udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
162
találat
lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-162
Helymutató:
Verespatak /Rosia Montana/
2006. február 28.
A Román Tudományos Akadémia ismét megerősítette a Verespatakon tervezett aranybánya-kitermelés kapcsán megfogalmazott elutasító válaszát. Az Akadémia szerint az RMGC 17–20 évre tervezett beruházása nem oldja meg a vidék gazdasági és a környék lakosainak szociális gondjait. A román állam évi 40–50 millió dollárra tervezett nyeresége jelentéktelen a terv következményeihez képest. /Újabb akadémiai nem Verespatakra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ 2006. április 14.
Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára április 13-án Budapesten megbeszéléseket folytatott Korodi Attilával, a román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkárával. Megállapították, hogy sűrűbb információcserére van szükség. Megállapodtak abban, hogy a Dunán kialakult árvízi helyzetről Magyarország naponta akár kétszer is szolgáltat adatokat a román félnek. A magyar környezetvédelmi tárca felajánlotta, hogy amennyiben a Duna-deltában várható árvízi eseményekhez technikai segítségre szükség van, számíthatnak közreműködésükre, legyen szivattyúkról, vagy más technikai eszközökről szó. Gombos közlése szerint áttekintették a két nagybányai aranybánya ügyét is, amelyek környezeti károkat jelentettek Magyarország számára, illetve a verespataki bányaberuházás kérdését. A verespataki aranybánya-beruházással kapcsolatban Korodi Attila közölte, hogy a beruházó cégnek nincsenek meg a szükséges engedélyei. /Guther M. Ilona: Korodi-Gombos: együtt az ár ellen. Magyar-román szakminisztériumi egyeztetés az árvízvédelemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2006. április 22.
Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. május 6.
Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága május 24-én Brüsszelben meghallgatta Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter asszonyt, a testület több tagja felszólalt a verespataki bányaberuházás ellen. A miniszter asszony nem adott egyértelmű választ a Verespatakkal kapcsolatos kérdésekre. Azt hangsúlyozta, hogy a beruházás környezeti hatásait jelenleg szakértők vizsgálják. /EP-képviselők Verespatak ellen foglaltak állást. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./2006. május 19.
Bezárták a verespataki állami aranybányát és a bánya 427 dolgozóját elbocsátják. Románia a 2007-es uniós csatlakozásáig mind a 19 állami tulajdonban álló, környezeti kockázatokat rejtő bányáját bezárja. Ezzel egy időben a magán aranybányát tervező kanadai Gabriel Resources cég beadta a kormánynak a környezetvédelmi hatástanulmányt. Ennek alapján dönt a kormány a kitermelés engedélyezéséről vagy megtagadásáról. A döntés hat hónapon belül várható. /Verespatak: kész a megvalósíthatósági tanulmány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2006. június 15.
Temesvár, Újvidék, Arad és Szeged önkormányzata közös eurorégiós fejlesztéseket tervez. Európai business, leadership és hosszútávú fejlesztések a Temesvár-Újvidék-Arad-Szeged eurorégióban címmel rendeztek háromnapos nemzetközi fórumot június 12-14-e között Temesváron. Az egyik legnagyobb vidéki adóbefizetőként számon tartott Temesváron gyakorlatilag végig politikai ellenszélben kellett a városfejlesztést megvalósítani, szegényes költségvetési forrásokkal, ezt az olasz és német partnerek, illetve a BERD támogatásával sikerült áthidalni. Gheorghe Falca aradi polgármester „Temesvár-Arad tengely” elképzelés lényegét mutatta be: a robbanásszerűen fejlődő szomszédvárakat a közeljövőben autópálya köti majd össze és ezek mentén olyan ipari fejlődés mehet végbe, hogy a jövőben érdemes lesz közös infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodni. Szeged már nem is metropoliszban, inkább biopoliszban gondolkodik, a hangsúly nem a nagyiparra, hanem az „egészségiparra”, a biológiai kutatásokra, a környezetvédelemre, az orvosi felszerelések iparára és a humán egészségügyre kerül, amelynek központjává a Szegedi Egyetem orvostudományi kara válik. A konferencia részvevői Verespatakra látogattak el az ottani aranybánya-projektet finanszírozó kanadai befektető meghívására, ahol a sok vitát kavaró nagyszabású nemesfém-kitermelés lehetséges következményeivel, a régió és a szomszédos országokra kiható környezeti hatásaival ismerkedhettek meg. /Pataki Zoltán: Fejlesztések a hármashatár térségében. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2006. június 19.
Telekeladási kampányt kezdeményez Verespatakon az ide tervezett aranybánya megvalósulása ellen küzdő Alburnus Maior szervezet vezetősége. A helyi lakosok által alapított civil Vanessa Redgrave angol színésznőnek egy négyzetméter telket adományoztak. A számkivetettekért és a hátrányos helyzetűekért kezdeményezett jótékonysági akcióiról is ismert filmcsillag június elején a Kolozsváron rendezett Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál gálarendezvényén jelentette be, hogy a zsűri által neki ítélt életműdíját az Alburnus Maiornak ajánlja. A kolozsvári Nemzeti Színház színpadáról mondott beszédében – amit a román közszolgálati televízió is egyenes adásban közvetített – arra hívta fel a figyelmet, hogy bármely felelőtlenül kihasznált terület nemcsak a környező vidékeket érinti, hanem hosszú távon az egész kontinensre is károsan kihat. Az Alburnus Maior a világhálón keresztül is meghirdeti telekvásárlási kampányát. Hangsúlyozta: bárkinek szívesen eladnak szimbolikus áron egy négyzetméter telket Verespatakon. Azt szeretnék, hogy minél több személyt hátrányosan érintsen a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által kezdeményezett aranybánya. Az eladás előtt azonban minden jelentkező kilétét alaposan ellenőrzik, hogy az eladott telekrész nehogy az RMGC kezére kerüljön. /B. T.: Négyzetméterenként adnák el a verespataki földet. Az Alburnus Maior újabb fronton nyitott háborút az RMGC-vel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2006. június 20.
A Rosia Montana Gold Corporation beadta a környezetvédelmi hatástanulmányt a verespataki bányaberuházással kapcsolatban, közölte Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter levélben Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterrel. A hatástanulmányt a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak. A minisztérium a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni Magyarországon az ügy kapcsán. /Verespatak – megvan a hatástanulmány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2006. június 28.
Renate Weber és a Nyílt Társadalomért Alapítvány nyilvánosan tiltakozott a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatos tervek miatt, mivel úgy vélik: a kifejtés hatással lenne a környezetre, valamint a térség kulturális létesítményeire – tájékoztatott Weber asszony. Ez az állásfoglalás válasz John Aston, az RMGC alelnökének levélére, aki felszólította a szervezetet, mondjon véleményt a befektető által közzétett környezeti hatástanulmányról. Az RMGC szándékai ellen tiltakoztak még a legfontosabb romániai vallási felekezetek képviselői és a Román Akadémia tagjai is. Traian Basescu, megválasztása előtt, 2004. októberében „szükségesnek” vélte a verespataki bányakitermelés megvalósulását. Kijelentését azzal indokolta, figyelembe kell venni az abrudbányai és zalatnai nagy mértékű munkanélküliséget. Habár azóta eltelt két év, s közzétették a környezeti hatástanulmányt, az államfő még mindig nem közölte végleges álláspontját ez ügyben. /Verespatak ellen tiltakozik a Nyílt Társadalomért Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./ 2006. július 1.
A Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás ügyében több közmeghallgatást és a környezeti hatásvizsgálat meghosszabbítását kéri Persányi Miklós magyar környezetvédelmi minisztertől nyílt levélben négy magyar környezetvédelmi szervezet. /Magyar zöldek közmeghallgatást kérnek a verespataki aranybánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2006. július 5.
Verespataki állatokkal és virágokkal gazdagodott az amúgy is tehetős Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, akinek a nevére a Greenpeace Magyarország Egyesület egy négyzetméternyi földet vásárolt a tervezett aranybányának otthont adó Fehér megyei településen. A miniszterelnök Vanessa Redgrave angol filmcsillag után a második személyiség, aki a szimbolikus jelentőségű egy négyzetméternyi terület birtokába juthat. A zöldek ezzel a „csellel” is nehezíteni akarják a Rosia Montana Gold Corporation vállalat dolgát, hiszen minél több tulajdonos rendelkezik Verespatakon telekkel, annál nehezebben valósítható meg az arany- és ezüstkitermelés. Magyarország a beruházás lehetőségének felmerülése óta az egyik leghevesebb ellenzője a ciános technológiát használó aranybánya létesítésének. /B.T.: Gyurcsány, az erdélyi „földbirtokos”.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./2006. július 12.
Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter mindaddig nem hajlandó közzétenni hivatalos álláspontját a verespataki aranykitermelés ügyében, amíg nem fejeződik be a kérdésről zajló nyilvános vitasorozat. /Sulfina Barbu nem nyilatkozik Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2006. július 14.
Greenpeace aktivisták – köztük több magyar – tüntettek július 13-án Bukarestben a Környezetvédelmi Minisztérium előtt a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatának leállításáért. A demonstráció oka az, hogy kanadai vállalat által újonnan beadott területrendezési engedély teljesen más beruházási szándékot mutat, mint amit az engedélyezési folyamat elkezdésekor a vállalat beadott. Az engedély említést sem tesz a nagybányainál tízszer nagyobb, 600 hektár kiterjedésű zagytározóról és annak 185 méter magas gátjáról. /Verespatak: Greenpeace-demonstráció Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2006. július 15.
Szimbolikus nagyságú verespataki telket ajándékozott Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Greenpeace magyarországi szervezete. „Az adományozás gyakorlatilag szimbolikus jelentőségű, de fel szeretnénk hívni a miniszterelnök és a kormány figyelmét: Magyarországnak kulcsszerepe van ebben a döntésben, hogy megépül-e az aranybánya Verespatakon, vagy nem. Hogyha igen, akkor Magyarországnak és lakóinak szembe kell nézni egy újabb ciánkatasztrófa veszélyével, mint amilyen a 2000-es nagybányai volt” – mondta Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország Egyesület sajtószóvivője. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a jövő héten nyilatkozik, hogy elfogadja-e ezt a földadományt – mondta Batiz András kormányszóvivő. Batiz kiemelte: a kormány és a miniszterelnök céljai ebben az ügyben azonosak, hiszen arról van szó, hogy meg lehessen akadályozni a korábbiakhoz hasonló természeti katasztrófákat. /Kormányszóvivő a Greenpeace földadományáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./2006. július 18.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el a neki felajánlott verespataki telket. A visszautasítás okát sajtóközleményben hozza majd nyilvánosságra. A környezetvédők a földajándékozás mellett felszólították Gyurcsány Ferencet, hogy minden politikai és jogi eszközzel járjon közben az európai és román jogszabályokat is súlyosan sértő engedélyezési folyamat felfüggesztéséért. /S. J.: Gyurcsányt nem kapta el az aranyláz. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. július 19.
Csendőrség oszlatta szét július 18-án Bukaresten a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek a Környezetvédelmi Minisztérium előtt másfél órán át tüntető romániai, magyar és osztrák aktivistáit. A zöldek az ellen tiltakoztak, hogy Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter nem állította le a verespataki aranybánya szerintük törvénytelen engedélyeztetési folyamatát. A zöldek szerint a verespataki aranybánya-projekt legproblémásabb eleme, a 600 hektár kiterjedésű cianidos ülepítőtó. A zöldek szerint a karhatalom erőszakosan lépett fel akciója során. A romániai tüntetőkre ötezer lej értékű bírságot róttak ki, a külföldi aktivistákat az idegenrendészetre szállították, a csendőrség közlése szerint őket is megbírságolják az engedélyezetlen demonstrációban való részvételért. /B. J. I.: Bekeményített a Greenpeace. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2006. július 21.
Nem enged a környezetvédelmi tárca a Greenpeace és a hazai zöldszervezetek nyomásának, és nem függeszti fel a verespataki aranybánya-beruházás környezeti hatástanulmányának jóváhagyási procedúráját – közölte Bukarestben Sulfina Barbu, a tárca vezetője. /Megállíthatatlan a verespataki bányaterv jóváhagyása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./2006. július 21.
Gyurcsány Ferencnek egyetlen négyzetméternyi föld sem kell Erdélyből. A Verespatak megmentéséért küzdő civil tömörülés olyan embereket kíván a mentőakció mellé állítani, akiknek a neve szépen és jól cseng a világon. Gyurcsány Ferenc a jelek szerint nem ilyen ember, s ezt a civil kezdeményezés – tulajdonképpen segélykérés – elutasítása is tanúsítja. Pedig ha ezúttal igennel válaszol, minden bizonnyal javít valamelyest a róla Erdélyben kialakult képen. /Benkő Levente: Más négyzetméteren. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./2006. július 26.
A verespataki bányaterv környezeti hatástanulmánya ügyében rendezett első nyilvános fórumra Verespatakon került sor július 24-én. Stephanie Roth, a verespataki Alburnus Maior Egyesület aktivistája elmondta: Verespatakon jelenleg két brit botanikus dolgozik. A hónap végén pedig nagyobb, amerikai és nyugat-európai szakértői csoport utazik a helyszínre. Tagjai két hetet töltenek majd Verespatakon, s a Román Akadémia szakértőivel együtt a toxikológia, a ciánvegyészet, a vízminőség, a régészet és a bányaterv megannyi más szempontjából megvizsgálják a tervezett beruházás várható hatásait. /T. Sz. Z.: Nyugati szakértők vizsgálódnak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./ Az Alburnus Maior és a Greenpeace aktivistái megpróbálták megakadályozni a nyilvános vitasorozat első rendezvényét. A környezetvédők „Véget ért az aranykorszak”, „Nem akarunk újabb ciánkatasztrófát” feliratokkal tiltakoztak az esemény és a verespataki kitermelés ellen. Elsőként John Aston, a Gabriel Resources Gold Corporation (GRGC) cég alelnöke próbálta megnyugtatni a kedélyeket, de bevezető szavait még nagyobb elégedetlenség fogadta. A verespataki projektet támogató Pro Verespatak Egyesület tagjai tapssal próbálták elnyomni a környezetvédők bekiabálásait. Verespatak község lakossága két táborra szakadt: egyik része támogatja, a másik része pedig ellenzi az aranykitermelést. Augusztus 28-ig további tizenkét helységben szerveznek nyilvános vitát. /Dézsi Ildikó: Verespatakon kezdődött a nyilvános vitasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2006. augusztus 3.
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: a Verespatak térségébe tervezett aranybánya projektje komoly környezeti kockázatot jelent – mondta Persányi Miklós miniszter, amikor hivatalában fogadta Ireny Comaroschit, Románia budapesti nagykövetét. Persányi szerint Románia számára is jobb lenne, ha a projekt nem valósulna meg. Magyarország legfőbb érdeke a határon átterjedő környezeti hatások megelőzése, a nagybányaihoz hasonló környezeti katasztrófák elkerülése. Ireny Comaroschi kijelentette, a román kormány még nem foglalt állást ebben a kérdésben. /Budapest: kockázatos a Verespatakra tervezett aranybánya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2006. augusztus 19.
A verespataki aranykitermelés terve ellen tiltakoztak augusztus 18-án a Greenpeace aktivistái Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium előtt. A Greenpeace aktivistái más zöld szervezetekkel együtt azért tiltakoznak, mert a Környezetvédelmi Minisztérium nem hajlandó felfüggeszteni a verespataki aranybányaterv engedélyeztetési folyamatát. A Román Akadémia korábban már több alakalommal is a bányaterv ellen foglalt állást. /Újabb tüntetés Verespatakért. Hatalmas büntetések a Greenpeace aktivistáinak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2006. augusztus 23.
Akár több hónapig is eltarthat, amíg a verespataki aranybánya-beruházást tervező cég megválaszolja a hazai közviták során írásban megfogalmazott összes kérdést – jelentette ki Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára a tizenkettedik Verespatak sorsával kapcsolatos, Bukarestben tartott lakossági fórumon. Eddig több ezer, írásban megfogalmazott kérdést regisztráltak a bukaresti szaktárcánál. Gheorghe Funar Nagy-Románia párti szenátor közölte: büntető feljelentést tett a Legfelső Bíróság mellett működő ügyészségen a környezetvédelmi tárca vezetősége ellen. Azzal vádolta a céget, hogy a vitán résztvevő projekt-támogatókat lefizette. /Verespatak-cirkusz Bukarestben. Hónapokig tarthat, amíg az RMGC válaszol a kérdésekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./2006. augusztus 26.
Eckstein Kovács Péter szenátor azt javasolja, hogy hozzák nyilvánosságra mindazon politikusok nevét, akik azon dossziékban szerepelnek, amelyeket a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) titkosnak minősített. Bejelentette: módosító javaslatot fog benyújtani a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) működésére vonatkozó 16-os rendelethez. – Kötelezni kell a titkosszolgálatokat arra, hogy közöljék azon politikusok nevét, akik dossziéi titkosítva vannak – mondotta Eckstein Kovács Péter, aki szerint ki kell iktatni a „politikai rendőrség” fogalmát. Ami a verespataki bányakitermeléssel kapcsolatban olyan törvénytervezet előterjesztését tervezi, melynek értelmében tilos lenne a ciánnal való kitermelés. Az RMDSZ belső reformjával kapcsolatban leszögezte, kötelezővé kell tenni az általános belső választásokat, emellett az SZKT-ban való képviselet is módosításra vár. Eckstein Kovács Péter kijelentette, nem bízik Borbély László miniszter által megfogalmazott ötletekben. Borbély az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán megpróbálta eltávolítani Tőkés Lászlót, most pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal való együttműködésről beszél. Üdvözli viszont Nagy Zsolt távközlési miniszter és Kelemen Hunor képviselő reformtörekvéseit. /Eckstein: elő a titkosított dossziékkal rendelkező politikusokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2006. augusztus 29.
Göncz Kinga külügyminiszter Bukarestbe utazott, augusztus 28-án tárgyalt Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel. A következő közös román–magyar kormányülés előkészítése, a regionális együttműködés, a romániai magyar nyelvű felsőoktatás, a Nabucco-gázvezeték programja, a romániai kisebbségi törvény mielőbbi elfogadása, a Gozsdu Alapítványról szóló megállapodása romániai ratifikálása, a magyarországi román kisebbség helyzete egyaránt szerepelt a két külügyminiszter tárgyalásán. A megbeszélések után Göncz Kinga elégedetten állapította meg, hogy kedvezően fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Elmondta, Magyarország gyakorlati, kézzelfogható eredményeket vár a tervezett közös kormányüléstől. Magyarország eddig is egyértelműen támogatta Románia mielőbbi európai uniós csatlakozását. Budapest számára fontos, hogy a romániai kisebbségi törvény tervezetét még az ősz folyamán, az EU-csatlakozás előtt eredeti – tehát a román kormány által előterjesztett – formájában fogadja el a román parlament. A magyar fél felvetette a verespataki aranykitermeléssel kapcsolatos beruházás tervének témáját. A magyar álláspontot szerint a beruházás megvalósulása kockázatos lenne Magyarország és a többi környező ország számára. Göncz Kinga a romániai magyar nyelvű felsőoktatás ügyét is megemlítette a tárgyaláson. Szerinte fontos, hogy ne csak a humán tudományok terén legyen lehetőség erre. Beszéltek a Sapientia Egyetem akkreditálásáról, finanszírozásáról. Ungureanu kifejezte Románia érdekelt abban, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar munkaerőpiac megnyíljon a román munkaerő előtt. Göncz Kinga Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével is megbeszélést folytatott. Markó hangsúlyozta, a kisebbségi törvény elfogadása garancia lenne arra, hogy ebben az országban ne lehessen már visszalépni a helyi magyarságot érintő eredmények terén Markó Béla a megbeszélésen aggasztónak nevezte, hogy Szlovákiában a kisebbség és a többség, azaz a magyarság és a szlovákság között az utóbbi időben feszültségek tapasztalhatók. „Jónak tartjuk, hogy a magyar kormány ebben a kérdésben erőteljesen fellépett. Az a kérésünk, a következőkben is minél határozottabban álljon ki” – hangoztatta az RMDSZ elnöke. Markó kifejezte elégedetlenségét amiatt is, hogy a kisebbségi törvény parlamenti elfogadásának folyamata nem halad előre Romániában. Kérte a miniszter asszonyt, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa az RMDSZ-t ennek a kérdésnek a megoldásában. A magyar külügyminiszter a romániai magyar nyelvű oktatás témájával is összefüggésbe hozta a kisebbségi törvény tervezetét. Az egyetemi autonómia és a kisebbségi jogok akár összeütközésbe is kerülhetnek egymással. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan Göncz Kinga megbeszélgetést folytatott Basescu elnökkel, aki kifejtette: nem tud elfogadni semmiféle pozitív diszkriminációt, elutasítja a kisebbségek képviseleteinek vétójogát. Göncz Kinga tárgyalt Tariceanu miniszterelnökkel, aki derűlátó a kisebbségi törvénnyel kapcsolatosan, és azt reméli, hogy a román parlament ősszel megszavazza azt. A román miniszterelnök nem foglalt állást a verespataki beruházás ügyében, a román államfő pedig a közmeghallgatások eredményét szeretné megvárni. /Magyar–román külügyminiszteri találkozó. Bukarestbe látogatott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Az oktatási támogatások kapcsán Markó Béla és Kelemen Hunor parlamenti képviselő a támogatási rendszer újragondolását, valamint a hatékonyság és az európai versenyképességet biztosító támogatás biztosítását szorgalmazta. /Gujdár Gabriella: Változó viszonyok a magyar-román és a magyar-magyar kapcsolatokban. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./2006. augusztus 29.
A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szerint a tervezett verespataki aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent, ezért határozottan ellenzi az aranybánya megnyitását. Budapest nagyra értékeli viszont, hogy a román hatóságok biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálatában, olvasható a minisztérium közleményében. /Verespatak-fórumok Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./2006. augusztus 30.
A beruházók szerint igen kicsi az esélye annak, hogy jelentős környezeti hatással járó baleset következzen be a Verespatakon tervezett bánya működése során, a környezetvédők szerint viszont a környezeti hatástanulmány hiányos, ellentmondásos – hangzott el augusztus 29-én a Szegeden megrendezett közmeghallgatáson. A környezetvédelmi egyesületek képviselői közül többen is ingerülten sérelmezték, hogy a környezetvédelmi hatástanulmánynak csupán egy 24 oldalas kivonata olvasható magyarul. Illés Zoltán, a Fidesz Zöld tagozatának országos alelnöke azt követelte, hogy a Verespatakon tervezett aranybánya beruházás megakadályozására a magyar kormány indítson „környezetvédelmi-diplomáciai offenzívát” a környező országok és Brüsszel felé. Szerinte a magyar kormánynak nemcsak közmeghallgatást kell tartania a beruházás ügyében, hanem Gyurcsány Ferencnek az Európai Unióhoz kell fordulnia. Illés Zoltán szerint Göncz Kinga külügyminiszternek fel kellene keresnie a környező, érintett országokat az aranybánya beruházással kapcsolatban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében azt írta: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását, és úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait. /Ingerült közmeghallgatás Szegeden Verespatakról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2006. szeptember 6.
Megcsonkították és meghamisították a verespataki aranybányára vonatkozó környezeti hatástanulmányhoz készített, a település történelmi részén található kulturális és épített örökség megóvását célzó független szakértői jelentést. Ennek nyomán az azt elkészítő bukaresti szakértők nem vállalják a hatástanulmány vonatkozó részének következtetéseit. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hetekben szervezett romániai és magyarországi nyilvános fórumokon a közönség hamis dokumentumot vitatott meg. Súlyos vádak, amelyeket az érintett szakemberek a tárca tudomására is hoztak, amelyekre azonban a minisztérium augusztus 12. óta nem válaszolt. /Tibori Szabó Zoltán: Meghamisították a verespataki hatástanulmányt. A nyilvános fórumok jogszerűsége megkérdőjelezhető. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2006. szeptember 7.
Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár közölte: a tárca egyelőre tudomásul vette a leírtakat a verespataki környezeti hatástanulmány meghamisításáról szóló híreket, de azokat nem kívánja kommentálni. Hozzátette: a történteknek akár jogi vetülete is lehet, tehát felveti a kérdést, hogy a beruházó mennyiben tartja be a törvényességet. /Verespatak: kérdőjelek a szaktárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./2006. szeptember 16.
Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt nyilatkozta: nincs időponthoz kötve a verespataki bányakitermeléshez szükséges környezetvédelmi engedély kibocsátása. A minisztérium a környezetvédelmi hatástanulmány kiegészítése után fog nyilatkozni. /Környezetvédelmi engedély bármikor? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2006. szeptember 28.
A Verespatakra tervezett aranybánya ellenzőinek aláírásait nyújtotta át a Greenpeace Magyarország a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. A petíciót aláíró 12 ezer tiltakozó azt követeli a magyar kormánytól, hogy minden diplomáciai és jogi eszközt vessen be a ciános- technológiájú, európai jogszabályokat sértő aranybánya projekt engedélyezése ellen. /12 ezer aláírás a verespataki beruházás ellen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./