Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54

Helymutató: Félixfürdő

1993. március 14.

Az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkáspárt és a magyarországi Munkáspárt /előző nevén: MSZMP, élén Thürmer Gyula pártelnökkel/ képviselői márc. 14-én megbeszélést folytattak Romániában, Félixfürdőn. /Cs. G., Bukarest: Kapcsolatfelvétel Thürmer és román testvérpártja között. = Magyar Nemzet, márc. 16./

1993. augusztus 18.

A Román Csendőrség megalakulásának századik évfordulója alkalmából Nagyváradon a csendőrség Armatei Romane utcai székházában sajtótájékoztatót tartott Petru Buhai őrnagy, aki 1990. szeptembere óta tölti be a városi csendőrség parancsnoki tisztségét. A csendőrség a Belügyminisztériumhoz tartozó fegyveres alakulat, melynek fő feladatai közé tartozik a különleges jelentőségű létesítmények és intézmények védelme, emellett segítséget nyújtanak a rendőrség rendfenntartó erőinek, részt vesznek a törvényes rend helyreállításában. Annak ellenére, hogy a Bihar megyei csendőrségnek nincs kihelyezett állománya, tevékenysége mégis kiterjed az egész megyére. Rendelkezésükre állnak különleges csapatszállító- és rohamkocsik. A csendőrség 1947-es feloszlatása után a Securitate egyik alakulata töltötte be szerepüket 1990-ig. Azóta a repülőterek és egyéb fontos stratégiai pontok védelme a csendőrség feladata. A helyi rendőrség a csendőrséggel karöltve razziát tartott Félixfürdőn, ezenkívül tíz betöréses lopás elkövetőit tartóztatták le. /Albert Ferenc: Sajtótájékoztató a csendőrségen. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1993. december 10.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ kongresszusa előtt Toró T. Tibor, a MISZSZ elnöke nyilatkozott a Bihari Napló munkatársának. Az ifjúsági tömegszervezetek kora lejárt, jegyezte meg Toró T. Tibor. Az egyes MADISZ-ok /a MISZSZ alkotói/ karcsú, áramvonalas kis szervezetek, melyek próbálnak a közönségnek programokat szervezni. A MISZSZ-en belül jelentkezett egy politizáló csoport, ők az idők folyamán határozott fellépésű ellenzéki csoporttá váltak az RMDSZ vezetésével szemben. Ez a csoport az RMDSZ-en belüli politikai erőként jelentkezik. A MISZSZ-kongresszusnak az lesz a feladata, hogy szétváljon a MISZSZ politikai és társadalomszervezési része. Meghívták a MISZSZ-szel valaha is kapcsolatban levőket, a parlamenti képviselőket, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket és a Magyarországon határon túliakkal foglalkozókat. A kongresszuson kérni fogják, hogy az RMDSZ hozzon létre az ügyvezető elnökségen belül egy ifjúsági főosztályt. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus kezdődik Félixfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1993. december 10.

Dec. 10-én megkezdődött Félixfürdőn a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ IV. kongresszusa. Tőkés László püspök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a magyarországi pártok képviselői üdvözölték a tanácskozást. /(Rais-Szűcs): MISZSZ-kongresszus. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11-12./

1993. december 12.

Véget ért a MISZSZ IV. kongresszusa Félixfürdőn. Megállapodtak abban, hogy a szervezet politizáló része megalakítja a Reform Tömörülést, amely a "nemzeti értékek iránt elkötelezett szabadelvű eszmerendszer értékeit" kívánja megjelentetni, a másik rész a mozgalmi, társadalomszervező csoport, a depolitizált MISZSZ. A két szárny egységét bizonyítja, hogy közös tiszteletbeli elnökké választották Szőcs Gézát. /Válás MISZSZ-módra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./ A MISZSZ IV. kongresszusa határozata: Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1994. február 2.

Ungvári Z. Imre nem tartja kellően megalapozottnak a MISZSZ és a Reform Tömörülés szétválásával. Szerinte a MISZSZ Félixfürdőn tartott IV. kongresszusán először a szövetség tagszervezeteiről kellett volna tényfeltáró beszámolót készíteni és közös cselekvési programot kialakítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1994. február 2.

A MISZSZ Félixfürdőn megtartott kongresszusán Dénes László a szervezet mulasztásait sorolta föl: nem jelentkezett rendszeresen a sajtóban, ennek megfelelően nem kellően ismert. Nem tartja szerencsésnek a MISZSZ-nek a Szabadelvű Körhöz való közeledését sem. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ MISZSZ-kongresszus: Félixfürdő, 1993. dec. 10-12.

1996. április 22.

Nemzeti és vallási identitás Közép-Kelet-Európában címmel ápr. 19-21-e között nemzetközi vallásszociológiai konferenciát tartottak Félixfürdőn a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola szervezésében, a nagyváradi református és római katolikus püspökség védnöksége alatt. A londoni Schöpflin György is megjelent. A színvonalas előadásokat viták követték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1996. szeptember 2.

Százpontos választási programot hirdetett meg Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Nagyvárad melletti Félixfürdőn tartott elnökválasztási kampányrendezvényén. Funar kiemelten foglalkozott a magyar veszély elhárításával, ígérte, hogy helyreállítja a Székelyföldről elűzött románok jogait, betiltja a románellenes tevékenységet jelentő pártokat. A rádió helyszíni közvetítésben sugározta, ahogyan Funar felolvasta százpontos programját. /Magyar Hírlap, szept. 2./

1998. március 5.

Március 5-8-a között Félix-fürdőn rendezik meg a VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát. A Vállalkozó önkormányzatok-önkormányzati vállalkozások címmel a HTMH és a Bihar megyei RMDSZ szervezésében sorra kerülő rendezvényen előadást tart többek között Borbély László területfejlesztési államtitkár, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Seres Dénes szenátor, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Romániából, Magyarországról Kovács Árpád helyettes államtitkár, Markotay Sándor és Abos Hugó a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból, Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztériumból. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 5., 1221. sz./

1998. március 7.

Félixfürdőn márc. 5-én megkezdődött a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia Vállalkozó önkormányzatok - önkormányzati vállalkozások címmel, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának szervezésében. Megoldásra vár az utak építése, iskolák létrehozása, a külföldi befektetők hosszú távú elképzeléseinek ez a feltétele, mutatott rá Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A HTMH közreműködésével volt már több hasonló tanácskozás egyebek közt Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, és Románián kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a Felvidéken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

1998. május 6.

Május 6-án Nagyváradon, a Tibori Ernő Galériában mutatták be a Péntek esti szabadságunk - A nagyváradi Ady Endre Kör húsz éve című könyvet, amelyet a BN Kiadóvállalat jelentetett meg. Az 1990 óta Göteborgban élő Sall László 1989 nyarán kezdett interjút készíteni az egykori köri tagokkal, majd az interjúkat átadta a Bihari Napló szerkesztőinek. Szűcs László és Gittai István szerkesztette a kötetet. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5., máj. 9./ Ezen a találkozón további könyveket is bemutattak, így F. Diósszilágyi Ibolya A pásztorfiú csodálatos utazása, Dánielisz Endre A szalontai iskolák története, Péter I. Zoltán Félixfürdő című helytörténeti munkáját és Barabás Zoltán új verseskötetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 7./

1998. augusztus 10.

Szabó János honvédelmi miniszter román kollégája, Victor Babiuc meghívására aug. 10-én, delegáció élén egynapos, hivatalos határ menti találkozóra Romániába utazott. Teljes volt az egyetértés a két miniszter Félixfürdőn megtartott tárgyalásán minden felvetett kérdésben, egyebek között abban, hogy biztosítsák a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásának feltételeit. Folytatni kell továbbá a két hadsereg között néhány év óta kibontakozó jó kapcsolatot, és rövid időn belül meg kell oldani a két országban lévő hadisírok gondozását - hangsúlyozták a miniszterek félixfürdői tárgyalását követő sajtótájékoztatón. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1999. január 6.

Néhány múlt év végén a szerkesztőségbe küldött lapról, folyóiratról adott hírt. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványának /RMKT Hírlevél/ 4. száma tudósított az RMKT Félixfürdőn tartott vándorgyűléséről és az RMKT ifjúsági frakciójának /RIF/ megalakulásáról. A székelyudvarhelyi ifjúsági folyóirat, a Kedd november-decemberi száma riportokat tartalmaz, található benne továbbá portré és irodalmi rovat is. Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevél dec. 16-i számában Sepsiszentgyörgy, Nagybánya, Csíkszereda és Zilah polgármestere nyilatkozott. A székelyudvarhelyi Dr. Bányai János Líceum időnként megjelenő diáklapjának decemberi számában irodalmi oldalak is találhatók. Új kiadvány a Fényszilánk, a székelykeresztúri református egyházközség gyülekezeti lapja, az első száma /1998. október/ után napvilágot látott a novemberi és a decemberi szám is. Újraindult 1998 novemberében a Besztercei Híradó közéleti folyóirat, szerkesztésében oroszlánrészt vállalt a Romániai Magyar Szó besztercei munkatársa, Guther M. Ilona. Folyamatosan megjelenik a Székelyföld /csíkszeredai kulturális folyóirat/, decemberi számában a kisebbségi irodalmakban jelen levő történelmi regényről közöltek műhelybeszélgetést. /Gyorsszemle, lapleltár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

1999. augusztus 12.

Eredményes tanácskozást tartott aug. 9-én a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöksége és választmánya, amelyen nyolcvanhárom küldött vett részt: Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, valamint Magyarországról, a tagegyházak képviseletében. A találkozó napirendi pontjai közt szerepelt az elmúlt év zárszámadása, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem megindítása, valamint a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László püspök elmondta, hogy az 1998. augusztus 12-13-i ülés óta eltelt időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása. Tőkés László nehezményezte, hogy a nagyváradi ügyvezető iroda felállítása mindmáig nem vált lehetségessé, változatlanul hiányzik a világszövetség működéséhez szükséges költségvetési háttér. A IV. Magyar Református Világtalálkozót 2000. június 30-július 22. között tartják. A tervezett programban szerepel egy országjáró körút, melyben a résztvevők ellátogatnának Ópusztaszerre. A záró istentisztelet július 15-én, Budapesten, a Hősök terén lesz, melyen több mint 40 országba szakadt hívő vesz részt. /Józsa Tímea: Mérföldkő az egységesedés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Egy héttel később, július 22-én az MRVSZ genfi zarándoklata teszi teljessé a világtalálkozót, leróják kegyeletüket a Reformáció genfi emlékművénél, s Erdély nagy fejedelme, Bocskai István szobra előtt. - Az MRVSZ összmagyar keresztyén csúcstalálkozó megrendezését is kezdeményezi. /Keresztyén csúcstalálkozó megrendezését kezdeményezi 2000-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. szeptember 23.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (a továbbiakban RMKT) Szatmárnémetiben megtartott VIII. vándorgyűlésén szép számú fiatal volt jelen, köztük kezdő közgazdászok és egyetemi hallgatók. Dr. Kerekes Jenő, a szervezet elnöke az érdeklődés növekedésében igen lényegesnek tartotta azt a tényt, hogy a múlt évben, a félixfürdői vándorgyűlésen megalakult a BIF, a társaság ifjúsági frakciója, mely az eltelt rövid időben is sok fiatal közgazdászt gyűjtött maga köré. A fiatalok a gazdaságtól várják a kibontakozást, s úgy érzik, itt többet tehetnek sorsuk, sorsunk jobbrafordulása érdekében, mint a politikában. A konferenciára ugyanarról a szakterületről hívtak meg román és magyar előadókat, így sok mindent össze lehetett hasonlítani, s az összehasonlítás serkentette a vitát. Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank egyik vezető munkatársa elismerte, hogy náluk a politika beleszólt a jegybank tevékenységébe. Példának azt a hatalmas összeget hozta fel, amelyet Iliescu úr elnökösködése alatt - a kormány népszerűségét növelendő - mezőgazdasági kölcsönként adtak ki, nagy lyukat vágva a költségvetésben. Ezek a százmilliárdok nem a mezőgazdaság fellendítését vagy megsegítését célozták. Lazea szerint 1998-tól megerősítette önállóságát az RNB, s a politika nem szólhat bele döntéseibe. Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egyensúlyról és a dezinflációról beszélt. Kihangsúlyozta: a hatékony monetáris politikának alapvető feltétele, hogy a gazdaság a piacgazdaság körülményei között, és annak törvényszerűségei szerint működjön. "Nekünk gyorsan meg kellett teremtenünk a szükséges feltételeket a piacgazdaság működéséhez, mert húszmilliárd dolláros adósság várt törlesztésre." A további előadásokban a jelenlévők választ kaphattak arra, miért százszor nagyobb a pesti tőzsde napi forgalma, mint a bukarestié. Egyrészt: Magyarországon csak 64 vállalat értékpapírjait engedték a tőzsdére, ráadásul csak olyan vállalatokét, amelyek már megmérettek a piacon. Romániában nincs ilyen mérce, boldog, boldogtalan kínálhatja magát a tőzsdén, amelyen alig van igazi érték, ezért ugyanazokat a papírokat adják-veszik. Másrészt Magyarországon más értékpapírok, például kötvények is a tőzsdére kerülnek, s a tőzsdén kívül máshol nem lehet értékpapírokat forgalmazni. /Új kapukat nyitottak a közgazdászok Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. október 27.

Okt. 26-án a nemzeti és vallási kisebbségben élők sajátos helyzetét elemezték Félixfürdőn a nemzetközi egyházi és etnikai kisebbségügyi értekezlet előadói. Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött a tanácskozás. Az erdélyi, délvidéki és felvidéki beszámolókból az világlott ki, hogy az egyháznak igen nagy szerepe van a nemzetmegtartásban. A kisebbségi létnek megvannak a hasonlóságai, főként a kommunista utódállamokban. Dr. Tőkéczki László budapesti professzor beszélt egyház és nemzet viszonyának politikai vetületeiről, majd dr. Kiss Gy. Csaba a magyar nemzeti és vallási összefüggésekről értekezett. A rendezvény okt. 27-én ér véget. /Tünde: Mit jelent kereszténynek lenni kisebbségiként? = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27., Egyházi-etnikai kisebbségügyi értekezlet Félix-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ Az értekezleten 13 ország egyházi vezetői, teológiai és egyetemi tanárai vitatták meg a nemzeti és vallási önazonosság összefüggéseit, a nemzeti és vallási kisebbségek védelmét. Az értekezletről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a résztvevők olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövőjét, amely "a teremtés rendje szerinti sokféleség gazdagságában a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi". A kisebbségi autonómiák a leghatékonyabb kisebbségvédelem eszközei lehetnek. /Nemzetközi református értekezlet a kisebbségekről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

1999. október 27.

1999. november 1.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében október 25-27. között nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségi értekezletet tartottak a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn. A konferencia résztvevői közleményt adtak ki. Az értekezlet résztvevői egy olyan Európában képzelik el népeik és egyházaik közös jövendőjét, mely a kisebbségek jogait tiszteletben tartja és védelmezi. Olyan ország, mely kisebbségi, vallási és nemzeti közösségeit a többség nevében elnyomja, azokat önazonosságuktól megfosztja, nem lehet tagja az egységes Európának. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2001. április 28.

Négy anyaországi újságíró-szervezetnek, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös sajtóetikai együttműködő testülete kétnapos /ápr. 28-29./ szakmai tanácskozást tart Félixfürdőn. Az öt szervezet képviselői gyakorlati és elméleti megközelítésből szóltak a témáról. A tizenegy éve elhunyt Tőke Csabára emlékezett Szilágyi Aladár. /Médiatalálkozó Félixfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

2001. május 2.

Ápr. 27-29-e között Félixfürdőn tartotta első tanácskozását az alig néhány hónapja alakult Sajtóetikai Együttműködő Testület, melynek a rendezvényt szervező Magyar Újságírók Romániai Egyesületén (MÚRE) kívül tagjai az anyaországból a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége), a MÚK (Magyar Újságírók Közössége), a MAKÚSZ (Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége) és a Sajtószakszervezet is. Ugyancsak kifejezte csatlakozási szándékát a rohamosan terjedő internet- újságírást képviselő MTE (Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete). /Vita a sajtóetikáról Félixfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2001. május 3.

Tavaly - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és a Magyar Sajtószakszervezet tagjainak részvételével - megalakult a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete. A korábban egymással Magyarországon rivalizáló újságíró-szervezetek rájöttek: közös szakmai érdekeik messze fontosabbak, mint az, ami ideológiai alapállásuk révén elválasztja őket. A MÚRE hozzájárulása az együttműködési szándék megfogalmazásához amolyan kovászként érvényesült. - A megállapodás első gyakorlati továbblépéseként az elmúlt hét végén Félixfürdőn Közös nyilvánosság elnevezéssel találkoztak az együttműködés öt részvevő szervezetének képviselői. Az elfogadott Félixfürdői Nyilatkozat nemcsak további konkrét lépéseket határozott meg - a közös magyar sajtóetikai kódex megszövegezése, a közös Sajtóetikai Tanács létrehozása -, hanem jelezte a Kárpát-medence egészére kiterjedő bővülés valós igényét is. A Magyar Internetes Tartalomszolgáltatók Egyesületének csatlakozási szándéka ugyanis találkozik a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének, valamint a Magyar Újságírók Szlovákiai Szövetségének ilyen irányú törekvésével is. /Kárpát-medencei magyar sajtóetikai összefogás. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2001. június 18.

Eugen Nicolaescu, Maros megye liberális képviselője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy két RMDSZ-es, egy liberális és egy kormánypárti kollégájával tárgyalásokat folytattak a magyar Országgyűlés képviselőivel, azért, hogy közös lobbizást folytassanak a román félnél az autópálya ügyében. Az említett képviselők azt próbálják elérni, hogy a pálya átszelje a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó vonalat, ne Szegedtől Nagylak, illetve Déva felé menjen, mert nem szeretnék, ha Erdélyt kihagynák az útvonalból. Nicolaescu bejelentette, hogy jún. 23-ára Félixfürdőre hívták a magyar, illetve a román gazdasági, a turisztikai, valamint a szállítási minisztereket, hogy nézzék át a terveket. A képviselő szerint a magyar fél egyetért a projekttel, és ha a román kormány illetékeseit nem sikerül meggyőzniük, az Európai Stabilitási Értekezlethez és az Európai Bizottsághoz fordulnak. Emellett bejelentette, hogy a nem régi országos tanácskozásukon elfogadták a Nemzeti Liberális Párt álláspontját a nemzeti kérdésről. /Közös lobbi az erdélyi autópályáért. = Krónika (Kolozsvár), jún. 18./

2001. július 5.

Júl. 5-én kezdődik a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) jubileumi közgyűlése Félixfürdőn. A közgyűlést ötévenként hívják össze, a mostaninak a napirendjén többek között teljes tisztújítás is szerepel. Összevont elnökségi-választmányi ülését tartotta júl. 4-én Félixfürdőn az MRVSZ. A választmány évenként ül össze, ez megelőzi és előkészíti az öt évet összegző közgyűlést, tájékoztatott Tőkés László püspök, az MRVSZ elnöke. A júl. 4-i ülésen Tőkés László beszámolt a szövetség elmúlt évi tevékenységéről. Ismertette a szövetség és a tagegyházak közti viszonyok, különösképpen a magyarországi református egyházzal fenntartott viszony nehézségeit. Az sem egységes, mondta, hiszen a négy magyarországi református egyházkerület egyikével-másikával egészen jó a szövetség kapcsolata, viszont a magyarországi református egyház egészével, a zsinati vezetőséggel problematikus, hangsúlyozta Tőkés László. A fenntartó egyházak anyagilag nemigen támogatják az MRVSZ-t, ezért a világszövetség főleg a magyar állami költségvetésre van utalva. Az öt évvel ezelőtt kitűzött célokat, anyagi, eszközi, személyi okok miatt, csak részben tudták elérni. - A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata júl. 3-án ülésezett a magyarországi Nagykőrösön, s dr. Erdélyi Gézát, a Felvidéki Református Egyházkerület (Szlovákia) püspökét választotta zsinati elnökké, ügyvezető elnökké pedig dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspököt. Erdélyi Géza kifejtette, hogy a zsinatnak elsősorban az egyház életével és munkájával kapcsolatos tevékenységet kell kifejtenie. Összefogva kell végezni a szolgálatot. A lelkiek és a szellemiek terén működik a tanácskozó zsinat, az összmagyar reformátusság, népünk érdekében. Nem felettes szerve a különböző országokban működő református zsinatoknak, viszont ajánlásokat tesz a többi tagegyháznak. Az egységesülés ilyen vonalon halad előre. /Dérer Ferenc: Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 5./

2001. július 6.

Félixfürdőn júl. 6-án zárul a Magyar Reformátusok Világszövetsége (MRVSZ) közgyűlése, megalakulásának 10. évfordulóján. Júl. 3-án a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata Nagykőrösön tartott tisztújító ülést. Tőkés László elnök felelevenítve azokat a kedvezőtlen körülményeket és hibákat, melyek a világszövetség működését akadályozzák, már-már ellehetetlenítik. Ilyen a hiányos infrastruktúra, az érdektelenség, a teljesítetlen vállalások, a tagszervezetek negatív viszonyulása. Tőkés szólt 1998. őszi kényszerű lemondásáról, majd a lemondás későbbi visszavonásának hátteréről. Dr. Bodnár Ákos főtitkár a közgyűlésre kiadott dokumentumgyűjteményt ismertette, az ebben foglaltak felidézésével summázva az eltelt öt év történéseit. A közgyűlés újraválasztotta elnöknek Tőkés László püspököt. /A 101 küldöttből 56-an Tőkés Lászlóra voksoltak, 42-en Márkus Mihály dunántúli püspökre, három szavazat érvénytelen volt./ /Rais W. István, Szűcs László: Öt földrész reformátusai Félixfürdőn. Újabb öt évre Tőkés László az MRVSZ elnöke. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./

2001. július 7.

Júl. 6-án zárult Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) közgyűlése. Az újraválasztott elnök, Tőkés László és az új főtitkár, Takaró Mihály köszönte meg a szavazók bizalmát. Szoros eredmény született, az újraválasztott elnök ezt azzal magyarázta, hogy némelyek csalódtak elnöki tevékenységében, ami arra sarkallja, hogy önvizsgálatot tartson. /Péter I. Zoltán: Zárónapi események az MRVSZ közgyűlésén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 7./

2001. július 13.

A Magyar Reformátusok Világszövetsége júl. 4-6. között, Nagyvárad-Félixfürdőn tartott jubileumi közgyűléséről nyilatkozatot adott ki. A tisztújítás során az elnöki tisztségbe másodszorra is Tőkés László királyhágómelléki püspököt választották meg, az új főtitkár Takaró Mihály dunamelléki főgondnok, az új jegyző pedig dr. Hermán M. János, a Királyhágómelléki Egyházkerület előadótanácsosa lett. A közgyűlés indítványozta, hogy az Egyetemes Zsinattal közösen hozzanak létre egy külügyi és ökumenikus bizottságot nemzetközi kapcsolataik intézményes kiépítése céljából. A közgyűlés visszautasította azokat, a IV. Magyar Világtalálkozót és - általában - az MRVSZ-t érő, bel- és külföldről származó gyanúsítgatásokat és vádakat, melyek Krisztus evangéliumának és a nemzet szolgálatának ügyét egymással szembe akarják állítani. - Az MRVSZ teljes támogatásáról biztosítja a státustörvényt. Kiemelt fontosságú feladat a kommunizmus idején elsorvasztott és az utóbbi évtizedben újraalakult magyar református iskolarendszer továbbfejlesztése, külön hangsúlyt fektetve a felsőoktatási tanintézetek támogatására (Károli Gáspár Református Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Kálvin János Teológiai Akadémia stb.). /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13

2001. november 9.

November 9. és 11. között Félixfürdőn szakmai tanácskozást tart a Magyar Állatorvosok Világszövetsége. A megbeszélésen hazai, magyarországi, ausztriai, németországi és ukrajnai szakemberek vesznek részt. /(K.F.): A Magyar Állatorvosok Világszövetsége tanácskozik Félixfürdőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 9./

2001. december 5.

Bihar megye prefektusának tanácsosa, Dan Matea sajtótájékoztatóján bemutatott egy listát, amelyen azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket nem lehet majd visszaszolgáltatni, mivel a Megyei Tanács fennhatósága alatt lévőnek minősülnek. Bihar megyében 92 ilyen épület van, közöttük a nagyváradi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Iskolacsoport épülete, az emlékmúzeumok, a poliklinikák, a kórházak és a félixfürdői rehabilitációs intézetek. - Meglepték a fejlemények, mondta katolikus egyház nevében Fodor József vikárius. "Az ügy azért érdekes, mert az Adyt és a Sagunát egy kormányrendelettel már régebben visszaszolgáltatták. Ezenkívül mint tanácsos is mondom, a Megyei Tanács nem vette leltárába a két ingatlan egyikét sem" - jelentette ki. /Szeghalmi Örs: Visszaadás helyett kártérítés? A katolikus egyházat meglepték a fejlemények. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./

lapozás: 1-30 | 31-54