Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Helymutató: Harasztos

2000. január 25.

Harasztos községben tavaly egyetlen születést sem történt, ezzel szemben 33-an hunytak el. E negatív arány mellett talán valamelyest biztató, hogy tavaly 18 pár kötött házasságot Harasztoson. /Ahol senki sem született 1999-ben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ Helyesbítettek: 1999-ben 7 magyar csecsemő látott napvilágot. /Mégis járt a községben a gólya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

2000. október 10.

Az aranyosszéki település, Harasztos református templomának háromszáz éves évfordulójáról okt. 7-8-án rendezvénysorozattal emlékeztek meg. Először a helyi asszonykórus lépett fel, majd megnyílt a jelenleg Harasztoson élő Nagy Enikő, a falu szülötte tűzzománc munkáinak kiállítása. Ismertették a Harasztos /Médium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, mely hét neves szerző, Keszeg Vilmos néprajzkutató, Murádin Jenő művészettörténész, Murádin László nyelvész, Nagyi Márton lelkipásztor, Török Albert mérnök és Zsigmond Győző néprajzkutató tanulmányát, valamint Jókai Mór regényes elbeszélését tartalmazza. Ezután felavatták az első és második világháborúban elesett hősök emlékművét. /Németh Júlia: A templom és a művészet ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2000. november 4.

A Harasztos /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című kiadvány több mint falumonográfia. Szerkesztője Zsigmond Győző, a Bukaresti Tudományegyetem docense. A falu történeti bemutatására Murádin Jenő vállalkozott, a harasztosi református egyház történetének bemutatására pedig Nagyi Márton helyi református lelkész. Harasztos folklórját Keszeg Vilmos mutatta be, Török Albert írása Harasztos család- és keresztneveivel foglalkozott, Murádin László pedig Harasztos ragadványneveivel és tájszólásával. /Szabó Róbert-Csaba: Harasztos könyve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2001. május 19.

Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. szeptember 6.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete az őszi tisztújításra készülődve megtartotta utolsó elnökségi ülését. A megyei gazdaszervezet idén is több faluban szeretne mezőgazdasági szaktanácsadást indítani. Tervek szerint Magyarnagykapuson, Kalotaszentkirályon, Mákófalván, Bálványosváralján, Harasztoson, Magyarszováton, Széken és Várfalva községben találkoznának az agrárszakemberek a gazdákkal, Torockóra pedig tanulmányi kirándulást szerveznének a virágtermesztés iránt érdeklődők számára. A gyűlésen elhangzott: az RMGE-nek stratégiát kell váltania. Fontos a magyar lakta településeken olyan gazdákat felkutatni, akiknek a portája mintagazdasággá alakítható, és ebben pályázási segítséggel, szaktanácsadással segítenének az agrárszakemberek. /Őszi mezőgazdasági szaktanácsadásra készül az RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2002. július 23.

Tordán 130 éve, 1872-ben alakult meg a dalkör, így a tordai magyar dalárda világviszonylatban is az elsők között van. 1990-től az RMDSZ keretein belül újra működik a magyar dalkör. Az elmúlt 12 év alatt a tordai magyar dalárda minden kulturális, történelmi és egyházi ünnepségen részt vett és vesz. Részt vesznek a tordaszentlászlói kórustalálkozón, a Balázs Ferenc ünnepségeken, és szerepelnek a tordai kultúrnapokon, műsort mutattak be Ajtonban, Harasztoson, Kercseden, Marosbogáton és más helységekben. 1994. június 11-én volt a dalkör új zászlójának avatása. /Tompa Sándor: 130 éve alakult a tordai magyar dalkör. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

2003. július 4.

Magyarfenesen júl. 3-án zárult a Schola Társaság által immár harmadik alkalommal megszervezett gregorián gyermektábor. A 2001-es harasztosi és a tavalyi jegenyei táborral ellentétben most Magyarfenesre nemcsak kolozsvári diákok, hanem a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából, Kolozsi István és Noémi kíséretében tízen érkeztek Déváról , valamint egy szebeni kislányt is vendégül láttak. Jakabffy Tamás, a közösség vezetője elmondta, hogy a táborban tanulnak, besegítenek a háztartásba is. /Berszán Blanka: Véget ért a III. Gregorián gyermektábor. Jövőre Tordatúrt célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2003. november 5.

Harasztoson az iskolában Bartha Denice tanító néninek tizennégy első osztályosa van. Tíz év óta először jött össze egy önálló osztálynyi gyerek Tavalyi összevont osztálya volt. A munkafüzeteket a szülőknek kell megvásárolniuk. V-VIII. osztályos szinten már csak román tagozat működik, de még így is gyermekhiánnyal küszködnek. Kulturális eseményekben nem büszkélkedhet a magyar tagozat, de a falu sem. Az iskolai könyvtárban román könyvek vannak. /Ladányi Emese Kinga: Jelenség tizennégy elsőssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2002. április 28.

Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. február 24.

Az aranyosgerendi Bánffy István Kulturális Egyesület szervezésében február 20-án – az elmúlt egy hónap alatt immár másodszor – NGO-képzésen találkozott a környék magyar kisközösségeinek 21 képviselője. A rendezvény keretében Pillich László, a Heltai Alapítvány vezetője beszélt a helyi közösségek autonóm önszerveződésének fontosságáról, és szakmai felkészítőt tartott az anyagi forrásképzés, pályázatírás technikáiról az önszerveződni kívánó detrehemtelepi, harasztosi, aranyosgyéresi, kocsárdi, aranyosegerbegyi, hadrévi résztvevőknek. Közösen elemezték a Communitas Alapítvány által meghirdetett támogatási programból ezen kisközösségek számára hasznosítható pályázati lehetőségeket. Február 21-én Kolozsváron, a Heltai Alapítvány székhelyén került sor NGO-menedzsment tanfolyamra. Mindkét rendezvényt az NKÖM pályázati támogatásával szervezték meg. /Aranyosgerend/Kolozsvár. Mutatkoznak már a civil szervezeti képzés eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2004. július 18.

Harasztos, Jegenye, illetve Magyarfenes után idén – június 27-e és július 7-e között – a negyedik gregorián gyermektábort rendezte meg Tordatúron a kolozsvári Schola Társaság. A táborvezető Jakabffy Tamás szerint az idei volt a legnépesebb tábor. A kolozsmonostori plébánia jóvoltából felújított, átépített, tetőtérrel kibővített tordatúri plébániaépület és hatalmas kertje adott otthont az idei tábornak. /Schuller Mária: A gregorián ének varázsában. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./

2004. augusztus 21.

Harasztos eldugott kis falu, nem messze Tordától. Horváth Hunor református lelkész elmondta, 2003-ban huszonhárom halottjuk volt, ezzel szemben mindössze négy gyermeket kereszteltek. Ebbe beletartozik Harasztos mellett a leányegyházközség, Aranyosbogát is. A kiöregedő gyülekezet is apadni kezd. Több egyetemet végzett ember él Harasztoson. Hatvan százalékban magyarok élnek a faluban, módos magyarok. Az itteni románok megtanultak jól magyarul. Tizennégy éve megszűnt a magyar 5–8. osztály, de ez erőltetett megszüntetés volt. Fakultatív magyar oktatás sem létezik. A magyarok döntő része református, az összlakosság ötvenöt százaléka, ez ötszáz lelket jelent. Közülük száz személy jár templomba, száz személy idős vagy beteg, de háromszáz nem jelentkezett. /Ladányi Emese Kinga: A módosság és az együttjátszás megtartó ereje. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2005. december 13.

Tordán a Teodor Murasanu Általános Iskolában idén is megszervezték az Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedőt, melyen 63 aranyosvidéki kisdiák vett részt. Dunai Erzsébet, a rendezvény főszervezője elmondta: az idei versenyen a gyerekek kitűnően szerepeltek. Imreh Lajos magyartanára volt a tordai Mihai Viteazul Líceumnak, ő alapította meg a tordai Jósika Miklós Művelődési Kört is. Sokat tett az anyanyelv ápolásáért Tordán, méltó volt arra, hogy róla nevezzék el a vetélkedőt. Aranyosszék /Aranyosegerbegy, Aranyosgyéres, Várfalva, Bágyon, Tordaszentmihály, Harasztos, Tordatúr, Kövend, Mészkő/ érkeztek diákok. /Ladányi Emese Kinga: Imreh Lajos Anyanyelvi Vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2006. január 24.

Január 23–án Szatmárnémetiben az Északi Színház előcsarnokában ravatalozták fel a Harag György Társulat néhai alapító tagjának, Diószeghy Ivánnak /Harasztos, 1929. febr. 15. – Szatmárnémeti, 2005. jan./ hamvait. A 77 évesen elhunyt színművész földi maradványait a szatmárnémeti temetőbe vitték, ahol római katolikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra. /Báthory Éva: Szatmáron temették el Diószeghy Ivánt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 24./

2006. június 9.

Kolozs megye több településén jeleztek árvízkárokat az elmúlt napokban bekövetkezett záporok miatt, így Harasztoson és Aranyosgyéresen is. Aranyosgyéresen a Sárrét elnevezésű lakónegyedben több mint ötven házat öntött el a víz. /Áradások Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2006. november 18.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség napirendre tűzte a tordai önálló magyar iskola ügyét. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-elnök szerint a diáklétszám elégséges az önálló magyar iskola létrehozásához. Háromtagú tordai küldöttség – Ádámosy Klára RMDSZ-elnök, Nagy Albert ótordai református lelkipásztor és Mikó Edit, a szülők képviselője – kereste fel Titiana Zlatior Kolozs megyei főtanfelügyelőt, hogy újból érdeklődjenek a tordai önálló magyar iskola ügyéről. A főtanfelügyelő megkérdezte, nem sajnálják-e a magyar gyerekeket, hogy kiragadják őket megszokott környezetükből. Tordára látogatott Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Péter Tünde magyar szakos tanfelügyelő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke. Elmondták, hogy a közeljövőben egy tanfelügyelőségi bizottság megvizsgálja az alakulandó iskolalehetőségét. Ádámosy Klára szerint a magyarság számára veszteség, hogy Harasztoson a jelenlegi román tagozatú ötödik osztályt nyolc magyar gyermek tartja életben. /December 15-ig döntenek a tordai magyar iskoláról? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

lapozás: 1-17