udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Helymutató: Nagypatak

1990. február 24.

A moldvai csángóknak a pápához írt, 1982-ben fogalmazott és kijuttatott leveléből közölt a lap részleteket. A moldvai csángó-magyarok jelene és jövője "reménytelenül kiszolgáltatott a román kommunista nacionalizmus könyörtelen elrománosítási szándékainak." "Forrófalván, Bogdánfalván, Klézsén, Nagypatakon, Onestiben, tucatnyi csángó faluban az idősebb nemzedék még ma sem érti, nem beszéli a román nyelvet." "Román tanárok és tanítók veréssel és pénzbüntetéssel büntetik a csángó gyerekeket, ha magyarul netán egy szót is ejtenek. " A "román kommunista vezetés - a világon egyedülálló módon az egyházat, a r. k. vallást, közvetlenül a Vatikánt használja fel nacionalista vágyainak tökéletes megvalósítására. A moldvai csángók ugyanis Szentséges Atyánk leghűségesebb gyermekei, ősi romlatlan hittel, csodálattal, szeretettel és rajongással keresztények. " Ma az egyház vezetői még a tanítókon is túltéve románosítanak. Kitiltják az anyanyelv használatát a templomokból. A magyart az ördög nyelvének tartják. Kérik a pápát szerezzen érvényt annak a pápai rendeletnek, ami előírja az anyanyelven történő misézést. "Mellékeljük a moldvai csángó-magyarok ezernél több aláírással ellátott könyörgő iratát..." /Levél a pápához a csángók ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

1992. július 12.

Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./

1996. március 7.

A moldvai csángók közül ma mintegy százezren beszélik vagy értik őseik nyelvét. A csángók valamennyien katolikusok. Hitüket azok is megtartották, akik nem tudtak ellenállni az erőszakos románosításnak. Moldvában, Tatros városában született meg, 1466-ban az első bibliafordítás is. Fennmaradt töredéke, a Müncheni-kódex őrizte meg a Miatyánk legrégibb szövegét. Ebben így szerepel egy mondat: "Mü testi kenyerünk felett való kenyeret adjad münékünk ma." Az anyanyelvi oktatás és vallásgyakorlás azonban évszázadok óta hiányzik a moldvai magyarok életéből. Ceausescu bukása után annyit változott a helyzet, hogy nyilvánosan nem korlátozzák a csángó falvak látogatását. A magyar nyelv oktatását azonban továbbra sem engedélyezik. Lészpeden Fazekas József nyugdíjas maga köré gyűjtött néhány iskoláskorút, hogy megtanítsa őket magyarul írni és olvasni. A falu papja a milícia segítségével zaklatja őt. Kallós Zoltán, a moldvai csángó népélet egyik legkiválóbb ismerője azt javasolta, hogy a Csángó sorskérdések címen tartott illyefalvi konferencia a magyar nyelvhasználat üldözése miatt forduljon az ENSZ kulturális szervezetéhez, az UNESCO-hoz. Ezen a Sepsiillyefalván megtartott konferencián több mint harminc előadás hangzott el. Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, aki városában oktatja a moldvai csángó gyermekeket, kifejtette, hogy nem tekinthető végső megoldásnak az, hogy a csángó gyermekek Moldvából Csíkszeredába jöjjenek tanulni, hanem szülőfalujukban kell biztosítani számukra az anyanyelvi oktatást. Vitát váltott ki a konferencián Tánczos Vilmos néprajzos előadása /Hányan vannak a moldvai csángók?/. Köztudott, hogy a romániai nemzetiségi statisztikák nem ismerik a moldvai magyarokat. Az 1992-es népszámlálás idején Petru Gherghel iasi püspök körlevélben szólította fel papjait, hogy a szószékről parancsolják meg híveiknek: tagadják le származásukat. Tánczos Vilmos számbavételénél Szabó T. Attila nyelvész nyelvföldrajzi tagolását vett alapul, ennek alapján bejárta a csángó falvak többségét, szerinte a magyarul beszélő csángók 60 ezren lehetnek, a következő megoszlásban: északi csángók /Románvásár, Szabófalva környéke/: 9 faluban 7 ezer fő, déli csángók /Bákó környékén/ 6 faluban 8 ezer fő, székelyes-csángók 69 faluban, 45 ezer fő. Kiemelte Pusztina, Gajcsána, Bogdánfalva, Trunk, Nagypatak, Klézse, Somoska, Pokolpatak, Frumosa, Forrófalva, Külső-Rekecsin és Diószén településeket, ahol még napjainkban is szinte 100 %-ban beszélik és értik a magyar nyelvet a fiatalok is. Kallós Zoltán és mások is vitatták ezt az adatot, Kallós Zoltán továbbra is 100-120 ezres lélekszámot tartja reálisnak. Abban viszont egyetértettek, hogy az elmúlt évtizedekben közel 40 ezer csángó telepedett át Erdélybe. /Hajdú Demeter Dénes: Csángó sorskérdések. = Magyar Fórum, márc. 7./ Illyefalvi konferencia: 1996. jan. 12-13., 71. sz. jegyzet.

1999. július 14.

Legalább tizenhárom ember vesztette életét, több személy eltűnt és sokan megsebesültek júl. 12-én a Hunyad megyei Malomvíz nevű településen történt földcsuszamlás következtében: hegyoldal ráomlott a vízierőműnél dolgozó munkások lakótelepére. A Nagypatak kiáradt, a telepre vezető utat teljesen tönkretette. Emiatt a telep csaknem megközelíthetetlen volt. A Nagypatak a völgyzáró gátat is megrongálta. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 12-én válságtanácskozást tartott a védelmi és a belügyminisztérium képviselőivel. A völgyzárógát térségét még júl. 13-án sem lehetett szárazföldön megközelíteni. Az eddig jelentések 13, illetve 15 halottról szólnak, de egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy hány embert temethetett el a leszakadt domboldal. A hadsereg helikopterei 21 sebesültet szállítottak hétfőn a közeli kórházba. - A szakértők már több mint tíz éve figyelmeztettek a földcsuszamlás veszélyére. A gátat építő vállalat vezetése azonban titokban tartotta ezeket a vészjelzéseket, írta az Evenimentul Zilei napilap. /Több emberéletet kioltó tragédia a Retyezátban. A Nagypatak völgyét elzáró gát biztonsága is kétséges. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az áradások következtében július 1-je óta harminckét ember vesztette életét az országban - közölte júl. 13-án Bukarestben a környezetvédelmi minisztériumi szóvivő. Eddig 58 házat rombolt le a víz, 1230 ház megrongálódott és több mint 4 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá július eleje óta. Az esőzések több kilométernyi úttestet és vasútvonalat tettek járhatatlanná. /Az árvíz is ölt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

1999. december 7.

Néhány héttel ezelőtt nagy meghökkenést keltett, mikor Jean Claude Perisset bukaresti pápai nuncius Szatmárnémetiben kijelentette, Romániában nincs csángókérdés, az csak erdélyi és magyarországi értelmiségi körökben mesterségesen felnagyított ügy. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége levelet írt a nunciusnak, kérve, látogassa meg Moldvában őket. A Vatikán romániai küldötte dec. 6-án Bákóba látogatott, s a helyi római katolikus esperességre hívta találkozóra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőit. A találkozón tizennyolc szervezeti tag jelent meg Pusztináról, Klézséről, Lészpedről, Forrófalváról Nagypatakról, Trunkból és Szabófalváról. A nuncius fogadta Csicsó Antalt, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét és Duma Andrást, a klézsei szervezet elnökét. Duma András úgy látta, hogy a nuncius közvetíteni akar a szervezet és a iasi-i püspökség között. Csicsó Antal hangsúlyozta, nagy eredmény volt, hogy a csángó szövetség képviselői találkozhattak az apostoli nunciussal. Perisset felajánlotta, közvetítő szerepet vállal a csángó-magyar szövetség és a iasi-i püspökség közti konfliktusban. /A pápai nuncius közvetíteni kíván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2001. április 29.

Tasnádszántó plébánosa, Jitaru-Szél Antal csángó származású. A Bákótól húsz kilométerre lévő Nagypatakon (Valea Mare) született. A falu egybeépült a községközponttal, Forrófalvával (Faraoani). A két településen legalább nyolcezer lélek él, két plébánia van, a két rendőrön és a közigazgatási személyeken kívül mindenki csángó. A katolikus pasztoráció Csángóföldön még a hagyományos alapokon nyugszik, az új irányzatok nem nagyon törtek még be, és ennek köszönhetően az emberek sokkal jobban irányíthatók. 1989 után egyre népszerűbb lett ez a vidék a nyugati szerzetesrendek körében. Megjelentek a falvakban a férfi és női szerzetesrendek, rengeteg szerzetesi házat építettek, és helyben felszippantották a hivatásokat, nagyon sok fiatal - akiknek számára nincs munkalehetőség - lépett és lép be ezekbe a rendekbe. Egyetlen faluból, a plébános szülőfalujából legalább tizenöt pap származott el különböző vidékekre, többek között Chisinau tavaly januárban felszentelt püspöke, Kósa Anti - vagy Anton. A Iasi-ból kikerült papok felkészültek, és őszintén, mélyen vallásosak, erős hivatástudattal rendelkeznek. A plébános reménytelen vállalkozásnak tartja a magyar nyelv megmentését, ugyanis a csángó kulturális értékek kiölése szisztematikusan folyt. /Fodor István: Gyermekkori álmom volt, hogy pap legyek. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29.

2002. augusztus 13.

Háromszáz házat és gazdaságot öntött el az árvíz aug. 12-én Gyergyószárhegyen, felhőszakadás következtében. Az erősen megduzzadt Nagypatak és a Csinod elsodort öt hidat és hordalékkal borított be mintegy tíz kilométernyi utat. A heves esőzések miatt Gyergyóditróban is elöntött a víz több házat, gazdaságot és községi utat. A két településen ez már a második árvíz a hónap elejétől. /Háromszáz elöntött ház. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2004. május 28.

Szalagvágással, leleplezéssel, alapkőletétellel kampányolnak a politikusok. Máj. 28-án Markó Béla RMDSZ-elnök és hivatalának igazgatója Szepessy László jelenlétében avatják fel Máramarosszigeten az RMDSZ új székházát. Szándékosan időzítették a kampány időszakára a nemrég tatarozott székház átadását. Markó Béla Kolozsváron Kelemen Hunorral, az Iskola Alapítvány elnökével együtt megtették az „első kapavágást” a 21 fiatal egyetemi oktatót befogadó majdani tanárlakás építőtelepén. Háromszéken átadták ünnepélyesen a nemrég önálló községgé vált Nagypatak új polgármesteri hivatalát. Az RMDSZ ünnepelt Sepsiszentgyörgyön, az Európai Információs Iroda avatóünnepségén. Kovásznán a felújított képtár avatóünnepsége illeszkedhet a sorba. Kézdivásárhelyen máj. 31-én avatják Márton Áron szobrát. A legnagyobb szabású avatóünnepséget Szász Jenő MPSZ-elnöknek sikerült a kampányra időzíteni. Több ezer ember jelenlétében avatta fel az Emlékezés Parkját, melyben a magyar történelem és kultúra 13 kiemelkedő alakjának a szobrát leplezte le. Megjelent Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, aki beszédében kijelentette, Szász Jenőt munkatársának tekinti a nemzet egyesítésében. A vele szemben induló Ladányi László Zsolt, az RMDSZ jelöltje egy fogyatékos feljárót és egy útlevélosztályt avatott. Máj. 23-án, vasárnap Szovátán Domokos Mihály Kázmér szobrát avatták fel – amint a talapzaton áll – a püspök „születésének 400. évfordulója alkalmából”. Marosvásárhelyen a jövő héten avatják a volt politikai foglyok emlékművét. Nagy Zsolt, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője, Seres Dénes a szövetség megyei elnöke, és az újabb mandátumra pályázó Pop Imre polgármester Szászvárosban gróf Kun Kocsárd és Kuun Géza 1910-ben felállított, majd a kommunizmus ideje alatt templomba menekített szobrait avatták újra. /Avatások dömpingje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2005. április 18.

„Azt hiszem, a moldvai csángók kérdésében nem lehet már megkerülni azt, ami itt elhangzott” – jelentette ki Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány igazgatója annak a csángókonferenciának a záróbeszédében, amelyet az alapítvány az Európa Tanács védnöksége alatt tartott a hét végén. A Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángómagyar dialektusban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. Megvallotta, hogy a csángó megnevezéssel csak teológushallgatóként találkozott, és azt ugyanolyan megbélyegzőnek érezte, mint a magyarokra mondott „bozgor” kifejezést. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére. Petru Ghergheli iasi-i püspök korábban azt hangoztatta: csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű misét. A konferenciára őt is meghívták, de elfoglaltságai miatt Vladimir Peterca professzort a bukaresti katolikus teológia rektorát küldte Budapestre. Szerinte a magyar irodalmi nyelv bevezetése a csángó falvak templomaiba éppen azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. Utalt arra a iasi-i igényre, hogy tartsanak román nyelvű misét is a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával. A konferencián román, magyar és német kutatók tartottak előadásokat a moldvai csángó közösségről. Hegyeli Attila javasolta, hogy Bákóban tartsák a következő konferenciát. /Gazda Árpád, Budapest: Magyarul imádkozott a moldovai püspök a budapesti csángókonferencián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./ Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök Moldvában született, csángósorban felnőtt, Iasi-ban tanult egyházi vezető. A budapesti csángó-konferencián Cosa kiállt a csángó falvakban történő magyar nyelvű misézés mellett. /Gazda Árpád: Moldovai kopogtatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2005. július 27.

A csángó önismeret szempontjából nézve mérföldkő Duma István-András Csángó mitológiája. Ebben a könyvben foglalja össze mindazt a tudást, melyet az őseitől örökölt. Előtte a csángók kultúráját már számtalanszor kutatták, ám mindig kívülről tették ezt. Duma István-András nem von le semmilyen explicit következtetést, de kutatásaiból kitűnik, hogy minden emlék egyfajta fény- vagy napimádat nyomait mutatja. Mindeddig senki nem foglalkozott a Moldvában mindenfelé megtalálható kerek kőtömbökkel, amelyeknek az öregek védőszerepet tulajdonítanak, és melyek elmozdításától a fiatalok is babonás félelemmel tartózkodnak. E kövek által a fény, a nap őrzi a csángó portát, sőt hosszú időn keresztül őrizte a csángó templomot, olyannyira, hogy még ma is találunk védőköveket templomok közelében. A védőkövek elkorcsosult maradványai Székelyföldön is előfordulnak, a legtöbb kapu előtt van egy kerek, ún. „vettető” kő, mely nem engedi, hogy a kapu teljesen kiforduljon. Az összes régi csángó faluban napjövetről napszentületre tartanak az utak a falun keresztül (kivéve az utolsó században épült falvakat). A falvak mind olyan völgyekben helyezkednek el, amelyek keletről nyugat felé nyúlnak. A legkeletibb ilyen falvak Magyarfalu, Lábnik, a Szerettől nyugatra pedig Pokolpatak, Klézse, Somoska, Forrófalva, Nagypatak, Bogdánfalva – mind a nap útját követik. A forrófalvi temető előtt egy nagy vaskereszt áll, amely az elfelejtetteknek van állítva, és amelyet állítólag a templom tetejére szántak először. Pusztinában a kútnál és jobboldalt álló régi sírok egy részén keresztek helyett kövek vannak. Ugyanakkor a keresztet ábrázoló régi síremlékek esetében (mind a moldvai csángóknál, mind a Székelyföldön, mind a szászföldi székelyeknél) megfigyelhetjük, hogy a kereszt felé egy tetőt állítanak. Az eredmény egy olyan építmény, amely formájában a védőköveket idézi. /b.d.: Napjövetről napszentületre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./

2006. augusztus 16.

Az ortodox püspökség a nagypataki kolostort közepes ortodox rendházzá bővítette, nagyszabású építkezéseknek köszönhetően. A székely falvakat körbefogó ortodox kolostorgyűrű, a márkosfalvi apácakolostor szomszédságában újabb gyöngyszemmel gyarapodik, adta hírül a román sajtó. Az eddigi, mindössze pár fős létszámot 37 szerzetesre bővítik, s ezzel a hit igazi új bástyáját állítják fel ,,egyesek örömére és mások bánatára” – írta az újság. Nagypatak, mint ismeretes, a megye első új községe volt a kilencvenes években, melynek önállósodására a parlament rábólintott, abban is egyedülálló, hogy korábban ilyen adminisztratív különállással soha nem rendelkezett, történelmi létrejötte is Kisborosnyó határában a közelmúltra vezethető vissza. /B. Kovács András: A hit új katonái (Szösszenetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék