udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
999
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 991-999
Helymutató:
Vajdaság
2006. február 3.
Azonnal kivonták a forgalomból a Vajdaságban a frissen megjelent magyar nyelvű középiskolai feladatgyűjteményt, miután a Bunyik Zoltán vezette vajdasági oktatási titkárság (minisztérium) éles hangon tiltakozott amiatt, hogy a kötet borítóján nacionalista üzenetként értelmezhető kifejezések vannak. A feladatgyűjtemény borítóján nagy betűkkel két kifejezés szerepel: „elmehetnél” és „el fogtok süllyedni”. Bunyik minisztériuma közleményében leszögezte, hogy „az ilyen durva hiba nem lehet véletlen műve”, ezért a tárca követeli a szerbiai oktatási minisztériumtól, derítsen fényt arra, hogy ki felelős a történtekért, és azonnal vonja ki a forgalomból a feladattárt. Bunyik Zoltán helyettese, Danica Stefanovic kijelentette: „Nem szeretném azt hinni, hogy szándékos provokációról van szó, mert az rettenetes lenne.” Biljana Stupar, a Prosvetni Pregled nevű belgrádi tankönyvkiadó igazgatója közölte, hogy csak egy „grafikai megoldásról” van szó. „A grafikusunk a kötet feladatai között található kifejezéseket tette a címlapra.” A grafikus nem tudunk magyarul. A szerbiai oktatási minisztérium közleménye szerint „technikai hiba” történt”. A minisztérium bocsánatot kért a magyar gyerekektől, szülőktől és az oktatóktól. /Rossz vicc vagy provokáció? Vajdasági magyar középiskolai feladattár visszavonása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./2006. február 8.
Idén ötödik alkalommal szervezi meg a pannonhalmi bencés főapátság és a Rákóczi Szövetség a középiskolás diákok Cultura Nostra elnevezésű történelmi vetélkedőjét. A két fordulóban – helyi és nemzetközi szakasz – megrendezett versenyen a résztvevőknek az Anjou-kort, azaz Magyarország 1301–1437 közötti történelmét kell nagyon jól ismerniük. A helyi szakaszt, amelyre mintegy 450 diák jelentkezett a Kárpát-medencéből, február 7-én tartották. Magyarországon 8, Erdélyben és Felvidéken 2-2, Kárpátalján és Vajdaságban 1-1 színhelyen versenyeztek a diákok. Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen két-két csapat jelent meg a versenyen. A döntőre, amelyet április 22–23-án tartanak Pannonhalmán, a legjobb teljesítményt elérő 10 csapatot hívják meg. /Cultura Nostra ötödször. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./2006. február 8.
A Balassa Bálint Határon Túli Magyarok Információs Központja Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány Legszebb helyeink pályázatának eredményhirdetése, első tíz helyezett: Balázs D. Attila – Bihar-hágó, Torockó; Biczók Gyula – Szepesváralja, Torja; Cseh Botond – Csomakörös; Fülöp Lóránt – Agyagfalva, Bögöz; Horváth Dóra – Békás-szoros, Zetelaka; Kléri János – Bihar-hegység, Kolozsvár; Molitorisz Endre – Boga-völgye; Palotás Panni – Torockó, Zeteváralja; Turoczi József – Farkaslaka; Vitos Hajnal – Pusztina, Zsobok. Különdíj: Nyeső László – Topolya – Vajdaság. /”Legszebb helyeink” pályázat eredményhirdetése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2006. február 16.
A Szülőföld Alap (SZA) idei, egymilliárd forintos keretösszegéből elsősorban falugondnoki hálózatra, a szórványiskolák támogatására, informatikai fejlesztésre, valamint a határon túli régiók közötti kapcsolatok erősítésére pályázhatnak a magyar közösségek, közölte Kiss Elemér, az SZA tanácsának elnöke február 15-én Budapesten. Kiss Elemér, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) újságírók előtt elmondta: a nemzeti szolidaritást fejezi ki az a döntés, amelynek értelmében a pályázatok elbírálásánál lélekszámuknál nagyobb arányú támogatásban részesülhetnek a vajdasági és kárpátaljai régióban élő magyar közösségek. „Haverok-buli-hanta-Fanta-típusú működés” nincs a Szülőföld Alap tevékenységében, „nincs asztal alatti pénzosztás”, minden nyilvánosan történik – hangsúlyozta Kiss Elemér. Az SZA keretéből a romániai magyar közösségek 450 millió, a felvidékiek 150, a vajdaságiak 220, a kárpátaljaiak 120, a horvátországiak 30, a szlovéniaiak 20 és a burgenlandiak 10 millió forintot kapnak. /Falugondnoki hálózatot, szórványiskolákat támogatnak. Kiss Elemér: nincs asztal alatti pénzosztás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./ Komlós Attila, a HTMH elnöke kifejtette: a magyar-magyar kapcsolattartásban új hangsúlyoknak kell kialakulniuk, a megsegítő és a megsegített közötti, sok tekintetben alá- és fölérendeltségi viszonyt fel kell váltania a felelős partnerségnek. Tavaly a Szülőföld Alap több mint 108 millió forint felajánláshoz jutott a magyar állampolgárok adójának 1 százalékából. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium tavaly meghirdetett pályázati felhívására 757 pályázat érkezett, amiből 103 érvénytelen volt, támogatást 347 kapott. A Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégiumhoz 175 pályázat érkezett, érvénytelen volt 11, támogattak 99-et. Összesen a két kollégium 976.601.000 forintról döntött, ebből tavaly mintegy 600 milliót fizettek ki, a többit idén folyósítják. A Gazdasági és Területfejlesztési Kollégiumhoz 300 pályázat érkezett, feldolgozásuk folyamatban van, várhatóan március elején bírálják el. E kollégium kifizetései az Alap idei keretének terhére történnek. A két kollégium hatáskörét módosítják, ez az új elnevezésekben is tükröződik: idéntől Regionális, Önkormányzati Együttműködési és Területfejlesztési Kollégium, illetve Gazdasági és Informatikai Kollégium lesz. Az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégium hatásköre és elnevezése változatlan marad /Guther M. Ilona: Szülőföld Alap: nincs asztal alatti pénzosztás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2006. február 17.
Negyvenkét EU-s témájú kézikönyvet tartalmazó csomagot adtak át Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Az adományokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nevében Szabó Béla, csíkszeredai magyar főkonzul nyújtotta át. Hasonló adományban részesül további harminc erdélyi, horvátországi és vajdasági közgyűjtemény. /Daczó Dénes: Főkonzuli könyvadomány. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2006. február 17.
Február 4-én a magyar szellemi élet köszöntötte a 95 éves Püski Sándort, azt a személyiséget, aki életét a nemzeti kultúra szolgálatába állította, aki az évtizedek során legjobb alkotóink könyveit adta az olvasók kezébe. „Betűkből teremtett univerzumot” – írta róla a Magyar Nemzet. Püski a harmincas évek végén létrehozott Magyar Élet Kiadója a nemzet sorskérdéseit felvállaló szellemi tábor, a népi irodalom és mozgalom tagjai – Sinka István, Szabó Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Kodolányi János, Nyirő József, Erdélyi József, továbbá a Válasz, a Tanú, a Kelet Népe köré csoportosult többi alkotó – műveinek kiadójaként történelemformáló erővé magasodott, keresve a kivezető utat abból a kétpólusú világból, amely a német, illetve a szovjet hegemónia képében elnyeléssel fenyegette Közép-Európa államait. A kiadó 1944-ig százharminc könyvet jelentetett meg, olyanokat, amelyek az akkor élő nemzedék eszmei tájékozódását segítették, cselekvésre buzdítottak, nemzeti célokat szolgáltak. A Balatonszárszón 1943-ban megszervezett Magyar Élet tábor a kor meghatározó, irányszabó eseménye volt. Az Amerikai Egyesült Államokban 1975-ben megalakított Püski–Corvin Magyar Könyvesház egy időben volt a magyar kultúra előretolt bástyája, a diaszpórában élő magyarság szellemi központja volt. A New York-i Könyvesház által meghívott erdélyi, vajdasági, szlovákiai írók, a kiadó által megjelentetett műveik lármafaként hirdették a világnak fizikai és lelki elnyomorítást, a nyelvi genocídiumot, amely a kisebbséget fenyegette. Püski Sándor 1988-tól újra Magyarországon jelenteti meg, azokat az alkotókat és műveiket, amelyek a totalitarizmus korában elhallgattatásra ítéltettek. A budapesti Püski Könyvesház és a Kiadó ma is szellemi oázis, az egész Kárpát-medencére kisugárzó erőforrás. Jellegzetes borítólapja biztos ajánlólevél: e könyvek a legjava magyar irodalmat közvetítik az olvasók felé, méltatta Püski életművét Máriás József. /Máriás József: Betűkből teremtett univerzum. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2006. február 22.
A Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát Szász Enikő színésznő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke nyerte meg. A győztes elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetett a magyarországi és vajdasági színházakkal, közművelődési intézményekkel való kapcsolatra és az eurorégiós pályázatokra. Szabó K. István, aki szintén pályázott, fellebbezett. A versenyvizsga szabályosságát, a lebonyolítás módját kifogásolta. /Pataky Lehel Zsolt: Szász Enikő a színigazgatói versenyvizsga győztese. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./2006. március 1.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tiltakozott amiatt, hogy a szerbiai igazságszolgáltatás etnikai alapon kettős mércét alkalmaz, amikor magyar és szerb nemzetiségű bűnelkövetők felett ítélkezik. Tavaly júniusban Temerinben öt magyar fiatalember súlyosan és kegyetlenül bántalmazott egy szerb férfit, amiért a vádlottak összesen 61 év börtönbüntetést kaptak. A másik eset 2004 szeptemberében történt: Újvidéken hat szerb nemzetiségű fiatalember elrabolt egy magyar fiatalembert, akit súlyosan és kegyetlenül bántalmaztak, vasrúddal vertek. Az áldozatot a Duna-partjára hurcolták, meztelenre vetkőztették, levizelték, a Dunába kényszerítették, egy csónakból fojtogatták. A vérző, mezítelen fiatalembert ezután magára hagyták. Az újvidéki bíróság pénteken zsarolás, emberrablás és engedély nélküli fegyvertartás bűncselekménye miatt első fokon összesen 14 év börtönre ítélte a szerb nemzetiségű bűnelkövetőket. A magyar fiatalok letartóztatás alatt voltak gyakorlatilag a bűntény elkövetése óta egészen addig, amíg a jogerős ítélet után a börtönbe vonultak, míg az újvidéki szerb fiatalok szabadlábon védekeztek, és az első fokú, „kirívóan enyhe ítélet csak most született meg”. /Etnikai alapú kettős mérce a szerb igazságügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2006. március 3.
„Nem kijelenteni kell, hogy mi a magyar nemzethez tartozunk, hanem megtalálni a konkrét kapcsolódási pontokat” – nyilatkozta Varga Attila RMDSZ-alelnök a határon túli magyarok közjogi státusát érintő alkotmánymódosítás HTMH-nál március 2-án lezajlott vitája után. Kifejtette: nem értettek egyet az eredeti javaslattal, hogy az alkotmány a magyar nemzetre vonatkozó meghatározást tartalmazzon, mert ez mindegyik Magyarországgal szomszédos országban konfliktust gerjesztene, és a kérdést nem oldaná meg. A magyar kormány tavaly novemberi javaslatában szerepelt egy olyan passzus, amely szerint a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott közölte: az első, december 16-i egyeztetésen igazából csak abban a kérdésben volt nagy vita, hogy a nemzetfogalom milyen módon kerülhet be az alkotmányba. A mostani tanácskozáson – az RMDSZ kompromisszumra tett ajánlatát figyelembe véve – a résztvevőknek sikerült törvényjavaslatot elfogadni. Ebben a változatban nem szerepel a nemzetfogalom, viszont beépítették a határon túli szervezetek által tett javaslatok egy részét. Az RMDSZ ajánlása volt, hogy ne terheljék meg az alkotmánymódosítást a nemzetfogalomról szóló vitával. A tanácskozáson nem képviseltette magát a felvidéki Magyar Koalíció Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Jelen volt az RMDSZ, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, az Ausztriai Magyarok Egyesülete, az Észak- és Nyugat-Európai Magyar Szervezetek Szövetsége. Duray Miklós alkotmánymódosítási tervezetét nem vitatták meg, mert a felvidéki politikus nem jelent meg a tanácskozáson. Avarkeszi közölte: a magyar kormány egyértelművé tette, hogy ezzel a változattal nem tud egyetérteni. A magyarországi parlamenti választások előtt nem kezdeményeznek négypárti egyeztetést a jelenlegi tervezetről. /Guther M. Ilona, Budapest: Kimaradt a nemzetfogalom az alkotmánymódosításból. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2006. március 10.
Március 4-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében került sor a Természet Világa folyóirat XV. Diákcikk pályázatának eredményhirdetésére. A díjátadó ünnepségen, az anyaországi diákokon kívül erdélyi és vajdasági diákok is részt vettek. Erdélyből idén is marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, tordai, nagyenyedi és székelyhídi diákok érdemeltek ki díjakat. /Dvorácsek Ágoston: Erdélyi diákok a Magyar Tudományos Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2006. március 10.
Március 8-án ünnepélyes keretek között aláírták az Újvidéki Egyetemen a szabadkai magyar nyelvű Tanítóképző Kar megalapításáról szóló szerződést. Az Újvidéki Egyetem kebelében működő szabadkai tanítóképző lesz az első vajdasági magyar autonóm felsőoktatási intézmény. A kar átveszi a zombori Tanítóképző Kar tíz tanárát, taneszközeit, illetve azokat a diákokat, akik eddig a zombori tanintézet szabadkai kihelyezett tagozatán tanultak magyarul. A szabadkai oktatási intézmény az október 1-jétől kezdődő tanévtől vesz fel diákokat, harminc hallgató iratkozhat be, közülük húszan az állam, tízen saját költségükön tanulhatnak. A magyar kormány tavaly decemberben memorandumban vállalta, hogy szakmailag és anyagilag is hozzájárul a Tanítóképző Kar létrehozásához. /Aláírták a szabadkai magyar tanítóképző megalakításáról szóló szerződést. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 10./2006. március 17.
Az MTI által megkérdezett szakértők szerint sem a leginkább hangoztatott erdélyi–székelyföldi, sem a vajdasági autonómia nem valósulhat meg a következő 10–15 évben. A Kárpát-medencében jelenleg Horvátországban és Szlovéniában működik egyfajta területi autonómia, ami az ott élő magyarokat is érinti, Ukrajnában és Szlovákiában azonban egyre inkább lekerül a napirendről ez a kérdés – értékelte az aktuális helyzetet Vizi Balázs, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. A nemzetközi jogász hangsúlyozza, hogy a Romániában, valamint a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség autonómiatörekvéseiről ugyan egyre több szó esik, de itt is hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmi és politikai többség is igent mondjon a kisebbségi törekvésekre. „A gond az inkább az, hogy nincs egységes politikai stratégia a határon túli magyar közösségekben, amely következetesen felépítené, hogy milyen feltételeket próbálnak szabni a többségi politikai elitnek, illetve, hogy milyen lépéseket tennének, ha a politikai elit nem teljesíti ezeket a követeléseiket. Igazából az tűnik elő, hogy belső rivalizálások áldozata az, hogy ilyen stratégia kialakuljon ezekben a határon túli közösségekben” – mondta Vizi Balázs. Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője is azt emelte ki, hogy Romániában, valamint Szerbia és Montenegróban belpolitikai játszmák és a magyar közösségeken belüli rivalizálások hátráltatják az autonómia elérését. „Sajnos a magyar közösségek soha nem voltak elég erősek ahhoz, hogy létrehozzák a maguk autonóm intézményeit alulról, akárcsak egy alapítványt, vagy civil társadalmi intézményt. Ahogy létrehozzák, azonnal az államhoz fordulnak, hogy finanszírozza ezeket, és ők attól kezdve jó redisztribútorokként az államtól megkapott forrásokkal majd működtetik az adott intézményt. Ez nem autonómia” – hangsúlyozta Törzsök Erika. Erdélyben szinte csak abban értenek egyet a döntéshozók, hogy szükség van autonómiára, az oda vezető utat azonban mindenki másként képzeli el – hangsúlyozta Kolumbán Gábor, az erdélyi Sapientia Egyetem oktatója. Hasonló tapasztalatai vannak Vajdaságban Gábrity Molnár Irénnek, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökének. Szerinte a vajdasági magyarság az alapvető kérdésekben sem egységes, arra pedig rendkívül kevés esélyt lát, hogy a belgrádi kormány a jelenlegi helyzetben autonómiát adjon a területnek. A határon túli magyar szakértők szerint a magyar autonómiatörekvések jelentős támogatást sem az anyaországtól, sem az Európai Uniótól nem kapnak. Szerintük Magyarországról mindössze szólamok szintjén támogatják az elképzeléseket. „Sajnos, a koppenhágai kritériumok nem határozzák meg, hogy pontosan mit is kell a kisebbségi jogok alatt érteni” – jelentette ki az Európai Parlamentben Tabajdi Csaba (MSZP). „Az EU sokszor kettős, sőt hármas mércét alkalmaz, amikor teljesen mást ír elő, mást vár el két tagjelölt államtól, miközben saját tagállamaitól szinte semmit nem kér számon: a Macedóniában élő albánok egy fegyveres felkelést követően a legszélesebb körű közigazgatási, sőt területi autonómiát kaptak, míg Románia esetében a Székelyföldön élő közel egymillió magyar esetében az Unió nem szorgalmazza a területi autonómiát, Koszovónak függetlenséget ígér, de a Vajdaságnak még a Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő által elvett autonómiát sem javasolja”. Tabajdi arra kérte a képviselőket, hogy „támogassák azokat a magyar módosító indítványokat, amelyek Vajdaság multietnikus jellegének megőrzését, a kisebbségek védelmét, a tartományi autonómia szélesítését célozzák. /Középtávon sincs esély a magyar autonómiák létrejöttére a Kárpát-medencében? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 18.
Magyar módosító javaslat nyomán fontosnak tartja a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzését az Európai Parlament. A testület elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz) azon módosító indítványát, amely szerint az EP „megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”. Becsey Zsolt szerint módosító javaslatának elfogadásával az EP kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse. Az említett módosításokkal gyarapodott az EU azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkoznak – úgy vélte, ez a kör „a magyar EP-képviselők csatlakozás óta kifejtett tevékenysége ellenére is túl szűk”. /Magyar EP-lobbi a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./2006. március 22.
1995 novemberében hivatalosan is megalakult az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ néptáncegyüttese Szarkaláb néven. A Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője a kezdetekben Pillich Gyöngyvér volt. Az évek során mind az együttes-vezetők, mind pedig a tagok cserélődtek. 1998-tól a Szarkaláb vezetését Pillich Balázs vette át, az Apáczai Csere János Líceum részéről pedig 1999-től Mihály Béla testnevelés tanár felelt a csapat munkájáért. 1999-ben teljes egészében kicserélődött az együttes tagsága, ez a szakadás egybeesett egy új kolozsvári néptáncegyüttes, az Ördögtérgye megalakulásával. Ettől kezdve a Szarkaláb zömét már nem apáczais diákok, hanem Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók alkotják. Az új csapat több bel- és külföldi rangos fesztiválon, rendezvényen vett részt. A Szarkaláb fennállásának tíz éve alatt több mint 40 fesztiválnak, falunapnak, kiállításnak, ünnepségnek volt a meghívottja Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban Horvátországban és más országokban. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az együttes fenntartó intézménye, turnészervezéssel, támogatásszerzéssel, a teljes infrastruktúrájának használatával nyújtott támogatást. A Heltai Alapítvánnyal való szoros együttműködés eredményeként a Szarkaláb társszervezője az évente megszervezendő „Szent István-napi Néptánctalálkozónak”, melyet a szakmai körök már Erdély legnagyobb nemzetközi kisebbségi fesztiváljaként tartják számon. Az együttesnek saját zenekara nincs, Erdély valamennyi táncház-zenekarával dolgoztank már. Muzsikált már nekik a Palló, Tarisznyás, Tüske, Pirászló zenekar, a Háromszék és a Hargita Együttesek zenekarai és mások is. A Szarkaláb Néptáncegyüttes 2005/2006-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. /Tíz év Szarkaláb – Ünnepi fesztivál március 25–26-án. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2006. március 25.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a nemzetközi közvéleményhez fordul, amennyiben a szerbiai belügyi szervek nem állják útját a Szabadkán és környékén elharapózott bűnözésnek, lopásoknak és rablásoknak – közölte Kasza József pártelnök. Kasza felszólította a szabadkaiakat: jelentkezzenek a VMSZ szabadkai irodáján, amennyiben bűncselekmények, rablótámadások áldozataivá váltak. A felhívás utáni két órában több mint harminc bejelentés érkezett, két nap alatt pedig 61 esetről számoltak be a polgárok. Azt panaszolták, hogy nemcsak betörések vannak, traktorokat, ekéket és más mezőgazdasági gépeket is lopnak, a rendőrség pedig rendszerint nem tud a bűnesetek végére járni. A pártelnök nem állítja azt, hogy kifejezetten magyarellenességről van szó, de tény, hogy többnyire a magyarok tesznek panaszt. /A VMSZ a nemzetközi közvéleményhez akar fordulni. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./2006. március 31.
Megtámadtak Szabadkán egy vajdasági magyar fiatalembert: négy támadója lefogta és éles tárggyal összevagdosta az arcát és csuklóját; az áldozat szerint magyarsága miatt tették ezt vele. Az incidensről a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai irodája tájékoztatott. A fiatalember mobiltelefonján beszélt magyarul az utcán, amikor körbevette négy ismeretlen személy. Azt kiáltozták, hogy Szerbiában nincs helyük a magyaroknak. A támadók 15-20 vágást ejtettek a fiatalember arcán és a kezén. /Újabb magyarverés Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./2006. április 1.
A három ország szomszédos térségeit “egyesítő” Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió közgyűlését tartották meg március 31-én Temesváron. A Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyei önkormányzatok, az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyei tanácsok, valamint a Vajdaság Autonóm Tartomány alkotta regionális együttműködés soros tanácskozásán a kereskedelmi kamarák is képviseltették magukat. A jelenlévők eldöntötték: április végéig minden projektet összesítenek. /P. L. Zs.: DKMT-közgyűlés a kamarák részvételével. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./2006. április 4.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre március 31. és április 2-e között tartotta soros konferenciáját a kalotaszegi Nagypetri vendégházában Közösség – szétszóródás – lelki hazatérés témakörben. Vetési László, a szórványok apostola a református egyház gyülekezeteinek megfogyatkozásáról és az épített örökség pusztulásáról tartott vetítéses előadást, Dávid Gyula irodalomtörténész Kós Károly örökségéről és transzszilvanizmusáról értekezett, Szegedi László, Kőhalom neves lelkipásztora az általa tizenöt év alatt felépített szórványkollégiumról és az elesett sorsú gyermekek megmentéséről számolt be. Veres-Kovács Attila az idegenben otthont kereső, óceánokon túli magyarok életéről beszélt. A konferencia résztvevői sürgető feladatként fogalmazták meg: eljött az ideje a lelki építkezésnek, a módszeres és intézményesített értékmentésnek. Örömmel üdvözölték az EPMSZ vajdasági testvérszervezete megalakulását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség égisze alatt, amely május 5-7. között tartja első konferenciáját A szecesszió Szabadkán címmel. /Veres-Kovács Attila: Szabadegyetemi Napok – 2006, Nagypetri. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./2006. április 4.
Aradon a Szépművészeti Múzeumban látható a Krassó keresztjei című tárlat, a pancsovai Dimitrije Madas szerb archeológus fotóiból mutat be válogatást, amelyek a Krassó folyó romániai forrásától a vajdasági torkolatáig fellelhető út menti, útkereszteződésekben, templomudvarokban, köztereken elhelyezett kereszteket mutat be. /(Kiss): Krassó keresztjei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2006. április 8.
Érdemi szakértői tárgyalások kezdődnek hamarosan a vajdasági magyar autonómiáról – állapodott meg április 7-én Belgrádban Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. /Érdemi tárgyalások a vajdasági magyar autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2006. április 10.
Kézdivásárhelyen április 4-i közgyűlésén ünnepelte az Őrcsillag Nagycsaládok és Családok Egyesülete fennállásának negyedik évfordulóját. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak a múlt évben elhunyt alelnök, Torzsa József emlékének. Bandi Sándor, az egyesület elnöke a négy esztendő sikeres tevékenységeiről, valamint a felmerült nehézségekről számolt be. Elmondta: az Őrcsillag tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének, és több mint negyven magyarországi, vajdasági, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi egyesülettel és/vagy alapítvánnyal áll kapcsolatban. Tisztújítást tartottak. Elnöknek újraválasztották Bandi Sándort, alelnöknek Torzsa Máriát, titkárnak Moréh Adolfot, gazdasági ellenőrnek Kovács Katalint, pénztárosnak pedig Torzsa Istvánt választották meg. /(Iochom): Négyéves az Őrcsillag Családegyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2006. április 11.
„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./2006. április 11.
Budapesten a Magyar Érdekvédelmi Szövetség és a Magyarok Világszövetsége nemzetközi konferenciát rendezett a kommunisták által elvett javak visszaszolgáltatásáról a Kárpát-medencében. A konferencián résztvevő Garda Dezső képviselő elmondta, hogy számba vették az utódállamokban a tulajdon-visszaszolgáltatásnak a helyzetét. A felvidékiek elmondták, hogy a visszaszolgáltatások rendezéséért nekik is sokszor meg kellett megjárniuk Strasbourgot. A Vajdaságban a legrosszabb a helyzet, ott nem történt semmiféle visszaszolgáltatás. Garda Dezső beszélt a romániai ingatlanok és erdők visszaszolgáltatásáról. A volt tulajdonosok kiszolgáltatottak a polgármesteri hivatalnak, illetve a prefektúrának. 2002-ben visszaadták az erdőt a közbirtokosságoknak, de a magánbirtokosok csak csutakos határrészeket kapnak. A konferencián elítélték Marx Kommunista kiáltványát. Ennek megjelenése volt ugyanis a kezdete a folyamatnak, amely a kommunizmushoz, a tulajdonjog eltörléséhez vezetett. A konferencia kiállt az autonómia mellett, mert csak ennek keretében lehet a teljes visszaszolgáltatást elvégezni. A Kárpát-medencében ugyanis a legjobban a magyarságot sújtotta a kisajátítás, s mind a mai napig várat magára a teljes visszaszolgáltatás. /A rossztól a legrosszabbig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./2006. április 13.
Marosvásárhelyen a civil szervezetek, alapítványok vásárán zenével, énekkel, gyerekeknek szóló foglalkozásokkal mutatkozott be a KOEN (Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért) Alapítvány. Az alapítvány ötnapos evangelizációs programot biztosít. A KOEN jelenleg öt országban, Hollandiában, Magyarországon, valamint Kárpátalján, a Vajdaságban és Erdélyben mintegy hetvenezer gyermek vallásos nevelését szolgálja. 1993-ban, a programok elindulásakor Erdélyben közel ezer gyereket fogott össze, mára harmincháromezer kisgyerek és fiatal kapcsolódik be a gyülekezetek bibliaóráin, árvaházakban, vallástanárok segítségével, vagy akár kórházakban a lelkészek által a tevékenységekbe. A Marosvásárhelyi Főiskolások Keresztyén Egyesülete /Mifike/ fiataljai ugyancsak vallásos dalokkal mutatkoztak be. A Teleki-ház pincéjében tevékenykedő egyesület többek közt filmklubot, színikört is működtet. /(mr): Játszva gyarapodás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 13./2006. április 15.
Orosházán három album bemutatásával zárult a Művészet határtalanul elnevezésű PHARE–CBC-program, amelyet az orosházi Kulturális Kapcsolatok Egyesülete nyert el a Romániai Képzőművészek Szövetsége Aradi Fiókja partnerségével. Gonda Géza, a Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke vetített képes előadásában nemcsak a 2005 őszétől 2006 tavaszáig tartó második rendezvénysorozat eseményeit foglalta össze, kitért a 2004-ben megvalósított első próbálkozásra is. Míg 2004-ben 23-23 aradi, illetve orosházi képzőművész alkotásait láthatta a két város műértő közönsége, a most záruló projektben 26 aradi és 28 orosházi kötődésű képzőművész vett részt, az együttműködés kibővült a fotóművészekkel is, továbbá aradi és orosházi gyermekek a tornyai és a battonyai határátkelőn állították ki rajzaikat. Gonda Géza a jövőben a munkába belevonná a vajdasági szabadkai, sőt a hamarosan Orosházán kiállító nagy-britanniai brightoni fotósokat is. A programzáró három albumot azok főszerkesztője, Olasz Sándor, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténésze, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be. A program tárlatain kiállító aradi és az Orosházához kötődő képző- és fotóművészeket portréval, rövid életrajzzal bemutató három – magyar, román és angol – nyelvű, valamint a konferenciákon elhangzott előadásokat egybefoglaló magyar nyelvű kiadványokról van szó. Az Arad városát képviselők között volt Kocsis Rudolf, a temesvári egyetem adjunktusa /egyben az albumok társszerkesztője/, Kett-Groza János, az aradi fiók vezetőségi tagja és Szekernyés János művészettörténész, a képzőművész szövetség temesvári fiókjának elnöke is. /Kiss Károly: Művészet határtalanul. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./2006. április 19.
A szerbiai parlament elfogadta április 17-én a politikai kivégzettek és üldözöttek rehabilitációjáról szóló törvényt, ennek révén megszabadulhatnak a háborús bűnösség bélyegétől a délvidéki Csurog, Zsablya és Mozsor magyar lakói, akiket 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból. A szerb kormány által előterjesztett jogszabályra csak az úgynevezett „demokrata tömb” kormánypárti és ellenzéki képviselői adták voksukat. A törvény rehabilitálja azokat a személyeket, akiket bírósági döntéssel vagy e nélkül, politikai vagy ideológiai indíttatásból kivégeztek, megfosztottak szabadságától vagy más jogaitól 1941. április 6., a náci megszállás után. A jogszabály értelmében külön törvény rendezi majd az anyagi jóvátételt, és külön a nem anyagi jellegű kárpótlást, továbbá a vagyon- visszaszármaztatást. Ispánovics István, a G17 Plus nevű párt képviselője közölte, hogy javaslatára a parlament három módosítást hajtott végre a törvénytervezetben. A rehabilitálás iránti kérelmet magán- vagy jogi személy nyújthat be, de az eredeti törvénytervezettel ellentétben nem kizárólag a belgrádi kerületi bíróság, hanem az ország minden kerületi bírósága elbírálhatja a folyamodványt. Az is fontos módosítás, hogy a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nem kell birtokolnia azokat a dokumentumokat, amelyekkel bíróságon kétséget kizáróan bizonyítani lehet az üldöztetés tényét. A vajdasági magyarság szempontjából rendkívül fontos jogszabályról van szó. A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer polgári lakos – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó titói katonai közigazgatás idején következett a megtorlás, amelyben becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét. A Temerin melletti Csurog, Zsablya és Mozsor megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták, és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük többszáz gyermek. /A szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvényt. A magyarok mentesülnek a kollektív bűnösség vádjától. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./2006. április 20.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint „komoly párbeszéd” kezdődött pártja és a legnagyobb szerbiai kormánypárt, Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt között a vajdasági magyar autonómia kidolgozásáról. Hamarosan tárgyalni fog erről a témáról a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki pártjával, a Boris Tadics szerb elnök vezette Demokrata Párttal is. Kasza szerint csak konszenzussal lehet tartós, pozitív megoldást találni erre a problémára. /Komoly párbeszéd kezdődött a magyar autonómiáról Vajdaságban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2006. április 22.
Duray Miklós szlovákiai magyar politikus nyílt levélben fordult a világ magyarságának kiemelkedő tudományos, kulturális személyiségeihez, hogy kérjék nemzettársaikat, legyenek az MDF, a MIÉP, a Jobbik, a Cigány Összefogás, a Kisgazdapárt, a Centrum Párt, a KDNP szavazói, ha netán az első fordulóban az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaztak, de fontos számukra a nemzet. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekében, jövőnk érdekében, fogjanak össze, és 2006. április 23-án szavazataikkal támogassák a FIDESZ – KDNP jelöltjeit. A nyílt levelet több mint negyven író, tudós, politikus, lelkipásztor látta el aláírásával. /Nyílt levél nemzettársainkhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./ Köztük van Ábel András, a Sydney University professzora, Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselőcsoportjának MKP által delegált képviselője, Csapó Endre, az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet főszerkesztője, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, több, az Egyesült Államokban, Erdélyben, Vajdaságban és Szlovákiában élő határon túli és magyarországi. /Hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./2006. április 22.
László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke szerint meg kell teremteni a közösségen belül a társadalmi békét. Elment a megyében létező helyi, kerületi szervezetek tisztújító gyűléseire, a jogászok és mezőgazdászok tájékoztatták a tagokat a törvénymódosításokról. Vajdaság és Kárpátalja példája mutatja, milyen eredményhez vezetett a kis magyar közösségek politikai megosztottsága és a közöny. Kimaradtak a parlamentből, veszítettek az önkormányzatokban. Szlovákiában a felvidéki magyar közösség passzivitása mutatkozott meg az önkormányzati választásokon. A román közvélemény már elismeri, hogy az RMDSZ képes általános közösségi problémákat felkarolni. /Meg kell teremteni a társadalmi békét a közösségen belül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 25.
Markó Béla RMDSZ-elnök fontosnak nevezte, hogy a magyarországi pártok nem használták fel kampánytémaként a határon túli magyarság kérdését, amely ezáltal nem vált megosztó tényezővé. A határon túli magyarok kérdésében egységes álláspont kialakítását tekinti a felálló magyar kormány egyik legfontosabb feladatának Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platform elnöke is. Emlékeztetett: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy egy koalíció megőrizte kormánypozícióját. Ez csakis annak tulajdonítható, hogy a szocialista-liberális koalíció jól teljesített – mondotta. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélekedett: a koalíciós pártok győzelme az RMDSZ hivatalos politikájának a megerősödését eredményezi, s ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a határon túli magyarságot. A püspök szerint ugyanis az eddigi kormány nem a határon túli magyarság egészét, hanem csupán az RMDSZ-t tekintette határon túli politikája partnerének. „E tekintetben nem sok jóra számíthatunk, a határon túli magyarság továbbra is teljesen kiszolgáltatott Bukarestnek, Budapestnek és az RMDSZ-nek” – mondta. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a romániai magyarságnak le kell vonni a következtetést, miszerint első-, másod- és harmadsorban is csak önmagára számíthat, és csak negyedsorban az anyaországra. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arra számít, hogy Budapest a jövőben kedvezőbb lépéseket tesz a határon túli magyarok felé. Ennek első kézzel fogható jele a Máért összehívása lenne – vélekedett. – Gyurcsány Ferenc eddigi kormánya ódzkodott a közös ügyek megvitatására létesült fórum összehívásától. – mondotta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a választás végével remélhetőleg megszűnik a politikai erők kemény egymásnak feszülése. /Kedvezőbb lépésekben reménykednek a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./