udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
31
találat
lapozás: 1-30 | 31-31
Helymutató:
Makó
1995. november 7.
A Nagyváradon élő F. Diósszilágyi Ibolya /sz. Makó, 1918. júl. 20./ beszélt életéről, kéziratokkal tornyosuló íróasztalánál. Még sok terve van. 1994-ben jelent meg Juhász Gyuláról szóló tanulmánykötete /Költő a Holnap városában. Juhász Gyula nagyváradi évei, Literátor, Nagyvárad, 1994/, 1995-ben A csillagot virágzó fa című mesekönyve. Tervei között szerepel, hogy József Attiláról írjon, továbbá szeretné megörökíteni tanügyi élményeit, ezenkívül egy fogalmazási példatárat is össze akar állítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7./ 2000. március 1.
Nagyszentmiklós, Csanád és Makó polgármesterei, valamint Temes és Csongrád megyék önkormányzatainak több tanácsosa Nagyszentmiklóson arról tárgyaltak, hogy a három nevezett település egyesülésként jegyeztesse be magát a bíróságon. Ez lenne a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió első kistérsége. A bejegyeztetés jogi eljárása folyamatban van a Temesvári Bíróságon. Ezzel a Phare-program kínálta lehetőségekkel tudják együttműködésüket fejleszteni. Nagyszentmiklóson irodát nyit az egyesülés. Az iroda munkatársai a zöldségtermesztés, szárnyastenyésztés, kereskedelmi kapcsolatok és szabadövezet kialakításának kérdéseit hivatottak ügyintézni. /Polgármesterek találkozója. Létrejön a DKMT első kistérsége. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./2000. július 20.
Júl. 18-án véget ért a beiratkozások első szakasza. A Csiky Gergely Iskolacsoportban /Arad/ a 125 helyre idén az utóbbi éveknél kevesebben, mindössze 65-en iratkoztak be. Persze van lehetőség a "javításra", hiszen júl. 20-tól 22-ig újabb beiratkozási időszak következik, majd 24-26. között jelentkezhetnek mindazok a tanulók, akik máshonnan kiestek. Néhány zerindi gyermek meg magyarországi középiskolákba jelentkezett. Az ugyancsak tanulóhiánnyal küszködő egyik makói gimnázium tanárai a pécskai gyerekek körében végeznek meggyőző munkát, hogy folytassák náluk tanulmányaikat. /Kevés a jelentkező a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./2000. augusztus 4.
A határon túli magyarok Makói Művésztelepén született alkotásokból, valamint az alkotóknak a korábbi években készült munkáiból Ezerszáz év a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás aug. 1-jén Makón, a József Attila Múzeumban. Tizedik alkalommal érkeztek Ukrajnából, Romániából, Jugoszláviából és Szlovákiából magyar képzőművészek Makóra, hogy az önkormányzat fenntartásában lévő művésztelepen három héten át alkossanak. A tábor 22 lakója - festő- és szobrászművészek, grafikusok és keramikusok - már többször voltak a Maros-parti város művésztelepének vendégei. /Határon túli magyarok művésztelepe és kiállítása Makón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2000. szeptember 20.
Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a makói hagymafesztivál alkalmából, Csongrád megyében tett látogatása idején találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A rövid megbeszélésre Magyarcsanádon került sor, és témája a határ menti megyék együttműködése, ezen belül a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitása volt. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a magyar fél mielőbb pontot szeretne tenni az ügy végére. /Magas szintű ígéret a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitására. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2001. február 27.
Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./2001. március 23.
Márc. 23-án Szegeden összeül a román-magyar határ négy-négy szomszédos megyéjét képviselő Phare CBC program magyar-román munkabizottsága. Az ülésen részt vesznek meghívottak is a vízügyi és környezetvédelmi, a közmunkaügyi, szállításügyi és lakásügyi, valamint a munkaügy és erőforrások minisztériumából is. A Románia-Magyarország Phare CBC program a nyolc szomszédos megyének évente tízmillió dolláros támogatás elnyerését teszi lehetővé beruházási célokra. Öt-öt millió dollárt a négy román, illetve a négy magyar határ menti megyének. /Március 23-án Szegeden összeül a Phare CBC program magyar-román munkabizottsága. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), 2001. márc. 23./ Constantin Ostaficiuc, Temes Megye Tanácsának alelnöke Szegeden képviseli a megyét a román-magyar regionális együttműködési vegyes bizottságban, amely a Phare CBC 2001 program ügykezelője. Egyeztetik a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő fejlesztési tervét. Ennek román vonatkozása a Temesvárt Csanáddal összekötő közút és a határátkelő körletében építendő létesítmények kérdése. A másik közös terv: Makó városával együttműködve regionális üzleti központ létesítése Temesváron. /Duna-Körös-Maros-Tisza Euro-régiós kistérség-fejlesztési program. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. márc. 23./2001. március 27.
Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttműködési Bizottsága Szegeden, tájékoztatott a Phare Határokon Átnyúló Együttműködés programigazgatója, Uszta József . - A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erősítésének érdekében, erre 2,4 millió eurót biztosítanak. Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból. A másik program magyar részről a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elő, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg. A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket. /Magyar-román Phare-projektek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2001. május 17.
Július 30-a és augusztus 5-e között az aradi Videoklip Stúdió eurorégiós médiatábort szervez Kisiratoson 14-16 éves diákok számára. A táborba VIII-X. osztályos tanulók jelentkezhetnek, elsősorban a szórványból, Arad, Temes és Hunyad megyéből. Jön néhány diák Magyarországról és a Vajdaságból is. A rendezvény célja a szórvány magyar nyelvű írott és elektronikus sajtójának utánpótlás-gondjait enyhíteni. A rendezvény támogatói a Nyugati Jelen napilap, a Temesvári Rádió, a makói Videoműhely és a Duna Televízió. /Médiatábor 14-16 éves diákoknak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./2001. augusztus 30.
Harmadik alkalommal rendeztek falunapokat Szapáryfalván maroknyi fiatal erőfeszítése révén. A háromnapos rendezvény bővelkedett programokban. Gyerekek, fiatalok, idősebbek, sport-, zene-, vagy színházkedvelők egyaránt találtak maguknak kellemes időtöltést. Az igazfalvi presbitérium két színdarabbal, verssel és nótás-táncos összeállítással szórakoztatta a közönséget. Fellépett a Makói Zeneiskola több mint 40 tagú fúvós-zenekara is. /Király Zoltán: Szapáryfalvi Napok 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./2001. szeptember 11.
Szept. 7-én Nagyszentmiklóson tartotta soros ülését a Határmenti Partnerség Bizottság (HPB), amely a Makó-Nagyszentmiklós európai minirégió vezető testülete, amelynek társelnökei dr. Búzás Péter, makói polgármester és Oncu Iosif, nagyszentmiklósi polgármester, tagjai a kistérség polgármesterei, önkormányzati képviselői és vállalkozói. A nagyszentmiklósiak régi álma egy információs központ létrehozása (Makón már működik egy Euroinfo központ), a találkozó egyik naprendi pontja az erről szóló projekt megvitatása volt. A HPB munkájába a jövőben szorosan bekapcsolódik a Csongrád és a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyszentmiklóson kamarai kirendeltség létesül. A csongrádiak, szintén európai támogatással, üzleti információs központot hoznak létre Szegeden, amely a román-magyar üzleti kapcsolatokról szolgáltat naprakész információkat. /(Pataki Zoltán): Makó-Nagyszentmiklós mini-eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./2001. szeptember 18.
Külföldi sikersorozat után, többek között a Makói Művésztelepen nyert első díj birtokában érkezett haza Kolozsvárra Kusztos Endre festő- és grafikusművész. Telefonon értesítették, hogy Saguna utcai műtermét feltörték, de nincs komolyabb baj, csak gyerekcsínyről van szó, s a kifeszített ablakot már bedeszkázták. A művész a műtermet felismerhetetlen állapotban találta. Régi ballada című, nagybányai stílusban készült olajfestményének csupán a keretét találta meg. Emellett még négy olajképét, a Földhordás, a Cseresznyés hegy ősszel, a Festő háza és a Sörgyár utca címűeket is ellopták. Az íróasztallal, faragott bútorral együtt minden képzőművészeti albumot és értékes könyvet, éjjeli lámpát, órát és egyéb használati tárgyat elvittek. /Németh Júlia: Feltörték Kusztos Endre képzőművész műtermét. Értékes olajfestmények tűntek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./2001. október 1.
Szamosújváron szept. 27-30-a között rendezték meg III. Nemzetközi Gyermeknéptánc Fesztivált, melyen négy magyarországi és nyolc hazai együttes vett /több mint 250 gyermek/ vett részt. A házigazda Téka Alapítvány vendégei nyíregyházi, makói, maroslelei, balánbányai, kolozsvári és bánffyhunyadi csoportok voltak. A közönség gyermekjátékokat, magyarlapádi, ringóci, széki, moldvai, felcsíki, dunántúli, szatmári, kalocsai, felvidéki, délalföldi, rábaközi, kalotaszegi és mezőségi táncokat látott. /T. Bense Erika: Óvodástól iskolásig. Gyereknéptánc-fesztivál Szamosújváron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2002. augusztus 13.
F. Diósszilágyi Ibolya legújabb könyve /A búsképű lovag kalandjai, Convex Kiadó, Nagyvárad/ drámáit, színműveit tartalmazza. F. Diósszilágyi Ibolya 1918-ban született Makón, Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a honi sajtóban, de elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon, legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, amelyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve /Költő a Holnap városában, Literator Kiadó, Nagyvárad, 1994/. /Az életmű egy fontos szelete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./2003. március 25.
Nagyszentmiklóson, Bartók Béla szülővárosában a zeneszerző születésnapi megemlékezéseit második éve szervezi a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság. A Szegedi Konzervatórium és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Kara legtehetségesebb diákjait vonultatja fel a születésnapi rendezvényen. Márc. 23-án, a nyitórendezvényen a zeneszerző köztéri szobrának megkoszorúzása alkalmával mondott beszédet Oncu Iosif, Nagyszentmiklós polgármestere, kifejtette, hogy idén a rendezvényt a regionális együttműködés és a népek közötti barátság jegyében szervezték. Meghívták testvértelepüléseik: Burgkirchen (Németország), Kazincbarcika, Kiszombor és Makó (Magyarország) önkormányzatának képviselőit. A DKMT Eurorégió művelődési rendezvényei közé sorolta az évente megszervezésre kerülő nagyszentmiklósi Bartók Napot. A Csongrád Megyei Önkormányzat nevében Herbert Bertalan főjegyző köszöntötte az egybegyűlteket, a Temes Megyei Tanács részéről jelen volt a Művelődési Bizottság elnöke, Bodó Barna, az RMDSZ-vezetést Toró T. Tibor parlamenti képviselő, valamint Halász Ferenc megyei elnök képviselte. A Nákó-kastély dísztermében hangverseny volt. /Szekernyés Irén: Bartók Nap a régió népeinek barátsága jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2003. június 21.
Csíkszeredában pezsgő zenei élet zajlik. Ünnepi eseményekhez kötött hangversenyek váltogatják egymást, ebben nem kis része van Köllő Ferenc zenetanárnak, karnagynak, hiszen ő, mondhatni, már a hetvenes évek kezdetétől alapvető szerepet vállalt a város zenei életében, azóta foglalkozik a zenei képzéssel, a csíkszeredai kórusmozgalom és zenekari tevékenység gazdagításával. 1973-ban került Csíkszeredába, főiskolát frissen végzettként, emlékezett a kezdetre. A városi művelődési házhoz került, zenei szakirányítói munkakörbe. Bekapcsolódott az énekkarba, majd a városnak felnőtt fúvószenekarának vezetésébe is. A gyerekekkel két országos első díjat, a felnőttekkel egy első és két második díjat nyertek. A gyermekegyüttes mintegy negyven, a felnőtt huszonöt-harminc tagot számlált. Köllő Ferenc vezette az akkori Matematika-Fizika Líceum (ma: Márton Áron Főgimnázium) leánykórusát. Ez az időszak volt pályafutásának talán legcsodálatosabb része, mesélte. A kórusnak 40-50 tagja volt. Két országos első és több második díjat nyertek. 1992-ben magyarországi turnén vettek részt 1993-ban Budapesten, majd Makón szerepeltek nemzetközi kórusfesztiválon. Az országban is, főleg Hargita megyében nagyon sok helyen léptünk fel. A líceum tanárai önzetlenül támogatták munkájukat. 1990-ben indult be a líceumi zenei oktatás Csíkszeredában, megalakult a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceum. 1992-ben a líceum igazgatója, Kovács János felkérte őt, hogy vegye át a líceum vegyeskórusának vezetését. 1995-től átvette a zenekar vezetését is. Hét előadást tartottak Svájcban. Vokál-szimfonikus műveket szólaltattak meg, reprezentatív együttessé váltak. 1991-től Csíksomlyón rendszeresen karácsonyi hangversenyt tartanak. Rendeztek húsvéti hangversenyeket is. A zenekarral több nemzetközi fesztiválon vettek részt. Köllő Ferenc rengeteget dolgozott, sokszor a napból mintegy tizenhat órán át írta, hangszerelte az előadandó darabokat, azután a próbák jöttek. 2002 szeptemberétől tizenöt előadást tartottak (önálló hangversenyek), az eltelt tizenegy esztendő során mintegy 150 hangversenyük volt. Újabban minden hónap első hétfőjén hangversenyt tartanak a Városi Művelődési Házban. 2001-ben alakult meg a Csíki Kamarazenekar (a művészeti líceum jelenlegi és volt diákjaiból, tanáraiból), vendégkarmestere a marosvásárhelyi Szőnyi Zoltán. Ezzel az együttessel is volt már egy nemzetközi fellépésük Cegléden. A művészeti líceumban különben több kis kamarazenekar is működik, amelyek különböző ünnepi rendezvények (irodalmi estek, tárlatmegnyitók stb.) alkalmával lépnek fel. /Forró Miklós: A zene szárnyain. Kötetlen beszélgetés Köllő Ferenc csíkszeredai zenetanárral, karnaggyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2003. december 2.
Tavaly karácsonyra az Ifjú Magyarok Egyesülete egy keresztet állított a budapesti Moszkva téren, melyet azonban máig ismeretlen tettesek ledöntöttek. Az idén a szervezet kezdeményezését felkarolta a Jobbik Magyarországért Mozgalom: terveik szerint az ország mintegy harminc helységében ötméteres, adventi koszorúval díszített fakeresztet állítanak fel. Miként a Jobbik híradása fogalmazott: "A legforgalmasabb helyekre kerülő keresztény jelképpel a karácsonyi bevásárlási láz miatti rohanásban fel kívánják hívni az emberek figyelmét az ünnep igazi értelmére." A makói önkormányzat baloldali többsége megakadályozta a helyi keresztállítást. Ennél csak az indoklás megdöbbentőbb: egyesek érzékenységét sértheti a kereszt. Eme gondolat felér egy kórképpel. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./2002. január 25.
Temes megyében a magyarok lakta községek és falvak jártak elöl a partnerkeresésben. A példák ismertetésekor Végvár község került az élre. Az itteni közösség két irányba nyitott: egy francia és egy magyar településsel kötött együttműködési szerződést. A magyarok gyakrabban járnak át, a franciák viszont egyszerre sokan jönnek, ezért saját házat vásároltak és tartanak fenn a faluban, hogy kényelmesen megszállhassanak. Zsombolya kapcsolatot tart fenn a magyarországi Pusztamérgessel és a vajdasági Kikindával, Lugos a magyarországi Szekszárddal, Nagybodófalva Makóval, Újvár község a magyarországi Algyővel, Újszentesen a magyarországi Sándorfalvával. A legfrissebb testvértelepülési kapcsolat Temesszentandrás és a magyarországi Békésszentandrás között jött létre: Szent András névünnepén írták alá az együttműködési szerződést. /(Sipos): Baráti kézfogások. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./ 2004. január 13.
December 11-én a magyar állami tévé Riporter kerestetik című műsorában fiatal jelöltek versengtek; közöttük egy ifjú titán, akinek feladata volt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével telefoninterjút készíteni. Az illető azt kérdezte, hogyan vehetett részt Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeként, a magyar állam István-napi ünnepén azon a szertartáson, amelyet a katolikus egyház szervez első királyunk mumifikálódott jobbkeze tiszteletére? A kérdésre felelve Szili részvétele protokolláris jellegére utalt. Magyarországi elvakultak szerint első királyunk jobbkéz-múmiája "húscafat", koronánk "sapka", sőt nemrég Makón a kereszt-jelkép is "érzékenységeket sért". E sorba beillik a Tilos Rádió körül kialakult legújabb botrány. E csoportnak egyik ideológiai "pápája" épp egy erdélyi emigráns... /Nagy László: Nemzeti jelképek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ A cikkíró Tamás Gáspár Miklósra gondolt.2004. szeptember 28.
Szept. 23-26-a között a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ immár XII. alkalommal szervezte meg a műkedvelő színjátszók /MŰSZIT/ találkozóját. A helyi a Figura Stúdió Színház nyitott, a fellépők között volt a mákói Bokréta Kulturális Egyesület, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Diákszínpada, a Dicsőszentmártoni Népszínház és a bukaresti Petőfi Színkör. /A XII. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2005. május 7.
A csíkszeredai Joannes Kájoni Közgazdasági Szakközépiskola május 5–8-a között ünnepli az iskola névadója születésének 375. évfordulóját. Az iskola előtti mellszobornál tartottak rövid megemlékezést, majd megkoszorúzták Kájoni János mellszobrát. Eljöttek a makói, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi testvériskolák küldöttségei is. /Kájoni Napok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./2005. augusztus 22.
Felvonulással, szentmisével, illetve ünnepi gálával zárult a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron, amelyen hat ország tíznél több kisebbségi és hagyományőrző együttese vett részt. Kolozsvár központjában a találkozón résztvevő csoportok vonultak népviseletbe öltözve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyétől a Szent Mihály templomig, majd a templom előtti téren táncbemutatót tartottak. A felvonulást szentmise követte a Szent Mihály plébániatemplomban. A Kisbácsban, Györgyfalván, Aranyosgerenden, Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Mákón és Magyarfenesen zajló rendezvények Szent István király emlékének jegyében teltek. Aranyosgerenden négy néptánccsoport mutatta be műsorát. Magyarfenesen három esemény zajlott párhuzamosan: a Szent István-napi ünnepség, a falunapok és a néptánctalálkozó. A szabadtéri kivetítőn a budapesti tűzijátékot követhették végig az ünneplők, majd a magyar és a székely himnusz hangjaira élőben is végignézhették a saját tűzijátékot. /F. I.: Néptáncosok forgataga Szent István napján. Ünnepi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2005. szeptember 20.
Makóról indultak el a magyarországi motorosok Böjte Csaba ferences szerzetes dévai gyermekotthonába, hogy átadják adományukat a rászoruló gyermekeknek. Egy tank benzin árával lehetett jelentkezni a jótékony célú dél-erdélyi túrára, s szerte az országból több mint 130-an pattantak nyeregbe, hogy személyesen vigyék el élelmiszer- és pénzadományukat a dévai otthon lakóinak. A találkozás és a járgányok kipróbálása a gyermekeknek jelentett életre szóló élményt. A dévai gyerekek a ferences templomban műsorral fogadták a nem mindennapi látogatókat, akik közel egymillió forint értékű hoztak a rászorulóknak. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2005. szeptember 24.
Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ 2005. október 28.
Partnerségi együttműködési kapcsolatot teremtett a csíkszeredai Napocska Óvoda és a makói Újvárosi Óvoda. A makói óvónők Csíkszeredába látogattak. Az együttműködési megállapodásban szerepel a pedagógusok szakmai tapasztalat- és információcseréje, nemzetközi rajzverseny megszervezése, hagyományőrző és egyéb kulturális rendezvények szervezése. /Takács Éva: Testvéróvodák együttműködési tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./2005. december 20.
December 18-án az Aradon megjelenő Irodalmi Jelen folyóirat a Marosvidék Baráti Társaság meghívására Makón mutatkozhatott be. A közönség az est során nemcsak irodalmat, hanem kórusműveket, népzenét, néptáncot és betlehemes játékot is hallhatott, láthatott. Az Irodalmi Jelen négy szerkesztője (Bege Magdolna lapszerkesztő, Pongrácz P. Mária prózaszerkesztő, Irházi János interjúkért felelős szerkesztő és Nagyálmos Ildikó felelős szerkesztő) bemutatta a lapot, majd az Irodalmi Jelen Könyvek-sorozatban megjelent legfrissebb könyveikből olvastak fel. /(Nagyálmos): Irodalmi Jelen-bemutató Makón. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./2005. december 22.
December 21-én Aradon, a Jelen Ház kávézójában az aradi nagyközönség is megismerkedhetett – az oslói, temesvári és makói bemutató után – Nagyálmos Ildikó, a lap szerkesztője Félmozdulat című, immár második verskötetével. A kötet kiadója az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ és a budapesti Fiatal Írók Szövetsége. A kötetet Pongrácz P. Mária ismertette. A bemutató után ugyanott volt Laukó Katalin fiatal pécskai festőművész kiállításának megnyitója. /(Kiss): Könyvbemutató és kiállítás-megnyitó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./2006. február 6.
Február 4-én helyezték örök nyugalomra a nagyváradi köztemetőben F. Diósszilágyi Ibolya tanárt, költőt, ifjúsági írót, irodalomtörténészt, a Buksi című nagysikerű, több kiadást megért ifjúsági regény szerzőjét. 88 éves korában távozott az élők sorából, nemrég még aktív közszereplője volt a bihari művelődési életnek, alkotott, könyveket adott ki, dedikált, író-olvasó találkozókon vett részt. F. Diósszilágyi Ibolya /Makó, 1918. aug. 20. – Nagyvárad, 2006. febr. 2./ Szegeden és Kolozsváron járt egyetemre, 1973-as nyugdíjazásáig különböző bihari iskolákban tanított, verseskötettel debütált 1946-ban, közíróként volt jelen évtizedeken át a sajtóban, elsősorban ifjúsági íróként és irodalomtörténészként tartják számon. Legismertebb munkái a Tündér Ilona című mesemusical, melyhez Horváth Károly szerzett zenét, valamint a Juhász Gyuláról írott könyve (Költő a Holnap városában /Literátor Könyvkiadó, Nagyvárad, 1994/). /Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./2006. április 4.
Makón Szilágyi Rózsa, a makói Marosvidék kulturális folyóirat főszerkesztője meghívására Aradtól Szabadkáig három ország magyar nyelvű kiadványai mutatkoztak be élőszóban. A makói Harmónia kamarakórus és a temesvári Mátray László színművész műsorát a szabadkai Gyurkovics Hunor képzőművész mini-tárlata egészítette ki. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) olvasta fel jegyzetét Makó szellemi örökségéről és jelenéről, majd az Irodalmi Jelen (Arad) mutatkozott be, az IJK /Irodalmi Jelen Könyvek/ könyvekből kiállítás nyílt, végül a Szabadkán megjelenő közéleti folyóirat, az Aracs népes csoportjában Vajda Gábor irodalomtörténész, felelős szerkesztő, Gubás Jenő orvos, az Aracs Társadalmi Szervezet elnöke, Gubás Ágota lektor, Gyurkovics Hunor képzőművész-szerkesztő, Tari István költő, Matuska Márton újságíró és Mirnics Károly tudományos kutató szerepelt. A délvidéki magyarság helyzetéről, valós gondjairól is szó esett őszinte beszámolóikban. /Pongrácz P. Mária: Határtalan irodalom. Az Irodalmi Jelen szerkesztői Makón. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./2006. május 3.
Előbb az Irodalmi Jelen látogatott el két alkalommal Makóra, most meg a Marosvidék jött Aradra. A makói Marosvidék Baráti Társaság által kiadott kulturális folyóirat több munkatársa tartalmas műsorban mutatta be, mit is értenek a közösségépítésen. A makóiak koszorúztak a Vesztőhelyen és a Szabadság-szobornál, ellátogattak a Csiky Gergely Iskolacsoportba is. Aradon a Jelen Ház nagytermében művészi produkciókkal bemutatkoztak a Makóról érkezettek. A Marosvidék című időszakos kulturális folyóirat 2000-ben jött létre. Négy éve szerveződött köréje a baráti társaság, amely gondoskodik a kiadásáról. /Kiss Károly: Makóiak előmajálisa Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./