Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 8 találat lapozás: 1-8

Helymutató: Hágótő

1998. április 15.

Néhány hónapja Gyergyóhodosra nevezték ki plébánosnak Salamon Józsefet, aki máris elkezdte összegyűjteni a fiatalokat. Kiváló ismerője a kisebbségi sorsnak, hiszen egy moldvai csángó faluból, Luizikalagorból származik. A Szent Erzsébet búcsúra az iskolásokkal verses összeállítást adatott elő a szokatlanul nagyszámú közönségnek. Ezt a műsort azóta bemutatták Gyergyótölgyesen és Hágótőn is. Magalakult a cserkészcsapat is. /Zöld János: Emberek a szórványban. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

1999. július 14.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2000. szeptember 28.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Magyar Kollégium (Budapest) szervezésében Kárpát-medencei turnéra indult szeptember 7-én, s most visszaérkezett a megyeszékhelyre. Körútjuk során meglátogatták a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit (Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna); műsorukon a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. /Hazaérkeztek Kárpát-medencei turnéjukról a csíkszeredai táncosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./ Ötezer kilométer megtétele után tartották meg szept. 27-én Csíkszeredán a Hargita 2000 nevet viselő turné záróelőadását. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt hetekben hét országban tizennégy előadást tartott. Az együttes tagjai turnéjuk során bár jelképesen, megpróbálták összefogni a Kárpát-medence magyar lakosságát. Budapesten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mintegy ezerhatszáz fős közönség előtt lépett fel. Zentán az együttes több mint ötezres közönség előtt mutathatta be előadását, szabadtéri színpadon. Nagy élményt jelentett a táncosoknak, hogy felkeresték a vereckei hágót és itt is elhangzottak a székely és a magyar himnusz dallamai. A koszorúzások során az egyetlen incidensre Kolozsvárott került sor, amikor a Mátyás király szülőházánál koszorúzott az együttes. Itt az épület gondnoka bejelentette az együttes tagjainak, hogy nem szabad koszorúzniuk. Ennek ellenére elhelyezték a koszorút, amit aztán rövid időn belül ismeretlen egyének el is távolítottak. A koszorút azonban az együttes végül is visszakapta: az esti előadás során a színpadra felvitte egy lelkes néző, aki vissza tudta ezt szerezni. A csíkszeredai záró előadást megelőzően az együttes tagjai a csíksomlyói Domokos Pál Péter szobornál koszorúztak, majd a kegytemplomban hálaadásképpen imádkoztak a sikeres turné után. /(Daczó Dénes): Befejeződött a hét országra szóló turné. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2001. április 26.

Ápr. 24-én a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogolniuk a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. /(Bajna György): Megmaradnak a szórványiskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2001. április 27.

A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2002. október 7.

Aradon a belvárosi református templom okt. 6-i istentiszteletének illusztris vendége volt Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Szabadság-szobor kiszabadítója. Népes csoporttal képviselték iskolájukat a megemlékezésen a Kecskeméti Református Gimnázium diákjai. Dávid Ibolya a siralomházba zárt tábornokok szeretteikhez intézett leveleiről, utolsó üzenetéről szólt. A Kölcsey Színpad diákjai szavaltak az alkalomhoz illő verseket, majd Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke mutatta be Kazinczy Lajos honvédezredes életpályáját, akit joggal tartanak a 15. aradi vértanúnak, hiszen 1849. október 25-én végezték ki a várban, s akit mindmáig ismeretlen helyen földeltek el hóhérai. Medvigy Endre, a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke a vértanúk emlékezete az irodalomban címmel tartott rövid értekezést. A templom előcsarnokában elhelyezett emléktáblához a millenniumi zászlóval vonult ki a gyülekezet. A táblát Dávid Ibolya leplezte le. A fehér márvány alapon aranybetűkkel a következű szöveg olvasható: Kazinczy Lajos honvédezredesnek, akit kivégeztek Aradon, 1849. október 25-én 29 éves korában. Állította a Kölcsey Egyesület 2002. októberében. /P. P.: Emléktábla a 15. vértanúnak. Kazinczy Lajos honvédezredes többek közt a Vereckei hágót védte vitézül seregével. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2002. november 26.

Az Ady-emlékév zárórendezvényét Csucsán tartották meg nov. 24-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László püspök igehirdetésében beszélt Csoóri Sándor Csucsa hanyatlásáról szóló esszéjéről. Csoóri azt írja: újra és újra remény nélküli kétségbeesés fogja el a szívét, valahányszor áthalad Csucsán. Ady Endre emlékét fölfalta Octavian Goga, s meg kell akadályoznunk, hogy Goga végleges győzelmet arasson Ady felett. Megrendítőek voltak Ferencz László kőrösfői esperes szavai. "A Királyhágót átlépve ez az első református templom. Emlékeztet múltunkra, a hajdan itt élt népes gyülekezetre. Azóta minden megváltozott. A templom büszkén, szépen és fehéren megmaradt. Utolsó harangozója meghalt nemrégiben. Román pap temette el. (...) Azt szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy itt vagyunk, és meg akarunk maradni. Megtartani szép kicsi templomunkat. Évente két-háromszor összegyűlünk itt. Kalotaszegi hívek áldozatának köszönhetően tudtuk felújítani a templomot. Kézimunkákat is ajándékoztak, hogy szebb legyen a csucsai templom, hogy megmaradjon és emlékeztessen. Van egy bucsai egyháztagunk, aki oroszlánrészt vállal minden munkában. Ő gondnok, harangozó, ügyintéző egy személyben. Tököli Szőke György több mint 50 esztendeje lakik párjával ezen a vidéken. Kisebbségi sorsban megmaradt magyar reformátusnak, vállalja részét a munkában" - mondta az esperes. /Tóth Hajnal: Megtartani templomunkat. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 26./

2003. április 2.

Az Észak-Erdélyen áthaladó Budapest-Bukarest autópálya projekt finanszírozási tervét ápr. 16-án írja alá a román és magyar miniszterelnök Athénban, és nyújtja át Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, jelezte Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke.Egyes sajtóhírekkel ellentétben az Európai Bizottság nem utasította vissza a Budapestet Bukaresttel összekötő, észak-erdélyi nyomvonalon haladó autópálya megépítésének finanszírozását. Borbély László a közelmúltban Csillag István magyar gazdasági és közlekedési miniszterrel találkozott Budapesten. "A magyar fél érdekelt a közös infrastruktúra-hálózat kiépítésében, ezen belül az Észak-Erdélyt Magyarországgal Borsnál összekötő sztráda építésének projektjében" - jelentette ki Borbély László. Az Észak-Erdélyt átszelő Budapest-Bukarest autópálya gondolata egyelőre csupán politikai kérdés, szakértői szinten egyelőre csupán a Szeged-Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Nagyszeben útszakasz megvalósításán dolgoznak. A tervek szerint 2007-re sikerül Nagylakig bekötni a magyar autópálya-hálózatot, az észak-erdélyi sztráda azonban 2010 előtt aligha valósulhat meg a jelenlegi magyar pályatervek szerint. A magyar fél információi szerint a Nagyvárad-Kolozsvár autósztráda elkerülné a Királyhágót, Margittát és Zilahot érintve jutna el Kolozsvárra. /Incze Ferenc: A sztráda kikerüli a Királyhágót. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

lapozás: 1-8