udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6
találat
lapozás: 1-6
Helymutató:
Kismaros
1999. július 20.
A mintegy hatezer lelkes Zetelaka turistaparadicsom lehetne, ha nem lennének annyira rosszak az utak. A község életében a turizmus jelentené az igazi jövőt. A lakosság többsége arányjoggal rendelkezett, szakszerű erdőgazdálkodással évente mindenkinek jutott értékesíthető tűzifa, haszonfa. Az erdős területek visszaadása tehát nem közömbös itt sem. Zetelakán egyébként kilenc fűrészüzem, keretfűrész működik, vannak egészen nagy kapacitású üzemek, vannak kisebbek. - Vannak testvértelepülések, mint Balatonföldvár, Balatonyfenyves, Kismaros, amelyek a turizmusból prosperálnak. Segítségre, együttműködésre is van ígéret. - Készülnek a tervek villanyvezetésre, gázra, közművesítésre. /Zetelaki remények. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 20./2000. március 12.
A magyar egyetemi pasztorációban részt vevők számára hatodik alkalommal rendeztek konferenciát Magyarországon február 18-20-a között, idén Kismaroson. A jelenlevők a római és görög katolikus, valamint a református és az evangélikus egyházat képviselték. A magyarországi egyetemi lelkészségek, közösségek mellett a marosvásárhelyi és a kolozsvári egyetemi lelkészség is meghívást kapott. Bara László egyetemi lelkész (aki két hallgatóval együtt képviselte a marosvásárhelyi lelkészséget), kifejtette, hogy az előadások mellett fontosak voltak a viták, véleménycserék is. Szó volt a nyári táborok szervezéséről is, meghívták őket a zánkai táborba. /VI. Egyetemi Pasztorációs Konferencia. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 12./2002. szeptember 3.
Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./2002. szeptember 3.
Szatmár megyei szervezet létrehozásán fáradozik a magyarországi, Csongrád megyei székhelyű szervezet, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). Toroczkay László elnök, Maurer Oszkár tiszteletbeli elnök és Strál Zoltán alelnök szeptember derekán érkeznek a megyeszékhelyre. Az ifjúsági mozgalom tagjait korábban, egy Kismaroson szervezett táborban, már megismerhették a szatmárnémetiek, a Magyar Sziget elnevezésű rendezvényen erdélyi közéleti személyiségek is részt vettek, Szatmár megyét ott Kereskényi Sándor képviselte. Az RMDSZ-szenátor történészként tartott beszédet, a hallgatósággal a partiumi magyarság kettős szerepvállalásának kérdéskörét osztotta meg. A mozgalommal ismerkedett a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés is, a MIK Kereskényi Gábort és Polner Zoltánt delegálta az eseményre. /Szatmárnémetibe jönnek a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./2003. augusztus 26.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyarországon, Kismaroson rendezte meg aug. 11. és 17. között a III. Magyar Sziget nevű Kárpát-medencei ifjúsági tábort. Tavaly ötszáza voltak, most több mint ezren. Határon túliak is voltak, a legtöbben Délvidékről, több mint negyvenen, Erdélyből húsznál többen jelentkeztek be, de sokan voltak anyaországban élő erdélyiek is. A Sajtóklubnak volt a legnagyobb hallgatósága. Fellépett többek között Beregszászi Olga, a Dobogókő együttes, a Magyarock Dalszínháza, a Musztáng együttes, a Kecskés, az Ökrös és a Garabonciás csapata, a Beatrice, az Ossiat, a Magozott Cseresznye, az előadók között volt például Harangozó Imre néprajzkutató, aki a csángómagyarok néprajzáról beszélt, vagy Maurer Oszkár, az egyhetes programsorozatot szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke, aki a szerémségi szórványmagyarok sorsát vetítette hallgatósága elé. Borbély Imre, a nemzetstratégiára alapozva, a kettős állampolgárság intézményét tárta fel, Wittner Mária volt halálraítélt 1956-ba repítette vissza hallgatóságát. Az erdélyi sajtóklubban Borbély Zsolt Attila, Jakabffy Attila és Tókos Imre ütköztettek véleményt a kettős állampolgárságról és Erdély autonómiájáról. A Sajtóklubban a jobboldali média képviselői szerepeltek. /Princz Csaba: III. Magyar Sziget, Kismaros. Egy hétre felszámolták a gúnyhatárokat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 26./2005. augusztus 30.
Nyáron voltak jó szigetek és rossz szigetek. Jó sajtója volt a marosvásárhelyi Félszigetnek. Az igazi a budapesti „nagytestvér”, a Diáksziget volt, ahol kizárólag remek dolgok történtek. „Tusványos” fogadtatása meglehetősen ambivalens volt, a gyergyószentmiklósi EMI-tábort pedig masszív rendőri jelenlét és gyanakvás kísérte. Az RMDSZ, sem a többi magyar szervezet nem lépett fel a szervezők s az ott jelen levő fiatalok védelmében. Hasonló volt a helyzet az anyaországban, Nógrádverőcén és Kismaroson megrendezett Magyar Szigetnek, melynek főszervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága, kifejezett célja pedig – a Diáksziget kozmopolitizmusával szemben – a magyar zenekultúra, a magyar könnyűzene és a magyar hagyományok ápolása. Valakinek már elő kellene állnia s megmagyarázni, miért baj az, ha magyar fiatalok magyar zenét hallgatnak, a magyarság történelmét tanulják, magyar értékeket vállalnak fel, népszerűsítenek? – tette fel a kérdést Gábor Attila. /Gábor Attila: Jó szigetek, rossz szigetek… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
lapozás: 1-6