udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Helymutató:
Abásfalva
2005. január 25.
Az ország nyolc megyéjében, köztük Hargita megyében zajló iskola-összevonások ügyében intéztek nyílt levelet Markó Béla RMDSZ-elnökhöz a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola tanárai. Azokat az iskolákat, amelyekben a gyereklétszám 200 alatt van, bezárják. Homoródszentmárton községben eddig három általános iskola működött: a községközpontban a Román Viktor Általános Iskola, Homoródszentpálon a László Gyula Általános Iskola, valamint az abásfalvi Általános Iskola. A jövőben a három iskola együtt egy jogi személy. A két kisebb iskolának le kell adnia a pecsétet, és ezután csak a központi iskola pecsételhet. A homoródszentpáli iskola telefonját egy nyári számla miatt kikapcsolták, és bár van az iskolában számítógép és telefon, az internethasználatot megtiltották. Egyre erősebb a centralizáció, és ez az oktatás-nevelés rovására fog menni. A homoródszentpáli iskola tanárai hiába kérték, hogy maradjon meg önálló intézménynek az iskola. A László Gyula nevét viselő iskolát megszüntették, hiszen az új igazgatónő szavaival élve, most úgy kell tekinteni a három iskola osztályait, mint a Román Viktor Általános Iskola párhuzamos osztályait. A nyílt levél írói azt kérik, hogy Markó Béla mint felelős miniszter, állítsa le ezt a folyamatot. /Tisztelt Markó Béla! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 25./2005. június 24.
Elhunyt Bandi Dezső /Magyarsáros, 1919. okt. 7. – Békéscsaba, 2005. jún. 23./ képzőművész, népművelő, művészeti író, aki 1957 és 2004 között több ezer népi alkotó munkáját serkentette, irányította. 1963-ban a Magyar Autonóm Tartományban 170 népi alkotási kört vezetett, a hagyományos szövés, fonás, kötés és varrástechnikákat tanította, neki köszönhető a mezőfelei gyékényszövés, a kendi szedettes és más helyi hagyomány felélesztése. Új alapokra helyezte az öntevékeny műkedvelő-alkotó mozgalmakat. Szobrászként indult, a budapesti képzőművészeti főiskola végzettje volt. Az abásfalvi és a ravai háborús emlékművek az első jelentős alkotásai, még 1943-44-ben. Később művészi kerámiával foglalkozott, majd saját művészi karrierjéről lemondott, hogy a pusztulóban lévő erdélyi magyar népművészet továbbélését segítse. Világhírűvé váltak az irányításával készített szalma- és rongyszőnyegek is. Számos cikket, monografikus igényű összeállítást közölt egy-egy község népi kultúrájáról. A népi faragások motívumfejlődése, szimbolikájának alakulása és formavilága egyaránt foglalkoztatta. Évente faragótáborba vitte Marosvásárhely tehetséges gyermekeit. 80. születésnapja alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének aranyérmével tüntette ki életműve elismeréseképpen. 2004-ben költözött kisebbik lányához Békéscsabára, ahol 2005. június 23-án reggel váratlanul elhunyt. /Elhunyt Bandi Dezső. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./2006. augusztus 14.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, avagy ahogy a szervezők megfogalmazták, az unitáriusok legnagyobb szabadtéri templomában, nyolcadik alkalommal került sor a hét végén az Unitáriusok Egyetemes Találkozójára. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész hirdetett igét. A találkozó fontos momentumát képezte a címeres zászlók átadása a kiválasztott egyházközségeknek. A rendezvény keretében két évvel ezelőtt honosították meg, hogy ünnepélyes keretek között címeres gyülekezeti zászlót adnak át. Ez alkalommal az abásfalvi, a kőhalmi, a firtosváraljai, valamint az oklándi egyházközségek képviselői vehették át a díszes lobogót. A találkozó kulturális műsorral folytatódott, majd a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékének koszorúzásával ért véget. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./
lapozás: 1-3