udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Helymutató:
Augsburg
2001. május 17.
Kudor István /Bánffyhunyad/ népi ihletésű művészi fafaragásaiból nyílik kiállítás máj. 21-én Kolozsváron, a Gaudeamus Könyvesboltban. A tárlat anyagát Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője mutatja be. A művész a kolozsvári Műegyetem Építészeti Karának végzettje. Faszobrászatot a családban és a kolozsvári szabadegyetemen tanult. Kiállításai, többek között, Nagyváradon, Bánffyhunyadon, Budapesten, Augsburgban, Berlinben voltak. /Művészi fafaragások a Gaudeamus könyvesboltban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2005. augusztus 4.
Mezőpetri tipikus sváb falu a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút mentén. Lakói sváb származásúak, de magyar nyelven beszélnek. A vidék egyik legrégibb települése, amely a törökvész, a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Károlyi Sándor gróf 1738-tól kezdődően népesítette be Württemberg környékéről származó telepesekkel. Mezőpetriben emlékoszlopot állítottak az utódok a község jeles szülötte, dr. Vonház István nyelvész (1881–1945) tiszteletére. A pécsi egyetem professzora, a nemzetközileg elismert svábkutató több évtizedes kutatás nyomán írta meg az ősök Württembergből Szatmárba telepedésének történetét. Legutóbb Augsburgban, a nyelvjáráskutatók konferenciáján Szabó József ismertette a német–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány kérdését a Nagykároly környéki Csanálos, Mezőfény és Mezőpetri nyelvjárásában. Bura László, Szatmárnémeti tudós tanára pedig egy Bécsben megtartott élőnyelvi konferencián értekezett „a sváb alapnyelvi réteg hatásáról Mezőpetri tájnyelvére”. Ugyanő névtani kutatásokat is végzett, s önálló kötetben jelentette meg Mezőpetri ragadványneveit. – Az ulmi székhelyű Dunai Svábok Központi Múzeuma vándortárlatot szervezett Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén címmel. A kiállításon négy ország tizenkét lakóházának példáján mutatják be a 18–19. században szétszóródott svábok történelmét, kultúráját és életkörülményeit. – Mezőpetriben óvoda és négyosztályos iskola működik német nyelven. A tanulók nem otthon sajátították, sajátítják el a német nyelvet, hiszen otthon magyarul beszéltek. Mezőpetribe hazalátogatnak a németországi rokonok. Több mint ezer van belőlük. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is zajlott a kivándorlás. Mára 1600 lélek körül stabilizálódott Mezőpetri lakosságának száma. /Szilágyi Aladár: A Bodeni-tó mellől a Kraszna mellékére cseréltek hazát. Sváb természetű magyarok között (2.). = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./
lapozás: 1-2