udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
39
találat
lapozás: 1-30 | 31-39
Helymutató:
Fugyivásárhely
2000. október 24.
A Bihar megyei Fugyivásárhelyen tartotta első szemináriumát okt. 13-14-én a Studium Academicum Alapítvány. A Konfliktusok és megoldások című előadás- és gyakorlatsorozaton körülbelül félszázan jelentek meg, többségében fiatalok. A Studium Academicum Alapítványt hat református lelkész hozta létre idén áprilisban. Elsődleges célja az egyház életében fontos szerepet betöltő laikusképzéshez hozzájárulni szemináriumok, továbbképzések megszervezésével, továbbá a társadalomban jelentkező kérdésekre, problémákra a bibliai tanokon alapuló válaszok megkeresése. A most induló továbbképzési sorozat jövő ősszel ér véget, ennek keretében havonta megvitatnak különböző témákat. Az előadók között volt Frank Sawyer, a Sárospataki Református Teológia kanadai származású tanára, aki a konfliktushelyzetek kezeléséről beszélt. Az előadásokat csoportos és plenáris megbeszélések követték. /Laikusképzés. Megoldásokat kerestek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 24./2000. november 22.
Kétnapos konferenciát tartott Budapesten november 17-18-án a Reformátusok a Közéletért Alapítvány a holland református parlamenti párttal közösen. A fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány részéről a konferencián jelen volt Kállay László, az alapítvány elnöke, valamint Balogh Barnabás biharvajdai református lelkész. Kállay László elmondta: évek óta tartanak konferenciákat különböző témakörökben. A mostanit Az Európai Unió és a kisebbségek címmel a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg. Politikusok, egyházi képviselők tartottak előadásokat Magyarországról, Hollandiából, továbbá Erdélyből. A kisebbségvédelem nem hatékony, ha a nemzetállamok anakronisztikus keretei között csak az erő és a politikai akarat kisebbségellenessége érvényesül, mondta Csapody Miklós, az MDF alelnöke. Az előadásokból kicsengett, hogy a kisebbség nem mennyiségbeli kérdés, hanem helyzetbeli különbség. Németh Zsolt külügyi államtitkár arról beszélt, hogy ha Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz, akkor a schengeni határ az anyaország szomszédai közé tevődik, tehát a határon túli magyarok kívülrekednek. Ezáltal Magyarország szívóhatása még inkább növekedni fog, ugyanakkor nő a szomszédos országok taszító hatása is, az otthonmaradók pedig még nehezebb helyzetben lesznek. Németh Zsolt szerint szembe kell szegülni ezzel a negatív forgatókönyvvel. A magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy Magyarország ne csak a saját nevében tárgyaljon a csatlakozásról, hanem a térség nevében is. Az államtitkár kijelentette, hogy a határon túli magyaroknak joguk van beleszólni a magyar kormány rájuk vonatkozó döntéseibe, ezt biztosított elősegíteni a státustörvény. /Both Abigél: Az Unió és a kisebbségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./2000. december 5.
Nov. 24-25-én Fugyivásárhelyen ezúttal A civil társadalmi struktúrák az egyház életében a mai Romániában címmel értekeztek a Studium Academicum Alapítvány második szemináriumán. Az egyháznak használnia, és nem kihasználnia kell a polgári szervezeteket - foglalta össze az elhangzottakat Kállay László elnök-házigazda, helyi református lelkipásztor. Makai Dimény Judit, a nagyváradi Albin Alapítvány szociális munkása kiemelte, hogy egy szervezet létrehozásához elsősorban a kölcsönös bizalomra, információra és felkészültségre van szükség. /Keresztény szemmel a civil szervezetekről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./2000. december 6.
Dec. 4-én Fugyivásárhelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyházmegyéinek harminc lelkészi és világi tisztségviselője megalapította a Református Megújulási Közösséget. A kezdeményezőket ″az évek óta tartó egyházi törvényességi válság legújabb fejleményei″ késztették erre a lépésre. A válság egyik forrása - állapították meg -, hogy az egyházi vezetés által kezdeményezett fegyelmi ügyek többnyire személyes vonatkozásúak. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága nem volt hajlandó kiszolgálni az egyházkerületi vezetés elvárásait. Ez volt feloszlatásának valódi oka. A kezdeményezők szerint a közgyűlésen elnöklő püspök ″megengedhetetlen hangnemben, trágár szavakat használva″ késztette ilyen döntésre a közgyűlés résztvevőit. ″A Református Megújulási Közösség kielemezte az általános választásokkal kapcsolatos püspöki (RMDSZ tiszteletbeli elnöki) megnyilvánulásokat, és megállapítja: azok nélkülözték a reálpolitikai meggondolásokat, és elbizonytalanítva az RMDSZ választói táborát, veszélyeztették a szövetség választási eredményeit. Ez a kétértelmű viszonyulás odáig vezetett, hogy megrontotta az egyházkerület eddig közismerten jó ökumenikus kapcsolatait is.″ A Megújulási Közösség szerint a krisztusi örömüzenet helyét átvette a nemzetieskedő populista politizálás, a törvényesség helyét a centralista önkény. A közösség fájdalommal állapította meg, hogy sem a Romániai Református Egyház Zsinata, sem a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, sem a Magyarok Világszövetsége keretében nem valósult meg az egységesülési törekvés. A Megújulási Közösség dec. 13-án az érmihályfalvi református templomban fórumot tart. A találkozó napirendjén az egyház megújulásának programtervezete szerepel. /Megalakult a Református Megújulási Közösség. Nemzetieskedő, populista politizálással vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Kállay László fugyivásárhelyi lelkész, a Közösség egyik alapítója szerint elsődleges céljuk, hogy a szeretetlenség lelke kikerüljön az egyházból. Tőkés László püspök szerint a megújulás csak ürügy az egyházkerület és püspöke elleni támadásra. Összehívják az esperesek kollégiumát, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. ″Megítélésem szerint ez olyan egyházi belügy, amelynek megvitatását nem a világi sajtó hasábjain kellene elkezdeni″ - nyilatkozta a püspök. A szöveg megfogalmazói az egyházon belül is benyújthatták volna javaslataikat, tette hozzá. /Az esperesek tanácsa elé kerül a Református Megújulási Közösség ügye. Tőkés ürügynek tekinti a megújulást. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./2000. december 14.
Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával közleményt adott ki a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége, amelyben megdöbbenésüknek adnak hangot, hogy még a visszakapott Calvineum ügyében is visszakozik a hatalom. A zilahi polgármesteri hivatal ugyanis november 20-án keresetet nyújtott be a Zilahi Bíróságon, és az 1999/83. számú kormányrendelet alkotmányellenes voltára hivatkozva a Calvineum feletti egyházi tulajdonjog bejegyzésének a megtagadását kérte. A zilahi Wesselényi-kollégium ügyével kapcsolatban a közlemény szerint az RMDSZ ″tétlenül szemléli az iskolánk ellen elkövetett törvénytelenségeket.″ ″Seres Dénesné a román hatóságok egyoldalú támogatását élvező volt igazgatónő november 30-án bármely jogalap nélkül elbocsátotta állásából László Kálmán kollégiumi gondnokot, és annak távollétében, az általa felvigyázott raktárhelyiségek ajtaját lepecsételtette. December 2-án éjjel ismeretlen tettesek felgyújtották László Kálmán panellakásának bejárati ajtaját.″ ″December 7-én reggel a Zilahi Református Esperesi Hivatal gyűléstermének ablakát betörve találták.″ Ugyancsak december 7-én az iskolagondnok bejárati ajtójába tűzve találta a Fugyivásárhelyen megalakított Református Megújulási Közösségnek a kolozsvári Szabadságban megjelent közleményét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetősége elítélte az RMDSZ ″ignoráns és hatalombarát magatartását″. /Gyűrűzik a Wesselényi-kollégium körüli botrány. Felgyújtották az egykori kollégiumi gondnok ajtaját. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2000. december 14.
Dec. 13-án Fugyivásárhelyen fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. Bemutatták kilencpontos programtervezetüket. A kezdeményezők úgy vélik, a református egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a magyar nemzeti közösség életében. Hosszú távú program nélkül a református egyház "a divatos populista szólamok, valamint az egyéni hatalmi törekvések gettópolitikájának áldozatává válik″. Az egység érdekében a református egyháznak rendeznie kell viszonyát az Erdélyi Egyházkerülettel, illetve a Protestáns Teológiai Intézettel. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor kifejtette, az összejövetelre meghívták az egyházkerület előjáróit is, de Tőkés László püspök azt válaszolta, nem kíván elmenni a fórumra. Az egyházkerület dec. 18-i igazgatótanácsán napirendi pontként szerepel a Megújulási Közösség kérdése. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora a Krónikának kifejtette, az egyházkerület nem ért egyet azzal a célkitűzéssel, amelyet az Egyházunk Megújulásáért Közösség felvállalt. /Fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./ A fórumonon Balogh Barnabás lelkész elmondta, azért vannak itt, ″hogy az Isten igazsága mellé álljunk.″ Kállay László tiszteletes szerint a találkozó akár a ″parciális zsinat″ elnevezést is kaphatta volna, mert az a kérdés: miként lehet változtatni mindazon, ami nem méltó az egyházhoz. ″Úgy érezzük, itt az egyház elhajlott a küldetésétől, a valóságtól, a szeretetben járástól.″ Ez nem egy szeparatista társaság, jelezte. A programtervezetről elhangzott, hogy a szöveg megfogalmazásakor az érintettek beleegyezésével felhasználták az Erdélyi Református Egyházkerület kedden megválasztott püspöke, Pap Géza, valamint munkatársai, Ötvös József és Kató Béla egyházi programjának egyes részeit. A programtervezet szerint az egyházkerületben az evangéliumi megújulás helyét átvette a politikai manifesztációk sorozata. Fontosnak tartják a kegyességi mozgalmak, így a CE Szövetség integrálását, ugyanakkor a szektás megnyilvánulások elleni fellépést. A többször is szót kérő résztvevők parttalanná tették a vitát A találkozón 34 lelkész, 21 gondnok, illetve presbiter, valamint 20 egyháztag vett részt. A találkozó résztvevői végezetül öttagú ügyvezető testületet választottak a megújulási közösség ügyeinek képviseletére, s a véglegesített program mellé rövid beadványt fogalmaztak, hogy a két szöveget az egyházkerület igazgatótanácsa elé terjesszék. /Szűcs László: Van másik hang a Királyhágómelléken. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./2000. december 16.
Ismert, hogy a Magyarok Világszövetségétől megvonták az állami költségvetésből folyósított állandó támogatást. Erről nyilatkozott Tőkés László püspök, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Elmondta, hogy a döntésről csak a rádióból értesült. Ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a világszövetség munkáját. Orbán Viktor miniszterelnök csak annyit mondott: ahelyett, hogy egységesítené a magyarságot, az MVSZ a magyarság széthúzását erősíti. A püspök a státustörvényről elmondta, hogy akik ″valamilyen politikai tőkét szerettek volna maguknak összekovácsolni, elkezdték lesajnálni, kritizálni, keveselni és bírálni a törvénytervezetet. Gondoljunk például az RMDSZ országos vezetőinek egyik-másik megnyilvánulására, különösen Markó Béla bírálataira, az MSZP vagy az SZDSZ kritikáira.″ Végül azután sikerült elérni azt, amit eredetileg célként kitűztek. Az újságíró /Makkay József/ a Fugyivásárhelyen megalakult Egyházunk Megújulási Közösség lelkészeinek az egyházi vezetőséget ért vádjairól kérdezte a püspököt. Tőkés László szerint az elégedetlenkedő lelkészek egy csoportja ″ellenkezési akcióba″ kezdett a püspök és az egyházkerület testületeinek törvényes rendelkezéseivel szemben. ″Az igazgatótanács és az egyház erre illetékes testületei fognak majd dönteni ezekben a kérdésekben.″ /Makkay József: Tőkés László a státustörvény-tervezetről. Örömünk a politikai háttércsatározások áldozatává vált. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2000. december 21.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és az Esperesek Kollégiuma dec. 19-én tartott együttes ülésén közös állásfoglalást és több egyedi határozatot fogalmazott meg a fugyivásárhelyi református lelkészek ügyében. Tőkés László püspök a Szabadságnak elmondta: az adventre való tekintettel a testületek úgy határoztak, hogy ebben az időszakban hírzárlatot rendelnek el, az állásfoglalás és a határozatok szövegét csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra. - Ebben az egyház számára kiemelt fontosságú időpontban nem méltó, hogy a világi sajtó hasábjain bárkivel vitatkozzunk és az további nézeteltérések, ellentétek színterévé váljon - mondta Tőkés László. - A Református Megújulási Közösség beadványában Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor felfüggesztésének megszüntetését is kérte. Szilágyi immár több napja ülősztrájkol az egyházkerület Igazgatótanácsi Hivatala előtt. Szilágyi László ülősztrájkjához csatlakozott ippi lelkésztársa, Szatmári Elemér, Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, valamint gondnokuk vezetésével tíz misztótfalusi egyháztag is. - Tőkés László a Szabadság kérdésére az Erdélyi Református Egyházkerületben nemrég zajlott tisztújító közgyűlés eredményét is értékelte. Az egyházkerület elnöksége és főgondnokai levélben fejezték ki elismerésüket és jókívánságukat Pap Gézának. A püspök reméli, hogy megnyugtató módon rendeződik a két egyházkerület közötti kapcsolat. Az együttműködés eddig sem volt rossz. /Hírzárlat a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Tőkés László gratulál Pap Gézának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2001. január 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és esperesi kollégiuma a Református Megújulási Közösség ügyét a február 2-án sorra kerülő rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti - olvasható az egyházkerület dec. 19-i állásfoglalásában, amelynek közzétételére azért került csupán most sor, mivel az ünnepekre való tekintettel az egyházkerület vezetősége korábban hírzárlatot rendelt el. Az állásfoglalás visszautasítja ″a megújulás örve alatt″ fellépő egyházi személyek felhívásában megfogalmazott rágalmakat és vádaskodásokat. A ″megújulást hirdetők magatartásukkal és akciózásukkal súlyosan veszélyeztetik az egyház egységét, valamint az egyházkerület törvényes rendjét és békéjét″. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a fugyivásárhelyi fórum tanácskozásaiba a magát a református egyház joghatóságai alól kivonó CE Szövetség képviselői is bekapcsolódtak. Másfelől Szilágyi László, többrendbéli súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás alatt álló és állásából felfüggesztett misztótfalui lelkipásztor ülősztrájkja, illetve provokatív magatartása vet rossz fényt a megújulásról elnevezett fugyivásárhelyi megmozdulásra. Fontos az egyháznak a reformáció szellemében való szüntelen megújulása, de ez semmiképpen sem járhat a törvényes rend megbontásával. Az állásfoglalás síkra szállt az egyházkerület törvényes testületei és törvényesen megválasztott vezetői védelmében. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszautasítja a Református Megújulási Közösség vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2001. január 11.
Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11.2001. január 12.
Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./2001. január 19.
Asztalos Csaba Ferenc jogász kifejtette véleményét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület - szerinte: (félre)tájékoztató szolgálatának - közleményéről. Szerinte ugyanis az 1998-ban megejtett, vitatható tisztújítás a püspök /Tőkés László/ ″boszorkányüldözésbe″ kezdett. Asztalos szerint a Királyhágómelléki Ifjúsági Keresztény Egyesület önálló jogi személy, ezért a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem kérheti az IKE jogszerű átadását. Szilágyi László misztótfalusi lelkipásztor nem az IKE elnöke, hanem alelnöke, ezért ő nem végezhette el az átadást. Ennek ellenére az egyházkerület fegyelmi eljárást indított ellene. Az IKE-iroda ingóságait a szervezet elnöksége 1999. márc. 11-én letétbe helyezte a Fugyivásárhelyi Református Egyházközségnél, miután tudomására jutott, hogy az egyházkerület azt át akarja venni. - Asztalos szerint Szilágyi László lelkipásztor felfüggesztése önkényes és törvénytelen, ugyancsak törvénytelen az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottságának feloszlatása. Asztalos bejelentette: ″1998-ig visszamenőleg monitorizálni fogom az egyházkerület "Vezetőségének″ minden intézkedését, és megállapításaimat eljuttatom minden érdekelt országos és nemzetközi szervezetnek″. /Asztalos Csaba Ferenc jogász: A válasz jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2001. január 31.
Febr. 2-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli kibővített közgyűlést tart Nagyváradon, amelynek témája annak megvitatása lesz, miként teljesült az egyházkerület tíz éve meghirdetett helyreállítása és megépítése. A közgyűlés összehívásával kapcsolatban a nemrég létrejött Református Megújulási Közösség (RMK) különvéleményt jelentett. A részletekről Kállay László lelkipásztor számolt be. A tavaly dec. 13-án Fugyivásárhelyen megrendezett fórum óta sok minden történt. Az egyházkerület vezetősége a fórumon egyetlen személlyel sem képviseltette magát, sőt az Esperesi Kollégium és Igazgatótanács állásfoglalása az RMK-t "illegitim, romboló, egyházbomlasztó″ jelzőkkel illette. Időközben a felfüggesztett misztótfalusi lelkipásztor, Szilágyi László újrakezdett ülődemonstrációjához többen is csatlakoztak. - Kállay szerint a febr. 2-ra összehívott gyűlést nem lehet ″rendkívüli bővített közgyűlésnek″ nevezni, legfeljebb református népgyűlésnek vagy fórumnak. - A fugyivásárhelyi megbeszélésen elhangzott, hogy az egyházi megújulás kérdése ma világjelenség. Kállay szerint az egyháznak meg kell újulnia struktúrájában és nyelvezetében. Kállay László elsősorban azt kifogásolta, hogy ″nem az egyház kánona, hanem a püspök akarata a döntő az egyházi kérdések megoldásában.″ Kállay keményen elítélte a püspököt: Tőkés Lászlót a bosszúállás vezeti, határozottan ellenzi a CE-t. - Ahol Tőkés László megjelenik - az RMDSZ-ben, a Magyarok Világszövetségében, a Református Magyar Világszövetségben - csak ítélkezik és megoszt. Tőkés Lászlónak magába kellene szállnia és le kellene vonnia a konzekvenciákat. /M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2001. február 3.
Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2001. április 21.
Kétnapos /ápr. 20-21./ kisebbségi konferenciát szervezett a Studium Academicum Alapítvány és a hollandiai Református Államismereti Párt (SGP) Fugyivásárhelyen, a református egyházközség gyülekezeti házában. Kállay Lászlónak, az alapítvány elnökének köszöntője után Leen van der Waal, az SGP küldöttségének vezetője szólt a megjelentekhez. A hallgatóság három csoportra oszlott, és külön helyiségekben vitatta meg az elhangzottakat. Dr. Arie Bloed, az SGP budapesti megbízottja tartott előadást Európai kisebbségi normák és Románia kisebbségpolitikájának európai uniós megítélése címmel. /Stúdiumok a kisebbségekről. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./2001. május 10.
A Studium Academicum szervezésében április végén kisebbségi konferenciát tartottak Fugyivásárhelyen. A Studium Academicum Alapítvány az elmúlt évben hat református lelkész kezdeményezésére jött létre, hogy az egyház életéből és szolgálatából hiányzó laikus képzésből részt vállaljon, tájékoztatott Kállay László, a Studium Academicum Alapítvány elnöke. Kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés akut probléma Romániában. Jó lenne, ha az erdélyi magyarság nem csak történelmi múltjára, autonómiatörekvéseire nézne fel, "hanem az Égre is feltekintene és több bizalommal tenné sorsát az Isten kezébe. Az Isten iránti bizalomnak a hiánya mérhető a gyermekáldás visszautasításában, a mérhetetlen elvándorlásban, az alkoholizmus előretörésében stb." Kállay leszögezte: az egyházi vezetők hitbeli kérdésekben, az egyház szervezeti kérdéseiben nyilatkozhatnak, képviselhetik az egyházat, de az egyháztagok politikai képviseletére semmiféle felhatalmazásuk sincsen. A konferencián - többek között - dr. Eckstein-Kovács Péter szenátor, volt kisebbségügyi miniszter számolt be a romániai kisebbségek helyzetéről, Popa Adriana, a Ion Cioaba Alapítvány megbízottja a romániai cigányok integrációs problémáiról beszélt. - A konferenciának az volt a célja, hogy pozitív megközelítésben szemlélje az erdélyi magyar sorsot./Józsa Tímea: Kisebbségi konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2001. május 15.
Máj. 13-án Nagyváradon, a római katolikus Bazilika kápolnájában tizenketten esküdtek fel a Sárkány Lovagrend soraiba. Köztük volt Tempfli József megyés püspök, Fodor József római katolikus vikárius, Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor, Takaró András református lelkipásztor Kárpátaljáról. /Sárkányos lovagokat avattak. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./2001. július 31.
Hosszantartó, súlyos betegség után július 27-én, életének 62. évében elhunyt Modok Gusztáv, Bihar megye előző alprefektusa. A népszerű RMDSZ-es politikus már egy éve volt távol a politikai élettől és közszerepléstől. Mezőtelegden született, Kolozsváron szerzett jogi diplomát. Előbb Szilágy megyében, majd Bihar megyében dolgozott statisztikusként. A politikai életbe kerülése 1996-os alprefektusi kinevezésétől kezdve megfontolt, józan politikusként ismerték. Modok Gusztávot júl. 30-án a fugyivásárhelyi kápolnából helyezték örök nyugalomra. (Balla Tünde): Elhunyt Modok Gusztáv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2002. október 7.
Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? címmel rendezett ökumenikus konferenciát Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány. 2000. áprilisában hat református bihari lelkipásztor hozta létre az alapítványt, melynek célja az ökumenikus gondolatok fejlesztése és a kapcsolatok ápolása, továbbá az egyházon belüli felnőtt és laikus képzés. A Studium Academicum két év alatt az európai akadémiák és laikusképző központok tagjává vált, tájékoztatott Kállay László alapítótag, fugyivásárhelyi református lelkipásztor. A konferenciára különböző angliai, hollandiai, németországi, cseh és magyarországi felekezeteket képviselő lelkészek és laikusok érkeztek. Október 4-én dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott erdélyi püspök értekezett a magyar felekezetek életéről a mai Romániában, Csernák Béla és Kiss Attila lelkipásztorok Magyarok a Kárpát-medecében címmel tartottak előadást. Kállay László Felekezeti és nemzeti együttélés Romániában címmel beszélt. A résztvevők a négy nap alatt ismerkedtek a helyi felekezetekkel és nagyváradi református gyülekezetekkel. A rendezvénysorozat okt. 6-án a váradhegyaljai ökumenikus istenházában kiértékelővel zárult. /(Balla Tünde): Milyen a romániai kisebbségi magyar keresztények élete? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Kállay László a Tőkés László püspökkel szembeforduló csoport vezetője.2002. október 14.
A közelmúltban Fugyivásárhelyen megrendezett, Milyen a romániai (kisebbségi) magyar keresztények élete? címet viselő nemzetközi konferencián A magyar felekezetek élete a mai Romániában címen előadást tartott dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke. A kommunizmus visszaszorította az egyházat a templomba. Az 1990-es változás nem hozott meg mindent. Az egyházi javak visszaszolgáltatása is csak most kezdődött meg, az Európai Unió nyomására. Azonban ezek a visszaszolgáltatások nagyon kétarcúak. A kolozsvári református kollégiumot négy éve sürgősségi rendelettel visszaadtak, és most olyan helyzet alakult ki, hogy az egyház fizeti az adót érte, de az épületbe nem léphet be. A két református egyházkerületben csak húsz tanintézményt tudtak létesíteni, noha a kommunizmus előtt több mint ötszáz volt. Az egyikben, az Erdélyi Református Egyházkerületben az elmúlt években 44 új egyházközséget és ugyanennyi szórványt tudtak létrehozni; építettek 220 egyházi épületet, ezek közt 34 templom van. A kitartást és hűséget jelképezi, hogy 80 lelkes gyülekezet is van, amely lelkipásztort tart fenn. A legkisebb gyülekezet, amely templomot épített, 34 tagból áll. A népszámlálás szerint 200 ezerrel csökkent a magyarság száma. Ha Jézus velünk van, megmaradunk, szögezte le. /Tököli Magdolna: A megmaradás nem politika, hanem hit kérdése. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 14./2003. március 30.
A nagyváradi egyházmegye keretében működő Caritas-szervezet igazgatója, Rajna József adott tájékoztatást munkájukról. Támogatóik többnyire nyugdíjasok vagy segélyszervezetek, illetve plébániák. Szabadidejüket feláldozva ruhákat csomagolnak, csomagokat készítenek elő az éhező családoknak. A váradi Caritsanál az általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációig sok minden megtalálható. Gyógyszertáruk 14 148 betegnek juttatta a szükséges gyógyszereket.Az otthoni beteggondozás hét beteggondozói központot működtet egyházmegyében. Emellett holland támogatással Fugyivásárhelyen bővíthették programjukat. Nagyvárad külvárosában működik a Szent Márton Öregek Otthona, sok segítséget nyújtanak az itt élőknek. A váradi Caritas élelmiszer-csomagokkal segíti a nagycsaládosokat, támogatja az árvaházakat, óvodákat és iskolákat. A szociális konyha továbbra is naponta mintegy 200 személynek biztosít meleg ételt.Szentjobbon annak a gyermekközpontnak az alapjait rakták le, amely a tervek szerint idén beindul. /Nagy Andrea: A szeretet erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./2003. április 10.
Hosszú csend után egy nyilatkozat erejéig ismét hallatta a hangját a Református Megújulási Közösség (ReMeK), melynek tagjai sérelmezik a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jelenlegi vezetési gyakorlatát. A ReMeK elnöksége annak a határozatnak a felülvizsgálatát és visszavonását kérte, melyben a kerület közgyűlése átfogó felmérést ír elő a lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők RMDSZ-beli szerepvállalásáról. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor, a Közösség elnöke Szűcs László kérdéseire válaszolt.Kállay elmondta, hogy a ReMeK három éve alakult, amikor egyes lelkipásztorok és egyházi tisztségviselők úgy érezték, az egyház eltávolodik attól a céltól, amit követnie kellene. Egyre inkább átpolitizálódik az egyház. Három éve feloszlatták az egyházkerület fegyelmi bizottságát. Ez a rendelkezés indította a lelkipásztorokat arra, hogy összegyűljenek és megfogalmazzanak egy hitvallás jellegű iratot, amit a ReMeK Programjának neveztek el. Nem kegyességi irányzatról van szó, hanem a bibliás reformátusság felmutatói kívánnak lenni. A ReMeK elindította a presbiteri képzést, regionális ifjúsági találkozókat szerveztek. Az egyházkerület Közgyűlésén a ReMeK-et elítélték. Kállay azt állította, hogy a kommunista rendszerben Királyhágómelléken az egyház vezetői megalkudtak, azonban a gyökereknél akkor is óriási nemzetmegtartó erő rejlett az egyházban. Jövőre tisztújítás lesz az egyházkerületben, készülnek erre, hangzott a kérdés. A ReMeK nem lépett, de Kállay nem tartja kizártnak, hogy valamilyen formában kifejezésre juttassák: más vezetőséget szeretnének. A ReMek most elsősorban a felmérés ellen tiltakozik, mert ez a lelkészek és az egyházi tisztségviselők személyiségi jogait sérti. Mindenkinek szuverén emberi joga, hogy milyen pártot, társadalmi szervezetet támogat. /Ismét meg kellett szólalnunk. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./2003. április 17.
Tavalyi tevékenységéről számolt be ápr. 16-án a nagyváradi Caritas Catolica helyi vezetősége. Egyre több helyi szponzor támogatja a jótékonysági szervezet akcióit, azonban bevételeinek 87 százaléka még mindig a határon túlról érkezik, pénz vagy természetbeni adományok formájában és 1 százalék a helyi költségvetésből. Nagy Hortenzia főkönyvelő elmondta, hogy a helyi mecénások közé tartozik több nagyvállalat és egy raktáráruházlánc. 2003-ban három fontos intézményt szeretnének megnyitni: árvaházi gyermekeket befogadó szociális központot Szentjobbon, idős emberek napközi otthonát Margittán és szociális központot Fugyivásárhelyen. /Pengő Zoltán: Terveit ismertette a Caritas Catolica. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./2003. május 26.
Máj. 23-24.én Fugyivásárhelyen tartották a Studium Academicum Alapítvány tanulmányi napjait. A rendezvényre rangos professzorok, teológusok és politikusok érkeztek itthonról, az anyaországból és az Európai Unióból. Dr. Kozma Zsolt, a Kolozsvári Református Teológia professzorának kifejtette: mit adhatunk mi, magyarok és erdélyi magyarok az Európai Uniónak? Visszaplántálhatjuk a kereszténységet a szekularizált nyugati világba. Kállay László református lelkipásztor, alapítványi elnök köszöntötte a megjelenteket. A hollandiai Leen van der Waal keresztyén politikus (Holland Református Államismereti Párt), volt európarlamenti képviselő hangsúlyozta: önmagában a globalizáció jelent veszélyt a nemzeti és vallási identitásra, hanem inkább a fogyasztói társadalom. Hasonló következtetésre jutott Goják János, a Pécsi Római Katolikus Hittudományi Egyetem professzora. Kállay László beszámolt arról, hogy Tőkés László püspök több előadót levélben megkért, ne vegyenek részt a Studium Academicum rendezvényén, mert fegyelmi alatt álló lelkipásztor s egy olyan csoportosulás szervezi, mely az egyház ellen konok rosszindulattal lépett fel. A MÁÉRT-re igyekvő Markó Béla Erdély a globalizáció kapujában című előadásában kifejtette: Erdélyben megvannak a történelmi előképei e folyamatnak. Az erdélyi társadalom nem zárkózhat el a világtól. Vissza kell szerezni amit elvettek és meg is kell tartani, de Erdélyt modernizálni is kell a hagyományok megőrzése mellett.Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerint "Az embereknek irgalmas szeretettel közeledő egyházakra van szükségük." Dr. Vass Csaba, a Duna TV médiakutatója azzal foglalkozott, hogy sajtónak milyen hatása van a globalizációra és az identitás megőrzésére. /(Balla Tünde): Mit adhatunk Európának mi, magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2003. augusztus 9.
A Nagyváradi Caritas Catolica égisze alatt már legalább tíz éve működik házi beteggondozói szolgálat, melynek keretében tavaly közel 550 rászorulót láttak el a váradi egyházmegyében. Nagyváradon kívül Nagyszalontán, Belényesben, Élesden, Margittán, Érmihályfalván és Tasnádon működtet gondozói szolgálatot a Cartias, s most újabb filiát avattak Fugyivásárhelyen. A Caritas házi beteggondozói szolgálata vállalja a gyógyszerek, injekciók beadása mellett a család felkészítését is, a mozgásképtelen személy etetését, gondozását, a Caritas ápolói vércukor- és vérnyomásszintet is mérnek, orvost hívnak, ha szükséges. Az új házigondozói központot Fugyivásárhelyen aug. 5-én avatták fel a holland főtámogatók részvételével. A fugyivásárhelyi házigondozói szolgálatnak most még egy asszisztense van, ám amint fokozatosan kiépül a gondozottak köre, bővülni fog az alkalmazottak száma is. /Balla Tünde: Elsőként egy faluközösségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2003. október 28.
A keresztyén értékrend életbarát voltára is figyelmeztettek Fugyivásárhelyen a Studium Academicum Alapítvány okt. 17-18-i konferenciájának előadói, hollandok mellett dr. Varga Attila jogász-képviselő és dr. Bustya Dezső volt egyházkerületi főjegyző. Az alapítványt vezető Kállay László református lelkipásztor megnyitójában hangsúlyozta: "Különböző irányzatok, ideológiák, társadalmi mozgások hatására felborult a világban a rend." Az előadásokon elhangzott: "Európát európaivá valójában nem a görög-római kultúra, hanem a kereszténység tette. Az Európai Unió alkotmányából mégsincs utalás a kereszténységre." A társadalomban az egyéni szabadság kérdésére tevődött a hangsúly, a szegénység-gazdagság kérdése is átíródott, növekedtek a társadalmi rétegek közti különbségek, s ezzel együtt a bűnözés. /Balla Tünde: Megbékéléssel megtörni a bűn láncolatát. Keresztyén értékekről a közös Európában, Fugyivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2002. február 19.
Biharban 1953-ban a Sebes-Körös menti Réven és az érmelléki Székelyhídon hozták létre az első vidéki középiskolákat, az országban is az elsők között. Rév patinás középiskolája 80 százalékos továbbtanulási eredményekkel dicsekedhet és a gyereklétszám is növekedőben. Ezért kellett 7 új osztálytermet létrehozni a Rév központjában árválkodó régi internátusi épületben. A másik, nyolc tantermes, emeletes iskolát világbanki támogatással teszik rendbe tavasszal, főként a község és a környező falvak gyermekei töltik meg a padokat. A magyar tagozat magyar katedrájára évek óta nem találnak egy diplomás tanárt, pedig az állást folyamatosan meghirdetik. Réven és még sokfelé a Sebes Körös mentén a szülők nem szívesen íratják magyar tagozatra a gyerekeiket. Fogyóban a magyar lakosság is, ezért rendre kerülnek veszélybe a települések iskolái. Révi adatok szerint 1963-ban 25-ös, 65-ben 27-es osztálylétszámok voltak, manapság összevont osztályok működnek, s megesik, hogy három tanuló van egy évfolyamon. A színmagyar Örvényben, ahol román tagozat nincs is, attól tartanak, pár éven belül megszűnhet az iskola. Mind az elemiben, mind a felső általánosban összevont osztályok vannak. Tanulóik 70 %-a roma. Egyre több szülő viszi a közeli Élesdre taníttatni gyemrekét, hiszen a közeli város tanintézetében a körülmények is jobbak: Fugyivásárhelyen is vészharangok kondultak az általános iskola magyar tagozatáért, ahová 22-en járnak. A községhez tartozó Fugyiban, ahonnan ötödiktől már érkezett az utánpótlás, a nyolc elsős közül immár egyetlen gyereket se írattak magyar osztályba. Egyetlen harmadikos és négy negyedikes van még, így pár év múlva nem lesz ötödik osztály a fugyivásárhelyi iskola magyar tagozatán. Pedig évtizedes tanteremgondok oldódnak meg végre a nagyközségben: az életveszélyessé vált régi épület helyére világbanki támogatással korszerű, új hat tantermes iskolát emeltek. /(Balla Tünde): Hiába épülnek az iskolák? Fogyóban a Sebes Körös menti magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2002. március 22.
Kállay László fugyivásárhelyi református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök visszautasította a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának nyilatkozatát. Szerinte rágalom az, hogy Borzási Gyula lelkésztársával, valamint az RMDSZ-szel az egyház belső megosztására szövetkezett volna. Kállay László azt kérte, hogy az egyház ne kötelezze el magát egyetlen pártpolitikai irányvonal mellett sem. Kállay szerint nem ő osztja meg az egyházat és a magyarságot, hanem azok, aki állandó háborút szítanak az RMDSZ és a református egyház között. /Kállay László református lelkész, fugyivásárhelyi RMDSZ-elnök: Válasz az igazgatótanácsi nyilatkozatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 22./2004. március 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tiltása ellenére tavaly több lelkipásztor is indulni kívánt az RMDSZ színeiben a helyhatósági választásokon. Az egyházkerület nov. 14–15-i közgyűlésén hozta Tőkés László püspök javaslatára azt a határozatot, amely megtiltja az RMDSZ-szel való együttműködést. A rendelet csupán Bihar és Szilágy megyében érvényes. Tőkés rosszallását fejezte ki, hogy négy vidéki lelkész jelöltette magát az RMDSZ megyei önkormányzati listájára. „Ez de jure fegyelmi ügy” – jelentette ki a püspök, hozzátéve, az egyházkerület nem minden esetben él a fegyelmezés jogával. Kállay László fugyivásárhelyi lelkész kijelentette, hogy a közgyűlési döntés emberi jogaimban sérti, aki szerint a határozat diszkriminatív jellegű, mivel csak a Szilágy és a Bihar megyei lelkipásztorokra vonatkozik, a Szatmár, Máramaros, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyei egyházközségekre nem. /Fegyelmi eljárás politizálásért? = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./2004. május 14.
Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./