Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Helymutató: Magyarkanizsa

1999. június 8.

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. október 8.

Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2001. július 14.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2001. október 8.

Török Viola Szent Kinga gyűrűje című zenés misztériumjátékának mutatta be okt. 6-án, Kolozsváron a sepsiszentgyörgyi együttes. Sipos Zoltán karmester és Kerezsi János kórustag, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum igazgatója elmondta, az ősbemutató 2000 pünkösdjén szólalt meg a csíksomlyói búcsún. Idén augusztusban 12 napos turnén hat magyarországi településen, illetve a vajdasági Magyarkanizsán mutatták be a darabot. A jelenleg 86 személyből álló társulat egyetlen színésze, a fiatal Márdirosz Ágnes, a Csíki Játékszín művésznője sikeresen játszotta Kingának, IV. Béla Árpád-házi király elsőszülött gyermekének a szerepét. Kinga életéből több legenda is fennmaradt. Kinga Boleszláv krakkói fejedelem feleségeként - akivel örök szüzességet fogadtak és Szent Ferenc eszméinek kötelezték el magukat - a lengyel népért nagy áldozatokat hozott, a szegényeket segítette, a betegeket oltalmazta, erős hitével és imával megvédte a lakosságot a tatárok újabb betörései ellen. Vagyonát az ószandeci kolostor építésére fordította. Egyik szülőföldi látogatása alkalmával édesapjától az egyik máramarosi sóbányát kapta ajándékba, a saját kérésére, mivel Lengyelország sóhiányban szenvedett. Szokás szerint a tárnába dobta gyűrűjét. Amikor visszatért hazájába, Krakkó környékén ásatni kezdett, és megtalálta a Máramarosból az angyalok által elköltöztetett sóbányát, és benne a gyűrűt. Ez a legendája Lengyelország legnagyobb sóbányájának, a Wieliczkának. /Gyenge Ágnes: Szent Kinga gyűrűje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2003. szeptember 19.

Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2004. január 19.

Egerben, a Forrás Szabadidő Központban ötödik alkalommal rendezték meg az Ötágú síp üzenete versmondó versenyt. Dr. Lisztóczky László főiskolai tanár, a zsűri elnöke elmondta, „nemzetünk verselő nemzet. Egyetlen népnek sincs ennyi nagy poétája, mint a magyarnak, így hát szavalója sem". A versenyen határon túli szavalók is felléptek: Szlovéniából Lendváról, Szlovákiából – Dobóruszkáról, Vajdaságból – Magyarkanizsáról, Erdélyből pedig Gyergyóból érkeztek versenyzők. Az első díjat a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia nyerte. /Dezső László: Gyergyói siker Egerben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

2004. február 21.

Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2004. november 30.

A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”. A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat. Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

2005. július 5.

Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke beszámolt az idei ötödik összmagyar ifjúsági nemzeti fesztivál /Verőce–Kismaros, augusztus 3–10./ programjáról. /Több mint huszonöt koncert, hatvan előadó, ingyenes buszjárat, új faházak, magyarországi és erdélyi sajtóklub./ A helyszín változatlan, a szervezők is ugyanazok. Előadják a délvidéki Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház színdarabját, a Trianon okozta traumáról szóló Halottak Napjától Virágvasárnapig című művet. Dr. Gaudi Nagy Tamás a nemzeti jogvédelemről tart előadást. Az Alfa Szövetség közreműködésével lesz egy magzatvédő sátor. A hagyományos Magyar Sziget Sajtóklubot Bencsik András, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorából ismert Haeffler András, Tóth Gy. László részvételével ismét megrendezik, ahogy az Erdélyi Sajtóklubot is, többek között Borbély Zsolt Attila, Fábián Tibor, György Attila részvételével. Az előadók között lesz Raffay Ernő, Koltay Gábor Bakay Kornél és Kiszely István történészek úgyszintén, de tiszteletét teszi az 1956-os forradalom hőse, Wittner Mária is. A közel tízezer fiatalt vonzó Magyar Sziget még soha nem kapott támogatást az államtól. Az elszakított területekről érkező több száz HVIM-tag számára az egyhetes Magyar Sziget teljesen ingyenes, igaz, cserébe ők részt vesznek a szervezésben, a munkálatokban is. Marosvásárhely hőse, a HVIM tiszteletbeli elnöke: Cseresznyés Pál mint mindig, ezúttal is itt lesz. A magyarországi és erdélyi balliberális média képviselői tavaly is, tucatnyi rosszindulatú, lejárató szándékú cikket írtak. Tavaly az Erdélyi Riport két újságírója lopózott be a Magyar Szigetre, mint egyszerű látogató, majd titokban készítettek egy riportot. Végül egy hazugságokkal, csúsztatásokkal és tévedésekkel teli írás jelent meg az Erdélyi Riportban a Magyar Szigetről. /Fábián Tibor: Magyar Sziget a festői Dunakanyarban. (Verőce–Kismaros, augusztus 3–10.). = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 5./

2006. július 18.

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után. Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor. Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát. A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken. /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./

lapozás: 1-11