udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Helymutató:
Meggyesgombás
2002. október 9.
Sárközújlak közelében van a Meggyesgombásként ma már csak a község idősebbjei által nevezett Dumbrava. A település magyarok lakta része Magyargombás, ahol 66 ember él, de sohasem volt különálló település, a Romángombásnak is nevezett Dumbrava része. Kocsival ide nem lehet eljutni, a térdig érő sárrengetegben a traktor is elakadna. Magyargombás tanyát a kommunista rendszer halálra ítélte, sorra elköltöztek innen az emberek. Az utóbbi években pozitív folyamat kezdődött el a tanya életében. Egyre több községi fiatal lát abban lehetőséget, hogy itt letelepedjen, itt alapítson jövőt magának. A föld jó, főként zöldségtermesztésre alkalmas. Az utóbbi időben Magyargombáson több új ház épült, mégis elszigetelten, magukra hagyottan élnek a mellőzött tanyán. A magyargombásiak gumicsizmával tudnak csak a két kilométerre lévő vasútállomásig elmenni. Ilyen körülmények között járnak iskolába az itteniek gyermekei: 15 iskolás teszi meg naponta a három kilométert a romángombási iskoláig. A tanyán még mindig nem fejeződött be a villamosítás. A 66 ember jópár éve létrehozta a Helyi Közösség Egyesületét, amelynek célja az út rendbetételére és a villamosítás befejezésére vonatkozó támogatások megszerzése. Eredményt nem értek el. A vasút mellett régen nagy kultúrház és iskola is volt. Azonban az akkori párttitkár lebontatta, és a feléből kipótolták a romángombási, a másik feléből meg a sárközújlaki kultúrházat. A templomot közös munkával építette fel a falu 1961-ben. A pap csak havonta egyszer járt ki ide. A liturgia nyelve a legvadabb kommunista időkben is magyar maradt. Három-négy éve abbamaradtak a liturgiák, teljesen hívek nélkül maradt a templom. A templomban a látvány siralmas: a kegytárgyak és szentképek a helyükön, de madarak röpködnek, és mindent bepiszkolnak. A templom mennyezetén beázás nyomai láthatók. /Fodor István: Magyargombás. Egy elfeledett tanya, a világ végén (1.). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 9., (2.). = okt. 10./2004. december 19.
Az eddig magánlakásban miséző római katolikus közösségnek az idén végre sikerült felépítenie egy kápolnát Meggyesgombáson. Az új épületet Schönberger Jenő püspök szentelte fel novemberben. /Kápolnaszentelés Meggyesgombáson. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 19./2006. szeptember 15.
Meggyesgombás a kommunizmus azon Szatmár megye helységei közé tartozott, ahol valóban megkezdődött a falurombolás, és ha nem jön a rendszerváltás, ma az a negyven ház sem állna, amely ellenállt a buldózerek rombolásának. Meggyesgombásnak a régmúltban itt volt a tényleges központja, Dumbrava megalakulása (betelepítése) után egyre inkább utóbbi részt támogatták, és „Magyargombás” csak egy félreeső tanyává vált. Két–három éve esős időben még traktorral is csak alig lehetett megközelíteni. Most azonban változás történt. Már van kövesút, bevezették a villanyt azokba a házakba is, ahol eddig nem volt. Több új ház is épül, elsősorban a külföldön munkát vállaló fiataloknak köszönhetően. /Fodor István: Egy elfeledett település, ahol ismét elindult az idő. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 15./
lapozás: 1-3