrást nyújt majd az uniós pályázatok önrészéhez, de készen áll a projektek megírásához szükséges oktatásra, tanácsadásra is. Eddig közel 30 ezer munkahely létesítéséhez vagy megtartásához teremtett lehetőséget a határon túli magyaroknak az ÚKK. Az elmúlt négy évben közel kétezer pályázat érkezett a közalapítványhoz, ezek közel háromnegyedét támogatni tudták, összesen mintegy 2,3 milliárd forinttal. Az ÚKK idén 560 millió forintból gazdálkodhat. 1995-2003 között az ÚKK közel 3,4, míg az Illyés Közalapítvány 8,5 milliárd forint támogatást kapott a költségvetésből. A központi büdzsé 0,16 százaléka jut az idei évben a határon túliak támogatására. A határon túli magyarság támogatására a költségvetés 1999-ben 2,3, 2001-ben 5,6, míg 2003-ban 8,8 milliárd forintot fordított - ismertette Lábody László. Bálint-Pataki József HTMH-elnök tájékoztatása szerint az ÚKK a sok határon túli magyarságot támogató szervezet között az egyetlen, amely közvetlenül nyújt gazdasági segítséget a szomszédos országokban élő magyarok egzisztenciateremtéséhez, és így a szülőföldön maradásukhoz. /Új támogatás a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./Az Új Kézfogás Közalapítvány új elnöke Lábody László, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki 1994-1996 között a HTMH elnöke volt. Titkár Both János, az iroda új igazgatója Németh Attila, a kuratórium tagjai pedig e területen évek óta tevékenykedő neves szakértők és elismert üzletemberek. A felügyelő bizottság elnöke Ádám Éva, a HTMH elnökhelyettese. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke kiemelte az új kuratórium által megfogalmazott működési alapelveket: "Egyrészt az átláthatóságra fognak törekedni, másrészt az egyszerűségre, s mindenképpen politikamentességre és semlegességre, egyszóval pártatlanságra." Lábody László elmondta: a kisvállalkozásokat támogató kölcsönök civil szervezetek általi szétosztása német mintára történik. Ilyen civil szervezet Erdélyben a Bethlen Alapítvány, Felvidéken a Kézfogás Társulás és megbeszélések folynak a vajdasági Szekeres László Alapítvánnyal a feladat elvállalására. A közalapítvány kezdettől fogva figyelemmel követte azt, hogy Németország milyen módon támogatja a határain kívül élő németeket, és adott esetben alkalmazták a módszereiket. /(Guther M. Ilona): Új kuratórium az Új Kézfogás Közalapítványnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./2003. szeptember 24.
Balogh László (MDF) szept. 23-án az Országgyűlés ülésén, napirend előtt ismét sürgette a kormányt, hogy hozzon döntést a kettős állampolgárság ügyében. Bársony András külügyi államtitkár felhívta a figyelmet: nem lehet etnikai alapon diszkriminációt alkalmazni az állampolgárság esetében. "Nem halaszthatjuk el azt a történelmi lehetőséget, amelyet a szerb kormány ajánlott fel, miszerint a magyar kormány azonnal és egyoldalúan megadhatja a délvidéki magyarok számára a magyar állampolgárságot" - mondta Balogh László. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a jelenlegi kabinet az unió elvárásaira hivatkozva elégíti ki a román és a szlovák kormány "egyre agresszívabb követeléseit". Úgy vélte: a Medgyessy-kormány a szomszédságpolitikában folyamatosan hátrál, feladja az előző kabinet által elért eredményeket. Balogh László felszólalásában kitért arra is, hogy Románia "késlelteti a magyar egyházi ingatlanok visszaadását, rendőri nyomást alkalmaz a csángó gyerekekkel szemben, állampolgárságot ad a határon túl élő románoknak". Kijelentette: a magyar állampolgárság vissza-adása a határon túli magyarok számára az igazi nemzeti minimum. "Adjuk meg végre az elcsatolt területeken élő magyarjainknak jogos igényüket, örökölt jussukat, a magyar állampolgárságot!" - hangoztatta Balogh László. Ebben a kérdésben pártja támogatta a vajdasági magyar pártok petícióját, kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülésének összehívását, konzultációt a határon túli magyar pártokkal. A felszólalásra reagáló Bársony András külügyminisztériumi politikai államtitkár kijelentette, a szerb kormány nem ajánlott fel semmit a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. Mint mondta, "szemenszedett hazugság" a képviselőnek az az állítása, hogy Szerbiában a magyar az egyetlen kisebbség, amely nem kapott az anyaországától állampolgárságot. Hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács határozata kimondja: nem lehet etnikai alapon diszkriminációt alkalmazni az állampolgárság esetében. /Napirend előtt a kettős állampolgárságról a magyar Országgyűlésben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./2003. szeptember 25.
A vajdasági magyar pártok és a kormány szakértői tárgyalóasztalhoz ülnek, és megoldást próbálnak találni a délvidéki magyarság kettős állampolgárságának kérdésére - mondta Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szept. 24-én Budapesten, a tárgyalásukat követő sajtótájékoztatón. Kovács László közölte: amennyiben sikerül megállapodni a vajdasági magyar pártok szakértőivel, akkor utána tárgyalóasztalhoz ülnek a szerb kormány képviselőivel, és azt követően a nemzetközi szervezetek, így az Európai Unió és az Európa Tanács álláspontját is meg kell tudakolni a kettős állampolgárság kialakítandó formájáról. /Megoldás a kettős állampolgárságra? = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./2003. szeptember 26.
A Határon Túli Magyar Irodalom Hete keretében rendhagyó irodalomórát tartott tegnap Székesfehérváron több anyaországi és határon túli író, irodalomtörténész. Gál Sándor kassai József Attila-díjas költő, publicista Elsüllyedt híd - a humánum kudarca címmel tartott előadást, Toldi Éva újvidéki irodalomtörténész A nemzetek együttműködéséről alkotott kép a vajdasági irodalomban, Kontra Ferenc újvidéki költő és műfordító A magyar irodalom mint identitás, Péntek Imre zalaegerszegi József Attila-díjas költő Pokolraszállások és megtisztulások a kortárs nyugati irodalomban című előadásával mutatkozott be a hallgatóságnak. Demény Péter /Kolozsvár/ Ha ütnek, ordíts legalább? Címmel a kisebbség és többség viszonyáról értekezett. Sebestyén Mihály szintén a kisebbség és a többség viszonyát taglalta. Hozzájárulhat-e a világháló a határon túli magyar irodalom (re)integrációjához? Internetes irodalom - kisebbségben is? -a kérdésekre reflektál Balla D. Károly, Hizsnyai Zoltán, Moldován István, Horváth Csaba, Beszédes István, S. Benedek András, Andrassew Iván, Szabó Géza, Gergely Edit és Onagy Zoltán. /Antal Erika, Székesfehérvár: Ha ütnek, ordíts legalább? Rendhagyó irodalomórák Székesfehérváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./2003. szeptember 27.
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja a jövő héten benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát, amely azt szolgálja, hogy "jogrendszerünk befogadó legyen a kettős állampolgársággal szemben" - mondta Dávid Ibolya pártelnök. Az ezzel kapcsolatos egyeztetésen a határon túli magyar szervezetek képviselői is jelen voltak. A javaslat ért elmében kimaradna az állampolgársági törvényből az egyéves magyarországi lakhellyel való rendelkezés. "Továbbá a megélhetés és a lakhelybiztosítás követelménye Magyarországon" - közölte az MDF a Kárpát-medencei párbeszéd címmel megrendezett konferencia utáni sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztatón a határon túli szervezetek képviselői egybehangzóan üdvözölték az MDF kezdeményezését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt emelte ki: soha nem volt akkora szükség a konszenzuskeresésre, mint most, a határon túli magyar közösségek ügyében. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az állampolgárság megszerzésének jelenlegi kritériumai változzanak, és ezáltal azok a határon túli magyar személyek, akik ezt kérik, könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz. A vajdasági magyarok képviselői egybehangzóan közölték, hogy mind az öt magyar párt támogatja a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Kovács Miklós, a kárpátaljai KMKSZ elnöke az MDF döntését fordulópontnak tartja, és úgy véli, a törvényjavaslat benyújtása "színvallásra fogja késztetni a meghatározó magyarországi politikai erőket". A résztvevők által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozat leszögezi: "a Kárpát-medencében működő magyar pártok és szervezetek megjelent vezetői és képviselői egyetértenek abban, hogy a határon túl élő magyarok hátrányos helyzetének megoldása nem a kivándorlás és nem az asszimiláció, hanem a szülőföldön történő boldogulás elősegítése". A nyilatkozat aláírói hangsúlyozták: a nemzeti identitás, valamint a lakó- és munkahely szabad megválasztásának európai elve azt is igényli, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének bürokratikus akadályai enyhüljenek, kivált azok számára, akik, vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. "Ez a magyar kormány és Országgyűlés felelőssége" - szögezi le a nyilatkozat. /A határon túliakkal egyeztettek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./ A rendezvényen kilenc határon túli magyar párt és szervezet képviseltette magát. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a találkozó és az MDF módosító indítványa segít abban, hogy a kettős állampolgárság ügye rendeződjön. /Magyarság és Európa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./2003. szeptember 27.
Az egyház és a média témakörét járja körül a Romániai Magyar Pax Romana idei tanulmányi találkozója, mely szept. 25-28. között zajlik Kolozsváron. Bura László, a katolikus gyökerű keresztény értelmiségi mozgalom elnöke nyitotta meg a már tizennegyedik rendezvényt, amelyet különböző témakörökben, más-más helyszínen, évente egy vagy két alkalommal tartanak meg. A kolozsvári találkozón a magyarországi és vajdasági Pax Romana tagjai is megjelentek. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője a médiát az egyház szemüvegén keresztül vizsgálta, majd folytatódott a csoportmunka és a beszélgetés. Szept. 27-én Veres Levente távközlés szakos egyetemi hallgató, a www. catholic.ro internetes portál szerkesztője beszél a vallási élet és az internet kapcsolatáról. /Bálint B. Eszter: Egyház és média kapcsolata. Tanulmányi találkozót szerveztek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./2003. szeptember 29.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (WMDP) üdvözli a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangzanak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. /A VMDP üdvözli az MDF tervét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./