Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 11 találat lapozás: 1-11

Helymutató: Szerencs

1994. február 21.

Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2000. július 5.

Júl. 5-16-a között rendezik meg a II. Tárogatós Világtalálkozót a magyarországi Vaján, több mint száz művész részvételével, a zenészekből alakuló nemzetközi alkalmi együttes tizennégy hangversenyt tart részint Magyarországon, részint Szlovákiában és Romániában - tájékoztatott Nagy Csaba tárogatóművész. Az alkalmi tárogatós zenekar 6-án Baktalórántházán, 7-én Tokajban, 9-én az aggteleki cseppkőbarlangban, 10-én a szlovákiai Rozsnyó főterén, 11-én a gyöngyöspatai katolikus templomban, 12-én a cseszneki várban, 13-án a hévízi galériában, illetve az egredi hegyen, 14-én a keszthelyi művelődési központban, 15-én pedig a szerencsi és a sárospataki Rákóczi-várban ad koncertet. A hangversenykörút július 16-án a romániai Nagyszalontán zárul, ahol Bocskai István erdélyi fejedelem szobrának avatóünnepségén lép fel az együttes. /Tárogatós világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

2001. január 16.

A múlt hét végén Szerencsen Dialógusok - 2001 címmel megrendezett nemzetközi régiós konferencián dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette, hogy még mindig nem eléggé kezdeményező a határon túli magyarság, bátortalanul s a szükségesnél visszafogottabban él azokkal a lehetőségekkel, melyeket az európai változás felkínál. A konferencián, amelyen több kormányzati hivatal és civil szervezet képviseltette magát az anyaországból és még több kulturális és érdekvédelmi szervezet, illetve alapítvány és önkormányzat a határon túli magyarságot, húsznál több előadás hangzott el. Beszédet mondott Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke, C.Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Varga György kassai főkonzul, Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója, Zachariás István, Rozsnyó polgármestere, dr. Máthé László, a kassai magyar közművelődés jeles irányítója, Dupka György ungvári író, Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Kerékgyártó István, a tállyai közép-európai művésztelep vezetője, és sokan mások. /(Sike Lajos): "A határon túli magyarság lassan követi az európai változásokat!″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2001. január 26.

Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2002. október 22.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete újraalakulása óta számos magyarországi mezőgazdasági kiállításon vett részt. Immár hagyományossá vált helyeik: Pápa, Debrecen, Szerencs, Szentlőrinc, Hódmezővásárhely, Szeged és a Budapesti Nemzetközi Vásár. Több évi tapasztalataink bizonyítják, hogy érdemes megjelenni minél több nemzetközi vásáron, kiállításon. Az RMGE-t várják Vajdaságba és Szlovákiába is. /Máthé László alelnök: Egyre több külföldi kiállításon az RMGE. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./

1997. július 5.

A Csernátoni Tájmúzeumban egymást követik a táborok. Most például ott van a kézművescsoport, Szerencsről alkotócsapat, a Nyári Kaláka fiataljai nyolcvanan vannak, a kolozsvári Waldorf-osztályok mesterséget tanulnak, Magyarországról is több csoport érkezett. A romániai magyar néprajzosok is itt találkoznak. Nehéz felsorolni, mi mindennel foglalkoznak a csoportok Csernátonban: fafaragás, bútorkészítés, bútorfestés, agyagozás, nemezelés, szövés, bőrfeldolgozás, bogozás, néptánc, népi játékok, népszokások, népdaléneklés, restaurálás, turisztika... Haszmann Pál elmondta, hogy az ismerkedés, kapcsolatteremtés. Évenként 3500-4000 ember fordul meg a tájmúzeum parkjában. Megfelelő alkotóházat kellene építeni. /Sylvester Lajos: Tábor-tábor hátán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

2005. február 21.

Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2005. augusztus 30.

Augusztus 25-én indult útnak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum tizenöt tagú küldöttsége azzal a szándékkal, hogy 1100 km-t megtéve Magyarországon kerékpárral érintse a Bolyai nevet viselő oktatási intézményeket. Nagyváradtól kezdték a kerékpártúrát. Szeretettel várták a küldöttséget Debrecenben és Szerencsen is. /Jó úton a Bolyaisok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2006. február 20.

Február 19-én Bocskai István erdélyi fejedelem Nyárádszereda központjában levő mellszobra megkoszorúzásával kezdődtek az egy hétig tartó Bocskai Napok, amelynek keretében koncert, történelmi vetélkedő, lakossági fórum, farsang, mesemondóverseny és labdarúgó-bajnokság lesz, továbbá Kertészet határok nélkül címmel mezőgazdasági kiállítás. Bocskai Istvánt 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották Erdély fejedelmévé a székely-magyar rendek. Ennek tiszteletére tartják hagyományosan a Bocskai Napokat. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója beszédében emlékezett Bocskaira. A szobor 1997-ben került vissza, jelképeként a szabadság szeretetének, a függetlenségvágynak, vallási toleranciának, ami ma is minden magyar számára követendő példa. Az istentiszteleten Székely Endre helybéli református lelkipásztor Bocskai „történelmi” végrendeletéről szólt, amiben nemzetét egységre, egymás terhének viselésére, a keresztény értékek megőrzésére szólította fel. A hajdúdorogiak és a szerencsiek az összetartozás jeleként 2,2 millió forinttal ajándékozták meg a nyárádszeredaiakat: Dászkel László polgármester és Bíró István önkormányzati képviselő lelepleztek egy táblát, amelyet a színpad mellett állítottak fel, s amely tanúsítja, hogy a magyarországiak hozzájárulásával sikerült felújítani a művelődési otthont. Bemutatták Pozsgai Zsolt Zergetánc című történelmi drámáját, ez volt az ősbemutató, a helybéli Bocskai István Középiskola diákjai előadásában. /(vajda): Bocskai Napok 2006. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./

2006. február 21.

A Sepsiszentgyörgyön létrehozandó magyar kulturális fiókintézet igazgatására a székelyudvarhelyi születésű 32 éves Hadnagy Miklóst találta a legalkalmasabbnak Bozóki András tárcavezető a nyolc pályázó közül. A román parlament még nem ratifikálta a fiókintézet megnyitását lehetővé tevő egyezményt. Hadnagy Miklós kifejtette, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézetnek a romániai magyarság és az anyaország között kell közvetítenie. Fel kell vállalnia a többi, régióban élő kisebbségi közösség művészetének, kultúrájának bemutatását, de különös figyelmet kell fordítania a romániai magyarság kultúrája bemutatására és közvetítésére a világ országaiban. Hosszú távon magyarországi, romániai és Kárpát-medencei intézményeket felölelő hálózatot kell kialakítani. Hadnagy Miklós 1992-ben telepedett át Székelyudvarhelyről Magyarországra. Eddig is kulturális területen tevékenykedett: parlamenti szakértőként, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, illetve az Illyés Közalapítványnál. /Guther M. Ilona: Kultúrablak Európára. Interjú Hadnagy Miklóssal, a szentgyörgyi kultúrfiók leendő igazgatójával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./ 15/ 401 évvel ezelőtt, 1605. február 21-én a székely rendek Nyárádszeredában fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. Nem egészen két hónap elteltével, április 19-én a szerencsi országgyűlésen már a magyarországi rendek is megválasztották, 20-án be is iktatták a tisztségbe. Szeptember 14-én Szászmedgyesen a három nemzet nevében iktatták be Bocskait erdélyi és magyarországi fejedelemnek. Ezekre az eseményekre emlékeznek tíz napon át Nyárádszeredában. Február 20-án marosvásárhelyi, szovátai és nyárádszeredai diákok vettek részt a Bocskai fejedelem korát, a vallási tolerancia szellemét idéző történelmi tárgyú vetélkedőn, este pedig lakossági fórumot tartottak. /Bakó Zoltán: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2006. május 15.

Május 14-én tartották a Kolozsvár-Hídelvi Református Egyházközség gyülekezeti napját. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Dr. Börzsöny József szerencsi református lelkipásztor, sárospataki teológiai professzor mondott köszöntő beszédet, majd a Kolozsvár-Kerekdombi Református Egyházközség gyülekezetének kórusa lépett fel. Az istentisztelet után a felújított gyülekezeti otthonban Németh Júlia műkritikus megnyitotta Lőrincz Lehel szobor- és pasztellkiállítását. /Ö. I. B.: Ünnep a hídelvi egyházközségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

lapozás: 1-11