udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
119
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-119
Helymutató:
Csíkszentdomokos
1995. december 30.
Benkő Levente: Szárazajta, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1995. Kalála Könyvek/ című könyve előszava szerint: A század negyvenes éveinek Erdélyében kísérteties kongása támadt néhány falunévnek: Ipp, Ördögkút, Szárazajta, Csíkszentdomokos... Itt ártatlan embereket gyilkolt a vad düh. 1994 szeptemberében állítottak emlékművet Szárazajtán, melyre felvésték az 1944. szeptember 26-i vérengzés áldozatainak névsorát /akiket az Olteanu vezetésével bevonuló román szabadcsapat tagjai megöltek/: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Béniám, Szép Albert, Szép Albertné szül. Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László. A kivégzettek közül két áldozatot lefejeztek. 1995. május 9.
Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek székelyföldi bérmakörútján máj. 7-én Csíkszeredában nyolcszáznál több fiatalt bérmált meg. A résztvevők nagy része - a szokáshoz híven - székely népviseletben jelent meg. Máj. 8-án Csíkszentdomokoson került sor a szertartásra. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./1995. július 19.
Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./1995. szeptember 23.
Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./1997. január 14.
Jan. 14-én tartotta Marosvásárhelyen, a Bernády Házban tartotta idei első összejövetelét az RMDSZ Maros megyei szervezetének csángó bizottsága, az a lelkes csoport, amely az elmúlt években minden nyáron megszervezte több mint félszáz csángó gyermek üdültetését és a velük való foglalkozást. A csángó bizottságnak Czellecz Jenő a vezetője. A találkozó alkalom volt arra, hogy a Csíkszeredában Julianus-díjjal kitüntetett, 84. évében levő nyugalmazott marosvásárhelyi tanárt, a bizottság tanácsadóját, Bartis Árpádot köszöntsék. Bartis Árpád Csíkszentdomokoson született, Csíkszeredában Domokos Pál Péter is tanította. 1956 decemberében az Oktatásügyi Minisztérium mellett létrehozott Nemzetiségügyi Vezérigazgatóságra helyezték, ahol megismerkedhetett a moldvai csángók sorskérdéseivel. Bár akkor már felszámolták a moldvai magyar iskolákat, ő mégis megpróbált létrehozni néhánya, vagy legalább bevezetni a magyar nyelv tanítását. Kezdeményezéseit elgáncsolták. Csíkszeredai tanfelügyelőkkel együttműködve székelyföldi iskolákban biztosított lehetőséget csángó fiataloknak továbbtanulásra, szakmák elsajátítására. A Nemzetiségügyi Vezérigazgatóság csak két év múlva megszüntették, akkortól Bartis Árpád tanfelügyelőként segítette a csángókat. Õ gondoskodott Lakatos Demeter és Demse Márton költészetének közkinccsé tételéről. Bartis Árpád tanulmányokat, cikkeket közölt a csángómagyarokról. 1989 után bekapcsolódott csángó gyermekek nyaraltatásába. A mai napig levelezik csángó fiatalokkal. Könyveket küld nekik, tanácsokat ad. /Bartis Árpád köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./2000. január 17.
Kolozsváron bemutatták dr. Balázs Lajos Szeretet fogott el a gyermek iránt című könyvét, ez a Csíkszentdomokosról írt monográfiájának harmadik darabja. A három kötet a falu életét mutatta be a házasság, halál és születés kapcsán. /Ketesdy Beáta: Könyvbemutató a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2000. október 5.
Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2000. október 11.
A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./2000. november 14.
Nov. 13-án Kovásznán, Zabolán, Kézdivásárhelyen, Sepsibükszádon, Tusnádfürdőn és Csíkszeredában járt az RMDSZ kampánykaravánja. Az akció utolsó napja nov. 14-e, az útvonal pedig Gyimesfelsőlokon, Csíkcsicsón, Csíkszentdomokoson, Gyergyóújfalun, Gyergyóremetén és Gyergyószentmiklóson keresztül vezet. /Kampánykaraván Udvarhelytől Sepsiszentgyörgyig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2000. november 15.
A Gyimesekben, Felcsíkon és Gyergyóban járt tegnap az RMDSZ székelyföldi karavánja, élén Frunda György államelnökjelölttel. A vendégek mindenütt lelkes fogadtatásban részesültek. Nov. 14-én Gyimesfelsőlokon csángó népviseletbe öltözött muzsikusok fogadták Frunda György szenátort, az RMDSZ államelnökjelöltjét, Markó Béla szövetségi elnököt, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, Zsombori Vilmos megyei tanácselnököt. Markó Béla példaértékűnek nevezte a gyimesiek helytállását, kitartását, Frunda György pedig támogatást ígért az itt élőknek, kijelentve: Ha Románia államelnöke leszek, létrehozom a Csángó Főosztályt. A Vadhajtás együtes fellépése zárta a műsort. A csíkcsicsói fogadtatást a madéfalvi fúvószenekar tette ünnepélyessé. A földtörvény alkalmazásának nehézségeit, a fa mértéktelen kitermelését többen szóvá tették, akárcsak az 1968 előtti közigazgatási egységek visszaállítását, a magyar anyanyelvű rendőrök szükségességét vagy a földgáz bevezetésének problémáit. A kormánykoalícióba lépés Markó Béla szerint csak nagyon kemény feltételekkel történhet meg. Csíkszentdomokos lakossága a község főterén várta a székelyföldi karavánt, a találkozót a helyi hagyományőrző együttes műsora fejezte be. Telt házas találkozókat tartottak Újfaluban, Remetén és Gyergyószentmiklóson is. Gyergyóremetén versekkel köszöntötték a vendégeket. Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezsővel egészült ki a székelyföldi karaván. /Kovács Attila, Bajna György: Sikeres volt az RMDSZ székelyföldi karavánja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./2000. december 8.
A háborús veteránok, hadifoglyok kárpótlására vonatkozó 2000. évi 189. számú törvény azon román állampolgároknak nyújt kárpótlást, akiket 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között nemzetiségi mivoltuk miatt üldöztek. A törvény kezdeményezője, Kerekes Károly parlamenti képviselő szerint a kérdésnek rendkívüli történelmi és politikai jelentősége van, hiszen ezáltal Romániában a törvényhozás szintjén ismerték el azokat a sérelmeket, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről. Ez a törvény kárpótlást nyújt azon áldozatok túlélő házastársának, akik a szárazajtai, csíkszentdomokosi, gyergyói, egeresi és gyantai vérengzések áldozatai voltak 1944 őszén, valamint azon személyeknek, akiket zsidó származásuk miatt koncentrációs lágerekbe hurcoltak. A dél- erdélyi magyar közösség számos tagját, főként értelmiségieket és diákokat a Tirgu Jiu-i internálótáborba hurcoltak 1944-ben. A törvény értelmében ezek a személyek is kárpótlásban részesülnek, vagy ha már nem élnek, a túlélő házastársaik jogosultak erre. A törvény értelmében az érintett személyek havi 130.000 lejes juttatásban részesülnek minden, fogságban, deportálásban, kényszerlakhelyen töltött évért. A kényszermunkára hurcoltak havi 55.000 lejes juttatásban részesülnek minden letöltött év után. Ugyanennyit kapnak a halálvonatok túlélői. Az érintett személyek több kedvezményt kapnak, úgymint ingyenes orvosi ellátást, díjmentes utazást a közszállításban, 6 menet-jövet vasúti utazást I osztályon. Évente 1 alkalommal ingyenes kezelési jegyet kapnak, mentesülnek a rádió és televízió bérleti díjának fizetése alól, előnyt élveznek a telefon bekötésénél, és nem kell fizetniük a bérletért, kérésükre díjmentesen sírhelyet biztosítanak. A kérések benyújtási határideje 2001. március 31. - Ez nem egyenlő a nyilvános bocsánatkéréssel, mégis nagy jelentősége van, hiszen törvényszinten ismerték el azokat az atrocitásokat, amelyeket az erdélyi magyarság szenvedett el az akkori román hatóságok részéről - nyilatkozta Kerekes Károly képviselő. /Antalfi Imola: Újabb kárpótlási törvény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2000. április 9.
Csíkszentdomokoson a Szent Margit Házban rendszeresen tartanak lelkigyakorlatot. Három nővér tartja rendben az otthont. Foglalkozást tartanak gyermekek számára, végzik a felnőttkatekézist, próbálják az embereket bevonni a közösségépítésbe, segítik a német vagy angol nyelv elsajátítását, esetenként gyógyszerek beszerzését is vállalják. /Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 9./2000. június 9.
Máj. 31-én Budapesten átadták dr. Balázs Lajosnak a Magyar Néprajzi Társaság 2000. évi Ortutay-díját. Az Ortutay-díjat háromévenként ítélik oda a folklórtudomány terén kiemelkedő eredményt elérő kutatónak. Balázs Lajos néprajzi trilógiája egyedülálló szakmai teljesítmény a magyar néprajztudományban, mivel egy személyként, egyazon székely-magyar faluközösség /Csíkszentdomokos/ születéshez, házassághoz, halálhoz fűződő szokásvilágát tárta fel a magyarságtudomány számára. A díjat Kósa László akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke adta át. /Dr. Balázs Lajos szakmai kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2000. június 19.
Jún. 17-én Csíkszentdomokoson immár hetedik alkalommal zajlott le a Felsütött a Hold sugára folklórtalálkozó. A közös szentmise után a hagyományőrző csoportok felvonultak a faluban, majd sorra bemutatkoztak az együttesek, Kászonújfalu, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkdánfalva és házigazda népi zenekarai, népdalénekesei és tánccsoportjai. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Sajnos évről évre kevesebb a résztvevők száma. /Folklórtalálkozó Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./2000. június 20.
Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2000. június 23.
Dr. Balázs Lajos csíkszeredai néprajzkutatót a Magyar Néprajzi Társaság Ortutay Gyula díjjal tüntette ki a folklórtudományban nyújtott magas teljesítményeiért. Dr. Balázs Lajos elmondta, hogy régi célja volt az emberi élet hármas nagy fordulójának a kutatása és átadása a magyarság-tudomány számára. Csoóri Sándor szerint a népszokás nem más, mint a történelem alatt élő tömegek metaforába sűrített története. A makró történelmen túl minden közösségnek megvan a maga története, ez pedig rendszerint a születések, házasságok és a halálok körül szerveződnek. Balázs Lajos régóta vallja, hogy a lokális kultúrában kell keresni az egyetemes kultúra lényegét. Ezért állapodott meg Csíkszentdomokoson és ezért tér mindvégig vissza oda. - A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanáraként vezeti a Domokos Pál Péter néprajz-kört, ahol a diákok minden évben kis egyéni kutatásaik alapján készített dolgozataikat mutatják be a diákok tudományos ülésszakán. - Balázs Lajos munkái valamennyi egyetemen kötelező tételként, bibliográfiaként szerepelnek. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy tudományos életpálya hitelesítése. Interjú az Ortutay-díjas dr. Balázs Lajossal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2000. július 12.
Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2000. július 13.
A földvári fogolytáborba (1944. szept. - 1945. júl.) nem csak környékbelieket zártak be, internáltak, a már akkor haláltábornak nevezett helyre észak-erdélyi, sőt kelet-magyarországi ártatlan magyarokat is. Észak-Erdély területére, a szovjet foglalást követően, visszatelepedett a román adminisztráció, jegyzőség, csendőrség, s az őket megelőző félkatonai szervezetek, melyek ártatlan magyarokat végeztek ki (Szárazajta, Szentdomokos), kényszerítve a lakosságot, hogy azt végignézze. A román csendőrök a környék minden megyéjéből vittek el, és zsúfoltak a földvári fogolytáborba ártatlanokat. A rabok embertelen körülmények között, étlen, szomjan küzdöttek életükért. Az egészségügyi ellátás hiánya, fertőző betegségek (tífusz), a fagy, vagy erőszakos halál végzett velük. A tábor két temetőjébe temették őket, kezdetben egy halottat egy sírba, aztán 20-25 hullát dobáltak egymásra. A földvári tábor áldozatai emlékére emeltek emlékművet, amelyet Ioan Cioca földvári polgármester irányításával jún. 24-én ledöntöttek. - Így, Európa felé - értékelte a történteket a lap. /Kiegészítés a lerombolt emlékműről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ A ledöntésről: Boros Ernő: Halottgyalázás Földváron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./2000. szeptember 18.
Bukarestben a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány szervezésében szept. 15-17 között immár harmadik alkalommal rendezték meg az alapítványok és civil szervezetek találkozóját, amelyen részt vettek különböző hazai illetve nemzetközi nem kormányzati szervezetek, nemzeti kisebbségek, gyermekek, nők, homoszexuálisok érdekvédelmi szervezetei, kulturális valamint környezetvédő alapítványok, társadalomnevelő illetve emberjogi szervezetek és mások. A rendezvénysorozat idején képzőművészeti és fotókiállítások, könyvbemutatók, néptáncelőadások is voltak. A nemzeti kisebbségek standjain a tatár, lengyel, lipován, szlovák, cseh, szerb résztvevők mellett jelen voltak a Hargita Megyei Kulturális Központ képviselői is, akik hagyományos csángó népzene műsorukkal, valamint a csíkszentdomokosi székely néptánccsoport tánc-bemutatójával nyerték el a közönség tetszését. /(Szász Attila): Mi vagyunk a civil társadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./2001. március 30.
Kenderkóc Gyermekszínház - olvasható Csíkszentdomokos kultúrotthonának homlokzatán. A gyermekszínház egyik alapítója, Kurkó Szilvia tanítónő elmondta, hogy a marosvásárhelyi Outward Bound, a Vidéki Közösségek Fejlesztési Alapítványa pályázatot hirdetett meg, s erre neveztek be kolléganőivel. A vidéki közösségfejlesztést célzó program keretében gyermekszínház létesítését tűzték ki célul. Nagy az érdeklődés a tanulók körében. A szülők is lelkesen támogatják őket. Bejegyeztették alapítványukat a bíróságon. Az igazi sikert Tamási: Szegény ördög című művének bemutatása hozta meg. A darabbal felkeresték a szomszéd községeket. /Gyermekszínház Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./2001. április 26.
A múlt év novemberében nyílt meg a Felcsíki Kistérségi Társulás irodája Csíkszentdomokoson. Azóta a négy nagy felcsíki község (12 falu) számítógépes adatbázisa is elkészült. Az iroda segít a pályázások elkészítésében. A községi tanácsok közti kommunikáció is felgyorsult az iroda közvetítő szerepe folytán. Mihály József irodavezető összegezte: jó pár pályázatot készítettek el. Idén 15 pályamunka vár elbírálásra az Illyés, az Új Kézfogás, a Bethlen Gábor stb. alapítványoknál. Egyházi ingatlanok renoválására, felcsíki ifjúsági szervezetek segítésére készültek pályamunkák, ugyanakkor 6 vállalkozó is próbálkozik terveinek pályázati úton történő kivitelezéséhez. A faluturizmus kiépítése is fontos. /Féléves a Felcsíki Kistérségi Társulás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. június 6.
Adrian Nastase miniszterelnök kezdeményezésére pár napja négytagú kormányküldöttség látogatott Hargita megyébe. A Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel valamint Egyed Árpáddal, a Megyei Tanács titkárával folytatott megbeszéléseket követően a küldöttség megígérte: külön pénzalapokból utalnak összegeket a Hargita megyei utak javítására, valamint a Csíkszentdomokost és Balánbányát összekötő út megjavítására. A tárgyalások során szó esett a csereháti építmény sorsáról is. A kormány képviselői kijelentették: ha Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere továbbra sem teszi lehetővé a működési engedélyek kibocsátását, a kormány a peres utat választja. Hargita megyében nagy hiány tapasztalható a szakképzett pedagógusokat illetően mind az elemi, mind a középfokú oktatásban - hangzott el a megbeszélésen. A küldöttség tagjai ígéretet tettek: az oktatásügy gondoskodni fog szakképzett tanárok kihelyezéséről ebbe az övezetbe. /(Hátsekné Kovács Kinga): A kormány kitüntetett figyelemmel kezeli Hargita megyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./2001. június 21.
190 résztvevője van az immár nyolcadik alkalommal Homoródfürdőn szervezett folklórtábornak. A jún. 18-án kezdődött tíznapos táborba hat megyéből érkeztek gyermekek és tanárok. Szatmárnémetiből német, Temesvárról szerb, Suceava megyéből pedig lengyel hagyományőrző ifjúsági tánccsoport érkezett, míg Konstancáról a Gyerekpalota lipován, lengyel, német, bolgár és tatár tánccsoportjainak tagjai jöttek el. Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Gimnázium Muskátli, Székelykeresztúrról a Pipacsok, Csíkszentdomokosról az Elevenek, míg Csíkszeredából a Tanulók Klubja ifjúsági néptáncegyüttese vesz részt a táborban. /Nemzetiségi folklórtábor Homoródfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./2001. július 4.
Magyarországi és szlovákiai testvértelepülések meghívására tett látogatást a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jún. 22-25. között. A szlovákiai Zselízben a Csíkszeredával való testvérkapcsolatot, míg a magyarországi Boldogon a csíkszentdomokosi testvérkapcsolatot képviselte az együttes. Zselízben fesztivál keretében számos szlovákiai magyar és szlovák, szlovén, magyarországi és olaszországi táncegyüttes, zenekar képviseltette magát. A csíkszeredai táncegyüttes díszvendégként vett részt a fesztiválon. A Hargita együttes a Boldogi Falunapok rendezvényen a csíkszentdomokosi polgármester felkérésére képviselte Székelyföldet, Erdélyt színvonalas előadásával. Meghívást kapott a csíkszeredai együttes a Budakalászon másodjára megrendezett Kárpát-medencei Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán való részvételre is. /Kerekes Boglárka, Csíkszerda: Testvérkapcsolatok ápolása néphagyományok révén. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./2001. augusztus 7.
A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./2001. augusztus 16.
Ferencz Imre Csíkszentdomokoson érdeklődött, emlékeznek-e még Kurkó Gyárfásra. Vállvonogatás, hümmögés. Hogyan ítélik meg itt Kurkó Gyárfás személyiségét? A 76 éves Boros Erzsébet szerint: Az okosok okosan, a buták bután! Kurkó Gyárfás 1909-ben született, lakatos lett Brassóban. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke. II. Károly király diktatúrája idején a politikai pártok feloszlatása idején (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegalitásban folytatta tevékenységét. Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940), ezután internálták, majd áttették Magyarországra. A magyar hatóságok visszaadták. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói Fellegvár foglya. 1944. aug. 23. után hozzálátott társaival a MADOSZ újjászervezéséhez, 1944 októberében javaslatára a MADOSZ Magyar Népi Szövetség néven kiszélesült, ennek elnöke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerősödő balos frakció nyomására leváltották. Önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg Nehéz kenyér címen. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki: nevéhez fűződnek a romániai magyarság nemzetiségi küzdelmei, az anyanyelvű iskolahálózat, a művelődési intézmények védelme, a gazdaság újjáépítése. Megvádolták, hogy "elvtelen magyar egységben" tömörítette az erdélyi magyarságot a MNSZ köré. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Tizenöt év börtönbüntetés után szabadult 1964-ben. Kurkó Gyárfás neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától. Talán más eszmék irányából, de a sorsa találkozik a Márton Áronéval, akivel egy faluból indultak... /Ferencz Imre: Nehéz emlékezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ Kurkó Gyárfás elborult elmével szabadult a börtönből.2001. augusztus 27.
Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./2001. szeptember 8.
Szept. 7-én immár harmadik alkalommal került sor a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében a székelyföldi néprajzosok konferenciájára Csíkszeredában. A meghívott kutatók, néprajzosok előadásaik, dolgozataik arról győzték meg a résztvevőket, hogy ez a munkacsoport dolgozik. Dr. Balázs Lajos az etnikumoknak a polgárosodásban betöltött szerepéről értekezett Csíkszentdomokos esetében, Tankó Gyula a Gyimesekben vizsgálta ugyanezt a jelenséget, Oláh Sándor előterjesztésében a székelyzsombori etnikai határfolyamatokról beszélt, Gazda József a felszívódó szórványokról, Gagyi József a cigányok és magyarok lakta Nyárádkarácsonyfalván gyűjtött kutatásaiból nyújtott ízelítőt. Figyelemfelkeltő dolgozatokkal jelentkezett Dimény Attila, Szőcs Loránt, Kis-Portik Irén és Bernád Ilonka is. /Kristó Tibor: Néprajzos konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./2001. november 21.
A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2002. július 8.
Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./